Cikkek
-
1984.08.szám Tiszatáj, E.I.: Tizenkét bagatell
Karcolatok. A HUZAT – FADOBOZ – BETEGEN – MONROE – KÉT KOLDUS – TALÁLKOZÁS A KORMÁNYZÓVAL – A CSONT – TRAGÉDIA – VAN HOUDEN ÉS ÉN – OKÉ – BUSZON – A TRÉFAMESTER.
Eörsi István Tizenkét bagatell című ciklusa a késő szocialista valóság ironikus és groteszk látlelete, amely az emberi létezés kisszerűségét, a tehetetlenséget és a társadalmi elidegenedést mutatja be. A karcolatok közös mondanivalója a kiszolgáltatottság és az illúziók elvesztése, ahol a mindennapi élet abszurditása – a bezártság, a hatalommal való ütközés és a peremre szorultság – cinikus humorral jelenik meg. A mű a kis szabadságok és nagy megalkuvások korát ábrázolja, ahol az egyéni sorsok bagatellé válnak a szürke hétköznapokban.
- Eörsi Buszon című karcolata megjelent a Körkép 91. Harmincegy mai magyar író kisprózája című antológia 32. oldalán. A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1984.09.01. (9.szám) Könyvtáros, Györe Pál: Konvergencia, divergencia
A Könyvtáros kislexikonaA konvergens—divergens kifejezés használata a matematikában, a fizikában, a társadalomtudományokban. A szocializáció megvizsgálása ezzel kapcsolatban.
„A divergensnek ható nézetek, elgondolások ellensúlyozzák a »kritikátlan törvénytiszteletet«, ami Eörsi István szerint a »normális ember legtorzabb tulajdonsága«.”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1979.09.01. (35.szám) E.I.: Az ötlábú bárány
1984.09.26.Tageszeitung, Peter Huth: "Die Kontrolle wird stärker, weil die Unzufriedenheit wächst"
(Interview mit Istvan Eörsi über die staatsunabhängige Kulturzeltschrift "Beszélő".)
1984.09.28. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emlékezés egy királylányra
Vers.
1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”
Duray Miklós és Csoóri Sándor megrágalmazása az ÉS-ben, viszont a válaszcikket nem közölték. Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez írt Csoóri Sándor előszót, ami miatt támadások érték. Eörsi reagálása a cikkre.
Reagálás:
- Beszélő, 1992.10.17. (Hetilap – 42.szám) Révész Sándor: Hét-vezérek
- Beszélő, 1994.02.17. (Hetilap – 7.szám) révész: Hajdúvész
- Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
- web.ceu.hu, András Bozóki: The Independent Historical Memory of the Hungarian Democratic Opposition
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások (és az itt felsorolt cikkek)
- Népszava, 1995.05.25. Antall István: Az abszurd szereplői válaszolnak. E.I.: Milyen szövetség a világszövetség?
1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról
Vita a magyar ellenzék helyzetéről és lehetőségeiről. A gazdasági reformról, a válság következményeiről, a lehetőségekről, az államvezetés állapotáról, az ellenzék készületlenségének okairól, mozgásteréről. A lengyelországi válság hatásairól Kelet-Európában. Kis válaszol a cikkére érkezett felvetésekre, többek között Oltványi Ambrus és Eörsi István gondolataira.
Előzmény:
- Beszélő, (Szamizdat – 1982. május), 1982.03. szám Kis János: Gondolatok a közeljövőről – Nincs a rendszerünkben
- Beszélő, 1982.04.szám (Szamizdat – 1982. szeptember), E.I.: Csto Gyelaty?
- Beszélő, 1983.07.szám (Szamizdat – 1983. április), Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás
Kapcsolódó cikkek:
- Kritika, 1993.02.szám Bozóki András: Látták-e, hogy jön?
- Századok, 2019.02.szám Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.
1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.
A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratok – zárt terjesztés – késleltetve megjelenő művek – a szerkesztő és a cenzor – a külföldi irodalom rostája – megszerkesztett klasszikusok.
Déry Tibor 1956-ban kelt írása: felszólalása a Petőfi-körben, illetve az írószövetségben. Meg nem jelent művei. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című műve, Spiró György Kőszegőkje, Nádas Péter Egy családregény vége című könyve, Lengyel Péter Mellékszereplők című regénye, Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című szatirikus költeménye, Major Ottó Szerelem és halál a Kapucinus utcában című regénye, Hernádi Gyula Kiáltás és kiáltás című regénye és Száraz barokk című novelláskötete, Jancsó Miklós Csendes kiáltás című filmje, Csurka Vorosilov út 70. című műve, további példák.
Kapcsolódó cikkek:
- Beszélő (Szamizdat – 1982. december), 1982.05–06.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.
- Nemzetőr, 1983.07.01. MAGYAR VALÓSÁG
- Nemzetőr, 1984.11.15. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG
1984.09.szám Híd, Sava Babić: A nagy kő görgetése
Elhangzott a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén, 1984. június 4-én, műfordítónk kitüntetésének átvételekor. Eörsi István Jönnek a bájos tények című verseskötete fordításának nehézségei. „Eörsi nemcsak ragyogó esszéíró, novellista, drámaíró, hanem kitűnő költő is.” Párhuzamosság Petőfi azonos című versével, a Szabadság, szerelemmel. Bár Eörsi idéz Petőfi verséből, a vers értelme jelentősen megváltozik. Annak érzékeltetésére, hogy milyen összetett helyzetekkel kell megbirkóznia a fordítónak, a szerző leírja, hogy Petőfi versének szerb-horvát fordításaiból kiválasztotta a legjobbat, s aztán kezdett hozzá az Eörsi-vers fordításának. A szerb- horvát nyelvű fordítások idézése.
