EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1977.07.01. (147-148.szám) Új Symposion, Hans Magnus Enzensberger

    (n. m. (1469—1527) m. a. b. (1814—1876) V. m. m. (1890—19) e. g. de la s. (1928—1967) Fordította: Eörsi István.)

  • 1977.07.02. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A „leg”-ek embere

    Könyvkritika Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája és Kovalovszky Miklós: Ady Endre – Életem nyitott könyve című művéről.

  • 1977.07.22. Magyar Nemzet, E.I.: A művészet sorsa

    Gondolatok annak a hírnek a kapcsán, hogy ismeretlen tettesek felgyújtották Pieter Menten milliomos holland műgyűjtő vidéki házát, miközben Menten, akit ukrajnai zsidók tömeges kiirtásával vádolnak, éppen egy Hága környéki rabkórházban időzött. A tűzben megsemmisült Menten műkincseinek nagy része.

    „…az embert sértetlenül hagyták, csak a tárgyakat pusztították el. Bebizonyították, hogy ez az eljárás sem sokkal lelkesítőbb: kevésbé kegyetlen ugyan, de ijesztően ostoba. […] Giccses antifasiszta írásokban és filmekben, de a valóságban is gyakran tűnt fel a haláltáborok egyik-másik SS-hóhéra, amint két tömegkivégzés között az emberi bőrből művészi kivitelben előállított lámpaernyőn átszűrt hangulatos megvilágításban ábrándos arccal Chopint játszik; lehet, hogy Pieter Menten is ugyanilyen arckifejezéssel szemlélte a termeit díszítő műremekeket. Engem nem vigasztal, hogy most már nem szemlélheti tovább.” 

  • 1977.07.23. (30.szám) Élet és Irodalom, Dr. Harmat Pál: Ken Kesey műve – orvosszemmel

    Reflexió Eörsi István Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére című filmjéről írt kritikára, kiegészítése néhány orvosi vonatkozással.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1977.06.18. (25.szám) Eörsi István: A derűlátás esélyei

    Reagálás:

    • Új Látóhatár, 1984.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1979.09.szám E.I.: Népszínház és avantgardizmus
    • Kritika, 1979.11.szám Nádra Valéria: Katarzis vagy fölpiszkálás
    • Délmagyarország, 1987.02.02. (27. szám) Domonkos László: A remekmű érintése
    • Magyar Tudomány, 1992.01.szám Harmat Pál: Az antipszichiátria fogadtatása Magyarországon

  • 1977.07.szám Nagyvilág, Diane Wakoski versei

    Hazafias költemény. Midás.

    Eörsi István fordításai.

  • 1977.07.szám Színház, E.I.: Lotte Kecskeméten

    Színikritika a Kecskeméti Katona József Színházban bemutatott Peter Hacks: Lotte (Beszélgetés a Stein-házban a távollevő von Goethe úrról) című darabról. Rendező: Csiszár Imre. Fotó: jelenet a darabból

    Kapcsolódó cikk:

    • Pesti Műsor, 1999.02.04. (5.szám) PETER HACKS: LOTTE

  • 1977.08.06. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rendhagyó előadás
    Gyorsírásos jegyzetekből rekonstruálva

    Széppróza. Gusztáv Gusztáv „A közlekedési balesetek és jogrendszerünk” című előadása. 

  • 1977.08.18. Petőfi Népe, P. M.: A színház évadkezdés előtt
    SARKADI, BRIAL, SAINT EXUPÉRY...

    A Katona József Színház tervei az új évadra.

    „A kamaraszínház műsorán Pavlovits Miklós Aigisztosz és Eörsi István Áldozat (Az áldozat) című drámái szerepelnek.”

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat. dráma (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1977.08.szám Kortárs, E.I.: Öt szonett

    Versfüzér.

  • 1977.08.szám Nagyvilág, Ezra Pound versei

    A nyolcadik canto. Egyezmény.

    Eörsi István fordításai.

  • 1977.09.04. (36.szám) Új Tükör, E.I.: Korona

    (Vers)

  • 1977.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Körös-körül forradalom

    Filmkritika. Ariadne Mnouchkine Nap Színháza a Théatre du Soleil 1789 című vidám vásári rémdrámájáról.

  • 1977.09.11. (214.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Nagykőrösi Híradó), Kezdődik a színházi évad
    Három társulat vendégszerepel

    Az Arany János Művelődési Központ 1977/78-as színházi évad tervei között szerepel többek közt a kecskeméti Katona József Színház társulata Eörsi István Az áldozat című színművének előadása.

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1977.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kiábrándulni jó
    A Newsweekben olvastam

    Lapszemle egy riportsorozatról. Mi történt a 10 évvel ezelőtti események szereplőivel azóta? Rennie Davis, a Diákok a Demokratikus Társadalomért mozgalom egyik megalapítója ma életbiztosítási ügynök. Eldridge Cleaver, a Fekete Párducok egykori vezetője vallásalapítással és könyvírással foglalkozik. John Lewis ma az ACTION harmadik számú embere. John Sinclair, az egykori Fehér Párducok főterroristája cinikusan emlékszik vissza, ma a Marijuana-Törvények Reformjáért Küzdő Nemzeti Szervezet agitátora, és részt vett a helyi demokrata párt programjain. Jerry Rubin önkritikusan emlékszik vissza, ma arról ábrándozik, hogy „a kilencvenes években Amerikának olyan elnöke lesz, aki a hatvanas években ült”. Egyedül egy kiugrott apáca, Elizabeth McAlister maradt hű régi meggyőződéséhez, de ő a kivétel. A forradalmárok többsége reformpolitikusként folytatja pályafutását. 

