EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1986.11.15. Nemzetőr, 56 közös öröksége

    122 másképp gondolkodó közös nyilatkozata a magyar szabadságharc 30. évfordulóján: magyar (54), lengyel (28), keletnémet (16), cseh és szlovák (24). A magyar aláírók névsora. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak

  • 1986.12.01. Nemzetőr, A magyar írók ellenállnak
    – AZ ÍRÓSZÖVETSÉG VIHAROS KÖZGYŰLÉSE –
    BOLDIZSÁR IVÁNT LEVÁLTOTTÁK

    Beszámoló az Írószövetség november 29–30-ai közgyűléséről. Az 56-os évfordulón született nemzetközi közös nyilatkozat miatt feszültség van a hatalom és az írók között. Még az Írószövetség gondolatának beszüntetése is felmerült. Írók nyilatkozata a Tiszatáj betiltása miatt. Alföldi Jenő és 157 társa másik közös nyilatkozata. Berecz János válaszai. Csoóri Sándor visszautasította Berecz fenyegetéseit. Sánta Ferenc és Mészöly Miklós felszólalása. A József Attila Kör problémája. Decemberben fognak elnökséget választani.

    „Ezt követően Albert Gábor, majd Csurka István és Eörsi István beszéde hangzott el. Ez utóbbi kifogásolta a »fekete listák« rendszerét és követelte megszüntetését.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke (és az itt felsorolt cikkek)
    • Nemzetőr, 1986.11.15. 56 közös öröksége
    • Bécsi Napló, 1987.01.01. (1.szám) Tudósító: Merre, merre Írószövetség?
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Nemzetőr, 1987.04.15. Barátod: Budapesti levél
    • Bécsi Napló, 1987.07.01. (4.szám) Csontos Géza: Egy vezércsel és néhány tanulsága
    • Beszélő (Szamizdat – 1987/1.), 1987.19.szám Közgyűlésen és közgyűlés után

  • 1986.12.17. (51.szám) Pesti Műsor, SEVILLA CSILLAGA

    Lope de Vega Sevilla Csillaga című darabjának címlapja (Premier a Vígszínházban). Rendezte: Marton László, a magyar szöveg Eörsi István és Gáspár Endre fordításának felhasználásával készült.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1987.01.17. Barta András: Romantika — illúziók nélkül. A Sevilla csillaga a Vígszínházban
    • Színház, 1987.03.szám Bécsy Tamás: A becsület drámája

  • 1986.12.19. Népújság (Lendva), Szúnyogh S.: Gazdag életműt bemutató monográfia
    ÁCS JÓZSEF MONOGRÁFIA, FÓRUM KÖNYVKIADÓ
    ÚJ KÖNYVEK

    Monográfia Ács József, vajdasági képzőművész munkásságáról és egyéniségéről. A tanulmányokat Herceg János, Sziveri János és Sava Stepanov írták, a festményeket Ács József válogatta. Részletek a tanulmányokból. Sziveri írásában Eörsit is megemlíti.

  • 1986.16.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    Ürügyeim

    Krassó Miklós filozófusról halála után, 1986-ban rögzítette emlékeit. Eörsi István emlékező esszéje elején máris Szókratészhoz és Jézushoz hasonlítja, a bölcs és a szent figurájához. Saját magát pedig azokhoz a krónikásokhoz, akikre szintén mindig szükség volt ahhoz, hogy egy olyan ember emlékezete, aki gyakorlatilag semmilyen látható nyomot nem hagy maga után, fennmaradjon.

    „Egy barátnőm egyszer valahol Londonon kívül együtt vendégeskedett Krassóval. Későn tértek nyugovóra, ki-ki a maga szobájába. Egyszer csak nyílott az ajtaja, Krassó sétált be hozzá és valami fejtegetésbe kezdett Rosa Luxemburgról. Beszélt és beszélt, miközben ő meztelenül feküdt a takaró alatt. Aztán döbbenten észlelte, hogy Krassó beszéd közben szórakozottan vetkőzni kezd. Azután anyaszült meztelenül bebújt mellé a takaró alá, és még akkor is beszélt.”

