EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1984.02.szám Színház, Szántó Judit: A budoárok Galy Gay-e
    Wedekind Luluja Miskolcon

    Színikritika a miskolci Nemzeti Színházban bemutatott Frank Wedekind: Lulu című előadásról. Fordította: Eörsi István. Fotó: jelenetek az előadásból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.02.szám Tiszatáj, Levendel Júlia: A saját recept

    Könyvkritika a Szépirodalmi kiadásában megjelent Eörsi István: Jönnek a bájos tények című kötetéről.

    „Persze könnyű Eörsinek, mert bármilyen kíméletlenül mutatja meg önmagát, visszahőköltető lelki tartalmakkal nem szolgálhat. Egyetlen vonását palástolná, az érzelmes jóságot, de az menthetetlenül átüt a szövegen. […] Eörsi önironikus szemérmességgel rejtené érzelmességét — mint ahogy Heinétől Kunertig a német lírában ez különösen gyakori. […] Eörsi verseinek többsége természetesen, klasszikus módon ítélkező vagy inkább szenvedélyesen értelemkereső, hiszen mindenfajta merev szigorúság idegen a költőtől. […] Az összegyűjtött vagy válogatott verseskötetekben szinte elkerülhetetlen a számvetés, de Eörsi ebben is végletes — a Jönnek a bájos tények főszólama, már-már mániákusan visszatérő témája az önszembesítés. Visszafelé nézve a tíz, húsz évvel ezelőtt írt versek is továbbtöltődnek, előkészítik és előzengetik a számadást.”

    A cenzúrázott kiadás 1983-ban jelent meg, a cenzúrázatlan 1991-ben.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1984.03–04.szám Hungarológiai Értesítő, Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”

    Könyvkritika. Válogatta és szerkesztette Dérczy Péter – Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982. – JAK füzetek 1.

    Viták a magyarországi irodalmi életben.

    „Fordulópont volt a vitában s alapdokumentum a kötetben is Csoóri Sándornak A panaszos hangról szóló észrevétele: »Az irodalmunkat én azért látom a borús tengődés állapotában vergődni, s kiemelkedő értékeivel is csak félsikerekig jutni, mert ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe. S ott van ez a szellemében is.« Mezei András, Eörsi István és mások főképp Csoórival szálltak vitába vagy rögzítették véleményüket, benyomásaikat, nem egyszer csupán ötleteiket a »fiatalíró-vita« felszínre hozta gondokról…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt


  • 1984.03.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Az újabb áremeléseket már újságokban közlik hirdetések formájában. A Mozgó Világ új, összevont kettős számáról, újdonságairól, „silány” tartalmáról. A kádári politikáról, külpolitikáról, Ceausescuról. Gáspár Sándor szakszervezeti vezető leváltásának hátteréről. Bonifert Ádám helyettes igazságügy minisztert visszaélések miatt leváltották, és a pártból is kizárták. A Demokratikus Ellenzék tevékenysége. Csurka István kilépése az Írószövetségből. Konrád György kapta a Herder-díjat. Haraszti Miklós íróval és Kis János filozófussal az élen 19 magyarországi ellenzéki felhívást tett közzé, melyben követelte a magyarországi politikai foglyok szabadon bocsátását, és az erdélyi, felvidéki magyar kisebbség jogainak biztosítását. Magyarországi statisztikai adatok.

    „Nem titok, hogy Konrád egyik vezetője a Demokratikus Ellenzéknek. A csoport egy másik ismert tagját, Eörsi István költőt és drámaírót is kitüntették, neki a Nyugatnémet Szerzők Alapítványának 1983-as évi Színházi Díját [Preis der Frankfurter Autorenstiftung-díj] ítélték oda. Eörsi múlt év februárjában szerepelt utoljára egy nyilvános, de nem hivatalos otthoni irodalmi összejövetelen. A »Feketében« c. SZETА-antológia bemutatóján olvasta fel a szamizdat kötetben megjelent »Jelenetek a sötétben« című írását.”

    • A Feketében című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a FEKETÉBEN szót.

