EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.03.szám Jel-kép, Farkas Zoltán – Váradi Júlia: Lapalapítók ’89
    GYÚJTÓPONTBAN

    Részlet. A beszélgetés résztvevői: Kardos András/SZDSZ, Szécsényi Mihály/Fidesz Hírek, Vásárhelyi Antal/Hiány.

    Állandó veszélyhelyzetben dolgozó írók szellemi integritásuk megőrzése mellett. Pilinszky János Kossuth-díja és kompromisszumkötései. A Fidesz Hírek anyagi nehézségei. Az SZDSZ-lap, a Hiány helyzete.

    Kardos: „Régebben bizonyos kockázata volt annak, ha valaki a szamizdat lapokban írt. Ezért sokan írtak álnéven, név nélkül stb. Ma nem ez a helyzet. Ma ez nem jelent egzisztenciális kockázatot. Az ember kinyitja a Magyar Nemzetet, és megtalálja a nyolc évvel ezelőtti Beszélő teljes szerzőgárdáját. Adott esetben egy lapon. Eörsi Istvántól Szabó Miklósig.”

  • 1989.03.szám Könyvvilág, Kaleidoszkóp

    Rövidhír. Eörsi István és Tandori Dezső fordítói díjat kapott az osztrák oktatási minisztertől.

    Kapcsolódó cikk:

    • Neue Zeitung, 1989.03.11. (10.szám) Österreichische Übersetzerpreise für Eörsi und Tandori 

  • 1989.03.szám Kritika, Koltai Tamás: Paszternak: Doktor Zsivago

    Színikritika. Morcsányi Géza és Szikora János adaptációja a Nemzeti Színházban.

    „Amikor Kaposváron műsoron tartják Eörsi István húsz évig betiltott börtöndarabját, a könyvpiacon kapható Koestler Sötétség délbenje és Hegedűs András memoárja, a Nagyvilág olvasója pedig Orwell 1984 című regényével ismerkedhet – nos, miféle szenzáció akkor a Doktor Zsivago a Nemzeti Színházban?”

  • 1989.03.szám Szabad Demokraták, Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben

    Tanulmány. Miben ért egyet – és miben nem – az SZDSZ prominens tagjaival. Bal- és jobboldal egyaránt van a pártban. Az egyes áramlatok képviselőinek megnevezése. Az ellentétek lényege. A két álláspont között kompromisszumot kell létrehozni – erről is szó volt a Tanács ülésén.

    „A forradalom olyan egykori résztvevői, mint Eörsi István, Mécs Imre, Vásárhelyi Miklós és mások, vezetőink között vannak: nekik a valódi demokratikus politizálás ünnepnapjairól és a megtorlásról vannak döntő fontosságú tapasztalataik, amelyeket hasznosíthatunk. […] Eörsi István azt mondotta a vitában, hogy ha a programból hiányozni fognak a szocialista gondolatvilág elemei, kénytelen lesz kiválni az SZDSZ-ből. Hasonlót mondhattam volna magam is a szabadelvű-konzervatív (nyugati nem »orosz« értelemben konzervatív) eszmevilágról. Ez idő szerint nincs oka a kilépésre.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Bauer Tamás: Múlt- és jövőkép
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Kis János: A liberalizmusról és az átmenet politikájáról
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

  • 1989.03.szám Színház, Nánay István: Nyílt fórum ’88
    Dramaturgiai tanácskozás Zalaegerszegen

    Dramaturgiai tanácskozás a zalaegerszegi Nyílt fórumon. A drámaírás és a színpadképesség, a fórum jelentősége. A programot a Rádió Színház bemutatója egészítette ki: Eörsi István Lukács Györggyel készített interjúja alapján írt drámája rádióváltozatának második felét hallhatták. Fotó: jelenetek színházi előadásokból

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.03.szám Tekintet, E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    Középpontban a cenzúra

    Karcolat. Annak a beszélgetésnek a leírása, amelynek során a Pozsgay Imre közölte az íróval, hogy Juhász Ferencet és Hermann Istvánt („Csordás költő és Germán esztéta”) bíráló írásai nem jelenhetnek meg a kötetében, s egyben felajánlotta számára a kivándorló-útlevelet, miközben az író miniszteri engedéllyel legyet fogott.

