EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1981.07.04. Magyar Szó, r. l.: Az Új Symposion márciusi száma

    Folyóiratszemle. Az erotika és a szabadszájúság…

    „Ilyesféle gondolatokat kelt a mienkénél érthetően valamivel merevebb magyarországi nyelvi taburendszert feszegető napló (Eörsi Istváné) az Uj Symposionban meglehetősen egyeduralkodóvá vált Ginsberg debreceni fellépéséről, nemcsak azt sugallva, hogy ennek-annak a néven nevezésétől még nem dől össze a világ, hanem azt is kimondva, hogy az eleve nem partikuláris költészet sem oldja meg a világ válságait.”

    Előzmény:

    • Új Symposion, 1981.03.01. (191.szám) E.I.: Ginsbergékkel Debrecenben

    Kapcsolódó cikk:

    • Bécsi Napló, 1981.07.01. (4.szám) Arkánum

  • 1981.07.16. (165.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Gödöllői Hírlap), G. Z.: A gesztenyefa halálára

    Jegyzet a szerkesztőség előtti gesztenyefa markolóval való kivágásáról, ami az útépítés miatt történt. Leginkább a kivágás módja szomorította el a szerzőt. További példák a hasonló szokásokról, módszerekről.

    „A legtöbb amit végül mondhatunk, egyszerű. Eörsi István egy kis versében ír egy kisfiúról, aki azért nem kedveli egyik társát, mert az szadiból macskát akaszt. S bár észérvekkel nem tudja megmagyarázni ellenérzéseit, azt mégis tudja, hogy a macska nem arra való, hogy felakasszák.”

    Eörsi Laci és Fodor című verséről van szó.

    • A vers Eörsi A Kalap és a villamos című kötetében is megtalálható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.05.10. (19.szám) Eörsi István új versei
    • Kurír (reggeli kiadás), 1992.04.11. E.I.: Laci és Fodor
    • Magyar Nemzet, 2001.05.09. Berényi Szabolcs: Laci és Fodor

  • 1981.07.18. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hintatódal

    Színikritika Samuel Becket: Rockaby című darabjáról a New York-i LaMama színházban. A rendező: Alan Schneider. Ősbemutató Beckett hetvenöt éves születésnapja alkalmából.

    Reagálás:

    • Színház, 1983.09.szám Szántó Judit: Halállíra a színpadon

  • 1981.07.21.Open Society Archives, Intellectual Opposition in Hungary

  • 1981.08.07. Esti Hírlap, (bársony): Táncsics és a jelen
    FAZEKAK
    Schiffer Pál tv-filmje, Eörsi István forgatókönyvéből

    Beszélgetés Schiffer Pál rendezővel.

    „A dramatizálására Eörsi Istvánt kértük fel. Eörsi néhány hónap múltán egy teljesen kész tévédrámával rukkolt elő. A darab olyan érdekes és izgalmas volt, hogy szívesen feladtuk érte korábbi műsorelképzeléseinket.”

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a FAZEKAK szót.
    • A Fazekak című filmnovellát elolvashatja a Budapesti Negyed, 1994.05.szám (ősz) E.I.: Fazekak című cikknél.

  • 1981.08.22. Magyar Szó, Allen Ginsberg: Rezignáltan

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1981.08.29 (35.szám) A Hét, dénes: Jevgenyij Jevtusenko: Ballada a nekifutásról

    Könyvkritika az antológiáról, melyet az Európa Könyvkiadó jelentetett meg. A verseket az orosz irodalomban otthonos E. Fehér Pál válogatta, rangos költők: Áprily Lajos, Eörsi István, Garai Gábor, Illyés Gyula, Rab Zsuzsa, Tandori Dezső, Váci Mihály stb. műfordításaiból.


    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.


  • 1981.08.szám Filmvilág, Molnár Gál Péter: Egy fodrász-szalon rejtelmei
    Brecht és a film

    Esszé Brecht filmművészetre gyakorolt hatásáról. Idézet Brecht Hollywood című verséből, melyet Eörsi István fordított.

    Az idézett vers a Bertolt Brecht versei című, 1976-ban megjelent antológiában olvasható. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1981.08.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: Ne vénülj meg

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1981.09.12. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ellenálló
    Párbeszéd

    Versek.

