EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.10.04. Petőfi Népe, N. M.: Élénk kulturális élet Kiskunmajsán

    Kiskunmajsán, az Ifjú Gárda Művelődési Központban „a kecskeméti Katona József Színház hat művet mutat be. Eörsi István színművét, Sütő András Káin és Ábeljét, francia szerzőpár zenés bohózatát, az Olasz szalmakalapot, februárban Cocteau Rettenetes szülők című drámáját, majd Goldoni zenés vígjátékát, a Két úr szolgáját.”

  • 1978.10.12. Petőfi Népe, P. M.: Ketten az új előadásból
    MARKOVICS BORBÁLA – SZIRTES ÁGI

    Rövid beszélgetés Markovics Borbálával és Szirtes Ágival a kecskeméti Katona József Színházban előadott új szerepükről Eörsi István Play Molnár című darabjában. Fotók

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1978.10.13. Petőfi Népe, Bemutató előadás Kecskeméten
    EÖRSI ISTVÁN: PLAY MOLNÁR

    „A rendezők esetről esetre a maguk módján értelmezik az egyes színdarabokat […] Ugyanezt cselekedte Eörsi István, a ma este Kecskeméten bemutatásra kerülő színdarab szerzője, amikor Molnár Ferenc: Ördög című művét újrafogalmazta. Így jött létre egy új darab szövege, amely a színpad nagynevű varázslómesteréről éppen úgy szól, mint az eredeti műről, illetve arról a világról és valóságról, amelyet a Molnár Ferenc-i szerepek, maszkok lepleznek... Eörsi István ezért is adta darabjának alcíméül: Színe és visszája.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1978.10.14. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A szabadság korlátai

    Színikritika Witold Gombrowicz: Operett című darabjáról, melyet a Teatr nowy adott elő a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon, a BITEF-en. Rendező: Kazimierz Dejmek. 

  • 1978.10.19. Petőfi Népe, Nikolényi István: A „Plémolnár” színe és visszája
    Kecskeméti bemutató

    Színikritika. Play Molnár /Az ördög/ (Színe és visszája) – író: Eörsi István – Kecskeméti Katona József Színház – rendező: Szurdi Miklós – bemutató: 1978.10.13. Párhuzam és különbözőségek Dürrenmatt Ptay Strindbergjével. Fotók

    „Ha Molnár Ferencnek Goethe Faustja adta az ötletet, Eörsi Istvánnak bevallottan Dürrenmatt Ptay Strindbergje.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1978.10.21. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I. Na és?

    Filmkritika Peter Fleischmann: Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban című filmjéről. „Abram nemcsak önmagát vállalja el, hanem mindazt, amit másságával kivált vagy kiválthat. […] a közvélemény kikezdhetetlen diktatúráját vette célba, azt a semmivel sem indokolható, mégis megdönthetetlennek látszó meggyőződést, hogy az általánosan elfogadott erkölcsi normák erkölcsösek, a közösség akármilyen ítélete jogosult, és a különállás puszta ténye is gyanús, sőt büntetendő.”

  • 1978.10.22. (250.szám) Délmagyarország, Nikolényi István: az ördögi Molnár

    Színikritika. Play Molnár /Az ördög/ (Színe és visszája) – író: Eörsi István – Kecskeméti Katona József Színház – Rendező: Szurdi Miklós – Bemutató: 1978.10.13.

  • 1978.10.28. (43.szám) Élet és Irodalom, Szekrényesy Júlia: Molnár-szeminárium

    Színikritika Eörsi István: Play Molnár című komédiájáról. A darabot a kecskeméti Katona József Színház mutatta be Szurdi Miklós rendezésében. „Eörsi István kérlelhetetlen szatírában leplezi le a századeleji vagy századvégi, tehát mai polgárságot.”

  • 1978.10.31. (257.szám) Tolna Megyei Népújság, Csányi László: Play Molnár

    (Színikritika. Play Molnár /Az ördög/ (Színe és visszája) - író: Eörsi István - Kecskeméti Katona József Színház - Rendező: Szurdi Miklós - Bemutató: 1978.10.13.)

  • 1978.10.szám Nagyvilág, Pannónia feltámasztása
    Krónika

    A Pannonia című osztrák lap szemléje.

    „Pannónia nagyobbik, vagyis magyar felét a szépirodalmi részben mindenekelőtt Eörsi István emlékezetes írása képviseli Lukács György utolsó napjairól és Karinthy Ferenc két, kisebb elbeszélése.”

  • 1978.10.szám Színház, Zétényi Lili: Koncentrikus körök?
    Beszélgetés vidéki színházi vezetőkkel

    Beszélgetés a Győri Kisfaludy Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Kecskeméti Katona József Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a Békés megyei Jókai Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Debreceni Csokonai Színház vezetőivel.

    Beke Sándor, a Kecskeméti Katona József Színház új főrendezője beszél terveiről. Eörsi István: Play Molnár (Az ördög) című darabját is színre fogják vinni.

