EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1988.25.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/3.), Szilágyi Sándor: A Nagy Imre-kormány sajtófőnöke voltam
    Beszélő-beszélgetés Vásárhelyi Miklóssal

    Az 1956-os forradalomról, saját akkori helyzetéről, pártból való kizárásukból, majd visszavételükről, az írószövetségről. A vezetés forradalom előtti viselkedéséről. Nagy Imrével való viszonyáról. Losonczy Gézáról, Újhelyi Szilárdról, Szilágyi Józsefről, Gimes Miklósról, az akkori szellemi élet krémjéről. Az október 23-i délelőtti megbeszélésükről amiatt, hogy ha Nagy Imrét hívná a vezetés, hogy segítsen, mi a teendő. Mi volt Nagy Imre álláspontja ebben a helyzetben? A demokrácia és a többpártrendszer kérdése. Nagy Imre fordulatairól, a köztük lévő ellentétekről. Tánczos Gábor szerepéről. Sajtófőnöki intézkedéseiről. Kádár próbálkozásai a szovjet vezetéssel, fogvatartása. Börtönben töltött idejéről, a „miniszteri” zárkáról. A fordítóirodán végzett munkáiról. 1960. április 4-én szabadult, általános amnesztiával – az utána következő időszakról. 

  • 1988.25.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/3.), TIB: Történelmi igazságtételt!
    Felhívás a magyar társadalomhoz

    A Történelmi Igazságtétel Bizottsága megalakítása, követeléseik. Az alapítók között találjuk Eörsi Istvánt. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának 2. számú nyilatkozata 1988. augusztus 23-án.

    „Szükségesnek tartjuk a politikai elítéltek és egykori internáltak teljes politikai és erkölcsi rehabilitációját.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/1.), 1987.19.szám E.I.: Angyal István búcsúlevele
    • Nemzetőr, 1988.06.15. Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Történelmi igazságtételt
    • Magyar Füzetek, A Történelmi Igazságtétel Bizottsága: 1988.19–20.szám A Történelmi Igazságtétel Bizottságának felhívása a magyar társadalomhoz

  • 1988.36.szám Olvasó Nép, Mátyás István: Shakespeare nem beszél vissza
    A NYOLCVANAS ÉVEK MAGYAR IRODALMA
    Beszélgetés drámairodalmunk üzemzavaráról Ablonczy Lászlóval

    A drámafordítások színpadra jutásának nehézségeiről, a nem engedélyezett darabokról, ebben Aczél György szerepéről. A bemutatókról szóló tudósítások hiányáról. A folyóiratokban, kötetekben megjelent drámákról. A kiadás és a kereskedelem képtelen viszonyáról. A színházi emberek műveletlenségéről, tájékozatlanságáról. A gyermek- és ifjúsági színházak ügyéről. Keleti István igazgató, rendező és szerző felelőssége a hatalom asszisztálásával. Az író és a színház kapcsolatáról. A dramaturg feladatáról – éles kritika. A könyvkiadás hiányosságairól. A változások szükségességéről.

    „A magyar művek ősbemutatójának anyagi vonzataira is utaltam. Míg a Stúdióban Eörsi, Jókai Anna, Hubay, Csurka jó esetben több évadon át is esetenként nyolcvan-száz néző előtt, összesen tíz-tizenkétezer színházba járó embert s tizen- vagy huszonvalahányezer forint honoráriumot jelentett, addig Kazimir főkönyvelője évek során ennek sokszorosát utalta a főnökének.”

  • 1988.38.szám Olvasó Nép, d. f.: Örülök, hogy nőttök...!
    AZ OLVASÓ NÉP HÍREI
    Könyvünnepség Szentgotthárdon

    Szentgotthárd dicsőséges történelmi múltja, soknemzetiségű lakossága. Szentgotthárdon volt az idei, a 28. őszi megyei könyvhetek megnyitója az új színházépületben (magtár-templom-színház). Beszámoló a könyvünnepről. Az ünnepi megnyitót dr. Szlameneczky Istváné, a SZÖVOSZ főtitkára tartotta, majd Jókai Anna, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke beszélt. Idézetek Jókai Anna beszédéből. Az íróvendégek, Moldova György, a költő Bihari Sándor, a próza-, színmű- és filmíró Bárány Tamás, Sánta Ferenc és Jókai Anna Pete Györgynek, a szombathelyi Életünk folyóirat főszerkesztőjének kérdéseire válaszoltak. Idézetek a kérdésekből és a válaszokból.