  • 1984.03.Pár Sor, L. J.: A személyiség ereje. (Eörsi István verseiről) 1

  • 1984.03.Pár Sor, L. J.: A személyiség ereje. (Eörsi István verseiről) 2

  • 1984.03.Pár Sor, L. J.: A személyiség ereje. (Eörsi István verseiről) 3

  • 1984.03.Pár Sor, L. J.: A személyiség ereje. (Eörsi István verseiről) 4

  • 1984.03.Pár Sor, L. J.: A személyiség ereje. (Eörsi István verseiről) 5

  • 1984.03.szám Alföld, Cs. Szabó László: Az athéni fejedelem álma
    (SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM)

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1984.03.szám Kortárs, Helyreigazítás
    E.I.: Kulcs

    Eörsi versének utolsó sora tördelési hiba miatt lemaradt. Most pótolják a hiányosságot.

    Előzmény:

    • Kortárs, 1983.12.szám E.I.: Három nő – A kulcs

  • 1984.03.szám Nagyvilág, Mesterházi Márton: Világszínház a Magyar Rádióban

    A Világszínház című rádiós sorozat 1976 áprilisában indult, és 1984 januárjában ért véget. Nyolc év alatt 133 adásuk volt. Beszámoló az adásokról.

    „Annál több sikert hozott a két romantika-ciklus: Büchner, Vörösmarty, Kisfaludy és Victor Hugo művei. Talán itt volt ereje teljében a Világszínház társulata. Vagy a romantika vált időszerűbbé a szokottnál: Shelley A Cenci-házának (Eörsi István fordítása), Byron Káinjának (Eörsi István fordítása), Krasinski Istentelen színjátékának (Szabó Lőrinc fordítása), Vigny Chatterton, a költőjének (Fáber András fordítása) és a csak húzással-szerkesztéssel átdolgozott Teleki-drámának, A kegyencnek fölfedezése mellett esemény volt a Lorenzaccio új fölvétele, de Az ember tragédiája és a Borisz Godunov ismétlése is.”

  • 1984.03.szám Színház, Nánay István: Hamlet – pokrócban
    Shakespeare tragédiája Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi című előadásról. Arany János fordítását korszerűsítette: Eörsi István. Idézetek Arany és Eörsi fordításából. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi István munkáját talán az minősíti leginkább, hogy az esetek többségében az ő fordítása minden törés nélkül illeszkedik az eredeti szövegkörnyezetbe, ugyanakkor szóhasználatában, fordulataiban, nyelvi struktúráiban a mai irodalmi nyelvhez közelít. A két költő szövege szinte szétbogozhatatlan egységet alkot. Eörsi elsősorban az összetett, bonyolult, ma már nehézkesnek tűnő mondatokat, a régies hangzású szórendet egyszerűsítette, illetve a szöveg ritmusát a drámai akciók fűtöttségét is figyelembe véve alakította át.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1984.04.04. (80.szám) Délmagyarország, Domonkos László: Az „időszerűtlenül” aktuális költő

    Eörsi Majakovszkijt a legidőszerűtlenebb klasszikusnak tartja, és szerinte az értelmiség lesajnálja. A szerző vitába száll Eörsivel, szerinte Majakovszkij nagyon is aktuális.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.07.28. (30.szám) E.I.: Levél egy időszerűtlen klasszikushoz

  • 1984.04.07. (82.szám) Pest Megyei Hírlap, Tamási Orosz János: Kártyák

    Vers – Eörsi Istvánnak ajánlva.

  • 1984.04.27. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Beszélgetés reggeli után

    Boulderben Ginsberggel buddhizmusról, költészetről, Ferlinghettiről.

  • 1984.04.29. Magyar Nemzet, Koltai Tamás: Munkanapló
    Bertolt Brecht könyve

    Bertolt Brecht emigrációban írott könyvéről, a Munkanaplóról, melyet Eörsi István fordított.

    „Talán kevesebb rajta a maszk, s így — a stílusához közel álló Eörsi István pengeéles fordításában — jobban áttörnek a független gondolkodó, a kérlelhetetlen racionalista, az illúziók nélküli valóságelemző vonásai.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1984.04.szám Jelenkor, Bakonyi István: Eörsi István: Jönnek a bájos tények

    Könyvkritika.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1984.04.szám Kortárs, E.I.: Hóhértörténetek

    Novellafüzér. A védőbeszéd. A guillotine feltalálása. Találkozás a mezőn.

    Charles Henri Sanson – a híres hóhérdinasztia utolsó tagja – Párizs hóhérainak naplói című könyvéből merítette Eörsi a novellafűzér három történetét. 

