EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1978.04.15. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A töredékesség diadala

    Könyvkritika Robert Musil: A tulajdonságok nélküli ember című kötetről.

  • 1978.04.29. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tragikus bohózatok

    Könyvkritika Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország; Magyar külpolitika Mohács előtt című kötetekről.

  • 1978.04.Europäische Rundschau, István Eörsi: Das Recht des letzten Wortes

    (Georg Lukacs = Lukács György)

  • 1978.04.szám Kortárs, Stoll Béla: Az új József Attila-kiadás műhelyéből

    József Attila: (ŐS PATKÁNY TERJESZT KÓRT...) című verséről, melynek két változata is volt. Németh Andor az egyetlen fennmaradt kéziratból tette közzé. A Nagy László javasolta módosítások. A kritikai kiadás problémái. A befejezetlen, töredékesen hagyott versek. Magyar László hagyatéka. Barta István ügyvéd, József Attila egyik barátja, akiről nagyon keveset lehet tudni.

    „Barta (vagy Bartha) Istvánról bizonyára össze lehetne szedni még sok mindent, de kérdés, hogy a Harag és az Egy ifjú párra jobb megértéséhez hozzásegítenének-e az újabb ismeretek. Eörsi István a Harag Pistáját szívesebben tekinti a költő »énje posszibilis, társadalmilag elfogadható részének«, mint valami ügyvédnek. (Élet és Irodalom, 1967. augusztus 19.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1967.08.19. (33.szám) E.I.: A Kortárs-ban olvastam

  • 1978.04.szám Nagyvilág, Ernst Jandl versei

    old vic: egy színmű. úti beszámoló. nő az ablakban. októberi éj. életrajz dietrich burkhard emlékezetére.

    Eörsi István fordításai.

  • 1978.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A civilizáció vége
    Godard: Weekend

    Filmkritika. Godard filmjének tíz évet kellett várnia, mielőtt megjelenhetett volna a budapesti képernyőkön, de a humor és szatíra még mindig él és hatásos.

    Fotó: jelenetek a filmből.

    Az írás megjelent a JLG – Jean-Luc Godard dicsérete, avagy a filmművészet önfelszámolása című 2012-es kötetben is.

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Filmvilág, 2013.03.szám Kelecsényi László: Godard – mindörökké
    • Filmvilág, 2018.05.szám Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet

  • 1978.05.06. (18.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A megoldott rejtély
    A Theater Heute-ban olvastam

    A lap 1978. áprilisi számában Jan Kott az 1977-es, Washingtonban tartott Shakespeare-világkongresszusról ír. „»A Shakespeare-kutatás« – írja Kott –, »nemcsak Shakespeare-ből él, hanem önmagából is«” Jorge Luis Borges plenáris előadásáról, amiből Kott csak egyetlen szót értett: Shakespeare. „Íme a presztízs diadala az értelem fölött. Ha valamely csőcselék ünnepelni akar valakit, akkor ezt meg is teszi, ha törik, ha szakad.”

  • 1978.05.14. Magyar Nemzet, E.I.: Az a kis állat

    Vers.

  • 1978.05.20. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Értelmiségiek a politikában
    Az Europäische Rundschau-ban olvastam

    Theodore Draper princetoni történész és politikai szakíró tanulmányáról, mely arról a folyamatról írt, amelynek során az értelmiségiek – professzorok, speciális szakértők – benyomultak az Egyesült Államok politikai irányításába. A hatalomba bevonult értelmiség sorsa és szerepe. Minek érezték magukat ezek az értelmiségiek?  Rossz közérzetükről, annak forrásairól. 

  • 1978.05.24. (21.szám) Pesti Műsor, Illés Jenő: Rendező-arcok: Horvai István

    Horvai István rendező pályaképe. Fotó

    „Amikor a Vígszínházhoz került, nagy élettapasztalattal, gazdag művészi vértezettséggel léphetett a színészek elé. Akár az új magyar drámák bátor színrevivőjeként, Thurzó Gábor, Eörsi István, Csurka István vagy a modern drámairodalom legértékesebb darabjainak interpretátoraként jelent meg a neve a plakátokon, mindig érezni lehetett, hogy lélektani mélységben, a színpadi látás biztonságában egyre érettebb művészként tisztelhetjük őt.”

  • 1978.05.28. (22.szám) Új Tükör, E.I.: Vasárnapi ebéd

    (Vers.)

  • 1978.05.28. Népszabadság, Héra Zoltán: ÁTÜLTETETTEK

    A műfordítások hiányosságairól, azokról a szerzőkről, művekről, amelyeknek hiányzik a folytatása. Például Ginsberg, Corso, Kerouac művei.

    „»Emlékszem, 31 éves koromban ezt kiabáltam: szörnyű volna még 31 év. — Ma másként érzek. — Őszhajú bölcs szeretnék lenni nagy könyvtárszobában — mély karosszékben, kandalló mellett« — olvashattuk egyik versében Eörsi István kiváló fordításában.”

