EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1988.07.15. (29.szám) Élet és Irodalom, A szerkesztőség: Indoklás – kisebbségügyben

    Reflexió Eörsi Istvánnak Moldova György Bűn az élet című könyvéről írt kritikája kapcsán. Derdák Tibor, amikor a Magyar Nemzetben sorozatban megjelent a Bűn az élet, úgy találta, hogy ez a sorozat sérti a cigány kisebbséget, ezért összeállított belőle egy idézetgyűjteményt. Ezt elküldte egy illetékes hivatalba, kérve, hogy ne jelenjen meg könyvalakban. A hivatal visszautasította a követelést. A szerkesztőség álláspontja szerint nem helyes a mondatokat kiszakítani a szövegösszefüggésből, és kifogásolható a könyvalakban való megjelenés eltiltásának követelése. A visszautasítás indoklása viszont elfogadhatatlan, erőteljesen cigányellenes.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt


    Kapcsolódó cikkek:

    • Délmagyarország,1988.07.11. (164.szám) Tanács István: Bűnbakképzés
    • Élet és Irodalom, 1988.08.12. (33.szám) Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye


    Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1988.07.23. Népszabadság, Agárdi Péter: Ki néz vissza a tükörből?
    A kortársak József Attiláról (1922–1945)

    Könyvkritika. A dokumentumgyűjteményt Bokor László szerkesztette, és Tverdota György rendezte sajtó alá. Azokat az 1922 és 1945 között született írásokat foglalja magában, amelyek József Attilával és művével foglalkoztak. Eörsi korábbi könyvkritikájából is idéz:

    „Ezért is örültem Eörsi István Élet és Irodalom-beli cikkének (1988. április 15.), amely — egy mély lélegzetvétel után — azt is kimondja: »A párt bírálata manapság veszélytelenebb, mint Babitséké vagy népies íróké. Mert ha — mondjuk — a Jászai Mari téren megneheztelnek, az dicsőségszámba is mehet, de egykettőre oda az erkölcsi tőkécskénk, ha Babits vagy Németh László szellemének nagy tekintélyű kincstárnokai összevonják a szemöldöküket.« Hát igen ...”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.04.15. (16.szám) E.I.: József Attila kortársairól
    • Élet és Irodalom, 1988.04.29. (18.szám) Kovács János: József Attila meg a kortársak

    Reagálás:

    • Irodalomtörténeti Közlemények, 1989.03.szám Agárdi Péter: Kortársak József Attiláról (1922-1945)

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 1988.07.28. Magyar Nemzet, murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?
    Majdnem megjelent könyvek nyomában

    Beszélgetés Tarnóc Mártonnal, a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatójával az elmúlt három évtized raktáron maradt, de nem forgalmazott kötetekről. József Attila: Emlékkönyv; Eörsi István: Különremény; Révai Lexikon reprintjének első kötete. A tiltások okai, terveik a kötetekkel kapcsolatban.

    „Eörsi István kötetéről nincs pontos információm, feltételezhetőleg azért maradt raktáron az elkészült mű, mert a szerző akkortájt került ismét »tiltó listára«.”

    [A Különremény című kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.]

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 1988.10.12. ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Látóhatár, 1972.06.szám Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény
    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből 

  • 1988.07.28.mti.hu, MTI: Öt bemutató Kaposváron
    (Eörsi István: A kihallgatás.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.08. Theater Heute, István Eörsi: Fässer
    Originaltitel: „Hordók” – Groteskes Spiel in zwei Teilen
    Aus dem Ungarischen übersetzt von Hans Skirecki

    Eörsi István „Hordók” című drámája (Fässer) közlése. Zárt térben, a szabadság korlátozottságát és a létezés abszurditását ábrázolja. A politikai áthallásokkal és maró iróniával fűszerezett mű a hordók közé kényszerült figurák sorsán keresztül vizsgál egzisztenciális kérdéseket.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1988.08. Theater Heute, M. M.: Das Stück

    Az írás a „Fässer” (Hordók) című dráma struktúrájával és tematikájával foglalkozik. M. M. elemzése a groteszk játékot mint a nyilasterror és az ostrom idejének abszurd metaforáját mutatja be.

