EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.12.01. (9.szám) Kincskereső, E.I.: Ez a gyerek nem köszön

    Vers.

  • 1978.12.16. Magyar Nemzet, Lőcsei Gabriella: Ördögi színház
    Molnár Ferenc színművei Veszprémben és Kecskeméten

    Színikritika a Kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Eörsi-darabról. A rendező: Szurdi Miklós.

    „Play Molnár címen Eörsi István átírta Az ördögöt, Molnár Ferenc egyik legnagyobb sikereket megért vígjátékát. […] Izzé-porrá zúzza az írót mentegető átigazítás, hozzáírás a lélektani folyamatosságot, az analitikus pontosságot, s helyette nem ad másfajta folyamatosságot, másfajta analízist, mondjuk — ha már cím és maszk így ígérte — az íróról, pályájáról.”

  • 1978.12.23. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I. Az életbenmaradás esélyei

    Buster Keaton: Isten hozta! és a Navigátor című filmjei az életben maradás esélyeit latolgatják.  „Chaplin némafilmjei ugyanazt sugallták, ami most, a Chaplinnel teljesen egyenértékű Keaton csodálása közben meggyőződéssé érett bennem: hogy e műfaj legnagyobb képviselőit a kétségbeesés mozgatta.” Lukács György a filmről. 

  • 1978.12.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg versei

    Karácsonyi ajándék. Betegség-bú. Nemes igazságok evangéliuma. Vidékre visszatérve rövid látogatásra.

    Eörsi István fordításai.

  • 1978.12.szám Nagyvilág, E.I.: A szellem leheletei

    Allen Ginsberg tabudöntögető nyíltsággal ír szerelmi kapcsolatairól. Politikai nézetei, Buddha mítosza.

    „Utolsó két könyvében szerelmeinek és futó kalandjainak olyan részletező, fiziológiai folyamatokban elmélyülő leírását adja, amilyennel még a különneműek szerelmi kapcsolatait felelevenítő líra területén sem találkoztam. […] Ez az ember, gondoljuk, úgy él, ahogy ösztönei diktálják, úgy ír, ahogy él, nem hajlandó a társadalom morális, kulturális és egyéb öntőformáiba löttyenni. […] Az elnyomás minden fajtájának vad ellensége maradt, sőt mi több, minden valóságos hatalomnak hadat üzen.”

  • 1979.01.01. (1.szám) Igaz Szó, Egyed Péter: Szómítoszok – 1978

    Részlet. A totalitárius nyelvről. T. S. Eliot egyik versrészlete. Fordító: Eörsi István.

  • 1979.01.13. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sikeres kezelés

    A Lencet című angol orvosi hetilap 1978. decemberi számában a clofibrát nevű gyógyszerről írtak, melytől azt remélik, hogy megelőzi az oxigénhiányos szívbetegségeket. Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) támogatásával indított vizsgálatsorozatot három városban – többek közt Budapesten – a gyógyszer ügyében. A British Heart Journalban összefoglaló jelentés készült a vizsgálatról. Clofibrat kontra placebo. „A mellékhatások ellen, úgy látszik, nem nyújt védelmet a hit.”


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1979.01.27. (4.szám) EVSZ Magyar Kutatócsoportja: A sebészkés kicsorbult

  • 1979.01.20. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bezzeg

    Glossza. Reagálás Bor Ambrus (Magyar Nemzet, 1979.01.10.) írására. A Bezzegelők és a Nyugat. „A szerző szerint szeretni kell, ami itt van; aki »bezzeg«-gel kezdődő összehasonlításra ragadtatja magát a nyugattal szemben, az nem szereti azt, ami van, és amit szeretni kell.”

  • 1979.01.27. (4.szám) Élet és Irodalom, EVSZ Magyar Kutatócsoportja: A sebészkés kicsorbult

    Reflexió Eörsi írására, mely a clofibrát nevű gyógyszerrel végzett kísérletsorozatról szólt. A placebo hatásról. Néhány félreérthető idézet, illetve azok orvosi értelmezésének tisztázása.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1979.01.13. (2.szám) E.I.: Sikeres kezelés

  • 1979.01.szám Kritika, Z.L.: Eörsi István: Play Molnár

    Színikritika. Eörsi István: Play Molnár – Molnár Ferenc: Az Ördög című darabja nyomán a kecskeméti Katona József Színházban. Rendező: Szurdi Miklós.

