EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.11.08. (46.szám) Pesti Műsor, (—dem): Play Molnár
    avagy egy tisztelet színe és visszája
    Kecskeméti Katona József Színház

    Színikritika Eörsi Play Molnár című darabjáról, amely Molnár Ferenc Az ördög című műve ellenpontjaként született.

    „Ami Molnárnál pikáns és elegáns, az Eörsinél negédes és kisszerű. Nem vonatkozik ez a dialógusokra, amelyek az eredeti műéhez hasonlóan szellemesek és sziporkázóak — csak éppen könyörtelenül visszájára fordítják a könnyed és tökéletes molnári világot.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1978.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kívül maradni és belül kerülni
    A Valóságban olvastam

    Hankiss Ágnes Martinovics Ignácról szóló tanulmányáról. 

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 1

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 2

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 3

  • 1978.11.12. Magyar Nemzet, E.I.: Gyümölcsök tűnődése
    A barack és az idill
    A narancs alázata
    A dió bosszúja

    Versek.

  • 1978.11.15. Nemzetőr, USA beli Forradalom-hű csoport: Befutó posta
    „SZÓBA SE ÁLLJ VELE”

    A Magyarok Világszövetségének bírálata. Az olvasói levél az elvek feladásával, a forradalom elárulásával vádolja a Magyarok Világszövetségét.

    „Elvhű magatartásunk nyilvánuljon meg abban is, hogy ne vásároljuk e megalkuvók könyveit. Emlékezzünk Eörsi István 56 októberében írt forradalmi versére: »Szóba se állj vele«!”

    • (A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án.)
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    A verset itt elolvashatja:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.22. E.I.: Szóba se állj vele

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi versének – SZÓBA SE ÁLLJ VELE! – címét.

  • 1978.11.24. (47.szám) Magyar Ifjúság, Takács István: Start, döcögősen
    Színházi esték vidéken

    Színikritika. Nehéz évadkezdés Debrecenben, Győrben, Egerben, Kecskeméten és Miskolcon. A kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Eörsi István Play Molnár (avagy színe és visszája) című, Molnár Ferenc ismert vígjátékát, Az ördögöt parafáló munkájában nem sok értelme van a parafrázisnak.

    „...egy Molnár Ferenc-i szinten kitűnő Molnár Ferenc-vígjátékból született egy Eörsi István-i szinthez képeset igen halvány Eörsi István-mű.”

  • 1978.11.25. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A meglepő dolgok övezetében
    A Kortársban olvastam

    Kálnoky László: Mintsem bölcselmetek álmodni képes című verséről, mely a Kortárs 1978./11. számában jelent meg. „Kálnoky pusztán tüneteket ír le, néhány folyamatot rögzít, és igen szerencsésen nem kínál hozzájuk magyarázatot vagy megfejtést. […] Kálnoky könnyeket elnyelő tárgyai – mert érezhetően van könnyük, de nem akarják megmutatni – egy élet megoldhatatlan rejtélyeibe kalauzolnak bennünket. Azt hihetnénk, hogy a költőé ez az élet, de amikor jobban körülnézünk, itt is, ott is felfedezzük a dolgokon a saját ujjlenyomatunkat.”


    Reagálás:

    • Literatura,1982.01.szám CSŰRÖS MIKLÓS: Meglepetések vagy egy közérzet módosulásai? (Kísérlet Kálnoky László Egy magánzó emlékirataiból című ciklusának értelmezésére)

  • 1978.11.szám Kortárs, E.I.: Egy szervizben

    Novella.

  • 1978.12.01. (9.szám) Kincskereső, E.I.: Ez a gyerek nem köszön

    Vers.

  • 1978.12.16. Magyar Nemzet, Lőcsei Gabriella: Ördögi színház
    Molnár Ferenc színművei Veszprémben és Kecskeméten

    Színikritika a Kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Eörsi-darabról. A rendező: Szurdi Miklós.

    „Play Molnár címen Eörsi István átírta Az ördögöt, Molnár Ferenc egyik legnagyobb sikereket megért vígjátékát. […] Izzé-porrá zúzza az írót mentegető átigazítás, hozzáírás a lélektani folyamatosságot, az analitikus pontosságot, s helyette nem ad másfajta folyamatosságot, másfajta analízist, mondjuk — ha már cím és maszk így ígérte — az íróról, pályájáról.”

  • 1978.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I. Az életbenmaradás esélyei

    Buster Keaton: Isten hozta! és a Navigátor című filmjei az életben maradás esélyeit latolgatják.  „Chaplin némafilmjei ugyanazt sugallták, ami most, a Chaplinnel teljesen egyenértékű Keaton csodálása közben meggyőződéssé érett bennem: hogy e műfaj legnagyobb képviselőit a kétségbeesés mozgatta.” Lukács György a filmről. 

  • 1978.12.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg versei

    Karácsonyi ajándék. Betegség-bú. Nemes igazságok evangéliuma. Vidékre visszatérve rövid látogatásra.

    Eörsi István fordításai.

    • A versek Allen Ginsberg: A leples bitang című kötetében jelentek meg. A könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Új Ifjúság, 1980.12.16. Allen Ginsberg: Karácsonyi ajándék
    • Könyvvilág, 1985.01.szám Allen Ginsberg: Karácsonyi ajándék


  • 1978.12.szám Nagyvilág, E.I.: A szellem leheletei

    Allen Ginsberg tabudöntögető nyíltsággal ír szerelmi kapcsolatairól. Politikai nézetei, Buddha mítosza.

