EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1982.04.17. Népszava, Seres József: Három különös költő három különös kötete
    Bratka László, Szkárosi Endre, Viola József verseiről

    Könyvkritika Bratka László Verseim idegen tájban, Szkárosi Endre Ismeretlen monológok és Viola József Állok című versesköteteiről.

    „S szeretném mindjárt előrebocsátani, hogy nem vagyok türelmetlen vagy előítéletekkel megvert ember, mégis, ha például Bratka kötetét nem a Mert... című erőteljes, hosszú versének olvasásával kezdem, nem biztos, hogy nem teszem le nyomban rideg sajnálkozással. De azzal kezdtem, s így bizonyos mértékben megfogadtam Eörsi István tanácsát, amit a Ne mondj le semmiről című, új költőket bemutató kötetben Bratka László versei elé írt bevezetésében mond. A költő bemutatását ugyanis így zárja: »Végezetül egy tanács az olvasónak: Bratka verseit kétszer olvassa el; és ha bosszankodik miattuk, olvassa el harmadszor is.«”

    • Eörsi István idézett előszava Bratka László verseihez a Ne mondj le semmiről című kötetben található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • E kötetről további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1982.04.23.zeit.de, Christian Schmidt-Häuer: "Wir tanzen gemeinsam Ballett"

  • 1982.04.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), E.I.: Csto Gyelaty?

    Vita a magyar ellenzék helyzetéről és lehetőségeiről. A gazdasági reformról, a válság következményeiről, a lehetőségekről, az államvezetés állapotáról, az ellenzék készületlenségének okairól, mozgásteréről. Kis János, Tardos Márton, Bauer Tamás gondolatairól. A három szerző tanulmányának összevetése – azonosságok és különbségek.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1983.07.szám (Szamizdat – 1983. április), Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás
    • Magyar Füzetek, 1983.12.szám Kovátsy Tibor: Vita a magyar értelmiségi ellenzék szerepéről és lehetőségeiről
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról
    • Kritika, 1990.03.szám Csizmadia Ervin: Milyen ellenzék legyen Magyarországon?
    • Mozgó Világ, 1992.12.szám Wéber Attila: Szerepek és stratégiák
    • Kritika, 1993.02.szám Bozóki András: Látták-e, hogy jön?
    • Esély, 2002.06.szám Wéber Attila: Szerepek és stratégiák
    • Századok, 2019.02.szám Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, (Szamizdat – 1982. május), 1982.03. szám Kis János: Gondolatok a közeljövőről – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Kürthy Emil: Polgárra válni – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Könczöl Csaba: Levél Kis Jánoshoz – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Szalai Pál: Remény – remény nélkül – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Kívül-álló: A Hivatal-védte ellenzékiség – Nincs a rendszerünkben
    • Kontakt, 1986.01.szám A. K.: „SZAMIZDAT”
    • Beszélő (Folyóirat – május), 2004.05.szám Mink András: „Ne legyünk senki helyett bátrak” 

  • 1982.05-06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Radnóti Sándor: Valami az első szamizdat-verseskötetről

    Találkozás Jevgenyij Jevtusenkóval, aki egy Hruscsovval való beszélgetésről mesélt. Az orosz és az európai nem demokratikus államok szamizdat-irodalmáról. „…Eörsi István írt Déry Tibornak válaszolva, aki a csekély számú tiltást dicsérőleg említette: ha a Horthy-korszakban egyedül a Befejezetlen mondat megjelenését tiltották volna, az is elegendő lenne a korszak hivatalos kultúrájának megítélésére.”

  • 1982.05-06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Tájékoztatjuk olvasóinkat,

    Az állam- és pártvezetés politikai tájékoztató-eligazító értekezlete a főszerkesztőknek 1982. október 18-án.