  • 1977.10.01. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I. A halott osztály

    Nemzetközi színházi fesztivál – BITEF – Belgrádban. Tadeusz Kantor együttesének produkciója, A halott osztály. Kritika, részletező elemzés. „Úgy hiszem, a Halott osztály leginkább történelmi megjelöléssel jellemezhető: Auschwitz-utáni művészet ez, olyan alkotás, amely – bár haláltáborról szó sincs benne – Auschwitz következményeinek önkínzó és – lengyelekről lévén szó – nemzeti pátoszú végigélése nélkül nem születhetett volna meg.”


    Reagálás:

    • Balkon, 1996.03.01. (3.szám) Fekete Vali: T(h)alál(t) színház
    • Szcenárium, 2016.03.szám Király Nina: A krakkói Ulysses

  • 1977.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Állam és terrorizmus
    A Die Zeit-ben olvastam

    Lapszemle. Mióta a Vörös Hadsereg Frakció, a RAF tagjai nyílt utcán elrabolták a nyugatnémet nagytőke vezetőjét, Hans Martin Schleyert, a német sajtó az állam jövőbeni szerepét és fejlődési lehetőségeit latolgatja. 

  • 1977.10.15. (42.szám) Film Színház Muzsika, Bulla Károly: Brecht elvtárs és szolgái
    Szolnok: Puntila úr és szolgája, Matti

    Színikritika. Rendező: Csiszár Imre. Főszereplő: Major Tamás. A verseket Eörsi István fordította.

  • 1977.10.23. (43.szám) Új Tükör, E.I.: Bulgáriai disztichonok

    (Vers.)

  • 1977.10.29. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. A dolgok elfogultsága

    Filmkritika Godard: Hímnem – nőnem című filmjéről.

  • 1977.10.29. (44.szám) Film Színház Muzsika, Somhegyi György: Mindennapok titka

    A Radnóti Színpad versmondó estje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az összeállítás Jevtusenko, Rozsgyesztvenszkij, Vinokurov, Voznyeszenszkij költeményeire épül, kiegészítve a legfiatalabb költőnemzedék egyik érdekes egyéniségével: Levitanszkijjal. A szovjet költők művei Rab Zsuzsa, Elbert János, Garai Gábor, Kormos István, Eörsi István fordításában, és Bodor Tibor, Győry Franciska, Kohut Magda, Raab Edit, Szilágyi Tibor, Vedres Tamás tolmácsolásában hangzanak el.

  • 1977.10.30. (44.szám) Új Tükör, Bertolt Brecht: Szerelmi lecke

    (Vers. Eörsi István fordítása.)

  • 1977.10.szám Könyvvilág, Robert Lowell: Eladó ház

    Vers. Fordította: Eörsi István. A vers Eörsi Ruhapróba című kötetében jelent meg.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél. 

  • 1977.10.szám Színház, Gervai András: Beszélgetés Örkény Istvánnal

    Drámaírói munkásságáról, színházi tapasztalatairól, s arról, hogy milyennek látja a magyar dráma helyzetét, problémáit, színházhoz fűződő kapcsolatait.

    „Annak is csak Eörsi István a megmondhatója, hogy ő milyen viszontagságok árán jutott színpadra. A nehézségek ellenére azonban végre valóra vált, hogy az én nemzedékem jól ismert drámaírói mellé felzárkózott egy fiatal nemzedék, olyan tehetségekkel gazdagodva, mint Sütő András, Páskándi Géza, Szakonyi Károly, Kertész Ákos, Fejes Endre, Gyurkovics Tibor, és felzárkózóban vannak már a még fiatalabbak is, ami azt jelenti, hogy a hazai drámairodalom, története folyamán először, felvirágzott és önállósult.”

  • 1977.10.szám Tiszatáj, E.I.: Phalarisznál

    Az elbeszélés legfőbb mondanivalója a diktatúra és az értelmiség (művész) közötti viszony parabolikus ábrázolása, valamint az elnyomó hatalom természetének és az egyéni megalkuvásnak a kíméletlen kritikája. A mű ókori görög keretbe ágyazva (Phalarisz, Akragasz hírhedt türannosza és az általa készíttetett izzó rézbika legendáján keresztül) valójában a XX. századi totalitárius rendszerek – különösen a Kádár-korszak – működési mechanizmusát mutatja be. A diktatúra képes saját embertelenségét és terrorját kulturált, elfogadható vagy akár magasztos formába csomagolni. A novella rávilágít, hogy a diktatúrák nem működhetnének az elnémuló, cinkos tömegek és a megvásárolható értelmiségiek asszisztenciája nélkül. Az elbeszélő folyamatos belső monológja és magyarázkodása a gyávaság egyetemes emberi természetét mutatja meg. Eörsi István írása egy időtlen politikai és erkölcsi parabola. Azt üzeni, hogy a legveszélyesebb diktatúra az, amelyik nemcsak a testet töri meg, hanem szellemi és esztétikai szinten képes korrumpálni az embert, miközben az egyén önként mond le a morális tartásáról a túlélésért cserébe.

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1991.02.19. (7.szám) E.I.: Phalarisznál

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.