EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1988.11.18. Népszabadság, Munkatárs: Kísérleti Színházak Gödöllőn

    A gödöllői művelődési központban megrendezendő Stúdió- és Alternatív Színházi Találkozóról. Többek között vendégszerepel a kaposvári Csiky Gergely Színház Eörsi István A kihallgatás című, a történelmi félmúltban játszódó drámájával.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1988.11.18.mti.hu, MTI: Stúdiószínházi bemutató Kaposvárott
    (Eörsi István: A kihallgatás.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1988.11.23. (279.szám) Somogyi Néplap, Varga István: Elmúlt a félmúlt
    STÚDIÓSZÍNHÁZI BEMUTATÓ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Eörsi István A kihallgatás című darabjáról. A rendező: Babarczy László és Mohácsi János.

    „Ősbemutatónak számít ez az előadás — magyarországi ősbemutatónak — hiszen a 1965 óta, amikor Eörsi ezt drámát megírta, több európai országban tűzték élvonalbeli színházak műsorukra. (Nyugat-Berlinben még maga a szerző is rendezte darabját a nyolcvanas évek elején). […] művelődéspolitikai okokból kellett várni csaknem negyed évszázadot. […] Döbbenetes, hogy Eörsi a történések után alig egy évtizeddel milyen világosan és részletekre kiterjedően képes ábrázolni az eszméknek és hirdetőiknek változását, megváltozását.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • Somogyi Néplap, 1988.06.04. (133.szám) V. I.: Az első három hónap után
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a KIHALLGATÁS szót.

  • 1988.11.25. (48.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Egymás börtönében

    Színikritika Eörsi István: A kihallgatás című darabjáról. Kaposvári Csiky Gergely Színház – rendező: Babarczy László és Mohácsi János. 

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.02. (49.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Fogjuk el Mengelét?

    Auschwitz megfogalmazása. „Nemcsak írni nem lehet Auschwitzról, hanem – ameddig még írunk – nem írni sem.” Bárdos Pál Auschwitz-regényéről, a Stan és Panról. 

  • 1988.12.04.Új Tükör, Csáki Judit: Bajban az igeragozással. Eörsi István drámája Kaposvárott
    (Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás - kaposvári Csiky Gergely Színház.)

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.07. (49.szám) Ország-Világ, Antal Gábor: Várkonyi Zoltán
    SZÍNÉSZARCOK

    A színigazgató, a rendező, a színész pályája. Fotók

    „1973-ban, vagyis hatvanegy éves korában volt egy olyan, személyiségéhez és korához is mélyen illő szerepe, ami nélkül nem lehet szólni róla. A Pesti Színház ugyanis az akkor még kezdő drámaírónak számító Eörsi István Széchenyi és az árnyak című színművét mutatta be. És ebben az egyszerre drámai és kaján műben Várkonyi alakította a grófot. […] Eörsi egy emlékezésében, ahol arról tudósít, hogy egy nappal a kórházba, a tüdőműtétre való bevonulása előtt találkozott a »megnőtt szemű«, »falfehér« színházi emberrel, azt mondja Várkonyiról, hogy »abszolút profi volt a szó legjobb értelmében, a régi gárdából, egyike az utolsóknak, színházi levegőt lélegzett ki, az fogta körül, akárhol járt«.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1988.12.09. (8.szám) Reform, Emőd Pál: Visszatérés Európához?
    Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Semmilyen reform nem kerülheti meg az állásfoglalást

    Beszélgetés Ungváry Rudolffal a Történelmi Igazságtétel Bizottság munkájáról. Az alapítóatyák között van Eörsi István is.

  • 1988.12.10. (50.szám) Képes 7, Seszták Ágnes: Tegnapi kérdések, holnapi válaszok

    Beszélgetés Hegedüs Andrással a közelmúlt, a félmúlt újragondolásáról és jövőnk lehetséges változatairól. Eörsi István ’56-os könyvének említése, amely a „második nyilvánosság” terméke, és Eörsi börtönélményeiről szól. Fotók

  • 1988.12.12. Kaposvári Mutató, (bej.) Berkes József: „Nekünk a teljes embert kell nézni...”
    Rövid kihallgatási jelenet Eörsi Istvánnal

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal „A kihallgatás” című darabjának kaposvári bemutatója kapcsán. Miért és miként távolították el 1982-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházból Tóth Dezső, illetve Aczél György utasítására? Darabja sorsa 1965-ös megírásától, hazai betiltásán keresztül külföldi, majd itthoni bemutatásáig.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.16. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy ellenzéki sirámaiból