    „Utolsó két könyvében szerelmeinek és futó kalandjainak olyan részletező, fiziológiai folyamatokban elmélyülő leírását adja, amilyennel még a különneműek szerelmi kapcsolatait felelevenítő líra területén sem találkoztam. […] Ez az ember, gondoljuk, úgy él, ahogy ösztönei diktálják, úgy ír, ahogy él, nem hajlandó a társadalom morális, kulturális és egyéb öntőformáiba löttyenni. […] Az elnyomás minden fajtájának vad ellensége maradt, sőt mi több, minden valóságos hatalomnak hadat üzen.”

  • 1979.01.01. (1.szám) Igaz Szó, Egyed Péter: Szómítoszok – 1978

    Részlet. A totalitárius nyelvről. T. S. Eliot egyik versrészlete. Fordító: Eörsi István.

  • 1979.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sikeres kezelés

    A Lencet című angol orvosi hetilap 1978. decemberi számában a clofibrát nevű gyógyszerről írtak, melytől azt remélik, hogy megelőzi az oxigénhiányos szívbetegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) támogatásával indított vizsgálatsorozatot három városban – többek közt Budapesten – a gyógyszer ügyében. A British Heart Journalban összefoglaló jelentés készült a vizsgálatról. Clofibrat kontra placebo. „A mellékhatások ellen, úgy látszik, nem nyújt védelmet a hit.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1979.01.27. (4.szám) EVSZ Magyar Kutatócsoportja: A sebészkés kicsorbult

  • 1979.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bezzeg

    Glossza. Reagálás Bor Ambrus (Magyar Nemzet, 1979.01.10.) írására. A Bezzegelők és a Nyugat. „A szerző szerint szeretni kell, ami itt van; aki »bezzeg«-gel kezdődő összehasonlításra ragadtatja magát a nyugattal szemben, az nem szereti azt, ami van, és amit szeretni kell.”

  • 1979.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, EVSZ Magyar Kutatócsoportja: A sebészkés kicsorbult

    Reflexió Eörsi írására, mely a clofibrát nevű gyógyszerrel végzett kísérletsorozatról szólt. A placebo hatásról. Néhány félreérthető idézet, illetve azok orvosi értelmezésének tisztázása.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.01.13. (2.szám) E.I.: Sikeres kezelés

  • 1979.01.szám Kritika, Z.L.: Eörsi István: Play Molnár

    Színikritika. Eörsi István: Play Molnár – Molnár Ferenc: Az Ördög című darabja nyomán a kecskeméti Katona József Színházban. Rendező: Szurdi Miklós.

    „Alapvető hibát követett el azonban Eörsi István, amikor leleplező színművét Molnár dramaturgiájának a hátán szerette volna elhordatni. Szellemes ötletnek hathat első hallásra, hogy Molnár maga az ördög legyen, hisz valóban, az eredeti darabban is amolyan játékmester ez a figura. Csakhogy ezáltal máris felborul a gondosan kidekázott egyensúly: az ő figurája éppen annyira titokzatos, amennyire kell, míg Eörsié részben egyszerűsödött, hisz az ördög maga lévén a szerző, azt teszi, amit akar, maga teremti meg a szituációkat is, amelyekkel megküzd, részben viszont bonyolultabbá vált, mert nem tudhatja a néző, hogy mikor fog ez az alak szerzőként, és mikor szereplőként beleavatkozni a cselekménybe.”

  • 1979.01.szám Szovjet Irodalom, Leonyid Martinov: Petőfi

    Martinov megismerkedése Petőfi költészetével. Hogyan kezdte el fordítani műveit. Kapcsolata magyar emberekkel, Hidas Antallal és feleségével, Ágnessel. Ady Endre által értette meg Petőfit, aki folytatta költészetét. Saját Petőfi fordításairól. Petőfinek Az apostol című elbeszélő költeményéről eszébe jutott „egy másik apostol”, Vlagyimir Majakovszkij. Idézetek Majakovszkij verseiből, többek közt a Nadrágba bújt felhő című verséből Eörsi István fordításában. Hasonlóságok Petőfi és Majakovszkij költészetében.

    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.

  • 1979.02–03.szám Literatura, Kenyeres Zoltán: Lukács György pályaképe a felszabadulás után

    Tanulmány. Eörsi István említése.

  • 1979.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szórakoztatóipari rabszolgák
    A Die Zeit-ben olvastam

    Ingo von Münch professzor a sportolásból és a sportoltatásból élők viszonyát vizsgálja cikkében. A sportoló a sportoltatónak szinte tulajdona, vételára van, a sportolóknak szinte semmihez nincs joguk. A szabad véleménynyilvánítás joga. A sportolók olykor a sztrájk eszközéhez folyamodnak. Vajon vonatkoznak-e a sportolókra is az alapvető emberi jogok? Mit mond erről a nyugatnémet alkotmánybíróság? 

  • 1979.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A barbárság módozatai

    A Holocaust című amerikai tévésorozat fogadtatása Nyugatnémetországban. A Die Zeit cikkírója, Walter Jens szerint „1945 óta először foglalkoztatta az országot egy sporttal össze nem függő általános téma, először beszéltek az apák, anyák és nagyszülők politikai múltjáról, bűnről és bűnhődésről olyan szenvedéllyel, mint egykor a Wembley-stadionbeli harmadik gólról.” A Newseek Gerhard Frey jobboldali lapszerkesztő ellenvetését idézi; az amerikaiak egykori indiánokkal kapcsolatos bűneivel talál felmentést magának. Dietrich Strothmann a Die Zeitben szintén az amerikaiak bűnéről ír. A náci bűnöket vajon mi különbözteti meg a többiekétől? A Spiegel a darmstadti esküdtszék ítéletindokásáról ír a Babij Jar-perben. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.