Cikkek
-
1977.09.10. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Körös-körül forradalom
Filmkritika. Ariadne Mnouchkine Nap Színháza a Théatre du Soleil 1789 című vidám vásári rémdrámájáról.
1977.09.11. (214.szám) Pest Megyei Hírlap Különkiadása (Nagykőrösi Híradó), Kezdődik a színházi évad
Három társulat vendégszerepelAz Arany János Művelődési Központ 1977/78-as színházi évad tervei között szerepel többek közt a kecskeméti Katona József Színház társulata Eörsi István Az áldozat című színművének előadása.
A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban.
- Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat (Részlet a drámából) (és az itt felsorolt cikkek)
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1977.09.17. (38.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kiábrándulni jó
A Newsweekben olvastamLapszemle egy riportsorozatról. Mi történt a 10 évvel ezelőtti események szereplőivel azóta? Rennie Davis, a Diákok a Demokratikus Társadalomért mozgalom egyik megalapítója ma életbiztosítási ügynök. Eldridge Cleaver, a Fekete Párducok egykori vezetője vallásalapítással és könyvírással foglalkozik. John Lewis ma az ACTION harmadik számú embere. John Sinclair, az egykori Fehér Párducok főterroristája cinikusan emlékszik vissza, ma a Marijuana-Törvények Reformjáért Küzdő Nemzeti Szervezet agitátora, és részt vett a helyi demokrata párt programjain. Jerry Rubin önkritikusan emlékszik vissza, ma arról ábrándozik, hogy „a kilencvenes években Amerikának olyan elnöke lesz, aki a hatvanas években ült”. Egyedül egy kiugrott apáca, Elizabeth McAlister maradt hű régi meggyőződéséhez, de ő a kivétel. A forradalmárok többsége reformpolitikusként folytatja pályafutását.
1977.10.01. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I. A halott osztály
Nemzetközi színházi fesztivál – BITEF – Belgrádban. Tadeusz Kantor együttesének produkciója, A halott osztály. Kritika, részletező elemzés. „Úgy hiszem, a Halott osztály leginkább történelmi megjelöléssel jellemezhető: Auschwitz-utáni művészet ez, olyan alkotás, amely – bár haláltáborról szó sincs benne – Auschwitz következményeinek önkínzó és – lengyelekről lévén szó – nemzeti pátoszú végigélése nélkül nem születhetett volna meg.”
Reagálás:
- Balkon, 1996.03.01. (3.szám) Fekete Vali: T(h)alál(t) színház
- Szcenárium, 2016.03.szám Király Nina: A krakkói Ulysses
1977.10.08. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Állam és terrorizmus
A Die Zeit-ben olvastamLapszemle. Mióta a Vörös Hadsereg Frakció, a RAF tagjai nyílt utcán elrabolták a nyugatnémet nagytőke vezetőjét, Hans Martin Schleyert, a német sajtó az állam jövőbeni szerepét és fejlődési lehetőségeit latolgatja.
1977.10.15. (42.szám) Film Színház Muzsika, Bulla Károly: Brecht elvtárs és szolgái
Szolnok: Puntila úr és szolgája, MattiSzínikritika. Rendező: Csiszár Imre. Főszereplő: Major Tamás. A verseket Eörsi István fordította.
1977.10.29. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I. A dolgok elfogultsága
Filmkritika Godard: Hímnem – nőnem című filmjéről.
1977.10.29. (44.szám) Film Színház Muzsika, Somhegyi György: Mindennapok titka
A Radnóti Színpad versmondó estje a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Az összeállítás Jevtusenko, Rozsgyesztvenszkij, Vinokurov, Voznyeszenszkij költeményeire épül, kiegészítve a legfiatalabb költőnemzedék egyik érdekes egyéniségével: Levitanszkijjal. A szovjet költők művei Rab Zsuzsa, Elbert János, Garai Gábor, Kormos István, Eörsi István fordításában, és Bodor Tibor, Győry Franciska, Kohut Magda, Raab Edit, Szilágyi Tibor, Vedres Tamás tolmácsolásában hangzanak el.
