EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1982.03.17. (11.szám) Pesti Műsor, Cserje: Előtérben: a színész
    MŰSOROK ORSZÁGSZERTE

    Léner Péter Thália Színházbeli élményeiről. A felsorolt művek között van Eörsi István Sírkő és kakaója is.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Dalos György: Írók egymás közt

    1981. december 12-én és 13-án tartotta közgyűlését az írószövetség. Helyszíni beszámoló. Eörsi István: vezessék be törvényesen a cenzúrát!

    „De csak az egy Eörsi István tette szóvá, hogy az írói szabadságot adminisztratív úton is korlátozzák. A titkos tilalmi listákról beszélt, amelyekért senki nem vállalja a felelősséget, és javasolta, hogy inkább vezessenek be nyílt törvényi úton szabályozott cenzúrát.”

    Reagálás:

    • Hírmondó (The New York Review of Books, 1985.12.05.), 1986.01 (20.szám) Timothy Garton Ash: A magyar lecke
    • Alföld, 1990.03.szám Csoóri Sándor: Töprengések a cenzúráról. Antigoné megfakult arca
    • Magyar Hírlap, 1990.10.13. Földes Anna: A válság változatai
    • Filmvilág, 1991.03.szám Reményi József Tamás: Hol kezdődik a bűn? Filmcenzúra
    • Magyar Hírlap, 1992.08.22. Tornai József: Tankok, ágyúk és az irodalom autonómiája
    • Politikatudományi Szemle, 2010.02.szám Bozóki András: A magyar demokratikus ellenzék: Önreflexió, identitás és politikai diskurzus
    • Népszabadság Online, 2011.04.02. Vágvölgyi B. András: Magyarország, nulla év

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon
    A Die Zeit riportere „mérsékelt rezsimkritikusokkal és radikális ellenzékiekkel” beszélt Budapesten. Mit hallott tőlük, és mit ad a szájukba?

    A lengyel helyzetről. Christian Schmidt-Hauer újságíró, a Die Zeit Kelet-Európa-szakértője Budapesten járt, és „csak majdnem írja meg, amit tapasztal”. Beszél Aczél Györgyről, a Petőfi Körről, Liska Tiborról, viszont hallgat a Lukács-tanítványokról. Beszél még Heller Ágnesről, Konrád Györgyről, az értelmiségi ellenzékiekről, a Beszélőről, de bizonyos dolgokat elhallgat. Eörsit is meginterjúvolták, de ő méltatlankodott, mert a szöveg egy részét nem mondta, más részét más összefüggésben mondta.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nemzetőr, 1982.09.15. Godán Jenő [Eörsi István]: Egy német polgár Magyarországon 

  • 1982.03.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. május), Sci [Szilágyi Sándor]: A főszerkesztőket le lehet váltani... nem csere

    Hogyan ütközött össze a Kortárs, a Forrás, a Filmkultúra, a Tisztatáj, a Mozgó Világ a kultúrpolitikai irányítással – főszerkesztő-leváltások.

  • 1982.03.szám Jel-Kép, Nádor Tamás: A szkepszis látleletei
    Faragó Vilmossal beszélget Nádor Tamás

    Részlet. A NÉKOSZ-ról, az egyetemi évekről, az Eötvös kollégiumról, a nagyszerű oktatókról, a „tehetséges egyetemi hallgatótársakról”, a Lukács-tanítványokról (köztük Eörsi István), az egyetem utáni pályájáról.

  • 1982.03.szám Mozgó Világ, Pályi András: Artaud, hétköznapi használatra
    Avagy: a színház mint közösségi lelkiismeret

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely színházban bemutatott Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (Marat/Sade) című darabról. Szerzője Peter Weiss, rendezője Ács János, fordítója Görgey Gábor és Eörsi István. A darabot már kétszer bemutatták máshol, de ez a felújítás „kiemelkedő produkció”, „az idei évad eddigi legjelentősebb bemutatója”. Pályi kiemeli, hogy politikai színházat látunk. Fotók az előadásból.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.03.szám Palócföld, Nyilasy Balázs: A demitizálás változatai
    – A hetvenes évek hazai lírájáról –

    A közelmúlt lírai fejlődéséről.

