EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1983.13.szám Jelenlét (Budapest), Rainer M. János: Kulturális és ideológiai viták: Az Irodalmi Újság
    1953 – 1956
    III. rész

    Az Írószövetség 1956 június 22-i kibővített vezetőségi üléséről, amely irodalmunk időszerű kérdéseiről tárgyalt.

    „Többen (Devecseri, Pándi) bírálták a Szabad Népet, és rámutattak a párton belüli irányzatharcokra. Eörsi István és Kuczka Péter más-más oldalról közelítve egyaránt követelték, hogy a vitákban győzedelmeskedők (ill. az írók) hatalommal a kezükben állhassanak a fejlődés élére.”

    Előzmény:

    • Irodalmi Újság, 1956.06.30. (26.szám) Irodalmi életünk időszerű kérdései

  • 1983.Berliner Künstlerprogramm des DAAD

  • 1984-2007.Lettera internazionale Tutti i sommari

  • 1984. Literatur im technischen Zeitalter (Ein Jahrbuch), István Eörsi: Bleibtreustraße

  • 1984.01.01. (1.szám) Kincskereső, Christian Morgenstern: Milyen emlékműre vágyom?

    Christian Morgenstern verse – fordító: Eörsi István.

  • 1984.01.07. Népszabadság, Csibra István: Karám vagy közösség?

    Heves kritikák a folyóiratokban a JAK-füzetekről, a Ver(s)-ziókról és a Fasírtról.

    „A legnagyobb megvetéssel szól azokról, akiknek egyáltalán még politikai szempontjaik is vannak vagy bármilyen társadalmi igényt számításba vesznek az irodalommal kapcsolatban. Aki ugyanis ilyen gyanúba keveredik, az eleve nem lehet kompetens irodalmi kérdésekben. […] Mellébeszélő ál-levezető (szintén »oktrojált«) publicisztikát művel viszont a Kritikus szerint például Berkes Erzsébet, Mezei András, de ezúttal még Eörsi István is. Pökhendi és tetszetősen álcázott demagóg Spiró György, s nemcsak Szerdahelyi mélypont, hanem Gyurkó László is.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó” A Fasirt című JAK-füzetről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Jelenkor, 1983.09.szám Kis Pintér Imre: Művészet mint megváltás (Balassa Péter: A színeváltozás) – Nincs a rendszerünkben

  • 1984.01.07. Népszava, Bányai Gábor: A gyilkos unokaöccse

    Shakespeare Hamletjének fordításairól, előadásairól. A mai pécsi és kaposvári rendezésekről. A kaposvári előadást Ascher Tamás rendezte. Arany fordításait Eörsi István értelmezte újra.

    „Pécsett széteső előadás meg egyetlen színész; Kaposváron megrendítő, nagy színház, nekem: a kor foglalatja. […] Mert korunk Hamletját látta, őt hallotta. Keményet, kegyetlent. A szembesítésnek megfelelni: az volna szép!”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, Lukács György-emlékbizottság

    Lukács György születésének 100 évfordulóján – 1985-ben – Aczél György elnökletével 1984. január 9-én emlékbizottság alakult, amelynek többek között Eörsi István is tagja lett.

  • 1984.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Üzenet az élőknek

    Széppróza. Beszélgetés az egykori rabtárssal, akinek a börtönben idegcsillapítóért, tiszta fehérneműért, dugi-ceruzáért szerelmes verseket írt a menyasszonyának. Azt kéri, hogy írjon új verseket a feleségének, mert a nő azt gondolja, már nem szereti őt, mivel már nem ír neki verseket. A versekért cserébe témákat ajánl az írónak. Egyiket rögtön el is meséli. Az író nem vállalja el a versírást, és azóta is tartozik egy verssel.

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1993.06.04. (23.szám) E.I.: Üzenet az élőknek

  • 1984.01.22. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Hamlet
    Shakespeare tragédiája Kaposvárott

    Színikritika. Shakespeare Hamlet című darabja a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Rendező: Ascher Tamás.

