EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1981.12.szám Könyvvilág, Murányi Gábor: Horgas Béla csodái

    Könyvajánló. Horgas Béla—Levendel Júlia: Ez most a divat — Az éjszaka csodái (antológia) — Horgas Béla—Balogh István Péter: Állat-élet-képek.

    „Eörsi István irodalmi ihletésű minitanulmányában arról szólt, hogy a konszolidált társadalmak támasza és talpköve, a normális ember — nem ismerve el az ellentétek hatalmát — miként vált (persze pontosabb lenne a jelenidejű fogalmazás) a normák kalitkájának szigorú őrzőjévé.”

    [Eörsi István: A normalitásról]

    • A kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi-írást megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csongrád Megyei Hírlap, 1981.11.03. P. Z.: Ez most a divat
    • Új Ember, 1982.08.01. (31.szám) H. Z.: Ez most a divat


  • 1981.12.Új Symposion, E.I.: Életrajz - magnószalagon 4.

    (Interjú Lukács Györggyel.)

  • 1981.New German Critique, István Eörsi: Georg Lukács and Gelebtes Denken: The Right to the Last Word

  • 1982.01.03. Csongrád Megyei Hírlap, Ősbemutató

    Rövidhír. Gershwin Vadnők című revüjének magyarországi ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. A verseket Eörsi István fordította.

  • 1982.01.03. Népszabadság, Gershwin Vad nők

    Rövidhír.

    „Gershwin Vad nők című revüjének magyarországi bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. A társulat Guy Bolton és Jack McGovan szövegkönyve alapján vitte színre a darabot. A szövegkönyvet a miskolci előadás számára Feldmár Terézia, a verseket Eörsi István fordította.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1981.12.02. (48.szám) K. Gy.: Színházi „őrjárat”. Miskolctól Szolnokig

  • 1982.01.22.TLS, George Steiner: Making a homeland for the mind

  • 1982.01.30. Magyar Szó, Szűcs Imre: A műfordítás ma
    Hézagpótló tanulmánykötet

    Könyvkritika A műfordítás ma című tanulmánykötetről.

    • A kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi István: Egy kudarc örömei című írását elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1982.01.szám História, Krónika
    1957.

    Részlet. Május 6. Angyal István, Eörsi István és társaik pere a Fővárosi Bíróság előtt. Május 14-én Angyal István perét elkülönítik, mert izgatás helyett a népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése bűntettének gyanúja merül fel. Angyal Istvánt a bíróság halálra ítéli. Eörsi Istvánt 5, társait 1–6 év közötti börtönbüntetésre ítélik (május 23-án).

  • 1982.01.szám Literatura, Csűrös Miklós: Meglepetések vagy egy közérzet módosulásai?
    Kísérlet Kálnoky László Egy magánzó emlékirataiból című ciklusának értelmezésére

    Részlet a tanulmányból. Eörsi István versmagyarázatai.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1978.11.25. (47.szám) E.I.: A meglepő dolgok övezetében. A Kortársban olvastam

  • 1982.01.szám Mozgó Világ, Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
    Hatvani Dániel beszélgetése Csoóri Sándorral

    Részlet a cikkből.

    „A Forrásnak adott botrányos sorsú tanulmányommal – az Egy nomád értelmiségivel – se botrányt akartam kavarni, hanem szellempezsdítő vitát. Isten látja lelkemet: a legkíméletlenebb vitafelem előtt is megemeltem volna a kalapomat. Példa erre a most zajló ÉS-vita is. Mezei András és Eörsi István másképp érzékeli az ország közérzetét, mint én, s a nemzet mai szerepéről is másként gondolkozik. Mindketten elküldték nekem a cikküket: nem sért-e engem írásuk hangja. Ők tanúskodhatnak: örültem a színvonalasan megfogalmazott ellenvéleménynek, noha nem értettem velük egyet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1983.08.szám Bertha Zoltán: A József Attila Kör első füzetei
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1982.02.12.zeit.de, Gerhard Spörl: Irrwege eines Idealisten. Georg Lukäcs blickt zurück: ein Leben voller Brüche und Widersprüche

  • 1982.02.13. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 195—196.szám

    „A szám másik jelentős anyaga és eseménye a nagy marxista Lukács György utolsó interjúja, melyet Eörsi István készített az aggastyán mester életének utolsó hónapjaiban. A szerkesztőség öt folytatásban közli majd az ÉLETRAJZ — MAGNÓSZALAGON című interjú teljes anyagát. Az első részben Lukács fiatal korának mozzanatairól, történéseiről nyilatkozott meg.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

  • 1982.02.26. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A mérlegen

    Vers.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1991.06.22. Kovács Júlia: EÖRSI

  • 1982.02.szám Szovjet Irodalom, Jurij Guszev: Majakovszkij Magyarországon

    Majakovszkij költészetéről. A magyar írók, költők szerepe költészetének megismerésében, elterjedésében.

    „A 60—70-es években ezt követően más költők és fordítók is bekapcsolódtak Majakovszkij magyar nyelvű átültetésébe. így például Eörsi István, Tellér Gyula és Kántor Péter. S a Szovjet Irodalom felkérésére tizenkét költő »versengett« Jövünk című költeménye lefordításában.”

    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.

