Cikkek
-
1989.03.11. (10.szám) Képes 7, Sütő Péter: A bátorság fura dolog
László György, a rádiósBeszélgetés László Györggyel arról, hogy milyen vezetőnek tartja magát, milyen ötletei vannak, az 1988-as szilveszteri műsorokról, az élő show -k céljáról. A modern rádiózásról, az értékekről, az ízlésterrorról, a közéleti, politikai bátorságról, a nyitottságról, a nyíltságról, a különböző állásfoglalásokról. Mennyire van lehetősége saját gondolatainak érvényesülésére? A demokráciához vezető út lassúságáról, a türelmetlenség veszélyeiről, az ítélkezés jogáról. Faludy Györgyről. Fotók
„…Eörsi István, Konrád György. Nem kell velük mindenben azonosulni, vannak számomra beépíthetetlen gondolataik, de magatartásformájuk vonzó. Nem akkor lettek bátrak, amikor ez divat lett, hanem amikor ennek egzisztenciális, sőt fizikai tétje volt. Az ilyesmit tisztelem.”
1989.03.11. (10.szám) Neue Zeitung, Österreichische Übersetzerpreise für Eörsi und Tandori
Az osztrák kormány fordítási díjakat adományozott két neves szerzőnek, Eörsi Istvánnak és Tandori Dezsőnek olyan osztrák szerzők műveinek fordításaiért, mint Rainer Maria Rilke, Robert Musil, Christine Busta, Erich Fried, Friedericke Mayröcker, Ernst Jandl, H. C. Artmann, Thomas Bernhard, Peter Handke, Wolfgang Bauer és Gert Jonke. A két díjazott májusban mutatja be eredeti műveit és fordításait a budapesti Osztrák Kulturális Intézetben.
Kapcsolódó cikk:
- Könyvvilág, 1989.03.szám Kaleidoszkóp
1989.03.11. Népszabadság, Zappe László: „A test ördöge”
AZ OTHELLO KAPOSVÁRONSzínikritika. A rendező Ács János. Fotó: Jago: Kulka János.
„… Eörsi István új magyarítása egy hallásra mintha igazolná mindazokat a problémákat, amelyekről a fordító maga vall a műsorfüzetben.”
- Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.03.14. Népszabadság, T. L.: RÁDIÓ
Más szemmelRádiókritika. A Rékai Gábor szerkesztette Mérlegből kiemeli a Hanák Péterrel és Eörsi Istvánnal folytatott beszélgetést. Eörsi 56-tal veti össze mostani állapotainkat. Megoldáskeresés.
„Eörsi István, a hazai utolsó évtizedeket elemezve, a riporter kérdéseire, erre a következtetésre jutott, összevetvén a mostani állapotunkat az 1956-ban kialakulttal (hiszen nem kevesen érzik: a levegő ugyanolyan robbanó feszültséggel teli, mint harminchárom évvel ezelőtt), ma több reális esélyt lát a békés megoldásra. Ma többeknek több a veszítenivalójuk, míg 1956-ban általános volt az elnyomorodás, továbbá egy magyar robbanás, amely senkinek sem az érdeke amúgy sem, légfőként ellentétes volna a két világrendszer és a két nagyhatalom általános közeledésével.”
1989.03.17. (65.szám) Délmagyarország, Nagy Márta: Eörsi István: A kihallgatás
Színházi figyelőSzínikritika a kaposvári színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról. Rendező: Babarczy László és Mohácsi János.
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
- Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.03.19.mti.hu, MTI: A Szabad Demokraták Szövetségének Közgyűlése (2. rész)
1989.03.19.mti.hu, SZER, Világhíradó - Kasza László: SZDSZ közgyűlés
1989.03.20. Magyar Nemzet, boros: Reform és forradalom keresztútján állunk
A Szabad Demokraták Szövetségének közgyűléseBeszámoló a Szabad Demokraták Szövetségének első közgyűléséről, programtervezetük vitájáról. Mécs Imre, Tamás Gáspár Miklós, Pető Iván, Tölgyessy Péter, Eörsi István, Kis János, Zala Tamás, Szabó Miklós, Tardos Márton és Bauer Tamás felszólalása. Levél a Charta 77 vezetőinek. Csatlakozás a Független Jogász Fórum dokumentumához. A Reuter beszámolója az eseményről.
