EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1988.11.01. Taps, Győrffy Miklós: Hol van a mennyezet?

    Arthur Miller Az érseki palota mennyezete című drámája Amerikában nagyot bukott, de Kelet-Európában eddig még nem mutatták be. Most a budapesti Madách Kamarában láthatjuk.

    „Tisztázzuk mindjárt, hogy forma szerint a dráma nem Magyarországon játszódik, de tegyünk hozzá nyomban egy kérdést is: hogy akkor mégis mi az oka annak, hogy sokan — ráadásul nem is minden alap nélkül — azt fogják gondolni, hogy a mi hatvanas-hetvenes éveinkről szól a történet? […] Csoóri ekkor szorul ki a nyilvánosságból, az irodalmi életből, az ’56 után épp hogy visszatért Eörsi ekkor választja a »szellemi partizán«-szerepkört.”

  • 1988.11.02. (44.szám) Pesti Műsor, Tarján Vera: Decemberben nyit a Játékszín!

    Beszélgetés Berényi Gáborral, a Játékszín igazgatójával a színház átépítése utáni terveiről. Bemutatják Eörsi István Az interjú című drámáját is Gazdag Gyula rendezésében.

    • Eörsi István Interjú című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.11.02. Magyar Szó, tt: Perújrafelvétel ötéves késéssel
    A Vajdasági Íróegyesület Elnökségének üléséről

    „…az aktualitások napirendi pont keretében három témát is megvitattak. Az egyik Szerbia alkotmánymódosításával, a másik az október 6-a után előállt vajdasági helyzet társadalmi-politikai és kulturális vetületével, a harmadik pedig az Új Symposion 1983-ban leváltott szerkesztőségének a problematikájával volt kapcsolatos. […] az 1983-ban leváltott Új Symposion című irodalmi folyóirat egykori szerkesztőségi tagjának, Csorba Bélának a levelét olvasták fel […] »írók, költők magvar nyelven publikálva általában sokkal gyorsabban ütköztek áthághatatlan falakba, mint más nyelven publikáló hazai társaik, egyik nevetségesen szomorú példája ennek az, hogy az Új Symposion például külső, politikai nyomásra cenzúrázni volt kénytelen Eörsi István Lukács György-interjúját. Szinte ugyanakkor, amikor annak teljes szövegét hozta a Matica srpska folyóirata; s a példákat vég nélkül sorolhatnám.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció
    • Magyar Szó, 1989.02.17. Zoran Bojovic: Meghiúsult művészeti felnőtté válás

  • 1988.11.03. (3.szám) Reform, Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?

    Beszélgetés Moldova Györggyel a Bűn az élet című riportkönyve második kiadásának apropóján. Mennyit keresett a könyvön? Eörsi könyvét bíráló cikkéről. „...a bűnöző cigányok aránya a tavalyi bázisévhez képest 180 százalékos emelkedést mutat. [...] Eörsi Istvánt futólag ismerem, őszintén szólva eddig két versét olvastam. Az egyik arról szólt, amikor az édesanyját felvették a pártba, a másik meg arról, amikor kizárták.”

    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) Eörsi István: Bedobom a törülközőt
    • Kapcsolódó cikkek:
    • Délmagyarország,1988.07.11. (164.szám) Tanács István: Bűnbakképzés
    • Élet és Irodalom, 1988.07.15. (29.szám) Szerkesztőség: Indoklás kisebbségügyben
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye 

  • 1988.11.04. Magyar Szó, Christian Morgenstern versei
    Milyen emlékműre vágyom

    A verset Eörsi István fordította.

  • 1988.11.17. (274.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Gödöllői Hírlap), Színházi találkozó
    Holnaptól

    Rövidhír a stúdió- és alternatív színházak találkozójáról Gödöllőn. Az eseményt a Soros-alapítvány támogatja. Az előadások között lesz Eörsi István A kihallgatás című színműve.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Pest Megyei Hírlap, 1988.11.18. (275.szám) Bemutatók és vita. Színházak Gödöllőn
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1988.11.18. (275.szám) Pest Megyei Hírlap, Bemutatók és vita
    Színházak Gödöllőn

    Gödöllőn rendezik meg a stúdió- és alternatív színházak találkozóját a Soros-alapítvány támogatásával. A szerzők között szerepel Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Gödöllői Hírlap), 1988.11.17. (274.szám) Színházi találkozó