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1988.08.05. (32.szám) Szabad Föld, Kiss J. Attila: Érzékenységet sértenek: tiltott könyvek

    Beszélgetés Paál Rózsával, a Kiadói Főigazgatóság helyettes főigazgatójával a betiltott könyvekről, melyekből egyre kevesebb van. Példákat hoz arra, hogy az eddig betiltott könyvek közül miket adtak ki mostanában. Milyen okból tiltanak be könyveket, és kik döntenek erről?

    „Eörsi István könyvét, a Különreményt 1972-ben adták ki, de még mindig a könyvterjesztők raktárában van. Biztosan lehettek ennek aktuális politikai, az alkotót megítélő okai, de én nem ismerem a tényleges körülményeket, ez annyira régen volt, én még nem is itt dolgoztam akkor. […] Azt hiszem egyetlen felelős ember nem mondja azt, hogy Illyés Gyulát be szabad zúzni. Az ő kötete meg is maradt, és ugyanez a sorsa tulajdonképpen Eörsi kötetének is.”

    A kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.

    • Eörsi István Különremény című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1988.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!

    Reflexió Eörsi Istvánnak Moldova György Bűn az élet című könyvéről írt kritikájára. Szerinte esztétikai kinézete, anyaga kényelmetlensége miatt nem szeretik a rendőrök az egyenruhájukat. Eörsinek a rendőrség politikai szerepéről írt gondolatai megdöbbentik Tonhausert. Véleménye a cigánybűnözésről.

    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1988.07.15. (29.szám) Szerkesztőség: Indoklás kisebbségügyben
    • Szamizdat Demokrata – Független Politikai Lap, 1988.09.szám Levél az Élet és Irodalomnak
    • Reform, 1988.11.03. (3.szám) Kóbor László: Mennyit kasszírozott Moldova a rendőrökön?
    • Alföld, 1989.02.szám Tornai József: A remény esélye


    

  • 1988.08.12. (33.szám) Szabad Föld, Leskó László: Orsós Jakab igazsága

    Orsós Jakab öninterjúja, „Aki hallja, aki nem hallja” című kötete megjelenése apropóján Idézetek íróktól Orsós Jakabról. Fotó

    A könyvet 1987-ben adta ki a Zala Megyei Könyvtár, Nádas Péter előszavával és Gácsi Mihály illusztrációival. A könyv megjelenése után, 2001-ben egy azonos című, „Aki hallja, aki nem hallja – Orsós Jakab portré” című dokumentumfilm is készült Kóthy Judit és M. Topits Judit rendezésében, amely Orsós Jakab életét és munkásságát mutatja be.

    „Nádas Péter: »Ha azt mondanám, hogy Orsós Jakab született elbeszélő, akkor igazán keveset mondanék. Nem ismerek rajta kívül embert, akiben ilyen mennyiségű eleven történet élne. Ami a lélek ritkán adódó belső képességére utal: a nyugodt megfigyelés és az elmélyült megértés képessége.« Nem véletlen az sem, hogy Eörsi István nemrégiben Moldova György »rendőrkönyvének« kritikáját írva, a »legmélyebben szántó riportalanyként« emlegette Orsós Jakabot.”

    • Moldova György: Az utolsó töltény 6. Önéletrajzi töredékek című kötet adatait és Eörsi kritikájáról szóló részleteit megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1988.06.24. (26.szám) E.I.: Bedobom a törülközőt (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1988.08.szám Életünk, Eörsi István: E. I. önkéntes emlékeken és tapasztalatokon alapuló megfigyelései az öröm elhanyagolt témakörében
    E.I. önkéntes hevenyészett, töredékes számvetése önmagával, a világgal stb. útközben, Osnabrückben
    E.I. önkéntes ügyészi minőségben kihallgatásnak veti alá a legfőbb gyanúsítottat

    Versek.