    „Bár esztendőkön keresztül érlelődött a szándék, e Hamlet-tolmácsolás pár összetevője mégis elhamarkodottnak tűnik. Mindenekelőtt az a szövegváltozat, amelyet Arany János magyarításának felhasználásával mostanra Eörsi István készített. Hangsúlyozni kell; bárkinek megvan a joga ahhoz, hogy új fordítást fogalmazzon, ha elődei a legnagyobbak voltak is. Még az is megengedhető, hogy azt, ami jó és helyénvaló, az újrafordító átvegye a régiből, ha becsülettel jelzi a kölcsönzést. Ám a végeredménynek igazolnia kell a változtatásokat. A kaposvári szövegkönyv nem egységes munka.”

  • 1984.01.25. Népszabadság, Zappe László: Hamlet egy megbékélt világban
    A kaposvári Csiky Gergely Színház előadása

    Színikritika. Rendező: Ascher Tamás. A Hamlet rendezői értelmezése.

    „Pontosabban az Eörsi István által nem mindig meggyőzően átigazított szöveg szerint: »Rohad egy s más az államgépezetben.«”

    • Eörsi István Hamlet (Shakespeare-drámák) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.01.27. artpool.hu, HUNGARY CAN BE YOURS (MAGYARORSZÁG TIÉD LEHET) / International Hungary exhibition at the Young Artists’ Club in Budapest
    Report by „Zoltán Pécsi” code named secret agent.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ARTPOOL szót.


  • 1984.01.27. artpool.hu, Magyarország a tiéd lehet! - Nemzetközi Magyarország kiállítás a budapesti Fiatal Művészek Klubjában (1984. január 27.)

    „Pécsi Zoltán” [Hábermann Gusztáv] szigorúan titkos jelentése a BM III/III-4-b alosztályának Galántai György kiállításáról.

    „Galántai meghívója felsorolja mind az együtteseket, mind pedig az »irodalmi« részletek szerzőit. Az utóbbiak között hírhedt »ellenzékiek« neve is szerepel, így például Eörsi Istváné.”

    Egy link elvezet „Pécsi” bocsánatkérő leveléhez.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ARTPOOL szót.

  • 1984.01.szám Új Látóhatár, Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása

    Tanulmány. Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére című művéből Milos Forman rendezett filmet, erről írt kritikát Eörsi István az ÉS-ben. Erre reflektált dr. Harmat Pál ugyancsak az ÉS-ben.

    „A politikai-társadalmi tartalmat éleslátással és finom szociálpszichológiai beleérzéssel elemezte az eredetileg az Élet és Irodalomban megjelent kritikájában Eörsi István (1977).”

    • Eörsi István A derűlátás esélyei című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) E.I.: A derűlátás esélyei
    • Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Délmagyarország, 1987.02.02. (27. szám) Domonkos László: A remekmű érintése
    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon
    • Népszabadság, 2011.03.26. Koltai Tamás: Népszínháznak hazudott blöff

  • 1984.02–04.szám Helikon – Világirodalmi Figyelő, Radó György: Magyar – svájci irodalmi kapcsolatok
    (Történeti vázlat)

    Részlet. Conrad Ferdinand Meyer műveinek magyar fordítói közt: Eörsi István.

  • 1984.02. artpool.hu, E.I.: Liza és a gipszreliefek

    Gondolatok Jovánovics György szobrász búcsúkiállításáról.

  • 1984.02.01. Fejér Megyei Hírlap, V. J. A.: Illeszd a cselekvényt a szóhoz...
    Hamlet, dán királyfi

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színház fehérvári Hamlet előadásáról. Bírálja Eörsit, amiért megváltoztatta Arany János fordítását.

  • 1984.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Három nap

    Vers.

  • 1984.02.24. (8.szám) Magyar Ifjúság, D. Magyari Imre: Gondoljunk Dean Moriartyra!

    Allen Ginsberg Üvöltés című verse születésének ideje környékén, 1957-ben milyen helyzet volt Amerikában? A beatnemzedék első nagy művéről, Jack Kerouac Úton című könyvéről (Utazás Kerouc-kal címen jelent meg magyarul 1983-ban).

    „A félelmetes körképet, a víziót Allen Ginsberg festi meg az Üvöltésben. […] A műveknek óriási hatása volt a fiatalok között, formálták, alakították költők és -prózaírók hangját is. Eörsi István vagy Orbán Ottó lírája például biztos másképp alakul nélkülük.”

