EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.07.07. (27.szám) Film Színház Muzsika, Szentjakabi Nyári Esték `79.

    Kaposvárott a „Szentjakabi Nyári Esték” idei rendezvénysorozata programja. Ivo Brešan Paraszt Hamlet című zenés játékát színpadra alkalmazta Eörsi István, zeneszerzője Hevesi András, rendezője Babarczy László.

  • 1979.07.21. (29.szám) Film Színház Muzsika, Fábián László: A vér mítosza

    Filmkritika Arthur Penn filmjéről, a Bonnie és Clyderól.

    „…szemben a Filmkultúra kritikusával, az általam is nagyra becsült Eörsi Istvánnal — én inkább azt mondom: Arthur Penn világhírű filmje, a Bonnie és Clyde mestermű (ő »remekművet« írt).”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1979.03.01. (2.szám) E.I.: Veszélyes egyensúly

  • 1979.07.27. (30.szám) Magyar Ifjúság, Takács István: Az átmenet folytatódik
    JEGYZETEK A SZÍNHÁZI ÉVADRÓL

    „A régi gond, hogy t. i. az új magyar darabok legtöbbjére ráfért volna az erőteljesebb dramaturgi munka, most is jelentkezett (Szakonyi: A hatodik napon, Maróti: Közéletrajz, Eörsi: Play Molnár, Kopányi: Késői békülés, Juhász: Máz, és más darabok is). Ez egyben újabb hiány jelzése is: kevés a képzett színházi dramaturg, s a pótmegoldások — írók, esetleg drámaírók alkalmazása e posztra — nem mindig válnak be.”

  • 1979.07.28. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Levél egy időszerűtlen klasszikushoz

    Könyvkritika. Majakovszkij: Oroszország, a művészet és mi. Válogatta, az előszót írta és jegyzeteivel ellátta: Larisza Oginszkaja.  Eörsi levele Majakovszkijnak, akit a legidőszerűtlenebb klasszikusnak tart, és szerinte az értelmiség lesajnálja.

    „…időszerűsége egy erkölcsi elit lelki szükségletében rejlik, és nincs gyakorlati jelentősége; […] De a stílusnál is időszerűtlenebb esztétikai alapbeállítottsága: Ön a művészetet szőröstül-bőröstül alá akarta rendelni a propaganda és agitáció világmegváltó feladatainak.”


    Reagálás:

    • Délmagyarország, 1984.04.04. (80. szám) Domonkos László: Az „időszerűtlenül” aktuális költő

  • 1979.07.szám Nagyvilág, E.I.: Egy kudarc örömei
    Ernst Jandl fordítása közben

    Jandl versei fordításának nehézségeiről.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1979.07.szám Ernst Jandl két versciklusa

  • 1979.07.szám Nagyvilág, Ernst Jandl két versciklusa

    Napóraüveg. Vegyes tétel.

    Eörsi István fordításai.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Nagyvilág, 1979.07.szám E.I.: Egy kudarc örömei

  • 1979.08.12. (188.szám) Somogyi Néplap, E.I.: Állati

    Vers.

  • 1979.08.26. Magyar Nemzet, E.I.: Beismerő vallomás

    Publicisztika Chaplin koporsójának elrablásáról. Az államügyésznek címzett tárca bevezetőjében Andersen mesehősére, a „Király meztelen!”-t kiáltó utcafiújára emlékeztet. „…én csak azért idézem az emlékezetébe, hogy jelezzem: nem hiszem, hogy nekem, Önnek, vagy bárkinek hatalmában állna meghatározni, mi tartozik a bűn körébe.” A jogi és erkölcsi nézőpont helyett a bűntudatból indul ki. „Nem tudom, hogy a mi hatóságaink is bekapcsolódtak-e annak idején az Interpol kérésére a Chaplin koporsójának elrablói ellen indított hajszába. Sajtónk mindenesetre részt vett az események latolgatásában, és mindenféle feltevésekre ragadtatta magát. Újnácik rabolták el a filmkomikust bosszúból, amiért kigúnyolta Hitlert; vagy londoni lokálpatrióták, amiért multimilliomos létére se tett soha semmit, hanyatló szülővárosa, London érdekében.” Eörsi saját magát állítja be Chaplin elrablójának, hullarablónak.

    Reagálás:

    • Magyar Nemzet, 2016.08.27. Pethő Tibor: Anno

  • 1979.08.szám Színház (Drámamelléklet), Dániel Ferenc: Kényes jutalomjáték
    Eörsi István darabja elé
    Eörsi István: Jolán és a férfiak
    KRÓNIKA KÉT RÉSZBEN

    Dániel Ferenc megjegyzései.

    „…vegyes műfajú kötet jelent meg 1978 karácsonyára — Eörsié amelynek címe, Történetek egy hideg faházban, a kötetbeli harmincöt oldalas novellából választatott. A novella nem más, mint a Jolán és a férfiak drámai szövegkönyv elbeszélésváltozata.”

