Cikkek
-
1977.12.24. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy kis londoni gáncsoskodás
„A Londoni kulturális életről tájékoztató heti programfüzetben a televíziós és színházműsor között magyar szemnek szokatlan rovat ékeskedik: »Agit.-prop. politikai és társadalmi akció«.” A heti műsorban csak nőmozgalmi felvonulás szerepelt, a többi program egészen más jellegű volt, mert most ilyen London politikai hangulata. Ha bármilyen politikai megmozdulás lenne, azok benne lennének a programfüzetben, értesítenék ezekről a szerkesztőségeket. „De miért illesztik bele önként a lázadás erői is saját akcióikat a köznapi élet előre megszabott menetébe? Nem törekszenek szerkezeti változtatásra? Vagy nem hisznek ennek lehetőségébe?”
1977.12.31. (53.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Heinével Hamburgban
Heinrich Heine Németország című verséről, születése körülményeiről elmélkedik Eörsi, miközben Hamburgba utazik. Megdöbben, hogy valóban létezik a versében szereplő Gänsemarkt (Libapiac), ahol Heine a cenzorával találkozott. Hamburgi útja során végigkísérte a költő szelleme. Egy színházban Heine-előadást is megnézett, amelynek alcíme „Dalok, szöveg, kortörténet” volt. „Vajon jó-e a német népnek, hogy a heinei gúny ma is ennyire az elevenjébe vág? Vajon ne azt jelenti-e ez, hogy a történelmi változásokat nem követték elég hathatósan a néplélek változásai?” Hamburgban decemberben Heine-társaság alakul.
1977.12.szám Szovjet Irodalom, Vlagyimir Ognyev: Az én Adym
Ady Endre költészetéről, párhuzamok más, főleg orosz költőkkel. Idézetek, köztük Majakovszkij Nadrágba bújt felhő című verséből Eörsi István fordításában.
- Eörsi István Majakovszkij-fordításai megjelentek több antológiában is. A kötetek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
- Eörsi István Majakovszkij-fordításai a honlapon a Versfordításoknál olvashatóak.
Kapcsolódó cikk:
- karancs.nolblog.hu, 2010.09.25. bezdomnij (jehu = Gusztos István): In memoriam E. I. – 2.
1977.12.Tiszatáj, E.I.: Kulcsom Adyhoz
(Hogyan szerette meg fokozatosan Eörsi Adyt. ˝Az én Ady-képemben már évtizedek óta együtt él a muszáj-Herkulessség pátosza a Mag hó alatt kétségbeesett hitével.˝)
1978–1983 (4.szám) Életjel Évkönyv, A Csáth Géza Művészetbaráti Kör műsorai
KÖZHÍRRÉ TÉTETIK
Fecskés Erzsébet, Illés Tibor, Kiss Valéria, Sebestyén Árpád és Toholyevity Rozsana előadóestjeRészlet a műsorból. Eörsi István: Önéletrajz — elmondta Toholyevity Bozsana.
1978.01.21. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az elkallódott prófécia
Könyvkritika Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek című kötetről. „Úgy vélem, ez a költői életmű elkövette azt a hibát, hogy nem óhajtott szép lenni. Márpedig nálunk költeménynek csak a szép vers számít.”
1978.01.22. (19.szám) Somogyi Néplap, E.I.: A parton
1978.01.28. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bohóc a hídon
Bölcseleti tréfaBölcselmi tréfa. A szereplők: a bohóc, a bohócné, a csavargó, a katonák és a nő.
Szabadi Vera megjegyzése: Nagy László Krónika-töredék című naplójában megemlíti ezt az írást is.
- Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Nagy László kéziratos naplóinak szöveghű kiadása. Nagy László rajzaival. Bp. 1994. Helikon, 539 p. – Az Eörsi Istvánra vonatkozó részt megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
Kapcsolódó cikkek:
- Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény
- Élet és Irodalom, 1976.04.03. (14.szám) Melczer Tibor – E.I.: Ledorongolás
- Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
- Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
- Népművelés, 1979.09.szám tóth: A BOHÓC BERNBEN
- Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.
- Pesti Hírlap, 1994.02.03. Veress Miklós: Hószakadás a szívre
1978.01.szám Kortárs, E.I.: Váróteremben
1978.01.szám Nagyvilág, E.I.: Utazás Eliottal
Eliot költészetéről, a Hamvazószerda fordításáról.
Kapcsolódó tartalom:
- Nagyvilág, 1978.01.szám T. S. Elliot: Hamvazószerda
1978.01.szám Nagyvilág, T. S. Elliot: Hamvazószerda
1978.01.szám Színház, E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
Színikritika a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott Csehov: Ivanov című előadásáról. Rendező: Zsámbéki Gábor. Idézet Csehov főhőséről alkotott véleményéről és Alekszander Tyihonovnak írt leveléből. Molnár Gál Péter és Leskó László darabról írt kritikáiából is idéz. Fotó: jelenetek a darabból
„A rendezőknek, a színészeknek és a nézőknek egyaránt mások a történelmi tapasztalatai, mások a képzettársításai, másként értékelik az emberi gesztusokat, mint az évtizedekkel vagy évszázadokkal korábban és más hagyományban felnőtt szerző. […] Egy darab akkor maradandó, ha a benne foglalt emberi — társadalmi és lélektani — viszonylatok alapigazsága elég szívós ahhoz, hogy a kor szükségleteinek megfelelően új és új konkrét igazságokkal telítődjék meg. Az alapigazságot — jelen esetben azt, hogy a sivár, céltalan élet ön- és közveszélyes, és szétroncsol minden értéket — egyetlen jó előadás sem iktathatja ki a műből.”