  • 1988.08.szám Színház, György Péter: A színház helye
    Az öngyilkos Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos című darabról. A dramaturg: Eörsi István. Rendező: Ascher Tamás. Fotó: jelenetek az előadásból

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.08.szám Színház, Pályi András: Beckett visszanéz
    A Godot-ra várva (ismét) Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Samuel Beckett: Godot-ra várva című darabról. Rendezte: Ascher Tamás. Eörsi a nyugat-berlini, Beckett rendezte Godot-ról. Fotó: jelenetek a darabból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.12.szám E.I.: Kellemes vagy nyugtalanító színház? (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1988.09.02. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Románc a régi ulti-csatatér lovagjairól

    Vers.

    Csongovai Per Olaf, Gáli József, Vera, Ágnes.

  • 1988.09.15. Nemzetőr, Nyilatkozat

    Tiltakozó nyilatkozat a június 16-i, Nagy Imrére és társaira való megemlékezés brutális megakadályozása miatt. Az aláírók között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar hírlap, 1988.06.18. E. A.: Mi történt csütörtök délután a Belvárosban? Egy rendőrségi közlemény háttere – Nincs a rendszerünkben
    • Bécsi Napló, 1988.07.01. (4.szám) Budapest, 1988. június 16.
    • Nemzetőr, 1988.07.01. Krassó György: Tüntetések Budapesten

  • 1988.09.17. Fejér Megyei Hírlap, Péntek Imre: „Jó beruházás” vagy az „önhittség emlékműve”?

    A Duna Kör „Duna” című kiadványáról. Az antológiában Eörsi István versei is szerepelnek [Eörsi István: Csernobil után / Telefon, fordítás közben. Apollinaire-nek.]

    „A nagy építkezés elleni tiltakozásról, az irodalom nyelvén. Ez egy valódi, tartalmas irodalmi demonstráció, közhangulatot, közérzetet kifejező.”

    A kötet adatait és a két Eörsi-verset megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1988.09.szám Szamizdat Demokrata – Független Politikai Lap, Levél az Élet és Irodalomnak

    Ismeretlen szerző levele az Élet és Irodalomban megjelent Tonhauser László olvasói levelével kapcsolatban, melyben Eörsi Istvánt rendőrségellenes hangulat felkorbácsolásával vádolja. Cinizmussal, érzéketlenséggel vádolja Tonhausert, hogy éppen a börtönviselt Eörsinek célozza mondatait. A „cigánybűnözés” problémája.

    Előzmény:

    • 1988.08.12. (33.szám) Élet és Irodalom, Tonhauser László: Ellopták a törülközőm!

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1988.10.01. Magyar Szó, Bartuc Gabriella: A megbotránkoztatás dialektikája

    Összefoglaló a 22. Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztiválról, a BITEF-ről.

    „Eörsi Istvánt utoljára a kaposvári társulat Marat/Sade vendégszereplésén láttam, pedig a régi Színház számok tanúsága szerint kezdetben éppen a BITEF-en fellelkesülve könyörgött válságért a magyar színházakban, amely válságból születhetne valami.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1976.12.szám E.I.: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 1988.10.12. Magyar Nemzet, ányi: Végül is mikor vehetjük meg Eörsi István kötetét és a József Attila Emlékkönyvet?

    „…ismét megkérdezzük a Szépirodalmi Könyvkiadó igazgatóját, Tarnóc Mártont: Mikor vehetjük meg Eörsi István Különremény című kötetét?” Részlet a válaszból: „Megjegyzem, hogy e könyv példányaiba az író kérésére még egy »kutyanyelvet« kell nyomatnunk, amiben az olvasót tájékoztatjuk, hogy a tizenhat esztendővel ezelőtti írások nagy része azóta már javított szöveggel napvilágot látott, illetve a Huligán-Antigoné című darab — átdolgozott formában — a közeljövőben hagyja el a nyomdát.”

