EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1979.03.25. Magyar Nemzet, Bókkon Gábor: Változat egy Eörsi-versre

    Vers.

  • 1979.03.27. (72.szám) Békés Megyei Népújság, Márkusz László: Előkészületben az Agria ’79 programja
    Képtelen krónika az egri várban

    Az Agria-rendezvények programjáról. A Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, valamint az egri Városi Tanács meghívásos drámapályázatot hirdetett hazafias, történelmi tárgyú művek írására. A pályázatra nyolc író — Csurka István, Eörsi István, Fekete Sándor, Páskándi Géza, Örsi Ferenc, Sárospataky István, Spiró György és Száraz György — kapott meghívást.

  • 1979.03.szám Gyermekünk, H: Vackor az első bében

    Kormos István könyvéről.

    „Kaland is akad bőven: véletlen találkozás Vas Pistával és Kováts Vicuval no meg Eőrsi Pistivel és még Marci bácsival,”

    A kötetbe Eörsit is beleszövi a Vackor lovagi szolgálata Zachár Zsófi védelmében című fejezetben.

  • 1979.03.szám Színház, Koltai Tamás: „Így sújt le a félisten, a Hatóság…”
    A Szeget szeggel Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Shakespeare: Szeget szeggel című előadásról. Rendező: Babarczy László – dramaturg: Eörsi István. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE NEVÉT

  • 1979.04.03. Népszabadság, Bata Imre: KÖNYVSZEMLE

    Ernst Jandl: A fanatikus zenekar. Fordító: Eörsi István.

    „Ernst Jandl verseit Eörsi István magyarította, s úgy ítélem, hogy A FANATIKUS ZENEKAR magának a fordítónak is reveláció, vagyis az osztrák költő »konkrét« lírája Eörsi poézisének kiegészülése is.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1979.04.07. (14.szám) Élet és Irodalom, E.I. Érzékeny libikóka

    Filmkritika Kalmár László: Halálos tavasz című filmjéről.


    Reagálás:

    • Filmvilág, 1980.04.szám Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete. A Karády-szindróma
    • Kortárs, 1983.06.szám Kelecsényi László: Levelek Karády-ügyben (I. rész) (Részlet)

  • 1979.04.szám Fotóművészet, E.I.: „LENDÍTEM LÁBAMAT”
    Dallos László képei a Fészek Klubban

    Eörsi István megnyitóbeszéde Dallos László fotókiállításán. A kiállítás címe: „Lendítem a lábamat” Balogh Attila költő szavai. 

  • 1979.04.szám Nagyvilág, Stephan Hermlin: Esti fény

    Visszaemlékezés – Stephan Hermlin önéletrajzából. Eörsi István fordítása.

  • 1979.04.szám Színház (Drámamelléklet), Berkes Erzsébet: „A hölgy ugyanis nem hölgy”
    Szabó György Berta című drámája elé

    Szabó György munkáiról. Eörsi István említése.

  • 1979.04.szám Színház, Nánay István: Magyar drámát! Mindenáron?

    A magyar dráma és a színház kapcsolata. Játsszunk-e mindenáron mai magyar drámát? A dramaturg felelőssége. Eörsi István: Play Molnár című darabjáról (kecskeméti Katona József Színház – rendező: Szurdi Miklós). Mit változtatott Eörsi Molnár Ferenc eredeti, Az ördög című színművéből készült darabban? Fotók: jelenetek előadásokból

    „Molnár Ferencnek letagadhatatlanul hatása van a mai magyar drámaírásra. Vannak, akik vállalják ezt a rokonságot, vannak, akik tagadják, és vannak, akik tudatosan vagy tudat alatt harcolnak ellene. Eörsi István úgy akar túllépni e dramaturgiai hatáson, hogy egyben vállalja is. Erre utal a Play Molnár című, a kecskeméti Katona József Színházban bemutatott darabja, amely Molnár Ferenc Az ördög című színművéből készült parafrázis. Eörsi megtartja a Molnár-mű szerkezetét, legtöbb jelenetét, kis változásokkal a szöveg nagy részét is. […] Dramaturgiai közreműködés gyakorlatilag nem volt, az előadás azt bizonyította, hogy Szurdi Miklós rendező sem a Molnár Ferenc-i stílust, sem az Eörsi szemléletére jellemző ironikus, kifordított játék stílusát nem ismeri. […] Nem tökéletes mű Eörsi István Play Molnárja, ám az előadás a meglevő értékekből sem mutatott semmit.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1979.05. Magyar Füzetek, "Tiltakozunk"

    (Tiltakozó petíció a Charta 77 prágai pere és az ítéletek ellen. Egy másik petícióban az aláírók nyílt levélben fordulnak Kádár Jánoshoz.)

  • 1979.05.05. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kövek egy síremlékhez

    Vers.

