EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1980.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szózuhatag Hitchcock-ügyben

    Széppróza. Gondolatok Hitchcock filmjeinek ürügyén bűnösségről, jogról, pénzről és morálról.

  • 1980.07.szám Életünk, Eörsi István: A bécsi erdőben

    Novella.

  • 1980.07.szám Nagyvilág, Friederike Mayröcker versei

    hogyan nevezlek ha rád gondolok és nem vagy jelen:. A felszólítás. „the spirit of ’76”. Háromsoros 1978. II. 21-én.

    Eörsi István fordításai.

  • 1980.08.03. Magyar Nemzet, E.I.: Versek november 30-án
    Ha könyörgő hanghordozással
    Sárga vers

    Versek.

  • 1980.08.16. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy olvasónak

    Eörsi korábbi publicisztikája, melyben egy vonaton történt eseményről írt, csalódást okozott olvasójában, amiért nem fejezte be. Pótolja a hiányosságát, és teljesíti olvasója kérését, a befejezést több variációban is megírja. A végén viszont megjegyzi, hogy a történetek befejezhetetlenek, amíg élünk.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.06.21. (25.szám) E.I.: Vonaton, éjjel 

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2006.08.23. Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

  • 1980.08.19. Magyar Nemzet, Nagy Sz. Péter: Ürügyeim
    Eörsi István írásai

    Eörsi Ürügyeim című kötetének kritikája.

    „Sükösdnek válaszolva írja: »Nem csak azt vonnám tehát kétségbe, hogy a nemzedékek világnézetileg — és főként a morális gyakorlat szempontjából — élesen elkülönülnek egymástól, hanem azt is, sőt elsősorban azt, hogy a több történelmi tapasztalat szükségképpen jár együtt szélesebb látókörrel, nagyobb valóságérzékkel.«”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.08.23. (34.szám) A Hét, Guillaume Apollinaire: Bűnbánó granadaiak

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1980.08.30. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csoóri Sándor panaszáról

    Vita. Csoóri A panaszos hangról című írására reflektál, amely az irodalomról szól.

    „A nemzet nem lehet közös vállalkozás, amíg érdekellentétek szabdalják keresztül-kasul.” Csoóri „pátoszát elvont-általános utópia színezi át”. Csoóri szembeállítja a gazdasági eredményeket a nemzeti értékekkel. E tekintetben Eörsi Mezei Andrással ért egyet.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.09. (32.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról – Nincs a rendszerünkben

    Kapcsolódó cikkek:

    • Életünk, 1979.11.szám Zalán Tibor: Arctalan nemzedék
    • Élet és Irodalom, 1980.06.14. (24.szám) Sükösd Mihály: Továbbjutni (ha lehet) – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Mezei András: Az ellenzék nem panaszkodik – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Fekete Gyula: Darázsfészek – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1980.09.20. (38.szám) Páskándi Géza: Egység és széthúzás
    • Életünk, 1980.11.szám Kiss Ferenc: Nemzet-vállalkozás? Levél Mezei Andrásnak
    • Életünk, 1980.11.szám Mezei András: Válasz Kiss Ferencnek
    • Olvasó Nép, 1981.02.01. (7.szám) Varga Csaba: Az életesélyek demokratikusabb elosztása. A fiatal könyvtárosok telkibányai olvasótáboráról
    • Jel-Kép, 1981.04.szám Zöldi László: Továbbjutni (ha lehet). Az Élet és Irodalom vitáiról
    • Mozgó Világ, 1982.01.szám Hatvani Dániel: Készülődés a számadásra
    • Mozgó Világ, 1983.08.szám Bertha Zoltán: A József Attila Kör első füzetei
    • Kortárs, 1983.12.szám Balassa Péter: „Szó, szó, szó”
    • Hungarológiai Értesítő, 1984.03–04.szám Csapody Miklós: FASÍRT avagy viták a „fiatal irodalomról”
    • Népszava, 1990.02.06. Kovács Júlia: Csoóri Sándor Mégsem Marlon Brando
    • Népszabadság, 1994.03.05. E.I.: Egy interjú és a realitások
    • Magyar Hírlap, 1994.03.09. Ördögh Szilveszter: Republicisztika
    • Magyar Narancs, 1994.03.10. Szalai Pál – A szerk.: Tisztelt Szerkesztőség!
    • Népszabadság, 1994.03.11. Pogonyi Lajos: Tóth Dezső elegánsabban csinálta...
    • Új Magyarország, 1994.03.18. Z. L.: Légy a tejben
    • Mozgó Világ, 1996.12.szám Révész Sándor: Aczél György és a fasírt
    • Élet és Irodalom, 1997.03.14. (11.szám) Csoóri Sándor: A panaszos hangról
    • Magyar Hírlap, 2000.07.05. E.I.: Egy kínos fejleményről
    • Magyar Hírlap, 2000.07.10. Nádai Éva: Eörsinek nincs igaza
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Elek István: A fogadtatás
    • Magyar Demokrata, 2000.07.13. (28.szám) Bencsik András: Barikádok között
    • Magyar Hírlap, 2000.07.13. Dr. Komlósi Zsolt: Szekértáborok és Elek István
    • Magyar Nemzet, 2000.10.14. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Népszabadság, 2004.07.31. Révész Sándor: A múlt köde – 2000. július
    • Magyar Hírlap, 2006.05.13. Majtényi László – Miklósi Zoltán: Mérges olvasók
    • Rendszerváltó Szemle, 2022.01–02.szám (tavasz-nyár) Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés
    • Újnépszabadság, 2022.08.28. Mohácsi János: A kirúgóemberről
    • Újnépszabadság, 2022.11.14. Néhány sor a Magyar Hírlap fejfájára

  • 1980.08.szám Kortárs, E.I.: E. I. önkéntes hiányos számvetése és kurta prognózisa 1979. december 31-én 22 és 23 óra között

    Vers.

  • 1980.08.szám Színház, Forray Katalin: Kabaré mindenáron?

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Joe Masteroff: Kabaré című előadásról. Rendező: Gazdag Gyula – dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.08.szám Színház, Nádudvari Anna: A túlélés bohócai

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Jiří Voskovec–Jan Werich: A Nehéz Barbara című előadásról. Rendező: Gazdag Gyula – dalszövegfordító: Eörsi István.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.08.szám Színház, Rajk András: „Magyar drámák színháza”
    Koltai Tamás könyvéhez

    Könyvkritika Koltai Tamás: Magyar drámák színháza című kötetről. Eörsi István: Sírkő és kakaó című darabjának kritikája is szerepel a könyvben.

    • A kötet tartalomjegyzékét és előszavát elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

    Az Eörsiről szóló tartalmak:

    • Eörsi István: Sírkő és kakaó 162. oldal
    • Eörsi István: Hordók 165. oldal
    • Eörsi István: Széchenyi és az árnyak 199. oldal

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darabok címét.

  • 1980.09.06. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy parcellányi zsenialitás

    Könyvkritika Franz Xaver Kroetz: Felső-Ausztria című kötetéről, mely összegyűjtött darabjait tartalmazza. A fordító: Oravecz Imre. Eörsi Hiányolja a gyűjteményből A vadászat című művét. 

  • 1980.09.szám Kritika, E.I.: A nyájas fasizmus

    Naom Chomsky amerikai nyelvtudós interjúja a bécsi Forumban. USA – rosszabb, mint gondoljátok címmel megjelent írásának elemzése a „nyájas fasizmus”-ról.

    „Chomsky szerint a gázkamrák és az elnyomás brutális formái leválaszthatók a fasizmusról. Ha az államhatalom centralizálását egybehangolják a kapitalista vállalkozással, világkereskedelemmel és finánctőkével, akkor alakul ki a »nyájas fasizmus«, vagyis a fasizmus rendszeresített borzalmak nélkül üzemelő válfaja.”

