EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1982.07.06. Magyar Nemzet, NAPLÓ

    Rövidhír. Évadzáró társulati ülés a kaposvári Csiky Gergely Színházban.

    Babarczy László igazgató „Bejelentette továbbá, hogy a következő évadban megválik a színháztól Eörsi István dramaturg, Rajhona Ádám, Kaskó Erzsébet és Galkó Bence színművész.”

  • 1982.08.04. (31.szám) Ország-Világ, Puscsin: 1811
    Puskin: Társaimhoz

    Puskin évfolyamtársa és jó barátja, Ivan Ivanovics Puscsin a költő Carszkoje Szelóban eltöltött líceumi éveit idézi fel. Visszaemlékezéseit 1858-ban írta- Feljegyzéseit Zappe László fordította. Puskin TÁRSAIMHOZ című verse Eörsi István fordításában. 

  • 1982.08.24. (35.szám) Nő, E.I.: A homok és a szél

    Vers.

  • 1982.09.15. Nemzetőr, Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon
    — A BUDAPESTEN FÖLDALATTI (SZAMIZDAT) KIADÁSBAN MOST MEGJELENT „BESZÉLŐ” 3. SZÁMÁBÓL. RÉSZLET —

    Eörsi írása Christian Schmidt-Hauer cikkéről (De Zeit).

    „Szívderítő, ahogyan az újságíró a maga »mérsékelt rendszerkritikusát« óvja, nem említve meg a nevét, nyilván hogy ne keverje rossz hírbe kevésbé mérsékelt kollégái körében – miközben másokat, Konrád Györgyöt és Eörsi Istvánt, akik valóban megengedtek maguknak néhány kritikai megjegyzést, név szerint említ, idézőjelbe téve a nekik tulajdonított kijelentéseket. Nem voltunk restek, és megkérdeztük őket: adtak-e interjút a Die Zeit munkatársának. Mindketten azt válaszolták, hogy az újságíró kérésük nélkül biztosította őket arról, miszerint csak tájékozódni akar, nem írja le a nevüket. Konrádot az eset nem dúlta fel, mert – mint mondta – neki csak a szóhasználatát torzította el a német szöveg; Eörsi azonban fölöttébb méltatlankodott. »Ha interjút adok – mondta –, akkor szeretem ellenőrizni, mit adnak a számba. A nekem tulajdonított szöveg egy részét nem mondtam, más részét más összefüggésben mondtam. Helyreigazítást fogok kérni a Die Zeittől.«”

    Kapcsolódó cikk:

    • Beszélő (Szamizdat – 1982. május), 1982.03.szám Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon

  • 1982.09.22. (38.szám) Pesti Műsor, PETER WEISS: MARAT/SADE

    A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka a Vígszínházban. A tragikomédia címlapja. A dalszövegeket fordította: Görgey Gábor és Eörsi István. Rendező: Ács János.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.10.02. Petőfi Népe, KÉP és HANG
    (A rádió és televízió jövő heti műsora.)

    Műsorajánló. Eörsi István Fazekak című tévéjátékát mutatják be a tévében. A rendező: Schiffer Pál.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.06. (40.szám) Ország-Világ, A. G.: Vendégjáték – Pesten

    Peter Weiss Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (Marat/Sade) című darabja a kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában a Vígszínházban, Ács János rendezésében. Fotó: Lukáts Andor és Lázár Kati a Marat/Sade-ban

    „Ács János, a kaposvári Csiky Gergely Színház fiatal rendezője nemcsak azért rendezte több szempontból másképpen a Marat/Sade-ot, mert például Görgey Gábor dalszövegfordításait Eörsi István több strófával kiegészítette, hanem mert máskor és máshol szólaltatta meg a mű egészét. […] a kaposvári Csiky Gergely Színház, úgy látszik, megőrizte azt a »hagyományát«, hogy nem ismer merevítő hagyományt.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.10.07. Esti Hírlap, (bt): TV-notesz

    A Fazekak című tévéjátékról, melyet Eörsi István írt, a rendező ifj. Schiffer Pál.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.09. (237.szám) Pest Megyei Hírlap, Daniss Győző: Tv-figyelő

    A Stúdió ’82 Szabó Lőrincre emlékező műsoráról és Eörsi Fazekak című tévéjátékáról. A hatalom és az erkölcs szembekerülése.

    „Az író Eörsi Istvánnak és a rendező Schiffer Pálnak nem sikerült egységes folyamatként megmutatniok a Táncsicsra is vonatkozó 1857. évi amnesztiától a fazekakba rejtett — mellesleg: roppant ügyetlenül csomagolt — régi írások elrothadásáig, majd Táncsics eszméinek mesterkélten ábrázolt továbbéléséig ívelő (ívelni igyekvő) históriát. De sikerült megteremteniük néhány jó jelenetet.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.12. (239.szám) Nógrád, b. t.: Történelmi felülnézetek – és a szex
    KÉPERNYŐ előtt

    1849. október hatodikára, az aradi tizenhárom évfordulójára emlékezett a televízió. Műsorra tűzték Eörsi István Fazekak című tévéjátékát. A Szántó Erika novellájából készült Tanúkihallgatás című tévéfilmről.