    Publicisztika. A régi, közmegegyezés kora és a mai, formálódó kor bizonytalanságai. „Ha csak szűkebb területemre, az irodalomra gondolok: általános megelégedésre virult a három »T«, mely azt jelentette, hogy mindenki szabadon kritizálhat, csak az nem, aki kritizálni akar.” Nyugat-Németország politikai élete. Franz Joseph Strauss halála óta nem tudja, kihez igazodjon. A pluralizmusról és a szocialista pluralizmusról, a demokratizmusról, a reformról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Pest Megyei Hírlap, 1993.04.06. (80.szám) Székely Ádám: Sosem hull le a vörös csillag

  • 1988.12.17. (51.szám) Film Színház Muzsika, bérczes: A kihallgatás

    Színikritika. Eörsi István: A kihallgatás – kaposvári Csiky Gergely Színház. A rendezők: Babarczy László és Mohácsi János.

    „Eörsi bölcs, szellemes mondatai a főszereplők, hozzájuk asszisztál mindenki.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) E.I.: Nyílt levél Kulcsár Kálmánhoz
    • Élet és Irodalom, 1988.10.14. (42.szám) Kulcsár Kálmán: Válasz Eörsi Istvánnak
    • Új Tükör, 1988.11.27. (48. szám) Dr. Marczali László: Az eltűnt akták nyomában
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.12.19. Magyar Nemzet, dési: Megalakult a Wallenberg Egyesület
    A kisebbség jogainak védelmében

    Beszámoló az új egyesület megalakulásáról, amely a kisebbségek és az előítéletek sújtotta csoportok védelmében kíván tevékenykedni.

    „Eörsi István író arra figyelmeztetett, hogy most, mikor sok, eddig elnyomott gondolat nyilvánosságra kerülhet, a szennyes, mocskos nézeteket vallók is hallathatják hangjukat. Ezért szükség van egy ilyen egyesületre, de éppen Wallenberg története példázza, hogy az, aki üldözötteket véd, maga is üldözötté válhat. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon veszélyben nemcsak a kisebbségek vannak, hanem gyakran a többségnek sincsenek jogai. Ezért egy, a kisebbségeket védő egyesületnek, kapcsolatot kell keresnie olyan szervezetekkel, amelyek a többség jogaiért küzdenek.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vasárnapi Hírek, 1988.12.18. (51.szám) Wallenberg-egyesület alakult Budapesten
    • Esti Hírlap, 1989.01.24. Drucker Tibor: Válasz a Hitelnek
    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?
    • Hitel 1989.08. szám Szörényi László: Ajvé
    • További kapcsolódó tartalmakat találhat a Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni? című cikk felsorolásánál.

  • 1988.12.27. Magyar Nemzet, Murányi Gábor: Beszélők

    A Beszélő 25. száma megjelenése apropóján. Ez alkalomból a szerkesztők megrendezték első író-olvasó találkozójukat, politikai-irodalmi estjüket a Jurta színházban. Az est házigazdája Eörsi István volt. A lap szamizdatként jelenik meg, mivel hivatalos lapengedély nélkül adják ki. Miért nem szereti Murányi a szamizdatot? „…nem is a szamizdatot nem szeretem, hanem azt a helyzetet, amelyben gondolatok, írások a föld alá szorulhatnak; azt a helyzetet nem szeretem, amelyben szerzők csak illegálisan »beszélhetnek«, esetleg beszélőt kockáztatnak a Beszélőért.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Demokraták, 1989.01–02.szám kartal: Beszélő-est a Jurta Színházban
    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám Kis János: Mit képvisel a Beszélő?

  • 1988.12.szám Könyvvilág, Nádor Tamás: Eörsi István: Kilenc dráma
    Tiszteletpéldány az olvasónak

    Interjú Eörsi Istvánnal Kilenc dráma című kötete kapcsán.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1988.12.szám Kritika, Széchenyi Ágnes: Kérdések a Válaszról
    Szerdahelyi István: Egy interjú tanulságai

    Beszélgetés Fejtő Ferenccel a Válasz és a Szép Szó című lapokról, írócsoportjukról. A két lap összehasonlítása. A demokrácia és a parasztkérdés megjelenése a két lapnál. Németh László és a mélymagyarok. Illyés Gyula és a zsidó írók. A Gondolat című folyóirat. Az irodalom és a politika viszonya. Bibó István megítélése Lukács Györgyről. –  Szerdahelyi István elítélő megjegyzései az interjúhoz.

