EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.12.04. (49.szám) Élet és Irodalom, Horgas Béla: „Valami lélekféleség”

    Könyvkritika Gregory Corso: Az utolsó gengszter című könyvéről. Fordította és az utószót írta: Eörsi István.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1976.04.14. Vinkó József: Az angyali őrjöngő

  • 1976.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Elmesélnek egy történetet

    Filmkritika Pasolini: Máté evangéliuma című filmről.

  • 1976.12.18. (51.szám) Élet és Irodalom, Mágori Erzsébet: Tanuljunk lassan olvasni!

    Rádiókritika az Iskolarádióról. Eörsi István: Mindenki iskolája – Párbeszéd a költészetről című sorozatáról. Szerkesztők: Gartner Éva és Martos Eta.

    „Nem egyszerűen költészetre tanít tehát Eörsi, hanem a versekhez vezető utat világítja be – olykor talán túl vakító fényekkel is.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Tükör, 1976.09.14. (37.szám) Major Klára: Együttes rádió-, tévé-, könyvakció
    • Magyar Ifjúság, 1976.09.17. (38.szám) M. L.: Tanár: a rádió és a televízió
    • Könyvtáros, 1976.11.01. (11.szám) Csontos Magda: Mindenki iskolája

  • 1976.12.25. Magyar Nemzet, E.I.: Ha hívtalak

    Vers.

  • 1976.12.szám Nagyvilág, Ted Hughes versei

    Nemzetségi táblázat. A varjú úrvacsorázik. Mágikus veszélyek. A varjú dala önmagáról.


    Eörsi István fordításai.

  • 1976.12.szám Színház, E.I.: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

    Elmélkedés a magyar színházak állapotáról a X. Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál (BITEF) apropóján. Peter Brook Az ikek, Peter Zadek Othelló, a nyugat-berlini Schiller Színház Godot-ra várva című előadásáról.

    Reagálás:

    • Ellenfény, 2016.03.szám Sándor L. István: Változások évada

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1988.08.szám Pályi András: Beckett visszanéz
    • Magyar Szó, 1988.10.01. Bartuc Gabriella: A megbotránkoztatás dialektikája
    • Népszava, 1991.10.07. Gantner Ilona: Különös pártatlanság 

  • 1977.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Egy évforduló fényei
    Radványi Géza: Valahol Európában

    Filmkritika. Ez a harmincéves, híres film elvarázsolja a jövőbeni jobb világba vetett feltétel nélküli hitet. Az irónia szerepe.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1977.01.08. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az anya

    Elbeszélés. Jézus, a zsidók királya, a három napkeleti bölcs, Mirjam tanácsa Józsefnek és Heródes csapdája. Hogyan mentette meg Mirjam fiát, Júdáskát a haláltól?

    „Míg eszméletét egészen el nem vesztette a katona alatt, arra gondolt, hogy a faluból csak két kisfiú menekült meg, a Máriáé meg az övé – mindketten isten kiszemeltjei.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1990.06.19. (25.szám) E.I.: Az anya

  • 1977.01.16. (13.szám) Pest Megyei Hírlap, Filmszem
    Ma 15.55-kor a tévében

    Rövid beszélgetés a tévéadás szerkesztő rendezőjével, B. Révész Lászlóval a bemutatandó műsorokról. Többek közt beszélgetés lesz Eörsi Istvánnal, „aki a szatíra műfajáról mondja el gondolatait, s ebből a szempontból elemzi a magyar filmeket”.

  • 1977.01.19. (5.szám) Kisalföld, Jelenkor

    Lapszemle. A lírai rovatban Eörsi István verseit is olvashatjuk.

  • 1977.01.19. Petőfi Népe, Pavlotits Miklós: Drámapályázat Kecskeméten
    A CÉL: A RENDEZŐK ÉS AZ ÍRÓK TALÁLKOZÁSA

    Beszélgetés Sajtos Gézával, a kecskeméti Katona József Színház igazgatójával a pályázat távolabbi céljairól. A legfiatalabbak megnyerésére törekszenek.

