EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1980.11.06. Népszabadság, Költői est a Kossuth Klubban

    Allan Ginsberg és Peter Orlovsky a Kossuth klubban találkoztak a Magyar PEN Club tagjaival, és saját költeményeikből adtak elő. A versek magyarul Eörsi István, Orbán Ottó és Somlyó György fordításában és előadásában hangzottak el.

  • 1980.11.08 (45. szám) A Hét, VÍTĚZSLAV NEZVAL: Vlagyimir Iljics Lenin emlékének
    A NOSZF ÉFRORDULÓJÁRA

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1980.11.11. Hajdú-Bihari Napló, Turi Gábor: Versek tömjénfüstben
    BEATKÖLTŐK DEBRECENBEN

    Allen Ginsberg és Peter Orlowsky felolvasóestje a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban. A rendhagyó irodalmi esten családias volt a hangulat.

    „Csak Eörsi István fordító és tolmács volt némi gondban a versek magyar nyelvű előadásával, no meg az énekléssel, amibe a kitartó költők a közönséggel együtt őt is mindenáron be akarták vonni.”

  • 1980.11.19. Népszabadság, Zappe László: A Marica grófnő Pécsett és Kaposvárott

    Színikritika. Kálmán Imre művét Babarczy László rendezte, Eörsi István dolgozta át.

    „Eörsi István abból kiindulva dolgozta át a darabot, hogy annak többféle előadása, többféle szövegváltozata, s tulajdonképpen különféle idológiai-politikai tendenciája létezett. […] Mind megannyi változat lehetősége. Eörsi István azt játszatná, hogy a színészek nem tudják eldönteni, melyik változatot is játsszák, így azután össze-vissza kutyulják a dolgot. Ez már eleve igen elvont, filológusnak való humorforrás, de ráadásul kiaknázhatatlan.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.11.26. Magyar Nemzet, Bogácsi Erzsébet: Szentivánéji álom
    Bemutató Kaposvárott

    Színikritika. Shakespeare színművének, a Szentivánéji álomnak előadása a kaposvári Csiky Gergely Színházban, Ács János rendezésében.

    „Eörsi István szorgoskodott e mákszemnyit suta színreigazításon, s ő bátorkodott újrafordítani a szöveget itt-ott. Shakespeare művéhez is, Arany János magyarításához is méltón.”

  • 1980.11.szám Életünk, Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás?
    Levél Mezei Andrásnak

    Az Élet és Irodalomban zajlott fiatal írókról szóló vitáról. [Sükösd Mihály: tovább jutni (ha lehet) – ÉS. 1980.06.17.] Ilyen gazdagok vagyunk?-vita. „A Csoóri felszólalását azért éreztem fordulópontnak, mert a sokak által sorolt bajok gyökerét fedte fel. […] Téged hívlak meg a dezorientáló félreértések eloszlatására. És hívom Eörsi Istvánt is, aki — mint látom — lényegében ugyanattól fél, amitől Te. […] És itt van a Csoóri-cikk újabb kontrája, Eörsi István írása! A közös vállalkozásból, melyet Csoóri szorgalmaz, neki a »közös« szó szúr szemet, mivel Csoóri azt mondja: »A nemzet közös vállalkozás«. Eörsi az ismerős tételt fordítja vele szembe: a nemzet ellentétek egysége. De olyanformán teszi ezt, hogy a tétel első felét dokumentálva egy féligazságot varázsol egésszé, s úgy szabadítja Csoórira, hogy eláll a lélegzetem.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról

    Reagálás:

    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek

  • 1980.11.szám Életünk, Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek

    Az Élet és Irodalomban zajlott fiatal írókról szóló vitáról. [Sükösd Mihály: tovább jutni (ha lehet) – ÉS. 1980.06.17.] Ilyen gazdagok vagyunk?-vita. Cikke megírásakor nem Csoórit akarta megóvni. „Leveledben Eörsi Istvánt, mint »a Csoóri-cikk újabb kontráját« említed, amitől szinte eláll a lélegzeted. Mezeinek mondod, hogy Eörsi is értsen belőle, vagy Eörsinek írod, hogy Mezei is értse? […] Egyébként Eörsit a mai magyar publicisztika élvonalbeli, legjobb művelői közé sorolom, még akkor is, ha belső ellenérvként egy félálomszerű párbeszédben képzeletben egyszer azt mondtam neki: Pista, tudod, mi a te bajod? Az, hogy még önmagadat is megelőzve mindig tíz percet siet az eszed... Mertem mondani azzal a szörnyű kockázattal, hogy egyszer majd Ő is elmondja, mit álmodott rólam, ha ugyan érdemes neki rólam álmodnia. »Támadását« hogy is vehettem volna rossznéven? Hiszen nem tagadta meg önmagát. Ő olyan. Nem csak írással kommunikál mint író, de teljes személyiségével, én pedig csak úgy focizgatok, focizgatok.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.30. (35.szám) E.I.: Csoóri Sándor panaszáról
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak

  • 1980.11.szám Kritika, Rónay László: Eörsi István: Ürügyeim

    Könyvkritika. Eörsi István glosszái, a kritikáról alkotott véleménye (Weöres-vita).

    „Az utóbbi évtizednek sok szenvedélyes vitájában hallatta hangját Eörsi István, ő nem az indulataival ragad meg, hanem a szellemével és az eleganciájával.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.11.szám Színház, Balogh Tibor: Labanckaland Agriában

    Beszámoló az egri Agriai Játékokról. Rossz taktikai érzékkel összeállított műsor. A meghívásos drámapályázatra nyolc mű érkezett, köztük Eörsi István: Egy tisztáson című darabja, melyet be is mutattak. A darab kritikája. Fotó: jelenetek a bemutatott előadásokból

    „A darab voltaképpen cselekménytelen, de legalábbis akciókban szegény. […] Eörsi vitadrámája nem politikailag, hanem dramaturgiailag fogyatékos. Túlontúl egyrétegű. […] Eörsi darabjában a történelmietlenség és az akciótlanság zavaró, a gondolati konstrukció impozáns, a nyelvi megformálás szellemes.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népújság (Heves Megyei), 1979.11.10. (263.szám) Kihirdették az Agria drámapályázat eredményét
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson
    • Színház, 1990.09.szám Évadelőzetes
    • Pesti Műsor, 1990.12.12. (50.szám) Eörsi István: EGY TISZTÁSON
    • Színház, 1991.03.szám Szántó Judit: A tisztázatlan tisztás
    • Magyar Nemzet, 1991.03.18. a. a.: Egy tragibohózatról
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1980.11.szám Színház, Vinkó József: A szellem öngyilkosa
    Kísérlet Antonin Artaud portréjának megrajzolására

    Esszé Artaud sikertelen életéről, kudarcairól, botrányairól, szenvedéséről. Mit jelentett neki az írás? Az öngyilkosságról való gondolkodásáról. A színház felfedezéséről, kritikus véleményeiről, sokszínű tehetségéről. Eörsi István fordításának említése (B. Brecht: Kis Organon a Színház számára). Fotók: Artaud mint Massieu barát t a Jeanne d’Arc című Dreyer-filmben (1928) – Artaud Rodezben (1946) – Önarckép Ivryben (1947) – Artaud Ivryben (1947) – Artaud utolsó fotója (Ivry, 1947)

    • A Kis Organon a színház számára című Eörsi-fordítás a Brecht, Bertolt: Színházi tanulmányok című kötetben található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.12.17. Népszava, Rajk András: Színházi esték
    A Cenci ház

    A Színházművészeti Főiskola vizsgáján Shelley darabját tűzték műsorra. Fordító: Eörsi István.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.12.szám Életünk, Eörsi István: E. I. önkéntes J. A. költő halálán merengve cinikusan tisztelettudó gondolattörmeléket présel ki magából

    Vers.

  • 1980.12.szám Kritika, Hegyi Gyula: Shelley: A Cenci-ház

    Színikritika. Ruszt József színpadra állította a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékeinek vizsgaelőadásában Shelley: A Cenci-ház című drámáját. A darabot Eörsi István fordította.

  • 1980.12.szám Színház, Koltai Tamás: Ébren álmodunk

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare: Szentivánéji álom című előadásról. Színpadra alkalmazta: Eörsi István – rendezte: Ács János.