    „Ne tekintse részemről cinizmusnak – mondta a miniszter, elnézve fejem mellett –, de ha esetleg emigrálni akarna, segítségére tudunk lenni a szükséges úti okmányok megszerzésében.”

    • A novella megjelent Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötetében, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Legyet fogtam a miniszternél című karcolatát Révész Sándor megidézte az Aczél és korunk című monográfiájában. A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
    • 2000, 1989.08.szám Makovecz Imre–Eörsi István: Levélváltás
    • 168 óra, 1989.09.12. (20.szám) Győrffy Miklós: Lenyűgöző verőlegény volt
    • Magyar Nemzet, 1990.03.19. Murányi Gábor: Ki kit leplez le?
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”
    • Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy
    • Színház, 2015.12.szám Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház. Eörsi 10

  • 1989.03.Új Fórum, Fáczányi Ödön: Vendégünk - Eörsi István

    (Beszélgetés Eörsi Istvánnal az SZDSZ megalakulásának körülményeiről. Vidéki helyzetkép. Egy 1989. március 15-i beszéde Komáromban. Félelem egy esetleges visszarendeződéstől - az emberek óvatossága. A nemzetiségi kérdésről.)

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, Az SZDSZ tanácsának feljelentése

    Az SZDSZ tanácsának feljelentése amiatt, hogy néhány tagjuk, köztük Eörsi István is – „Lógni fogtok”, „Meghaltok mind”, „Halál vár rátok”, „Ütött az utolsó órátok” szövegű – névtelen levelet kapott az 1989. március 5–18-a közötti időszakban.

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból című kötete. A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Határőr, 1989.04.21. (16.szám) Horváth J. Ferenc: Manipuláció a félelemmel
    • Népszabadság, 1998.03.06. E.I. – Eötvös Pál: Egy bátor újságcikkről
    • Magyar Narancs, 1998.03.12. E.I.: OptiPista (Álom és valóság)
    • Magyar Demokrata, 1998.03.19. (11.szám) Seszták Ágnes: Újabb szupernyafók

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, Bauer Tamás: Múlt- és jövőkép

    Megjegyzések az SZDSZ programszövegéhez. Az Európához tartozásról. A múlthoz való viszonyukat tisztázni kell. A címer-vitáról: azt javasolja, hogy az SZDSZ a Kossuth címer mellett és a koronás címer ellen foglaljon állást. Saját tagsága megszüntetéséről a Népfront Országos Tanácsában. Az Új Márciusi Front nevű szervezetből viszont nem lép ki.

    „A jövőképre térve: 99 százalékban egyetértettem Eörsi Istvánnal. Mert igaz ugyan, hogy nincs harmadik út a piac és a tervutasításos parancsgazdaság, a parlamentális demokrácia és az egypártrendszerű diktatúra között, e tekintetben egyértelműen a piac és a parlamenti demokrácia oldalán kell állnunk. Ugyanakkor mindaz, amit Eörsi nagyon helyesen elmondott a mai nyugati piacgazdaság, a parlamenti demokrácia valóságáról, azt mutatja, hogy élhető emberi élethez a piac és a parlamenti demokrácia önmagában nem elég, hanem ezeknek a működését ki kell egészíteni a közvetlen parlamenten kívüli demokráciával és nagyon sok minden egyébbel: szakszervezetekkel, önigazgatással, szociálpolitikával, sőt bizonyos összefüggésekben kollektivizmussal is.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Kis János: A liberalizmusról és az átmenet politikájáról

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet

    Eörsi az SZDSZ-program többségével egyetért, de elmondja fenntartásait is közgyűlésük előtt. Tekintettel a körülményekre, a közgyűlésnek nagyon nagy a felelőssége. Valódi alternatívát kell mutatniuk. Ehhez etikai tartásra van szükségük. Európa, a szocializmus és a liberalizmus fogalmáról. A környezetvédelemről. A jogi és valóságos egyenlőség közt feszülő ellentmondásról. Az állami és pártfunkcionáriusok szövetségét szét kell zúzni.

