EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1987.03.23.Frankfurter Rundschau, Tod mit und ohne Verkärung. Camus, Sartre und Eörsi in Rhein-Ruhr-Theatern

    (Das Verhör.)

  • 1987.03.27. (13.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Áldozat

    Glossza. Egyik városunkban új diákotthont szerettek volna építeni, de mivel nem volt meg hozzá a szükséges pénz, és a régi épület életveszélyes volt, a csődközeli helyi építőipari vállalat munkásszállójába költöztették a diákokat. Ezért a vállalat több pénzt kapott az államtól, mint amennyibe az új kollégium került volna. 

  • 1987.03.szám Színház, Bécsy Tamás: A becsület drámája
    A Sevilla csillaga a Vígszínházban

    Színikritika a Vígszínházban bemutatott Lope de Vega: Sevilla csillaga című darabról. Magyar szöveg: Eörsi István és Gáspár Endre fordításának felhasználásával. Rendező: Marton László. Fotó: jelenetek az előadásból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1986.12.17. (51.szám) SEVILLA CSILLAGA
    • Magyar Nemzet, 1987.01.17. Barta András: Romantika — illúziók nélkül. A Sevilla csillaga a Vígszínházban

  • 1987.04–05.szám Századvég, Rainer M. János: Gond és hitvallás
    Irodalmi reformellenzék 1956 őszén

    Részlet egy tanulmány zárórészéből. A magyar értelmiség egy részének, a döntően párttag íróknak eszmei és politikai útja, a sztálinizmus elleni küzdelmei.

    „…az Írószövetség támogatta a Nagybudapesti Központi Munkástanács tevékenységét, képviselője, Eörsi István rendszeresen részt vett annak ülésein. December elején levelet intéztek a KMT-hoz, amelyben ismét közösséget vállaltak a munkástanácsokkal, s egyben hangot adtak saját sérelmeiknek, tiltakoztak az összes irodalmi lap- és folyóiratengedély visszavonása miatt. […] A kommunista reformellenzék író-csoportja hosszabb időre eltűnt az irodalmi- és közéletből: többségük önkéntes vagy kényszerű hallgatásba burkolózott, néhányan elhagyták az országot, többen (Déry Tibor, Háy Gyula, Zelk Zoltán, Tardos Tibor, Gáli József, Eörsi István, Sándor András, Varga Domokos, Molnár Zoltán, Fekete Gyula, Márkus István stb.) börtönbe kerültek.”

  • 1987.04.01. (77.szám) Délmagyarország, A magyarországi irodalmi tevékenységről
    A szabadkai Rukovet

    A Rukovet idei első számáról.

    „Eörsi István drámaíró, elbeszélő, műkritikus, fordító és publicista életművét öleli fel. Az Európa-szerte ismert irodalmár munkásságát dr. Sava Babic, az újvidéki Bölcsészeti Kar fordítói katedrájának vezetője méltatja és a fordítások is az ő tollából származnak. A Rukovet 1/1987. száma 8 ív terjedelemben foglalkozik Eörsi István munkásságával.”

  • 1987.04.08.Hamburger Abendblatt, István Eörsi in Hamburg

  • 1987.04.10.Hamburger Abendblatt, glü: Vom Umgang mit den kleinen ungarischen Freiheiten

  • 1987.04.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

     Az ellenzék március 15-i ünnepi megemlékezése. Változtatások a kisebbségi politikában – erdélyi kisebbség. Fejetlenség a belpolitikában. Szegénységi rekord, magángazdaságok engedélyezése. Kádár betegsége, utódlásának kérdése. Idegenforgalom, bankreform, a lakosság hangulata. Az Ébredő magyarság című szamizdat folyóirat szerkesztőjének, Keszthelyi Zsoltnak a sorsa. A magyar rádió Weiss Manfrédre emlékezik. Dolgozók elbocsátása a MÁV-nál. A veszprémi Építőipari Vállalat, a VÁÉV csődje. A Nemzeti Színház építésének ügye.

    „A másik eset Eörsi István íróval kapcsolatos. A kitűnő ellenzéki író már hosszú évek óta feketelistán van, írásai sehol sem jelennek meg. Az ÉLET ÉS IRODALOM márciusi száma meglepetésszerűen hozta írását, amelyben Eörsi erélyes szavakkal megcáfolja Fekete Sándornak, az írószövetségi választásokkal és vitákkal kapcsolatos vádjait. Ugyanakkor az ÉS minden rövidítés nélkül hozta az Írószövetség elnökségének hivatalos tiltakozását is az utóbbi időkben ellene emelt vádakra.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény (és az itt felsorolt cikkek) 

  • 1987.04.21.Hamburger Abendblatt, JENS GLÜSING: Kaleidoskop ungarischer Gegenwart

