EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1982.10.07. Esti Hírlap, (bt): TV-notesz

    A Fazekak című tévéjátékról, melyet Eörsi István írt, a rendező ifj. Schiffer Pál.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.09. (237.szám) Pest Megyei Hírlap, Daniss Győző: Tv-figyelő

    A Stúdió ’82 Szabó Lőrincre emlékező műsoráról és Eörsi Fazekak című tévéjátékáról. A hatalom és az erkölcs szembekerülése.

    „Az író Eörsi Istvánnak és a rendező Schiffer Pálnak nem sikerült egységes folyamatként megmutatniok a Táncsicsra is vonatkozó 1857. évi amnesztiától a fazekakba rejtett — mellesleg: roppant ügyetlenül csomagolt — régi írások elrothadásáig, majd Táncsics eszméinek mesterkélten ábrázolt továbbéléséig ívelő (ívelni igyekvő) históriát. De sikerült megteremteniük néhány jó jelenetet.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.12. (239.szám) Nógrád, b. t.: Történelmi felülnézetek – és a szex
    KÉPERNYŐ előtt

    1849. október hatodikára, az aradi tizenhárom évfordulójára emlékezett a televízió. Műsorra tűzték Eörsi István Fazekak című tévéjátékát. A Szántó Erika novellájából készült Tanúkihallgatás című tévéfilmről.

    „Figyelmet keltő, hogy a tévé nem első ízben emlékezik az aradi gyásznapon Táncsics tragikus sorsának megidézésével, s éppen Eörsi révén. Az író néhány évvel ezelőtt, Teréz című művében a szabadságharc bukását követő rejtezés éveinek hőslelkű asszonyát, Táncsics hitvesét mintázta meg. Eörsit tehát erősen foglalkoztatja történelmünk kimagasló személyiségének sorsa. […] Eörsi tévéjátéka a meglehetős statikus volta ellenére is jó dráma, mert belső szerkezetébe árnyalt lélektani megalapozottságú, s ez nagyban feledtetni képes a cselekményesség hiányát.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.12. Népszabadság, Zappe László: Tanúkihallgatás

    TV-kritika. Eörsi István: Fazekak című tévéjátéka. Rendezte: Schiffer Pál. Esztergályos Károly tévéfilmje, a Tanúkihallgatás.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.13. Hajdú-Bihari Napló, Boda István: Képernyő
    1. Fazekak

    Kritika Eörsi István Fazekak című tévéjátékáról.

    „A műviség, még pontosabban: az arra való törekvés lefokozza a drámaiságot, elkönnyíti a konfliktust, s bár valójában súlyos és komoly gondolatok hangzanak el mindig, tudjuk, hogy ezek nem Táncsics, hanem az író tézisei.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.13. Magyar Nemzet, Lőcsei Gabriella: A TV műsorából
    Fazekak

    Tévékritika Eörsi István: Fazekak című tévéjátékáról. Rendezte: Schiffer Pál.

    „Négy-öt esztendőnként ugyanis meg szokott jelenni a televízióban Táncsics Mihály hitvesével, Terézzel együtt. Eörsi István így akarja... […] A szerző nem kevesebbet akar, mint a méltánytalanul háttérbe szorult történelmi hőst megismertetni a tévénéző sokasággal. Nagy kár azonban, hogy a történelmi ismeretterjesztés elhivatottsága nem jár együtt komoly drámaépítő elszántsággal. […] A Fazekak című tévéjáték azonban a történelmi lényegről, a magatartás példájáról az égvilágon semmit nem mondott el a nézőnek. A címbeli fazekakban elrothadnak a főhős elrejtett írásai, papírra vetett forradalmi gondolatai.”  

    [A cikkben szereplő Teréz-t nem ő, hanem névrokona, Őrsi Ferenc írta…]

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1982.10.22. (43.szám) E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?
    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47.szám) -bózsu-: Hogyan kerül Teréz a fazékba?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Föld, 1982.10.17. (42.szám) I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.


  • 1982.10.16. (42.szám) Film Színház Muzsika, Szász Péter: 400 sor a televízióról

    Részlet a televízió októberi műsorainak tallózásából. Október 6-án mutatták be Eörsi István Fazekak című tévéjátékát Schiffer Pál rendezésében. Táncsics Mihály történetét dolgozták fel. 