    „Essék szó végül az előadás legkényesebb kérdéséről, Eörsi István átigazított Arany-fordításáról. Jellemző, hogy a dilemma úgy vetődik föl: szabad-e Aranyt átigazítani, s nem úgy, hogy szükséges-e. Kétségtelenül szerencsésebb újrafordítani egy drámát, mint »kijavítani« a meglevő fordítást. De azt hiszem, akkor volna csak igazán hangos a szentségtörést kiáltók kórusa. Újrafordítani a Szentivánéji álmot, amikor létezik egy Arany-fordításunk?! […] minden fordítás a maga korának nyelvi valóságát, képalkotó és fogalmi rendszerét tükrözi, ebben az értelemben idővel a legjobb fordítás is elavul a színpad számára.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filológiai Közlöny, 1983.03–04.szám Szokolay Károly: Újra kell-e fordítani Arany Shakespeare-fordításait?
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E. I. címére
    • Élet és Irodalom, 1983.04.29. (17.szám) Koltai Tamás: (F)ordítson még egyszer!
    • Élet és Irodalom, 1983.05.27. (21.szám) E.I.: V. B. címére
    • Élet és Irodalom, 1983.05.27. (21.szám) Vargha Balázs: Arany-terror?
    • Alföld, 1984.03.szám Cs. Szabó László: Az athéni fejedelem álma (Shakespeare: Szentivánéji álom)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • Szcenárium, 2022.05.szám Fazekas Sándor: A hívő Hamlet
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 1981.(07-08.szám) Új Symposion, E.I.: Az utolsó szó jogán

    (Miért lépett vissza Lukács György 1967-ben a pártba? "De a legrosszabb szocializmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus." "Vissza Marxhoz." A Megélt gondolat című önéletrajza megírásának körülményei, Eörsi Vezér Erzsébettel közös magnószalagos interjúja. Lukács személyisége; önkritika. A Blum-tézisek visszavonása. A szovjetunióbeli perek - hogy élte túl ezeket Lukács. Sztálin iránti rokonszenve. 1956-ról és Nagy Imréhez való viszonyáról. Miért ellenezte a Varsói Szerződésből való kilépést? Külföldre kicsempészett, kiadott írásai. Tanítványairól.)

  • 1981.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az adóhivatalban

    Karcolat. Borsi János író adókivetése ügyében fellebbezéssel érkezett az adóhivatalban. Dr. Temető Béla hivatalnok nekiszegezi a kérdést, hogy miért ír annyit. Dr. Temető nagyon unja a munkáját, nem találja élete értelmét, pedig egykor a „munka örömének angyala” volt. 

  • 1981.01.04. Fejér Megyei Hírlap, vja: Életünk
    Folyóiratszemle

    Az Életünk decemberi számának szemléje.

    „Az Életünk legújabb számában két költő is tiszteleg J. A. — azaz József Attila előtt, bár a tisztelgés mellett egyes Eörsi István verssorok olvastán a címből a cinikus szó nyer nagyobb hangsúlyt, mert az »E. I. önkéntes J. A. költő halálán merengve cinikusan tisztelettudó gondolattörmeléket présel ki magából« című vers utolsó versszakában fájdalmasan cinikus a szóvicc: »Fáradt volt, lefeküdt s innen / kezdődik az új történet. / Mások heverésznek a sínen, / mely közben intézmény lett. / A vonat titkos célja, / ahányszor ott halad át, / hogy gyarapítsa J. A. / sín társulatát.«”

  • 1981.01.25. (21.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Chicago a Csikyben
    Véres a város

    Színikritika Fred Ebb—Bob Fosse—John Kander Chicago című musicalje előadásáról a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Rendező: Ascher Tamás, fordító: Eörsi István és Prekop Gabriella.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.01.28. Népszava, Rajk András: CHICAGO
    Musical Budapesten és Kaposvárott

    Színikritika. John Kander, Fred Ebb és Bob Fosse műve a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Rendező: Ascher Tamás, fordító: Eörsi István.