    ("Bei Phalaris")

  • 1987.04.22. (92.szám) Neue Zürcher Zeitung, Von der Suche nach dem archimedischen Punkt
    Zu István Eörsis Erzählband „Bei Phalaris”

    Eörsi István Bei Phalaris (Phalarisznál) című novelláskötetéről. Eörsi rövid életrajza. Életét és munkásságát befolyásolta az 1956-os forradalomban való részvétele, amiért nyolc év börtönbüntetésre ítélték, majd 1960-ban amnesztiával szabadult. Íróként és fordítóként dolgozott, időnként Nyugat-Berlinben is, ahol drámái, például Das Verhör és Der Kompromiss, színpadra kerültek. Műveiben központi szerepet kap a hatalom és az egyén viszonya, valamint a művészet és a kritika szabadsága. Bei Phalaris című elbeszéléskötete, amelyet Hans Skirecki fordított németre, három tematikus csoportba rendezett történeteket tartalmaz. A címadó elbeszélés és más parabolák a hatalom és a művészet konfliktusát vizsgálják, például a Phalaris zsarnok történetében vagy a Gordiuszi csomó legendájában. Írásai ironikusak, szatirikusak, és gyakran foglalkoznak a társadalmi kérdésekkel. Az abszurd humor és a mély filozófiai kérdések, mint például az „archimédeszi pont” keresése, meghatározóak műveiben. Bár következtetései nem optimisták, művészete a hatalommal való szembenállás fontosságát hangsúlyozza.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 1987.04.szám Kritika, Szerdahelyi István: Az Írószövetség közgyűléséről

    Az 1986. XI. 29-30-i közgyűlésen többen kiléptek az Írószövetségből. Idézetek a fő vitakérdésekből, hozzászólásokból. Csurka betiltása. A Tiszatáj-ügy. Nagy Gáspár: A fiú naplójából című verse. A határainkon túli magyarság. Eörsi István a „szellemi elsivárosodásról”, az irodalom és politika viszonyáról. Kardos G. György ellenérvei. A higgadt felszólalók.

    „Szerinte féligazság, hogy gazdasági válságban élünk; az igazság az, hogy szellemi-erkölcsi válság van, mert a magyarságot »százszor becsapták, önérzetében megalázták, múltjából kiforgatták, hamis bűntudattal bénították, a határainkon kívül rekedt rokonait megtagadtatták vele, halottaitól megfosztották«. Nem »parádés konszolidációra« van hát szükség, hanem a »szellemi érték és a minőségi elv« alapján a szellemi országot kell újjáépíteni, mert »az ország lelkekben él«”

    Reagálás:

    • (Veszprémi) Napló, 1987.04.17. Írószövetségi viták

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke (és az itt felsorolt cikkek)
    • Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak 
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) Fekete Sándor: A gondolatolvasó
    • Pedagógiai Szemle, 1988.04.szám Bán Ervin: Olvasói jegyzet egy Pázmány-tanulmányról
    • Új Nógrád, 1991.06.08. (133. szám) Bódi Tóth Elemér: Várható időjárás

  • 1987.05.01.Kölner Stadt-Anzeiger, Schw: Der kämpferische Istvan Eörsi

    ("Bei Phalaris")

  • 1987.05.Kommune, István Eörsi: Das Ereignis. Mächtige und Aufrichtige oder Die Austritte aus dem ungarischen Schriftstellerverband

  • 1987.06. Theater heute, Slobodan Šnajder: Der Kroatische Faust

    Slobodan Šnajder Der Kroatische Faust (A horvát Faust) című drámája a horvát nemzeti színház 1942-es, nácibarát környezetben megvalósult Goethe-előadásán keresztül vizsgálja a művészet, a politikai kollaboráció és az erkölcsi felelősség kérdéseit. A darab, amelyet a mülheimi Theater an der Ruhr is bemutatott, színház a színházban szerkezetben elemzi a fasiszta rezsimmel való együttműködés dilemmáit.

    Eörsi István: Hogyan vitte színpadra Ljubisa Ristic Madách Imre Az ember tragédiája című magyar nemzeti dráma kortárs változatát Jugoszláviában.

  • 1987.06.03. Fejér Megyei Hírlap, p. i.: „Vigyázzunk Eidámra!”
    Nehéz Barbara – a Videoton színjátszócsoport előadása

    A Videoton amatőr színjátszói Voskovec — Werich: Nehéz Barbara című zenés kabaré-burleszkjét vitték színre. A rendező: Boldizsár Péter.

