EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.02.20. Magyar Hírlap, Márkusz László: Képtelen komédia az egri várban
    Eredményesnek Ígérkezik a drámapályázat
    Agria ’79.

    Beszélgetés az Agria rendezvények előkészületeiről Kalmár Péterrel, az egri városi tanács elnökhelyettesével. A drámapályázat meghívottjai között szerepel Eörsi István is.

  • 1979.03–04.szám Új Látóhatár, Dénes Tibor: Villanyfénybe – messzelátóval
    – Harminc esztendő magyar színházi élete

    Részlet a rendező, dramaturg és kritikus tanulmányából. Lukács György cikke Madách Az ember tragédiája című drámája felújításáról.

    „Hanem a Tragédia említett felújításától, illetőleg a Lukács-cikk megjelenésétől vonnám meg a vízválasztót. Ugyanis a méltatlankodás moraja behatott a minisztériumba, be a Dramaturgiai Tanács üléstermébe. Ennek tulajdonítom, hogy olyan darabok is műsorra kerülhettek végre, melyekről azelőtt hallani sem akartak a tanácstagok. így esett, hogy Eörsi István Rózsadomb című színművét elfogadták az elbátortalanodott tanácstagok, ráadásul a József Attila Színház kérelmére, melynek épülete — tudvalevőleg — a külvárosban, a munkásság fertályán található. Ez a darab, a csalódott munkásosztály felocsúdásának mindennél világosabb példázata, nem kis részben járult Budapest kétkezi dolgozóinak pozitív magatartásához a forradalom napjaiban.”

    Reagálás:

    • Új Látóhatár, 1980.01.szám Gömöri György: Hiányos összefoglaló

  • 1979.03–04.szám Új Látóhatár, Határ Győző: Az Egyes Kérdések harminc év irodalmában

    Részlet a tanulmányból.

    „Eörsi István, Hajnal Anna, Héra Zoltán, Kalász Márton Ladányi Mihály, Lator László, Mezei András, Székely Magda, Szécsy Margit, Tornai József, Tóth Eszter, Vészi Endre — mind-mind külön lamella a költészet szélesre tárt színes legyezőjén és az Akadémiai Sorozatban monográfiát érdemelne.”

  • 1979.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Veszélyes egyensúly
    Penn: Bonnie és Clyde

    Filmkritika Arthur Penn filmjéről. A filmnek sikerült megragadnia azt, ami emberi és rendkívüli.

    Fotó: jelenetek a filmből.

    Reagálás:

    • Film Színház Muzsika, 1979.07.21. (29.szám) Fábián László: A vér mítosza

  • 1979.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tréfás kísérlet
    A Time-ben olvastam

    Chuck Ross író kísérlete: lehet-e hírnév nélkül sikert elérni? Chuck Ross lemásolt huszonegy oldalt Jerzy Kosinski Steps című regényéből, amely 1969-ben megnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, a National Book Awardot. A kéziratot álnéven elküldte több kiadónak és irodalmi ügynökségnek, de mind elutasította a mű kiadását, még az is, amelyik akkoriban kiadta Kosinski művét. Idézetek a lektori véleményekből. A kísérlet következtetése: „A presztízs fontosabb a teljesítményél. […] A besorolás már az iskolában megkezdődik.” Eörsi saját diákkori példája. 

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1995.05.18. (20.szám) Sugár András: Tehetség, szabadság, monopólium
    • Magyar Szó, 2002.06.30. Serer Lenke: Aki egyszer kivételezett, az mindig kivételezett

  • 1979.03.10. (10.szám) Élet és Irodalom, Berkes Erzsébet: A sárkányölés módozatai

    Könyvkritika Eörsi István: Történetek egy hideg faházban című kötetéről. „Ha lehetséges a XX. század végén győzedelmes dalnok, akkor az nagyon hasonlítson ehhez a lírainapló szerzőhöz”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1979.03.16. Fejér Megyei Hírlap, (vaderna): A fanatikus zenekar

    Ernst Jandl: A fanatikus zenekar című verseskötetéről. Fordító: Eörsi István.

  • 1979.03.22 (68.szám) Somogyi Néplap, L. L.: 1919 MÁJUS
    Nagy Lajos műve színpadon

    Színikritika. A kaposvári Csiky Gergely Színház Nagy Lajos novellájának adaptációját, az 1919 május című darabot mutatta be.

    „Tárgyilagos, ugyanakkor azonban indulatos novelláinak egyike az, melyet Eörsi István feldolgozásában Babarczy László rendezett meg.”

  • 1979.03.23. (69.szám) Békés Megyei Népújság, Tiszai Lajos: Sírkő és kakaó
    Bemutató előadás a Jókai Színházban

    Színikritika Eörsi István darabjáról.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1979.03.24. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Két történet az Einstein-mondakörből

    Széppróza.

    Beszélgetés az ebédlőasztalnál

    Autókázás Hollywoodban

  • 1979.03.25. Magyar Nemzet, Bókkon Gábor: Változat egy Eörsi-versre

    Vers.

  • 1979.03.27. (72.szám) Békés Megyei Népújság, Márkusz László: Előkészületben az Agria ’79 programja
    Képtelen krónika az egri várban

    Az Agria-rendezvények programjáról. A Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, valamint az egri Városi Tanács meghívásos drámapályázatot hirdetett hazafias, történelmi tárgyú művek írására. A pályázatra nyolc író — Csurka István, Eörsi István, Fekete Sándor, Páskándi Géza, Örsi Ferenc, Sárospataky István, Spiró György és Száraz György — kapott meghívást.

