EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1983.07.szám Nagyvilág, Asztalos József: Az NDK lírája

    Könyvkritika a Német költők (Európa Könyvkiadó, 1982.) című kötetről. Szerkesztette Hajnal Gábor.

    „A fordítások nagy többsége eleven, vibráló magyar vers. Ez főként azoknak a költőinknek köszönhető, akik évtizedek óta rendszeresen fordítanak az NDK lírájából (Eörsi, Garai, Görgey, Kalász, Tandori…).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1983.07.szám Színház, György Péter: Álom és önismeret
    A Szentivánéji álom a Pesti Színházban

    Színikritika a Pesti Színházban bemutatott Shakespeare: Szentivánéji álom című előadásról. A rendező: Marton László – Arany János fordítását átdolgozta Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1983.08.szám Mozgó Világ, Bertha Zoltán: A József Attila Kör első füzetei

    A fiatal írók József Attila Körének most induló kiadványsorozatáról, a JAK-füzetekről, tartalmáról, az írások elemzése. Az első ilyen füzet a Fasírt avagy viták a „fiatal irodalomról”. A JAK-füzetek kiadásának további tervei. A legkiemelkedőbbnek Szilágyi Ákos, Csoóri Sándor, Fekete Gyula és Elek István írásait tartja.

    „Rendkívüli horderejű viszont az a kérdés, amelyre Eörsi István Csoóri-bírálata vet fényt. Eörsi a demokratikus pluralizmus bűvöletében érvel Csoóri ellen, a részérdekek szabad artikulációját hangsúlyozva minden nemzeti »közös vállalkozás« ellenében.”

    • A FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról” című kötet adatait és a benne szereplő Eörsi Csoóri Sándor panaszáról című írását megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1982.01.szám Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra 
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1983.08.szám Színház, Kerényi Grácia: Horgolt boldogság
    „Horog” – Sándor György hetedik önálló estje

    Sándor György új műsoráról, a Horog című monodrámáról. A cikkben Eörsi verssorait is idézi [Felhúzom a hálót (A halász maga sem tudja…)]. Fotó

    • Eörsinek ezt a versét és más műveit 1983-ban a Szkéné Színpadon – Márta István zenéjével, a Hobo Blues Band közreműködésével – Növekszik a csapat… címmel mutatta be HOBO egy koncert-színházi előadásban, amelyet Ascher Tamás rendezett.  

  • 1983.08.szám Tiszatáj, Kaposi Márton: Életrajzi töredékek egy majdnem teljes életről
    LUKÁCS GYÖRGY: CURRICULUM VITAE

    Lukács György Curriculum vitae címen összegyűjtött önéletrajzi jellegű írásai a Magvető gondozásában, Ambrus János szerkesztésében (Az 1989-es kiadást Eörsi István szerkesztette).

    „A kötet talán egyetlen hiányossága éppen az, hogy a Lukáccsal készült interjúkból — amelyekben pedig még a hangvétel is a legszemélyesebb — nem közöl részleteket. Reméljük, egyszer talán ezek is megjelennek nálunk; addig az érdeklődők arra az ötrészes sorozatra vannak utalva, amelyet az Új Symposion közölt 1981-ben, Eörsi István és Vezér Erzsébet vele folytatott beszélgetéseiből.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A többi Lukács György kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig felsorolt forrásoknál megjelölt cikkeknél, illetve, ha beírja a Lukács-kötet címét.

  • 1983.09.23. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Bruder-tünetcsoport
    EÖRSI ISTVÁN NYUGAT-BERLINI LEVELE

    Winfried Bruder, a nyugat-berlini rendőrség egyik vezető tisztségviselője részt vett egy tüntetésen, amiről a tüntetés ellen kivezényelt karhatalom vezetője jelentést tett. Azóta is folyik a vita arról, hogy tüntethet-e szabadidejében a rendőr, vannak-e az állami tisztviselőnek olyan kötelezettségei munkaadójával szemben, melyek erősebbek állampolgári jogainál. Az önkényes házfoglaló fiatalok ellen is brutálisan felléptek a rendőrök – Bruder jóváhagyásával. Hivatalos idejében jóváhagyta a kilakoltatásokat, szabad idejében viszont tüntetett ellenük. Brudert munkahelyén áthelyezték, ami ellen a bírósághoz fordult. „A Bruder-tünetcsoport számomra elsősorban azt a kérdést veti fel, hogy meddig fokozható a közéleti és a magánember skizofréniája? Én ugyanis ennek a skizofréniának a létezésében és bővített újratermelésében látom az alattvalói pszichózis kipusztíthatatlan életerejét. […] A feledhetetlen Várkonyi Zoltán például a hivatalos levél alá, melyben tudatta, hogy korábban elfogadott darabomat »műsorpolitikai okokból« színháza nem kívánja bemutatni, tintával ezt a három igen-jóleső szót biggyesztette: »Privátim ölellek, Zoli.«”

  • 1983.09.24.Der Tagesspiegel,Tsp: Die Schaubühne 1983/84

    (Das Verhör)

  • 1983.09.szám Színház, Szántó Judit: Halállíra a színpadon

    Samuel Becket két új műve, az Ohio Impromptut és a Ringató Szkénébeli bemutatója kapcsán Becketről. Mit jelent Becket a magyar színház számára? Eörsi Istvántól is idéz.

