EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1983.03.31. Hajdú-Bihari Napló, Szabad szombat az IPK-ban

    A debreceni ifjúságpolitikai klubban „A nap kiemelkedő programja Földes László Hobo irodalmi estje, Növekszik a csapat címmel, melynek szövegét Eörsi István írta, zenéjét Mártha István szerezte, és Ascher Tamás rendezte.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kisalföld, 1983.04.21. (93.szám) Monodráma – Hobó módra
    • Észak-Magyarország, 1983.04.23. (95.szám) Földes-óra
    • Nemzeti, 2020.01.01. (5.szám) Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 1983.03/04.Hungarológiai Értesítő, Dérczy Péter: Eörsi István: A derűlátás esélyei

    (Könyvkritika.)

  • 1983.03/04.Hungarológiai Értesítő, U.M.: Koltai Tamás: Magyar drámák színháza

    (Könyvkritika. Koltai az elmúlt 12 év során magyar drámák előadásairól írt kritikáit adja közre, köztük Eörsi István drámáiáról is.)

  • 1983.04.21. (93.szám) Kisalföld, Monodráma – Hobó módra

    Hobó „Növekszik a csapat” címmel Eörsi István monodrámáját adja elő a győri ifjúsági házban. A rendező: Ascher Tamás. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1983.03.31. Szabad szombat az IPK-ban
    • Észak-Magyarország, 1983.04.23. (95.szám) Földes-óra
    • Nemzeti, 2020.01.01. (5.szám) Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 1983.04.22. (16.szám) Élet és Irodalom, Vargha Balázs: E.I. címére

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1983.04.23. (95.szám) Észak-Magyarország, Földes-óra

    Földes László Hobo Növekszik a csapat című műsora a miskolci Kamaraszínházban. A műsor Eörsi István egyik verséről kapta a nevét. Ascher Tamás rendezte, a közreműködők: Hobo Blues Band és Mártha István. Eörsi néhány prózai írását és megzenésített versét adta elő. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1983.03.31. Szabad szombat az IPK-ban
    • Kisalföld, 1983.04.21. (93.szám) Monodráma – Hobó módra
    • Nemzeti, 2020.01.01. (5.szám) Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 1983.04.29. (17.szám) Élet és Irodalom, Koltai Tamás: (F)ordítson még egyszer!

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1983.04.szám Nagyvilág, Heiner Müller: Héraklész 5

    Dráma. Eörsi István fordítása.

  • 1983.04.szám Új Látóhatár, Hanák Tibor: Lukács György élete

    Könyvkritika. Georg Lukács: Gelebtes Denken, Eine Autobiographie im Dialog, Red.: István Eörsi, Aus dem Ungarischen von Hans-Henning Paetzke, Suhrkamp Verlag, Frankfurt 1981, 307 l.

    Lukács György: Curriculum vitae, Lukács György összes művei, Magvető Kiadó, Budapest 1982, 534 l.

    • Lukács György: Megélt gondolkodás / Életrajz magnószalagon című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Georg Lukács: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.
    • A többi Lukács György kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1983.05.13. Népszabadság, Tarján Tamás: Fénypontok a vaksötétből
    A Szentivánéji álom a Pesti Színházban

    Színikritika. Rendező: Marton László – fordító: Eörsi István.

    „Végül is szívesen feledkezünk el a fogyatékosságokról, még arról is, hogy a szövegkezelésben Marton a lehető legrosszabb variációt választotta. Eörsi István szükségtelenül javítgatott bele Arany János fordításába. Szebb és jobb lett volna a hűségesen megőrzött eredetit adni, vagy bátran újrafordíttatni a darabot.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1983.05.17.Open Society Archives, Gyula Borbandi: Unrest in The Hungarian Writers`s Union

  • 1983.05.27. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: V.B. címére
    Vargha Balázs: Arany-terror?

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1983.05.szám Könyvvilág, Tarján Tamás: …Dedikálom…

    Tarján Tamás saját – Kortársi dráma című – kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1983.05.szám Kortárs, E.I.: Képzelgések

    Novella.