    • Allen Ginsberg: Kaddis / Üvöltés – Kaddish / Howl című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1984.02.szám Kritika, Csibra István: Eörsi István: Jönnek a bájos tények

    Könyvkritika Eörsi István 1951–1980-ig megjelent válogatott verseit tartalmazó kötetéről. Csibra felrója Eörsinek, hogy immár harmadszorra jelenteti meg szinte ugyanazokat a verseit kötetben. Eörsi parafrázisairól.

    „…ha verseibe harapunk, az epe keserűsége önt el, az ész késpenge-hidegsége jár át, a kiábrándult józanság körös-körül, alul-felül mocskot, férget, poloskát láttat velünk… […] Azt hiszem, nincs még egy költészet a mai magyar irodalomban, amely ennyire a rút, sőt a gusztustalan televényében fogant volna. Sehol nem nyüzsög annyi szemtelen légy, büdös poloska, annyi féreg, sehol nem tornyosul ennyi szemét. […] Miért érdemes mégis kézbe venni ezt a gyűjteményes kötetet? Azokért a sorokért, melyekben a költő elveszti ágáló magabiztosságát, s esendőbb emberként áll elénk.”  

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1984.02.szám Színház, Szántó Judit: A budoárok Galy Gay-e
    Wedekind Luluja Miskolcon

    Színikritika a miskolci Nemzeti Színházban bemutatott Frank Wedekind: Lulu című előadásról. Fordította: Eörsi István. Fotó: jelenetek az előadásból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1984.02.Tiszatáj, Levendel Júlia: A saját recept

    (Könyvkritika. Eörsi István: Jönnek a bájos tények.)

  • 1984.03–04.szám Hungarológiai Értesítő, Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”

    Könyvkritika. Válogatta és szerkesztette Dérczy Péter – Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982. – JAK füzetek 1.

    Viták a magyarországi irodalmi életben.

    „Fordulópont volt a vitában s alapdokumentum a kötetben is Csoóri Sándornak A panaszos hangról szóló észrevétele: »Az irodalmunkat én azért látom a borús tengődés állapotában vergődni, s kiemelkedő értékeivel is csak félsikerekig jutni, mert ha egy nemzet nem közös vállalkozás, akkor minden mozdulatában ott van a bizonytalanság reflexe. S ott van ez a szellemében is.« Mezei András, Eörsi István és mások főképp Csoórival szálltak vitába vagy rögzítették véleményüket, benyomásaikat, nem egyszer csupán ötleteiket a »fiatalíró-vita« felszínre hozta gondokról…”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt


  • 1984.03.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Az újabb áremeléseket már újságokban közlik hirdetések formájában. A Mozgó Világ új, összevont kettős számáról, újdonságairól, „silány” tartalmáról. A kádári politikáról, külpolitikáról, Ceausescuról. Gáspár Sándor szakszervezeti vezető leváltásának hátteréről. Bonifert Ádám helyettes igazságügy minisztert visszaélések miatt leváltották, és a pártból is kizárták. A Demokratikus Ellenzék tevékenysége. Csurka István kilépése az Írószövetségből. Konrád György kapta a Herder-díjat. Haraszti Miklós íróval és Kis János filozófussal az élen 19 magyarországi ellenzéki felhívást tett közzé, melyben követelte a magyarországi politikai foglyok szabadon bocsátását, és az erdélyi, felvidéki magyar kisebbség jogainak biztosítását. Magyarországi statisztikai adatok.

    „Nem titok, hogy Konrád egyik vezetője a Demokratikus Ellenzéknek. A csoport egy másik ismert tagját, Eörsi István költőt és drámaírót is kitüntették, neki a Nyugatnémet Szerzők Alapítványának 1983-as évi Színházi Díját [Preis der Frankfurter Autorenstiftung-díj] ítélték oda. Eörsi múlt év februárjában szerepelt utoljára egy nyilvános, de nem hivatalos otthoni irodalmi összejövetelen. A »Feketében« c. SZETА-antológia bemutatóján olvasta fel a szamizdat kötetben megjelent »Jelenetek a sötétben« című írását.”

    • A Feketében című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a FEKETÉBEN szót.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.