Cikkek
-
1979.05.27. Magyar Szó, E.I.: Kövek egy síremlékhez
1979.05.szám Irodalmi Szemle, Balla Kálmán: Új Pegazus
Részlet. Az új könyvsorozatban, az Új Pegazusban Lawrence Ferlinghetti versei (1977); Fordítója: Eörsi István.
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
1979.06.15. Fejér Megyei Hírlap, Tódor János: A tényköztérképész
Könyvkritika Eörsi Történetek egy hideg faházban című kötetéről.
„Írásai olvasmányosak, kerettörténetei önmagukban is szórakoztatóak. Ami »valódi« irodalommá teszi őket, az a gondolatok eredetisége, az írói magatartás etikai jelenléte okozta többrétegűség.”
A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1979.06.17. Magyar Nemzet, E.I.: Levél
Vers Nagy László halálára.
1979.06.20. Népszabadság, MTI: Július 13-án kezdődik a balatoni nyári színház programja
Programismertető.
„Elsőként Ivo Bresan mai jugoszláv szerző zenés játékát, a Paraszt-Hamletet láthatja a közönség, Babarczy László rendezésében. A művet Eörsi István alkalmazta magyar színpadra, zenéjét Hevesi András szerezte.”
- A darab szövegének első részét elolvashatja a honlapon itt: Alföld, 2013.08.szám Háy János: Rák Jóska, dán királyfi
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1979.06.28. Magyar Nemzet, E.I.: Búcsú
(Örkény István emlékének)1979.06.30. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Squat
A Theater Heute-ban olvastamA Nemzetek Színházának idei fesztiválján Hamburgban a Squat-Theater keltette a legnagyobb feltűnést. „A társadalom peremére szorított, lenyomott, gunnyasztásra kényszerített értelmiség közérzetének adnak hangot, mégpedig idegen földön, ahol a betolakodók tudatával telepedtek meg. A csoport törzstagjai magyarok, színházi pályafutásukat Zuglóban kezdték meg Kassák-Stúdió néven, majd Lakás Színház néven folytatták.” Most az Andy Warhol utolsó szerelme című darabot adták elő.
1979.06.szám Kortárs, E.I.: Miközben
És visszhangok mindenfeléVersek.
1979.06.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger: A Titanic pusztulása
Versrészletek – Eörsi István fordítása.
1979.06.szám Színház, Szekrényesy Júlia: Én nem élek, de túlélek
Eörsi István „Sírkő és kakaó”-ja BékéscsabánSzínikritika a Békés megyei Jókai Színházban bemutatott Eörsi István: Sírkő és kakaó című előadásról. Rendező: Udvaros Béla. A darab tizenegy évvel ezelőtt született. Idézet Létay Vera Élet és Irodalomban megjelent 1968-as kritikájából.
„Az a társadalmi szerződés, melyet Eörsi ábrázol, nem valamely közös cél óhajtásán, a szándékok egységén, hanem az érdekek szembenállásának és kibékíthetetlenségének elleplezésén alapszik. […] Ez a darab tehát azt az abszurd helyzetet is világosan feltárja, amelyben az erkölcs teljes mértékben társadalmi mimikrivé válik. […] A Sírkő és kakaó azt az írói felismerést is tükrözi, mely szerint ez a fajta alkalmazkodás, megalkuvás, alakoskodás már nemcsak erkölcstelen, s ezért kipellengérezendő, hanem életveszélyes is, mert eredménye több mint kétséges. […] arról is szól, hogy már az alakoskodás, az alázatos alkudozás sem kifizetődő.”
- Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1968.01.13. (2.szám) Létay Vera: Szokratész és a macska
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1979.07.07. (27.szám) Film Színház Muzsika, Szentjakabi Nyári Esték `79.
Kaposvárott a „Szentjakabi Nyári Esték” idei rendezvénysorozata programja. Ivo Brešan Paraszt Hamlet című zenés játékát színpadra alkalmazta Eörsi István, zeneszerzője Hevesi András, rendezője Babarczy László.
1979.07.21. (29.szám) Film Színház Muzsika, Fábián László: A vér mítosza
Filmkritika Arthur Penn filmjéről, a Bonnie és Clyderól.
„…szemben a Filmkultúra kritikusával, az általam is nagyra becsült Eörsi Istvánnal — én inkább azt mondom: Arthur Penn világhírű filmje, a Bonnie és Clyde mestermű (ő »remekművet« írt).”
Előzmény:
- Filmkultúra, 1979.03.01. (2.szám) E.I.: Veszélyes egyensúly
1979.07.27. (30.szám) Magyar Ifjúság, Takács István: Az átmenet folytatódik
JEGYZETEK A SZÍNHÁZI ÉVADRÓL„A régi gond, hogy t. i. az új magyar darabok legtöbbjére ráfért volna az erőteljesebb dramaturgi munka, most is jelentkezett (Szakonyi: A hatodik napon, Maróti: Közéletrajz, Eörsi: Play Molnár, Kopányi: Késői békülés, Juhász: Máz, és más darabok is). Ez egyben újabb hiány jelzése is: kevés a képzett színházi dramaturg, s a pótmegoldások — írók, esetleg drámaírók alkalmazása e posztra — nem mindig válnak be.”
1979.07.28. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy időszerűtlen klasszikushoz
Könyvkritika. Majakovszkij: Oroszország, a művészet és mi. Válogatta, az előszót írta és jegyzeteivel ellátta: Larisza Oginszkaja. Eörsi levele Majakovszkijnak, akit a legidőszerűtlenebb klasszikusnak tart, és szerinte az értelmiség lesajnálja.
