Cikkek
-
1986.17.Magyar Füzetek, Fényes Elek (Rainer M. János): Kísérlet az 1956-os forradalmat követő megtorlás számszerű felmérésére
-
1986.17.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/2.), Csalog Zsolt: Többé nem hazudunk
Beszélő-beszélgetés Erdei SándorralAz interjú 1982-ben készült. ’56 előzményeiről, az írók októberi tevékenységéről, az írószövetség ’56. decemberi taggyűléséről, az írósztrájk megtöréséről.
1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), A magyar forradalom évfordulóján
Felhívás a világ népeihez az ’56-os forradalomra való közös emlékezésre. A felhívás aláírói között van Eörsi István.
Kapcsolódó cikk:
- Kontakt, 1986.12.szám MIESIĄC W KRAJU [EGY HÓNAP AZ ORSZÁGBAN]
1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), E.I.: A felhők között
Donáth Ferenc emlékénekVers.
1986.18.szám Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), E.I.: A másság ünnepén
Miért nem divat ma forradalmárnak lenni? Az ’56-os forradalomról, és a ’68-as Prágai Tavaszról.
„Hogyan ünnepelhetünk meg ennyire forradalomtalan korban egy forradalmi évfordulót? […] Amikor Kádár János azzal érvelt, hogy a munkásosztály nem lázadhat fel a saját hatalma ellen, tehát ellenforradalommal állunk szemben, én jó marxistaként így cáfoltam érvelését: a munkásosztály fellázadt, ez tapasztalati tény. Elképzelhetetlen, hogy egy osztály a saját hatalma ellen kel fel. Így hát Magyarországon nem lehetett szocializmus, hacsak nem tételezzük fel, hogy a munkásosztályt elfelejtették értesíteni erről. Kádár érvelése – magyarázgattam jobbra-balra – idealista, mert egy tételből indul ki (abból, hogy szocializmus van), és nem a valóságból, nevezetesen abból, hogy a munkásosztály mint osztály fellázadt.”
Reagálás:
- Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen
- Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
- web.ceu.hu, András Bozóki: The Independent Historical Memory of the Hungarian Democratic Opposition
1987–88.01–02.szám Literatura, Erdődy Edit: A „magyar abszurd” a hatvanas években
Színikritika az Egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán bemutatott Eörsi-darabról, a Sírkő és kakaóról. Rendező: Éry-Kovács András.
Kapcsolódó cikkek:
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1987.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Tudósító: Merre, merre Írószövetség?
Tudósítás az Írószövetség november 29–30-án megtartott közgyűléséről, illetve a magyar sajtó elhallgatásairól. Az Írószövetség felfüggesztésének a lehetősége is a levegőben lógott. A Tiszatáj ügye. A felszólalók nem kerülték a kényes kérdéseket. Berecz János fenyegetődzése. Egy új, ellen-írószövetség létrehozásának gondolata. A szavazás után az új választmány ellen tiltakozók, kilépők. Az új választmány első ülése, az új tisztségviselők megválasztása. Az új elnök Cseres Tibor lett, az új főtitkár Veress Miklós, az új alelnökök: Jókai Anna és Fekete Gyula.
„A kritikus hangnem nem jelentett felelőtlenséget, a legmérvadóbb felszólalók (elsősorban Fekete Gyuláé, Csurka Istváné, Csoóri Sándoré, Eörsi Istváné és Sánta Ferencé és az előbb említett Mészöly Miklósé) higgadtan beszéltek az irodalom és az ország tényleges problémáiról: a társadalmi reform konkrétumairól, a nemzeti sorskérdésekről, a gazdasági nehézségekről, a bírálat jogáról, a tömegtájékoztatás hibáiról, a kultúrpolitikáról, az irodalmi élet kérdéseiről, az írók közérzetéről.”
