EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.04.14.mti.hu, BBC, Panoráma: Eörsi István a személyi változásokról

    (Beszélhetünk-e az MSZMP vezetésében lezajlott személyi változásokról?)

  • 1989.04.16.mti.hu, Amerika Hangja, Reggeli híradó - Bognár Vera: Interjú Sinkovits Imrével (Részlet)

  • 1989.04.16.mti.hu, SZER, Világhíradó - Kasza László: SZDSZ-konferencia

  • 1989.04.18.mti.hu, MTI: VIII. országos színházi találkozó (1. rész)

    A színházi találkozó programja.

    Eörsi István: A Kihallgatás — kaposvári Csiky Gergely Színház.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.04.20. Petőfi Népe, H. K. E.: A Petőfi Népe ajánlata
    FOLYÓIRAT
    2000

    A 2000 című új irodalmi és társadalmi havilap ajánlója.

    „A tallózásban feltétlenül említést érdemel még Eörsi István — saját bevallása szerint az utolsó betűig »hazugságnak« vehető — írása, amelyben a közéleti hazudozók néhány jellegzetes típusát vonultatja fel. Mint mondják, ismerősöknek tűnnek!”

    Kapcsolódó cikk:

    • 2000, 1989.04.szám E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból

  • 1989.04.21. (16.szám) Határőr, Horváth J. Ferenc: Manipuláció a félelemmel

    Lapszemle a Reform 1989. január 13-i számának „Fenyegető lista az eltávolítandókról” című cikkéről. Csak éppen az nem szerepel benne, kik szerepelnek ezen a listán, így, amit írnak, csak kósza hír. Azt se tudják, létezik-e egyáltalán ez a bizonyos lista. Ravasz Károly, a Kisgazdapárt szóvivője válaszai. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője büszke arra, hogy szerepel a listán, miközben a Reform főszerkesztője azt sem tudja, létezik-e ilyen lista. Az azóta eltelt három hónap alatt sem került elő semmiféle lista, ez az egész „félelemmel való manipulálás klasszikus példája”.

    „azt sugalmazzák, hogy van bizony lista, méghozzá ultrabalas termék, amely reformer képviselőket, újságírókat fenyeget. […] Tudom, lehet riposztozni: sokan kapnak névtelen fenyegető levelet. Nem tudom mennyien kapnak, de olvastam a napilapokban, hogy kézbesített már a postás ilyen levelet Király Zoltán országgyűlési képviselőnek, Chrudinák Alajos tv-kommentátor maga jelentette a képernyőn, hogy megfenyegették, Eörsi István költő is szólt egy neki címzett »kedves« üzenetről, Tamás Gáspár Miklós, a radikális ellenzéki Szabad Demokraták Szövetségének együk vezető alakja pedig a Corvin moziban tartott közgyűlésük szónoki pulpitusán állította, hogy kapott ilyen levelet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Az SZDSZ tanácsának feljelentése
    • Magyar Demokrata, 1998.03.19. (11.szám) Seszták Ágnes: Újabb szupernyafók

  • 1989.04.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Napló, barátaimnak
    Egy meggyőződéses pártonkívüli – Kornis Mihály

    Beszélgetés Kornis Mihállyal. Az első magyar szamizdatújság, a Napló születésének körülményeiről, melynek szerzői között megtalálhatjuk Eörsi Istvánt is. A Napló szerzői közül kilépett; ennek okai.

  • 1989.04.22. Magyar Nemzet, E.I.: Gobó New Yorkban

    Vers.

  • 1989.04.25. (17.szám) Rakéta Regényújság, E.I.: Váróteremben

    Novella.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 1978.01.szám E.I.: Váróteremben

  • 1989.04.25. 168 óra (Próbaszám), Kerekes András: Mit kérjünk számon a hóhértól?

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal az Emlékezés a régi szép időkre című kötete kapcsán ’56 megítéléséről. Szembenézés a múlttal – már nem kommunista, de baloldali – az etikában nincs elévülés, a jogban van. Fotók: fiatalkori és mai.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Új Tükör, 1989.05.07.(19.szám) Balog János: Olvasom a rádiót

  • 1989.04.26.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár

    (SZDSZ-találkozó Tarka párt címmel.)

