EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1981.10.27. (252.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Az operai szubrett cigánykereke,
    avagy Púderbirodalomban valami történt

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Lehár operettjéről, a Víg özvegyről. Rendező: Gazdag Gyula.

    „Eörsi István alaposan kiporolta az »operett fenekét«. Azt hiszem, Meilhac rá sem ismerne A követségi attasé című vígjátékára, amely alapműként szolgált az operetthez. Eörsi franciássá »kecsesített« szövege és Eörsi »pontevedrói« bakkecskeöklelőző nyelvezete ütközik, és petárdában robban.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.10.27. Népszabadság, Bata Imre: KÖNYVSZEMLE

    „FRANZ KAFKA naplójából és leveleiből készített válogatást Györffy Miklós Naplók, levelek címen; a naplórészleteket is ő fordította, míg a leveleket Antal László, Eörsi István és Tandori Dezső.” 

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1981.11.03. Csongrád Megyei Hírlap, P. Z.: Ez most a divat
    Könyvszemle

    Horgas Béla–Levendel Júlia Ez most a divat című könyvének kritikája. A kötetben szerepel Eörsi István A normalitásról című írása is.

    A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1981.11.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: PLUTÓ(nium)I ÓDA

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1981.12.02. (48.szám) Pesti Műsor, K. Gy.: Színházi „őrjárat”
    Miskolctól Szolnokig

    A miskolci Nemzeti Színház felújítása utáni műsorterv.

    „Közben már folynak a próbái Gershwin Őrült lány című revüjének. A magyarországi bemutató rendezője Hegyi Árpád Jutocsa, a zenei vezető Selmeczi György, koreográfus Majorosi István m. v. A musicalt Feldmann Terézia, a verseket Eörsi István fordította.”

    A darabot Vad nők címmel mutatták be.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1982.01.03. Gershwin Vad nők

  • 1981.12.09. (49.szám) Ország-Világ, Leonyid Iljics Brezsnyev: Visszaemlékezések
    2. Hazaszeretet

    A Novij Mir 1981/11. és a Nyegyelja 1981/45. számában közölt, és az Ország-Világ múlt számában megkezdett Brezsnyev-memoár folytatása. Részlet egy Vlagyimir Iljics Lenin poémából, amelyet Majakovszkij szavalt el. Versfordító: Eörsi István.

  • 1981.12.23. (51.szám) Pesti Műsor, Kárpáti: Godot-tól Miss Arizonáig

    A Thália Stúdió története 1965-ös megnyitásától kezdve. Eörsi István Sírkő és kakaó című művének említése.

  • 1981.12.29. (52.szám) Rakéta Regényújság, Lukácsy András: Itt nyugszík frícs
    (Nevető fejfák. A temető népköltészete. A sírvers mint szatíraforrás.)

    A temetői folklór, a magyar népi sírköltészet. Humoros sírvers-idézetek, és azok elemzése. Bertolt Brecht önsírverse és Ernst Jandl verse – fordította: Eörsi István. Az Új Hold-kör költő képviselőinek sírvers-epigrammái. 

  • 1981.12.szám Könyvvilág, Murányi Gábor: Horgas Béla csodái

    Könyvajánló. Horgas Béla—Levendel Júlia: Ez most a divat — Az éjszaka csodái (antológia) — Horgas Béla—Balogh István Péter: Állat-élet-képek.

    „Eörsi István irodalmi ihletésű minitanulmányában arról szólt, hogy a konszolidált társadalmak támasza és talpköve, a normális ember — nem ismerve el az ellentétek hatalmát — miként vált (persze pontosabb lenne a jelenidejű fogalmazás) a normák kalitkájának szigorú őrzőjévé.”

    [Eörsi István: A normalitásról]

    • Horgas Béla—Levendel Júlia: Ez most a divat című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1981.12.Új Symposion, E.I.: Életrajz - magnószalagon 4.

    (Interjú Lukács Györggyel.)

  • 1981.New German Critique, István Eörsi: Georg Lukács and Gelebtes Denken: The Right to the Last Word

  • 1982.01.03. Csongrád Megyei Hírlap, Ősbemutató

    Rövidhír. Gershwin Vadnők című revüjének magyarországi ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. A verseket Eörsi István fordította.

  • 1982.01.03. Népszabadság, Gershwin Vad nők

    Rövidhír.

    „Gershwin Vad nők című revüjének magyarországi bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. A társulat Guy Bolton és Jack McGovan szövegkönyve alapján vitte színre a darabot. A szövegkönyvet a miskolci előadás számára Feldmár Terézia, a verseket Eörsi István fordította.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1981.12.02. (48.szám) K. Gy.: Színházi „őrjárat”. Miskolctól Szolnokig

  • 1982.01.22.TLS, George Steiner: Making a homeland for the mind

  • 1982.01.30. Magyar Szó, Szűcs Imre: A műfordítás ma
    Hézagpótló tanulmánykötet

    Könyvkritika A műfordítás ma című tanulmánykötetről.

