EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.07.szám Nagyvilág, Robert Creeley versei

    A hold. Valamelyik délután. Az intés. Ketten szemközt. Hegyek a pusztaságban.

    Eörsi István fordításai.

  • 1978.07.szám Nagyvilág, Szopori N. Lajos: Hozzáértéssel, romantika nélkül a magyar irodalomról

    Könyvismertetés. Hannu Launonen: Hirvipoika (Tutkielmia Unkarin kirjallisuudesta. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1976.)

    Hannu Launonen Hirvipoika (Szarvasfiú) címmel hat, a magyar irodalom kérdéseivel foglalkozó tanulmányát adta ki kötetbe gyűjtve a Finn Irodalmi Társaság. A magyar költészet háttere és jelene című tanulmányában „... a szocialista líra újabb képviselőiként beszél Eörsi Istvánról és Ladányi Mihályról. A közvetlenséget, illúziómentességet és a kispolgáriság elleni harcot tartja költészetük alapvonásának.”

  • 1978.07.szám Tiszatáj, E.I.: Naplómból

    Versek. Elsötétített szobában. Játszottam minden időben. Vers 02h-kor.; Vers 03h-kor. Növekszik a csapat. Kész a tréfa. Háromlábú eb vonított.

  • 1978.08.05. (31.szám) Élet és Irodalom, Orlovszky Tünde: Egyéni vagy kollektív szerelem

    Reflexió Eörsi cikkére. Eörsi szerint a partner be- és felcserélhető. „Node hogy individualista érték?”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1978.07.29. (30.szám) E.I.: Egy humoros kitétel borzalmai

  • 1978.08.06. Népszabadság, Héra Zoltán: TÁVOLI KÖZELIEK
    LAPOZGATÁS VERSESKÖTETEKBEN

    A szerző gondolatai a versekről.

    „Nemrég műfordításköteteket lapozgatva találkoztam ilyen, a maguk idejét beváró versekkel, addig távoliakkal s hirtelen közeliekkel, egyszerre érthetőkkel. »De nekem nem kell a jóság« Az egyik Gregory Corso-vers lett ilyen, az Eörsi István fordította Az utolsó gengszter című kötetből, a »De nekem nem kell a jóság«. Régebben is létezett a számomra ez a vers, de csak úgy, mint ahogyan vannak, léteznek minden nagyvárosban a magasházak — vagy éppen felhőkarcolók — mellett a kisebb épületek.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1978.08.12. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Varázsigék

    A lírai tárca a szavak, a nyelv és a belső rítusok mindennapi szerepét vizsgálja a korabeli társadalmi kontextusban. Az írás a kifejezés erejére és az irodalom hétköznapokat formáló funkciójára fókuszál. A szép költészetről. „…viszolyog a poéntől és az aranyigazságok minden fajtájától. […] Nincs szüksége intellektuális bizonyítékokra ahhoz, hogy fensőbbségét szemléltesse.” Adyról, egy kölni templom falán lévő plakátról, egy nyugat-berlini fodrászbolt kirakatában lévő rendőri felhívásról – Jimmy Carter városba látogatásáról. Az üzlet és a vallás kibékítéséről.

    Reagálás:

    • Új Ember, 1978.09.10. (37.szám) KOMMENTÁR NÉLKÜL

  • 1978.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A csomó

    Széppróza. N. S. hadseregparancsnok Gordion városának kapujában a kötél csomóját nem kibontotta, hanem kétségbeesésében egy kardvágással oldotta meg a helyzetet. De a szekér, amelyet addig a kötél tartott, legurult a lejtőn. Bár a tömeg ünnepelte őt, gondolatban mentegette magát, de tudta, hogy a csomó megalkotója tudja a titkát, aki ezért megveti, így hát maga elé hívatta őt. Azt parancsolta a csomó készítőjének, az athéninak, hogy készítse el neki újból a csomót, amit 4 éven keresztül alkotott. Az athéni azt válaszolta, hogy nem tudja elkészíteni. A parancsnok azzal vádolta meg, hogy fél tőle, hogy ha nem tudja kibogozni, megöli, vagy ha mégis kibogozza, akkor szellemével is fölé kerekedik. Az athéni válasza: „Mindentől félek, uram, és mindennek az ellenkezőjétől is félek. De attól nem tartok, hogy szellemeddel fölém kerekedsz. Hiszen máris mérhetetlen magasságban állsz fölöttem. […] ráébredtem arra, hogy oldási módszered messze túléli az én kötözési tudományomat.” 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
    • Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
    • Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
    • Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
    • Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
    • Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
    • Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
    • Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
    • Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
    • www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó

  • 1978.08.29. Fejér Megyei Hírlap, ász: „Új” színház Kecskeméten
    Vendégeink lesznek

    A Kecskeméti Katona József Színház évadnyitójáról, az új társulatról és a hagyományos a műsorterv igényességéről.

    „Egy örökzöld színházi bestseller mai parafrázisa Eörsi István színműve, Az ördög, amely a Play Molnár alcímet viseli, s azt kutatja ki is lehetett Molnár Ferenc elnyűhetetlenül szellemes bohózatának hőse.”

  • 1978.08.szám Könyvvilág, Bart István: Artmann és az artmannság

    Könyvkritika Hans Carl Artmann: How much szivi? című kötetéről. A prózai darab fordítói közt van Eörsi István.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1978.08.számTiszatáj, E.I.: Arckép ünnepen
    Végakarat
    Ez a gyerek nem köszön

    Versek.