„A vita során Eörsi István az SZDSZ programtervezete által elvetett harmadikutas politika merev értelmezésével szállt szembe. A mai úgynevezett reformáradatban arra utalt, hogy e reformoknak még csak a szele sem érte el a munkásőrséget, továbbra is rendelkeznek az állami és pártkáderek fegyverrel, folytatódnak a telefonlehallgatások és gyakorolják a levélcenzúrát.”
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1983.03.20.
1989.03.20. Népszabadság, L. Zs.: A viták a nemzetet gazdagítják
Közgyűlést tartott a Szabad Demokraták SzövetségeA Szabad Demokraták Szövetsége első közgyűléséről. Tamás Gáspár Miklós, Tölgyessy Péter, Eörsi István, Kis János és Tardos Márton gondolatai.
Eörsi István:
„A programtervezetet és annak egyik szerves részét, az elvi nyilatkozatot intellektuális és etikai szempontból egyaránt bírálva kijelentette, hogy illúzió lenne azt hinni: a társadalom érdekeit maradéktalanul képes érvényesíteni a nyugati típusú piacgazdaság. Emellett leszögezte: a nyugati társadalmi minták mellett ugyan rengeteg érv szól, de az nem érv, hogy a szocializmuson kívül csak ez az egyetlen más típusú minta. Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek az »eddig még sosem volt« helyzetet teremtik meg.”
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1983.03.20.
1989.03.20. Népszava, T. K.: Az SZDSZ megvitatta programját
A közgyűlés első fordulójaTudósítás az SZDSZ közgyűléséről.
„Nagy tapsot kapott Eörsi István szenvedélyes hangú hozzászólása. Kijelentette: ha az SZDSZ utópiának állítja be a reformkommunizmust és a szocialista értékeket, akkor nem hivatkozhat Bibó Istvánra és Nagy Imrére mint szellemi előzményre.”
1989.03.20. Petőfi Népe, Az SZDSZ közgyűlése
Beszámoló az SZDSZ közgyűlésének első fordulójáról.
„Eörsi István író, az SZDSZ tanácsának tagja a programot és az elvi nyilatkozatot egyaránt érintő bírálatában hangsúlyozta azt is, hogy nem lehetnek illúzióink: a társadalom érdekeinek maradéktalan érvényesítését a nyugati típusú piacgazdaság sem szavatolja.”
1989.03.20.mti.hu, AP, AFP, Reuter: SZDSZ-közgyűlés a külföldi tudósítások tükrében
(Részlet; Halálos fenyegetésekkel.)- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1983.03.20.
1989.03.20.mti.hu, AP, AFP, Reuter: SZDSZ-közgyűlés a külföldi tudósítások tükrében (Részlet)
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1983.03.20.
1989.03.20.mti.hu, Az SZDSZ országos közgyűléséről
- További kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: 1983.03.20.
1989.03.21. Világgazdaság, L.F.: Újrateremteni az európai gazdálkodási tradíciókat…
A Szabad Demokraták Szövetségének gazdasági programtervezeteAz SZDSZ programadó közgyűlésének első fordulóján a gazdasági programtervezetüket vitatták meg.
"Kettős szamizdat van Magyarországon - állapította meg a 80-as évek elején Eörsi István, a Beszélő című szamizdatban. Az egyik a politikai, a másik a leginkább a közgazdászok által művelt, a döntéshozók számára készült, - hivatali-bizottsági berkekben megmaradó állami szamizdat. A gazdasági helyzet romlását vészesen felgyorsító 1984-85-ös évek gazdaságpolitikája és álreformjai nyomán egyre nyilvánvalóbbá vált az állami szamizdatot készítő közgazdászok egy liberális csoportjának közeledése a Beszélő köré tömörülő polgári-liberális ellenzékhez."
Reagálás:
- Magyar Hírlap, 1991.02.18. Langmár Ferenc: Kártétel
1989.03.22. (12.szám) Pesti Műsor, T. V.: A néma levente
PREMIER — JátékszínBeszélgetés Berényi Gábor rendezővel Heltai Jenő vígjátéka, A néma levente bemutatójáról. Tervezett bemutatójuk – Eörsi István: Az interjú – elmaradásának okairól. Várhatóan a következő szezonban mutatják be a darabot.
- Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1989.03.22. Magyar Hírlap, Wagner István: Erato
Könyvkritika a Corvina új kiadásáról. A fordítók közt van Eörsi István is.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1989.03.28.mti.hu, A parlamenti választások jövőre esedékesek, Fejti szerint azonban idő előtti lenne már 1990-ben a...