    Fejtő: „Ami személyes kapcsolatom Lukáccsal volt, azt emlékirataimban elmondtam, s kétségkívül rossz szájízt hagytak bennem, bár azt sem felejtettem el, hogy a moszkvai Új Hangban – amely csak a háború után került kezembe – rendkívül udvarias és minden gyűlölködés, lerenegátozás nélküli hangon beszélt rólam, a Szép Szóval kapcsolatban. Azt hiszem, sokszor igazságtalan voltam hozzá – de talán nem igazságtalanabb, mint később Eörsi.”

  • 1988.12.szám Nagyvilág, Földes Anna: Szőnyegen az abszurd dráma
    Egy londoni tanácskozás margójára

    Beszámoló az abszurd drámáról Londonban megrendezett nemzetközi tanácskozásról. Vajon vége van-e az abszurd drámának? A bevezető plenáris ülés elnökének, Martin Esslin (dramaturg és esztéta, az abszurd dráma névadója) előadása.

    „… Ionesco maga tehette közhírré, hogy az abszurd valójában nem az ő nemzedékével kezdődik. Hiszen a világ drámairodalmának az a fele, amely a tragikumot nem választotta el a komikumtól, Shakespeare óta mindig is abszurd volt. Sőt, tovább hátrálva az időben, abszurdnak tekinthető mindaz, ami Oidipusszal történik. Ionesco példákkal igyekezett igazolni, hogy abszurditások halmaza a régmúlt és a tegnap történelme is. Ezzel a gondolattal a jelenlevők közül egyedül Eörsi István szállt szembe hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy legalábbis visszamenőleg, értelmezni lehet a történelmet, s megmagyarázható az is, hogy miféle valóságos erők és hatalmak ütközései, harcai, győzelmei, vereségei és kompromisszumai alakították a történelem menetét. Más kérdés, hogy a jövő nem látható előre, mert túl sok, javarészt előre nem felmérhető, nem megismerhető tényező ütközése is befolyásolja az események alakulását.”

  • 1988.19–20.szám Magyar Füzetek, A Történelmi Igazságtétel Bizottsága: A Történelmi Igazságtétel Bizottságának felhívása a magyar társadalomhoz
    1958–1988

    A Történelmi Igazságtétel Bizottsága megalakítása, követeléseik. A felhívás aláírói közt van többek közt Eörsi István. Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós kivégzésének 30. évfordulója. Az ’56-os forradalom leverését követő megtorlások és a 301-es parcella. A megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjának követelése. A Rajk-per előtti és utáni koncepciós perek. Az internáltak, kitelepítettek, kényszermunkára hurcoltak.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1988/3.), 1988.25.szám TIB: Történelmi igazságtételt! Felhívás a magyar társadalomhoz 
    • Nemzetőr, 1988.06.15. Történelmi Igazságtétel Bizottsága: Történelmi igazságtételt

  • 1988.23.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    Ürügyeim

    „Akit a cenzúra kiebrudal az irodalomból, az nincs jelen, és aki nincs jelen, azért az írószövetség nem emel szót.”

    1. Rendőrfutamok

    Rendőrviccek. Egy március 15-ei emlék a rendőri intézkedésekről. Eörsi utána idézést kapott a kerületi rendőrkapitányságra. Dénes rendőr alezredes, volt ávós és pufajkás panasza arról, hogy a fiatalok miért nem szeretnek rendőrnek állni: „Kicsi a fizetés, az újoncoknak munkásszálláson kell lakniuk »cigányokkal, alkalmi munkásokkal együtt«, továbbá »egyenruhában kell járniuk – és ezt senki sem szereti«.”

    2. A világosság udvarában

    Két levél Cseres Tiborhoz

    A kihallgatás című darabjáról. Cseres egy német újságíró kérdésére válaszolva lehúzta Eörsi darabját. A cenzúráról. A 2 levélre Cseres nem válaszolt, viszont fogadta Eörsit, és magyarázkodásában kifejtette, hogy Eörsi nincs jelen a magyar irodalomban. Párbeszédük részletei.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Ring, 1991.07.09. (22.szám) Győri Béla: 57-ben halált kiáltottak, ma kft-ben vadásznak
    • Népszava, 1995.03.14. Gumibotok és igazoltatások
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?
    • 2000, 2018.05.szám Lengyel László: Hazabüszkeségről 
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1988.23.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/1.), Kőszeg Ferenc: Az útlevéldosszié nem zárult le
    (Az 1987. évi 25. tvr. csapdái.)

