EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1984.06.szám Palócföld, Gyertyán Ervin: A viharmadár – kalitkában
    Gondolatok jelenről, jövőről — költészetről
    VITA

    Vita a politikai költészetről.

    „Alföldy Jenő vitanyitó cikkében négy kiválóságot is említ közülük – Csoóri Sándort, Eörsi Istvánt, Mezei Andrást, Ladányi Mihályt – akik közül egyik sem kevésbé politikus alkat, mint mondjuk filmeseink. Mégis, a négy közül három politikai indulatait elsősorban nem a lírában, hanem más műfajban – esszében, publicisztikában, riportban, sőt a filmben – nyilvánítja ki és talán csak Ladányi az, aki elsődlegesen verseivel és verseiben politizál.”

    Előzmény:

    • Palócföld, 1984.05.szám Alföldy Jenő: Költészet és politika napjainkban

  • 1984.06.szám Színház, Csáki Judit: Mindenki ébren
    A Szentivánéji álom Győrben

    Színikritika – a győri Kisfaludy Színházban bemutatott William Shakespeare: Szentivánéji álom című előadásról. Fotó: jelenetek a darabból

    „[Emőd György rendező] első lépésként újrafordította a drámát. Egyszerűen hangzik: elővette az eredeti angol szöveget, s minden bizonnyal Arany János fordítását is — és lefordította a művet. Ha tekintetbe vesszük, hogy még alig nyugodott le a vihar Eörsi István modernizálása körül, akkor ez istenkísértés.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1984.07.06. Magyar Hírlap, Császtvay István: Irodalomelméletünk köznapjai
    Hosszú évek csendes munkájával

    A marxista irodalom- és művészetelmélet folyamatos öntisztító és önmegújító képességéről. Szerdahelyi Istvánnak Az esztétikai érték és Az irodalomelmélet műhelyében című köteteiről.

    Lukács György Az esztétikum sajátossága című munkáját 1965-ben jelentette meg az Akadémiai Kiadó Eörsi István fordításában.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél

  • 1984.08.08 (32.szám) Pesti Műsor, Kiss Péter: Volt egyszer egy Hamlet…
    Találkozás Máté Gáborral

    Beszélgetés a kaposvári Csiky Gergely Színház színészével, Máté Gáborral, aki a Hamlet címszerepét játszotta. Eörsi újrafordítása.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.09.01. (9.szám) Könyvtáros, Györe Pál: Konvergencia, divergencia
    A Könyvtáros kislexikona

    A konvergens—divergens kifejezés használata a matematikában, a fizikában, a társadalomtudományokban. A szocializáció megvizsgálása ezzel kapcsolatban.

    „A divergensnek ható nézetek, elgondolások ellensúlyozzák a »kritikátlan törvénytiszteletet«, ami Eörsi István szerint a »normális ember legtorzabb tulajdonsága«.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.09.01. (35.szám) E.I.: Az ötlábú bárány

  • 1984.09.26.Tageszeitung, Peter Huth: "Die Kontrolle wird stärker, weil die Unzufriedenheit wächst"

    (Interview mit Istvan Eörsi über die staatsunabhängige Kulturzeltschrift "Beszélő".)

  • 1984.09.28. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Emlékezés egy királylányra

    Vers.

  • 1984.09.28.Die Zeit Online, Programme deutschsprachiger Bühnen

    (Das Verhör.)

  • 1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”

    Duray Miklós és Csoóri Sándor megrágalmazása az ÉS-ben, viszont a válaszcikket nem közölték. Duray Miklós Kutyaszorító című könyvéhez írt Csoóri Sándor előszót, ami miatt támadások érték. Eörsi reagálása a cikkre.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1992.10.17. (Hetilap – 42.szám) Révész Sándor: Hét-vezérek
    • Beszélő, 1994.02.17. (Hetilap – 7.szám) révész: Hajdúvész
    • Politikatudományi Szemle, 2016.04.szám Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    • web.ceu.hu, András Bozóki: The Independent Historical Memory of the Hungarian Democratic Opposition

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszava, 1995.05.25. Antall István: Az abszurd szereplői válaszolnak. E.I.: Milyen szövetség a világszövetség? 

  • 1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról

    Vita a magyar ellenzék helyzetéről és lehetőségeiről. A gazdasági reformról, a válság következményeiről, a lehetőségekről, az államvezetés állapotáról, az ellenzék készületlenségének okairól, mozgásteréről. A lengyelországi válság hatásairól Kelet-Európában. Kis válaszol a cikkére érkezett felvetésekre, többek között Oltványi Ambrus és Eörsi István gondolataira.

    Előzmény:

    • Beszélő, (Szamizdat – 1982. május), 1982.03. szám Kis János: Gondolatok a közeljövőről – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő, 1982.04.szám (Szamizdat – 1982. szeptember), E.I.: Csto Gyelaty?
    • Beszélő, 1983.07.szám (Szamizdat – 1983. április), Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1993.02.szám Bozóki András: Látták-e, hogy jön?
    • Századok, 2019.02.szám Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikkek felsorolásánál.


  • 1984.09.szám Beszélő (Szamizdat – 1984. február), Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.

    A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratok – zárt terjesztés – késleltetve megjelenő művek – a szerkesztő és a cenzor – a külföldi irodalom rostája – megszerkesztett klasszikusok.