  • 1981.09.19. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A damaszkuszi országúton

    Könyvkritika Lukács György: Napló – Tagebuch (1910-11) Das Gericht (1913) című kötetéről.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1981.09.26 (39.szám) Péter László: Georg von Lukács

  • 1981.09.26. (39.szám) Élet és Irodalom, Péter László: Georg von Lukács

    Reflexió Eörsi Lukács György: Napló – Tagebuch (1910-11) Das Gericht (1913) című kötetéről írt cikkére. Adalékok a Lukács családról.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1981.09.19. (38.szám) E.I.: A damaszkuszi országúton

  • 1981.09.szám Színház, Nánay István: Chicagók

    Színikritika. Három előadás összehasonlítása. Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago – Fővárosi Operettszínház, pécsi Nemzeti Színház, kaposvári Csiky Gergely Színház. A pécsi és a kaposvári előadás verseit Eörsi István írta. Fotó: jelenetek az előadásokból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.09.Új Symposion, E.I.: Életrajz - magnószalagon 2.

    (Interjú Lukács Györggyel.
    Reagálás:
    Új Forrás, 2002.04. Babus Antal: Fülep Lajos az 1918-1919-esforradalmakban. II. rész /Részlet/)

  • 1981.10-11.Új Symposion, E.I.: Életrajz - magnószalagon 3.

    (Interjú Lukács Györggyel.)

  • 1981.10.27. (252.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Az operai szubrett cigánykereke,
    avagy Púderbirodalomban valami történt

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Lehár operettjéről, a Víg özvegyről. Rendező: Gazdag Gyula.

    „Eörsi István alaposan kiporolta az »operett fenekét«. Azt hiszem, Meilhac rá sem ismerne A követségi attasé című vígjátékára, amely alapműként szolgált az operetthez. Eörsi franciássá »kecsesített« szövege és Eörsi »pontevedrói« bakkecskeöklelőző nyelvezete ütközik, és petárdában robban.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.10.27. Népszabadság, Bata Imre: KÖNYVSZEMLE

    „FRANZ KAFKA naplójából és leveleiből készített válogatást Györffy Miklós Naplók, levelek címen; a naplórészleteket is ő fordította, míg a leveleket Antal László, Eörsi István és Tandori Dezső.” 

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1981.11.03. Csongrád Megyei Hírlap, P. Z.: Ez most a divat
    Könyvszemle

    Könyvajánló. Horgas Béla—Levendel Júlia: Ez most a divat — Az éjszaka csodái (antológia) — Horgas Béla—Balogh István Péter: Állat-élet-képek.

    „Eörsi István irodalmi ihletésű minitanulmányában arról szólt, hogy a konszolidált társadalmak támasza és talpköve, a normális ember — nem ismerve el az ellentétek hatalmát — miként vált (persze pontosabb lenne a jelenidejű fogalmazás) a normák kalitkájának szigorú őrzőjévé.”

    [Eörsi István: A normalitásról]

    • A kötet adatait és az ebben szereplő Eörsi-írást megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Csongrád Megyei Hírlap, 1981.11.03. P. Z.: Ez most a divat
    • Új Ember, 1982.08.01. (31.szám) H. Z.: Ez most a divat


  • 1981.11.17. Új Ifjúság, Robert Creeley: A rejtvény

    Vers. A fordító: Eörsi István.

  • 1981.11.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: PLUTÓ(nium)I ÓDA

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1981.12.02. (48.szám) Pesti Műsor, K. Gy.: Színházi „őrjárat”
    Miskolctól Szolnokig

    A miskolci Nemzeti Színház felújítása utáni műsorterv.

    „Közben már folynak a próbái Gershwin Őrült lány című revüjének. A magyarországi bemutató rendezője Hegyi Árpád Jutocsa, a zenei vezető Selmeczi György, koreográfus Majorosi István m. v. A musicalt Feldmann Terézia, a verseket Eörsi István fordította.”

    A darabot Vad nők címmel mutatták be.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1982.01.03. Gershwin Vad nők

  • 1981.12.09. (49.szám) Ország-Világ, Leonyid Iljics Brezsnyev: Visszaemlékezések
    2. Hazaszeretet

    A Novij Mir 1981/11. és a Nyegyelja 1981/45. számában közölt, és az Ország-Világ múlt számában megkezdett Brezsnyev-memoár folytatása. Részlet egy Vlagyimir Iljics Lenin poémából, amelyet Majakovszkij szavalt el. Versfordító: Eörsi István.

  • 1981.12.23. (51.szám) Pesti Műsor, Kárpáti: Godot-tól Miss Arizonáig

    A Thália Stúdió története 1965-ös megnyitásától kezdve. Eörsi István Sírkő és kakaó című művének említése.

  • 1981.12.29. (52.szám) Rakéta Regényújság, Lukácsy András: Itt nyugszík frícs
    (Nevető fejfák. A temető népköltészete. A sírvers mint szatíraforrás.)

    A temetői folklór, a magyar népi sírköltészet. Humoros sírvers-idézetek, és azok elemzése. Bertolt Brecht önsírverse és Ernst Jandl verse – fordította: Eörsi István. Az Új Hold-kör költő képviselőinek sírvers-epigrammái. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.