    Moldova György válasza a Bűn az élet című regénye kapcsán:

    „Nem ismerem a költő [Eörsi István] verseit... Mindössze kettőt olvastam tőle. Az egyikben, az 50-es években arról írt, hogyan vették fel a pártba az édesanyját... A másik verse viszont arról szól, hogy a 60-as években hogyan zárták ki onnan... Ám komolyra fordítva a szót, vállát vonva megállapítja: a magyar kritika őt hidegen hagyja. Mert elvtelen, mert szerinte nem művészi indíttatású, mert klikk-álláspontokat közvetít.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Irodalmi Újság, 1951.04.26. (9.szám) E.I.: Anyám (Mikor a Párt tagjelöltje lett)
    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt (és az itt felsorolt cikkek)
    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1989. Századvég (Különszám), A Századvég körkérdése Közép-Európáról

    Részlet. Eörsi István gondolatai. 

    Reagálás:

    • Korunk, 2020.08.szám Jeszenszky Géza: Mit várt Európától az Antall-kormány?

  • 1989.01–02.szám Literatura, 1955 OKTÓBER – 1956 OKTÓBER
    Az irodalmi platform kérdéséhez: Tézisek: 1956. május

    Az Írószövetség közgyűlései. Irodalompolitikai elvek. Szervezeti kérdések. Hibák a fordulat éve táján. A kritika elvtelenségei, a szektásság, a jobboldal kialakulása. Eörsi István említése.

  • 1989.01–02.szám Literatura, 1955 OKTÓBER – 1956 OKTÓBER
    Irodalmi életünk időszerű kérdései: Az Irodalmi Újság szerkesztőségi cikke, 1956. június 30.

    A Magyar Írók Szövetsége kibővített vezetőségi ülése június 22-én. A Horváth Márton vitaindító előadása utáni vita felszólalói között volt Eörsi István.

  • 1989.01–02.szám Literatura, 1956 OKTÓBER – DECEMBER
    A Magyar Írók Szövetsége 1956. december 28-án tartott taggyűlésének jegyzőkönyve

    Erdei Sándor főtitkár beszámolója közbeszólásokkal, tapsokkal. Az írószövetség letartóztatott tagjai között van Eörsi István is. „Arról, hogy fogvatartásukra nincs ok, mélyen meg vagyunk győződve.” Tamási Áron – az elnökség által elfogadott – Gond és hitvallás című elvi nyilatkozatát olvasta fel, amit az utána következő szavazáson nyolcan elutasítottak. Az utána következő felszólalások. Déry Tibor Solohov magyar írókat elmarasztaló ítélete. Madarász Emil védelmébe veszi Solohovot, szerinte igenis ellenforradalom volt, nem pedig forradalom, amit a magyar írók nem vettek észre.  

  • 1989.01–02.szám Szabad Demokraták, Dokumentumok az SzDSz előtörténetéből

    A dokumentumok közlése. Az aláírók között van Eörsi István.

    Pavel Kohutnak, a Charta 77 szóvivőjének (1977. január 9-én). Nyílt levél a Charta aláíróihoz (1979. október 26-án). Nyílt levél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához (1979. október 29-én). 

  • 1989.01–02.szám Szabad Demokraták, Felhívás az SzKH megalakítására

    Az 1988. március 17-ei felhívás szövege a Szabad Kezdeményezések Hálózata létrehozására. A felhívást különböző csoportosulások tagjai és velük egyetértő, csoportokon kívüli személyek javasolják. Az aláírók között van Eörsi István.

