EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A költő és a vámőr
    Tolnai Ottónak

    Vers.

  • 1989.01.07. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A hűség paradoxonja
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    A hűségről, korábbi – sztálinista-rákosista – verseiről. Déry Tibor – Felelet-vita – Lukács – Révai. Lukács hűsége a marxizmushoz – Eörsi vitái Lukáccsal. Eörsi kötetei, darabjai a 3T korszakában. A Lukács-iskola felbomlása. Heller Ágnes – Fehér Ferenc.

  • 1989.01.13. (2.szám) Magyar Ifjúság, A. L.: Párbeszédek

    Rádiókritika Forró Tamás és Havas Henrik Első kézből című műsoráról. Eörsi István Az interjú című rádiójátéka utáni beszélgetés a műről.

    „Azt gondolom, Eörsi István mondta el a lényeget, amikor úgy fogalmazott: Lukács sosem félt a halálos fenyegetettségben, de halálosan félt attól, hogy kizárják a pártból. Lukács halálában Eörsi metaforát is lát: a bolsevizmus elmúlását. Fontos kérdésekről és szigorú igazságra törekvéssel beszélt Eörsi. Bizonyára majd a színházi bemutató lobbantja fel a vitákat.”

    • Eörsi István: Interjú (Rádióra alkalmazott abszurd dokmumentumjáték) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Népszava, 2005.11.11. MTI: Eörsi Istvánra emlékezik a rádió 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Az jó hírért-névért

    Könyvkritika Eörsi István: Kilenc dráma; Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című köteteiről.

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékeit megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.01.21. Nők Lapja, Földes Anna: Drámákról

    Rövidhír Eörsi István: A kihallgatás című börtöndrámája színpadra állításáról a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.24. Esti Hírlap, Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek

    Vita Bíró Zoltánnal, a Bíró Püski ürügyén? című cikkével a Hitelben, melyben Püski Sándort védi, és ezzel hiteltelenné teszi a Hitelt. Az 1941-ben és 1944-ben kiadott Bary-kötetről [Bary József – vérvádas]. A Püski és Cserépfalvi vitáról.

    „A Roul Wallenberg Egyesület megalakulásakor pedig, mint arról a Vasárnapi Hírek 1988. december 18-ai száma tudósít, Eörsi István író »indulatosan ítélte meg Püski Sándor nemrég napvilágot látott levelét, ami szerinte a történelem meghamisításán túl a magyar zsidóság tragédiájának cinikus meggyalázása is«.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1988.12.19. dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
    • Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. (51.szám) Wallenberg-egyesület alakult Budapesten

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
    • Hitel 1989.08. szám Szörényi László: Ajvé
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2007.02.02. (5.szám) Ungvári Tamás: Illegalitásban
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat a Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni? című cikk felsorolásánál.


  • 1989.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: W. S. címére

    Vers.

    Búcsú Weöres Sándortól. 

  • 1989.01.30.osaarchívum.org, Reuter: Pozsgay átértékeli `56-ot - ellenforradalomból népfelkelés lett

  • 1989.01.szám Eszmélet, A Téka Könyvkiadó ajánlatából

    A Liget Könyvek sorozatának induló kötete, a Leveleskönyv. Szerkesztők: Levendel Júlia és Horgas Béla. A kötetben helyet kapott Eörsi István is.

    A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1989.01.szám Kritika, Csáki Judit: Premier
    Televízió

    Tévékritika a Premier című műsorról. Eörsi István: A kihallgatás című premierjéről egy szó sem esett...

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Az interjú

    Drámamelléklet. A darab első változata megjelent Az utolsó szó jogán című kötetben (AB Független Kiadó, Budapest, 1985). Az átdolgozásra a szerzőt színpadi megfontolások késztették.

    „A darab részben annak a magnós interjúsorozatnak az adatait dolgozza fel, amelyet 1971 márciusától májusáig készített Vezér Erzsébet irodalomtörténész és Eörsi István író a halálosan beteg Lukács Györggyel.”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1988.11.02. (44.szám) Tarján Vera: Decemberben nyit a Játékszín!
    • Magyar Ifjúság, 1989.01.13. (2.szám) A. L.: Párbeszédek
    • Pesti Műsor, 1989.03.22. (12.szám) T.V.: A néma levente. PREMIER — Játékszín
    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • Taps, 1990.05.01. Győrffy Miklós: Ki vagyok én, hogy perlekedjem veled?
    • Társadalmi Szemle, 1991.01.szám Perecz László: A filozófus arcmásai. Lukács György, a regényhős
    • Társadalmi Szemle, 1992.05.szám MSZMP-dokumentum az ellenzékről, 1980-ból 
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • Népszava, 2005.11.11. MTI: Eörsi Istvánra emlékezik a rádió
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy derűlátó emlékeiből

    Széppróza.