Reagálás:
- Napjaink, 1978.02.szám Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
- Nagyvilág, 1978.06.szám Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása
Kapcsolódó cikk:
- Szcenárium, 2018.02.szám Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira
1978.02.04. (5.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Saját madara volt
Búcsú Nagy Lászlótól – nekrológ.
„Nem éreztem, amit ma már tudok: hogy madarakról más költők is dalolnak, de neki saját madara volt. Ez szárnyalni bírt ott is, ahol mi csak bicegünk.”
Reagálás:
- Kortárs, 1993.06.szám Kiss Ferenc: … elég, eltemetjük magunk!
1978.02.11. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy fontos ember
Bertolt Brechtről születésének nyolcvanadik évfordulóján. „sehol sem állítja, hogy szeretné, ha szeretnék, sőt gyakran ellenszenvünkre pályázik, felrakja lábát az asztalunkra, borsot tör orrunk alá. […] Legtöbb hívét és ellenségét Brecht művészi célokra különösen alkalmassá tett racionalizmusával szerezte.”
1978.02.15. (07.szám) Pesti Műsor, A KÖTÉL
A Várszínházban mutatják be a Kurt Bartsch A Kötél című vígjátékát. Fordította: Eörsi István, rendező: Iglódi István. A darab címlapja és tartalma.
1978.02.szám Irodalomtörténeti Közlemények, Bojtár Endre: Az irodalmi mű jelentése
Konrád György: A látogatóRészlet. Az ’56 utáni valósággal való megbékélés és a groteszk megjelenése. Eörsi István említése.
1978.02.szám Jelenkor, E.I.: A titok
Ünnep utánVersek.
1978.02.szám Jelenkor, Pályi András: Eörsi István: Lonci narancssárgában
Könyvkritika.
„Eörsi nem ambicionálja, hogy »korát megelőző«, meg nem értett zseni legyen, arra meg — tehetségéből eredően — alkalmatlan, hogy Szabolcska Mihályra esküdjön.”
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.
1978.02.szám Napjaink, Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
Csehov Ivanov című darabja a Miskolci Nemzeti Színházban Illés István rendezésében, a kaposvári Csiky Gergely Színházban Zsámbéki Gábor rendezésében, és a Moszkvai Művész Színházban Oleg Jefremov rendezésében.
„»A darab szereplői — állapítja meg kritikájában Eörsi István — a szoba és a természet egységében élnek, a felbomlás kívül-belül egyformán megtámadta őket.«”
Előzmény:
- Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
Kapcsolódó cikk:
- Nagyvilág, 1978.06.szám Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása
- Szcenárium, 2018.02.szám Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira
1978.03.09. (58.szám) Somogyi Néplap, Leskó László: A csehszlovák film tegnapja és a magyar film jelene
TERMÉKENYÍTŐ HATÁSA magyar filmgyártásról, a filmművészeti alkotásokról a 60-as, 70-es években. A szomszédos országok – elsősorban az újhullámos cseh – filmjeiről. Ezeket groteszk és irónia jellemezte.
„…a fiatalság magára hagyatva és éretetlenül áll a világban, olyan erkölcsi rendben melynek kialakításában nem vett részt, és létkérdése, hogy valamiképpen elfogadtassa magát. Eörsi István fogalmazott így Forman filmjeiről egy tanulmányában. S valóban: Forman Fekete Pétere, Egy szöszi szerelme. Elszakadása erről vall nagy művészi erővel.”
Kapcsolódó cikk:
- Filmkultúra, 1968.07.01. (4.szám) E.I.: Milos Forman
1978.03.11. Esti Hírlap, Pálffy Judit: Néhány óra Budapesten
VENDEGÜNK: HOCHHUTHBeszélgetés Rolf Hochhuth-tal Egy vadász halála című darabjáról. Könyvet készül írni a témából. „Egyébként Eörsi Istvánnal levélben konzultálok már egy ideje, ő lesz a könyv magyar fordítója.”
1978.03.14. A Napló, Eörsi István
Naplójegyzetek. Kardos György. A Trabant és a verssorok. Harasztiról: „Nagyon nagy várakozással nézek írói múltja elé”. Juhász Ferenc és Jancsó. Az emberek leépülése, saját szintjük alá süllyedése.
- A Napló 1977–1982 című kötet adatait és az abban szereplő Eörsi-írást (Napló helyett – 1978) megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja A NAPLÓ-t.
1978.03.26. (13.szám) Új Tükör, E.I.: Ki boldogabb?
(Filmjegyzet. Ember Judit Tantörténet című dokumentumfilmjéről.)
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