    „Alapvető hibát követett el azonban Eörsi István, amikor leleplező színművét Molnár dramaturgiájának a hátán szerette volna elhordatni. Szellemes ötletnek hathat első hallásra, hogy Molnár maga az ördög legyen, hisz valóban, az eredeti darabban is amolyan játékmester ez a figura. Csakhogy ezáltal máris felborul a gondosan kidekázott egyensúly: az ő figurája éppen annyira titokzatos, amennyire kell, míg Eörsié részben egyszerűsödött, hisz az ördög maga lévén a szerző, azt teszi, amit akar, maga teremti meg a szituációkat is, amelyekkel megküzd, részben viszont bonyolultabbá vált, mert nem tudhatja a néző, hogy mikor fog ez az alak szerzőként, és mikor szereplőként beleavatkozni a cselekménybe.”

  • 1979.01.szám Szovjet Irodalom, Leonyid Martinov: Petőfi

    Martinov megismerkedése Petőfi költészetével. Hogyan kezdte el fordítani műveit. Kapcsolata magyar emberekkel, Hidas Antallal és feleségével, Ágnessel. Ady Endre által értette meg Petőfit, aki folytatta költészetét. Saját Petőfi fordításairól. Petőfinek Az apostol című elbeszélő költeményéről eszébe jutott „egy másik apostol”, Vlagyimir Majakovszkij. Idézetek Majakovszkij verseiből, többek közt a Nadrágba bújt felhő című verséből Eörsi István fordításában. Hasonlóságok Petőfi és Majakovszkij költészetében.

    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.

  • 1979.02–03.szám Literatura, Kenyeres Zoltán: Lukács György pályaképe a felszabadulás után

    Tanulmány. Eörsi István említése.

  • 1979.02.03. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szórakoztatóipari rabszolgák
    A Die Zeit-ben olvastam

    Ingo von Münch professzor a sportolásból és a sportoltatásból élők viszonyát vizsgálja cikkében. A sportoló a sportoltatónak szinte tulajdona, vételára van, a sportolóknak szinte semmihez nincs joguk. A szabad véleménynyilvánítás joga. A sportolók olykor a sztrájk eszközéhez folyamodnak. Vajon vonatkoznak-e a sportolókra is az alapvető emberi jogok? Mit mond erről a nyugatnémet alkotmánybíróság? 

  • 1979.02.17. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A barbárság módozatai

    A Holocaust című amerikai tévésorozat fogadtatása Nyugatnémetországban. A Die Zeit cikkírója, Walter Jens szerint „1945 óta először foglalkoztatta az országot egy sporttal össze nem függő általános téma, először beszéltek az apák, anyák és nagyszülők politikai múltjáról, bűnről és bűnhődésről olyan szenvedéllyel, mint egykor a Wembley-stadionbeli harmadik gólról.” A Newseek Gerhard Frey jobboldali lapszerkesztő ellenvetését idézi; az amerikaiak egykori indiánokkal kapcsolatos bűneivel talál felmentést magának. Dietrich Strothmann a Die Zeitben szintén az amerikaiak bűnéről ír. A náci bűnöket vajon mi különbözteti meg a többiekétől? A Spiegel a darmstadti esküdtszék ítéletindokásáról ír a Babij Jar-perben. 

  • 1979.02.20. Magyar Hírlap, Márkusz László: Képtelen komédia az egri várban
    Eredményesnek Ígérkezik a drámapályázat
    Agria ’79.

    Beszélgetés az Agria rendezvények előkészületeiről Kalmár Péterrel, az egri városi tanács elnökhelyettesével. A drámapályázat meghívottjai között szerepel Eörsi István is.

  • 1979.03–04.szám Új Látóhatár, Dénes Tibor: Villanyfénybe – messzelátóval
    – Harminc esztendő magyar színházi élete

    Részlet a rendező, dramaturg és kritikus tanulmányából. Lukács György cikke Madách Az ember tragédiája című drámája felújításáról.