    „Az eidámi himnusz sorát úgy is lehet érteni — Eörsi István hallatlanul szellemes fordításában: — Vigyázzunk egymásra! Azokra a szellemi energiákra, melyek egy-egy amatőr csoport önmegvalósító, önmagukat kiteljesítő, tehetségüket próbára tevő közegében megnyilatkoznak.”

  • 1987.06.11.nybooks.com, Against Loans to Chile

  • 1987.06.szám Cross Currents, István Eörsi: On the Road to Debrecen with Ginsberg and Company
    István Eörsi

    To Debrecen with Ginsberg. Translated by Elizabeth Csicsery-Ronay.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben
    • Népszava, 1997.04.26. Sükösd Mihály: Viszontlátásra, Ginsberg
    • Kortárs, 1998.07.szám Czigány Lóránt: Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei. Ginsberg Debrecenben
    • Udvarhelyi Híradó, 2008.06.03. (106.szám) A beatnemzedék pápája
    • kuruc.info, 2008.06.08. Kolumbán Sándor: Olvasó: Buzipropaganda Székelyföldön

  • 1987.06.Valóság, Sükösd Mihály: Utópia hercege. Krassó Miklós és kora

    (A szerző emlékei Krassó Miklósról. Az akkori Lukács-iskoláról, 56-os szerepéről, Londonba távozásáról, az ottani életéről szóló fabulákról, marxizmusáról, a New Left Review-ról, Krassó bájos önzőségéről, magyarországi barátairól: Konrádról, Oltványiról, Eörsiről; nőkkel való kapcsolatáról, utolsó éveiről, amikor hazalátogatott Magyarországra.)
    Előzmény:
    Beszélő,1986.16. (Szamizdat - 1986 - 1.), E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    (Ürügyeim; Krassó Miklós.)

  • 1987.07.01. (4.szám) Bécsi Napló, Csontos Géza: Egy vezércsel és néhány tanulsága
    Írószövetség: a folytatás

    A tavaly novemberi Írószövetségi közgyűlés után a hatalom részeredményei. Személyi változások, lemondások, hazugságok, vádaskodások, kompromisszumok, kooptálások, az Írószövetség vezetőségének lejáratása, a tanulságok levonása.

    „Sajnálatos például, hogy a közgyűlés szellemes felszólalója, Eörsi István remek Élet és Irodalom-beli vitacikkében a kongresszussal kapcsolatban egy szó erejéig a rasszizmust is emlegette. Ez ugyanis a hatalom kedvelt megosztási kísérletét segíti — bizonyára akaratlanul —, az ún. népi-urbánus ellentét oly hőn óhajtott felélesztését.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 1987.07.Listen, Farkas Piroschka: Unzeitgemäße Gedanken aus Mitteleuropa. Istvan Eörsi: "Bei Phalaris"

  • 1987.07.szám Nagyvilág, E.I.: Ingeborg Bachmann versei elé

    „A költőnőre hathatott Adorno, akivel személyesen is jó kapcsolatban volt. Ha – mint a filozófus állította – Auschwitz után barbárság verset írni, akkor a világtól meg kell tagadni a képet, a »szavak üres moraját«, a kimondást, mint ezt Bachmann a Ti szavakban követeli, melyet – nem véletlenül – Auschwitz költőnőjének, Nelly Sachsnak ajánlott.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1987.07.szám Ingeborg Bachmann versei

  • 1987.07.szám Nagyvilág, Ingeborg Bachmann versei

    Ti szavak. Úgy bizony. Enigma. Csak semmi nyalánkságot.

    Fordította: Eörsi István.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1987.07.szám E.I.: Ingeborg Bachmann versei elé

  • 1987.08.14. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szemüveg

    A civil versmondó, Ascher Oszkár és a színész Latinovits Zoltán versmondásának összehasonlítása. Az apropó: Ascher Oszkár most lenne 90 éves.

    „A hangerőváltás hatásos eszközével Ascher jóval takarékosabban bánt kollégáinál. Ha ő felemelte hangját, azt igen nagy okok okolták. Ha koncentrált figyelmet óhajtott, inkább halkabbra váltott. Ilyenkor úgy beszélt, mintha valami titkot akarna hallgatóira bízni. És ilyenkor feltétlenül villant a szemüvege. […] 1956-ban például tanúja voltam annak, milyen zseniálisan szavalja III. Richárd A walesi bárdok-at.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház és Filmművészet, 1956.01.szám E.I.: Ascher Oszkár előadóestje

  • 1987.09.09.Die Welt, Auch das Thalia Theater eröffnet die neue Spielzeit - und István Eörsi inszeniert sein Stück "Das Verhör" in der Kunsthalle.

    M.L.: Kein Theater wie im Taubenschlag
    Gerda H. Lottmann: Zwischen Ost und West liegt sein Niemandsland

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.