Cikkek
-
1978.06.04. Hajdú-Bihari Napló, Federico Garcia Lorca: Kérdések
Vers. Eörsi István fordítása.
1978.06.06. Népszabadság, Hegedüs Tibor: A RÁDIÓ MELLETT
Nagykövetségi sajtófogadáson a rádiós műsorok cseréjéről az osztrákokkal. Többek közt Peter Handke Kaspar című művéről.
„Peter Handke filozófiai költeménye (nevezhetem annak?), a Kaspar olyan mű, amit elsősorban olvasva lehet megérteni és értékké hasznosítani. […] Sőt egyfajta monotónia benyomását kelti (tévesen), még akkor is, ha a darabról netán elolvastuk a kitűnő fordító, Eörsi István előzetes — és részletes — fejtegetését.”
- A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
1978.06.10. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Öregasszony mondja
Vers.
1978.06.szám Jelenkor, Rónay László: „Mily szép dolog embernek lenni”
– Devecseri Gábor utolsó éve –Részlet. Devecseri Gábor a költészetről vallott Eörsi Istvánnak a betegágyánál.
Reagálás:
- Alföld, 2008.06.szám Bircsák Anikó: Saját élet
1978.06.szám Nagyvilág, Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása
SzínházCsehov Ivanov című tragédiájáról, mely méltán szerepel a világszínházak repertoárján. Nálunk először 1971-ben mutatta be a Nemzeti Színház Marton Endre rendezésében. 1977 őszén három különböző Ivanov-előadást láthattunk a magyar színházakban: a kaposvári és miskolci társulatok, valamint a Budapesten vendégszereplő moszkvai Művész Színház produkcióját. A különböző előadások összehasonlítása.
„Mint Eörsi István írja a kaposvári előadásról: »Csehovnál a köznapi lét tengődése a fantasztikus szatíra túlzásai nélkül lépi át az abszurditás határait. Az embernek az a benyomása, hogy maga a valóság abszurd. Zsámbéki rendezése (és tegyük hozzá Zaharové is — M. G.) nyomatékosítjaa ezt az alapkérdést, … nála nem a valóság torkollik az abszurditásba, hanem az abszurdum lesz valóságos.« ˝
Kapcsolódó cikkek:
- Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
- Napjaink, 1978.02.szám Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
- Szcenárium, 2018.02.szám Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira
1978.06.szám Színház, Nánay István: A Népszínház első lépései
Változások színházi életünkben. A Népszínház létrehozása és a Nemzeti Színház művészi tevékenységének megújítása, és az ezekből következő további változások. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek darabokból
1978.07.01. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A festőnő telefonál
Mit csinált a festőnő a szőnyegen talált svábbogárral, milyen művészi szempontokon elmélkedett?
1978.07.19. (30.szám) Pesti Műsor, Heltai Nándor: Kecskeméten derűlátók!
Műsorok országszerteA kecskeméti Katona József Színház új évadjának terveiről, az újonnan szerződött színészekről. Az új főrendező Beke Sándor.
„Eörsi István »csavart egyet« Molnár Ferenc Az ördög című színjátékán, ez a modern, érdekes változat kerül a játékrendbe.”
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1978.07.29. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I. Egy humoros kitétel borzalmai
A nyelvművészet fajtái. Kafka: A per – humora, Kierkegaard, Don Juan.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1978.08.05 (31.szám) Orlovszky Tünde: Egyéni vagy kollektív szerelem
1978.07.szám Nagyvilág, Robert Creeley versei
A hold. Valamelyik délután. Az intés. Ketten szemközt. Hegyek a pusztaságban.
Eörsi István fordításai.
1978.07.szám Nagyvilág, Szopori N. Lajos: Hozzáértéssel, romantika nélkül a magyar irodalomról
Könyvismertetés. Hannu Launonen: Hirvipoika (Tutkielmia Unkarin kirjallisuudesta. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1976.)
Hannu Launonen Hirvipoika (Szarvasfiú) címmel hat, a magyar irodalom kérdéseivel foglalkozó tanulmányát adta ki kötetbe gyűjtve a Finn Irodalmi Társaság. A magyar költészet háttere és jelene című tanulmányában „... a szocialista líra újabb képviselőiként beszél Eörsi Istvánról és Ladányi Mihályról. A közvetlenséget, illúziómentességet és a kispolgáriság elleni harcot tartja költészetük alapvonásának.”
1978.07.szám Tiszatáj, E.I.: Naplómból
Versek. Elsötétített szobában. Játszottam minden időben. Vers 02h-kor.; Vers 03h-kor. Növekszik a csapat. Kész a tréfa. Háromlábú eb vonított.
1978.08.05. (31.szám) Élet és Irodalom, Orlovszky Tünde: Egyéni vagy kollektív szerelem
Reflexió Eörsi cikkére. Eörsi szerint a partner be- és felcserélhető. „Node hogy individualista érték?”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1978.07.29. (30.szám) E.I.: Egy humoros kitétel borzalmai
1978.08.06. Népszabadság, Héra Zoltán: TÁVOLI KÖZELIEK
LAPOZGATÁS VERSESKÖTETEKBENA szerző gondolatai a versekről.
„Nemrég műfordításköteteket lapozgatva találkoztam ilyen, a maguk idejét beváró versekkel, addig távoliakkal s hirtelen közeliekkel, egyszerre érthetőkkel. »De nekem nem kell a jóság« Az egyik Gregory Corso-vers lett ilyen, az Eörsi István fordította Az utolsó gengszter című kötetből, a »De nekem nem kell a jóság«. Régebben is létezett a számomra ez a vers, de csak úgy, mint ahogyan vannak, léteznek minden nagyvárosban a magasházak — vagy éppen felhőkarcolók — mellett a kisebb épületek.”