    „Hanem a Tragédia említett felújításától, illetőleg a Lukács-cikk megjelenésétől vonnám meg a vízválasztót. Ugyanis a méltatlankodás moraja behatott a minisztériumba, be a Dramaturgiai Tanács üléstermébe. Ennek tulajdonítom, hogy olyan darabok is műsorra kerülhettek végre, melyekről azelőtt hallani sem akartak a tanácstagok. így esett, hogy Eörsi István Rózsadomb című színművét elfogadták az elbátortalanodott tanácstagok, ráadásul a József Attila Színház kérelmére, melynek épülete — tudvalevőleg — a külvárosban, a munkásság fertályán található. Ez a darab, a csalódott munkásosztály felocsúdásának mindennél világosabb példázata, nem kis részben járult Budapest kétkezi dolgozóinak pozitív magatartásához a forradalom napjaiban.”

    Reagálás:

    • Új Látóhatár, 1980.01.szám Gömöri György: Hiányos összefoglaló

  • 1979.03–04.szám Új Látóhatár, Határ Győző: Az Egyes Kérdések harminc év irodalmában

    Részlet a tanulmányból.

    „Eörsi István, Hajnal Anna, Héra Zoltán, Kalász Márton Ladányi Mihály, Lator László, Mezei András, Székely Magda, Szécsy Margit, Tornai József, Tóth Eszter, Vészi Endre — mind-mind külön lamella a költészet szélesre tárt színes legyezőjén és az Akadémiai Sorozatban monográfiát érdemelne.”

  • 1979.03.01. (2.szám) Filmkultúra, E.I.: Veszélyes egyensúly
    Penn: Bonnie és Clyde

    Filmkritika Arthur Penn filmjéről. A filmnek sikerült megragadnia azt, ami emberi és rendkívüli.

    Fotó: jelenetek a filmből.

    Reagálás:

    • Film Színház Muzsika, 1979.07.21. (29.szám) Fábián László: A vér mítosza

  • 1979.03.03. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tréfás kísérlet
    A Time-ben olvastam

    Chuck Ross író kísérlete: lehet-e hírnév nélkül sikert elérni? Chuck Ross lemásolt huszonegy oldalt Jerzy Kosinski Steps című regényéből, amely 1969-ben megnyerte a Nemzeti Könyvdíjat, a National Book Awardot. A kéziratot álnéven elküldte több kiadónak és irodalmi ügynökségnek, de mind elutasította a mű kiadását, még az is, amelyik akkoriban kiadta Kosinski művét. Idézetek a lektori véleményekből. A kísérlet következtetése: „A presztízs fontosabb a teljesítményél. […] A besorolás már az iskolában megkezdődik.” Eörsi saját diákkori példája. 

    Reagálás:

    • Magyar Fórum, 1995.05.18. (20.szám) Sugár András: Tehetség, szabadság, monopólium
    • Magyar Szó, 2002.06.30. Serer Lenke: Aki egyszer kivételezett, az mindig kivételezett

  • 1979.03.10. (10.szám) Élet és Irodalom, Berkes Erzsébet: A sárkányölés módozatai

    Könyvkritika Eörsi István: Történetek egy hideg faházban című kötetéről. „Ha lehetséges a XX. század végén győzedelmes dalnok, akkor az nagyon hasonlítson ehhez a lírainapló szerzőhöz”


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1979.03.16. Fejér Megyei Hírlap, (vaderna): A fanatikus zenekar

    Ernst Jandl: A fanatikus zenekar című verseskötetéről. Fordító: Eörsi István.

  • 1979.03.22 (68.szám) Somogyi Néplap, L. L.: 1919 MÁJUS
    Nagy Lajos műve színpadon

    Színikritika. A kaposvári Csiky Gergely Színház Nagy Lajos novellájának adaptációját, az 1919 május című darabot mutatta be.

    „Tárgyilagos, ugyanakkor azonban indulatos novelláinak egyike az, melyet Eörsi István feldolgozásában Babarczy László rendezett meg.”

  • 1979.03.23. (69.szám) Békés Megyei Népújság, Tiszai Lajos: Sírkő és kakaó
    Bemutató előadás a Jókai Színházban

    Színikritika Eörsi István darabjáról.

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1979.03.24. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Két történet az Einstein-mondakörből

    Széppróza.

    Beszélgetés az ebédlőasztalnál

    Autókázás Hollywoodban

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.