  • 1982.03.06. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 197. szám

    „Eörsi István Lukács Györggyel készített beszélgetésének második részét olvashatjuk, melyben a Tanácsköztársaság bukása körüli eseményekig, mozzanatokig jutnak el.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

  • 1982.03.15. Nemzetőr, Endrődy László: Felkelt a nép
    AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC VERSEI SZÖRÉNYI ÉVA ELŐADÁSÁBAN

    Szörényi Éva kazettája 21 költő versével. A szerzők között találjuk többek közt Eörsi Istvánt. 

  • 1982.03.17. (11.szám) Pesti Műsor, Cserje: Előtérben: a színész
    MŰSOROK ORSZÁGSZERTE

    Léner Péter Thália Színházbeli élményeiről. A felsorolt művek között van Eörsi István Sírkő és kakaója is.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Dalos György: Írók egymás közt

    1981. december 12-én és 13-án tartotta közgyűlését az írószövetség. Helyszíni beszámoló. Eörsi István: vezessék be törvényesen a cenzúrát!

    „De csak az egy Eörsi István tette szóvá, hogy az írói szabadságot adminisztratív úton is korlátozzák. A titkos tilalmi listákról beszélt, amelyekért senki nem vállalja a felelősséget, és javasolta, hogy inkább vezessenek be nyílt törvényi úton szabályozott cenzúrát.”

    Reagálás:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke
    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus
    • Népszabadság Online, 2011.04.02. Vágvölgyi B. András: Magyarország, nulla év

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon
    A Die Zeit riportere „mérsékelt rezsimkritikusokkal és radikális ellenzékiekkel” beszélt Budapesten. Mit hallott tőlük, és mit ad a szájukba?

    A lengyel helyzetről. Christian Schmidt-Hauer újságíró, a Die Zeit Kelet-Európa-szakértője Budapesten járt, és „csak majdnem írja meg, amit tapasztal”. Beszél Aczél Györgyről, a Petőfi Körről, Liska Tiborról, viszont hallgat a Lukács-tanítványokról. Beszél még Heller Ágnesről, Konrád Györgyről, az értelmiségi ellenzékiekről, a Beszélőről, de bizonyos dolgokat elhallgat. Eörsit is meginterjúvolták, de ő méltatlankodott, mert a szöveg egy részét nem mondta, más részét más összefüggésben mondta.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nemzetőr, 1982.09.15. Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon 

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Sci [Szilágyi Sándor]: A főszerkesztőket le lehet váltani... nem csere

    Hogyan ütközött össze a Kortárs, a Forrás, a Filmkultúra, a Tisztatáj, a Mozgó Világ a kultúrpolitikai irányítással – főszerkesztő-leváltások.

  • 1982.03.szám Jel-Kép, Nádor Tamás: A szkepszis látleletei
    Faragó Vilmossal beszélget Nádor Tamás

    Részlet. A NÉKOSZ-ról, az egyetemi évekről, az Eötvös kollégiumról, a nagyszerű oktatókról, a „tehetséges egyetemi hallgatótársakról”, a Lukács-tanítványokról (köztük Eörsi István), az egyetem utáni pályájáról.

  • 1982.03.szám Mozgó Világ, Pályi András: Artaud, hétköznapi használatra
    Avagy: a színház mint közösségi lelkiismeret

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely színházban bemutatott Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (Marat/Sade) című darabról. Szerzője Peter Weiss, rendezője Ács János, fordítója Görgey Gábor és Eörsi István. A darabot már kétszer bemutatták máshol, de ez a felújítás „kiemelkedő produkció”, „az idei évad eddigi legjelentősebb bemutatója”. Pályi kiemeli, hogy politikai színházat látunk. Fotók az előadásból.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.03.szám Palócföld, Nyilasy Balázs: A demitizálás változatai
    – A hetvenes évek hazai lírájáról –

    A közelmúlt lírai fejlődéséről.

    „1968 körül tör igazán előre a prózavers (Illyés, Nagy, Vas, Orbán), pár évvel később jelentkezik hangsúlyosan az esszévers (Páskándi), napvilágot látnak Eörsi kevert műnemű kötetei. […] A profanizálás természetes folyománya a nézőpontok gúnyos váltogatása (Eörsi például a húsbolt akváriumában úszkáló hal helyzetét háromféle szempontból is rögzíti), fölerősödik a tematikus lefokozás, megnő a mindennapiság (az átélhető, tárgyszerű környezet, az életformaelemek) jelentősége. […] A társadalom peremén élők életformájáról tudósít Eörsi, a konszolidációban fölnőtt nemzedék »kallódásairól« a pályakezdők.”

  • 1982.04.17. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 198—199. szám

    „Ebben a számban olvashatjuk Eörsi István Lukács Györggyel készített interjújának harmadik részét. A nagy marxista ezúttal a bécsi emigrációban eltöltött évekről, eseményekről, az emigrációban kialakult frakcióharcról, majd moszkvai tartózkodásairól, az ott végzett munkáról, munkatársairól beszél. Végül pedig Berlin említése kapcsán Balázs Béláról kérdezi Eörsi. Lukács válasza: »— Balázs szintén elment Berlinbe, aztán Moszkvába. De Balázs Bélától egészen eltávolodtam az emigrációban.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.