EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.04.13. Népszabadság, F. R.: KÖNYVSZEMLE

    Könyvkritika Gregory Corso Az utolsó gengszter című kötetéről.

    „Eörsi István fordítása és utószavának biográfiai része egyaránt élvezetes, csak elméleti tézise problematikus Corso indulati vonulatának irigylendőségéről.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1976.04.14. Hajdú-Bihari Napló, Vinkó József: Az angyali őrjöngő
    Olvasónapló

    Gregory Corso Az utolsó gengszter című könyvéről, Corsoról. Válogatta és fordította: Eörsi István.

    Egy Eörsi-idézet: „Corso költészete a hippis és bohós, vagányos lázadástól a közösségi, sőt hazafias líra tájai felé ível. […] Érdekessége még a kötetnek, hogy Eörsi újra fordította Corso Bomba című program-versét, amelyet már Juhász Ferenc is megjelentetett 1967-ban az Új Írásban.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1976.12.04. (49.szám) Horgas Béla: „Valami lélekféleség”

  • 1976.04.17. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Egy mondat nyomában
    A megtört Jágó

    1/ Egy mondat nyomában

    Állítólag egy Jókai kötetben volt ez az idézet: „Így akar Haynau bosszút állni rajtam” – mondta Görgey falfehéren, amikor értesült arról, hogy alvezéreit Aradon felkötötték. Eörsi hiába kereste az idézett mondatot, nem találta, de elgondolkozott Görgeyről.

    2/ A megtört Jágó

    Eörsit egy rejtély foglalkoztatja: „miért kezdett remegni Jágó mint a nyárfalevél a tévében az Othello végén? […] Vajon a megtört Jágó azt akarta-e sugallni nézőinek, hogy a rossz ember szükségképpen gyáva is?”. 

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 1

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 2

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 3

  • 1976.04.szám Híd, Háttérben élő műfordító
    Krónika

    Varga József műfordítói munkásságáról. A Szarajevóban megjelenő Život című irodalmi és művelődési folyóirat tavalyi november—decemberi számában „…a kortárs magyar költészet alkotóinak verseiből közölt panorámaszerű válogatást. Ez a fordításos válogatás tartalmazza Illyés Gyula, Károlyi Amy, Weöres Sándor, Somlyó György, Pilinszky János, Györe Imre, Csoóri Sándor. Eörsi István, Ladányi Mihály, Bényei József és Garai Gábor verseit.”

  • 1976.04.szám Jelenkor, Csuka Zoltán: Jugoszláviai körkép

    Részlet. A szarajevói Zivot (Élet) 1975 november–decemberi számában a mai magyar költőket bemutató részben Eörsi István versei is szerepelnek Varga József fordításában.

  • 1976.04.szám Magyar Nyelvőr, Nyelvművelő cikkek sajtószemléje

    Részlet. Az Élet és Irodalom Véleményünk szerint rovatában száll vitába Eörsi István a Dunántúli

    Naplónak a bírálatával, amely az Élet és Irodalom Adyról szóló cikkét és ebben az

    idegen szavak használatát érinti.


    Előzmény:

    Élet és Irodalom, 1969.03.01. (9.szám) Eörsi István: Muszáj-Herkules vagy Kell-Toldi?

  • 1976.04.szám Színház, E.I.: Az áldozat
    dráma

    Ízelítő (2. rész 1. jelenet), részlet Eörsi új színpadi művéből a szerkesztő előszavával.

    • Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 
    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Petőfi Népe, 1977.01.19. Pavlotits Miklós: Drámapályázat Kecskeméten
    • Pesti Műsor, 1979.05.23. (21.szám) Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről
    • Népszava, 1992.06.18. v. a.: A szolgálólány Kisvárdán
    • Kisalföld, 1992.06.26. (150.szám) Módos Anikó: Az Arizona sztárjai bérleti páholyból
    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Pesti Műsor, 1992.09.11. (37.szám) Eörsi István: AZ ÁLDOZAT
    • Népszava, 1992.09.23. v. a.: Evangéliumi Színház a Dunapalotában
    • Népszava, 1992.10.09. Várhegyi Andrea: Az áldozat — az Arizonában
    • Népszabadság, 1992.10.12. Zappe László: Árulók és áldozatok
    • Népszava, 1992.10.13. Stuber Andrea: A hűséges áruló
    • Élet és Irodalom, 1992.10.16. (42.szám) Koltai Tamás: Iszonyú a kísértés
    • Színház, 1992.12.szám Budai Katalin: Tacitus figyel
    • Criticai Lapok, 1992.12.01. (2.szám) Dömötör Adrienne: KÜLÖNLEGES PÉLDÁZAT
    • Kisalföld, 1993.03.05 (54.szám) Az áldozat
    • Színház, 1993.10.szám A Színikritikusok Díja 1992/93
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja AZ ÁLDOZAT mondatot.

  • 1976.05.07. (107.szám) Pest Megyei Hírlap, Mező Ferenc: Rádiófigyelő

    Részlet a rádiókritikából. Az Arcképek a német irodalomból sorozatban hangzott el Eörsi István előadása Bertold Brechtről.

    „Eörsi egyik hivatott fordítója Brecht műveinek, s talán a köztük levő szellemi rokonság adta a műsor közvetlenségét, varázsát. […] Eörsi kiemelte, hogy a kisemberek hétköznapi életének jobbítása melletti elkötelezettség — Brecht szerint — nem fér össze a hősiesség, a minden áron való önfeláldozás követelésével. Nem magasztos eszmékről, hanem az emberek ételéről, lakásáról kell beszélni.”

  • 1976.05.08. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A mozigépész nagyvonalúsága

    Fellini Amarcord című filmje a sajtóbemutatón értelmezhető, a Filmmúzeumban viszont nem, mivel kivágtak belőle néhány képkockát. 

  • 1976.05.08. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Művészet és bizalom

    A Mondj búcsút, Maggie című televíziós filmről írnak az Orvosi Hetilap levelezési rovatában. Eszerint a betegségeket ábrázoló művészetek maguk is a kórokozók bűntársaivá válnak, ezt a levélíró saját praxisában is tapasztalta. Egy hozzászóló szerint ezeknek az alkotásoknak a bemutatása árt az egészségeseknek is, különösen a hipochondriásoknak. Javaslata szerint ezeket a filmeket csak zárt körben kellene bemutatni. Ide sorolja Bergman Suttogások és sikolyok című filmjét is. István Lajos dr. nem a téma ellen emelt kifogást, az emberi pszichére apellált. Eörsi Tolsztoj, Goethe, Ibsen műveinek példáját sorolja. Vajon ártalmas-e a kellemetlen igazság?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.05.29. (22.szám) Dr. Konkoly-Thege Aladár: Orvosesztétika?

  • 1976.05.15. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Amarcord

    Filmkritika Fellini Amarcord című filmjéről. 

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, Dr. Konkoly-Thege Aladár: Orvosesztétika?

    Reflexió Eörsi Művészet és bizalom című cikkére, mely az Orvosi Hetilapnak a betegséget ábrázoló művészetek szerepéről folytatott vitájára reflektált. Bergmann Suttogások és sikolyok című filmjéről. A Mondj búcsút, Maggie című film bemutatásáról. Korhatár szerint kellene bemutatni a hasonló filmeket.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.05.08. (19.szám) E.I.: Művészet és bizalom

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bókkon Gábor versei elé
    Új hang

    A fiatal költő, Bókkon Gábor bemutatása, költészete nagyra értékelése.

  • 1976.05.30. Magyar Szó, Vladimir Nazor: A sirály

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1976.05.szám Nagyvilág, Krónika
    Nagyvilág-estek

    A miskolci Ifjúsági Házban rendezett Nagyvilág-esten a folyóiratot Gergely Ágnes, Eörsi István, Kada Júlia és Mihályi Gábor képviselte. Vita a fordítás problémáiról.