  • 1989.04.28. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Két epigramma
    Remény
    1989. március 15-e

    Epigrammák.

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Háromtól kilencig. X város

  • 1989.04.szám 2000, E.I.: Egy hazugságszakértő tapasztalataiból

    Publicisztika, mely a GEO című nyugatnémet magazin augusztusi számába készült. A közéleti hazudozók néhány típusának bemutatása.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Petőfi Népe, 1989.04.20. H. K. E.: A Petőfi Népe ajánlata
    • Geo Special, 1989.08.16. Istvan Eörsi: Warten auf den zweiten Frühling
    • Népszabadság, 1989.08.31. Csala Károly: A GEO magazin különszáma: Budapest 
    • Magyar Hírlap, 1990.01.20. Mészáros Tamás: Az Antigoné-párhuzam

  • 1989.04.szám Alföld, Székelyhidi Ágoston: Megkésett szabadság
    Új irodalmi és művelődési lapokról

    A Hitel, a Kapu, a Liget, a Tekintet; a szerzők között: Eörsi István.

  • 1989.04.szám Hitel, E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
    Bíró Zoltán: Rövid jegyzet egy vita végén

    Reflexió Bíró Zoltán Püski ürügyén? (Hitel, 1989/2) című cikkére. Vita Püski Sándor antiszemita tartalmú mondatairól, a második zsidótörvényről, a Hitel Püskivel való viszonyáról.

    „Püski azt állítja, »hogy a háborúba is azért kellett belépnünk, és 42—43-ban azért nem léphettünk ki időben, nehogy a német megszállást és ezzel együtt a zsidóság végzetét provokáljuk, mert akkor mi lesz a nyolcszázezer magyarországi zsidóval.« (Magyar Hírlap, 1988. december 7.) […] Ahhoz sem kell tárgyszerű és elmélyült kutatás, hogy minek minősítsük az olyan könyvkiadói (és publicisztikai) eljárást, mely az 1882-es tiszaeszlári perben felmentett zsidókat 1944-ben, a krematóriumok füstjétől csak nem is köhintve (és még 1988-ban is) gyilkosoknak tünteti fel.”

    Bíró válasza Eörsinek.

    Reagálás:

    • Havi Magyar Fórum, 2005.08.01. (8.szám) Csurka István: Az esztéta
    • Rendszerváltó Archívum, 2018.04.szám (december) Dippold Pál: Hiteles főszereplők emlékeznek

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. (51.szám) Wallenberg-egyesület alakult Budapesten
    • Magyar Nemzet, 1988.12.19. dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
    • Esti Hírlap, 1989.01.24. Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek
    • Hitel 1989.08. szám Szörényi László: Ajvé
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2007.02.02. (5.szám) Ungvári Tamás: Illegalitásban
    • Magyar Fórum, 2016.01.21. (3.szám) Csurka István: A harc kíméletlen és gonosz

  • 1989.04.szám Hitel, Robert Creeley versei

    A Magyarországra látogató kiváló amerikai költő, Robert Creeley, 1989. február 17-én pénteken délelőtt 10 órakor, az ELTE Bölcsészkarának tanácstermében olvas fel verseiből, magyar fordítói társaságában.

    Eörsi István versfordításai:

    A három hölgy – „Azt hiszed”…

  • 1989.04.szám Kritika, Földes Anna: Merre tart a magyar színház?

    A cikk a szocialista országok színikritikusainak 1988. decemberi, budapesti konferenciáján elhangzott felszólalás alapján készült.

    A nézők új elvárásai a színházban. A politikai-publicisztikai darabok és az időszerűség. Az égető nemzeti gondok színpadi ábrázolásának igénye. A Nemzeti Színház és a Vígszínház. Az agitatív, mozgósító, és a korábban betiltott darabok.