    „Figyelmet keltő, hogy a tévé nem első ízben emlékezik az aradi gyásznapon Táncsics tragikus sorsának megidézésével, s éppen Eörsi révén. Az író néhány évvel ezelőtt, Teréz című művében a szabadságharc bukását követő rejtezés éveinek hőslelkű asszonyát, Táncsics hitvesét mintázta meg. Eörsit tehát erősen foglalkoztatja történelmünk kimagasló személyiségének sorsa. […] Eörsi tévéjátéka a meglehetős statikus volta ellenére is jó dráma, mert belső szerkezetébe árnyalt lélektani megalapozottságú, s ez nagyban feledtetni képes a cselekményesség hiányát.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.12. Népszabadság, Zappe László: Tanúkihallgatás

    TV-kritika. Eörsi István: Fazekak című tévéjátéka. Rendezte: Schiffer Pál. Esztergályos Károly tévéfilmje, a Tanúkihallgatás.

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.13. Hajdú-Bihari Napló, Boda István: Képernyő
    1. Fazekak

    Kritika Eörsi István Fazekak című tévéjátékáról.

    „A műviség, még pontosabban: az arra való törekvés lefokozza a drámaiságot, elkönnyíti a konfliktust, s bár valójában súlyos és komoly gondolatok hangzanak el mindig, tudjuk, hogy ezek nem Táncsics, hanem az író tézisei.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.13. Magyar Nemzet, Lőcsei Gabriella: A TV műsorából
    Fazekak

    Tévékritika Eörsi István: Fazekak című tévéjátékáról. Rendezte: Schiffer Pál.

    „Négy-öt esztendőnként ugyanis meg szokott jelenni a televízióban Táncsics Mihály hitvesével, Terézzel együtt. Eörsi István így akarja... […] A szerző nem kevesebbet akar, mint a méltánytalanul háttérbe szorult történelmi hőst megismertetni a tévénéző sokasággal. Nagy kár azonban, hogy a történelmi ismeretterjesztés elhivatottsága nem jár együtt komoly drámaépítő elszántsággal. […] A Fazekak című tévéjáték azonban a történelmi lényegről, a magatartás példájáról az égvilágon semmit nem mondott el a nézőnek. A címbeli fazekakban elrothadnak a főhős elrejtett írásai, papírra vetett forradalmi gondolatai.”  

    [A cikkben szereplő Teréz-t nem ő, hanem névrokona, Őrsi Ferenc írta…]

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1982.10.22. (43.szám) E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?
    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47.szám) -bózsu-: Hogyan kerül Teréz a fazékba?

    Kapcsolódó cikkek:

    • Szabad Föld, 1982.10.17. (42.szám) I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.


  • 1982.10.16. (42.szám) Film Színház Muzsika, Szász Péter: 400 sor a televízióról

    Részlet a televízió októberi műsorainak tallózásából. Október 6-án mutatták be Eörsi István Fazekak című tévéjátékát Schiffer Pál rendezésében. Táncsics Mihály történetét dolgozták fel. 

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.10.17. (42.szám) Szabad Föld, I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról

    Táncsics Mihály személye sok alkotót ihletett meg. Örsi Ferenc róla és feleségéről írt drámát Teréz címmel. Eörsi István Fazekak című tévéjátékának rendezője: Schiffer Pál.

    „A múlt héten Eörsi István Fazekak című tévéjátéka idézte meg a halhatatlan forradalmár nem mindennapi alakját, életét. […] a bújkáló, majd amnesztiával »napvilágra segített« népvezér politikai gondolkodására irányította a figyelmet. […] valódi drámát láttunk, amelynek a nézőre gyakorolt hatása nem vitatható.”

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1982.10.13. Lőcsei Gabriella: A TV műsorából. Fazekak
    • Élet és Irodalom, 1982.10.22. (43.szám) E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?
    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47. szám) bózsu: Hogyan kerül Teréz a fazékba
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.

  • 1982.10.22. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?

    Glossza. Válasz Lőcsei Gabriellának a Magyar Nemzet 1982.10.13-i számában megjelent tévékritikájára, melyet Eörsi István: Fazekak című TV-játékáról írt. A cikkben szereplő Teréz-t nem ő, hanem névrokona, Őrsi Ferenc írta…

    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1982.10.13. Lőcsei Gabriella: A TV műsorából. Fazekak

    Reagálás:

    • Szabad Föld, 1984.11.24. (47.szám) -bózsu-: Hogyan kerül Teréz a fazékba?
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Szabad Föld, 1982.10.17. (42.szám) I. M.: Történelmi lecke Táncsicsról

    1982.10.22.Élet és Irodalom, E.I.: Hogy került Teréz a fazékba?