- Eörsi István Jönnek a bájos tények című verseskötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Reagálás:
- Korunk, 1984.12.szám Kántor Lajos: A műfordítás etikája
1984.09.szám Kortárs, Kiss Ferenc: Iszkáz és Szmolján
JegyzetÉgi s földi virágzás tükre (Kortársak Nagy Lászlóról) című antológiáról. A Nagy Lászlóról szóló írásokból kimaradt Eörsi István és Örkény István nekrológja.
1984.09.szám Nagyvilág, Koltai Tamás: Hamlet és más Hamletek
A kizökkent idő színjátékaiA Shakespeare-darabokról, a III. Richárdról, a Hamlet három új előadásáról. A kaposvári előadás rendezője Ascher Tamás, a televízióban Esztergályos Károly a rendező, Pécsett Szegvári Menyhért.
„Szomorú kuriózuma a verbalitást törvényszerűen fölerősítő televíziós produkciónak, hogy a színészek nemes küzdelmet folytatnak a klasszikus Arany-fordítás értékeivel. Meglehet: Eörsi István kaposvári szövegátdolgozásának elvét a hibridmegoldások vitathatóvá teszik; Esztergályos rendezésében viszont értelemzavaró nonszensz-eseteket produkált a premier planba emelt szöveghűség.”
1984.09.szám Színház, Róna Katalin: Kétszerszínház
Könyvkritika Tarján Tamás: Kortársi dráma és a Százszorszínház című köteteiről, melyekben szerepelnek többek között Eörsiről szóló részletek.
- A kötetek adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
- A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.
1984.10.07.Berliner Morgenpost, Friedrich Luft: Spielfeld der absoluten Macht und Menschenqual. Schaubühnen-Uraufführung: Istvan Eörsis "Verhör"
1984.10.08.Südkurier, Liselotte Müller: Spielt neun Monate nach Stalins Tod. Istvan Eörsis "Das Verhör" hatte in Berlin seine Uraufführung
1984.10.09.Die Wahrheit, Christoph KAISER: Hinter Erreichtes zurückgefallen. Schaubühnen-Uraufführung: István Eörsis "Das Verhör"
1984.10.09.Tagesspiegel, s.w.: Blindes Vertrauen in die Geschichte. "Das Verhör" von István Eörsi - Uraufführung an der Berliner Schaubühne
1984.10.11.Rhein-Neckar-Zeitung, Peter Hans Göpfert: Schmerzhafte Irritation der Historie. Uraufführung "Das Verhör" von Istvan Eörsi in der Berliner Schaubühne
1984.10.12.Die Zeit Online, Benjamin Henrichs: Weihnachten in der Hölle.
(George Tabori inszeniert an der Schaubühne "Das Verhör" von Istvan Eörsi Von Benjamin Henrichs.)
1984.10.12.zeit.de, Benjamin Henrichs: Weihnachten in der Hölle
1984.10.szám Munkásőr, Bódis Sylvia: „Ceruzám: gyümölcsöság”
Beszélgetés Csepeli Szabó BélávalBeszélgetés a József Attila-díjas költővel Emberként élni című új kötete apropóján költővé válása folyamatáról, újságírói pályájáról a Szabad Népnél, a Szabad Ifjúságnál – ahonnan egy verséért rúgták ki – és a Falusi vasárnapnál. További terveiről.
„Két évig bírtam, aztán összeálltunk négyen, ifjú titánok: Csoóri, Eörsi, Gerő János meg én, és szerkesztettük a Szabad Ifjúság irodalmi mellékletét, ötvenhétben fenéken billentettek bennünket.”
1984.11. Theater Heute, Henning Rischbieter: Eörsis „Verhör”, uraufgeführt an der Berliner Schaubühne
Henning Rischbieter cikke Eörsi István „A kihallgatás” (Das Verhör) című, Magyarországon betiltott drámájának 1984. október 5-i berlini ősbemutatójáról számol be. A George Tabori rendezte előadás nemzetközi áttörést hozott a szerző számára, a kritika pedig a darabot a politikai hatalom és a börtönélmények érvényes művészi ábrázolásaként méltatja. A cikk részletesen foglalkozik a politikai kontextussal, és interjút is közöl a szerzővel.
Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.
- Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1984.11. Theater Heute, Peter von Becker–Henning Rischbieter: „Das kleinere übel Wurde Angeboten und Akzeptiert”
Der ungarische Schriftsteller István Eörsi erzählt von seinen Erfahrungen und spricht über Politik, Literatur und TheaterAz interjú István Eörsi pályáját, valamint politikai és színházi hitvallását mutatja be Peter von Becker. Henning Rischbieter kérdéseire válaszol. A beszélgetés átfogó képet nyújt az 1956-os élményekről, a Kádár-korszak cenzúrájáról és az ellenzéki értelmiség szerepéről.
1984.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, A Kostka St. Stanisław egyházközség híveinek
A Jerzy Popeluszko atya mártírhalála miatti részvét és szolidaritás kifejezése. A levél aláírói között van Eörsi István.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.