    Reagálás:

    • Valóság,1987.06.szám Sükösd Mihály: Utópia hercege. Krassó Miklós és kora
    • Népszabadság, 1990.08.11. Almási Miklós: Csomó a törülközőn
    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2010.01.08. (2.szám) Ungvári Tamás: Talpra magyarok, hí a hazátok
    • Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    • web.ceu.hu, András Bozóki: The Independent Historical Memory of the Hungarian Democratic Opposition
    • corvinak.hu, 2021.01.27. Gallai Sándor: A kommunizmus kísértete
    • klubradio.hu, 2021.07.18. Pályi Márk: Eörsi István: Búcsú egy naiv embertől (Belső közlés)

  • 1986.16.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), Radnóti Sándor: A „leküzdhetetlen öreg hang”
    Eörsi István: Az utolsó szó jogán. AB Független Kiadó, 1985.

    Könyvkritika. „Eörsi István könyve – a Vezér Erzsébettel készített nagy Lukács-interjújának bevezetője, két verse és az Interjú című dráma – a Lukács-centenárium legjelentősebb hazai eseménye.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 1993.04.szám Bán Zoltán András: A publicista drámája
    • Híd, 2005.03.szám Bányai János: Kérdés a kérdés(es)ről
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István 
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Száday Rezső: Az alkotó minőségei
    • Élet és Irodalom, 2018.09.14. (37.szám) Tábor Ádám: Kivéve kettőt

  • 1986.17.Magyar Füzetek, Fényes Elek (Rainer M. János): Kísérlet az 1956-os forradalmat követő megtorlás számszerű felmérésére

  • 1986.17.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/2.), Csalog Zsolt: Többé nem hazudunk
    Beszélő-beszélgetés Erdei Sándorral

    Az interjú 1982-ben készült. ’56 előzményeiről, az írók októberi tevékenységéről, az írószövetség ’56. decemberi taggyűléséről, az írósztrájk megtöréséről.

  • 1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), A magyar forradalom évfordulóján

    Felhívás a világ népeihez az ’56-os forradalomra való közös emlékezésre. A felhívás aláírói között van Eörsi István. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Kontakt, 1986.12.szám MIESIĄC W KRAJU [EGY HÓNAP AZ ORSZÁGBAN]

  • 1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), E.I.: A felhők között
    Donáth Ferenc emlékének

    Vers.

  • 1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), E.I.: A másság ünnepén

    Miért nem divat ma forradalmárnak lenni? Az ’56-os forradalomról, és a ’68-as Prágai Tavaszról.


    „Hogyan ünnepelhetünk meg ennyire forradalomtalan korban egy forradalmi évfordulót? […] Amikor Kádár János azzal érvelt, hogy a munkásosztály nem lázadhat fel a saját hatalma ellen, tehát ellenforradalommal állunk szemben, én jó marxistaként így cáfoltam érvelését: a munkásosztály fellázadt, ez tapasztalati tény. Elképzelhetetlen, hogy egy osztály a saját hatalma ellen kel fel. Így hát Magyarországon nem lehetett szocializmus, hacsak nem tételezzük fel, hogy a munkásosztályt elfelejtették értesíteni erről. Kádár érvelése – magyarázgattam jobbra-balra – idealista, mert egy tételből indul ki (abból, hogy szocializmus van), és nem a valóságból, nevezetesen abból, hogy a munkásosztály mint osztály fellázadt.”

    Reagálás:

    • Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen 
    • Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    • web.ceu.hu, András Bozóki: The Independent Historical Memory of the Hungarian Democratic Opposition

  • 1987–88.01–02.szám Literatura, Erdődy Edit: A „magyar abszurd” a hatvanas években

    Színikritika az Egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról, a Sírkő és kakaóról. Rendező: Éry-Kovács András.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1987.01."Drama" London, Brian Sibley: Radio: Mingled Yarns

    (The Compromise.)

  • 1987.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Tudósító: Merre, merre Írószövetség?

    Tudósítás az Írószövetség november 29–30-án megtartott közgyűléséről, illetve a magyar sajtó elhallgatásairól. Az Írószövetség felfüggesztésének a lehetősége is a levegőben lógott. A Tiszatáj ügye. A felszólalók nem kerülték a kényes kérdéseket. Berecz János fenyegetődzése. Egy új, ellen-írószövetség létrehozásának gondolata. A szavazás után az új választmány ellen tiltakozók, kilépők. Az új választmány első ülése, az új tisztségviselők megválasztása. Az új elnök Cseres Tibor lett, az új főtitkár Veress Miklós, az új alelnökök: Jókai Anna és Fekete Gyula.

