EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.11.15. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél

    Írók, művészek, zeneszerzők, történészek, közgazdászok, filozófusok beadványban tiltakoznak a prágai disszidensek elítélése ellen, és kérték szabadon bocsájtásukat. Beadványukban a tiltakozók nem tértek ki a magyarországi viszonyokra, csupán a csehszlovákiai események ellen tiltakoztak. Kádárék elhallgatják az eseményt. Kádár utódlásának kérdése, a párton belüli küzdelmek, a tabutémák. Az uránérc sorsa. A paksi erőmű építése. Magyarország bauxittermeléséről, a lignitbányákról, a vallás helyzetéről.

    „Érthető okokból az aláírók neveit a mai napig nem hozták nyilvánosságra. Eddigi hírek szerint az aláírók között található Eörsi István, Konrád György, Gáli József írók, Székely Endre zeneszerző, Hamburger Mihály filozófus, Rajk László özvegye és fia László, Jánosy Ferenc közgazdász, Hegedűs András volt miniszterelnök, Donát Ferenc.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1979.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, Eö: A nevetés éle

    Glossza A Krőzus című ÉS-glosszáról, amely egy lakáshirdetésről szól. A hirdető kétezer forintért akar lakáslehetőséghez jutni, és a glosszaíró megkérdezi: „Vajon honnan van neki ennyi pénze?” Eörsi eltöpreng azon, hogy vajon kit takarhat a hirdető, és sajnálja, hogy a glosszaíró nem vette figyelembe a témában mélyebben rejlő humorforrást.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.10.27. (43.szám) p.: A Krőzus (A cikk nincs a honlapon)

  • 1979.11.szám Alföld, Simon Zoltán: Eörsi István: Történetek egy hideg faházban

    Könyvkritika. Versek, prózák, dráma. A téma: hűség, hűtlenség.

     „… Eörsi egy egész nemzedék gondját, morális konfliktusát próbálja kifejezni, értelmezni és ezzel feloldani. […] A meghökkentés, a nyelvöltögető fintor nem idegen Eörsi epikájától sem. […] Kár, hogy ezt a valóban létező etikai ellentmondást Eörsi olyan frivol szituációval kapcsolja össze, amely részben elfedi, részben eltorzítja a konfliktus lényegét, szélesebb társadalmi érvényességét.” 

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / kötetek / magyar nyelvű résznél.

  • 1979.11.szám Kritika, Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    Beszélgetés Vámos Lászlóval

    Részlet a cikkből. A hamburgi Nemzetek Színháza kapcsán Eörsi félreértette Vámos szavait. Népszínház kontra avantgarde.

    Előzmény:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 1979.12.01. (48.szám) Film Színház Muzsika, B. Fazekas László: Rádió
    A Cenci ház

    „A Rádió Világszínház új, immár tizedik ciklusa a romantika nagy korszakának alkotásait mutatja be, összesen hét művet. […] A Cenci házat ez alkalommal mutatták be először Magyarországon.” Szerzője: Percy Bysshe Shelley, fordítója Eörsi István, rendezője Kővári Katalin.

  • 1979.12.01. Nemzetőr, Értelmiségiek tiltakozó mozgalma Magyarországon

    Három levél a magyarországi értelmiségiek tiltakozásáról a prágai disszidensek elítélése ellen.

    A harmadik levelet a magyar népköztársaság elnöki tanácsának címezték, és 185-en írták alá – többek közt Eörsi István – október 29-én.

    „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának — Budapest »Tiltakozunk a Charta77 képviselőinek prágai pere és a perben hozott ítéletek ellen. Követeljük az elítéltek szabadonbocsátását.« Budapest, 1979 október 29.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1980.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szónoklat

    Vers.

  • 1980.01.szám Új Látóhatár, Gömöri György: Hiányos összefoglaló
    levél

    Reflexió Dénes Tibor tanulmányára; rámutat tévedéseire, hiányosságaira.

    „Eörsi István tudtommal sohasem írt »Rózsadomb« címmel színművet — ezzel szemben 1956-ban a József Attila Színház bemutatta Gáli István »Szabadsághegy« című színművét; Dénes nyilván erre gondol.”

    Előzmény:

    • Új Látóhatár, 1979.03–04.szám Dénes Tibor: Villanyfénybe – messzelátóval

  • 1980.02.20. Magyar Hírlap, Zelei Miklós: A tehetségüket bizonyító fiatalokról
    Beszélgetés Földeák Jánossal

    Beszélgetés a hetvenedik születésnapját ünneplő íróval. Az 50-es években az írószövetség nevelési osztályának vezetőjeként osztályával sok fiatalt fedeztek fel, köztük Eörsi Istvánt.

  • 1980.02.28. Népszabadság, Zappe László: Abszolút csúcsszuper és abszolút egyszerű
    A Kabaré Veszprémben és Kaposváron

    Színikritika.

    „Kaposváron Gazdag Gyula rendezte meg a Kabarét, s lényegében a veszprémivel ellenkező felfogásban: tragédiára hangolta az előadást. Ehhez persze nemcsak a megszokott dramaturgiai beavatkozásokra, húzásokra, átcsoportosításokra, de Szinetár Miklós és G. Dénes György által fordított szöveg apróbb megváltoztatásaira, helyenként teljes átírására volt szükség, Eörsi István dramaturgi közreműködésével.”