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.17. (42.szám) Szabad Föld, I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról

    Táncsics Mihály személye sok alkotót ihletett meg. Örsi Ferenc róla és feleségéről írt drámát Teréz címmel. Eörsi István Fazekak című tévéjátékának rendezője: Schiffer Pál.

    „A múlt héten Eörsi István Fazekak című tévéjátéka idézte meg a halhatatlan forradalmár nem mindennapi alakját, életét. […] a bújkáló, majd amnesztiával »napvilágra segített« népvezér politikai gondolkodására irányította a figyelmet. […] valódi drámát láttunk, amelynek a nézőre gyakorolt hatása nem vitatható.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1982.10.13. Lőcsei Gabriella: A TV műsorából. Fazekak
    • Élet és Irodalom, 1982.10.22. (43.szám) E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?
    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47. szám) bózsu: Hogyan kerül Teréz a fazékba
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?

    Glossza. Válasz Lőcsei Gabriellának a Magyar Nemzet 1982.10.13-i számában megjelent tévékritikájára, melyet Eörsi István: Fazekak című TV-játékáról írt. A cikkben szereplő Teréz-t nem ő, hanem névrokona, Őrsi Ferenc írta…

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1982.10.13. Lőcsei Gabriella: A TV műsorából. Fazekak

    Reagálás:

    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47.szám) -bózsu-: Hogyan kerül Teréz a fazékba?
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Föld, 1982.10.17. (42.szám) I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról

    1982.10.22.Élet és Irodalom, E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?

  • 1982.10.Social Scientist, Anil Bhatti: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog bí George Lukacs; Istvan Eorsi

  • 1982.10.szám Kortárs, E.I.: Az egyidejűség szégyene

    A novella egy fikciós önelszámolás, amely a szerző 1952-es sztálinista tévelygéseit és a korai versek (pl. Beloiannisz) morális dilemmáit dolgozza fel. A mű a szocialista realizmus kritikája, ahol az Apa karakter a művész gátlástalan propagandaszerepét, míg a Fiú a későbbi, bűntudattal küzdő ént képviseli.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.02.szám (március) E.I.: Beloiannisz; Könyvtárban; A dombon
    • Beszélő (Folyóirat – szeptember – október), 2000.09–10.szám E.I.: A szégyen
    • galamus.hu, 2010.10.17. Szász Anna: Kilencven perc – másutt

  • 1982.11. Magyar Füzetek, A Bibó Emlékkönyv
    Egy kiáltás visszhangja

    A Bibó Emlékkönyv története. A hivatalos kiadás elutasítása, majd a szamizdat. Az MSZMP KB jelentése a Politikai Bizottságnak. Részletek a jelentésből. Eörsi gondolatai Lukácsról. Mindenféle kisebbség sérelmeinek felkarolását vállalják az „ellenzékiek”, köztük Eörsi is. Javaslatok az Emlékkönyv szerzőinek megosztására. Akik méltatták az Emlékkönyvet: Szabó Miklós, Vajda Mihály. Részletek az elemzésükből.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1982.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, Bibó Press: Eligazító értekezlet Budapesten

    Az október 15-i értekezlet néhány fontosabb részlete. Az értekezleten az állam- és pártvezetés helyzetértékelését Aczél György, Tóth Dezső és Knopp András ismertették.

    „A Tiszatáj és a Mozgó Világ mellett más kulturális fórumok (köztük a rádió, a tévé, a filmgyárak) »felelőtlenségei« és »lazaságai« is éles bírálatban részesültek. (Gothár Péter Megáll az idő című filmje, Eörsi István Táncsics-drámája, stb.)”

  • 1982.11.06. (45.szám) Képes Újság, Simon Gy. Ferenc: Műhelymunka

    Beszámoló a Magyar Televízióban zajló munkamegbeszélésről. A szerző véleménye a műsorokról. Kifogásolja, hogy Eörsi darabját, a Fazekakat fő műsoridőben adták le.