    Tóth Dezső, Knopp András és Aczél György helyzetértékelése. Kis János Beszélőben megjelent tanulmányáról, a Tiszatáj és a Mozgó Világ szerkesztőségéről. Éles bírálattal illették Gothár Péter Megáll az idő, Vitézy László Vörös föld c. filmjét és Eörsi István Fazekak című. tévéjátékát. Kőháti Zsolt, Kéry László és Lázár István hozzászólása. Knopp András szerint Tamás Gáspár Miklós „román ügynök”.

    „Feltűnő volt Kéry László, Kiss Kálmán (a rádió elnökhelyettese) és Szinetár Miklós (a tévé művészeti vezetője) ellenzék- és »liberalizmus«-ellenes indulatossága.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.05–06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.

    A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratok – zárt terjesztés – késleltetve megjelenő művek – a szerkesztő és a cenzor – a külföldi irodalom rostája – megszerkesztett klasszikusok.

    Déry Tibor 1956-ban kelt írása: felszólalása a Petőfi-körben, illetve az írószövetségben. Meg nem jelent művei. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című műve, Spiró György Kőszegőkje, Nádas Péter Egy családregény vége című könyve, Lengyel Péter Mellékszereplők című regénye, Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című szatirikus költeménye, Major Ottó Szerelem és halál a Kapucinus utcában című regénye, Hernádi Gyula Kiáltás és kiáltás című regénye és Száraz barokk című novelláskötete, Jancsó Miklós Csendes kiáltás című filmje, Csurka Vorosilov út 70. című műve, további példák. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.
    • Nemzetőr, 1983.07.01. MAGYAR VALÓSÁG
    • Nemzetőr, 1984.11.15. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG




  • 1982.05.03.Open Society Archives, Stephan Polgar: Samizdat in Hungary: A new voice is heard

  • 1982.05.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Az ellenzéki mozgalmakról, a Rajk szamizdatbutikról, az AB földalatti kiadóvállalatról, az egyház helyzetéről. Papok börtönbüntetése katonai szolgálat megtagadása miatt. A Bulányi-ügy. Szellemi elitünk ellenzéki szerepéről. Heller Ágnes esete, aki a rendszer engedélyével jött Nyugatra, és távolléte alatt otthon már eddig 3 könyve jelent meg. Kádár váratlan bonni látogatása hitelkérelem miatt. Munkaerőhiány – belső munkanélküliséggel – van Magyarországon, de lengyel vendégmunkásokat kell alkalmaznunk. A paksi atomerőműről.

    „A legrafináltabb eljárást az írókkal szemben alkalmazza a párt. Állandóan hirdeti: nálunk nincs cenzúra. Arról azonban hallgat, hogy van »fekete lista«. Aki rajta szerepel, annak munkája nem publikálható! Ez ellen nincs fellebbezés, a lista titkos. […] Eörsi István, ismert író, egyik művét 12 évig tartották a süllyesztőben, most hirtelen kiadták. Másik munkáját még 1971-ben kinyomtatták, de azóta raktárokban hever. Forgalomba hozni nem engedték.”

  • 1982.06.05. Magyar Szó, r. l.: Száz meg száz póz és reveláció
    A kétszázadszor új Symposion

    Az Új Symposion jubileumi számáról.

    „Lukács György életrajzának negyedik folytatását közli Eörsi István, a harmincas évek eseményei peregnek, Brecht, Thomas Mann, Ernst Fischer vonul fel, a sztálinizmus közelképe rajzolódik ki Lukács szavai nyomán.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle 

  • 1982.06.12. Magyar Hírlap, Berényi Gábor: Kalandok és azonosulások
    Könyvnapló

    Könyvkritika. Balázs Béla: Napló – Magvető. Lukács György Curriculum vitae címen összegyűjtött önéletrajzi jellegű írásai – Magvető. A kötetbe nem került bele a Vezér Erzsébet és Eörsi István közreműködésével készült utolsó nagy interjú. Ferenczi Sándor válogatott tanulmányai – Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében – Magvető. V. M. Lejbin Pszichoanalízis és neofreudizmus című monográfiája – Kossuth Kiadó. Pataki Ferenc Az én és a társadalmi azonosságtudat című szociálpszichológiai tanulmánya – Kossuth Kiadó.