  • 1982.10.Social Scientist, Anil Bhatti: Gelebtes Denken. Eine Autobiographie im Dialog bí George Lukacs; Istvan Eorsi

  • 1982.10.szám Kortárs, E.I.: Az egyidejűség szégyene

    Novella.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Hang, 1952.02.szám (március) E.I.: Beloiannisz; Könyvtárban; A dombon
    • Beszélő (Folyóirat – szeptember – október), 2000.09–10.szám E.I.: A szégyen
    • galamus.hu, 2010.10.17. Szász Anna: Kilencven perc – másutt

  • 1982.11. Magyar Füzetek, A Bibó Emlékkönyv
    Egy kiáltás visszhangja

    A Bibó Emlékkönyv története. A hivatalos kiadás elutasítása, majd a szamizdat. Az MSZMP KB jelentése a Politikai Bizottságnak. Részletek a jelentésből. Eörsi gondolatai Lukácsról. Mindenféle kisebbség sérelmeinek felkarolását vállalják az „ellenzékiek”, köztük Eörsi is. Javaslatok az Emlékkönyv szerzőinek megosztására. Akik méltatták az Emlékkönyvet: Szabó Miklós, Vajda Mihály. Részletek az elemzésükből.

    • A Bibó-emlékkönyv I-II. című kötet adatait és a könyvben Eörsi írását megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1982.11.01. (6.szám) Bécsi Napló, Bibó Press: Eligazító értekezlet Budapesten

    Az október 15-i értekezlet néhány fontosabb részlete. Az értekezleten az állam- és pártvezetés helyzetértékelését Aczél György, Tóth Dezső és Knopp András ismertették.

    „A Tiszatáj és a Mozgó Világ mellett más kulturális fórumok (köztük a rádió, a tévé, a filmgyárak) »felelőtlenségei« és »lazaságai« is éles bírálatban részesültek. (Gothár Péter Megáll az idő című filmje, Eörsi István Táncsics-drámája, stb.)”

  • 1982.11.06. (45.szám) Képes Újság, Simon Gy. Ferenc: Műhelymunka

    Beszámoló a Magyar Televízióban zajló munkamegbeszélésről. A szerző véleménye a műsorokról. Kifogásolja, hogy Eörsi darabját, a Fazekakat fő műsoridőben adták le.

    „Ezt a tévéjátékot a tehetségben különben nem szűkölködő Eörsi István írta Táncsics Mihályról. Az irodalomban szokásos, hogy az író beleírja magát saját művébe. Ez történt most is. Nem Táncsics Mihály eszméivel nem értek egyet, — és ez nagy különbség, — hanem kifogásolom az Eörsi István által sugallt eszméket és az azokra épített logikát. Egyszerűen azért, mert nem e világból valók és nem is e világba valók. Túlhaladottak. És látszatra naivak is, ebben rejlik megtévesztési lehetőségeik ereje, mert a naiv dolgok könnyen megtéveszthetik az ilyen alkotói, alkotásbeli ravaszságban járatlan tömegeket.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.11.16.Open Society Archives, Steven Polgar: The third issue of "Beszelo" appears in Hungary

  • 1982.11.szám Színház, Kettős tükörben
    Színikritikusok díja 1981/82

    A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Összesen harminchét kritikus szavazott. A hét díj öt előadás között oszlik meg. A legjobb előadás: ÁCS JÁNOS rendezése a kaposvári Csiky Gergely Színházban (PETER WEISS: MARAT/SADE). A kritikusok szavazatai és rövid értékelésük.

    Bányai Gábor (Magyar Televízió) értékelése. A kaposvári Marat-előadás kiemelése:

    „Hát ezért tudtam volna kiosztani valamennyi kategória díját a felejthetetlen kaposvári Marat-előadásnak, különdíjakat adva Lukáts Andornak, Jordán Tamásnak, Pogány Juditnak, Csákányi Eszternek, Bezerédy Zoltánnak – és még sorolhatnám, egészen a káprázatos dramaturgi-fordítói alkotást produkáló Eörsi Istvánig. Hogy mégsem szűkítettem le ennyire választásaimat, annak az az oka, hogy szubjektív és bizonyosan elítélendő mércém és emlékezetem szerint ide kívánkozik még néhány név és cím.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 1982.12.28. Magyar Szó, Aladics János: Hadat üzenni a háborúnak
    A világ költőinek estje
    Vasko Popa és Ladik Katalin a párizsi UNESCO-palotában

    Beszámoló a Háború a háború ellen című világ költőinek estjéről. Ladik Katalin élménybeszámolója.

    „Lawrence Ferlinghettivel, Allen Gingsberggel és Andrej Voznyeszenszkíjjel való találkozások gyakorolták rám a legnagyobb hatást. […] Érdeklődtek a nálunk folyó vitákról és magyar fordítójukról, Eörsi Istvánról.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.