EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1984.11. Theater Heute, Henning Rischbieter: Eörsis „Verhör”, uraufgeführt an der Berliner Schaubühne

    Henning Rischbieter cikke Eörsi István „A kihallgatás” (Das Verhör) című, Magyarországon betiltott drámájának 1984. október 5-i berlini ősbemutatójáról számol be. A George Tabori rendezte előadás nemzetközi áttörést hozott a szerző számára, a kritika pedig a darabot a politikai hatalom és a börtönélmények érvényes művészi ábrázolásaként méltatja. A cikk részletesen foglalkozik a politikai kontextussal, és interjút is közöl a szerzővel.

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.11. Theater Heute, Peter von Becker–Henning Rischbieter: „Das kleinere übel Wurde Angeboten und Akzeptiert”
    Der ungarische Schriftsteller István Eörsi erzählt von seinen Erfahrungen und spricht über Politik, Literatur und Theater

    Az interjú István Eörsi pályáját, valamint politikai és színházi hitvallását mutatja be Peter von Becker. Henning Rischbieter kérdéseire válaszol. A beszélgetés átfogó képet nyújt az 1956-os élményekről, a Kádár-korszak cenzúrájáról és az ellenzéki értelmiség szerepéről.

  • 1984.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, A Kostka St. Stanisław egyházközség híveinek

    A Jerzy Popeluszko atya mártírhalála miatti részvét és szolidaritás kifejezése. A levél aláírói között van Eörsi István.

  • 1984.11.02.Die Zeit Online, Programme deutschsprachiger Bühnen

    (Das Verhör.)

  • 1984.11.15. Nemzetőr, Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon
    MAGYAR VALÓSÁG

    Két írás kivonatos közlése a Beszélőből. A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratokról.

    „Olyan lelki és testi rugalmassággal ugyanis kevesen rendelkeznek, mint Eörsi István, aki reggel héttől várta a kiadó folyosóján Kardos Györgyöt, és sikerült is szóra bírnia, mielőtt eltűnhetett volna titkárnőinek áttörhetetlen fala mögött. A megjelenés késleltetése különös konszenzust hozhat létre a kiadó és író között — egy idő után már az író sem kívánja elfekvő könyve megjelenését.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. december), 1982.05–06.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.
    • Nemzetőr, 1983.07.01. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG
    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.

  • 1984.11.16.Die Zeit Online, Programme deutschsprachiger Bühnen

    (Das Verhör.)

  • 1984.11.24. (47. szám) Szabad Föld, bózsu: Hogyan kerül Teréz a fazékba

    Reflexió Lőcsei Gabriella Magyar Nemzetben megjelent bírálatára, amely Eörsi István Fazekak című tévéjátékáról szólt.

    „…a szerző négy-öt évenként képernyőre szokta idézni Táncsics Mihályt hitvesével, Terézzel együtt. A kritikus e megállapításába nyilván elismerését burkolja, Eörsi kétféle levest tud főzni ugyanazon húsból. Csak azt sajnálja, hogy hanyatlik formája. […] Eörsit bizonyára lesújtja ez a stiláris fogékonyságra való ítélet. Csupán az vigasztalhatja, hogy nem saját magához, hanem kollégájához és távoli névrokonához, Őrsi Ferenchez képest bizonyult gyöngének. A Teréz-t ugyanis ő írta.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1982.10.13. Lőcsei Gabriella: A TV műsorából. Fazekak
    • Élet és Irodalom, 1982.10.22. (43.szám) Eörsi István: Hogy került Teréz a fazékba?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Föld, 1982.10.17. (42.szám) I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót

  • 1984.11.szám Alföld, Bodri Ferenc: „fészket rakott az ügyvéd...”
    KÉPVERSEK

    Tanulmány a képversekről. Gregory Corso „Bombája” Eörsi István magyar fordításában, Az utolsó gengszter című válogatásban.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1984.12.01. (9.szám) Kincskereső, Jiří Wolker: Mikulás napján

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1984.12.szám Korunk, Kántor Lajos: A műfordítás etikája
    (Híd, 1984. 9.)

    Folyóiratszemle.

    „Sava Babić, a jeles szerb műfordító két esszéjét is olvashatjuk a Bori Imre szerkesztette újvidéki folyóiratban a műfordítás etikai és esztétikai kérdéseiről. […] Szól a belső idézetekről is, egy Eörsi-vers kapcsán, amely a híres Petőfi-verset (Szabadság, szerelem) parafrazálja, illetve gondolja újra.”

