EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.09.szám Népművelés, tóth: A BOHÓC BERNBEN

    Beszámoló a Bernben tartott kisszínpadok nemzetközi fesztiváljáról. A KISZ Központi Művészegyüttese színjátszó csoportja Eörsi István Bohóc a hídon című darabját adta elő – nagy sikerrel. A rendező: Dévényi Róbert. Fotó

    „A magyar csoport Eörsi Istvánnak Bohóc a hídon c. egyfelvonásosát mutatta be. A groteszk, ironikus hangvételű »bölcseleti bohóctréfa« főhőse elhatározza, hogy ezentúl jóisten lesz, és mindenkin segít. […] A kezdés tipikusan bohózati. Innen jutnak el pontos, lélektanilag hiteles folyamat során a kudarc, a tehetetlenség érzékeltetéséig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. (4.szám) E.I.: Bohóc a hídon; Bölcseleti tréfa (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1979.09.szám Színház, E.I.: Népszínház és avantgardizmus

    A hamburgi Nemzetek Színháza kapcsán vita Vámos László Magyar Nemzetben megjelent interjújával. Mit értünk valójában népszínházon és avantgarde színházon?

    „Úgy vélem, a legavantgardistább rongyrázás sem lehet hazugabb, mint az a művészet, mely úgy fogyasztható, mint utána a cigányzene hangjaira felszolgált éttermi vacsora, amihez katartikusan és kulturáltan kedvet csinál. […] Az idei hamburgi fesztiválon sajnos nem voltam jelen, de láttam már annyi külföldi együttest és BITEF-et, hogy igazat adjak Vámos Lászlónak: a gátlástalan modernizmusban sok a blöff, a sikerhajhászás. […] Egyik oldalon az avantgardizmust a handabandázással azonosítják, és így aztán könnyedén számolnak le vele.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1979.05.23. Barta András: A kiagyalt színház csődje. Beszélgetés Vámos László főrendezővel – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) E.I.: A derűlátás esélyei
    • Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel
    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
    • Délmagyarország, 1987.02.02. (27.szám) Domonkos László: A remekmű érintése
    • Népszabadság, 2011.03.26. Koltai Tamás: Népszínháznak hazudott blöff (és az itt felsoroltak)

  • 1979.10.01. (18.szám) Filmvilág, E.I.: Kérdezők és kérdezettek
    TÉRMETSZÉS

    Filmkritika Fábry Péter Térmetszés című filmjéről.

    „A film – akárcsak Csurka István színdarabja, a Házmestersirató – tiltakozás az egyenlőtlenség ellen, mely a társadalmat kérdezőkre és kérdezettekre osztja. Fábry Péter eredeti képi fantáziájának, a forgatókönyvíró-társ Nemes István leleményének, Péterffy András operatőr technikai felkészültségének köszönhetjük, hogy csak úgy dúskálhatunk a szépen kitalált és szuggesztív képekben.”

  • 1979.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Bokassa frizsiderjei
    Erdei futás

    Emberhúst találtak Bokassa frizsiderjében, de elfogyasztásukra nincs tanú. „Bokassa eljárásában az a figyelemre méltó, hogy a legősibb, civilizáció-előtti embertelenséget, az emberhús-evést modern civilizációs vívmánnyal kapcsolja groteszkül össze.”

    Carter elnök erdei futóversenyen vett részt, de nem bírta végigfutni a távot. Arca eltorzult a fényképészek és televíziós kamerák kereszttüzében. „A politikus – nem lódítási vágyból, hanem hivatásának parancsát követve – többet ígér, mint amennyit teljesíteni tud.”

  • 1979.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szabadság titokzatos bája

    Filmkritika Bunuel: A burzsoázia diszkrét bája, A vágy titokzatos tárgya és A szabadság fantomja című filmjeiről. 

  • 1979.10.28. Magyar Nemzet, E.I.: „Soha többé”

    Vers.

  • 1979.10.szám Kritika, Gyergyai Albert: Százegy elbeszélés
    (194 –1975)

    Könyvkritika a Százegy elbeszélés (1945-1975) című antológiáról (Magvető és a Szépirodalmi közös kiadásában és Domokos Mátyás szerkesztésében).