    Tanácstalanul – Feltűnök egy álomban – A konty – Történetek Z.-ről.

  • 1983.06.26. Népszabadság, Nemes György: Hogy is van ez?

    Arany János Hamlet-fordításának újrafordításának vitájáról.

    „Micsoda ribillió! Átdolgozták — szabónyelven szólva: átigazították — Arany János immár magyar klasszikusnak számító Hamlet-fordítását. […] Koltai Tamás, az átigazítás védője és Vargha Balázs, az átigazítás ellenzője csaknem olyan hévvel rontott egymásnak, mint — egy mai példával élve — Szepesi György és Végh Antal, utóbbiak futball ürügyén. […] Egyébként az első magyar Hamlet-fordítást — Kazinczyét — fél évszázadon át játszották magyar színpadon, a másodikat — Vajda Péterét — negyedszázadon át. 1867 óta Arany János nevével fonódik össze hazánkban a legnagyobb Shakespeare-dráma. Százhúsz év után Eörsi próbálja letaszítani a trónról.”

    • Eörsi István Hamlet (Shakespeare-drámák) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1983.06.szám Kortárs, Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész)

    Részlet. Zilahy Lajos története alapján a Kalmár László rendezte Halálos tavasz című filmről.

    „Eörsi István már agyafúrtabban írta meg véleményét az Élet és Irodalomban. Finom iróniával dicsérte a filmet, miközben nem hagyott kétséget afelől, hogy nagyjából ugyanaz a meggyőződése, mint a kulturális botrányt kavart Földes Annának.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.04.07. (14.szám) Eörsi István: Érzékeny libikóka
    • Filmvilág, 1980.04.szám Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete. A Karády-szindróma

  • 1983.06.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg versei

    Versek. Metafizika. Szerelmes vers Whitman témájára. Kenjetek mindent egyvalakire. Elégia Neal Cassadyért.

    Fordította: Eörsi István.

  • 1983.07.01. Nemzetőr, Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon
    MAGYAR VALÓSÁG
    KŐSZEG FERENC OTTHONI MÁSKÉNT GONDOLKODÓ ÍRÁSÁT FOLYTATÓLAGOSAN ÉS KIVONATOSAN ISMERTETJÜK A „BESZÉLŐ” 5–6. SZÁMÁBÓL

    A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratokról. A második nyilvánosságról.

    „Nyilván Eörsit sem rekesztik ki tartósan a magyar irodalomból, bár a jugoszláviai Új Symposionban közölt Lukács-tanulmánya miatt a Kortárs visszaküldte egy személyes indíttatású, politikamentes versét, amelyet korábban elfogadott közlésre. Eörsi valószínűleg a jövőben is megmaradhat abban a vidám határhelyzetben, amelyből idestova harminc éve vívja harcát a változó cenzúrával. Összeütközéseik krónikája külön fejezete a magyar cenzúra történetének… Az 56-os könyvek kitöltötték az írók hallgatása nyomán támadt vákuumot, időszerűtlen megjelenésük így nem is jött rosszul. Némelyik kötet egyszerűen átcsusszant a megzavart cenzúrarendszer eresztékein. Eörsié azonban nem tartozott közéjük. Könyvét egyértelmű elutasítással betiltották, és kiadásáról többé szó sem esett, hisz maga a szerző is börtönbe került. Aztán eltelt tíz év, és egy újabb Eörsi-kötetet tiltottak be.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. december), 1982.05–06.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.
    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.
    • Nemzetőr, 1984.11.15. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG

  • 1983.07.01. Népszabadság, Pákovics Miklós: Akiket az elválasztó jegyek is összekötnek
    Tarján Tamás: Kortársi dráma
    KÖNYVEKRŐL

    Könyvkritika Tarján Tamás kötetéről.