    „Eörsi István fogalmazta meg szépen és találóan ezt a diagnózist épp az általa még Hintatódalnak keresztelt Ringató New York-i bemutatója láttán: »A régi típusú világteremtő lángelméknek nem kedvez korunk; a kútfúró géniuszok ideje jött el, a legnagyobbak — néhány kivételtől eltekintve — saját elfogadott és tudatosan körülhatárolt világuk kiaknázásán munkálkodnak. Ezek a világok magánterületek, idegeneknek belépni tilos (nem is tanácsos, mert ott csak lebukni lehet), de a tulaj sem áhítozik ki onnan. Ássa a talajt — ismétlem: kutat ás, mely mélyülve szűkül.«”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1981.07.18. (29.szám) E.I.: Hintatódal

  • 1983.10.04. Népszabadság, Tarján Tamás: Johann Nepomuk Nestory

    Könyvszemle. A fordítók között van Eörsi István.

    „Eörsi István rostálta át a jogászhallgatóból énekessé és színésszé, majd íróvá és direktorrá lett múlt századi szerző hatvankét hiteles darabját […] A fordítók — Tandori Dezső, Eörsi István, Mészöly Dezső, Hajnal Gábor, Viola József, Görgey Gábor — derekasan állják a nem könnyű próbát.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1983.10.06.Galántai.hu, Jelentés

    (A Történeti Hivatalban őrzött eredeti iratról készült másolat Galántai Györgyről.)

  • 1983.10.16. (42.szám) Új Ember, Goethe: ÉLETSZABÁLY

    Vers. Fordította: Eörsi István.

    • Eörsi Goethe-fordításai megjelentek több antológiában. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1983.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A Maradjhűutcában

    Vers.

  • 1983.11.04. (44.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Kutasi Kovács Lajos: A Mikes Kör tanulmányi napjai Hollandiában

    George Orwell 1984 című könyvének címe lett a mottója a hollandiai Mikes Kelemen Kör idei tanulmányi napjainak, melyeket Eefde-ben rendeztek meg. Beszámoló az előadásokról. Előadók: Márton László, Kövi Attila, dr. Bohus Béla, Kibédi Varga Áron, Sípos Gyula, Czigány Magda, Halász Gábor, Cs. Szabó László tanulmányát Sárközi Mátyás olvasta fel; Daróczy Zsuzsa, Perneczky Géza, Sárközi Mátyás és Domahidy András. Konrád György és Eörsi István szereplése csalódást okozott. Jutalomban részesültek: Kodolányi Gyula és Kabdebó Lóránt.

  • 1983.11.15. Nemzetőr, Bibó Press: A SZETA KÖNYVPREMIERJE BUDAPESTEN

    A SZETA Feketében című irodalmi és grafikai szamizdat-antológiájáról. A felkért 100 íróból 38-an küldtek kéziratot, 21 képzőművész grafikát. A rendőrség lefoglalta a kötet kész szedését, és készítőit megpróbálták rávenni, hogy vonják vissza alkotásukat.

    „A kötet végül 34 író és 20 grafikus műveit tartalmazza, így Bella István, Dalos György, Gyárfás Miklós, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Hervay Gizella, Képes Géza, Kis Benedek, Kemenczky Judit, Kerényi Grácia, Marsall László, Petri György, Rába György, Tornai József, Tóth Bálint és Utassy József versét, Berkovits György, Czakó Gábor, Marosi Gyula, Pályi András és Váncsa István novelláját, Beney Zsuzsa, Mészöly Miklós és Ungváry Rudolf esszéjét, Csalog Zsolt naplóját, Eörsi István prózai oratóriumát, Horgas Béla és Levendel Júlia négykezes játékát, Karinthy Ferenc és Páskándi Géza tárcáját, Konrád György egy regényének részletét, Mózes Lajos útirajzát és Tóth Erzsébet a Fiatal Írók József Attila Köre 1980-as szentendrei tanácskozásán elhangzott felszólalását, valamint 20 képzőművész grafikáit.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Bécsi Napló, 1983.03.01. (2.szám) K. L.: Feketében
    • Beszélő (Szamizdat – 1985/1.), 1985.12.szám Kis János – Kőszeg Ferenc: Beszélő-beszélgetés a Szeta kezdeményezőivel
    • Beszélő (Folyóirat – november), 1998.11.szám Kardos László: SZETA. Beszélő évek – 1979
    • Magyar Narancs, 2007.07.26. (30.szám) Kőszeg Ferenc: K. történetei (Feketében)