  • 1978.05.szám Dolgozók, E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

    Vers.

    Kapcsolódó cikk (vers):

    • Kortárs, 1968.10.szám E.I.: Utóhangok egy szerelemhez

  • 1978.05.szám Színház, E.I.: Woyzeck egy pincében

    Színikritika a Stúdió K-ban bemutatott Georg Büchner: Woyzeck előadásáról. Rendező: Fodor Tamás. Fotó: jelenetek a darabból

    „Büchner darabjának hihetetlenül modern forradalmisága nem a témaválasztásban és nem is az elhangzó szövegekben, hanem a szemléletben rejlik. Hierarchikus felépítésű világot látunk; felül vannak a hatalmaskodó vagy tudálékos tökfejek, akik a morál nevében uralkodnak, alul pedig a plebs, amely kívülrekedt a morálon. […] Az erény ebben a darabban a brutalitás, a megalázás eszköze, a hierarchia támasza és talpköve, semmi más. […] A Stúdió K előadása rendkívüli nyomatékkal, minden további mondandó és hatás előfeltételének ábrázolja az áthidalhatatlan távolságot a »fent« és a »lent« között.”

    Reagálás:

    • Ellenfény, 2018.06.szám Sándor L. István: „Miért van az ember?”

  • 1978.06.03. (22.szám) Film Színház Muzsika, Barta András: Rádió
    Kaspar

    Peter Handke Kaspar című drámájának rádióváltozata az Osztrák Szerzők Rádiószínháza bemutatósorozatának keretében.

    „A bravúros fordítás Eörsi István munkája.”

  • 1978.06.03. Népszava, Mikes Tamás: Köz- és magánérzetek

    Könyvújdonságok a szépirodalom terméséből. A fejnélküli szellem; Régi kínai komédiák – Kalmár Éva és Eörsi István fordítása.

    „Végül még egy ódon újdonság. Ennek ódonsága jogos, sőt ez adja újdonságát: klasszikus kínai drámák, Kalmár Éva és Eörsi István kitűnő átültetésében, A fejnélküli szellem címmel.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1978.06.04. Hajdú-Bihari Napló, Federico Garcia Lorca: Kérdések

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1978.06.04. Vas Népe, Federico Garcia Lorca: Kérdések

    (Vers. Eörsi István fordítása.)

  • 1978.06.04. Zalai Hírlap, Federico Garcia Lorca: Kérdések

    (Vers. Eörsi István fordítása.)

  • 1978.06.06. Népszabadság, Hegedüs Tibor: A RÁDIÓ MELLETT

    Nagykövetségi sajtófogadáson a rádiós műsorok cseréjéről az osztrákokkal. Többek közt Peter Handke Kaspar című művéről.

    „Peter Handke filozófiai költeménye (nevezhetem annak?), a Kaspar olyan mű, amit elsősorban olvasva lehet megérteni és értékké hasznosítani. […] Sőt egyfajta monotónia benyomását kelti (tévesen), még akkor is, ha a darabról netán elolvastuk a kitűnő fordító, Eörsi István előzetes — és részletes — fejtegetését.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1978.06.10. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Öregasszony mondja

    Vers.

  • 1978.06.szám Jelenkor, Rónay László: „Mily szép dolog embernek lenni”
    – Devecseri Gábor utolsó éve –

    Részlet. Devecseri Gábor a költészetről vallott Eörsi Istvánnak a betegágyánál.

    Reagálás:

    • Alföld, 2008.06.szám Bircsák Anikó: Saját élet

  • 1978.06.szám Nagyvilág, Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása
    Színház

    Csehov Ivanov című tragédiájáról, mely méltán szerepel a világszínházak repertoárján. Nálunk először 1971-ben mutatta be a Nemzeti Színház Marton Endre rendezésében. 1977 őszén három különböző Ivanov-előadást láthattunk a magyar színházakban: a kaposvári és miskolci társulatok, valamint a Budapesten vendégszereplő moszkvai Művész Színház produkcióját. A különböző előadások összehasonlítása.

    „Mint Eörsi István írja a kaposvári előadásról: »Csehovnál a köznapi lét tengődése a fantasztikus szatíra túlzásai nélkül lépi át az abszurditás határait. Az embernek az a benyomása, hogy maga a valóság abszurd. Zsámbéki rendezése (és tegyük hozzá Zaharové is — M. G.) nyomatékosítjaa ezt az alapkérdést, … nála nem a valóság torkollik az abszurditásba, hanem az abszurdum lesz valóságos.« ˝

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
    • Napjaink, 1978.02.szám Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
    • Szcenárium, 2018.02.szám Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira

  • 1978.06.szám Színház, Nánay István: A Népszínház első lépései

    Változások színházi életünkben. A Népszínház létrehozása és a Nemzeti Színház művészi tevékenységének megújítása, és az ezekből következő további változások. Eörsi István említése. Fotó: jelenetek darabokból

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.