  • 1989.01–02.szám Szabad Demokraták, Információk az SzDSz szervezetéről

    Az SZDSZ tagjainak létszáma, a Tanács, a Számvizsgáló választmány és a Szervező Bizottság tagjai – elérhetőségükkel. A Tanácsban kapott helyet Eörsi István.

  • 1989.01–02.szám Szabad Demokraták, kartal: Beszélő-est a Jurta Színházban

    Irodalmi est a Beszélő 25. számának megjelenése alkalmából. Az est házigazdája Eörsi István volt. Részletek Kodolányi Gyula, Babus Endre, Rajk László, Petri György, Rácz Sándor, Fodor Gábor, Kenedi János és Konrád György beszédéből.

    Eörsi: „Diktatúrában a sajtószabadság kísérletével kezdődik az a merés, amire szükség van.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1988.12.27. Murányi Gábor: Beszélők
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Kis János: Mit képvisel a Beszélő?

  • 1989.01–02.szám Szabad Demokraták, Kenedi János: A harmincötödik aláíró

    Az 1977-es Charta ’77 aláírásának története 1977 január 9-én. A kezdeti 34 aláírók száma 200-ra emelkedett. A Bibó-Emlékkönyvről. Donáth Ferenc Társadalmi Tanács felállítását tervezte folytatásként. Az 1987-es Monori Tanácskozásról, az alternatív szervezetekről. A civil kurázsi eltűnése. A Lakitelki találkozó.

    „Eörsinek szétrepedt a cipőtalpa: elhűlve néztük, amint a Chaplin bakancsaként kettéváló lábbeliből megjelenik a lyukas zokni, lukából pedig a talpkéreg, mely a havon indult aláírót vadászni. Csakhogy aláírásához Jánosi Ferenc cipőt is mellékelt, fényesre kibokszoltat. (Eörsin azóta se láttam ilyet.) […] Abból se tanultam, amit Bibó István közölt velem 1977. tavaszán. Bizony ő szívesen lett volna a harmincötödik, ha kérjük az aláírását azon a zimankós januári reggelen.”

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA ’77.

  • 1989.01–02.szám Századok, Veres András: Kortársak József Attiláról (1922–1945)

    Recenzió és a késői kiadás (1987.) története. Szerkesztő: Bokor László, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Tverdota György. Azokat az 1922 és 1945 között született írásokat foglalja magában, amelyek József Attilával és művével foglalkoztak.

    „Hasonló okból tartjuk elhibázottnak Eörsi Istvánnak a dokumentumgyűjtemény ürügyén írt szellemes cikkét (Élet és Irodalom, 1988. április 15.), melyben az utókor fölényes iróniájával olvassa a korabeli szektás kommunisták, Babitsék és a népi írók fejére tökéletes süketségüket, ahogy elmentek József Attila költői teljesítménye mellett.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) E.I.: József Attila kortársairól

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1989.01.(október) Holmi, E.I.: Megjegyzések egy emlékiratról
    ANGYAL ISTVÁN EMLÉKIRATA (Fő utca, 1956. november 17-25.) Részlet

    Utalás az Emlékezés a régi szép időkre című börtönmemoárjára, ahol többek között írt Angyal István emlékiratáról, akit 1958. december 1-jén kivégeztek. Eörsi Anonymustól kapott egy levelet – Angyal Istvánnak címezve –, ebben volt a hatvanhárom oldalas emlékirat. Két levelet is csatolt az emlékirathoz, az egyiket Angyal Ádámnak, akit Angyal István fiának hitt, miközben a fia neve: Péter, aki Nyugat-Németországban él. A másik levél címzettje Eörsi volt. Angyal István életéről, hitvallásáról, elkötelezettségéről. Sztálin képét a vécében fejjel lefelé akasztotta fel. Miért félt Kádár János Angyal vallomásától?

    „… a Markó utcai börtönudvaron mesélte – azt mondták neki, hogy az utókor számára lejegyezheti mindazt, amit átélt és gondol. Memoárja tehát a halál árnyékában és végkimerüléses állapotában született.”

    • Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötetei (első – szamizdat, második – legális, harmadik – javított kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Az Angyal István Saját kezű vallomása című kötet adatait megtekintheti az Eörsi László / Kötetek résznél.

    Reagálás:

    • Holmi, 1996.10.szám Radnóti Sándor: Forradalmi dráma

    Kapcsolódó cikkek:

    • Múltunk, 1995.04.szám Eörsi László: Angyal István saját kezű vallomásai (1956. december) - és az itt felsorolt cikkek

  • 1989.01.05.mti.hu, 1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása - 3. folyt. (Részlet)

  • 1989.01.05.osaarchívum.org, Kasza László (SZER): 1988 eseményei, független demokratikus csoportok megalakulása

  • 1989.01.06. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A költő és a vámőr
    Tolnai Ottónak

    Vers.

  • 1989.01.07. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: A hűség paradoxonja
    Beszélgetés Eörsi Istvánnal

    A hűségről, korábbi – sztálinista-rákosista – verseiről. Déry Tibor – Felelet-vita – Lukács – Révai. Lukács hűsége a marxizmushoz – Eörsi vitái Lukáccsal. Eörsi kötetei, darabjai a 3T korszakában. A Lukács-iskola felbomlása. Heller Ágnes – Fehér Ferenc.

  • 1989.01.13. (2.szám) Magyar Ifjúság, A. L.: Párbeszédek

    Rádiókritika Forró Tamás és Havas Henrik Első kézből című műsoráról. Eörsi István Az interjú című rádiójátéka utáni beszélgetés a műről.

    „Azt gondolom, Eörsi István mondta el a lényeget, amikor úgy fogalmazott: Lukács sosem félt a halálos fenyegetettségben, de halálosan félt attól, hogy kizárják a pártból. Lukács halálában Eörsi metaforát is lát: a bolsevizmus elmúlását. Fontos kérdésekről és szigorú igazságra törekvéssel beszélt Eörsi. Bizonyára majd a színházi bemutató lobbantja fel a vitákat.”

    • Eörsi István: Interjú (Rádióra alkalmazott abszurd dokmumentumjáték) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 
    • A dráma megjelent Eörsi István: A szerző szeretné, ha a pofa feje és a csomó emlékeztetne egymásra című kötetében is. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • Népszava, 2005.11.11. MTI: Eörsi Istvánra emlékezik a rádió 
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Az jó hírért-névért

    Könyvkritika Eörsi István: Kilenc dráma; Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című köteteiről.

    • A kötetek adatait és tartalomjegyzékeit megtalálhatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1989.01.21. Nők Lapja, Földes Anna: Drámákról

    Rövidhír Eörsi István: A kihallgatás című börtöndrámája színpadra állításáról a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1989.01.24. Esti Hírlap, Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek

    Vita Bíró Zoltánnal, a Bíró Püski ürügyén? című cikkével a Hitelben, melyben Püski Sándort védi, és ezzel hiteltelenné teszi a Hitelt. Az 1941-ben és 1944-ben kiadott Bary-kötetről [Bary József – vérvádas]. A Püski és Cserépfalvi vitáról.

    „A Roul Wallenberg Egyesület megalakulásakor pedig, mint arról a Vasárnapi Hírek 1988. december 18-ai száma tudósít, Eörsi István író »indulatosan ítélte meg Püski Sándor nemrég napvilágot látott levelét, ami szerinte a történelem meghamisításán túl a magyar zsidóság tragédiájának cinikus meggyalázása is«.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1988.12.19. dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
    • Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. (51.szám) Wallenberg-egyesület alakult Budapesten

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
    • Hitel 1989.08. szám Szörényi László: Ajvé
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2007.02.02. (5.szám) Ungvári Tamás: Illegalitásban
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat a Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni? című cikk felsorolásánál.


  • 1989.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: W. S. címére

    Vers.

    Búcsú Weöres Sándortól. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.