Kapcsolódó cikkek:
- Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke (és az itt felsorolt cikkek)
- Nemzetőr, 1986.12.01. A magyar írók ellenállnak
- Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény (és az itt felsorolt cikkek)
1987.01.17. Magyar Nemzet, Barta András: Romantika — illúziók nélkül
A Sevilla csillaga a VígszínházbanSzínikritika a Vígszínházban bemutatott Sevilla csillaga című Lope de Vega drámáról. Fordító Gáspár Endrével együtt Eörsi István.
Kapcsolódó cikkek:
- Pesti Műsor, 1986.12.17. (51.szám) SEVILLA CSILLAGA
- Színház, 1987.03.szám Bécsy Tamás: A becsület drámája
1987.01.20. Magyar Szó, Bloody Mary
Bemutató előadás szombaton
SZABADKAI NÉPSZÍNHÁZA szabadkai Népszínház programismertetője. Eörsi Kihallgatás című darabját is műsorra tűzik.
1987.01.szám Jel-kép, Zöldi László: A hatvanas évek
Az Élet és Irodalom történetébőlTanulmány. Eörsi István többszöri említése.
„1971 januárja. Szinte ez az utolsó pillanat a magyar szellemi életben, amikor még majdnem mindenki együtt van. Él és alkot Déry Tibor, Németh László, Zelk Zoltán, Nagy László, Kormos István, Hámos György, B. Nagy László; rendszeresen ír Faragó Vilmos és itthon dolgozik Eörsi István — lám, legtöbbjük befér egy hétköznapi lapszámba. Lukács György tanítványai még nem szélednek világgá, az olajárrobbanás jelei még nem mutatkoznak, az infláció alig érzékelhető.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1971.01.09. (2.szám) E.I.: Heti jegyzet
1987.01.szám Könyvvilág, Hernádi Miklós: Giccs az egész világ?
Könyvkritika Gillo Dorfles: A giccs. A rossz ízlés antológiája című kötetről. Idézet egy Heine versből, melyet Eörsi István fordított.
Kapcsolódó cikkek:
- Világosság, 1963.01.szám E.I.: Heinrich Heine és „megtérése”
- Valóság, 1964.11.szám E.I.: A költői világszemléletről
- Korunk, 1965.02.szám Tallózás – A hétköznapi költői én
- Kritika, 1965.(04.szám) E. Fehér Pál: Világszemlélet? – Világnézet!
1987.01.szám Színház, E.I.: Ristić és Madách
Színikritika a Szabadkán bemutatott Ljubiša Ristić: Madách-kommentárokra című darabjáról (Az ember tragédiája), amit Eörsi az 1986-os BITEF alkalmából nézett meg. Ristić már 1973-ban színre vitte volna Az ember tragédiáját, de már akkor ki akarta iktatni az előadásból Madách történelmi alapállását. A mostani előadásban Madách műve csak ürügyként van jelen. Az előadásnak nagyon nagy sikere van. Fotó: jelenetek az előadásból
„Megítélésem szerint Az ember tragédiáját — legalábbis Közép- és Kelet-Európában — éppen koncepcionális gyengesége teszi időszerűvé. Olyan nemzedékek lépnek a régiek helyébe, amelyek kimaradtak a forradalmakból, sőt a közös erőfeszítések boldogító korszakaiból is. […] Az ember tragédiája helyett emberek tragédiáival szembesülünk. A cserepek mozaikszerűen összerakhatók, az eredmény egy tragédiapanoráma, amelyben a közép-kelet-európai motívumok dominálnak.”
Reagálás:
- Hitel, 1999.11.szám Ablonczy László: Párizs – Bp. – Párizs
- Criticai Lapok, 1999.12.01. (12.szám) Darvay Nagy Adrienne: POSZTMODERN TRAGÉDIA
1987.01.szám Új Látóhatár, hírek
A Formations című amerikai folyóirat 1986. évfolyama egy számának tekintélyes részét a mai magyar prózának szentelte. A szerzők között szerepelt Eörsi István.