  • 1978.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vita egy évfordulón
    A Neues Forum-ban olvastam

    Rudi Dutschke német, és Daniel Cohn-Bendit franciaországi exdiákvezér vitája az osztrák televízióban Mathias Waldennel és Kurt Sontheimerrel a ’68-as diákmegmozdulások 10. évfordulója alkalmából. A vitát a Neues Fórum főszerkesztője, Günther Nenning vezette. A betelefonálók lebüdöszsidózták Cohn-Benditet, és Dutschkével együtt koncentrációs táborba küldenék, lelövéssel fenyegették; Hitler visszatérését kívánják. A középpontban a terrorizmus problémája állt. 

  • 1978.09.03. Petőfi Népe, Megkezdte munkáját a kecskeméti színház
    HÁROM BEMUTATÓ ELŐKÉSZÜLETEI

    A Katona József Színház új évadának előkészületei. Bemutatják többek közt Eörsi István: Az ördög (Play Molnár) című színművét. A rendező: Szurdi Miklós.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1978.09.06. (37.szám) Pesti Műsor, Leskó László: Évadkezdés Kaposváron
    Műsorok országszerte

    A kaposvári Csiky Gergely Színház új évadáról, a bemutatandó darabokról, az új nevekről. Az új dramaturg Eörsi István.

  • 1978.09.08. Petőfi Népe, P. M.: Az új színházi évad tervei
    Beszélgetés Beke Sándor főrendezővel

    Beszélgetés az új főrendezővel az új műsortervről, a bemutatandó darabok kiválasztásának elveiről, az előadások műfajáról. A Kelemen László stúdiószínpad szerepéről, az iskolaszínházról és a tájolásról.

    „A viszonylag könnyebb műfajokat képviselik: Eörsi István: Az ördög (Play Molnár) és Verne — Csepreghy: Sztrogoff Mihály utazása.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1978.09.09. Fejér Megyei Hírlap, Juhász Béla: Kezdődik a színi évad
    A Mojszejev együttes Fehérváron

    A székesfehérvári Vörösmarty Színház évadnyitója. Vendégjátékok a színházban. Eörsi István Az ördög című darabja is látható lesz.

  • 1978.09.10. (37.szám) Új Ember, KOMMENTÁR NÉLKÜL

    „KOMMENTÁR NÉLKÜL közöljük az Élet és Irodalom augusztus12-i számából Eörsi István Varázsigék, c. írásának részletét. Jeles költőnk »különös« vallási felfogás nyomaival találkozott, ami legalábbis elgondolkodtató!”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1978.08.12. (32.szám) E.I.: Varázsigék

  • 1978.09.13. Petőfi Népe, P. E.: A színház új tagjai
    A FŐISKOLÁRÓL ÉRKEZTEK

    Beszélgetés a Katona József Színház új tagjaival, Andresz Katalinnal és Szirmai Péterrel. Mindketten szerepelnek Eörsi István Play Molnár című színjátékában. Fotók

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1978.09.23. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I. Negyvenhét éve figyelem

    Vers.

  • 1978.09.27. (228.szám) Somogyi Néplap, L. L.: Sen Te, a szecsuáni jólélek
    Pénteken bemutató

    A kaposvári Csiky Színház Gergely Színház új bemutatójáról, Bertolt Brecht A szecsuáni jólélek című művéről. A rendező: Ascher Tamás.

    „[Brecht] Egyik művét — Kis organon a színház számára — Eörsi István, a Csiky Gergely Színház jelenlegi dramaturgja fordította magyarra.”

    • Brecht, Bertolt: Színházi tanulmányok című kötetének adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. Ebben a kötetben szerepel Eörsi Kis Organon a színház számára című fordítása.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja JÓ EMBERT KERESÜNK vagy A SZECSUÁNI JÓLÉLEK mondatokat.

  • 1978.09.szám Kritika, Szili József: Kategória született...

    Reflexió Kelecsényi László cikkére (A kettős tükrözés a filmművészetben – Kritika, 1978.06.szám) Lukács Az esztétikum sajátossága című művéről, a tükröződésről és a tükrözésről.

    „De ha elolvassuk a fordító utószavát, valami derengeni kezd. Itt tudjuk meg Eörsi Istvántól, hogy a »Wiederspiegelung« (sic!) szót visszatükrözésnek fordította »a folyamat«, és visszatükröződésnek »az eredmény« jelentésében. Zárójelben megjegyzi: »e két szó közt a választás gyakran véletlenszerű, mert a német kifejezés mindkettőt jelentheti, és bizonyos összefüggésekben a megkülönböztetés nem is lényeges«. Eörsi eljárása nyelvileg és elméletileg egyaránt korrekt.”

    • Lukács György: Az esztétikum sajátossága című köteteinek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

  • 1978.10.01. (162.szám) Új Symposion, E.I.: Egy álom és anyaga

  • 1978.10.01. Magyar Nemzet, E.I.: Búcsú

    Vers.

  • 1978.10.04. Petőfi Népe, N. M.: Élénk kulturális élet Kiskunmajsán

    Kiskunmajsán, az Ifjú Gárda Művelődési Központban „a kecskeméti Katona József Színház hat művet mutat be. Eörsi István színművét, Sütő András Káin és Ábeljét, francia szerzőpár zenés bohózatát, az Olasz szalmakalapot, februárban Cocteau Rettenetes szülők című drámáját, majd Goldoni zenés vígjátékát, a Két úr szolgáját.”

  • 1978.10.10. Tolna Megyei Népújság, Új színházi évad

    A szekszárdi színház őszi évadának bemutatóiról.

    „Bemutató előadás a Play Molnár is, Eörsi István műve, amit a Kecskeméti Katona József Színház játszik. Eörsi darabja Molnár Ferencről szól, de láthatnak a nézők egy Molnár-darabot is. A Játék a kastélyban! a pécsiek mutatják be.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét: Play Molnár /Az ördög/ (Színe és visszája)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.