1989.03.29. (41.szám) Mai Nap, V. S: Sok volt a protokoll
Rövid beszélgetés Hovanyecz Lászlóval, a Társadalmi Szemle (az MSZMP elméleti folyóirata) frissen kinevezett főszerkesztő-helyettesével. A lap példányszáma, olvasótábora, terveik. Felhívja a figyelmet az áprilisi számban megjelenő témákra:
„Molnár Erik, marxista történész, filozófus 1957-ben íródott, s mindeddig kiadatlan tanulmányára 1956-ról, és Eörsi Istvánnak Lukács Györggyel készített interjújára, ami szintén az 1956-os eseményekkel foglalkozik, s amely nem sokkal Lukács György halála előtt készült.”
1989.03.29.mti.hu, SZER, Magyar híradó: Eseménynaptár (Hivatalos hazugságok - a Nagy László Kör rendezvénye Miskolcon.)
1989.03.31. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Válasz egy ismeretlennek
Glossza. Eörsi levelet kapott, melyben egy ismeretlen azt írta neki: „meghaltok mind”. Megérti a levélíró óhaját, egyedül azt kifogásolja, hogy letegezte.
Reagálás:
- Hitel, 1989.12.szám Esterházy Péter: A hülyeség dicsérete – öndicséret –
1989.03.31. Magyar Nemzet, E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
A témaA Magyar Nemzet vitafóruma az értelmiség szerepvállalásáról. „És akkor jön a bunkó? Címmel január 31-i számunkban interjút közöltünk Vitányi Ivánnal, az Országos Művelődéskutató Intézet főigazgatójával.” Az erre érkező reakciók, köztük Eörsi Istváné, melyet A téma címmel adnak közre. Indokolt-e módosítani az ’56-os események eddigi hivatalos értékelését? Idézet Kádár János 1956. november 1-jén elmondott beszédéből, visszaemlékezés börtönéveire, az írói aláírások megdöbbentő élményére; a Csehszlovákia lerohanása után kialakult helyzetről, amikor is az értelmiség kettévált. Idézi saját – Ma húsz éve című – versét. Utalás az Emlékezés a régi szép időkre című kötetében leírtakra.
„A lakosság porba sújtva, egyéb alternatíva híján a hatvanas évek közepén cserébe a több szabadságért és húsért elismerte a meglévő uralmi viszonyokat. Ezt a diktátumot neveztük évtizedeken át finoman »közmegegyezés«-nek vagy »konszenzus«-nak. De hogyan történt, hogy az értelmiség hangadói, majd túlnyomó többsége is ezt az egyedül lehetséges rosszat előbb »kisebb rossz«-nak, majd »nem is olyan rossz«-nak, »egész elfogadható«-nak, végül — Vas István más összefüggésben használt, mélyen jellemző kifejezésével élve — »aránylag nagyszerű«-nek élte meg?”
- Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Reagálás:
- Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
- Mozgó Világ, 1990.04.szám Vitányi Iván: Bevezetés a túlélés-tanba
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma
- Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
- Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
- Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
- Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
- Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
- Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok
- Népszava, 2003.10.18. Petri Lukács Ádám: Nekünk is van kutyánk
- Híd, 2015.05.szám Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
1989.03.szám Hitel, E.I.: E. I. ÖNKÉNTES DALLAMTÖREDÉKEI
ÉS KURTA DALOCSKÁJA A SZUBSZTANCIA MEGÓVÁSÁNAK FONTOSSÁGÁRÓLVers.
1989.03.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Agárdi Péter: Kortársak József Attiláról (1922-1945)
SzemleRészlet a könyvkritikából. Méltatja Eörsi Élet és Irodalomban megjelent mondatait. A dokumentumgyűjteményt Bokor László szerkesztette, és Tverdota György rendezte sajtó alá. Azokat az 1922 és 1945 között született írásokat foglalja magában, amelyek József Attilával és műveivel foglalkoztak.
„A párt bírálata manapság veszélytelenebb, mint Babitséké vagy a népies íróké. Mert ha – mondjuk – a Jászai Mari téren megneheztelnek, az dicsőségszámba is mehet, de egykettőre oda az erkölcsi tőkécskénk, ha Babits vagy Németh László szellemének nagy tekintélyű kincstárnokai összevonják a szemöldöküket.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) E.I.: József Attila kortársairól
- Élet és Irodalom, 1988.04.29. (18.szám) Kovács János: József Attila meg a kortársak
- Népszabadság, 1988.07.23. Agárdi Péter: Ki néz vissza a tükörből?
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.