    Az Irodalmi Színpad pestlőrinci Fórum-sorozatában Nagyvilág-estet rendezett. Eörsi István műfordításaiból olvasott fel.

  • 1976.05.szám Színház, Földes Anna: Az asztalfiók-színháztól a repertoárdarabig

    A magyar drámák előretörése a színházak repertoárjában. A színvonallal még bajok vannak. Az új magyar drámák helye az idei évad műsorterveiben. Az írók gyakran csak az asztalfióknak írják új drámáikat. A papírszínház dicsérete – a drámák nyomtatott nyilvánossága. Az igazi azonban a kőszínházi bemutatkozás lenne!

    „Érdemes lenne egyszer Csipkerózsika-számlálást tartani, Hubay Miklós, Weöres Sándor, Eörsi István, Páskándi Géza és mások köteteiben. (Nem kéziratokról, a színházi íróasztalokban kallódó és avasodó tervekről, hanem mindenki számára hozzáférhető kötetekről és folyóiratokról beszélek.) Vajon hány Csipkerózsika merevedett tetszhalottá az esztendők során, s hány van még ma is, aki az első intésre felébredne…”

  • 1976.05.szám Színház, H. A.: Az a lány
    Győr

    Az NDK Színházművészeti Napjai ürügyén munkástémájú drámáinkról, színpadi munkásábrázolásunkról.

    „Idekövetelődzik az előadás másik komoly fogyatékossága is. Nem ismerem a darab eredeti szövegét. Bertolt Brecht Az ulmi szabó című versét, amely az ihletője Joachim Brehmer művének, azonban igen, éspedig Eörsi István több mint kitűnő, drámai fordításában. Győrött a vers és a dráma György Ágnes magyarításában jelenik meg. Hiányosan.”

    • Bertolt Brecht Az ulmi szabó című verse megjelent az Emberek és istenek. Szöveggyűjtemény az ateista és antiklerikális irodalomból című kötetben. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A verset elolvashatja az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 1976.06.01. (150.szám) Dunántúli Napló, Megkezdődött az ünnepi könyvhét pécs-baranyai rendezvénysorozata

    (A megyei megnyitóünnepségen részt vette Eörsi István is. Eörsi István költészetének filozófiai-intellektuális indíttatásáról beszélt, majd három versét olvasta fel.)

  • 1976.06.06 (133.szám) Kisalföld, A Jelenkor júniusi száma

    Lapszemle. A lírai rovatban Eörsi István versei is olvashatók.

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok
    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma
    • Tolna Megyei Népújság, 1976.06.20. FOLYÓIRATSZEMLE

  • 1976.06.10. (41.szám) Tábortűz, E.I.: Hogyan készül a vers

    Vers.

    Eörsinek ezt a versét a Szélkiáltó együttes új – Bukfenc című – megzenésített verseket tartalmazó lemezébe beválogatta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Gyermekünk, 1988.02.szám F. M.: Rímes dalok
    • Magyar Ifjúság, 1988.03.18. (12.szám) Horváth Károly: Szélkiáltó 2, avagy bukfenc előre

  • 1976.06.12. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vizeslepedő a katarzison

    Reflexió Hankiss Elemérnek, a Literatura, 1975/1. számában megjelent, katarzisról szóló írására. Hankiss: „Minthogy abban a kultúrkörben, amelyben a tragédiák, Szophoklésztől O’Neilig és Beckettig, keletkeztek, az értékes emberi élet elpusztítása az egyik legnegatívabb érték, a tragédiák katarzis-gépezete elsősorban ezt az értékpusztítást próbálja valahogy semlegesíteni, elleplezni, valamiféleképpen pozitív értékké átlényegíteni.” Eörsi ellenérvei.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1976.07.17. (29.szám) E.I.: Ürügyeim (Szerény indítvány)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.