EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1989.01.30.osaarchívum.org, Reuter: Pozsgay átértékeli `56-ot - ellenforradalomból népfelkelés lett

  • 1989.01.szám Eszmélet, A Téka Könyvkiadó ajánlatából

    A Liget Könyvek sorozatának induló kötete, a Leveleskönyv. Szerkesztők: Levendel Júlia és Horgas Béla. A kötetben helyet kapott Eörsi István is.

    A kötet/ek adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1989.01.szám Kritika, Csáki Judit: Premier
    Televízió

    Tévékritika a Premier című műsorról. Eörsi István: A kihallgatás című premierjéről egy szó sem esett...

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.szám Színház (Drámamelléklet), E.I.: Az interjú

    Drámamelléklet. A darab első változata megjelent Az utolsó szó jogán című kötetben (AB Független Kiadó, Budapest, 1985). Az átdolgozásra a szerzőt színpadi megfontolások késztették.

    „A darab részben annak a magnós interjúsorozatnak az adatait dolgozza fel, amelyet 1971 márciusától májusáig készített Vezér Erzsébet irodalomtörténész és Eörsi István író a halálosan beteg Lukács Györggyel.”

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1988.11.02. (44.szám) Tarján Vera: Decemberben nyit a Játékszín!
    • Magyar Ifjúság, 1989.01.13. (2.szám) A. L.: Párbeszédek
    • Pesti Műsor, 1989.03.22. (12.szám) T.V.: A néma levente. PREMIER — Játékszín
    • Élet és Irodalom, 1990.01.19. (3.szám) Koltai Tamás: Damaszkusz felől
    • Film Színház Muzsika, 1990.01.27. (4.szám) Budai Katalin: Az interjú
    • Köznevelés, 1990.02.16. (7.szám) Gábor István: Az interjú
    • Taps, 1990.05.01. Győrffy Miklós: Ki vagyok én, hogy perlekedjem veled?
    • Társadalmi Szemle, 1991.01.szám Perecz László: A filozófus arcmásai. Lukács György, a regényhős
    • Társadalmi Szemle, 1992.05.szám MSZMP-dokumentum az ellenzékről, 1980-ból 
    • Magyar Hírlap, 1998.10.05. MH: Eörsi-bemutató Bécsben
    • Népszava, 2005.11.11. MTI: Eörsi Istvánra emlékezik a rádió
    • gabormiklos.blogspot.com, 2011.08.17. Kataliszt: Gábor Miklós mint Lukács György
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy derűlátó emlékeiből

    Széppróza.

  • 1989.02.05.mti.hu, SZER, Világhíradó: Az ÉS cikke Kádárról - Eörsi-nyilatkozat

  • 1989.02.10. (5.szám) Reform, Vátz László: A betiltottak nyilvánosan

    Tudósítás a január végén megtartott első magyar nyilvános szamizdatkiállításról és -vásárról, amely incidens nélkül zajlott le. A Beszélő, a Demokrata, a Fidesz-hírek és az Égtájak című lapokról.

    „Mellőzött vagy tiltott politikai művek, regények, kiadványok megjelentetésével tűnt fel a 7-8 éve működő Katalizátor Iroda. Az általa kiadott legsikeresebb művek példányszáma eléri az ötezret. Ez utóbbiak közé tartozik Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, Kovács Ferenc: Magyarország megszállása vagy Eörsi István börtönnaplója, az Emlékezés a régi szép időkre.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.02.12. (4.szám) Mai Nap, Kartal Zsuzsa: Hova lett a sas szárnya?
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés az íróval az Emlékezés a régi szép időkre című kötete megjelenése apropóján. Milyen Magyarországot látott viszont, amikor 1960-ban kiszabadult a börtönből? A Kádár-korszak kompromisszumáról, a szamizdatról, a Charta ’77-ről, a Széchenyi és az árnyak című drámájáról, a marxizmusról, az értelmiség szerepéről, az alternatív szervezetekről. Örül annak, hogy most már megjelenhetnek azok a darabjai, könyvei, amelyek korábban nem jelenhettek meg, de nem lát garanciákat arra, hogy ez a sokszínű nyilvánosság tartós lesz.

    • Eörsi István az Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Pest Megyei Hírlap, 1989.02.16. (40.szám) MOTTÓ: Ez a beszéd! Szájtátva

  • 1989.02.14. Petőfi Népe, ÚJ KÖNYVEK

    A könyvajánlóban van többek közt Eörsi István Különremény című kötete.

    A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1989.02.15.mti.hu, SZER, Magyar Híradó - Hanák Tibor: Nyugati vélemények Magyarországról

  • 1989.02.16. (40.szám) Pest Megyei Hírlap, MOTTÓ: Ez a beszéd!
    Szájtátva

    Reflexió Eörsi Mai Napban megjelent nyilatkozatára. Aczél Györgyről, a Kádár-korszakról.

    „Eörsi István említett nyilatkozata külön tiszteletet ébreszt bennünk, mert minden sandaságtól, célozgatástól mentesen a lényegről, a kérdezett nyíltan vállalt véleményéről tudósít. Ez a beszéd! így kell ezt, bár mindenki azt mondaná, amit gondol!”

    Előzmény:

    • Mai Nap, 1989.02.12. (4.szám) Kartal Zsuzsa: Hova lett a sas szárnya? Beszélgetés Eörsi Istvánnal

  • 1989.02.16.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. február 16.

  • 1989.02.16.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1989. február 16. (SZER)

  • 1989.02.16.mti.hu, SZER, Kommentár nélkül: Eörsi István közleménye

    (Az ÉS nem közölte Eörsi István: Lapom lesz? c. írását.)