    „Ezt a tévéjátékot a tehetségben különben nem szűkölködő Eörsi István írta Táncsics Mihályról. Az irodalomban szokásos, hogy az író beleírja magát saját művébe. Ez történt most is. Nem Táncsics Mihály eszméivel nem értek egyet, — és ez nagy különbség, — hanem kifogásolom az Eörsi István által sugallt eszméket és az azokra épített logikát. Egyszerűen azért, mert nem e világból valók és nem is e világba valók. Túlhaladottak. És látszatra naivak is, ebben rejlik megtévesztési lehetőségeik ereje, mert a naiv dolgok könnyen megtéveszthetik az ilyen alkotói, alkotásbeli ravaszságban járatlan tömegeket.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.11.16.Open Society Archives, Steven Polgar: The third issue of "Beszelo" appears in Hungary

  • 1982.11.szám Színház, Kettős tükörben
    Színikritikusok díja 1981/82

    A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Összesen harminchét kritikus szavazott. A hét díj öt előadás között oszlik meg. A legjobb előadás: ÁCS JÁNOS rendezése a kaposvári Csiky Gergely Színházban (PETER WEISS: MARAT/SADE). A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Bányai Gábor (Magyar Televízió) értékelése. A kaposvári Marat-előadás kiemelése:

    „Hát ezért tudtam volna kiosztani valamennyi kategória díját a felejthetetlen kaposvári Marat-előadásnak, különdíjakat adva Lukáts Andornak, Jordán Tamásnak, Pogány Juditnak, Csákányi Eszternek, Bezerédy Zoltánnak – és még sorolhatnám, egészen a káprázatos dramaturgi-fordítói alkotást produkáló Eörsi Istvánig. Hogy mégsem szűkítettem le ennyire választásaimat, annak az az oka, hogy szubjektív és bizonyosan elítélendő mércém és emlékezetem szerint ide kívánkozik még néhány név és cím.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 1982.12.28. Magyar Szó, Aladics János: Hadat üzenni a háborúnak
    A világ költőinek estje
    Vasko Popa és Ladik Katalin a párizsi UNESCO-palotában

    Beszámoló a Háború a háború ellen című világ költőinek estjéről. Ladik Katalin élménybeszámolója.

    „Lawrence Ferlinghettivel, Allen Gingsberggel és Andrej Voznyeszenszkíjjel való találkozások gyakorolták rám a legnagyobb hatást. […] Érdeklődtek a nálunk folyó vitákról és magyar fordítójukról, Eörsi Istvánról.”

  • 1983. 02. artpool.hu, E.I.: Beszélgetés reggeli után

    Gondolatok Jovánovics György szobrász búcsúkiállításáról.

  • 1983. Magvető, Tarján Tamás: Kortársi dráma - arcképek és pályarajzok
    (Eörsi István: Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából.)

    • A kötet adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1983.01.15. Népszabadság, Száraz György: DÉMONOK MEGTÉRÉSE

    A XIX. század orosz irodalmában a byroni hősök. Puskin, Lermontov, Gogol, Csernisevszkij. Idézetek, köztük Eörsi István fordítása.

  • 1983.01.23. (19.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Sörünnep, katzenjammerrel
    SZÍNHÁZI BEMUTATÓ

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Ödön von Horváth Kasimir és Karolina című népszínművéről. A rendező: Ascher Tamás.

    „Talán, ha a verseket költő Eörsi István a szövegnek is nekilátott volna...”

  • 1983.01.26 (4.szám) Ország-Világ, Fenyvesi István: Látogatóban Jurij Skrobinecnél

    Beszélgetés Jurij Skrobinec Ungváron élő irodalomtörténész, költő és műfordítóval munkájáról, pályájáról, Petőfi szeretetéről. A Magyar hárfa című versfordításait tartalmazó kötetéről, legújabb munkáiról. Fotó

    „A kötet Gyöngyösi István Murányi Vénuszából indul egy részlettel, s Garai, Eörsi, Ladányi és Gyárfás verseiig jut el.” 

  • 1983.01.szám Munka, Hollai Andrea: Profi színvonalon amatőr színházban

    Beszélgetés a tatabányai Népházban a Népház Orfeusz színház vezetőjével, László Tiborral és a társulat tagjaival. Fotó

    „Itt már az összes színpadon levő amatőr, csupán a segítők, a dramaturg Eörsi István, a díszlet- és jelmeztervező Koós Iván, a koreográfus Hubay Győző és a rendező Lengyel Pál a profi.”

  • 1983.02. artpool.hu, E.I.: Az új Hegel

    Vers. Eörsi István előadóestje a Fiatal Művészek Klubjában.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Műhely, 1984.68.szám Papp Tibor: Kis magyar hírmondók
    • Magyar Hírlap, 1990.06.09. Pomogáts Béla: A politikától a mítoszig
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az ARTPOOL szót. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.