    „Az új rendeletekben mindig felbukkannak olyan paragrafusok, amelyek a fennálló helyzetet az állampolgárok hátrányára változtatják meg.” „büntetett előéletükre hivatkozva visszautasították Litván György és Eörsi István útlevélkérelmét, bár korábban mindketten rendszeresen utaztak külföldre. (Eörsi magas szintű külföldi közbelépés nyomán utóbb megkapta a világútlevelet.)”

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I. – Dr. Bálint Ferenc – Kőszeg: Politikai lista a határon

  • 1988.23.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/1.), Szolidaritási nyilatkozat
    Románia-dosszié

    A szolidaritási nyilatkozat és aláírói. Az aláírók között volt Eörsi István is. 

  • 1988.24.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/2.), E.I.: Emlékezés a régi szép időkre

    Részletek egy készülő regényből. Eörsi beszélgetése egykori zárkatársával, Cserbakői Endrével. Eörsi márianosztrai emlékei Reggeli sétán című verse. Egy 1958-as epigrammája: „A pufajkás bottal csépel, / de az isten nem ver bottal. / Mivel ver akkor az isten? / Botos pufajkásokkal.” Hogyan próbálta meg Márianosztrán Tóth alezredes rábeszélni Eörsit, hogy legyen vamzer. Egy zárkában két katolikus pappal, majd Gazsival, a munkásfiúval.


    A kötetek (1. szamizdat kiadás – Katalizátor Iroda, 2. kiadás – Napra-forgó Kft, 3. javított kiadás – Noran) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1987/1.), 1987.19.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre
    • Beszélő (Szamizdat – 1987/4.), 1987.22.szám E.I.: Emlékezés a régi szép időkre

  • 1988.24.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/2.), NYILATKOZAT a rendőri brutalitás ellen
    1988. június 16: Batthány–Nagy Imre örökmécses, Budapest

    1988. június 16-án a rendőrség brutálisan megzavarta mintegy 1000 magyar állampolgár csendes megemlékezését a harminc éve kivégzett Nagy Imréről és társairól. Gumibottal ütlegeltek, rugdostak és könnygázszóróval szembefecskendeztek válogatás nélkül nőket, gyermekeket, öregeket, sőt még egy terhes anyát is. A rendőrségen véresre verték és a földön rugdalták a hátrabilincselt kezű Hodosán Rózát és Demszky Gábort, továbbá súlyosan bántalmaztak más lefogottakat is. A rendőrség közleménye név szerint csak öt személy őrizetbe vételéről tudósított, holott valójában csupán az V. kerületi kapitányságra tizenöt személyt vittek be.

    A nyilatkozatot, követelést aláírók névsora; köztük van Eörsi István is.

    Fotók a rendőri intézkedésről.

  • 1988.25.szám Beszélő (Szamizdat – 1988/3.), E.I.: A nagy mókamester / Petőfi példája
    Ürügyeim

    1. A nagy mókamester

    Az MSZMP Központi Bizottsága azt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy alkosson törvényeket a gyülekezési és egyesülési jogról. Amikor Berecz Jánost megkérdezték, hogy milyen terjedelműre tervezik a társadalmi vitát ezekről a kérdésekről, ezt válaszolta: „A társadalmat nem szabad túlterhelni vitákkal. […] elsősorban a szakmai és a politikailag aktívabb, érdeklődőbb körökben fog visszhangot és véleményt kiváltani.”


    2. Petőfi példája

    „Petőfi Sándor beváltotta, amit 24. születésnapján írott versében ígért: a szabadságért valóban feláldozta életét, szerelmét, mindenét, és átköltözött egy halhatatlan tömegsírba. […] miért követel a szabadság folyvást áldozatokat? Miért kell bátorság ahhoz, a világ különféle térségeiben, így nálunk, Közép-Kelet-Európában is, hogy rendeltetésének megfelelően használjuk a nyelvet?”

    „Szabadság, szerelem,

    bekapnám mindkét horgot,

    csak e kettő kell nekem –

    a tömegsírról szívesen lemondok."

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.