  • 1979.03.szám Gyermekünk, H: Vackor az első bében

    Kormos István könyvéről.

    „Kaland is akad bőven: véletlen találkozás Vas Pistával és Kováts Vicuval no meg Eőrsi Pistivel és még Marci bácsival,”

    A kötetbe Eörsit is beleszövi a Vackor lovagi szolgálata Zachár Zsófi védelmében című fejezetben.

  • 1979.03.szám Színház, Koltai Tamás: „Így sújt le a félisten, a Hatóság…”
    A Szeget szeggel Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare: Szeget szeggel című előadásról. Rendező: Babarczy László – dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE NEVÉT

  • 1979.04.03. Népszabadság, Bata Imre: KÖNYVSZEMLE

    Ernst Jandl: A fanatikus zenekar. Fordító: Eörsi István.

    „Ernst Jandl verseit Eörsi István magyarította, s úgy ítélem, hogy A FANATIKUS ZENEKAR magának a fordítónak is reveláció, vagyis az osztrák költő »konkrét« lírája Eörsi poézisének kiegészülése is.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1979.04.07. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I. Érzékeny libikóka

    Filmkritika Kalmár László: Halálos tavasz című filmjéről.


    Reagálás:

    • Filmvilág, 1980.04.szám Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete. A Karády-szindróma
    • Kortárs, 1983.06.szám Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész) (Részlet)

  • 1979.04.szám Fotóművészet, E.I.: „LENDÍTEM LÁBAMAT”
    Dallos László képei a Fészek Klubban

    Eörsi István megnyitóbeszéde Dallos László fotókiállításán. A kiállítás címe: „Lendítem a lábamat” Balogh Attila költő szavai. 

  • 1979.04.szám Nagyvilág, Stephan Hermlin: Esti fény

    Visszaemlékezés – Stephan Hermlin önéletrajzából. Eörsi István fordítása.

  • 1979.04.szám Színház (Drámamelléklet), Berkes Erzsébet: „A hölgy ugyanis nem hölgy”
    Szabó György Berta című drámája elé

    Szabó György munkáiról. Eörsi István említése.

  • 1979.04.szám Színház, Nánay István: Magyar drámát! Mindenáron?

    A magyar dráma és a színház kapcsolata. Játsszunk-e mindenáron mai magyar drámát? A dramaturg felelőssége. Eörsi István: Play Molnár című darabjáról (kecskeméti Katona József Színház – rendező: Szurdi Miklós). Mit változtatott Eörsi Molnár Ferenc eredeti, Az ördög című színművéből készült darabban? Fotók: jelenetek előadásokból

    „Molnár Ferencnek letagadhatatlanul hatása van a mai magyar drámaírásra. Vannak, akik vállalják ezt a rokonságot, vannak, akik tagadják, és vannak, akik tudatosan vagy tudat alatt harcolnak ellene. Eörsi István úgy akar túllépni e dramaturgiai hatáson, hogy egyben vállalja is. Erre utal a Play Molnár című, a kecskeméti Katona József Színházban bemutatott darabja, amely Molnár Ferenc Az ördög című színművéből készült parafrázis. Eörsi megtartja a Molnár-mű szerkezetét, legtöbb jelenetét, kis változásokkal a szöveg nagy részét is. […] Dramaturgiai közreműködés gyakorlatilag nem volt, az előadás azt bizonyította, hogy Szurdi Miklós rendező sem a Molnár Ferenc-i stílust, sem az Eörsi szemléletére jellemző ironikus, kifordított játék stílusát nem ismeri. […] Nem tökéletes mű Eörsi István Play Molnárja, ám az előadás a meglevő értékekből sem mutatott semmit.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1979.05. Magyar Füzetek, "Tiltakozunk"

    (Tiltakozó petíció a Charta 77 prágai pere és az ítéletek ellen. Egy másik petícióban az aláírók nyílt levélben fordulnak Kádár Jánoshoz.)

  • 1979.05.05. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kövek egy síremlékhez

    Vers.

    Másodközlés:

    • Magyar Szó, 1979.05.27. E.I.: Kövek egy síremlékhez 

  • 1979.05.19. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csonkítások és öncsonkítások
    A Die Zeitben olvastam

    Margrit Gerste cikke a harmadik világban uralkodó „fáraói kimetélés”-ről, a kislányok nemiszervények megcsonkításáról. 

  • 1979.05.23. (21.szám) Pesti Műsor, Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről

    A következő szezonban a kevésbé ismert, újszerű darabokat tűzik műsorra. A bemutatandó darabokról, az ősbemutatókról.

    „A háziszerzőket ketten képviselik: Csurka István, nyomtatásból már ismert, mai életünk sűrűjébe vágó szatirikus drámájával, a Deficittel, valamint Eörsi István, aki az Áldozatban a brechti vitadráma egy hazai változatával kísérletezett, a történelem súlyos és bonyolult ellentmondásait mutatja fel egy bibliai tárgyú parabolában.”

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1992.09.11. (37.szám) E.I.: AZ ÁLDOZAT
    • Színház, 1992.12.szám Budai Katalin: Tacitus figyel. EÖRSI ISTVÁN: AZ ÁLDOZAT

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.