    „Terveink szerint éppen a VII. Gergely lesz műsoron, a Kelemen László Színpadon pedig mai szerző: Eörsi István Áldozat (Az áldozat) című drámáját játsszuk majd, tehát két magyar író művét is megnézhetik...”

    A darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 

    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1976.04.szám E.I.: Az áldozat. dráma (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1977.01.22. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Laikus tűnődések a néptáncról

    Egy erdélyi útról Novák Ferenc koreográfussal, Vásárhelyi Sándor táncossal és Korniss Péter fényképésszel. Azóta megjelent Korniss Elindultam világ útján című könyve és láthattuk a Néphadsereg művészegyüttesének tánckarát, melynek szólótáncosa Vásárhelyi Sándor, vagy a HVDSZ Bihari János táncegyüttesét, melyeknek koreográfusa Novák Ferenc. Egy széki táncház mulatsága. Novák Ferenc, Györgyfalvay Klára és Szigeti Károly együttesei a Madách Színházban és az Operettszínházban. Az amatőrök és a profik ugyanazt a magas színvonalat hozták.

  • 1977.01.23. (4.szám) Új Tükör, E.I.: Beke vadasan

    (Hatvanban, a Hatvany Lajos Múzeumban fotókiállítás nyílt Expozíció címmel. A kiállítás alkalmából az Élet és Irodalomban Vadas József terjedelmes bírálatot tett közzé, amely többnyire Beke Lászlóval foglalkozik. Eörsi vitája Vadassal.)

  • 1977.01.szám (szeptember) Profil, E.I.: Mi bújt elő a kriptából?
    Egy 1974-es cikk, ami máshol nem jelenhetett meg.

    Szabó László „Happening a kriptában” című cikke szerint a balatonboglári temetőkápolnában galádságok történtek. Ugyan nincs bizonyítéka arra, hogy tömegszex volt, de Szabó ezt sugallja. „Ugyanezt a sugalló eljárást alkalmazza a kriptában tartott amatőr színházi előadások politikai minősítésére is.” Halász Péter előadását „emberzüllesztő”-nek tartja. „A szóbanforgó cikkből az a felfogás hámozható ki, hogy az avantgarde és a bűnözés: rokon fogalmak. [..] A cikkben töményen sugallt állítással ellentétben le kell szögezni, hogy az avantgarde: nem bűnözés, nem lumpenéletforma, nem rendetlenség, hanem meghatározott művészi törekvések összessége.”


    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1973.12.16. Szabó László: Happening a kriptában
    • Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), 1991.10–11.szám Szabó László: Happening a kriptában; E.I.:Mi bújt elő a kriptából?
    • Színház, 1996.04.szám Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945-89. Második rész
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett

  • 1977.01.szám Jelenkor, B. Kovács István: Eörsi István: A nemek és az igenek

    A válogatott versek gyűjteményének könyvkritikája, Eörsi költészetének jellemzői.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1977.01.szám Jelenkor, E.I.: Egy jugoszláviai verses naplóból

    Versek. Semmi különös. Ébredés éjjel. Hasfájósan ébredtem.

  • 1977.01.szám Könyvvilág, Marsall László: Lenyűgöző költői verseny

    Könyvkritika Eörsi István: A nemek és az igenek és Orbán Ottó: Távlat a történethez című új kötetéről.

    „Ami számomra költészetében a legrokonszenvesebb: az az intellektuális éberség — egyfelől —, amellyel lecsap a létezés legkülönbözőbb területein megjelenő torz képződményekre; másfelől: az igény, hogy az így létrejött alakzatokat a dedukció ad abszurdum módszerével meghökkentő nyelvi-logikai képletekké alakítsa át.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1977.01.szám Literatura, Almási Miklós: Áttekintés tizenöt év (1957-1972) drámáiról

    Tanulmány. A stabilizáció korszaka és szakaszai, problémái 1961–62 körül – az ideológiai harc és a viták. A színházművészetet sajátos helyzete. A társadalmi dráma szocialista vonulata. Az 1956–1957 válságával való művészi-költői leszámolás. Szembenézés a múlttal és a jelennel. A szociológiai fehér foltok felfedezése és közüggyé tétele. Pozitív értékek bemutatása és a társadalom kritikája. Hatalom és morál kérdései.