    • Eörsi István Történetek egy hideg faházban című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Műsor, 1989.08.09. (32.szám) T. V.: Jolán és a férfiak. GYULAI VÁRSZÍNHÁZ
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja: JOLÁN ÉS A FÉRFIAK / és Eörsi kötetének címét.

  • 1979.08.szám Színház, Takács István: Tanulságokról és teendőkről
    Beszélgetés a kaposvári, a kecskeméti és a szolnoki színház vezetőivel

    A magyar színházi életben végbement változásokról, a felesleges aggodalmakról, a nagy visszhangot kiváltott előadásokról, az elmúlt évad tanulságairól, örömeiről, gondjairól, terveikről. Beke Sándor megemlíti Eörsi István Play Molnár című darabját.

  • 1979.08.Tiszatáj, Iszlai Zoltán: Eörsi, elegyesen. Történetek egy hideg faházban

    (Könyvkritika.)

  • 1979.09.01. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az ötlábú bárány

    A normális szemléletről, a normális emberről. „A normális ember előállításának egyik leghatékonyabb pedagógiai emeltyűje a bűntudat. […] Normális személyiség csak úgy tenyészthető ki, ha élvezeteit és örömeit szigorú normákhoz kötik.” Még a szórakozást és annak tartalmát is normák irányítják. A médiák és a pénz szerepe. A törvények tisztelete – függetlenül tartalmuktól –, a felsőbbség automatikus tisztelete, a fennálló egyenlőtlenségek szentesítése. „A normális ember legtorzabb tulajdonsága a kritikátlan törvénytisztelet. […] Amikor például törvények írják elő az állampolgárok meghatározott csoportjának faji, nemzeti vagy osztályszempontból történő degradálását, esetleg deportálását, és kiirtását, akkor a törvény a szóban forgó embercsoportot alacsonyabbrendűnek tünteti fel. A törvénytisztelet ilyenkor e csoport üldözésének, esetleg kiirtásának elfogadását, olykor aktív művelését írja elő.” A szabad sajtó és véleménynyilvánítás joga.


    Reagálás:

    • Könyvtáros, 1984.09.01. (9.szám) Györe Pál: Konvergencia, divergencia
    • Élet és Irodalom, 1999.06.04. (22.szám) Varga László: A mulatság vége


  • 1979.09.08. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szellem jutalma

    Glossza. Az idegenforgalom és az autóbanditizmus sokfélesége.

  • 1979.09.szám Életünk, E.I.: Képes beszédben előadott tanácsok és oktatások E. I. önkéntesnek, békeidőben

    Vers.

  • 1979.09.szám Népművelés, tóth: A BOHÓC BERNBEN

    Beszámoló a Bernben tartott kisszínpadok nemzetközi fesztiváljáról. A KISZ Központi Művészegyüttese színjátszó csoportja Eörsi István Bohóc a hídon című darabját adta elő – nagy sikerrel. A rendező: Dévényi Róbert. Fotó

    „A magyar csoport Eörsi Istvánnak Bohóc a hídon c. egyfelvonásosát mutatta be. A groteszk, ironikus hangvételű »bölcseleti bohóctréfa« főhőse elhatározza, hogy ezentúl jóisten lesz, és mindenkin segít. […] A kezdés tipikusan bohózati. Innen jutnak el pontos, lélektanilag hiteles folyamat során a kudarc, a tehetetlenség érzékeltetéséig.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. (4.szám) E.I.: Bohóc a hídon; Bölcseleti tréfa (és az itt felsorolt cikkek)

  • 1979.09.szám Színház, E.I.: Népszínház és avantgardizmus

    A hamburgi Nemzetek Színháza kapcsán vita Vámos László Magyar Nemzetben megjelent interjújával. Mit értünk valójában népszínházon és avantgarde színházon?

    „Úgy vélem, a legavantgardistább rongyrázás sem lehet hazugabb, mint az a művészet, mely úgy fogyasztható, mint utána a cigányzene hangjaira felszolgált éttermi vacsora, amihez katartikusan és kulturáltan kedvet csinál. […] Az idei hamburgi fesztiválon sajnos nem voltam jelen, de láttam már annyi külföldi együttest és BITEF-et, hogy igazat adjak Vámos Lászlónak: a gátlástalan modernizmusban sok a blöff, a sikerhajhászás. […] Egyik oldalon az avantgardizmust a handabandázással azonosítják, és így aztán könnyedén számolnak le vele.”