„…időszerűsége egy erkölcsi elit lelki szükségletében rejlik, és nincs gyakorlati jelentősége; […] De a stílusnál is időszerűtlenebb esztétikai alapbeállítottsága: Ön a művészetet szőröstül-bőröstül alá akarta rendelni a propaganda és agitáció világmegváltó feladatainak.”
Reagálás:
- Délmagyarország, 1984.04.04. (80. szám) Domonkos László: Az „időszerűtlenül” aktuális költő
1979.07.szám Nagyvilág, E.I.: Egy kudarc örömei
Ernst Jandl fordítása közbenJandl versei fordításának nehézségeiről.
Kapcsolódó tartalom:
- Nagyvilág, 1979.07.szám Ernst Jandl két versciklusa
1979.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl két versciklusa
Napóraüveg. Vegyes tétel.
Eörsi István fordításai.
Kapcsolódó tartalom:
- Nagyvilág, 1979.07.szám E.I.: Egy kudarc örömei
1979.08.12. (188.szám) Somogyi Néplap, E.I.: Állati
Vers.
1979.08.26. Magyar Nemzet, E.I.: Beismerő vallomás
Publicisztika Chaplin koporsójának elrablásáról. Az államügyésznek címzett tárca bevezetőjében Andersen mesehősére, a „Király meztelen!”-t kiáltó utcafiújára emlékeztet. „…én csak azért idézem az emlékezetébe, hogy jelezzem: nem hiszem, hogy nekem, Önnek, vagy bárkinek hatalmában állna meghatározni, mi tartozik a bűn körébe.” A jogi és erkölcsi nézőpont helyett a bűntudatból indul ki. „Nem tudom, hogy a mi hatóságaink is bekapcsolódtak-e annak idején az Interpol kérésére a Chaplin koporsójának elrablói ellen indított hajszába. Sajtónk mindenesetre részt vett az események latolgatásában, és mindenféle feltevésekre ragadtatta magát. Újnácik rabolták el a filmkomikust bosszúból, amiért kigúnyolta Hitlert; vagy londoni lokálpatrióták, amiért multimilliomos létére se tett soha semmit, hanyatló szülővárosa, London érdekében.” Eörsi saját magát állítja be Chaplin elrablójának, hullarablónak.
Reagálás:
- Magyar Nemzet, 2016.08.27. Pethő Tibor: Anno
1979.08.szám Színház (Drámamelléklet), Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték
Eörsi István darabja elé
Eörsi István: Jolán és a férfiak
KRÓNIKA KÉT RÉSZBENDániel Ferenc megjegyzései.
„…vegyes műfajú kötet jelent meg 1978 karácsonyára — Eörsié amelynek címe, Történetek egy hideg faházban, a kötetbeli harmincöt oldalas novellából választatott. A novella nem más, mint a Jolán és a férfiak drámai szövegkönyv elbeszélésváltozata.”
- Eörsi István Történetek egy hideg faházban című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Pesti Műsor, 1989.08.09. (32.szám) T. V.: Jolán és a férfiak. GYULAI VÁRSZÍNHÁZ
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK / és Eörsi kötetének címét.
1979.08.szám Színház, Takács István: Tanulságokról és teendőkről
Beszélgetés a kaposvári, a kecskeméti és a szolnoki színház vezetőivelA magyar színházi életben végbement változásokról, a felesleges aggodalmakról, a nagy visszhangot kiváltott előadásokról, az elmúlt évad tanulságairól, örömeiről, gondjairól, terveikről. Beke Sándor megemlíti Eörsi István Play Molnár című darabját.
1979.08.szám Tiszatáj, Iszlai Zoltán: Eörsi, elegyesen
Történetek egy hideg faházbanKönyvkritika.
„Verset és novellát, karcolatot és bölcselő glosszát, kisesszét és példázatos anekdotát mindeddig legügyesebben Eörsi István vegyített Lonci narancssárgában című kötetében, mely 1976 végén jelent meg. Ezt a bő választékot toldotta meg új könyvében (Történetek egy faházban) műfordítással, lírai útiképpel, bohóctréfával, és kétrészes történelmi-filozófiai drámával.”
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK / és Eörsi kötetének címét.
1979.09.01. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ötlábú bárány
A normális szemléletről, a normális emberről. „A normális ember előállításának egyik leghatékonyabb pedagógiai emeltyűje a bűntudat. […] Normális személyiség csak úgy tenyészthető ki, ha élvezeteit és örömeit szigorú normákhoz kötik.” Még a szórakozást és annak tartalmát is normák irányítják. A médiák és a pénz szerepe. A törvények tisztelete – függetlenül tartalmuktól –, a felsőbbség automatikus tisztelete, a fennálló egyenlőtlenségek szentesítése. „A normális ember legtorzabb tulajdonsága a kritikátlan törvénytisztelet. […] Amikor például törvények írják elő az állampolgárok meghatározott csoportjának faji, nemzeti vagy osztályszempontból történő degradálását, esetleg deportálását, és kiirtását, akkor a törvény a szóban forgó embercsoportot alacsonyabbrendűnek tünteti fel. A törvénytisztelet ilyenkor e csoport üldözésének, esetleg kiirtásának elfogadását, olykor aktív művelését írja elő.” A szabad sajtó és véleménynyilvánítás joga.
Reagálás:
- Könyvtáros, 1984.09.01. (9.szám) Györe Pál: Konvergencia, divergencia
- Élet és Irodalom, 1999.06.04. (22.szám) Varga László: A mulatság vége
1979.09.08. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szellem jutalma
Glossza. Az idegenforgalom és az autóbanditizmus sokfélesége.
1979.09.szám Életünk, E.I.: Képes beszédben előadott tanácsok és oktatások E. I. önkéntesnek, békeidőben
Vers.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