    „A kritikus hangnem nem jelentett felelőtlenséget, a legmérvadóbb felszólalók (elsősorban Fekete Gyuláé, Csurka Istváné, Csoóri Sándoré, Eörsi Istváné és Sánta Ferencé és az előbb említett Mészöly Miklósé) higgadtan beszéltek az irodalom és az ország tényleges problémáiról: a társadalmi reform konkrétumairól, a nemzeti sorskérdésekről, a gazdasági nehézségekről, a bírálat jogáról, a tömegtájékoztatás hibáiról, a kultúrpolitikáról, az irodalmi élet kérdéseiről, az írók közérzetéről.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke (és az itt felsorolt cikkek)
    • Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak 
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1987.01.17. Magyar Nemzet, Barta András: Romantika — illúziók nélkül
    A Sevilla csillaga a Vígszínházban

    Színikritika a Vígszínházban bemutatott Sevilla csillaga című Lope de Vega drámáról. Fordító Gáspár Endrével együtt Eörsi István.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1986.12.17. (51.szám) SEVILLA CSILLAGA
    • Színház, 1987.03.szám Bécsy Tamás: A becsület drámája

  • 1987.01.20. Magyar Szó, Bloody Mary
    Bemutató előadás szombaton
    SZABADKAI NÉPSZÍNHÁZ

    A szabadkai Népszínház programismertetője. Eörsi Kihallgatás című darabját is műsorra tűzik.

  • 1987.01.szám Jel-kép, Zöldi László: A hatvanas évek
    Az Élet és Irodalom történetéből

    Tanulmány. Eörsi István többszöri említése.

    „1971 januárja. Szinte ez az utolsó pillanat a magyar szellemi életben, amikor még majdnem mindenki együtt van. Él és alkot Déry Tibor, Németh László, Zelk Zoltán, Nagy László, Kormos István, Hámos György, B. Nagy László; rendszeresen ír Faragó Vilmos és itthon dolgozik Eörsi István — lám, legtöbbjük befér egy hétköznapi lapszámba. Lukács György tanítványai még nem szélednek világgá, az olajárrobbanás jelei még nem mutatkoznak, az infláció alig érzékelhető.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1971.01.09. (2.szám) E.I.: Heti jegyzet

  • 1987.01.szám Könyvvilág, Hernádi Miklós: Giccs az egész világ?

    Könyvkritika Gillo Dorfles: A giccs. A rossz ízlés antológiája című kötetről. Idézet egy Heine versből, melyet Eörsi István fordított.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Világosság, 1963.01.szám E.I.: Heinrich Heine és „megtérése”
    • Valóság, 1964.11.szám E.I.: A költői világszemléletről
    • Korunk, 1965.02.szám Tallózás – A hétköznapi költői én
    • Kritika, 1965.(04.szám) E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet!

  • 1987.01.szám Színház, E.I.: Ristić és Madách

    Színikritika a Szabadkán bemutatott Ljubiša Ristić: Madách-kommentárokra című darabjáról (Az ember tragédiája), amit Eörsi az 1986-os BITEF alkalmából nézett meg. Ristić már 1973-ban színre vitte volna Az ember tragédiáját, de már akkor ki akarta iktatni az előadásból Madách történelmi alapállását. A mostani előadásban Madách műve csak ürügyként van jelen. Az előadásnak nagyon nagy sikere van. Fotó: jelenetek az előadásból

    „Megítélésem szerint Az ember tragédiáját — legalábbis Közép- és Kelet-Európában — éppen koncepcionális gyengesége teszi időszerűvé. Olyan nemzedékek lépnek a régiek helyébe, amelyek kimaradtak a forradalmakból, sőt a közös erőfeszítések boldogító korszakaiból is. […] Az ember tragédiája helyett emberek tragédiáival szembesülünk. A cserepek mozaikszerűen összerakhatók, az eredmény egy tragédiapanoráma, amelyben a közép-kelet-európai motívumok dominálnak.”

    Reagálás:

    • Tiszatáj, 1987.10.szám Novák Mária: Töprengés a párbeszédről... A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 1986/87-ES ÉVADJA
    • Hitel, 1999.11.szám Ablonczy László: Párizs – Bp. – Párizs
    • Criticai Lapok, 1999.12.01. (12.szám) Darvay Nagy Adrienne: POSZTMODERN TRAGÉDIA

  • 1987.01.szám Új Látóhatár, hírek

    A Formations című amerikai folyóirat 1986. évfolyama egy számának tekintélyes részét a mai magyar prózának szentelte. A szerzők között szerepelt Eörsi István.