    „1968 körül tör igazán előre a prózavers (Illyés, Nagy, Vas, Orbán), pár évvel később jelentkezik hangsúlyosan az esszévers (Páskándi), napvilágot látnak Eörsi kevert műnemű kötetei. […] A profanizálás természetes folyománya a nézőpontok gúnyos váltogatása (Eörsi például a húsbolt akváriumában úszkáló hal helyzetét háromféle szempontból is rögzíti), fölerősödik a tematikus lefokozás, megnő a mindennapiság (az átélhető, tárgyszerű környezet, az életformaelemek) jelentősége. […] A társadalom peremén élők életformájáról tudósít Eörsi, a konszolidációban fölnőtt nemzedék »kallódásairól« a pályakezdők.”

  • 1982.04.17. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 198—199. szám

    „Ebben a számban olvashatjuk Eörsi István Lukács Györggyel készített interjújának harmadik részét. A nagy marxista ezúttal a bécsi emigrációban eltöltött évekről, eseményekről, az emigrációban kialakult frakcióharcról, majd moszkvai tartózkodásairól, az ott végzett munkáról, munkatársairól beszél. Végül pedig Berlin említése kapcsán Balázs Béláról kérdezi Eörsi. Lukács válasza: »— Balázs szintén elment Berlinbe, aztán Moszkvába. De Balázs Bélától egészen eltávolodtam az emigrációban.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

  • 1982.04.17. Népszava, Seres József: Három különös költő három különös kötete
    Bratka László, Szkárosi Endre, Viola József verseiről

    Könyvkritika Bratka László Verseim idegen tájban, Szkárosi Endre Ismeretlen monológok és Viola József Állok című versesköteteiről.

    „S szeretném mindjárt előrebocsátani, hogy nem vagyok türelmetlen vagy előítéletekkel megvert ember, mégis, ha például Bratka kötetét nem a Mert... című erőteljes, hosszú versének olvasásával kezdem, nem biztos, hogy nem teszem le nyomban rideg sajnálkozással. De azzal kezdtem, s így bizonyos mértékben megfogadtam Eörsi István tanácsát, amit a Ne mondj le semmiről című, új költőket bemutató kötetben Bratka László versei elé írt bevezetésében mond. A költő bemutatását ugyanis így zárja: »Végezetül egy tanács az olvasónak: Bratka verseit kétszer olvassa el; és ha bosszankodik miattuk, olvassa el harmadszor is.«”

    • Eörsi István idézett előszava Bratka László verseihez a Ne mondj le semmiről című kötetben található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • E kötetről további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 1982.04.23.zeit.de, Christian Schmidt-Häuer: "Wir tanzen gemeinsam Ballett"

  • 1982.04.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), E.I.: Csto Gyelaty?

    Vita a magyar ellenzék helyzetéről és lehetőségeiről. A gazdasági reformról, a válság következményeiről, a lehetőségekről, az államvezetés állapotáról, az ellenzék készületlenségének okairól, mozgásteréről. Kis János, Tardos Márton, Bauer Tamás gondolatairól. A három szerző tanulmányának összevetése – azonosságok és különbségek.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1983.07.szám (Szamizdat – 1983. április), Szabadgondolkodó [Krasznai Zoltán]: Jelszavaink legyenek: haza és haladás
    • Magyar Füzetek, 1983.12.szám Kovátsy Tibor: Vita a magyar értelmiségi ellenzék szerepéről és lehetőségeiről
    • Beszélő 1984.09.szám (Szamizdat – 1984. február), Kis János: Másfél év után, ugyanarról
    • Kritika, 1990.03.szám Csizmadia Ervin: Milyen ellenzék legyen Magyarországon?
    • Mozgó Világ, 1992.12.szám Wéber Attila: Szerepek és stratégiák
    • Kritika, 1993.02.szám Bozóki András: Látták-e, hogy jön?
    • Esély, 2002.06.szám Wéber Attila: Szerepek és stratégiák
    • Századok, 2019.02.szám Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő, (Szamizdat – 1982. május), 1982.03. szám Kis János: Gondolatok a közeljövőről – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Kürthy Emil: Polgárra válni – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Könczöl Csaba: Levél Kis Jánoshoz – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Szalai Pál: Remény – remény nélkül – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Szamizdat – 1982. szeptember), 1982.04.szám Kívül-álló: A Hivatal-védte ellenzékiség – Nincs a rendszerünkben
    • Kontakt, 1986.01.szám A. K.: „SZAMIZDAT”
    • Beszélő (Folyóirat – május), 2004.05.szám Mink András: „Ne legyünk senki helyett bátrak” 

