EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.05.30. Magyar Szó, Vladimir Nazor: A sirály

    Vers. Eörsi István fordítása.

  • 1976.05.szám Nagyvilág, Krónika
    Nagyvilág-estek

    A miskolci Ifjúsági Házban rendezett Nagyvilág-esten a folyóiratot Gergely Ágnes, Eörsi István, Kada Júlia és Mihályi Gábor képviselte. Vita a fordítás problémáiról.

    Az Irodalmi Színpad pestlőrinci Fórum-sorozatában Nagyvilág-estet rendezett. Eörsi István műfordításaiból olvasott fel.

  • 1976.05.szám Színház, Földes Anna: Az asztalfiók-színháztól a repertoárdarabig

    A magyar drámák előretörése a színházak repertoárjában. A színvonallal még bajok vannak. Az új magyar drámák helye az idei évad műsorterveiben. Az írók gyakran csak az asztalfióknak írják új drámáikat. A papírszínház dicsérete – a drámák nyomtatott nyilvánossága. Az igazi azonban a kőszínházi bemutatkozás lenne!

    „Érdemes lenne egyszer Csipkerózsika-számlálást tartani, Hubay Miklós, Weöres Sándor, Eörsi István, Páskándi Géza és mások köteteiben. (Nem kéziratokról, a színházi íróasztalokban kallódó és avasodó tervekről, hanem mindenki számára hozzáférhető kötetekről és folyóiratokról beszélek.) Vajon hány Csipkerózsika merevedett tetszhalottá az esztendők során, s hány van még ma is, aki az első intésre felébredne…”

  • 1976.05.szám Színház, H. A.: Az a lány
    Győr

    Az NDK Színházművészeti Napjai ürügyén munkástémájú drámáinkról, színpadi munkásábrázolásunkról.

    „Idekövetelődzik az előadás másik komoly fogyatékossága is. Nem ismerem a darab eredeti szövegét. Bertolt Brecht Az ulmi szabó című versét, amely az ihletője Joachim Brehmer művének, azonban igen, éspedig Eörsi István több mint kitűnő, drámai fordításában. Győrött a vers és a dráma György Ágnes magyarításában jelenik meg. Hiányosan.”

    • Bertolt Brecht Az ulmi szabó című verse megjelent az Emberek és istenek. Szöveggyűjtemény az ateista és antiklerikális irodalomból című kötetben. A könyv adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A verset elolvashatja az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 1976.06.01. (150.szám) Dunántúli Napló, Megkezdődött az ünnepi könyvhét pécs-baranyai rendezvénysorozata

    (A megyei megnyitóünnepségen részt vette Eörsi István is. Eörsi István költészetének filozófiai-intellektuális indíttatásáról beszélt, majd három versét olvasta fel.)

  • 1976.06.06 (133.szám) Kisalföld, A Jelenkor júniusi száma

    Lapszemle. A lírai rovatban Eörsi István versei is olvashatók.

  • 1976.06.10. (41.szám) Tábortűz, E.I.: Hogyan készül a vers

    Vers.

    Eörsinek ezt a versét a Szélkiáltó együttes új – Bukfenc című – megzenésített verseket tartalmazó lemezébe beválogatta.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Gyermekünk, 1988.02.szám F. M.: Rímes dalok
    • Magyar Ifjúság, 1988.03.18. (12.szám) Horváth Károly: Szélkiáltó 2, avagy bukfenc előre

  • 1976.06.12. (24.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Vizeslepedő a katarzison

    Reflexió Hankiss Elemérnek, a Literatura, 1975/1. számában megjelent, katarzisról szóló írására. Hankiss: „Minthogy abban a kultúrkörben, amelyben a tragédiák, Szophoklésztől O’Neilig és Beckettig, keletkeztek, az értékes emberi élet elpusztítása az egyik legnegatívabb érték, a tragédiák katarzis-gépezete elsősorban ezt az értékpusztítást próbálja valahogy semlegesíteni, elleplezni, valamiféleképpen pozitív értékké átlényegíteni.” Eörsi ellenérvei.


    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1976.07.17. (29.szám) E.I.: Ürügyeim (Szerény indítvány)

  • 1976.06.15. (12.szám) Filmvilág, E.I.: Fáradjon a kulisszák mögé

    Elismerő filmkritika Francois Truffaut Amerikai éjszaka című filmjéről.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.06.17. Petőfi Népe, KS: A Jelenkor júniusi száma

    A Jelenkor című lap ajánlója.

