EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1980.04.22. (93.szám) Pest Megyei Hírlap, A részletek hiteléből
    Két költő

    Guillaume Apollinaire versei jelentek meg a Lyra Mundi sorozatban Réz Pál válogatásában. A fordítók között találjuk többek közt Eörsi Istvánt. Az Új Pegazus sorozatban Seamus Heaney versei jelentek meg Tandori Dezső válogatásában és fordításában.

    „Egy költeményt igen érdekesen: több fordításban is olvashatnak: A Mirabeau-hidat (Eörsi, Illyés, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István átültetésében).”

    • Az Apollinaire versei című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.04.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete
    A Karády-szindróma
    Jelenségek

    Esszé. Karády Katalin növekvő népszerűsége. A Halálos tavasz sajtóvisszhangja. Utalás Eörsi kritikájára, amelyben giccsként aposztrofálta a filmet. Dalairól, filmbéli szerepeiről. Karády életútja, pályája.

    „Mintha a kelleténél jóval többet törődtünk volna vele az elmúlt hónapokban. Ennek az a magyarázata, hogy az agyonhallgatott, megtagadott, de meg nem haladott konfliktusok mindig előbukkannak, ismételten kitüremkednek a művelődéspolitika résein. […] Részben rehabilitáció is, ami körülötte zajlik. Csak éppenséggel kétséges, hogy helyesen folyik-e a tisztázódás, és kétes a glória, ami lassan övezni kezdi.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.04.07. (14.szám) E.I. Érzékeny libikóka

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 1983.06.szám Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész) (Részlet)

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogy halt meg?

    Vers.

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Sajtágyú

    Színikritika. Jiří Voskovec – Jan Werich: Nehéz Barbara a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Fordító: Hosszú Ferenc és Eörsi István, dalszöveg: Eörsi István, rendező: Gazdag Gyula.

  • 1980.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A siker bére

    Filmkritika Woody Allen: Annie Hall című filmjéről. „…a film Woody Allen és Diana Keaton egykori szerelmének valóságalapjára épül.”

  • 1980.05.Valóság, Bányai Gábor? Szórakozás? Luxus? Menedék?

    (Beszélgetések a színház szerepéről, helyzetéről, lehetőségeiről. A beszélgetőtársak: Mérei Ferenc pszichológus, Almási Miklós esztéta, Hernádi Gyula író-szociológus, Eörsi István író, Darvas Iván színművész, Székely Gábor és Szikora János színházi rendezők.)

  • 1980.06.01.Új Tükör, Szántó Judit: A Nehéz Barbara

    (Színikritika. Jiri Voskovec és Jan Werich zenés komédiája a kaposvári Csiky Gergely Színházban.)

  • 1980.06.05. (130.szám) Déli Hírlap, máté: Lendítem lábamat

    A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban Balogh Attila költő napja volt, a Lendítem lábamat című verseskötete megjelenése alkalmából. Eörsi István bemutatta Balogh költészetét a közönségnek.

  • 1980.06.14. Esti Hírlap, Két ősbemutató
    Agria Játékszín

    Eger Város Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége és a Kulturális Minisztérium pályázatára Eörsi István is küldött be pályaművet. 

  • 1980.06.17. Új Ifjúság, Peter Bichsel: A tejesember

    Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből A tejesember című novella. Fordította: Eörsi István.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1966.06.szám Három svájci német elbeszélő

  • 1980.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vonaton, éjjel
    Mese a publicistáról

    Publicisztika. A vonat két állomás között hirtelen megáll, mert egy nő meghúzta a vészféket. A szerző eljátszik a gondolattal, vajon mi késztette a nőt a vészfék meghúzásához, s elhatározza – vállalva a visszautasítást vagy a botrányt –, hogy megkérdezi tőle. Végül a kannibál Bokassánál köt ki, és gondolatban felteszi neki a kellemes, majd a kellemetlen kérdést.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Eörsi István: Levél egy olvasónak
    • Magyar Hírlap, 2006.08.23. Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

  • 1980.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szózuhatag Hitchcock-ügyben

    Széppróza. Gondolatok Hitchcock filmjeinek ürügyén bűnösségről, jogról, pénzről és morálról.

  • 1980.07.08. Új Ifjúság, Peter Bichsel: Emeletek

    Peter Bichsel: Blumné voltaképpen szívesen megismerné a tejesembert című kötetéből az Emeletek című novella. Fordította: Eörsi István.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1966.06.szám Három svájci német elbeszélő

  • 1980.07.szám Életünk, Eörsi István: A bécsi erdőben

    Novella.