  • 1982.05-06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Radnóti Sándor: Valami az első szamizdat-verseskötetről

    Találkozás Jevgenyij Jevtusenkóval, aki egy Hruscsovval való beszélgetésről mesélt. Az orosz és az európai nem demokratikus államok szamizdat-irodalmáról. „…Eörsi István írt Déry Tibornak válaszolva, aki a csekély számú tiltást dicsérőleg említette: ha a Horthy-korszakban egyedül a Befejezetlen mondat megjelenését tiltották volna, az is elegendő lenne a korszak hivatalos kultúrájának megítélésére.”

  • 1982.05-06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Tájékoztatjuk olvasóinkat,

    Az állam- és pártvezetés politikai tájékoztató-eligazító értekezlete a főszerkesztőknek 1982. október 18-án.

    Tóth Dezső, Knopp András és Aczél György helyzetértékelése. Kis János Beszélőben megjelent tanulmányáról, a Tiszatáj és a Mozgó Világ szerkesztőségéről. Éles bírálattal illették Gothár Péter Megáll az idő, Vitézy László Vörös föld c. filmjét és Eörsi István Fazekak című. tévéjátékát. Kőháti Zsolt, Kéry László és Lázár István hozzászólása. Knopp András szerint Tamás Gáspár Miklós „román ügynök”.

    „Feltűnő volt Kéry László, Kiss Kálmán (a rádió elnökhelyettese) és Szinetár Miklós (a tévé művészeti vezetője) ellenzék- és »liberalizmus«-ellenes indulatossága.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1982.05–06.szám Beszélő (Szamizdat – 1982. december), Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon I.

    A rejtőzködő cenzúráról. Asztalfiókban rekedt kéziratok – zárt terjesztés – késleltetve megjelenő művek – a szerkesztő és a cenzor – a külföldi irodalom rostája – megszerkesztett klasszikusok.

    Déry Tibor 1956-ban kelt írása: felszólalása a Petőfi-körben, illetve az írószövetségben. Meg nem jelent művei. Weöres Sándor A kétfejű fenevad című műve, Spiró György Kőszegőkje, Nádas Péter Egy családregény vége című könyve, Lengyel Péter Mellékszereplők című regénye, Váci Mihály Utazás Bürokronéziában című szatirikus költeménye, Major Ottó Szerelem és halál a Kapucinus utcában című regénye, Hernádi Gyula Kiáltás és kiáltás című regénye és Száraz barokk című novelláskötete, Jancsó Miklós Csendes kiáltás című filmje, Csurka Vorosilov út 70. című műve, további példák. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon II.
    • Nemzetőr, 1983.07.01. MAGYAR VALÓSÁG
    • Nemzetőr, 1984.11.15. Kőszeg Ferenc: Könyvkiadói cenzúra Magyarországon. MAGYAR VALÓSÁG




  • 1982.05.03.Open Society Archives, Stephan Polgar: Samizdat in Hungary: A new voice is heard

  • 1982.05.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Az ellenzéki mozgalmakról, a Rajk szamizdatbutikról, az AB földalatti kiadóvállalatról, az egyház helyzetéről. Papok börtönbüntetése katonai szolgálat megtagadása miatt. A Bulányi-ügy. Szellemi elitünk ellenzéki szerepéről. Heller Ágnes esete, aki a rendszer engedélyével jött Nyugatra, és távolléte alatt otthon már eddig 3 könyve jelent meg. Kádár váratlan bonni látogatása hitelkérelem miatt. Munkaerőhiány – belső munkanélküliséggel – van Magyarországon, de lengyel vendégmunkásokat kell alkalmaznunk. A paksi atomerőműről.

    „A legrafináltabb eljárást az írókkal szemben alkalmazza a párt. Állandóan hirdeti: nálunk nincs cenzúra. Arról azonban hallgat, hogy van »fekete lista«. Aki rajta szerepel, annak munkája nem publikálható! Ez ellen nincs fellebbezés, a lista titkos. […] Eörsi István, ismert író, egyik művét 12 évig tartották a süllyesztőben, most hirtelen kiadták. Másik munkáját még 1971-ben kinyomtatták, de azóta raktárokban hever. Forgalomba hozni nem engedték.”