  • 1987.02.02. (27.szám) Délmagyarország, Domonkos László: A remekmű érintése
    A Kakukkfészek a nagyszínházban

    Ken Kesey Száll a kakukk fészkére című művéből Milos Forman rendezett filmet. Erről írt korábban Eörsi egy tanulmányt, ebből idéz a szerző. Kakukkfészek címmel több színházban is megrendezték a darabot.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) E.I.: A derűlátás esélyei

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel
    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 1987.02.11. (6.szám) Ország-Világ, M. É.: „Vezérlő teremtő szellem”
    150 ÉVE HALT MEG PUSKIN

    Válogatás Puskin hagyatékából, kevésbé ismert, ritkábban olvasható műveiből. A Nevem vajon mit mond neked? című verse – fordító: Eörsi István. Fotó

  • 1987.03.01. (03.szám) Magyar Sajtó, Zöldi László: Van-e ÉS-szerűség?
    – JEGYZETEK A PUBLICISZTIKA HANGVÉTELÉRŐL –

    Az Élet és Irodalom harminc évfolyamának áttekintése. Milyen a publicisztikák, vitacikkek hangneme? Eörsi István Ezt olvastam-folyóiratszemléiről. A vitriolos hangról, amely nem újdonság, hagyomány és szokás. Az Ady Endrére való hivatkozás. Az ironikus hangvétel mint értelmiségi műfaj. 

  • 1987.03.06. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fejlemény
    A Magyar Írók Szövetsége elnöksége: Levél

    Az Írószövetség közgyűlése. Az írás a Magyar Írószövetség 1986. novemberi, az MSZMP vezetésével szembeni lázadását és a hatalom megtorló lépéseit elemzi. A cikk kulcsfontosságú dokumentuma a Kádár-korszak végjátékának, amely az autonóm értelmiség és a pártállami kultúrpolitika nyílt szakítását mutatja be. A Magyar Írók Szövetsége levélben válaszol Fekete Sándor Kilépési nyilatkozat című írására. Fekete vádjait sértőnek, alaptalannak tartják és visszautasítják azokat.

    Eörsi: „Írók lépnek ki egy kommunista vezetésű ország írószövetségéből, és nem is akármilyen írók. […] Még Berlinben kaptam kézhez Fekete Sándor Kilépési nyilatkozatát. […] Régóta figyelem Fekete munkásságát, a hivatalos kultúrpolitikának kétségkívül legtehetségesebb publicistája ő. Életének egy korábbi stádiumában csaknem-zseniális elemzést írt 1956 okairól és általában a szovjet típusú társadalmak fejlődéstörténetéről. […] megdöbbentett, hogy Fekete Sándor ma már az »itthon-terjesztést« morálisan a külföldi forgalmazás fölé helyezi. […] Nem az »itthon« vagy a »külföldön« és nem is a »legálisan« vagy »illegálisan« ellentétpárja szabja meg egy adott mű morális és szellemi értékét, hanem tartalma és színvonala. […] A figyelmes olvasó Fekete Sándor írásából arra a következtetésre juthat, hogy a szerző azért lépett ki az írószövetségből, mert az elnökség egy tagja a Szabad Európából és a Nemzetőrből üzenget haza. […] Azt jelentené Fekete Sándor szerint a demokrácia, hogy akit nem választottak be a vezetőségbe, az lépjen ki a szövetségből?”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke (és az itt felsorolt cikkek)
    • Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak
    • Bécsi Napló, 1987.01.01. (1.szám) Tudósító: Merre, merre Írószövetség?
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) Fekete Sándor: A gondolatolvasó
    • Kritika, 1987.04.szám Szerdahelyi István: Az Írószövetség közgyűléséről
    • Nemzetőr, 1987.04.15. Barátod: Budapesti levél
    • (Veszprémi) Napló, 1987.04.17. Írószövetségi viták
    • Bécsi Napló, 1987.07.01. (4.szám) Csontos Géza: Egy vezércsel és néhány tanulsága
    • Pedagógiai Szemle, 1988.04.szám Bán Ervin: Olvasói jegyzet egy Pázmány-tanulmányról
    • Új Nógrád, 1991.06.08. (133. szám) Bódi Tóth Elemér: Várható időjárás
    • Új Horizont, 1994.04–05. szám Tamás István: ANNO DOMINI. Egy kortárs feljegyzései 9.


A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.