    „A lírai rovatban emellett többek között Békési Gyula, Dudás Kálmán, Eörsi István, Hatvani Dániel és Nagy Gáspár verseit, valamint Csorba Győző Brecht-fordításcsokrát találjuk.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Jelenkor, 1976.06.szám E.I.: Két vers egy kőtábláról. Hasonlatok

  • 1976.06.22. (25.szám) Új Tükör, E.I.: A kukatulajdonos dala

    (Vers.)

  • 1976.06.szám Jelenkor, E.I.: Két vers egy kőtábláról
    Hasonlatok

    Versek.

    Kapcsolódó cikk:

    • Petőfi Népe, 1976.06.17. KS: A Jelenkor júniusi száma

  • 1976.06.szám Kritika, Tóth Dezső: Tanulságos viták

    A Weöres Sándor költészetéről és Mészöly Miklós prózájáról kibontakozott vitáról.

    „Joggal gúnyolódott ezen Eörsi István: »Csak az én fülem hallatára legalább egy tucat irodalmár vádolta merénylettel Szilágyit: Weöres veszélyben — suttogták vésztjósló hangon. Meg kell őtet, meg kell őtet, meg kell őtet menteni — áriázták.« Holott valójában csak annyi történt — ugyancsak az ő szavával — hogy »Szilágyi Ákos legalább azzal az igénnyel lépett fel, hogy a költői ént — pontosabban ennek az énnek és a valóságnak a relációit — állítsa vizsgálódásainak középpontjába …, hogy fontos formakérdéseket tartalmi oldalról, a lírai én és a valóság viszonyából kiindulva közelített meg«”.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, E.I.: 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim
    • Kritika, 1976.01.szám H.R.G.: Érvelő vitákért
    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) E.I.: Ürügyeim (Megdicsértek)

  • 1976.07.02. (155.szám) Somogyi Néplap, A jövő évad tervei
    Garas Dezső vendégszerepel

    Beszámoló a kaposvári Csiky Gergely Színház jövő évadának terveiről.

    „A másik premier valószínűleg Eörsi István A kihallgatás című darabja lesz, vagy Mrozek Tangója. […] A kecskeméti társulat Eörsi István Az áldozat című művét »hozza«, melyben Gábor Miklóst láthatjuk.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet),1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1976.07.03. (27.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Érvénytelenítések és érvényesítések

    Az Add tovább! című kötet előszavában próbálja érvényteleníteni ezt a felszólítást, amelyben a fiatal írókat bírálja, nem tettek eleget a kiadó elvárásainak. Akkor mégis miért adták ki?

    A Fotó című lapban Féner Tamás kiállításáról írt Alföldy Jenő elismerő bírálatot. A művész nyilatkozik is, de Alföldy kritizálja az alkotó társadalombírálatát. A szerkesztőség utószavában kioktatja a művészt, mégsem olyan kritikust keres cikkéhez, aki álláspontjához érveket talál, és ezzel érvényteleníti a cikkíró bírálatát.

    A Kritikában Faragó Vilmos írt bírálatot Déry Tibor műveiről. Az író védelmére kelt, de éppen Hajdu Ráfis Gáborral szemben, aki szintén a Kritika munkatársa. A szerkesztőség, amikor közli Faragó írását, jelzi, hogy ez nem érvényteleníti Hajdu Ráfisnak a Kortárs 1976/3. számában megjelent bírálatát. „…csupán azt a kiadói és szerkesztői eljárást kifogásolom, mely érvek és ellenérvek nélkül elhatárolja magát a saját maga által közölt írásoktól.”

  • 1976.07.17. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Szerény indítvány

    Eörsi utal korábbi, a katarzisról írt cikkére, és további kérdéseket vet fel a kompromisszummentes művészettel kapcsolatban. Miért túlélhetők a műalkotások? – ez foglalkoztatja. Végül eredményre jut: „A művészet – a legkönyörtelenebb is – úgy teszi elviselhetővé mindazt, ami az életben elviselhetetlen, hogy nyíltan megvallja magáról: ő bizony nem az élet, hanem csak utánzata.” Azt indítványozza, hogy rendezzenek olyan színházi előadásokat is, amelyek nem teszik elviselhetővé az elviselhetetlent, sőt e módszert kiterjesztené a lírára is.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.06.12. (24.szám) E.I.: Vizeslepedő a katarzison

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Görgey Gábor: Ruhapróba
    Eörsi István műfordításai

    Könyvkritika Eörsi István: Ruhapróba című kötetéről (Európa Könyvkiadó, 1975.) Eörsi versfordításainak válogatott kötete.