    Déry Tibor 1956-ban kelt írása: felszólalása a Petőfi-körben, illetve az írószövetségben. Meg nem jelent művei. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című műve, Spiró György Kőszegőkje, Nádas Péter Egy családregény vége című könyve, Lengyel Péter Mellékszereplők című regénye, Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című szatirikus költeménye, Major Ottó Szerelem és halál a Kapucinus utcában című regénye, Hernádi Gyula Kiáltás és kiáltás című regénye és Száraz barokk című novelláskötete, Jancsó Miklós Csendes kiáltás című filmje, Csurka Vorosilov út 70. című műve, további példák. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. december), 1982.05–06.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.
    • Nemzetőr, 1983.07.01. MAGYAR VALÓSÁG
    • Nemzetőr, 1984.11.15. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG



  • 1984.09.szám Híd, Sava Babić: A nagy kő görgetése

    Elhangzott a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetségén, 1984. június 4-én, műfordítónk kitüntetésének átvételekor. Eörsi István Jönnek a bájos tények című verseskötete fordításának nehézségei. „Eörsi nemcsak ragyogó esszéíró, novellista, drámaíró, hanem kitűnő költő is.” Párhuzamosság Petőfi azonos című versével, a Szabadság, szerelemmel. Bár Eörsi idéz Petőfi verséből, a vers értelme jelentősen megváltozik. Annak érzékeltetésére, hogy milyen összetett helyzetekkel kell megbirkóznia a fordítónak, a szerző leírja, hogy Petőfi versének szerb-horvát fordításaiból kiválasztotta a legjobbat, s aztán kezdett hozzá az Eörsi-vers fordításának. A szerb- horvát nyelvű fordítások idézése.

    • Eörsi István Jönnek a bájos tények című verseskötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Korunk, 1984.12.szám Kántor Lajos: A műfordítás etikája

  • 1984.09.szám Kortárs, Kiss Ferenc: Iszkáz és Szmolján
    Jegyzet

    Égi s földi virágzás tükre (Kortársak Nagy Lászlóról) című antológiáról. A Nagy Lászlóról szóló írásokból kimaradt Eörsi István és Örkény István nekrológja.

  • 1984.09.szám Nagyvilág, Koltai Tamás: Hamlet és más Hamletek
    A kizökkent idő színjátékai

    A Shakespeare-darabokról, a III. Richárdról, a Hamlet három új előadásáról. A kaposvári előadás rendezője Ascher Tamás, a televízióban Esztergályos Károly a rendező, Pécsett Szegvári Menyhért.

    „Szomorú kuriózuma a verbalitást törvényszerűen fölerősítő televíziós produkciónak, hogy a színészek nemes küzdelmet folytatnak a klasszikus Arany-fordítás értékeivel. Meglehet: Eörsi István kaposvári szövegátdolgozásának elvét a hibridmegoldások vitathatóvá teszik; Esztergályos rendezésében viszont értelemzavaró nonszensz-eseteket produkált a premier planba emelt szöveghűség.”

  • 1984.09.szám Színház, Róna Katalin: Kétszerszínház

    Könyvkritika Tarján Tamás: Kortársi dráma és a Százszorszínház című köteteiről, melyekben szerepelnek többek között Eörsiről szóló részletek.

    • A kötetek adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1984.10.07.Berliner Morgenpost, Friedrich Luft: Spielfeld der absoluten Macht und Menschenqual. Schaubühnen-Uraufführung: Istvan Eörsis "Verhör"

  • 1984.10.08.Südkurier, Liselotte Müller: Spielt neun Monate nach Stalins Tod. Istvan Eörsis "Das Verhör" hatte in Berlin seine Uraufführung

  • 1984.10.09.Die Wahrheit, Christoph KAISER: Hinter Erreichtes zurückgefallen. Schaubühnen-Uraufführung: István Eörsis "Das Verhör"

  • 1984.10.09.Tagesspiegel, s.w.: Blindes Vertrauen in die Geschichte. "Das Verhör" von István Eörsi - Uraufführung an der Berliner Schaubühne

  • 1984.10.11.Rhein-Neckar-Zeitung, Peter Hans Göpfert: Schmerzhafte Irritation der Historie. Uraufführung "Das Verhör" von Istvan Eörsi in der Berliner Schaubühne

  • 1984.10.12.Die Zeit Online, Benjamin Henrichs: Weihnachten in der Hölle.

    (George Tabori inszeniert an der Schaubühne "Das Verhör" von Istvan Eörsi Von Benjamin Henrichs.)

  • 1984.10.12.zeit.de, Benjamin Henrichs: Weihnachten in der Hölle

  • 1984.10.26.Die Zeit Online, Programme deutschsprachiger Bühnen

    (Das Verhör.)

  • 1984.10.szám Munkásőr, Bódis Sylvia: „Ceruzám: gyümölcsöság”
    Beszélgetés Csepeli Szabó Bélával

    Beszélgetés a József Attila-díjas költővel Emberként élni című új kötete apropóján költővé válása folyamatáról, újságírói pályájáról a Szabad Népnél, a Szabad Ifjúságnál – ahonnan egy verséért rúgták ki – és a Falusi vasárnapnál. További terveiről.

    „Két évig bírtam, aztán összeálltunk négyen, ifjú titánok: Csoóri, Eörsi, Gerő János meg én, és szerkesztettük a Szabad Ifjúság irodalmi mellékletét, ötvenhétben fenéken billentettek bennünket.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.