1977.10.30. (44.szám) Új Tükör, Bertolt Brecht: Szerelmi lecke
(Vers. Eörsi István fordítása.)
1977.10.szám Könyvvilág, Robert Lowell: Eladó ház
Vers. Fordította: Eörsi István. A vers Eörsi Ruhapróba című kötetében jelent meg.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.
1977.10.szám Színház, Gervai András: Beszélgetés Örkény Istvánnal
Drámaírói munkásságáról, színházi tapasztalatairól, s arról, hogy milyennek látja a magyar dráma helyzetét, problémáit, színházhoz fűződő kapcsolatait.
„Annak is csak Eörsi István a megmondhatója, hogy ő milyen viszontagságok árán jutott színpadra. A nehézségek ellenére azonban végre valóra vált, hogy az én nemzedékem jól ismert drámaírói mellé felzárkózott egy fiatal nemzedék, olyan tehetségekkel gazdagodva, mint Sütő András, Páskándi Géza, Szakonyi Károly, Kertész Ákos, Fejes Endre, Gyurkovics Tibor, és felzárkózóban vannak már a még fiatalabbak is, ami azt jelenti, hogy a hazai drámairodalom, története folyamán először, felvirágzott és önállósult.”
1977.10.szám Tiszatáj, E.I.: Phalarisznál
Az elbeszélés legfőbb mondanivalója a diktatúra és az értelmiség (művész) közötti viszony parabolikus ábrázolása, valamint az elnyomó hatalom természetének és az egyéni megalkuvásnak a kíméletlen kritikája. A mű ókori görög keretbe ágyazva (Phalarisz, Akragasz hírhedt türannosza és az általa készíttetett izzó rézbika legendáján keresztül) valójában a XX. századi totalitárius rendszerek – különösen a Kádár-korszak – működési mechanizmusát mutatja be. A diktatúra képes saját embertelenségét és terrorját kulturált, elfogadható vagy akár magasztos formába csomagolni. A novella rávilágít, hogy a diktatúrák nem működhetnének az elnémuló, cinkos tömegek és a megvásárolható értelmiségiek asszisztenciája nélkül. Az elbeszélő folyamatos belső monológja és magyarázkodása a gyávaság egyetemes emberi természetét mutatja meg. Eörsi István írása egy időtlen politikai és erkölcsi parabola. Azt üzeni, hogy a legveszélyesebb diktatúra az, amelyik nemcsak a testet töri meg, hanem szellemi és esztétikai szinten képes korrumpálni az embert, miközben az egyén önként mond le a morális tartásáról a túlélésért cserébe.
Kapcsolódó cikk:
- Rakéta Regényújság, 1991.02.19. (7.szám) E.I.: Phalarisznál
1977.11.26. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: És akkor; Szállodában
Versek.
1977.11.30. (48.szám) Ország-Világ, Magyar Judit: AZ ÉV DRAMATURGJA
Bálint Lajos író, fordító, titkár, dramaturg emlékére özvegye vándorgyűrűt ajánlott fel. Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, a Vígszínház dramaturgjával, a díj első birtokosával. A Thália Társaság feloszlásának okairól, a dramaturg felelősségéről, feladatáról, a Vígszínház célkitűzéséről. Önálló rendezésre még nem gondolt. Fotó
„Persze, a szívemhez legközelebb a korszerű hangvételű művek állnak. Csurka, Eörsi, Örkény, Gyurkovics, Hernádi írói világa, Krúdy szürrealizmusa, a Szekrénybe zárt szerelem abszurditása, a modern zenés drámák.”
1977.11.szám Kortárs, Abody Béla: Ady és Babits
Tanulmány a száz éve született Ady Endréről.
„Eörsi István – szűk marokkal szabott térben gazdálkodva is – szépen, láttatóan festi a kapcsolatot, Babits emelkedett harcát önmagával. Okkal és okosan figyelmeztet rá, hogy ha – bizonyos adalékokra fittyet hányva – elkendőzzük e viszony kezdeti nehézségeit, oda a fejlődésrajz. Ám ez – nézetem szerint – már csak Eörsi saját logikája szerint is továbbgondolásra és elmélyítésre szorul.”