    „[Európa fogalmáról:] Ha ezt gondoljuk, akkor ezt így kell kimondani, ugyanolyan nyíltan, mint ahogy a programban írva áll: »A szocializmus nagy ígérete egy kizsákmányolástól, elidegenedéstől mentes, az emberi szükségleteket magas szinten kielégítő, racionális, szép, új világról utópia.« Csakhogy ebben az esetben nem vallhatjuk elődünknek Nagy Imrét és Donáth Ferencet, de Bibó Istvánt és Kéthly Annát sem. Életünk legfontosabb periódusaiban mind a négyüket a demokrácia és a szocializmus értékeinek összeegyeztetésére irányuló vágy vezette. […] A nyugati társadalmak mellett rengeteg érv szól, de az nem érv, hogy a létező szocializmuson kívül csak ez van még. […] 1956 óta egyfolytában viszolygok attól a gondolkodásmódtól, amely csak a valóban létezőt ismeri el valóságosnak, sőt erkölcsösnek is. Ez volt az úgynevezett létező szocializmus egyetlen érve: én vagyok, más nincs, engem válassz: vagy becsuklak, felkötlek, rehabilitállak. A nyugati társadalmak mellett rengeteg érv szól, de az nem érv, hogy a létező szocializmuson kívül csak ez van még. Meg kell találnunk mindazokat a specifikus lehetőségeket és technikákat, amelyeket – ha nem lesz rendcsinálás – eddig-még-sosem-volt helyzetünk kínál.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Bauer Tamás: Múlt- és jövőkép
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Kis János: A liberalizmusról és az átmenet politikájáról
    • Népszava, 2007.08.15. Pungor András: Rendszerváltó papírok
    • kettosmerce.blog.hu, 2015.12.26. Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, E.I.: Háromtól kilencig
    X város

    Jegyzet egy kisvárosban megtartott március 15-i megemlékezésről, ahol Eörsi volt a szónok. Útban a város felé elhatározza, hogy Petőfivel kezd, aztán eszébe jut a tegnap esti TV-ben látott hírmagyarázó, és rögtön egy verset is fabrikált. Közben azon gondolkodik, hogyan kapcsolja össze március 15-ét október 23-ával, és elhatározza, hogy József Attilát fog idézni. Meghívója elmondja neki, hogy az illetékesek nem szeretnék, ha beszélne 56-ról, de csak tegyen belátása szerint. Végül megtudjuk, mit mondott el a beszédében. Egy néző odasomfordál hozzá, és elmondja neki, hogy tetszett a beszéde. Egy 1956 november 4-i parlamenti látogatása felidézése.

    • Eörsi verse: „A tévéhírmagyarázó kokárdája mint / egy levesestányér, / rendőrautón nemzetiszínű pántlika / lebeg – / régi márciusi gumibotozások, állami / receptre / kotyvasztott maszlagok, én nem / felejtek!”