    • A kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi István: Egy kudarc örömei című írását elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1982.01.szám História, Krónika
    1957.

    Részlet. Május 6. Angyal István, Eörsi István és társaik pere a Fővárosi Bíróság előtt. Május 14-én Angyal István perét elkülönítik, mert izgatás helyett a népi demokrácia megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése bűntettének gyanúja merül fel. Angyal Istvánt a bíróság halálra ítéli. Eörsi Istvánt 5, társait 1–6 év közötti börtönbüntetésre ítélik (május 23-án).

  • 1982.01.szám Literatura, Csűrös Miklós: Meglepetések vagy egy közérzet módosulásai?
    Kísérlet Kálnoky László Egy magánzó emlékirataiból című ciklusának értelmezésére

    Részlet a tanulmányból. Eörsi István versmagyarázatai.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1978.11.25. (47.szám) E.I.: A meglepő dolgok övezetében. A Kortársban olvastam

  • 1982.01.szám Mozgó Világ, Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
    Hatvani Dániel beszélgetése Csoóri Sándorral

    Részlet a cikkből.

    „A Forrásnak adott botrányos sorsú tanulmányommal – az Egy nomád értelmiségivel – se botrányt akartam kavarni, hanem szellempezsdítő vitát. Isten látja lelkemet: a legkíméletlenebb vitafelem előtt is megemeltem volna a kalapomat. Példa erre a most zajló ÉS-vita is. Mezei András és Eörsi István másképp érzékeli az ország közérzetét, mint én, s a nemzet mai szerepéről is másként gondolkozik. Mindketten elküldték nekem a cikküket: nem sért-e engem írásuk hangja. Ők tanúskodhatnak: örültem a színvonalasan megfogalmazott ellenvéleménynek, noha nem értettem velük egyet.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról (és az itt felsorolt cikkek)
    • Mozgó Világ, 1983.08.szám Bertha Zoltán: A József Attila Kör első füzetei
    • Mozgó Világ, 1997.01.szám Révész Sándor: Aczél György és az elmozgó világ

  • 1982.02.12.zeit.de, Gerhard Spörl: Irrwege eines Idealisten. Georg Lukäcs blickt zurück: ein Leben voller Brüche und Widersprüche

  • 1982.02.13. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 195—196.szám

    „A szám másik jelentős anyaga és eseménye a nagy marxista Lukács György utolsó interjúja, melyet Eörsi István készített az aggastyán mester életének utolsó hónapjaiban. A szerkesztőség öt folytatásban közli majd az ÉLETRAJZ — MAGNÓSZALAGON című interjú teljes anyagát. Az első részben Lukács fiatal korának mozzanatairól, történéseiről nyilatkozott meg.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.03.06. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

  • 1982.02.26. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A mérlegen

    Vers.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 1991.06.22. Kovács Júlia: EÖRSI

  • 1982.02.szám Szovjet Irodalom, Jurij Guszev: Majakovszkij Magyarországon

    Majakovszkij költészetéről. A magyar írók, költők szerepe költészetének megismerésében, elterjedésében.

    „A 60—70-es években ezt követően más költők és fordítók is bekapcsolódtak Majakovszkij magyar nyelvű átültetésébe. így például Eörsi István, Tellér Gyula és Kántor Péter. S a Szovjet Irodalom felkérésére tizenkét költő »versengett« Jövünk című költeménye lefordításában.”

    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.

  • 1982.03.06. Magyar Szó, f. o.: Folyóiratszemle
    Új Symposion, 197. szám

    „Eörsi István Lukács Györggyel készített beszélgetésének második részét olvashatjuk, melyben a Tanácsköztársaság bukása körüli eseményekig, mozzanatokig jutnak el.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1981.07.01 (195-196.szám) E.I.: Az utolsó szó jogán
    • Új Symposion, 1981.07.01. (195–196.szám) E.I.: Életrajz - magnószalagon 1. + E.I.: Jegyzet az Életrajz – magnószalagonhoz
    • Új Symposion, 1981.09.01. (197.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 2.
    • Új Symposion, 1981.10.01. (198-199.szám) E.I.: Életrajz – magnószalagon 3.
    • Új Symposion, 1981.12.01. (200.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 4.
    • Magyar Szó, 1982.02.13. f. o.: Folyóiratszemle
    • Új Symposion, 1982.03.01. (203.szám) E.I.: Életrajz magnószalagon 5.
    • Magyar Szó, 1982.04.17. f. o.: Folyóiratszemle
    • Magyar Szó, 1982.06.05. r. l.: Száz meg száz póz és reveláció

  • 1982.03.15. Nemzetőr, Endrődy László: Felkelt a nép
    AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC VERSEI SZÖRÉNYI ÉVA ELŐADÁSÁBAN

    Szörényi Éva kazettája 21 költő versével. A szerzők között találjuk többek közt Eörsi Istvánt. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.