  • 1988.11.18. Népszabadság, Munkatárs: Kísérleti Színházak Gödöllőn

    A gödöllői művelődési központban megrendezendő Stúdió- és Alternatív Színházi Találkozóról. Többek között vendégszerepel a kaposvári Csiky Gergely Színház Eörsi István A kihallgatás című, a történelmi félmúltban játszódó drámájával.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1988.11.18.mti.hu, MTI: Stúdiószínházi bemutató Kaposvárott
    (Eörsi István: A kihallgatás.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1988.11.23. (279.szám) Somogyi Néplap, Varga István: Elmúlt a félmúlt
    STÚDIÓSZÍNHÁZI BEMUTATÓ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Eörsi István A kihallgatás című darabjáról. A rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „Ősbemutatónak számít ez az előadás — magyarországi ősbemutatónak — hiszen a 1965 óta, amikor Eörsi ezt drámát megírta, több európai országban tűzték élvonalbeli színházak műsorukra. (Nyugat-Berlinben még maga a szerző is rendezte darabját a nyolcvanas évek elején). […] művelődéspolitikai okokból kellett várni csaknem negyed évszázadot. […] Döbbenetes, hogy Eörsi a történések után alig egy évtizeddel milyen világosan és részletekre kiterjedően képes ábrázolni az eszméknek és hirdetőiknek változását, megváltozását.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Somogyi Néplap, 1988.06.04. (133.szám) V. I.: Az első három hónap után
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1988.11.25. (48.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Egymás börtönében

    Színikritika Eörsi István: A kihallgatás című darabjáról. Kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László és Mohácsi János. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.02. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Fogjuk el Mengelét?

    Auschwitz megfogalmazása. „Nemcsak írni nem lehet Auschwitzról, hanem – ameddig még írunk – nem írni sem.” Bárdos Pál Auschwitz-regényéről, a Stan és Panról. 

  • 1988.12.04.Új Tükör, Csáki Judit: Bajban az igeragozással. Eörsi István drámája Kaposvárott
    (Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás - kaposvári Csiky Gergely Színház.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.07. (49.szám) Ország-Világ, Antal Gábor: Várkonyi Zoltán
    SZÍNÉSZARCOK

    A színigazgató, a rendező, a színész pályája. Fotók

    „1973-ban, vagyis hatvanegy éves korában volt egy olyan, személyiségéhez és korához is mélyen illő szerepe, ami nélkül nem lehet szólni róla. A Pesti Színház ugyanis az akkor még kezdő drámaírónak számító Eörsi István Széchenyi és az árnyak című színművét mutatta be. És ebben az egyszerre drámai és kaján műben Várkonyi alakította a grófot. […] Eörsi egy emlékezésében, ahol arról tudósít, hogy egy nappal a kórházba, a tüdőműtétre való bevonulása előtt találkozott a »megnőtt szemű«, »falfehér« színházi emberrel, azt mondja Várkonyiról, hogy »abszolút profi volt a szó legjobb értelmében, a régi gárdából, egyike az utolsóknak, színházi levegőt lélegzett ki, az fogta körül, akárhol járt«.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1988.12.09. (8.szám) Reform, Emőd Pál: Visszatérés Európához?
    Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Semmilyen reform nem kerülheti meg az állásfoglalást

    Beszélgetés Ungváry Rudolffal a Történelmi Igazságtétel Bizottság munkájáról. Az alapítóatyák között van Eörsi István is.

  • 1988.12.10. (50.szám) Képes 7, Seszták Ágnes: Tegnapi kérdések, holnapi válaszok

    Beszélgetés Hegedüs Andrással a közelmúlt, a félmúlt újragondolásáról és jövőnk lehetséges változatairól. Eörsi István ’56-os könyvének említése, amely a „második nyilvánosság” terméke, és Eörsi börtönélményeiről szól. Fotók

  • 1988.12.12. Kaposvári Mutató, (bej.) Berkes József: „Nekünk a teljes embert kell nézni...”
    Rövid kihallgatási jelenet Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal „A kihallgatás” című darabjának kaposvári bemutatója kapcsán. Miért és miként távolították el 1982-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházból Tóth Dezső, illetve Aczél György utasítására? Darabja sorsa 1965-ös megírásától, hazai betiltásán keresztül külföldi, majd itthoni bemutatásáig.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.16. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy ellenzéki sirámaiból

    Publicisztika. A régi, közmegegyezés kora és a mai, formálódó kor bizonytalanságai. „Ha csak szűkebb területemre, az irodalomra gondolok: általános megelégedésre virult a három »T«, mely azt jelentette, hogy mindenki szabadon kritizálhat, csak az nem, aki kritizálni akar.” Nyugat-Németország politikai élete. Franz Joseph Strauss halála óta nem tudja, kihez igazodjon. A pluralizmusról és a szocialista pluralizmusról, a demokratizmusról, a reformról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pest Megyei Hírlap, 1993.04.06. (80.szám) Székely Ádám: Sosem hull le a vörös csillag

  • 1988.12.17. (51.szám) Film Színház Muzsika, bérczes: A kihallgatás

    Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás – kaposvári Csiky Gergely Színház. A rendezők: Babarczy László és Mohácsi János.