    [A Különremény című kötet 1972-ben jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd elkobozták, és a kinyomtatott példányok csak a rendszerváltás idején kerültek elő.]

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1988.07.28. murányi: Mikor vehetjük meg a József Attila Emlékkönyvet és Eörsi István kötetét?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Látóhatár, 1972.06.szám Monoszlóy Dezső: A tiltott különremény
    • Heti Világgazdaság, 1994.12.17. (50.szám) Nevezetesebb betiltások és bezúzások
    • Élet és Irodalom, 2006.05.26. (21.szám) Nyerges András: Fejezetek az ocsmány dudva történetéből 

  • 1988.10.14. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nyílt levél Kulcsár Kálmánhoz

    Nyílt levél az Igazságügyminiszterhez a politikai elítéltek amnesztiájáról. Kulcsár a Magyar Nemzetnek (1988.09.20) nyilatkozott az 56-osok büntetett előéletét eltörölni szándékozó közkegyelmi rendelet-tervezetről, szeptember 22-én pedig a televízió Fórum című adásában foglalkoztak a témával. Eörsinek ezzel kapcsolatosak a kérdései, kiegészítve a Rákosi-korszak elítéltjeinek helyzetével, priuszával.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) Kulcsár Kálmán: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Új Tükör, 1988.11.27. (48. szám) Dr. Marczali László: Az eltűnt akták nyomában
    • Film Színház Muzsika, 1988.12.17. (51.szám) bérczes: A kihallgatás

  • 1988.10.14. (42.szám) Élet és Irodalom, Kulcsár Kálmán: Válasz Eörsi Istvánnak

    Reflexió Eörsi politikai elítéltek amnesztiájáról írt nyílt levelére.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) Eörsi István: Nyílt levél Kulcsár Kálmánhoz


    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Tükör, 1988.11.27. (48. szám) Dr. Marczali László: Az eltűnt akták nyomában
    • Film Színház Muzsika, 1988.12.17. (51.szám) bérczes: A kihallgatás

  • 1988.10.20. Magyar Október (Budapest Főváros Levéltára), Nyilvános megemlékezések a forradalomról

    A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság megemlékezést tartott az 1956-os forradalomról.

    "Vígh Károly történész bevezető szavai után több volt elítélt - Rácz Sándor, Mécs Imre, Eörsi István - beszélt emlékeiről."


    A Jurta Színház is rendez ünnepi megemlékezést, amelynek összeállításában Eörsi István is részt vett.

  • 1988.10.21.mti.hu, Nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiból 1988.

  • 1988.10.22. Magyar Hírlap, V. Bálint Éva: Karnyújtásnyira a történelem
    MH-interjú Vezér Erzsébettel, századunk magyar hírességeinek faggatójával

    Beszélgetés Vezér Erzsébet irodalomtörténésszel, aki az elmúlt húsz évben több mint száz interjúban kérdezte végig egy nagy korszak, a századelő tanúit. Miért éppen őket? Az Eörsi Istvánnal együtt készített Lukács-interjúról. József Attiláról.

    „Eörsi eszményi kérdező volt, hiszen majdhogynem pimasz kérdésekkel zaklatta, amelyek nemcsak nem sértették, de egyenesen felvillanyozták az öreget.”.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198–199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Hírlap, 1985.11.02. V. Bálint Éva: Személyes panteon
    • Új Forrás, 2002.04.szám Babus Antal: Fülep Lajos az 1918–1919-esforradalmakban. II. rész

  • 1988.10.szám Alföld, Nagy Sz. Péter: Alföldy Jenő: Visszhang

    Alföldy Jenő kritikáiról.

    „Eörsi tényleg a »sarkítás Akhilleusza«.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.