  • 1982.06.23. (25.szám) Pesti Műsor, csorba: „...a tehetség is saját faragású mankókra szorul...”
    MŰCSARNOK

    Beszélgetés Polgár Ildikó iparművésszel kiállítása kapcsán.

    „»Valamennyien a saját támogatásunkra szorulunk, ki a mellét dúcolja alá, ki az önbizalmát, akaraterejét, kapcsolatait, tehetségét — igen, a tehetség is saját faragású mankókra szorul, de csak azt támogathatjuk meg, amink van.« — írta Eörsi István Polgár Ildikó három évvel ezelőtti, az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításakor a katalógusa előszavában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1975.10.25. (43.szám) E.I.: Ürügyeim. A legyek. Brigitte Bardot ajándéka
    • Iparművészeti Múzeum katalógusa, 1979. E.I.: BRIGITTE BARDOT AJÁNDÉKA

  • 1982.06.30. (26.szám) Pesti Műsor, 25. SOPRONI ÜNNEPI HETEK

    Programismertető. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka az ünnepi hetek keretében. Lehár Ferenc: Víg Özvegy című operettje. Írta: Victor Leon és Leo Stein. Fordította: Gáspár Margit átdolgozásának felhasználásával Eörsi István. A dalszövegeket fordította: Mérei Adolf és Eörsi István. Rendező: Gazdag Gyula mv.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.06.szám Nagyvilág, Lichtmann Tamás: Az író arca
    Franz Kafka vallomásai tükrében

    Könyvkritika Franz Kafka Naplók, levelek (Európa Könyvkiadó, 198l.) című kötetéről.

    „A hű fordítás Antal László, Eörsi István, Tandori Dezső és a szerkesztő Györffy Miklós érdeme.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1982.06.szám Nagyvilág, Ted Hughes: ÁDÁM ÉS A SZENT KILENCEK

     Vers. Fordította: Eörsi István.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2022.10.szám Lázár Júlia: Előzetes Megjegyzések Ted Hughes versciklusához

  • 1982.06.szám Színház, Csáki Judit: Beszélgetések a profilról
    négyszemközt

    Beszélgetés a Vígszínház igazgatójával, Horvai Istvánnal a színház arculatáról, Várkonyi Zoltán megítéléséről, színházuk befogadóképességéről, hagyományaikról. A színház látogatottságáról, a színházi önkontrollról, a bukásokról, a munkamódszerükről. Az új magyar darabok színreviteléről – itt említi meg többek közt Eörsi István nevét. A zenés darabokról, a színházat ért kritikákról. A Pesti Színház repertoárjáról. A gazdasági helyzetről. A társulat bővítési terveiről. A színikritikusokról.

  • 1982.07.06. (156.szám) Somogyi Néplap, L. L.: Illyéssel kezdenek
    Évadzáró társulati ülés

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház évadzáró üléséről. Babarczy László igazgató a nehézségekről is beszélt. Az új színházi évad tervei.

    „…bejelentette, hogy a társulatból eltávozik Rajhona Ádám Jászai-díjas (a Katona József Színházba), Eörsi István dramaturg, Kaskó Erzsébet és Galkó Bence.”

  • 1982.07.06. Magyar Nemzet, NAPLÓ

    Rövidhír. Évadzáró társulati ülés a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

    Babarczy László igazgató „Bejelentette továbbá, hogy a következő évadban megválik a színháztól Eörsi István dramaturg, Rajhona Ádám, Kaskó Erzsébet és Galkó Bence színművész.”

  • 1982.08.01. (31.szám) Új Ember, H. Z.: Ez most a divat

    Horgas Béla—Levendel Júlia Ez most a divat című esszégyűjteményéről. A kötetben szerepel többek közt Eörsi István A normalitásról című írása.

