EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.08.21. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Személyiséget veszek!

    Filmkritika Antonioni: Foglalkozása: riporter című filmjéről.

  • 1976.08.28. (35.szám) Élet és Irodalom, Erki Edit: Elvakult filológia

    Reflexió Rába György Napjainkban megjelent cikkére. Előzőleg Erki megemlékezést írt Elek Artúrról. Rába indulata kiterjedt Komlós Aladár cikkére is, melyben Osvátról emlékezik meg.

    „Harmadikként Eörsi István kerül a vádlottak padjára, aki is »előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét.« Ebbéli igyekezetét szintén az Élet és Irodalom hasábjain fejti ki (1976. február 28.), Gál István Babits Adyról című könyvéről írott kritikájában. Mely kritika — megítélésem szerint — éppen hogy aláhúzza az Ady—Babits viszony alakulásának jelentőségét. […] Eörsi azt kifogásolja, hogy Gál István dokumentumgyűjteménye az ellentétek összebékítésével elsikkasztja azt a drámát, amely Babitsnak csak becsületére válhat.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben
    • Napjaink, 1976.08.szám Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

  • 1976.08.szám Napjaink, Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

    Elek Artúr születésének 100. évfordulóján az Élet és Irodalom lefitymáló megemlékezésével száll vitába a szerző. Felsorolja Elek erényeit. Komlós Aladár portréja Osvátról, aki nem tudta megbocsátani Babitsnak 1920-as – ténylegesen 1919-es – cikkét a Tanácsköztársaságról. Babits nem volt hajlandó írni Tormay Cécile folyóiratába, a Napkeletbe. Babits a Nyugatban közreadta Hatvany Ady világát. Gál István Babits Adyról címen megjelentette kötetét.

    „Eörsi az előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét. […] De az ötvennyolc dokumentumnál hogy tarthatja lényegesebbnek egy 23 éves korban írt magánlevelében kifejtett idegenkedését Adytól? Pedig Babits elismerést is hangoztat, ellentétben Kosztolányival, akinek sorai ezt a választ előingerelték. Eörsi szerint Babits Petőfi és Arany-ában már a kortársak is olyan »költői tipológiát láttak«, mely a szerzőt Adyval állítja szembe. […] Ellentétben Eörsi közlésével, Lukács és Hatvány dicsérte A Holnap Babits-verseit.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.08.28. (35.szám) Erki Edit: Elvakult filológia

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1976.09.05. Magyar Hírlap, Melczer Tibor: A nemek és az igenek

    Könyvkritika. Eörsi István: A nemek és az igenek című verseskötetéről.

    „...a fanyar irónia és az ötletgazdagság együtt határozza meg mindenekelőtt költészetét. S mert ez nála komoly költői elszántsággal találkozik, létrehozza a rá annyira jellemző, önmarcangoló és a világot sem kímélő groteszket. [...] tévednek azok a kritikusai, akik szerint Eörsinek nem igazi műfaja a vers. Mert a groteszknek — beláthattuk — Eörsinél igenis megvan a létjogosultsága. Ha pedig a költő nem bírja már a torz nevetést, úgyis levetkezik a lélek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1976.09.08. (212.szám) Somogyi Néplap, A középkor játékai
    Világszínház a rádióban

    A Magyar Rádió Világszínház című műsoráról, terveikről. Idézetek Székely György írásából.

    „Cseng Ting-jü A pénz rabjai című műve a 13. századból származik: istenek és emberek szólalnak meg benne. A fordító Kalmár Éva és Eörsi István, a rendező Bozó László. Október 29-én kerül adásba.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Pest Megyei Hírlap, 1975.02.07. (32.szám) Levendel Júlia: Rádiófigyelő

  • 1976.09.11. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Tribünön ülök

    Beszámoló a nemzetközi költőtalálkozóról, melyet a PEN-kub és a macedón írószövegség rendezett Sztrugában.