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
1978.08.12. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Varázsigék
A lírai tárca a szavak, a nyelv és a belső rítusok mindennapi szerepét vizsgálja a korabeli társadalmi kontextusban. Az írás a kifejezés erejére és az irodalom hétköznapokat formáló funkciójára fókuszál. A szép költészetről. „…viszolyog a poéntől és az aranyigazságok minden fajtájától. […] Nincs szüksége intellektuális bizonyítékokra ahhoz, hogy fensőbbségét szemléltesse.” Adyról, egy kölni templom falán lévő plakátról, egy nyugat-berlini fodrászbolt kirakatában lévő rendőri felhívásról – Jimmy Carter városba látogatásáról. Az üzlet és a vallás kibékítéséről.
Reagálás:
- Új Ember, 1978.09.10. (37.szám) KOMMENTÁR NÉLKÜL
1978.08.26. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A csomó
Széppróza. N. S. hadseregparancsnok Gordion városának kapujában a kötél csomóját nem kibontotta, hanem kétségbeesésében egy kardvágással oldotta meg a helyzetet. De a szekér, amelyet addig a kötél tartott, legurult a lejtőn. Bár a tömeg ünnepelte őt, gondolatban mentegette magát, de tudta, hogy a csomó megalkotója tudja a titkát, aki ezért megveti, így hát maga elé hívatta őt. Azt parancsolta a csomó készítőjének, az athéninak, hogy készítse el neki újból a csomót, amit 4 éven keresztül alkotott. Az athéni azt válaszolta, hogy nem tudja elkészíteni. A parancsnok azzal vádolta meg, hogy fél tőle, hogy ha nem tudja kibogozni, megöli, vagy ha mégis kibogozza, akkor szellemével is fölé kerekedik. Az athéni válasza: „Mindentől félek, uram, és mindennek az ellenkezőjétől is félek. De attól nem tartok, hogy szellemeddel fölém kerekedsz. Hiszen máris mérhetetlen magasságban állsz fölöttem. […] ráébredtem arra, hogy oldási módszered messze túléli az én kötözési tudományomat.”
Kapcsolódó cikkek:
- Színház (Drámamelléklet), 1992.08.szám E.I.: A csomó. Zenés bábjáték felnőtt értelműeknek
- Pesti Műsor, 1992.10.02. (40.szám) Soros-napok a Merlinben
- Cigányfúró, 1995.05.szám (október) E.I.: RÜGEN SZIGETÉN
- Élet és Irodalom, 1995.12.08. (49.szám) E.I. – Vagesz: A Pátosz és a gúny násza. Eörsi István novelláskötetének bemutatójára
- Híd, 1996.01.szám Bányai János: Eörsi István, az elbeszélő
- Új Forrás, 1996.04.szám Géczi János: Jegyzet, negyedjére
- Élet és Irodalom, 1996.07.19. (29.szám) E.I.: Az egyik szemem, no meg a másik. Verseny a Soros Alapítvány támogatásával, 1996. III. szakasz, 6. forduló
- Holmi, 1996.07.szám Bán Zoltán András: A publicista prózája
- Pannon Tükör, 1997.04.szám Egri Zsolt: „Az élet megy tovább” Eörsi István elbeszéléseiről
- www.t-online.hu/ilegeza, Legeza Ilona: Eörsi István: A csomó
1978.08.29. Fejér Megyei Hírlap, ász: „Új” színház Kecskeméten
Vendégeink lesznekA Kecskeméti Katona József Színház évadnyitójáról, az új társulatról és a hagyományos a műsorterv igényességéről.
„Egy örökzöld színházi bestseller mai parafrázisa Eörsi István színműve, Az ördög, amely a Play Molnár alcímet viseli, s azt kutatja ki is lehetett Molnár Ferenc elnyűhetetlenül szellemes bohózatának hőse.”
1978.08.szám Könyvvilág, Bart István: Artmann és az artmannság
Könyvkritika Hans Carl Artmann: How much szivi? című kötetéről. A prózai darab fordítói közt van Eörsi István.
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
1978.08.számTiszatáj, E.I.: Arckép ünnepen
Végakarat
Ez a gyerek nem köszönVersek.
1978.09.02. (35.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vita egy évfordulón
A Neues Forum-ban olvastamRudi Dutschke német, és Daniel Cohn-Bendit franciaországi exdiákvezér vitája az osztrák televízióban Mathias Waldennel és Kurt Sontheimerrel a ’68-as diákmegmozdulások 10. évfordulója alkalmából. A vitát a Neues Fórum főszerkesztője, Günther Nenning vezette. A betelefonálók lebüdöszsidózták Cohn-Benditet, és Dutschkével együtt koncentrációs táborba küldenék, lelövéssel fenyegették; Hitler visszatérését kívánják. A középpontban a terrorizmus problémája állt.
1978.09.03. Petőfi Népe, Megkezdte munkáját a kecskeméti színház
HÁROM BEMUTATÓ ELŐKÉSZÜLETEIA Katona József Színház új évadának előkészületei. Bemutatják többek közt Eörsi István: Az ördög (Play Molnár) című színművét. A rendező: Szurdi Miklós.
- A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1978.09.06. (37.szám) Pesti Műsor, Leskó László: Évadkezdés Kaposváron
Műsorok országszerteA kaposvári Csiky Gergely Színház új évadáról, a bemutatandó darabokról, az új nevekről. Az új dramaturg Eörsi István.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