  • 1982.06.05. Magyar Szó, r. l.: Száz meg száz póz és reveláció
    A kétszázadszor új Symposion

    Az Új Symposion jubileumi számáról.

    „Lukács György életrajzának negyedik folytatását közli Eörsi István, a harmincas évek eseményei peregnek, Brecht, Thomas Mann, Ernst Fischer vonul fel, a sztálinizmus közelképe rajzolódik ki Lukács szavai nyomán.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle 

  • 1982.06.12. Magyar Hírlap, Berényi Gábor: Kalandok és azonosulások
    Könyvnapló

    Könyvkritika. Balázs Béla: Napló – Magvető. Lukács György Curriculum vitae címen összegyűjtött önéletrajzi jellegű írásai – Magvető. A kötetbe nem került bele a Vezér Erzsébet és Eörsi István közreműködésével készült utolsó nagy interjú. Ferenczi Sándor válogatott tanulmányai – Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében – Magvető. V. M. Lejbin Pszichoanalízis és neofreudizmus című monográfiája – Kossuth Kiadó. Pataki Ferenc Az én és a társadalmi azonosságtudat című szociálpszichológiai tanulmánya – Kossuth Kiadó.

  • 1982.06.23. (25.szám) Pesti Műsor, csorba: „...a tehetség is saját faragású mankókra szorul...”
    MŰCSARNOK

    Beszélgetés Polgár Ildikó iparművésszel kiállítása kapcsán.

    „»Valamennyien a saját támogatásunkra szorulunk, ki a mellét dúcolja alá, ki az önbizalmát, akaraterejét, kapcsolatait, tehetségét — igen, a tehetség is saját faragású mankókra szorul, de csak azt támogathatjuk meg, amink van.« — írta Eörsi István Polgár Ildikó három évvel ezelőtti, az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállításakor a katalógusa előszavában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1975.10.25. (43.szám) E.I.: Ürügyeim. A legyek. Brigitte Bardot ajándéka
    • Iparművészeti Múzeum katalógusa, 1979. E.I.: BRIGITTE BARDOT AJÁNDÉKA

  • 1982.06.30. (26.szám) Pesti Műsor, 25. SOPRONI ÜNNEPI HETEK

    Programismertető. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendégjátéka az ünnepi hetek keretében. Lehár Ferenc: Víg Özvegy című operettje. Írta: Victor Leon és Leo Stein. Fordította: Gáspár Margit átdolgozásának felhasználásával Eörsi István. A dalszövegeket fordította: Mérei Adolf és Eörsi István. Rendező: Gazdag Gyula mv.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1982.06.szám Nagyvilág, Lichtmann Tamás: Az író arca
    Franz Kafka vallomásai tükrében

    Könyvkritika Franz Kafka Naplók, levelek (Európa Könyvkiadó, 198l.) című kötetéről.

    „A hű fordítás Antal László, Eörsi István, Tandori Dezső és a szerkesztő Györffy Miklós érdeme.”

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1982.06.szám Nagyvilág, Ted Hughes: ÁDÁM ÉS A SZENT KILENCEK

     Vers. Fordította: Eörsi István.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2022.10.szám Lázár Júlia: Előzetes Megjegyzések Ted Hughes versciklusához

  • 1982.06.szám Színház, Csáki Judit: Beszélgetések a profilról
    négyszemközt

    Beszélgetés a Vígszínház igazgatójával, Horvai Istvánnal a színház arculatáról, Várkonyi Zoltán megítéléséről, színházuk befogadóképességéről, hagyományaikról. A színház látogatottságáról, a színházi önkontrollról, a bukásokról, a munkamódszerükről. Az új magyar darabok színreviteléről – itt említi meg többek közt Eörsi István nevét. A zenés darabokról, a színházat ért kritikákról. A Pesti Színház repertoárjáról. A gazdasági helyzetről. A társulat bővítési terveiről. A színikritikusokról.

  • 1982.07.06. (156.szám) Somogyi Néplap, L. L.: Illyéssel kezdenek
    Évadzáró társulati ülés

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház évadzáró üléséről. Babarczy László igazgató a nehézségekről is beszélt. Az új színházi évad tervei.

    „…bejelentette, hogy a társulatból eltávozik Rajhona Ádám Jászai-díjas (a Katona József Színházba), Eörsi István dramaturg, Kaskó Erzsébet és Galkó Bence.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.