  • 1976.09.14. (37.szám) Új Tükör, Major Klára. Együttes rádió-, tévé-, könyvakció. Mindenki iskolája

    (A rádió és a televízió új műsoráról, a Mindenki iskolájáról. Ezzel egyidőben ugyanilyen címmel könyv is megjelenik.
    Eörsi István írta a Mindenki iskolája Irodalom fejezetét, Párbeszéd a költészetről címmel.)

  • 1976.09.17. (38.szám) Magyar Ifjúság, M. L.: Tanár: a rádió és a televízió
    SZEPTEMBERTŐL: MINDENKI ISKOLÁJA

    Beszélgetés Gál Mihállyal, az Iskolatelevízió osztályvezető-helyettesével, Gartner Évával és Martos Eta szerkesztővel a televízió új műsoráról, a Mindenki Iskolájáról.

    „A Párbeszéd a költészetről előre megírt párbeszéd, szerzője Eörsi István; Haumann Péter és Sinkó László mondják el.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Tükör, 1976.09.14. (37.szám) Major Klára. Együttes rádió-, tévé-, könyvakció. Mindenki iskolája
    • Könyvtáros, 1976.11.01. (11.szám) Csontos Magda: Mindenki iskolája
    • Élet és Irodalom, 1976.12.18. (51.szám) Mágori Erzsébet: Tanuljunk lassan olvasni!

  • 1976.09.25. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hamlet – Ljubimov módra

    Színikritika a belgrádi nemzetközi színházi fesztiválon bemutatott, a Taganka együttes művészeti vezetőjének, Ljubimovnak Hamlet-rendezéséről.

  • 1976.09.szám Budapest, Koltai Tamás: Évad után — évad előtt
    Színházi jegyzetek

    A magyar dráma elemzésekor megemlíti, hogy „Eörsinek előadatlan darabjai vannak, és Vámos Miklóson kívül egyetlen húszon- (vagy akár harmincon-) éves dráma-író sem tud megkapaszkodni a színházban.”

  • 1976.09.szám Gyermekünk, JOHANN WOLFGANG GOETHE: Ha a gyermek sóvár szeme néz
    Lennék egész egyéni
    Komolyságom és termetem

    Versek. Fordította: Eörsi István.

  • 1976.09.szám Nagyvilág, Adolf Endler versei

    Óda egy elhanyagolt sportágról. Dalocska az ég-tapétázásról. Növekedés.

    Eörsi István fordításai.

  • 1976.10.03. Népszava, Rajk András: SZÍNHÁZI ESTÉK
    Madách Színház
    Széchenyi

    Színikritika. Eörsi István Széchenyi és az árnyak című darabja a Madách Színházban.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1976.10.16. (42.szám) Élet és Irodalom, Alföldy Jenő: A négyszázas

    Könyvkritika Eörsi István: A nemek és az igenek és a Lonci narancssárgában című kötetekről. „Eörsi jobb költő, mint amilyennek válogatott versei mutatják, mert valami okból tucatjával mellőzött műalkotásokat. […] Prózaíróként nemcsak dialektikus vívó, kitűnő megfigyelő is; szinte mohó kárörömmel csúfolódik az átható pillantással fölmért s megvetésre méltatott jelenségeken. […] Nem százas vágtázó, nem közép- vagy hosszútávfutó, hanem »négyszázas« tempójú kisprózaíró szerintem – egyike a legjobbaknak ezen a távon.”


    A kötetek adatait és tartalomjegyzékeit megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1976.10.16. Népszava, Gartner Éva: Órák versben és prózában

    A Mindenki iskolája című új rádiós sorozatát felnőtt tanulók számára készítették, az idei kísérleti év. A műsor tematikája, feladata, célközönsége. A műsorhoz hangszalag és feladatlapos olvasókönyv is kapcsolódik, amelyeket meg lehet vásárolni. Az adás szerzői között szerepel többek közt Eörsi István.

  • 1976.10.30. (44.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Nem levelet írok

    Filmkritika Alain Resnais.: A háborúnak vége című filmről. Forgatókönyvíró: Jorge Semprun. 

  • 1976.10.31. Magyar Nemzet, E.I.: Sokáig fontolgattuk

    Vers.