    „Eörsi István Kihallgatása is a tiltott művek ellenőrizhetetlen listáján szerepelt. A kaposvári bemutató nemcsak a dráma kvalitásait igazolta, hanem azt is, hogy a rendező a maga eszközeivel kiteljesítheti a dráma politikai gondolatmenetét, plasztikusabbá teheti azt a morális egérfogót, amelybe rabok és rabtartók egyaránt belekényszerültek. A drámát és az előadást egyaránt dicséri, hogy a Kihallgatás minden figurája hitelesen képviseli a maga igazságát, de ezek ütköztetése által az író nem kerüli meg az állásfoglalást. Ellenkezőleg: az erkölcs és a humánum nevében ítélkezik a politikum erkölcstelensége és antihumanizmusa felett.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.04.szám Kritika, Kovács Dezső: Eörsi István: A kihallgatás

    Színikritika az 1965-ben született Eörsi-darabról. Kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „A dráma persze másról és máshogy szól most, mint szólt – ha szólhatott – volna huszonhárom éve. Kérdéseit, Ítéleteit még súlyosabbá formálta az elmúlt idő. S hogy most erőteljes megformálásban színre kerülhetett e dokumentum hitelességű játék, érvényesen szól a múltból a jelennek.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.04.szám Mozgó Világ, Barna Imre: „...új idők váltják a régit”

    Portré Bob Dylanről (eredeti neve: Robert Allen Zimmerman), aki nemcsak rocksztár, hanem költő is.

    „Dylan egyik legközelebbi atyamestere, harcostársa és barátja, Allen Ginsberg is több kiadást ért meg magyarul, nagy sikert aratva. Pedig a magyar olvasónak igazán csak morzsák jutottak abból az elképesztő Ginsberg-legendából, amely Ginsberg költészetét is eladhatóvá tette. A már másodszor Budapestre látogató Ginsberg részben zenei (!) produkciójára kíváncsi tömeg még így is megtöltötte 1986 nyarán a Petőfi Csarnok szabadtéri helyeit. A műsorban Ginsberg (nálam szerencsésebb) magyar fordítója, Eörsi István is közreműködött; neki sem derogált Ginsberggel és Földes Lászlóval együtt a Hobo Blues Band kíséretére énekelni.”

  • 1989.04.szám Napjaink, Tarján Tamás: Változatok Shakespeare-re
    Színházi levél III.

    Színházi levél az Othelló kaposvári Csiky Gergely Színház bemutatójáról, melyet Ács János rendezett.

    „Eörsi Istvánban teoretikusan és stilárisan is kiválóan képzett, rugalmas tehetségű magyarítójukat találták meg a Shakespeare-drámák: örvendetes lenne már a letisztázott, végleges tolmácsolásokat kötetben is olvasni.”

    Reagálás:

    • Színház, 1990.07.szám E.I.: Shakespeare, a megoldhatatlan
    • Criticai Lapok, 2005.11.szám Oroszlán Anikó: Új fordítások és aktualizálás 
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja SHAKESPEARE nevét.

  • 1989.04.szám Palócföld, E. I.: Beszéd az évfordulón

    Vers. A vers keletkezési helye, időpontja: Márianosztra, 1957

  • 1989.04.szám Palócföld, E. I.: Képzelt ajánlat (Márianosztra, 1957)
    Ó fiatal nők (Márianosztra, 1957)
    Az új Hegel (1958)
    Elnézlek (Gyűjtő, 1960)
    Trepnik sajátságos piszka (Gyűjtő, 1960)

    Börtönversek. 

  • 1989.04.szám Színház, Zappe László: Filozófusok a sitten
    Eörsi István-dráma Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Eörsi István: A kihallgatás című darabjáról. Rendezte: Babarczy László és Mohácsi János. Fotó: jelenetek az előadásból

    „Ha a darab elvesztette volna minden időszerűségét, a mostani kaposvári előadás csak tisztelgés, rehabilitáció lehetne. Csakhogy az a politikai patthelyzet, amelyet A kihallgatás ábrázolni, elemezni próbál, meghatározta az elmúlt három és fél évtized történelmét, s így ma, amikor hosszú, lényegében stagnáló hullámmozgás után a politikai erők ismét a döntés szándékával feszülnek egymásnak, különös aktualitása lehet a műnek.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.04.szám Társadalmi Szemle, E.I.: Újra itthon
    Eörsi István interjúja Lukács Györggyel

    Részlet az Életrajz magnószalagon (Eörsi István és Vezér Erzsébet beszélgetései Lukács Györggyel) című kötetből.

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.