  • 1978.11.04. (261.szám) Pest Megyei Hírlap, Főszereplő: az ördög

    Rövidhír a kecskeméti Katona József Színház vendégjátékáról a Madách Imre Művelődési Központban. Eörsi István Play Molnár című színjátékát adják elő, a rendező Szurdi Miklós.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1978.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Merre tart a baloldal?
    Az L 76-ban olvastam

    Az L 76/7. száma az európai baloldal helyzetével és kilátásaival foglalkozik. A folyóirat tavaly nemzetközi értelmiségi kongresszust hívott össze a téma megvitatására. Rudi Dutschke szerint nincs többé egységes baloldal. Carola Stern szerint a baloldaliság az internacionalizmusért küzdő munkásmozgalomhoz kapcsolódott. „Sok fiatal baloldali azonban úgy véli, hogy a baloldaliság és az arabpártiság szinonimák – olyan álláspont ez, amely ellen más baloldaliak hevesen tiltakoznak.” Mi a véleménye az Európai Közösségnek? „A legtöbb felszólaló elutasítja a kapitalizmust, de elutasítja a létező szocialista államok által kínált perspektívákat is…” Mikisz Theodorakisz „Merre tartunk?” című bevezető tanulmánya utat jelöl ki a baloldal számára.

  • 1978.11.05 (45.szám) Új Tükör, Mészáros Tamás: Play Molnár?

    (Színikritika. Play Molnár /Az ördög/ (Színe és visszája) - író: Eörsi István - Kecskeméti Katona József Színház - Rendező: Szurdi Miklós - Bemutató: 1978.10.13. ˝Marad tehát egy meglehetősen érdektelen történet csikorgó dialógusokkal, s ezen a fogyatékos Molnáron Eörsinek persze nem nagy kunszt diadalt ülni. Csakhogy ez unfair play, kifogásolható játék.˝)

  • 1978.11.08. (46.szám) Pesti Műsor, (—dem): Play Molnár
    avagy egy tisztelet színe és visszája
    Kecskeméti Katona József Színház

    Színikritika Eörsi Play Molnár című darabjáról, amely Molnár Ferenc Az ördög című műve ellenpontjaként született.

    „Ami Molnárnál pikáns és elegáns, az Eörsinél negédes és kisszerű. Nem vonatkozik ez a dialógusokra, amelyek az eredeti műéhez hasonlóan szellemesek és sziporkázóak — csak éppen könyörtelenül visszájára fordítják a könnyed és tökéletes molnári világot.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1978.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kívül maradni és belül kerülni
    A Valóságban olvastam

    Hankiss Ágnes Martinovics Ignácról szóló tanulmányáról. 

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 1

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 2

  • 1978.11.11.Wiener Tagebuch, István Eörsi: Zur Geschichte eines postumen Werkes (Lukács) 3

  • 1978.11.12. Magyar Nemzet, E.I.: Gyümölcsök tűnődése
    A barack és az idill
    A narancs alázata
    A dió bosszúja

    Versek.

  • 1978.11.15. Nemzetőr, USA beli Forradalom-hű csoport: Befutó posta
    „SZÓBA SE ÁLLJ VELE”

    A Magyarok Világszövetségének bírálata. Az olvasói levél az elvek feladásával, a forradalom elárulásával vádolja a Magyarok Világszövetségét.

    „Elvhű magatartásunk nyilvánuljon meg abban is, hogy ne vásároljuk e megalkuvók könyveit. Emlékezzünk Eörsi István 56 októberében írt forradalmi versére: »Szóba se állj vele«!”

    • (A vers röpiratban terjesztve 1956. november 8-án.)
    • Ez a verse megjelent a Magyar versek 1953–1956 című antológiában. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    A verset itt elolvashatja:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.22. E.I.: Szóba se állj vele

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi versének – SZÓBA SE ÁLLJ VELE! – címét.

  • 1978.11.24. (47.szám) Magyar Ifjúság, Takács István: Start, döcögősen
    Színházi esték vidéken

    Színikritika. Nehéz évadkezdés Debrecenben, Győrben, Egerben, Kecskeméten és Miskolcon. A kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Eörsi István Play Molnár (avagy színe és visszája) című, Molnár Ferenc ismert vígjátékát, Az ördögöt parafáló munkájában nem sok értelme van a parafrázisnak.

    „...egy Molnár Ferenc-i szinten kitűnő Molnár Ferenc-vígjátékból született egy Eörsi István-i szinthez képeset igen halvány Eörsi István-mű.”

  • 1978.11.25. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A meglepő dolgok övezetében
    A Kortársban olvastam

    Kálnoky László: Mintsem bölcselmetek álmodni képes című verséről, mely a Kortárs 1978./11. számában jelent meg. „Kálnoky pusztán tüneteket ír le, néhány folyamatot rögzít, és igen szerencsésen nem kínál hozzájuk magyarázatot vagy megfejtést. […] Kálnoky könnyeket elnyelő tárgyai – mert érezhetően van könnyük, de nem akarják megmutatni – egy élet megoldhatatlan rejtélyeibe kalauzolnak bennünket. Azt hihetnénk, hogy a költőé ez az élet, de amikor jobban körülnézünk, itt is, ott is felfedezzük a dolgokon a saját ujjlenyomatunkat.”


    Reagálás:

    • Literatura,1982.01.szám CSŰRÖS MIKLÓS: Meglepetések vagy egy közérzet módosulásai? (Kísérlet Kálnoky László Egy magánzó emlékirataiból című ciklusának értelmezésére)

  • 1978.11.szám Kortárs, E.I.: Egy szervizben

    Novella.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.