    Másodközlés:

    • Magyar Szó, 1979.05.27. E.I.: Kövek egy síremlékhez 

  • 1979.05.19. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Csonkítások és öncsonkítások
    A Die Zeitben olvastam

    Margrit Gerste cikke a harmadik világban uralkodó „fáraói kimetélés”-ről, a kislányok nemiszervények megcsonkításáról. 

  • 1979.05.23. (21.szám) Pesti Műsor, Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről

    A következő szezonban a kevésbé ismert, újszerű darabokat tűzik műsorra. A bemutatandó darabokról, az ősbemutatókról.

    „A háziszerzőket ketten képviselik: Csurka István, nyomtatásból már ismert, mai életünk sűrűjébe vágó szatirikus drámájával, a Deficittel, valamint Eörsi István, aki az Áldozatban a brechti vitadráma egy hazai változatával kísérletezett, a történelem súlyos és bonyolult ellentmondásait mutatja fel egy bibliai tárgyú parabolában.”

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Műsor, 1992.09.11. (37.szám) E.I.: AZ ÁLDOZAT
    • Színház, 1992.12.szám Budai Katalin: Tacitus figyel. EÖRSI ISTVÁN: AZ ÁLDOZAT

  • 1979.05.27. Magyar Szó, E.I.: Kövek egy síremlékhez

    Vers.

    Első közlés:

    • Élet és Irodalom, 1979.05.05. (18.szám) E.I.: Kövek egy síremlékhez

  • 1979.05.szám Irodalmi Szemle, Balla Kálmán: Új Pegazus

    Részlet. Az új könyvsorozatban, az Új Pegazusban Lawrence Ferlinghetti versei (1977); Fordítója: Eörsi István.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1979.06.15. Fejér Megyei Hírlap, Tódor János: A tényköztérképész

    Könyvkritika Eörsi Történetek egy hideg faházban című kötetéről.

    „Írásai olvasmányosak, kerettörténetei önmagukban is szórakoztatóak. Ami »valódi« irodalommá teszi őket, az a gondolatok eredetisége, az írói magatartás etikai jelenléte okozta többrétegűség.”

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1979.06.17. Magyar Nemzet, E.I.: Levél

    Vers Nagy László halálára.

  • 1979.06.20. Népszabadság, MTI: Július 13-án kezdődik a balatoni nyári színház programja

    Programismertető.

    „Elsőként Ivo Bresan mai jugoszláv szerző zenés játékát, a Paraszt-Hamletet láthatja a közönség, Babarczy László rendezésében. A művet Eörsi István alkalmazta magyar színpadra, zenéjét Hevesi András szerezte.”

    • A darab szövegének első részét elolvashatja a honlapon itt: Alföld, 2013.08.szám Háy János: Rák Jóska, dán királyfi
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1979.06.28. Magyar Nemzet, E.I.: Búcsú
    (Örkény István emlékének)


  • 1979.06.30. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Squat
    A Theater Heute-ban olvastam

    A Nemzetek Színházának idei fesztiválján Hamburgban a Squat-Theater keltette a legnagyobb feltűnést. „A társadalom peremére szorított, lenyomott, gunnyasztásra kényszerített értelmiség közérzetének adnak hangot, mégpedig idegen földön, ahol a betolakodók tudatával telepedtek meg. A csoport törzstagjai magyarok, színházi pályafutásukat Zuglóban kezdték meg Kassák-Stúdió néven, majd Lakás Színház néven folytatták.” Most az Andy Warhol utolsó szerelme című darabot adták elő.

  • 1979.06.szám Kortárs, E.I.: Miközben
    És visszhangok mindenfelé

    Versek.

  • 1979.06.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger: A Titanic pusztulása

    Versrészletek – Eörsi István fordítása.

  • 1979.06.szám Színház, Szekrényesy Júlia: Én nem élek, de túlélek
    Eörsi István „Sírkő és kakaó”-ja Békéscsabán

    Színikritika a Békés megyei Jókai Színházban bemutatott Eörsi István: Sírkő és kakaó című előadásról. Rendező: Udvaros Béla. A darab tizenegy évvel ezelőtt született. Idézet Létay Vera Élet és Irodalomban megjelent 1968-as kritikájából.

    „Az a társadalmi szerződés, melyet Eörsi ábrázol, nem valamely közös cél óhajtásán, a szándékok egységén, hanem az érdekek szembenállásának és kibékíthetetlenségének elleplezésén alapszik. […] Ez a darab tehát azt az abszurd helyzetet is világosan feltárja, amelyben az erkölcs teljes mértékben társadalmi mimikrivé válik. […] A Sírkő és kakaó azt az írói felismerést is tükrözi, mely szerint ez a fajta alkalmazkodás, megalkuvás, alakoskodás már nemcsak erkölcstelen, s ezért kipellengérezendő, hanem életveszélyes is, mert eredménye több mint kétséges. […] arról is szól, hogy már az alakoskodás, az alázatos alkudozás sem kifizetődő.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1968.01.13. (2.szám) Létay Vera: Szokratész és a macska
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.