  • 1989.02.17. Magyar Nemzet, Napló

    Részlet a rövidhírekből. Az SZDSZ Beszélő-estjéről az újpesti Dallos Ida Művelődési házban. Az esten többek közt Eörsi István kap szót.

  • 1989.02.17. Magyar Szó, Zoran Bojović: Meghiúsult művészeti felnőtté válás
    ÚJ SYMPOSION (1977–1986)

    Politikai érdekek álltak a folyóirat szerkesztőségének menesztése mögött. A Vajdasági Íróegyesület vitafóruma a folyóirat sorsáról. Fenyvesi Ottó szerint „A határon túli előfizetőkhöz a folyóirat néhány száma sohasem jutott el, mert a cenzori kéz leállította azokat. Ezekbe a számokba írtak egyébként Konrád György, Mészöly Miklós, Esterházy Péter, Nádas Péter, Hajnóczi Péter, Eörsi István, Zalán Tibor stb., akik akkor nem feleltek meg az ottani bürokratikus ízlésnek. […] Hogy hányféle változatban volt jelen a cenzori éberség, bizonyítja ezt a folyóirat 203. száma, amelyben Eörsi István Lukács György-interjújának végét cenzúrázták, holott a Letopis Matice srpske ezt teljes egészében közölte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció
    • Magyar Szó, 1988.11.02. tt: Perújrafelvétel ötéves késéssel
    • Heti Világgazdaság, 2013.05.08. (19.szám) Laskovity J. Ervin: Megszüntetve őrizték meg

  • 1989.02.23. (46.szám) Somogyi Néplap, Horányi Barna: Desdemona: Nagy-Kálóczi Eszter
    BEMUTATÓ MA ESTE

    Beszélgetés Ács Jánossal a kaposvári Csiky Gergely Színház programjáról, a meglepetésekről. Nagy-Kálóczi Eszter a Desdemona szerepéről szólt.

    „Eörsi István fordításában mutatjuk be az Othellót. Elkészítette már a Szentivánéji Álom és a Hamlet fordítását, és egy Shakespeare-fordítások kötetet tervez. […] A korábbi Othello-fordításokat túl finomkodónak tartom, szellemeskedőnek. Az új markánsabb.”

    • Eörsi Shakespeare fordításának kötetei adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1989.02.27.mti.hu, MTI: Három ősbemutató lesz Gyulán (1. rész)
    (Eörsi István: Jolán és a férfiak.)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK.

  • 1989.02.28. Népszabadság, Megyei tudósító: Két premier lesz a Gyulai Várszínház idei programjában

    A Gyulai Várszínház programismertetője.

    „Eörsi István Jolán és a férfiak című műve szintén szerepel a műsorban.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.02.28. Népszava, Három ősbemutató
    Gyulai színházi tervek

    A 26. gyulai várszínházi évad harmadik ősbemutatójaként augusztus 13-án kerül színre Eörsi István Jolán és a férfiak című műve.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.02.szám Alföld, Tornai József: A remény esélye
    Az író mint politikus

    Balassa Péter szerint „Moldova rendőrségről szóló könyvében nagyon komoly támadás érte a hazai cigányságot. […] amit Eörsi írt aztán erről, vagy Radnóti a Beszélőben, az azért valamilyen válasz volt.”

    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) Eörsi István: Bedobom a törülközőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Délmagyarország,1988.07.11. (164.szám) Tanács István: Bűnbakképzés
    • Élet és Irodalom, 1988.07.15. (29.szám) Szerkesztőség: Indoklás kisebbségügyben
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?


  • 1989.02.szám Holmi, Sneé Péter: Egy sértett lélek panasza

    Könyvkritika Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötetéről.

    „E munka más, mint egyszerű visszaemlékezés – a konszolidációnak becézett megtorlás fanyarul nevettető krónikája. […] Eörsi István helyett négy évig 48 698-as fogolynak hívták.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (első – szamizdat, második – legális, harmadik – javított kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1989.03.01. (51.szám) Somogyi Néplap, Szapudi András: Félisten a pocsolyában
    WILLIAM SHAKESPEARE: OTHELLO

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott SHAKESPEARE: OTHELLO című drámájáról. A rendező: Ács János.

    „Ács János rendező, úgy tetszik, azt a célt tűzte magja elé, hogy megossza velünk látomásait az Erzsébet kori Shakespeare-színházról (ebben nagyszerű segítőtársat talált Eörsi Istvánban, aki új, modern fordítást tett le közművelődésünk asztalára), s arról a sajátos, markáns Othello-képről, amely benne formálódott, alakult, teljesedett ki, s amely ezután a miénk is, akár akarjuk, akár nem.”

    • Eörsi Shakespeare fordításának kötetei adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.03.11. (10.szám) Képes 7, Ságvári Ágnes: 1956. OKTÓBER 23…
    „Mert nem hallgathatok”

    Visszaemlékezés. Felhívások, platformok, címerek. Miről tudott Nagy Imre? Szemközt a Pravda „ikonjaival”. Fotók

    „Egyszerre értünk a kapuhoz. Eörsi István, Tánczos Gábor, Lukács György és jómagam. Úgy emlékszem, Eörsi valami új programot, vagy platformot, megújulási tervet hozott, és amikor meglátta a tankból kiszálló két szovjet vezetőt, megjegyezte: itt van már az ellenfél. A tankból kilépő Szuszlov és Mikoján azt hitte: olyan pártközpontba jönnek, ahol mindenki szívesen látja őket. S kezet ráztak velünk. Indultak fölfelé a számunkra is jól ismert lépcsőn.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.