    „A köpcös fiatalember a kocsimhoz kísér, kifizeti útiköltségemet. »Hát ez mi volt?« – »X nem Budapest« – válaszolja –, »Itt még minden a régi, akárcsak az ország többi kisvárosában és falujában«. Elhallgat, majd közli velem, hogy a pártbizottság utasította: vonja vissza a meghívásomat, mert ha eljönnék X-be, megveretnek a rendőrökkel. Ő az utasítást írásban kérte, mire úgy döntöttek, hogy inkább ellenszónokot állítanak. Az utolsó percben ettől is eltekintettek, de meghagyták neki, hogy ’56-ról nem beszélhetek. Leszámolja a pénzemet, kitöltöm a nyomtatványt, személyi szám, anyja neve. »Nem lesz magának miattam baja?« – »Kibírom« – mondja nem túl jókedvűen. Kocsiba indulok vissza, Pestre.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1989.04.28. (17.szám) E.I.: Két epigramma. Remény. 1989. március 15-e
    • Új Fórum, 1989.06.02. (3.szám) Fáczányi Ödön: Vendégünk – Eörsi István
    • Új Fórum, 1989.07.14. (6.szám) Mázi Gábor: Nyílt levél Eörsi Istvánnak
    • Új Fórum, 1989.09.22. (11.szám) Horváth József: Ismét a komáromi ünnepségről

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, Kis János: A liberalizmusról és az átmenet politikájáról

    Kis János hozzászólása az SZDSZ-en belüli két vitakérdéshez. A konzervatív és a szociáldemokrata irányzat között helyezkednek el a párt liberálisai. E szélsőségek egyesítésére van szükség. A különböző eszmeáramlatok tömörülhetnének klubokba a párton belül. A másik kérdés a reform és a forradalom, a konfrontáció és a rendezett átmenet problémája. Az MSZMP-vel konfrontálódni kell, csak az a kérdés, milyen milyen ügyekben kell azt kerülni. Nem kell kierőszakolni egy előrehozott választást, de vannak észszerű követelések. Az átmeneti időszakban a békés rendezéshez megegyezésre kell jutni az MSZMP-vel. Milyen feltételei vannak ennek.

    „Az egyik kérdés az, hogy a különböző áramlatok együtt létezhetnek-e, és ha igen, hogyan élhetnek egymás mellett a Szövetségen belül. Eörsi István polemikus hangú, szenvedélyes és igen rokonszenves hozzászólása vetette fel legélesebben ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy a kérdésre igenlő választ adnunk nemcsak lehet, de szükséges is. Úgy vélem, hogy az SZDSZ olyan tradíciót képvisel, amelyet a nyugati eszmeáramlatok között liberalizmusnak neveznek, bár – és ebben egyetértek Eörsi Istvánnal – ez az irányzat Keleten is meg-megjelent.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám Bauer Tamás: Múlt- és jövőkép 

  • 1989.04–05.szám Szabad Demokraták, szász: Egy „illegális” lap (Beszélő) bemutatkozik Újpesten

    A Beszélő bemutatkozó estje, a hozzászólók mondanivalójával.

    „Egy hozzászóló (közgazdász, aki diplomáját a Szovjetunióban szerezte, ahol – így a felszólaló – 5 év alatt nem tudták neki megmagyarázni, mi az, hogy szocializmus) súlyos kérdéseket tett fel: Ki a felelős a Mécs Imre által ismertetett rettenetes »vérbosszúért«? Hogyan tud a társadalom újabb gyűlölet-kitörés nélkül leszámolni – pontosabban elszámolni a rémtettekkel? Eörsi István író (szintén egykori 56-os elítélt) próbált meg válaszolni. Mindenféle jogi igazságtételnél sokkalta fontosabbnak tartom – mondta, hogy a társadalom végre morálisan ítélkezhessen. A megalázottakat és megfélemlítetteket – ez a legkevesebb – 32 év után megilleti: az igazmondás joga! Jogot kell szereznünk ahhoz, hogy a bűnökre és a bűnösökre ujjal mutathassunk. Mondhassuk ki azokra, akiket illet a vád »Te vagy az a Káin, ki megölted Ábelt!«”

  • 1989.04–05.szám Szabad-demokraták E.I.: Ellenzéki kerekasztal

    Az MSZMP kerekasztal megbeszéléseket szeretne. Az ellenzéknek együtt kell működnie egymással, csak így lehet esélye a demokrácia megteremtésére. Az SZDSZ elfogadta a Független Jogászfórum közvetítő szerepét. Március 22-én egyeztető tárgyalások voltak az ellenzéki kerekasztal létrehozására – az FJF részvétele mellett 8 politikai szervezettel. Az egyes pártok képviselői. Milyen eredmények születtek? A tisztázandó, egyeztetendő négy témakörről.  