    „…a legfrissebb kötet Galgóczi, Szabó István, Kertész Ákos és mások jelentős írásai mellett Eörsi István megrendítő »Egy beszélgetés«-ét (valószínűleg Lukács György egyik! utolsó napját) és ezek az egész gyűjtemények legkiemelkedőbb alkotásai, s főképp a harmadik kötet a legszebb ígéreteket tartalmazza a közeljövő magyar elbeszélő irodalmából.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke a honlapon elérhető az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél

  • 1979.11.09. (262.szám) Kisalföld, G. B.: A rádió mellett

    Régóta tart a vita a színház feladatáról. A rádió Színházi Magazinjának különkiadása arra keresett választ, „mi a színház 1979-ben, és mi lesz. lehet 2000-ben”. A vitában részt vett Eörsi István is.

    Eörsi: „A lényeges dolgokról nyers, őszinte hangnemben beszélő előadásoknak kell lenniük. Van egy olyan mítosz, hogy ezeknek nincs közönségük. De azért nincs, mert meg sem kíséreltük létrehozni. Persze, ez nem azonos az operett közönségével.”

  • 1979.11.10. (263.szám) Népújság (Heves Megyei), Kihirdették az Agria drámapályázat eredményét

    A pályázatra nyolc mű érkezett. Az eredményhirdetés Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában volt. Fotó: dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke a pályázaton helyezést elért írók társaságában

    „A tegnap változásai, Sárospataki István Agria, illetve Eörsi István Egy tisztáson című alkotásait — neves szakemberekből álló bíráló bizottság zsűrizte. […] Miután dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, átadta a pályadíjakat. Száraz György a 25 000 forintos jutalmat, Örsi Ferenc a 20 000 forintosat, Eörsi István 15 000 forintosat kapta.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson. Történelmi tragibohózat két részben
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1979.11.14. Magyar Hírlap, Hegyi Gyula: Versek és versmondók
    Tévénapló

    Költőink jelenléte a nagyvilágban, műfordítás-kultúránkról. A televízió Századunk lírája című sorozatáról. Hans Magnus Enzensberger versei a műsorban. Szerkesztette Farkas Katalin, rendezte Illés István; Garai Gábor és Eörsi István fordította a verseket.

  • 1979.11.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Írók, művészek, zeneszerzők, történészek, közgazdászok, filozófusok beadványban tiltakoznak a prágai disszidensek elítélése ellen, és kérték szabadon bocsájtásukat. Beadványukban a tiltakozók nem tértek ki a magyarországi viszonyokra, csupán a csehszlovákiai események ellen tiltakoztak. Kádárék elhallgatják az eseményt. Kádár utódlásának kérdése, a párton belüli küzdelmek, a tabutémák. Az uránérc sorsa. A paksi erőmű építése. Magyarország bauxittermeléséről, a lignitbányákról, a vallás helyzetéről.

    „Érthető okokból az aláírók neveit a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Eddigi hírek szerint az aláírók között található Eörsi István, Konrád György, Gáli József írók, Székely Endre zeneszerző, Hamburger Mihály filozófus, Rajk László özvegye és fia László, Jánosy Ferenc közgazdász, Hegedűs András volt miniszterelnök, Donát Ferenc.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1979.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, Eö: A nevetés éle

    Glossza A Krőzus című ÉS-glosszáról, amely egy lakáshirdetésről szól. A hirdető kétezer forintért akar lakáslehetőséghez jutni, és a glosszaíró megkérdezi: „Vajon honnan van neki ennyi pénze?” Eörsi eltöpreng azon, hogy vajon kit takarhat a hirdető, és sajnálja, hogy a glosszaíró nem vette figyelembe a témában mélyebben rejlő humorforrást.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.10.27. (43.szám) p.: A Krőzus (A cikk nincs a honlapon)

  • 1979.11.szám Alföld, Simon Zoltán: Eörsi István: Történetek egy hideg faházban

    Könyvkritika. Versek, prózák, dráma. A téma: hűség, hűtlenség.