    „A kaposvári előadás drámacentrikus — és elragadó. A nem is egészen »vendég«-rendező, Ascher Tamás száz százalékig komolyan vette a művet — ettől olyan félelmetesen mulatságos.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1981.01.31. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A tehetség és a normák
    A Kritikában olvastam

    Vitairat. A Kritika januári számában megjelent Dr. Czeizel Endre: Hátrány-e a kivételes szellemi képesség? című tanulmányára reagál Eörsi. A tehetségesek és a vezetők kategorikus szétválasztásának tarthatatlansága. Czeizel a kivételes tehetségeket hátrányos helyzetűeknek tartja. Az összegyűjtött adatok és álláspontok ellentmondásosak. A tehetség és a normák konfliktusa. Czeizel nem dönt az ellentétes felfogások között. 

    Reagálás:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1981.02.03. Vértes J. Andor: Kreativitás és intelligencia
    • Élet és Irodalom, 1981.02.14. (7.szám) Molnár László Gábor: A „deviáns” Proudhon
    • Élet és Irodalom, 1981.02.21. (8.szám) Dr. Bánki Mihály: Az olvasó is mérlegel
    • Népművelés, 1981.03.szám Kajdi Béla: Figyelő
    • Társadalmi Szemle, 1981.04. szám H. Varró Rózsa: Az átlagos képességűek védelmében – a kiemelkedő tehetségek érdekében


  • 1981.01.Magyar Nyelvőr, Bakos József: Íróink nyelve. A kérdőjelek poétikája

    (Hogyan válik a kérdőjel a versek képalkotó elemévé, hogyan szolgál költői motívumok és motívumláncolatok alapjává, s hogyan bontanak ki versíróink a kérdőjel alakjából, jelentéséből, stilisztikai használati értékéből sok mondanivalójú
    metaforákat, érzékletes hasonlatokat és megszemélyesítéseket.)

  • 1981.01.szám Beszélő (Szamizdat – 1981. október), Haraszti Miklós: Állóképek a második nyilvánosságról
    Magyar Füzetek 1–8.
    A Magyar Füzetek könyvei 1.

    A Magyar Füzetek könyvei 1. EÖRSI István: Egy nyíltnak szánt levél és EÖRSI István: Vereségem története

    A Szeta beszámolója kulturális rendezvényeiről.

    „Első nagyobb megmozdulásunk a kurtán-furcsán betiltott Kocsis Zoltán-koncert lett volna 1980. szeptember 11-én. A baljós kezdet után derűsebb folytatás következett: két sikeres felolvasóest, Eörsi Istváné és Konrád Györgyé.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Rendszerváltó Archívum, 2006.01.szám (február) Történelmi szöveggyűjtemény. Állóképek a második nyilvánosságról

  • 1981.01.szám Kritika, E.I.: Pamflet helyett

    Könyvkritika Orbán Ottó Honnan jön a költő című esszékötetéről. Weöres és Pilinszky összehasonlításával „…megsérti a kiválóságainkkal szemben kötelező illemtudást.”, amiért utólag elnézést kért. Csoóriról, Réz Pálról, Tőkeiről, Nemes Nagy Ágnesről. Szembeállítja magát Csoórival: „»Ő időről időre komoly dorgálások és botrányok hőse volt, míg én megfontolást érdemlő állandósággal csak a csöndes kiszúrások kárvallottja.« Először is: mi támaszthat benne, 1979-ben, olyan érzést, hogy vele hatóságilag kiszúrnak? Hiszen írásai kivétel nélkül napvilágot láttak, kötetéből megtudjuk, hogy — nyilván állami támogatással — bejárta Indiát, járt az Egyesült Államokban, különféle díjakat kapott — mi kell még egy írónak ahhoz, hogy ne érezze: ha nyíltan nem is, de legalább titkon elnyomják?”

    • A cikk megjelent az Ostromgyűrűben. In memoriam Orbán Ottó című kötetben is. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 2003.06.14. Kőrizs Imre: Találkozás a piramis tetején
    • Parnasszus, 2022.05.szám Onagy Zoltán: 20 év + 42. Húsz éve halt meg Orbán Ottó


  • 1981.01.szám Színház, Bécsy Tamás: Rítus a színházban
    Ruszt József Cenci-ház-rendezése

    Színikritika a szegedi Nemzeti Színházban bemutatott Shelley: A Cenci-ház című darabról. Rendező: Ruszt József – fordító: Eörsi István. Fotó: jelenetek az előadásból

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.