    „(Eörsi Hordók c. darabja pl. nem lett jobb attól, hogy történelemfilozófiájával vitánk van.)”

    • Eörsi István Hordók című írása megjelent a Tragikomédiák című kötetében. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Színház, 1968.02.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 1. rész
    • Színház, 1969.01.szám E.I.: Hordók. Drámamelléklet – 2. rész
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi drámájának címét.

  • 1977.01.szám Színház, E.I.: Aszkézis minden mennyiségben
    Az Oszlopos Simeon Kaposvárott

    Színikritika a kaposvári Stúdiószínházban bemutatott Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon avagy lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten című darabról. Rendezte: Gazdag Gyula.

    „Az Oszlopos Simeon kétségkívül Sarkadi Imre drámaírói munkásságának csúcspontja. […] A sors erre a műre különös súllyal nehezedik: minthogy szerzője sohasem láthatta, és nem vehetett részt színpadra állításának folyamatában, a pompás drámai anyagot olyan kirívó dramaturgiai hibák rútítják, amelyek az első próbákon kihullottak volna.”

    Reagálás:

    • Színház, 1983.02.szám Földes Anna: Oszlopos Simeon ’82.

  • 1977.01.szám Színház, Hermann István: A filozofikus Széchenyi
    Németh László drámája a Madáchban

    Színikritika a Madách Színházban előadott Németh László: Széchenyi című darabjáról. Rendező: Ádám Ottó. Érintőlegesen Eörsi Széchenyi-drámájáról is. Fotó: jelenetek a darabból

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1977.02.01. Nemzetőr, Barátod: Budapesti levél
    LAPZÁRTA UTÁN ÉRTESÜLTÜNK

    Hogyan ünnepelték meg a karácsonyt és a szilvesztert a szocialista országokban? Magyarországon közönséges munkanappá nyilvánították. A helsinki megállapodás és a magyar szellemi elit kompromisszumai Kádárral. Külpolitikánk – Kádár bécsi és Lázár romániai útja. Áremelése, hitelfelvétel a Nyugattól. Anyanyelvi Konferencia augusztusban. A szombathelyi Szavária cipőgyár körüli botrány. Magyar értelmiségiek szolidaritása a CHARTA 77 aláíróival. Az aláírók között van többek közt Eörsi István.

    „Nem ellenzéki politika a céljuk, csupán a közvéleménynek adnak hangot. Nem reformokat, vagy társadalmi változásokat kívánnak, csupán a nép emberi jogaiért szállnak síkra, amelyet papíroson hazájuk alkotmánya és Helsinki is biztosít. A prágai »CHARTA 77« háromszáz aláírója, valamint a 172 lengyel szellemi vezető megmozdulása mögött nincs kapcsolat, vagy szervezeti összefüggés. Akciójuk bármely pillanatban kiterjedhet Bulgáriára, Romániára és talán, Jugoszláviára is. Ezért veszélyesebb minden eddigi megmozdulásnál.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CHARTA 77.

  • 1977.02.12. (7.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szerb lány

    Vers.

  • 1977.02.szám Irodalmi Szemle, Tarján Tamás: Testvérek
    Jegyzetek az újabb magyar drámáról

    Részlet. Újabb magyar drámáink deheroizálási törekvéseiről. Eörsi István Széchenyije.

  • 1977.02.szám Nagyvilág, Kunos László: Norvég versek magyarul

    Könyvkritika a Téli levél — Tizenkét norvég költő (Európa Könyvkiadó, 1976.) című antológiáról. A fordítók közt találjuk Eörsi Istvánt.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.