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1979.05.23. Barta András: A kiagyalt színház csődje. Beszélgetés Vámos László főrendezővel – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) E.I.: A derűlátás esélyei
    • Élet és Irodalom, 1977.07.23. (30.szám) Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel
    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása
    • Délmagyarország, 1987.02.02. (27.szám) Domonkos László: A remekmű érintése
    • Népszabadság, 2011.03.26. Koltai Tamás: Népszínháznak hazudott blöff (és az itt felsoroltak)

  • 1979.10.01. (18.szám) Filmvilág, E.I.: Kérdezők és kérdezettek
    TÉRMETSZÉS

    Filmkritika Fábry Péter Térmetszés című filmjéről.

    „A film – akárcsak Csurka István színdarabja, a Házmestersirató – tiltakozás az egyenlőtlenség ellen, mely a társadalmat kérdezőkre és kérdezettekre osztja. Fábry Péter eredeti képi fantáziájának, a forgatókönyvíró-társ Nemes István leleményének, Péterffy András operatőr technikai felkészültségének köszönhetjük, hogy csak úgy dúskálhatunk a szépen kitalált és szuggesztív képekben.”

  • 1979.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Bokassa frizsiderjei
    Erdei futás

    Emberhúst találtak Bokassa frizsiderjében, de elfogyasztásukra nincs tanú. „Bokassa eljárásában az a figyelemre méltó, hogy a legősibb, civilizáció-előtti embertelenséget, az emberhús-evést modern civilizációs vívmánnyal kapcsolja groteszkül össze.”

    Carter elnök erdei futóversenyen vett részt, de nem bírta végigfutni a távot. Arca eltorzult a fényképészek és televíziós kamerák kereszttüzében. „A politikus – nem lódítási vágyból, hanem hivatásának parancsát követve – többet ígér, mint amennyit teljesíteni tud.”

  • 1979.10.20. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szabadság titokzatos bája

    Filmkritika Bunuel: A burzsoázia diszkrét bája, A vágy titokzatos tárgya és A szabadság fantomja című filmjeiről. 

  • 1979.10.28. Magyar Nemzet, E.I.: „Soha többé”

    Vers.

  • 1979.10.szám Kritika, Gyergyai Albert: Százegy elbeszélés
    (194 –1975)

    Könyvkritika a Százegy elbeszélés (1945-1975) című antológiáról (Magvető és a Szépirodalmi közös kiadásában és Domokos Mátyás szerkesztésében).

    „…a legfrissebb kötet Galgóczi, Szabó István, Kertész Ákos és mások jelentős írásai mellett Eörsi István megrendítő »Egy beszélgetés«-ét (valószínűleg Lukács György egyik! utolsó napját) és ezek az egész gyűjtemények legkiemelkedőbb alkotásai, s főképp a harmadik kötet a legszebb ígéreteket tartalmazza a közeljövő magyar elbeszélő irodalmából.”

    • A kötet adatai és tartalomjegyzéke a honlapon elérhető az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél

  • 1979.11.09. (262.szám) Kisalföld, G. B.: A rádió mellett

    Régóta tart a vita a színház feladatáról. A rádió Színházi Magazinjának különkiadása arra keresett választ, „mi a színház 1979-ben, és mi lesz. lehet 2000-ben”. A vitában részt vett Eörsi István is.

    Eörsi: „A lényeges dolgokról nyers, őszinte hangnemben beszélő előadásoknak kell lenniük. Van egy olyan mítosz, hogy ezeknek nincs közönségük. De azért nincs, mert meg sem kíséreltük létrehozni. Persze, ez nem azonos az operett közönségével.”

  • 1979.11.10. (263.szám) Népújság (Heves Megyei), Kihirdették az Agria drámapályázat eredményét

    A pályázatra nyolc mű érkezett. Az eredményhirdetés Egerben, a Fegyveres Erők Klubjában volt. Fotó: dr. Varga János, Eger Város Tanácsának elnöke a pályázaton helyezést elért írók társaságában

    „A tegnap változásai, Sárospataki István Agria, illetve Eörsi István Egy tisztáson című alkotásait — neves szakemberekből álló bíráló bizottság zsűrizte. […] Miután dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, átadta a pályadíjakat. Száraz György a 25 000 forintos jutalmat, Örsi Ferenc a 20 000 forintosat, Eörsi István 15 000 forintosat kapta.”

    • Eörsi István Egy tisztáson című darabja megtalálható Eörsi István Kilenc dráma című kötetében. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.11.szám Balogh Tibor: Labanckaland Agriában
    • Színház (Drámamelléklet), 1981.02.szám E.I.: Egy tisztáson. Történelmi tragibohózat két részben
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1979.11.14. Magyar Hírlap, Hegyi Gyula: Versek és versmondók
    Tévénapló

    Költőink jelenléte a nagyvilágban, műfordítás-kultúránkról. A televízió Századunk lírája című sorozatáról. Hans Magnus Enzensberger versei a műsorban. Szerkesztette Farkas Katalin, rendezte Illés István; Garai Gábor és Eörsi István fordította a verseket.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.