  • 1976.10.szám Kortárs, E.I.: Éjszaka, északon
    Punaluáéknál

    Versek.

  • 1976.10.szám Nagyvilág, William Carlos Williams versei

    Angol nagyanyám utolsó szavai. Az özvegy panasza tavaszidőn. A tett. Fiatal nő az ablaknál. Eörsi István fordításai.

  • 1976.10.szám Tiszatáj, Szerdahelyi István: A háromszor megírt mű
    Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról I-III. kötet

    Könyvismertetés. A kötet előszavát Eörsi István írta.

    „Eörsi István előszava arról tudósít, hogy »… később a Marx- és a Hegel-fejezet kivételével tartalmilag is elhibázottnak tartotta történeti fejtegetéseit. Többször említette például, hogy túlértékelte Hartmannt, és hogy a többi jelenkori filozófiai áramlatot szervetlenül, rutinszerűen bírálta«. Eörsi arra is utal, hogy Lukács barátai és tanítványai is kritikusan fogadták az elkészült részeket de ezek »mégsem alapvető nézeteiben vagy gondolkodása módszerében ingatták meg, hanem csak arról győzték meg, hogy előadásmódjából hiányzik a kellő átütőerő«.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Látóhatár, 1977.03–04.szám Hanák Tibor: Lukács György hagyatéka

  • 1976.11.01. (11.szám) Könyvtáros, Csontos Magda: Mindenki iskolája

    Könyvkritika a Mindenki iskolája 7. osztály című olvasókönyvről, melynek szerkesztője dr. Major Klára.

    „Szándékosan hagytam utoljára az »Irodalom« című fejezetet. A rádióban már elhangzott részleteit — Eörsi István: Párbeszéd a költészetről — sokan dicsérték. Irodalmat szerető, egyetemet végzett emberek. Ők a párbeszédet hallgatván kitűnően szórakoztak, elismeréssel adóztak igényességének. Jogosan. De vajon ugyanilyen hatással lesz-e a 7. osztály anyagát végző, a dolgozók iskolájába járó segédmunkásokra is? Szellemessége nem téveszt-e majd utat, érten i fogják-e az ilyen mondatokat: »A nagy költők legnagyobb alkotása nem az egyes versek összessége, hanem az a lírai én, amelyet e versek megalkotása közben kovácsolnak ki, és amely e versekből együttesen sugárzik.«”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Tükör, 1976.09.14. (37.szám) Major Klára: Együttes rádió-, tévé-, könyvakció
    • Magyar Ifjúság, 1976.09.17. (38.szám) M. L.: Tanár: a rádió és a televízió
    • Élet és Irodalom, 1976.12.18. (51.szám) Mágori Erzsébet: Tanuljunk lassan olvasni!

  • 1976.11.04. Esti Hírlap, (bársony): Olvasókönyv hűtlenségről
    Bizalmatlanság és fogékonyság

    Könyvkritika Eörsi István: Lonci narancssárgában című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 1976.11.09. (45.szám) Új Tükör, E.I.: A hátrány

    (Vers.)

  • 1976.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Lukács György szerénysége

    Glossza. A Cambridge Review 1972. január 28-i számában Leszek Kolakowski tanulmányának társaságában azt írja Ungvári Tamás, „hogy a proletárdiktatúra idején Lukács, mint kultuszminiszter, főbe lövette egy zsidó írótársát, mert ez megszegte a kijárási tilalmat.” 1975-ben Ungvári „professzor” egy New York-i előadásában egy nem létező, Lukáccsal közös könyvéről beszélt, Regényírók irodalomtörténeti szemszögből címmel, amit 1969-ben adtak ki Hamburgban. Cáfolatok.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: és egy kötőszó ártalmai
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976. (Részlet)
    • Magyar Fórum, 1996.01.25. (4.szám) L. E.: Egy bunyós irodalmár kalandjai
    • Magyar Fórum, 1996.11.21. (47.szám) Ludwig Emil: Hazudott

    Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Nagy László kéziratos naplóinak szöveghű kiadása. Nagy László rajzaival. Bp. 1994. Helikon, 539 p. – Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészekben van.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.