EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, Eö: A nevetés éle

    Glossza A Krőzus című ÉS-glosszáról, amely egy lakáshirdetésről szól. A hirdető kétezer forintért akar lakáslehetőséghez jutni, és a glosszaíró megkérdezi: „Vajon honnan van neki ennyi pénze?” Eörsi eltöpreng azon, hogy vajon kit takarhat a hirdető, és sajnálja, hogy a glosszaíró nem vette figyelembe a témában mélyebben rejlő humorforrást.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.10.27. (43.szám) p.: A Krőzus (A cikk nincs a honlapon)

  • 1979.11.szám Alföld, Simon Zoltán: Eörsi István: Történetek egy hideg faházban

    Könyvkritika. Versek, prózák, dráma. A téma: hűség, hűtlenség.

     „… Eörsi egy egész nemzedék gondját, morális konfliktusát próbálja kifejezni, értelmezni és ezzel feloldani. […] A meghökkentés, a nyelvöltögető fintor nem idegen Eörsi epikájától sem. […] Kár, hogy ezt a valóban létező etikai ellentmondást Eörsi olyan frivol szituációval kapcsolja össze, amely részben elfedi, részben eltorzítja a konfliktus lényegét, szélesebb társadalmi érvényességét.” 

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / kötetek / magyar nyelvű résznél.

  • 1979.11.szám Kritika, Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    Beszélgetés Vámos Lászlóval

    Részlet a cikkből. A hamburgi Nemzetek Színháza kapcsán Eörsi félreértette Vámos szavait. Népszínház kontra avantgarde.

    Előzmény:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 1979.12.01. (48.szám) Film Színház Muzsika, B. Fazekas László: Rádió
    A Cenci ház

    „A Rádió Világszínház új, immár tizedik ciklusa a romantika nagy korszakának alkotásait mutatja be, összesen hét művet. […] A Cenci házat ez alkalommal mutatták be először Magyarországon.” Szerzője: Percy Bysshe Shelley, fordítója Eörsi István, rendezője Kővári Katalin.

  • 1979.12.01. Nemzetőr, Értelmiségiek tiltakozó mozgalma Magyarországon

    Három levél a magyarországi értelmiségiek tiltakozásáról a prágai disszidensek elítélése ellen.

    A harmadik levelet a magyar népköztársaság elnöki tanácsának címezték, és 185-en írták alá – többek közt Eörsi István – október 29-én.

    „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának — Budapest »Tiltakozunk a Charta77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását.« Budapest, 1979 október 29.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1980.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szónoklat

    Vers.

  • 1980.01.szám Új Látóhatár, Gömöri György: Hiányos összefoglaló
    levél

    Reflexió Dénes Tibor tanulmányára; rámutat tévedéseire, hiányosságaira.

    „Eörsi István tudtommal sohasem írt »Rózsadomb« címmel színművet — ezzel szemben 1956-ban a József Attila Színház bemutatta Gáli István »Szabadsághegy« című színművét; Dénes nyilván erre gondol.”

    Előzmény:

    • Új Látóhatár, 1979.03–04.szám Dénes Tibor: Villanyfénybe – messzelátóval

  • 1980.02.20. Magyar Hírlap, Zelei Miklós: A tehetségüket bizonyító fiatalokról
    Beszélgetés Földeák Jánossal

    Beszélgetés a hetvenedik születésnapját ünneplő íróval. Az 50-es években az írószövetség nevelési osztályának vezetőjeként osztályával sok fiatalt fedeztek fel, köztük Eörsi Istvánt.

  • 1980.02.28. Népszabadság, Zappe László: Abszolút csúcsszuper és abszolút egyszerű
    A Kabaré Veszprémben és Kaposváron

    Színikritika.

    „Kaposváron Gazdag Gyula rendezte meg a Kabarét, s lényegében a veszprémivel ellenkező felfogásban: tragédiára hangolta az előadást. Ehhez persze nemcsak a megszokott dramaturgiai beavatkozásokra, húzásokra, átcsoportosításokra, de Szinetár Miklós és G. Dénes György által fordított szöveg apróbb megváltoztatásaira, helyenként teljes átírására volt szükség, Eörsi István dramaturgi közreműködésével.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.02.szám Híd, Balázs Attila: Útinapló II.

    Részlet.

    „Írtam a Sympóba. Megkértem Magdit, hagy a lapot továbbítsa Eörsinek (aki »stramm gyerek«), lépjen kapcsolatba Ginsberggel, ha jónak látja.”