     „… Eörsi egy egész nemzedék gondját, morális konfliktusát próbálja kifejezni, értelmezni és ezzel feloldani. […] A meghökkentés, a nyelvöltögető fintor nem idegen Eörsi epikájától sem. […] Kár, hogy ezt a valóban létező etikai ellentmondást Eörsi olyan frivol szituációval kapcsolja össze, amely részben elfedi, részben eltorzítja a konfliktus lényegét, szélesebb társadalmi érvényességét.” 

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / kötetek / magyar nyelvű résznél.

  • 1979.11.szám Kritika, Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    Beszélgetés Vámos Lászlóval

    Részlet a cikkből. A hamburgi Nemzetek Színháza kapcsán Eörsi félreértette Vámos szavait. Népszínház kontra avantgarde.

    Előzmény:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 1979.12.01. (48.szám) Film Színház Muzsika, B. Fazekas László: Rádió
    A Cenci ház

    „A Rádió Világszínház új, immár tizedik ciklusa a romantika nagy korszakának alkotásait mutatja be, összesen hét művet. […] A Cenci házat ez alkalommal mutatták be először Magyarországon.” Szerzője: Percy Bysshe Shelley, fordítója Eörsi István, rendezője Kővári Katalin.

  • 1979.12.01. Nemzetőr, Értelmiségiek tiltakozó mozgalma Magyarországon

    Három levél a magyarországi értelmiségiek tiltakozásáról a prágai disszidensek elítélése ellen.

    A harmadik levelet a magyar népköztársaság elnöki tanácsának címezték, és 185-en írták alá – többek közt Eörsi István – október 29-én.

    „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának — Budapest »Tiltakozunk a Charta77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását.« Budapest, 1979 október 29.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1980.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szónoklat

    Vers.

  • 1980.01.szám Új Látóhatár, Gömöri György: Hiányos összefoglaló
    levél

    Reflexió Dénes Tibor tanulmányára; rámutat tévedéseire, hiányosságaira.

    „Eörsi István tudtommal sohasem írt »Rózsadomb« címmel színművet — ezzel szemben 1956-ban a József Attila Színház bemutatta Gáli István »Szabadsághegy« című színművét; Dénes nyilván erre gondol.”

    Előzmény:

    • Új Látóhatár, 1979.03–04.szám Dénes Tibor: Villanyfénybe – messzelátóval

  • 1980.02.20. Magyar Hírlap, Zelei Miklós: A tehetségüket bizonyító fiatalokról
    Beszélgetés Földeák Jánossal

    Beszélgetés a hetvenedik születésnapját ünneplő íróval. Az 50-es években az írószövetség nevelési osztályának vezetőjeként osztályával sok fiatalt fedeztek fel, köztük Eörsi Istvánt.

  • 1980.02.28. Népszabadság, Zappe László: Abszolút csúcsszuper és abszolút egyszerű
    A Kabaré Veszprémben és Kaposváron

    Színikritika.

    „Kaposváron Gazdag Gyula rendezte meg a Kabarét, s lényegében a veszprémivel ellenkező felfogásban: tragédiára hangolta az előadást. Ehhez persze nemcsak a megszokott dramaturgiai beavatkozásokra, húzásokra, átcsoportosításokra, de Szinetár Miklós és G. Dénes György által fordított szöveg apróbb megváltoztatásaira, helyenként teljes átírására volt szükség, Eörsi István dramaturgi közreműködésével.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.02.szám Híd, Balázs Attila: Útinapló II.

    Részlet.

    „Írtam a Sympóba. Megkértem Magdit, hagy a lapot továbbítsa Eörsinek (aki »stramm gyerek«), lépjen kapcsolatba Ginsberggel, ha jónak látja.”

  • 1980.02.szám Nagyvilág, Szász Ferenc: Állhatatos Proteusz

    Könyvkritika Hans Carl Artmann: How much, szivi? Válogatott prózai írások. (Európa Könyvkiadó, 1978); H. C. Artmann versei (Európa Könyvkiadó, 1978.) című kötetekről.

    „A költeményeket Hajnal Gábor válogatta, Hajnal Gábor, Kalász Márton, Kálnoky László és Mezey Katalin, a prózai írásokat Eörsi István, Oravecz Imre és Tandori Dezső fordították.”

    • A How Much, szivi? kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy vonaton

    Széppróza.

  • 1980.04.13. (15.szám) Szabad Föld, E.I.: József Attila

    Vers.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.