    Előzmény:

    • Híd, 1984.09.szám Sava Babić: A nagy kő görgetése

  • 1984.68.szám Magyar Műhely, Papp Tibor: Kis magyar hírmondók

    A képzőművészek kis példányszámú füzeteiről, katalógusairól. Az „Artpool Letter” (Galántai György és Klaniczay Júlia közös munkája) című füzet ismertetése. A balatonboglári Kápolna műsorai. Az Artpool Letter eddigi számaiban szerepel Eörsi István egyik előadó estjének anyaga és Bikácsy Gergely eszmefuttatása az Eörsi-estről.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ARTPOOL szót.

  • 1985-2005.dipfilmod.unifi.it, Prof. Beatrice Töttössy - Elenco completo delle Pubblicazioni

  • 1985.01. Nyelvtudományi Közlemények, Molnár Ilona: A nyelv értékeinek kérdéséhez. Hagyományok és ésszerű tendenciák a magyar mondatszerkesztésben.

    (Részlet. Nyelvbeli és eszmebeli feszültség.)

  • 1985.01.05. Magyar Hírlap, Pomogáts Béla: Közép-európai tallózás
    Egymástól különböző hangok — rokon dallamok
    Könyvnapló

    A közép-európai irodalmak rokonságáról, a régió zaklatott történelméről, nemzeti hagyományokról.

    Witold Gombrowicz műveiről, az Eörsi István, Pályi András és Spiró György fordításában megjelent Drámák című kötetéről. Alois Jirásek történelmi regényeiről, Ivo Andrić regényeiről, Srečko Kosovel költészetéről, Kosztasz Taktsziszt regényéről és Beke György munkásságáról.

    • A Witold Gombrowicz: Drámák című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1985.01.12. (2.szám) Film Színház Muzsika, Fábián László: Gombrowicz: Drámák
    Könyvjegyzet

    Witold Gombrowicz három drámáját is olvashatjuk magyarul. A fordítók: Spiró György, Eörsi István és Pályi András.

    „A színházlátogatók előtt nem ismeretlenek ezek a darabok: az Esküvőt Kaposváron, az Operettet a Vígszínházban, az Yvonne, Burgundi hercegnőt pedig Veszprémben mutatták be.”

  • 1985.01.23. (04.szám) Pesti Műsor, SHAKESPEARE: CORIOLANUS

    A Katona József Színházban mutatják be Shakespeare Coriolanus című tragédiáját. Az előadás szövege Eörsi István fordításának felhasználásával készült. Rendező: Székely Gábor. A darab címlapja.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1985.01.Drama, West Berlin: The Politics of Survival

    (The Cross-Examination.)

  • 1985.01.szám Könyvvilág, Allen Ginsberg: Karácsonyi ajándék

    Vers. Fordította: Eörsi István. A vers Allen Ginsberg: A leples bitang című kötetében jelent meg.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1985.01.szám Kritika, Alföldy Jenő: Kiss Ferenc: Interferenciák

    Könyvkritika Kiss Ferenc új könyvéről.

    „Vitatársai közül Mezei András és Eörsi István áll hozzá kis híján oly közel, mint azok, akikkel már-már »szekértáborba« tömörülni hajlamos: erkölcsi tartásukért, közszolgálataikért vagy akár pusztán civilkurázsinak nevezhető íróiközírói magatartásukért — el nem fogadott és élesen vitatott nézeteik ellenére is — nagy megbecsüléssel szól róluk.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke megtekinthetők a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 1985.01.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: Halotti lepel

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1985.01.szám Színház, György Péter: Fejezet a zsarnokságról

    Színikritika a Várszínházban bemutatott Friedrich Dürrenmatt: János király című darabról. A rendező: Kerényi Imre. Bertolt Brecht Utódainkhoz című verséből idéz Eörsi István fordításában. Fotó: jelenetek a darabból

    • Bertolt Brecht Utódainkhoz című versét elolvashatja az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 1985.02.06. (06.szám) Pesti Műsor, „SZÍNHÁZI ZONGORA”

    Selmeczi György zenés estje a József Attila Színházban. Zenék: Selmeczi, Weil, Gershwin, Herman, Bach, Orbán, Coleman. Szövegek: Arden, Brecht, Eörsi, Tandori, Weöres, Gotár, Cselényi. Az est címlapja. 

  • 1985.02.22.Die Zeit, Elisabeth Braem-Kaiser: Geschichten aus dem schwarzen Süden. Erste Begegnung mit einer amerikanischen Erzählerin

  • 1985.02.szám Új Látóhatár, Allen Ginsberg: Két vers
    KRAL MAJALES
    JAHVE ÉS ALLAH TUSÁZIK (Jahve and Allah Battle)

    Versek. Fordító: Eörsi István.

    „Ez a két költemény — Eörsi István fordításában — nem jelenhetett meg a neves amerikai költőnek Budapesten 1984-ben kiadott verseskötetében.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.