  • 1989.04.05.mti.hu, SZER, Magyar híradó - Kármentő Imre: Kitüntetések visszautasítása

  • 1989.04.06.mti.hu, SZER, Kommentár nélkül - Kasza László: Vita az SZDSZ programjáról

  • 1989.04.08. (14.szám) Film Színház Muzsika, Bérczes László: Az emberi természetről
    Színházi levél

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare Othello című darabról. A rendező Ács János, a drámát Eörsi István fordította újra. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1989.07.szám Kovács Dezső: Sár és vér
    • Mozgó Világ, 1989.07.szám Molnár Gál Péter: Othello


  • 1989.04.08. Magyar Nemzet, T.E.: Milyen lesz a 2000?
    A Magyar Nemzet megkérdezte:

    Beszélgetés Bojtár Endre irodalomtörténésszel, a szerkesztőbizottság tagjával az új társadalmi és irodalmi havilapról, a 2000-ről – Mészöly Miklós ötlete nyomán. Állandó publicistájuk Eörsi István.

  • 1989.04.08. Magyar Nemzet, Zay László: Könnycsepp

    Ember Judit: Menedékjog – 1956 című filmjéről és könyvéről. Göncz Árpád könyvméltatása. Tóbiás Áron: In memoriam Nagy Imre című kötetéből egy Eörsi-idézet az ítélethozó könnyezéséről. Kopácsi Sándor emléke 1956. október 30-áról, Mikojanról.

    „...emlékezések, írói művek, dokumentumok egyikében, Eörsi Istvánéban olvasható egyik rabtársáról, hogy érzelmesebb volt, mint ő; és »bizonyára a bíró is, aki másodfokon halálra ítélte, egy könnycseppet törölt ki a szeméből az ítélet indoklása előtt.«”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1989.04.10. Magyar Nemzet, Fábri Péter: Az elnyomás fokozatai

    Csoóri Sándor a Gondolat-Jel című rádióműsorban a Charta ’77-tel kapcsolatos 1979-es aláírás-gyűjtési akcióról. Lebeszélte a szervezőket – az egyik szervező Eörsi volt – arról, hogy Illyés Gyulával is aláírassák a levelet. Kormos István, Nagy László és Püski Sándor támadása, majd Nagy László megváltozott véleménye. El volt-e nyomva a népi-nemzeti irányzat? Az igazán elnyomottak: Gáli, Eörsi, Konrád, Haraszti, Petri és Nagy Gáspár. Ők soha nem panaszkodtak elnyomottságukra.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77

  • 1989.04.10. Magyar Nemzet, Földes Anna: Szentivánéji Vízkereszt
    Tarján Tamás 102 színházi kritikája

    Könyvkritika. Tarján Tamás 1981 és 1986 között írt 102 színikritikájának gyűjteménye, a Szentivánéji Vízkereszt.

    „Érdekesen és élvezetesen fejtegeti, mit jelent pl. az előadásban az, hogy Kaposvárott nem Babits, hanem Eörsi István fordításában játsszák a Vihart.”

  • 1989.04.10.mti.hu, SZER, Világhíradó: Eseménynaptár

    (SZDSZ-ankét az SZDSZ programjáról.)

  • 1989.04.11. Petőfi Népe, Mit akarnak a szabaddemokraták?
    ANKÉT KECSKEMÉTEN

    Az SZDSZ helyi szervezetének ankétja Mit akarnak a szabaddemokraták? címmel Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központ színháztermében. Az előadók között lesz többek közt Eörsi István.

  • 1989.04.13. (14.szám) Jó Pajtás, E.I.: Fordított világ

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.