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1980.02.szám Híd, Balázs Attila: Útinapló II.

    Részlet.

    „Írtam a Sympóba. Megkértem Magdit, hagy a lapot továbbítsa Eörsinek (aki »stramm gyerek«), lépjen kapcsolatba Ginsberggel, ha jónak látja.”

  • 1980.02.szám Nagyvilág, Szász Ferenc: Állhatatos Proteusz

    Könyvkritika Hans Carl Artmann: How much, szivi? Válogatott prózai írások. (Európa Könyvkiadó, 1978); H. C. Artmann versei (Európa Könyvkiadó, 1978.) című kötetekről.

    „A költeményeket Hajnal Gábor válogatta, Hajnal Gábor, Kalász Márton, Kálnoky László és Mezey Katalin, a prózai írásokat Eörsi István, Oravecz Imre és Tandori Dezső fordították.”

    • A How Much, szivi? kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.03.15. (11.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy vonaton

    Széppróza.

  • 1980.04.13. (15.szám) Szabad Föld, E.I.: József Attila

    Vers.

  • 1980.04.22. (93.szám) Pest Megyei Hírlap, A részletek hiteléből
    Két költő

    Guillaume Apollinaire versei jelentek meg a Lyra Mundi sorozatban Réz Pál válogatásában. A fordítók között találjuk többek közt Eörsi Istvánt. Az Új Pegazus sorozatban Seamus Heaney versei jelentek meg Tandori Dezső válogatásában és fordításában.

    „Egy költeményt igen érdekesen: több fordításban is olvashatnak: A Mirabeau-hidat (Eörsi, Illyés, Mészöly Dezső, Rónay György és Vas István átültetésében).”

    • Az Apollinaire versei című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1980.04.szám Filmvilág, Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete
    A Karády-szindróma
    Jelenségek

    Esszé. Karády Katalin növekvő népszerűsége. A Halálos tavasz sajtóvisszhangja. Utalás Eörsi kritikájára, amelyben giccsként aposztrofálta a filmet. Dalairól, filmbéli szerepeiről. Karády életútja, pályája.

    „Mintha a kelleténél jóval többet törődtünk volna vele az elmúlt hónapokban. Ennek az a magyarázata, hogy az agyonhallgatott, megtagadott, de meg nem haladott konfliktusok mindig előbukkannak, ismételten kitüremkednek a művelődéspolitika résein. […] Részben rehabilitáció is, ami körülötte zajlik. Csak éppenséggel kétséges, hogy helyesen folyik-e a tisztázódás, és kétes a glória, ami lassan övezni kezdi.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.04.07. (14.szám) E.I. Érzékeny libikóka

    Kapcsolódó cikk:

    • Kortárs, 1983.06.szám Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész) (Részlet)

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hogy halt meg?

    Vers.

  • 1980.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Sajtágyú

    Színikritika. Jiří Voskovec – Jan Werich: Nehéz Barbara a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Fordító: Hosszú Ferenc és Eörsi István, dalszöveg: Eörsi István, rendező: Gazdag Gyula.

  • 1980.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A siker bére

    Filmkritika Woody Allen: Annie Hall című filmjéről. „…a film Woody Allen és Diana Keaton egykori szerelmének valóságalapjára épül.”

  • 1980.05.Valóság, Bányai Gábor? Szórakozás? Luxus? Menedék?

    (Beszélgetések a színház szerepéről, helyzetéről, lehetőségeiről. A beszélgetőtársak: Mérei Ferenc pszichológus, Almási Miklós esztéta, Hernádi Gyula író-szociológus, Eörsi István író, Darvas Iván színművész, Székely Gábor és Szikora János színházi rendezők.)

  • 1980.06.01.Új Tükör, Szántó Judit: A Nehéz Barbara

    (Színikritika. Jiri Voskovec és Jan Werich zenés komédiája a kaposvári Csiky Gergely Színházban.)

  • 1980.06.05. (130.szám) Déli Hírlap, máté: Lendítem lábamat

    A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban Balogh Attila költő napja volt, a Lendítem lábamat című verseskötete megjelenése alkalmából. Eörsi István bemutatta Balogh költészetét a közönségnek.

  • 1980.06.14. Esti Hírlap, Két ősbemutató
    Agria Játékszín

    Eger Város Tanácsa, a Magyar Írók Szövetsége és a Kulturális Minisztérium pályázatára Eörsi István is küldött be pályaművet. 

  • 1980.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vonaton, éjjel
    Mese a publicistáról

    Publicisztika. A vonat két állomás között hirtelen megáll, mert egy nő meghúzta a vészféket. A szerző eljátszik a gondolattal, vajon mi késztette a nőt a vészfék meghúzásához, s elhatározza – vállalva a visszautasítást vagy a botrányt –, hogy megkérdezi tőle. Végül a kannibál Bokassánál köt ki, és gondolatban felteszi neki a kellemes, majd a kellemetlen kérdést.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1980.08.16. (33.szám) Eörsi István: Levél egy olvasónak
    • Magyar Hírlap, 2006.08.23. Bóta Gábor: Tárgyak, emberek, hangulatok

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.