  • 1989.02.05.mti.hu, SZER, Világhíradó: Az ÉS cikke Kádárról - Eörsi-nyilatkozat

  • 1989.02.10. (5.szám) Reform, Vátz László: A betiltottak nyilvánosan

    Tudósítás a január végén megtartott első magyar nyilvános szamizdatkiállításról és -vásárról, amely incidens nélkül zajlott le. A Beszélő, a Demokrata, a Fidesz-hírek és az Égtájak című lapokról.

    „Mellőzött vagy tiltott politikai művek, regények, kiadványok megjelentetésével tűnt fel a 7-8 éve működő Katalizátor Iroda. Az általa kiadott legsikeresebb művek példányszáma eléri az ötezret. Ez utóbbiak közé tartozik Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, Kovács Ferenc: Magyarország megszállása vagy Eörsi István börtönnaplója, az Emlékezés a régi szép időkre.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.02.12. (4.szám) Mai Nap, Kartal Zsuzsa: Hova lett a sas szárnya?
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés az íróval az Emlékezés a régi szép időkre című kötete megjelenése apropóján. Milyen Magyarországot látott viszont, amikor 1960-ban kiszabadult a börtönből? A Kádár-korszak kompromisszumáról, a szamizdatról, a Charta ’77-ről, a Széchenyi és az árnyak című drámájáról, a marxizmusról, az értelmiség szerepéről, az alternatív szervezetekről. Örül annak, hogy most már megjelenhetnek azok a darabjai, könyvei, amelyek korábban nem jelenhettek meg, de nem lát garanciákat arra, hogy ez a sokszínű nyilvánosság tartós lesz.

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1989.02.16. (40.szám) MOTTÓ: Ez a beszéd! Szájtátva

  • 1989.02.14. Petőfi Népe, ÚJ KÖNYVEK

    A könyvajánlóban van többek közt Eörsi István Különremény című kötete.

    A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1989.02.15.mti.hu, SZER, Magyar Híradó - Hanák Tibor: Nyugati vélemények Magyarországról

  • 1989.02.16. (40.szám) Pest Megyei Hírlap, MOTTÓ: Ez a beszéd!
    Szájtátva

    Reflexió Eörsi Mai Napban megjelent nyilatkozatára. Aczél Györgyről, a Kádár-korszakról.

    „Eörsi István említett nyilatkozata külön tiszteletet ébreszt bennünk, mert minden sandaságtól, célozgatástól mentesen a lényegről, a kérdezett nyíltan vállalt véleményéről tudósít. Ez a beszéd! így kell ezt, bár mindenki azt mondaná, amit gondol!”

    Előzmény:

    • Mai Nap, 1989.02.12. (4.szám) Kartal Zsuzsa: Hova lett a sas szárnya? Beszélgetés Eörsi Istvánnal

  • 1989.02.16.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. február 16.

  • 1989.02.16.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. február 16. (SZER)

  • 1989.02.16.mti.hu, SZER, Kommentár nélkül: Eörsi István közleménye

    (Az ÉS nem közölte Eörsi István: Lapom lesz? c. írását.)

  • 1989.02.17. Magyar Nemzet, Napló

    Részlet a rövidhírekből. Az SZDSZ Beszélő-estjéről az újpesti Dallos Ida Művelődési házban. Az esten többek közt Eörsi István kap szót.

  • 1989.02.17. Magyar Szó, Zoran Bojović: Meghiúsult művészeti felnőtté válás
    ÚJ SYMPOSION (1977–1986)

    Politikai érdekek álltak a folyóirat szerkesztőségének menesztése mögött. A Vajdasági Íróegyesület vitafóruma a folyóirat sorsáról. Fenyvesi Ottó szerint „A határon túli előfizetőkhöz a folyóirat néhány száma sohasem jutott el, mert a cenzori kéz leállította azokat. Ezekbe a számokba írtak egyébként Konrád György, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter, Hajnóczi Péter, Eörsi István, Zalán Tibor stb., akik akkor nem feleltek meg az ottani bürokratikus ízlésnek. […] Hogy hányféle változatban volt jelen a cenzori éberség, bizonyítja ezt a folyóirat 203. száma, amelyben Eörsi István Lukács György-interjújának végét cenzúrázták, holott a Letopis Matice srpske ezt teljes egészében közölte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció
    • Magyar Szó, 1988.11.02. tt: Perújrafelvétel ötéves késéssel
    • Heti Világgazdaság, 2013.05.08. (19.szám) Laskovity J. Ervin: Megszüntetve őrizték meg

  • 1989.02.23. (46.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Desdemona: Nagy-Kálóczi Eszter
    BEMUTATÓ MA ESTE

    Beszélgetés Ács Jánossal a kaposvári Csiky Gergely Színház programjáról, a meglepetésekről. Nagy-Kálóczi Eszter a Desdemona szerepéről szólt.

    „Eörsi István fordításában mutatjuk be az Othellót. Elkészítette már a Szentivánéji Álom és a Hamlet fordítását, és egy Shakespeare-fordítások kötetet tervez. […] A korábbi Othello-fordításokat túl finomkodónak tartom, szellemeskedőnek. Az új markánsabb.”

    • Eörsi Shakespeare fordításának kötetei adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.