1987.02.02. (27.szám) Délmagyarország, Domonkos László: A remekmű érintése
A Kakukkfészek a nagyszínházbanKen Kesey Száll a kakukk fészkére című művéből Milos Forman rendezett filmet. Erről írt korábban Eörsi egy tanulmányt, ebből idéz a szerző. Kakukkfészek címmel több színházban is megrendezték a darabot.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) E.I.: A derűlátás esélyei
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel
- Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
- Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
- Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
- Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon
1987.02.11. (6.szám) Ország-Világ, M. É.: „Vezérlő teremtő szellem”
150 ÉVE HALT MEG PUSKINVálogatás Puskin hagyatékából, kevésbé ismert, ritkábban olvasható műveiből. A Nevem vajon mit mond neked? című verse – fordító: Eörsi István. Fotó
1987.03.01. (03.szám) Magyar Sajtó, Zöldi László: Van-e ÉS-szerűség?
– JEGYZETEK A PUBLICISZTIKA HANGVÉTELÉRŐL –Az Élet és Irodalom harminc évfolyamának áttekintése. Milyen a publicisztikák, vitacikkek hangneme? Eörsi István Ezt olvastam-folyóiratszemléiről. A vitriolos hangról, amely nem újdonság, hagyomány és szokás. Az Ady Endrére való hivatkozás. Az ironikus hangvétel mint értelmiségi műfaj.
1987.03.06. (10.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A fejlemény
Az Írószövetség közgyűlése.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) Fekete Sándor: A gondolatolvasó
- Kritika, 1987.04.szám Szerdahelyi István: Az Írószövetség közgyűléséről
- (Veszprémi) Napló, 1987.04.17. Írószövetségi viták
- Bécsi Napló, 1987.07.01. (4.szám) Csontos Géza: Egy vezércsel és néhány tanulsága
- Pedagógiai Szemle, 1988.04.szám Bán Ervin: Olvasói jegyzet egy Pázmány-tanulmányról
- Új Nógrád, 1991.06.08. (133. szám) Bódi Tóth Elemér: Várható időjárás
1987.03.06. (10.szám) Élet és Irodalom, Fekete Sándor: A gondolatolvasó
Reflexió Eörsi Írószövetségről írott cikkére. Szerinte most ő lett nyilvánosan Eörsi fő célpontja; cáfolja vádjait. Azt javasolja neki, hogy alapítsanak egy új írószövetséget. Szerinte Eörsi a közgyűlésen nem állt ki a rasszisták ellen, nem képes a mai magyar politika tárgyilagos megítélésére.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1987.03.06. (10.szám) E.I.: A fejlemény
Kapcsolódó cikkek:
- Kritika, 1987.04.szám Szerdahelyi István: Az Írószövetség közgyűléséről
- (Veszprémi) Napló, 1987.04.17. Írószövetségi viták
- Pedagógiai Szemle, 1988.04.szám Bán Ervin: Olvasói jegyzet egy Pázmány-tanulmányról
- Új Nógrád, 1991.06.08. (133. szám) Bódi Tóth Elemér: Várható időjárás
1987.03.09.Express, Sabine Werz: Revolutionäre Träume beim "Verhör" begraben. Beifall bei Premiere im Schauspielhaus
1987.03.09.Neue Rhein Zeitung, Brigit Kölgen: Hände an die Hosennaht! Friderike Vielstich inszenierte "Das Verhör" im Kleinen Haus
1987.03.12.nybooks.com, István Deák: The Convert. Georg Lukács: Record of a Life — An Autobiographical Sketch
1987.03.18.Neue Rhein Zeitung, A.S.: Folter war allgegenwärtig. Eörsis "Verhör" forderte starkes Nervenkostüm
1987.03.18.Westdeutsche Allgemeine Zeitung, emi: Menschen in Grenzsituation. Düsseldorf gastierte mit István Eörsis "Das Verhör"
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.