  • 1980.07.szám Nagyvilág, Friederike Mayröcker versei

    hogyan nevezlek ha rád gondolok és nem vagy jelen:. A felszólítás. „the spirit of ’76”. Háromsoros 1978. II. 21-én.

    Eörsi István fordításai.

  • 1980.07.szám szám Tiszatáj, E.I.: E.I. önkéntes metaforikus reflexiói abból az alkalomból, hogy az idő ököllel kezdi verni az ablakait
    A férgek versenye avagy Ki a fa legjobb barátja?

    Versek.

  • 1980.08.03. Magyar Nemzet, E.I.: Versek november 30-án
    Ha könyörgő hanghordozással
    Sárga vers

    Versek.

  • 1980.08.16. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy olvasónak

    Eörsi korábbi publicisztikája, melyben egy vonaton történt eseményről írt, csalódást okozott olvasójában, amiért nem fejezte be. Pótolja a hiányosságát, és teljesíti olvasója kérését, a befejezést több variációban is megírja. A végén viszont megjegyzi, hogy a történetek befejezhetetlenek, amíg élünk.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.06.21. (25.szám) E.I.: Vonaton, éjjel 

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2006.08.23. Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

  • 1980.08.19. Magyar Nemzet, Nagy Sz. Péter: Ürügyeim
    Eörsi István írásai

    Eörsi Ürügyeim című kötetének kritikája.

    „Sükösdnek válaszolva írja: »Nem csak azt vonnám tehát kétségbe, hogy a nemzedékek világnézetileg — és főként a morális gyakorlat szempontjából — élesen elkülönülnek egymástól, hanem azt is, sőt elsősorban azt, hogy a több történelmi tapasztalat szükségképpen jár együtt szélesebb látókörrel, nagyobb valóságérzékkel.«”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.08.23. (34.szám) A Hét, Guillaume Apollinaire: Bűnbánó granadaiak

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1980.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csoóri Sándor panaszáról

    Vita. Csoóri A panaszos hangról című írására reflektál, amely az irodalomról szól.

    „A nemzet nem lehet közös vállalkozás, amíg érdekellentétek szabdalják keresztül-kasul.” Csoóri „pátoszát elvont-általános utópia színezi át”. Csoóri szembeállítja a gazdasági eredményeket a nemzeti értékekkel. E tekintetben Eörsi Mezei Andrással ért egyet.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Életünk, 1979.11.szám Zalán Tibor: Arctalan nemzedék
    • Élet és Irodalom, 1980.06.14. (24.szám) Sükösd Mihály: Továbbjutni (ha lehet) – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Mezei András: Az ellenzék nem panaszkodik – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Fekete Gyula: Darázsfészek – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Páskándi Géza: Egység és széthúzás
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak
    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek
    • Olvasó Nép, 1981.02.01. (7.szám) Varga Csaba: Az életesélyek demokratikusabb elosztása. A fiatal könyvtárosok telkibányai olvasótáboráról
    • Jel-Kép, 1981.04.szám Zöldi László: Továbbjutni (ha lehet). Az Élet és Irodalom vitáiról
    • Mozgó Világ, 1982.01.szám Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
    • Mozgó Világ, 1983.08.szám Bertha Zoltán: A József Attila Kör első füzetei
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Hungarológiai Értesítő, 1984.03–04.szám Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”
    • Népszava, 1990.02.06. Kovács Júlia: Csoóri Sándor Mégsem Marlon Brando
    • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások
    • Magyar Hírlap, 1994.03.09. Ördögh Szilveszter: Republicisztika
    • Magyar Narancs, 1994.03.10. Szalai Pál – A szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Népszabadság, 1994.03.11. Pogonyi Lajos: Tóth Dezső elegánsabban csinálta...
    • Új Magyarország, 1994.03.18. Z. L.: Légy a tejben
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt
    • Élet és Irodalom, 1997.03.14. (11.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Rendszerváltó Szemle, 2022.01–02.szám (tavasz-nyár) Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 1980.08.szám Kortárs, E.I.: E. I. önkéntes hiányos számvetése és kurta prognózisa 1979. december 31-én 22 és 23 óra között

    Vers.

  • 1980.08.szám Színház, Forray Katalin: Kabaré mindenáron?

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Joe Masteroff: Kabaré című előadásról. Rendező: Gazdag Gyula – dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.08.szám Színház, Nádudvari Anna: A túlélés bohócai

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Jiří Voskovec–Jan Werich: A Nehéz Barbara című előadásról. Rendező: Gazdag Gyula – dalszövegfordító: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.