    „Kardinális hiányérzetünk már csak azért sem lehet Tarján Tamás vállalkozásával kapcsolatban, mert a több mint négyszáz oldalas kötet pályarajzai Sarkaditól Szabó Magdáig, Száraz Györgytől Szakonyi Károlyig, Hernádi Gyulán, Fejes Endrén, Gyurkó Lászlón, Maróti Lajoson keresztül Görgey Gáborig, Eörsi Istvánig és Kocsis Istvánig valamiféle nyugalmat hintenek el, és minden ellenkező hit cáfolatát: volt és van magyar dráma, a folytonosság jegyében pedig bizonyára lesz is.”

    • A kötet adatait és az Eörsivel kapcsolatos részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A témához kapcsolódó cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1983.07.06. (27.szám) Ország-Világ, Pető Miklós: Vlagyimir Majakovszkij
    1893–1930

    Majakovszkij életútja születésének kilencvenedik évfordulóján. Idézet a Vers a szovjet útlevélről című verséből. A fordítók között van többek közt Eörsi István. Fotók és rajzok

  • 1983.07.29. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Négy színész beszélget

    Bruno Ganz és Otto Sander tévéfilmje Nyugat-Németországban, melyet Curt Bois, Bernhard Minetti tiszteletére készítettek. A film beszélgetések és séták sorozata pályájukról, politikáról, a hitleráj éveiről, az antiszemitizmusról és a halálról. 

  • 1983.07.szám Beszélő (Szamizdat – 1983. április), E.I.: Eörsi István levelei Rényi Péterhez

    Reagálás Rényi Péter Népszabadságban (1982.12.11.) megjelent Nem babra megy a játék című cikkére. „Aki tehát »a« szocializmus ellenzéke, az – természetesen: akarva-akaratlanul – imperialista ügynök, a Rubicon túloldaláról. Ezt az avas újdonságot tálalja elénk az Ön cikke. […] Aki ellenzéki, az ügynök, amit az bizonyít, hogy Nyugaton jó a sajtója, vagy akár szóhoz is juthat a nyugati tömegkommunikációs csatornákon át. Akit tehát nem idehaza dicsérnek, aki nem idehaza publikál, az ügynök. Tételét elsősorban Konrád György közszereplésével óhajtja bizonyítani. Ezt a levelet nem Konrád György védelmében írom: ő majd válaszol Önnek, ha kedvet érez rá. […] Szocialista vagyok, mégpedig azok közül, akinek gondolkodására Marx gyakorolta a legnagyobb hatást. »A szocializmus«-sal egyetlen bajom van: az, hogy nem létezik.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő 1983.07.szám. (Szamizdat – 1983. április), Kovács Eszter=Szalai Erzsébet: A liberális alternatíva társadalmi feltételeiről
    • Népszabadság, 1996.01.10. E.I.: Egy betegség tünetei

  • 1983.07.szám Beszélő (Szamizdat – 1983. április), Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás

    Vita a magyar ellenzék helyzetéről és lehetőségeiről. A gazdasági reformról, a válság következményeiről, a lehetőségekről, az államvezetés állapotáról, az ellenzék készületlenségének okairól, mozgásteréről. Kis János, Tardos Márton, Bauer Tamás, Eörsi István, Kürthy Emil, Könczöl Csaba, Szalai Pál és Kemény István gondolatai, érvei.

    Előzmény:

    • Beszélő, 1982.04.szám (Szamizdat – 1982. szeptember) E.I.: Csto Gyelaty? 

    Reagálás:

    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról
    • Századok, 2019.02.szám Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.


  • 1983.07.szám Nagyvilág, Asztalos József: Az NDK lírája

    Könyvkritika a Német költők (Európa Könyvkiadó, 1982.) című kötetről. Szerkesztette Hajnal Gábor.

    „A fordítások nagy többsége eleven, vibráló magyar vers. Ez főként azoknak a költőinknek köszönhető, akik évtizedek óta rendszeresen fordítanak az NDK lírájából (Eörsi, Garai, Görgey, Kalász, Tandori…).”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.