    „Eörsi bölcs, szellemes mondatai a főszereplők, hozzájuk asszisztál mindenki.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) E.I.: Nyílt levél Kulcsár Kálmánhoz
    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) Kulcsár Kálmán: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Új Tükör, 1988.11.27. (48. szám) Dr. Marczali László: Az eltűnt akták nyomában
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.19. Magyar Nemzet, dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
    A kisebbség jogainak védelmében

    Beszámoló az új egyesület megalakulásáról, amely a kisebbségek és az előítéletek sújtotta csoportok védelmében kíván tevékenykedni.

    „Eörsi István író arra figyelmeztetett, hogy most, mikor sok, eddig elnyomott gondolat nyilvánosságra kerülhet, a szennyes, mocskos nézeteket vallók is hallathatják hangjukat. Ezért szükség van egy ilyen egyesületre, de éppen Wallenberg története példázza, hogy az, aki üldözötteket véd, maga is üldözötté válhat. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon veszélyben nemcsak a kisebbségek vannak, hanem gyakran a többségnek sincsenek jogai. Ezért egy, a kisebbségeket védő egyesületnek, kapcsolatot kell keresnie olyan szervezetekkel, amelyek a többség jogaiért küzdenek.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. (51.szám) Wallenberg-egyesület alakult Budapesten
    • Esti Hírlap, 1989.01.24. Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek
    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
    • Hitel 1989.08. szám Szörényi László: Ajvé
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat a Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni? című cikk felsorolásánál.

  • 1988.12.27. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Beszélők

    A Beszélő 25. száma megjelenése apropóján. Ez alkalomból a szerkesztők megrendezték első író-olvasó találkozójukat, politikai-irodalmi estjüket a Jurta színházban. Az est házigazdája Eörsi István volt. A lap szamizdatként jelenik meg, mivel hivatalos lapengedély nélkül adják ki. Miért nem szereti Murányi a szamizdatot? „…nem is a szamizdatot nem szeretem, hanem azt a helyzetet, amelyben gondolatok, írások a föld alá szorulhatnak; azt a helyzetet nem szeretem, amelyben szerzők csak illegálisan »beszélhetnek«, esetleg beszélőt kockáztatnak a Beszélőért.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.01–02.szám kartal: Beszélő-est a Jurta Színházban
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Kis János: Mit képvisel a Beszélő?

  • 1988.12.szám Könyvvilág, Nádor Tamás: Eörsi István: Kilenc dráma
    Tiszteletpéldány az olvasónak

    Interjú Eörsi Istvánnal Kilenc dráma című kötete kapcsán.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1988.12.szám Kritika, Széchenyi Ágnes: Kérdések a Válaszról
    Szerdahelyi István: Egy interjú tanulságai

    Beszélgetés Fejtő Ferenccel a Válasz és a Szép Szó című lapokról, írócsoportjukról. A két lap összehasonlítása. A demokrácia és a parasztkérdés megjelenése a két lapnál. Németh László és a mélymagyarok. Illyés Gyula és a zsidó írók. A Gondolat című folyóirat. Az irodalom és a politika viszonya. Bibó István megítélése Lukács Györgyről. –  Szerdahelyi István elítélő megjegyzései az interjúhoz.

    Fejtő: „Ami személyes kapcsolatom Lukáccsal volt, azt emlékirataimban elmondtam, s kétségkívül rossz szájízt hagytak bennem, bár azt sem felejtettem el, hogy a moszkvai Új Hangban – amely csak a háború után került kezembe – rendkívül udvarias és minden gyűlölködés, lerenegátozás nélküli hangon beszélt rólam, a Szép Szóval kapcsolatban. Azt hiszem, sokszor igazságtalan voltam hozzá – de talán nem igazságtalanabb, mint később Eörsi.”

  • 1988.12.szám Nagyvilág, Földes Anna: Szőnyegen az abszurd dráma
    Egy londoni tanácskozás margójára

    Beszámoló az abszurd drámáról Londonban megrendezett nemzetközi tanácskozásról. Vajon vége van-e az abszurd drámának? A bevezető plenáris ülés elnökének, Martin Esslin (dramaturg és esztéta, az abszurd dráma névadója) előadása.

    „… Ionesco maga tehette közhírré, hogy az abszurd valójában nem az ő nemzedékével kezdődik. Hiszen a világ drámairodalmának az a fele, amely a tragikumot nem választotta el a komikumtól, Shakespeare óta mindig is abszurd volt. Sőt, tovább hátrálva az időben, abszurdnak tekinthető mindaz, ami Oidipusszal történik. Ionesco példákkal igyekezett igazolni, hogy abszurditások halmaza a régmúlt és a tegnap történelme is. Ezzel a gondolattal a jelenlevők közül egyedül Eörsi István szállt szembe hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy legalábbis visszamenőleg, értelmezni lehet a történelmet, s megmagyarázható az is, hogy miféle valóságos erők és hatalmak ütközései, harcai, győzelmei, vereségei és kompromisszumai alakították a történelem menetét. Más kérdés, hogy a jövő nem látható előre, mert túl sok, javarészt előre nem felmérhető, nem megismerhető tényező ütközése is befolyásolja az események alakulását.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.