  • 1983.11.15. Népszabadság, Tarján Tamás: Rilke

    Könyvszemle. Rainer Maria Rilke Versei című kötetéről. Válogatta: Szabó Ede. A fordítók között van Eörsi István is.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1983.11.15. Tolna Megyei Népújság, él: „Szél hozott, szél visz el...”
    Tévénapló

    Tévékritika Halász Judit „Szél hozott, szél visz el...” című zenés-verses gyermekműsoráról. A rendező Valló Péter.

    „A félórás programban egy képzelt meseváros lakói elevenedtek meg József Attila, Weöres Sándor, Veress Miklós, Zelk Zoltán, Eörsi István, Ágh István, Horgas Béla, és Czuczor Gergely sokunk által ismert versei nyomán, Bródi János, Szörényi Szabolcs és Tolcsvay Béla népzenei alapokra épülő zenéjével, különböző mondókákkal, játékokkal.”

  • 1983.11.18. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Idegenből

    Glossza. Ernst Jandl verses drámája fordításának anomáliái.

  • 1983.12.02. (48.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: Dupla vagy semmi

    Könyvkritika Eörsi István: Jönnek a bájos tények című kötetéről. „Feltűnik most, hogy az általam oly egyértelműen derűsnek és fiatalosan életvidámnak tartott Eörsi mennyire fogékony a tragikumra.”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1983.12.04. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Lulu
    A Miskolci Nemzeti Színház bemutatója

    Színikritika. Frank Wedekind a Lulu című darabja a miskolci Nemzeti Színházban, melyet Eörsi István fordított. Rendező: Csiszár Imre.

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1983.12.18. (298.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Hamlet — Máté Gábor
    ÚJ MINŐSÉG

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare Hamlet című előadásáról. Rendező: Ascher Tamás.

    „Eörsi István szerencsés órákban fogant fordításkorszerűsítése — amely Arany János szlogenné vált mondatait kapaszkodóul érintetlenül hagyta — még tovább élesíti a poénokat Az az érzésünk, mintha Örkény egypercesek füzérét látnánk ezekben a jelenetekben.”

    • Eörsi István Hamlet (Shakespeare-drámák) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1983.12.24. Magyar Szó, Sinkovits Péter: A rejtély
    Rádiónapló

    Orpheusz és Eurüdiké legendája. Gluck (Christoph Willibald Gluck) operája az Újvidéki Rádió Kantiléna nevű ifjúsági magazinjában. Miért tekint vissza Orpheusz? Kik, mit írtak erről? A szövegíró, Raniero de Calzbigi (Ranieri de’ Calzabigi) eltért az eredeti befejezéstől.

    „Miért nézett mégis hátra? Azt hiszem, egyszerűen szeretetből; szerette volna már látni a feleségét. Ezért örültem meg, amikor Eörsi Isván Ürügyeim c. esszékötetében a következő sorokat olvastam e kérdésről: »A megoldás szégyenteljesen egyszerű. Ma jöttem rá, mégpedig úgy, hogy szerénytelenül Orpheusz helyébe képzeltem magam. Bárki utánam csinálhatja, és akkor látni fogja: ha meg lehet állni, hogy ne forduljunk vissza, és ne nézzük meg Eurüdikét, akkor nem is érdemes a Hádészbe utazni érte.«”

    • Eörsi István Ürügyeim című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Az említett írás címe a kötetben: ORPHEUSZ

  • 1983.12.Sprache im technischen Zeitalter, István Eörsi: Das Erschreckende einer lustigen Feststellung 1

  • 1983.12.Sprache im technischen Zeitalter, István Eörsi: Das Erschreckende einer lustigen Feststellung 2

  • 1983.12.szám Kortárs, Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    A Fasirt című JAK-füzetről.

    Könyvkritika. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és Eörsi István: „Csoóri Sándor panaszáról” című írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Jelenkor, 1983.09.szám Kis Pintér Imre: Művészet mint megváltás (Balassa Péter: A színeváltozás) – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 1984.01.07. Csibra István: Karám vagy közösség?
    • Hungarológiai Értesítő, 1984.03–04.szám Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.