1977.12.10. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hétezerszáznegyvennyolc
Ionesco két darabját, A kopasz énekesnőt és A lecket a párizsi Huchette-színházban 1957 óta játsszák azonos színvonalon.
„Ionesco zsebszínháza azért válhatott intézménnyé Párizsban, mert a szerző az abszurd keretekbe lényegbevágó (és fölöttébb általánosított) tapasztalati anyagot vitt, mely szívósan beágyazódott létfeltételeinkbe. A formák, a konvenciók, a konformitás parancsuralma, az alávetettek állandóan újratermelődő kiszolgáltatottsága tág és szívós lehetőséget teremt mindenki számára ahhoz, hogy időszerűnek érezze ezeket a műveket.”
Kapcsolódó cikk:
- 1999.04.szám Színház, E.I.: Ascher Tamás Bécsben
1977.12.24. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy kis londoni gáncsoskodás
„A Londoni kulturális életről tájékoztató heti programfüzetben a televíziós és színházműsor között magyar szemnek szokatlan rovat ékeskedik: »Agit.-prop. politikai és társadalmi akció«.” A heti műsorban csak nőmozgalmi felvonulás szerepelt, a többi program egészen más jellegű volt, mert most ilyen London politikai hangulata. Ha bármilyen politikai megmozdulás lenne, azok benne lennének a programfüzetben, értesítenék ezekről a szerkesztőségeket. „De miért illesztik bele önként a lázadás erői is saját akcióikat a köznapi élet előre megszabott menetébe? Nem törekszenek szerkezeti változtatásra? Vagy nem hisznek ennek lehetőségébe?”
1977.12.31. (53.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Heinével Hamburgban
Heinrich Heine Németország című verséről, születése körülményeiről elmélkedik Eörsi, miközben Hamburgba utazik. Megdöbben, hogy valóban létezik a versében szereplő Gänsemarkt (Libapiac), ahol Heine a cenzorával találkozott. Hamburgi útja során végigkísérte a költő szelleme. Egy színházban Heine-előadást is megnézett, amelynek alcíme „Dalok, szöveg, kortörténet” volt. „Vajon jó-e a német népnek, hogy a heinei gúny ma is ennyire az elevenjébe vág? Vajon ne azt jelenti-e ez, hogy a történelmi változásokat nem követték elég hathatósan a néplélek változásai?” Hamburgban decemberben Heine-társaság alakul.
1977.12.szám Szovjet Irodalom, Vlagyimir Ognyev: Az én Adym
Ady Endre költészetéről, párhuzamok más, főleg orosz költőkkel. Idézetek, köztük Majakovszkij Nadrágba bújt felhő című verséből Eörsi István fordításában.
- Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.
Kapcsolódó cikk:
- karancs.nolblog.hu, 2010.09.25. bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. – 2.
1977.12.szám Tiszatáj, E.I.: Kulcsom Adyhoz
Hogyan szerette meg fokozatosan Eörsi Adyt.
„Az én Ady-képemben már évtizedek óta együtt él a muszáj-Herkulessség pátosza a Mag hó alatt kétségbeesett hitével.”
1978–1983 (4.szám) Életjel Évkönyv, A Csáth Géza Művészetbaráti Kör műsorai
KÖZHÍRRÉ TÉTETIK
Fecskés Erzsébet, Illés Tibor, Kiss Valéria, Sebestyén Árpád és Toholyevity Rozsana előadóestjeRészlet a műsorból. Eörsi István: Önéletrajz — elmondta Toholyevity Bozsana.
1978.01.21. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az elkallódott prófécia
Könyvkritika Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek című kötetről. „Úgy vélem, ez a költői életmű elkövette azt a hibát, hogy nem óhajtott szép lenni. Márpedig nálunk költeménynek csak a szép vers számít.”
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