  • 1984.04.szám Kritika, Molnár Gál Péter: Hamletiána

    Színikritika. A négy Hamlet-rendezés összehasonlítása. Kaposvárott Ascher Tamás rendezte. Eörsi István fordításának kiemelése.

  • 1984.04.szám Új Látóhatár, Hanák Tibor: Lukács mint Naphta

    Könyvkritika Judith Marcus-Tar: Thomas Mann und Georg Lukács című német nyelvű kötetéről. Vajon Lukács volt-e a Varázshegy Naphta-alakjának modellje?

    „Heinrich Mann és Baumgarten Ferenc példájával igyekszik megvilágítani Lukács és Mann viszonyát, ami erősen sántít, és nincs is szükség rá, hiszen Lukács György az utolsó nagy életrajzi beszélgetésben, mely egyelőre csak német nyelven jelent meg Gelebtes Denken címmel, kitér mind az 1922-ben Bécsben, mind az 1955-ben Jénában történt találkozásra. Marcus-Tar ezt az Eörsi István által készített interjút láthatólag nem használta fel, mert bizonyára már nyomdában volt munkája, mikor e beszélgetés anyaga Frankfurtban megjelent. […] mindenképp sajnálatos, hogy nem dolgozhatta fel könyvében az Eörsi-féle interjú anyagát, amely némely, nem mindig lényeges ponton, érdekes adalékokat és fogalmazásokat tartalmaz a felvetett problémákkal kapcsolatban.”

    • Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 1984.05.15. Magyar Hírlap, Mészáros Tamás: Érzelmeink zűrzavara
    A Szentivánéji álom és az Árulás Győrben

    Színikritika.

    „Emőd György rendező újrafordította a Szentivánéji álmot. Bár »Arany János nyomán« — mint a címlapon áll — de lényegében új magyar nyelvű szöveg született, mert Emőd továbbment Eörsi Istvánnál is, aki nemrég Ács János kaposvári színreviteléhez még csupán igazított Arany zseniális, ám mai füllel bizonyos pontokon kétségkívül nehezen érthető átköltésének részletein.”

  • 1984.05.18. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A tréfa

    Széppróza. Szatmári Dezső művészettörténészhez Kovács, a Kádernyilvántartási és Ellenőrzési Szakcsoport – egy titkos szerv – munkatársa érkezik látogatóba. Behatóan érdeklődik Szatmári könyvgyűjteménye iránt, és kérdéseivel záporozza. Kiderül, hogy mindent tud róla. Megvádolja, hogy osztályidegen menyasszonyát minisztériumi hatáskörével visszaélve juttatta be az egyetemre. Szatmári megnyugtatja látogatóját, hogy megnevelte menyasszonyát, ízig-vérig harcos kommunista lett, és nem locsogott ki neki semmilyen államtitkot. Kovács nemi életük részleteiről is faggatja, és Szatmári megígéri, hogy szakítani fog menyasszonyával, ha a párt azt kívánja. Végül felhívja telefonon régi barátja, aki elárulja neki, hogy Kovács tulajdonképpen Fekete János, a festő, akinek kiállítását annak idején ő tiltotta be. Szatmári megnyugszik, hogy az egész csak tréfa volt. 

  • 1984.05.szám Jelenkor, Koltai Tamás: Egérfogó
    Színházi esték Kaposváron

    Színikritika. Shakespeare Hamletje Ascher Tamás rendezésében. Arany János és Eörsi István fordításának összehasonlítása. Szabad-e egyáltalán korszerűsíteni Arany fordítását?

    „Az Eörsi-változat első hallásra helyenként határozottan irritált, másodszorra egyáltalán nem, ami megerősít abban, hogy a megszokásnak nagy szerepe van a tudatunkhoz tapadt mondatok reklamálásában. Akadt szűz fülű néző, aki azt mondta, hogy most értette meg a Hamletet. Arra, hogy Eörsi kiigazítja-e, vagy csak az eredetihez hozza közelebb a szöveget – a »Lenni vagy nem lenni« monológban mindkettőre van példa –, csak alapos filológiai és poétikai elemzés adhatna választ. Éppúgy arra is, hogy vajon költőietleníti és átpolitizálja-e Shakespeare-t vagy sem.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.