    „Ha megfeszül, akkor sem képes egyetlen lötyögő jambust sem létrehozni. Megveretett a mesterségbeli alaposság átkával.” Egy-egy vers kiemelése, összehasonlítása az eredetivel, vagy más fordítóéval – Tóth Árpádéval, Szabó Lőrincével. „A Ruhapróba nem unalmas, akadémikus olvasmány. Izgalmas kalandozás a világirodalomban és egy költő-fordító szellemi nyugtalanságának tájain.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1976.07.szám Nagyvilág, Gottfried Benn versei

    Éjszakai kávéház. Anya. Csak két dolog. Álom. Vers. Szavak. Ámde Te – ? Otthon. „A Broadway dalol és táncol”.

    Eörsi István fordításai.

  • 1976.08.03. (31.szám) Új Tükör, E.I.: Egyhangú köreit

    (Vers.)

  • 1976.08.07. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az öngyilkosnál

    Vers.

  • 1976.08.21. (34.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Személyiséget veszek!

    Filmkritika Antonioni: Foglalkozása: riporter című filmjéről.

  • 1976.08.28. (35.szám) Élet és Irodalom, Erki Edit: Elvakult filológia

    Reflexió Rába György Napjainkban megjelent cikkére. Előzőleg Erki megemlékezést írt Elek Artúrról. Rába indulata kiterjedt Komlós Aladár cikkére is, melyben Osvátról emlékezik meg.

    „Harmadikként Eörsi István kerül a vádlottak padjára, aki is »előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét.« Ebbéli igyekezetét szintén az Élet és Irodalom hasábjain fejti ki (1976. február 28.), Gál István Babits Adyról című könyvéről írott kritikájában. Mely kritika — megítélésem szerint — éppen hogy aláhúzza az Ady—Babits viszony alakulásának jelentőségét. […] Eörsi azt kifogásolja, hogy Gál István dokumentumgyűjteménye az ellentétek összebékítésével elsikkasztja azt a drámát, amely Babitsnak csak becsületére válhat.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény (és az itt felsorolt cikkek)
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben
    • Napjaink, 1976.08.szám Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

  • 1976.08.szám Napjaink, Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért

    Elek Artúr születésének 100. évfordulóján az Élet és Irodalom lefitymáló megemlékezésével száll vitába a szerző. Felsorolja Elek erényeit. Komlós Aladár portréja Osvátról, aki nem tudta megbocsátani Babitsnak 1920-as – ténylegesen 1919-es – cikkét a Tanácsköztársaságról. Babits nem volt hajlandó írni Tormay Cécile folyóiratába, a Napkeletbe. Babits a Nyugatban közreadta Hatvany Ady világát. Gál István Babits Adyról címen megjelentette kötetét.

    „Eörsi az előítéletek szószólójaként csökkenteni igyekszik Ady és Babits kölcsönös becsülésének jelentőségét. […] De az ötvennyolc dokumentumnál hogy tarthatja lényegesebbnek egy 23 éves korban írt magánlevelében kifejtett idegenkedését Adytól? Pedig Babits elismerést is hangoztat, ellentétben Kosztolányival, akinek sorai ezt a választ előingerelték. Eörsi szerint Babits Petőfi és Arany-ában már a kortársak is olyan »költői tipológiát láttak«, mely a szerzőt Adyval állítja szembe. […] Ellentétben Eörsi közlésével, Lukács és Hatvány dicsérte A Holnap Babits-verseit.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.08.28. (35.szám) Erki Edit: Elvakult filológia

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához további kapcsolódó cikkeket olvashat az előzményben megjelölt Eörsi-cikk felsorolásánál.

  • 1976.09.05. Magyar Hírlap, Melczer Tibor: A nemek és az igenek

    Könyvkritika. Eörsi István: A nemek és az igenek című verseskötetéről.

    „...a fanyar irónia és az ötletgazdagság együtt határozza meg mindenekelőtt költészetét. S mert ez nála komoly költői elszántsággal találkozik, létrehozza a rá annyira jellemző, önmarcangoló és a világot sem kímélő groteszket. [...] tévednek azok a kritikusai, akik szerint Eörsinek nem igazi műfaja a vers. Mert a groteszknek — beláthattuk — Eörsinél igenis megvan a létjogosultsága. Ha pedig a költő nem bírja már a torz nevetést, úgyis levetkezik a lélek.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.