  • 1980.09.szám Kritika, Tarján Tamás: Ivo Bresan: Paraszt Hamlet

    Színikritika. A kaposvári Csiky Gergely Színház előadása Babarczy László rendezésében. A fordítók: Sády Erzsébet és Eörsi István.

  • 1980.10.01. (40.szám) Pesti Műsor, IVO BRESAN: PARASZT HAMLET

    A Szegedi Kisszínház Ivo Bresan: Paraszt Hamlet című darab címlapja. Fordította: Sárdy Erzsébet és Eörsi István. A verseket fordította: Eörsi István. Rendező: Ruszt József, Seregi Zoltán, Böhm György.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.01. (40.szám) Pesti Műsor, SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

    A kaposvári Csiky Gergely Színház Shakespeare: Szentivánéji Álom című darabjának címlapja. Arany János fordítását Eörsi István alkalmazta színpadra.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.05. (234.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Puck és a kultúrbrigád
    SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

    Színikritika Shakespeare Szentivánéji Álom című darabjáról. A kaposvári Csiky Gergely Színház társulata évadnyitó előadása. A rendező: Ács János.

    „Az első meglepetés: AranyJános fordítását — amely, mi tagadás: kissé archaikussá vált — Eörsi István közelebb hozta hozzánk. Ihletetten, avatott kézzel bánt a szöveggel, az könnyebben gördülékenyebbé, befogadhatóbbá vált. Nem nehéz jósolni, hogy eljövendő kiadásokban ezt a változatot látjuk majd viszont.”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.11. (41.szám) Élet és Irodalom, Iszlai Zoltán: Lényegüldözőben

    Könyvkritika Eörsi István: Ürügyeim című, prózai írásokat tartalmazó kötetéről.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1980.10.11. (41.szám) Film Színház Muzsika, Bulla Károly: Szentivánéji álom

    Színikritika. Shakespeare művét Kaposváron Eörsi István alkalmazta színpadra Arany János fordításának felhasználásával.

    „Tulajdonképpen az előadás látta után nem találjuk felháborítónak a »merényletet«, mert Ács János kitűnő rendezése meggyőz Eörsi igazáról, bár az is feltehető, hogy Ács alighanem az eredeti változatból is hasonló intenzitású, szép előadást hozott volna létre.”

  • 1980.10.15. Népszabadság, Zappe László: Kisemberek nagy kalandja
    A Szentivánéji álom Kaposvárott

    Színikritika. Rendező: Ács János – Arany János fordítását átdolgozta: Eörsi István.

    „Eörsi István köznapibbra írta át Arany János fordítását…”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.18. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az idegen bolygó nagykövete
    Gerillák és nagykövetek

    Versek.

  • 1980.10.18. Népszava, Csáki Judit: Színházi esték

    Színikritika két bemutatóról. Goldoni Két úr szolgája a Nemzeti Színházban és Shakespeare Szentivánéji álom című darabja a Kaposvári Csiky Gergely Színházban. A Szentivánéji álom rendezője Ács János. Színpadra alkalmazta és Arany János fordítását átdolgozta Eörsi István.

    „Eörsi István »mai színpadra alkalmazta« a darabot és Arany fordítását is. Olyan alázattal és hozzáértéssel, hogy munkája nyomán Arany sorai szólnak erősebben és Shakespeare gondolatai maibban.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.10.19. (246.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: Marica, talpig szivárványban
    Bemutató a színházban

    Színikritika Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéről a kaposvári Csiky Gergely Színházban Babarczy László rendezésében, Eörsi István átdolgozásában.

    „Eörsi egyetlen cinkos kacsintás nélkül — tehát messzire kerülve a nacionalizmus csapdáját — karikírozza a »nemzeti sajátosságokat«.”

    • A témához kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.