  • 1980.02.szám Nagyvilág, Szász Ferenc: Állhatatos Proteusz

    Könyvkritika Hans Carl Artmann: How much, szivi? Válogatott prózai írások. (Európa Könyvkiadó, 1978); H. C. Artmann versei (Európa Könyvkiadó, 1978.) című kötetekről.

    „A költeményeket Hajnal Gábor válogatta, Hajnal Gábor, Kalász Márton, Kálnoky László és Mezey Katalin, a prózai írásokat Eörsi István, Oravecz Imre és Tandori Dezső fordították.”

    • A How Much, szivi? kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy vonaton

    Széppróza.

  • 1980.04.13. (15.szám) Szabad Föld, E.I.: József Attila

    Vers.

  • 1980.04.22. (93.szám) Pest Megyei Hírlap, A részletek hiteléből
    Két költő

    Guillaume Apollinaire versei jelentek meg a Lyra Mundi sorozatban Réz Pál válogatásában. A fordítók között találjuk többek közt Eörsi Istvánt. Az Új Pegazus sorozatban Seamus Heaney versei jelentek meg Tandori Dezső válogatásában és fordításában.

    „Egy költeményt igen érdekesen: több fordításban is olvashatnak: A Mirabeau-hidat (Eörsi, Illyés, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István átültetésében).”

    • Az Apollinaire versei című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.04.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete
    A Karády-szindróma
    Jelenségek

    Esszé. Karády Katalin növekvő népszerűsége. A Halálos tavasz sajtóvisszhangja. Utalás Eörsi kritikájára, amelyben giccsként aposztrofálta a filmet. Dalairól, filmbéli szerepeiről. Karády életútja, pályája.

    „Mintha a kelleténél jóval többet törődtünk volna vele az elmúlt hónapokban. Ennek az a magyarázata, hogy az agyonhallgatott, megtagadott, de meg nem haladott konfliktusok mindig előbukkannak, ismételten kitüremkednek a művelődéspolitika résein. […] Részben rehabilitáció is, ami körülötte zajlik. Csak éppenséggel kétséges, hogy helyesen folyik-e a tisztázódás, és kétes a glória, ami lassan övezni kezdi.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.04.07. (14.szám) E.I. Érzékeny libikóka

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 1983.06.szám Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész) (Részlet)

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogy halt meg?

    Vers.

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Sajtágyú

    Színikritika. Jiří Voskovec – Jan Werich: Nehéz Barbara a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Fordító: Hosszú Ferenc és Eörsi István, dalszöveg: Eörsi István, rendező: Gazdag Gyula.

  • 1980.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A siker bére

    Filmkritika Woody Allen: Annie Hall című filmjéről. „…a film Woody Allen és Diana Keaton egykori szerelmének valóságalapjára épül.”

  • 1980.05.Valóság, Bányai Gábor? Szórakozás? Luxus? Menedék?

    (Beszélgetések a színház szerepéről, helyzetéről, lehetőségeiről. A beszélgetőtársak: Mérei Ferenc pszichológus, Almási Miklós esztéta, Hernádi Gyula író-szociológus, Eörsi István író, Darvas Iván színművész, Székely Gábor és Szikora János színházi rendezők.)

  • 1980.06.01.Új Tükör, Szántó Judit: A Nehéz Barbara

    (Színikritika. Jiri Voskovec és Jan Werich zenés komédiája a kaposvári Csiky Gergely Színházban.)

  • 1980.06.05. (130.szám) Déli Hírlap, máté: Lendítem lábamat

    A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban Balogh Attila költő napja volt, a Lendítem lábamat című verseskötete megjelenése alkalmából. Eörsi István bemutatta Balogh költészetét a közönségnek.

  • 1980.06.14. Esti Hírlap, Két ősbemutató
    Agria Játékszín

    Eger Város Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége és a Kulturális Minisztérium pályázatára Eörsi István is küldött be pályaművet. 

  • 1980.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vonaton, éjjel
    Mese a publicistáról

    Publicisztika. A vonat két állomás között hirtelen megáll, mert egy nő meghúzta a vészféket. A szerző eljátszik a gondolattal, vajon mi késztette a nőt a vészfék meghúzásához, s elhatározza – vállalva a visszautasítást vagy a botrányt –, hogy megkérdezi tőle. Végül a kannibál Bokassánál köt ki, és gondolatban felteszi neki a kellemes, majd a kellemetlen kérdést.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Eörsi István: Levél egy olvasónak
    • Magyar Hírlap, 2006.08.23. Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

  • 1980.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szózuhatag Hitchcock-ügyben

    Széppróza. Gondolatok Hitchcock filmjeinek ürügyén bűnösségről, jogról, pénzről és morálról.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.