    „Az ember részese a divatnak, vagy ő irányítja; talán maga is általa formálódik? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Eörsi István »A moralitásról« [A normalitásról] szóló fejtegetésében: »A konszolidált társadalmak támasza és talpköve a normális ember. De milyen is ez a fajta ember? A normális ember szemében a valóság: készáru, amelyet — eszi, nem eszi, nem kap mást — el kell fogadnia.« A társadalom elsősorban az időtöltés központi irányításával próbálja kialakítani azt az embertípust, amelynek alapvető beállítottsága a »kritikátlanság«. Az »éppen szükséges« adott, pillanatban történő elfogadását — írja Eörsi.”

    • A kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi-írást megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csongrád Megyei Hírlap, 1981.11.03. P. Z.: Ez most a divat
    • Könyvvilág, 1981.12.szám Murányi Gábor: Horgas Béla csodái

  • 1982.08.04. (31.szám) Ország-Világ, Puscsin: 1811
    Puskin: Társaimhoz

    Puskin évfolyamtársa és jó barátja, Ivan Ivanovics Puscsin a költő Carszkoje Szelóban eltöltött líceumi éveit idézi fel. Visszaemlékezéseit 1858-ban írta- Feljegyzéseit Zappe László fordította. Puskin TÁRSAIMHOZ című verse Eörsi István fordításában. 

  • 1982.08.24. (35.szám) Nő, E.I.: A homok és a szél

    Vers.

  • 1982.09.15. Nemzetőr, Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon
    — A BUDAPESTEN FÖLDALATTI (SZAMIZDAT) KIADÁSBAN MOST MEGJELENT „BESZÉLŐ” 3. SZÁMÁBÓL. RÉSZLET —

    Eörsi írása Christian Schmidt-Hauer cikkéről (De Zeit).

    „Szívderítő, ahogyan az újságíró a maga »mérsékelt rendszerkritikusát« óvja, nem említve meg a nevét, nyilván hogy ne keverje rossz hírbe kevésbé mérsékelt kollégái körében – miközben másokat, Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, akik valóban megengedtek maguknak néhány kritikai megjegyzést, név szerint említ, idézőjelbe téve a nekik tulajdonított kijelentéseket. Nem voltunk restek, és megkérdeztük őket: adtak-e interjút a Die Zeit munkatársának. Mindketten azt válaszolták, hogy az újságíró kérésük nélkül biztosította őket arról, miszerint csak tájékozódni akar, nem írja le a nevüket. Konrádot az eset nem dúlta fel, mert – mint mondta – neki csak a szóhasználatát torzította el a német szöveg; Eörsi azonban fölöttébb méltatlankodott. »Ha interjút adok – mondta –, akkor szeretem ellenőrizni, mit adnak a számba. A nekem tulajdonított szöveg egy részét nem mondtam, más részét más összefüggésben mondtam. Helyreigazítást fogok kérni a Die Zeittől.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon

  • 1982.09.22. (38.szám) Pesti Műsor, PETER WEISS: MARAT/SADE

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Vígszínházban. A tragikomédia címlapja. A dalszövegeket fordította: Görgey Gábor és Eörsi István. Rendező: Ács János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.10.02. Petőfi Népe, KÉP és HANG
    (A rádió és televízió jövő heti műsora.)

    Műsorajánló. Eörsi István Fazekak című tévéjátékát mutatják be a tévében. A rendező: Schiffer Pál.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.06. (40.szám) Ország-Világ, A. G.: Vendégjáték – Pesten

    Peter Weiss Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (Marat/Sade) című darabja a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában a Vígszínházban, Ács János rendezésében. Fotó: Lukáts Andor és Lázár Kati a Marat/Sade-ban

    „Ács János, a kaposvári Csiky Gergely Színház fiatal rendezője nemcsak azért rendezte több szempontból másképpen a Marat/Sade-ot, mert például Görgey Gábor dalszövegfordításait Eörsi István több strófával kiegészítette, hanem mert máskor és máshol szólaltatta meg a mű egészét. […] a kaposvári Csiky Gergely Színház, úgy látszik, megőrizte azt a »hagyományát«, hogy nem ismer merevítő hagyományt.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.