EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1975.12.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Egy év hangjátékai

    Értékelték az elmúlt időszak hangjáték termését. A forma megújulása. A művészi minőség a drámatermés apálya miatt nem emelkedett. A kishangjátékok kategóriájában Török Tamás kitűnő rendezése kapcsán esett szó Eörsi István Családi kör című ironikus játékáról.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR

  • 1976.01.01. (1.szám) Könyvtáros, Kamarás István: Írók könyvek között

    Könyvkritika Batári Gyula Írók könyvek közt (1974) című kötetéről. 1967 és 1972 között Batári Gyulától több mint kétszáz magyar író és irodalmár kapott levelet, melyben arra kéri őket, nyilatkozzanak, mely művek hatottak életszemléletükre. Erre azért volt szüksége, mert egy könyvet szerkesztett, melyben a költők és a könyv kapcsolatát szerette volna bemutatni. Könyvét később a Népművelési Propaganda Iroda adta ki. Idézetek az írók válaszleveleiből. Batári összeállította könyvében a legtöbbször idézett alkotók listáját. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.


    Kapcsolódó cikk:

    • Könyvtáros, 1992.02.01. (2.szám) Batári Gyula: Fejtő Ferenc vallomása olvasmányairól

  • 1976.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, Kosztolányi Ádám: A cinizmus hite

    Reflexió. Planck Hitler motívumairól. Cinikus volt-e Hitler?

    „...hitt a saját cinizmusában, a maga alapvető erkölcstelenségében...”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.12.20. (51.szám) E.I.: Ürügyeim (Elképzelek egy párbeszédet; Az igazi Vörösmarty /K. Á-nak)/)

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2004.10.30–31. E.I.: A megoldás (Dr. Noha hétköznapjai)

  • 1976.01.10. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Óda egy marseille-i vargához
    Gyászkeret

    1/ Óda egy marseille-i vargához

    Bajomi Lázár Endre ÉS-ben megjelent írásáról, aki Áldor Imre könyvében talált témát. Kossuth Lajos ünneplésének a francia kormány vetett véget, és még párizsi útját is lemondták. Jean-Baptiste Longueville Marseille-i varga azonban beúszott ahhoz a hajóhoz, amelyen Kossuth tartózkodott, és bemutatták neki. Patetikus idézetek a könyvből. Bajomi szerint ez a téma boldoggá tehet egy költőt. Épp ezért Eörsi ódát írt a történetről…

    2/ Gyászkeret

    Ismeretlen, 1867 és 1886 között írt Kossuth-levelek gyászkeretes levélpapíron. „Vajon érezte-e a levélíró, amott, Turinban, milyen anakronisztikus papírosra ír? Tudatosan vállalta-e ezt az anakronizmust, mint kisebb rosszat, mint az érzület lázadását a történelem ellen, mint erkölcsi mementót, vagy talán sohasem akart kiszabadulni egy örökre meghiúsult lehetőség fogságából?”

  • 1976.01.17. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jó hír

    Levél egy színházigazgatótól. Eörsi Zárt térben című tragikomédiáját műsorra tűznék, de – miközben el vannak ragadtatva darabjától – módosításokat kérnek tőle, hogy megóvják a félreértésektől, és persze Eörsi érdekeit tartják szem előtt. Vajon helyes-e az időpontot 1953-ra tenni, fel kell-e bolygatni azt a már feledésbe merülő korszakot? Ráadásul a Horthy-korszakban is ültek börtönben kommunisták, jobb lenne arra az időre tenni a cselekményt. De akkor már a szereplőket is át kell fogalmazni, így elkerülhető lenne, hogy a rabokon kívül a börtönparancsnok is kommunista legyen. Ha az ’53-as börtönparancsnok ráébred, hogy kommunistákat kell rabságban tartania, legyen öngyilkos! De ha egy horthysta börtönparancsnok lenne a darabban, annak nem kellene öngyilkosnak lennie. Az ’53-ban játszódó darabban az országot is meg kellene változtatni. „Olyan szöveget kell tehát elkészítenünk – akár 1953-as, akár 1933-as időpontban gondolkodunk –, amely nekünk szól, a mi problémáinkat visszhangozza, ugyanakkor nem szól rólunk és nem ártja bele magát illetéktelenül a mi problémáinkba.” Egyszóval mind az időpontot, mind az országot, mind a szereplőket, mind a helyszínt (börtönt) meg kellene változtatni, így bemutatható lenne a darab…

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.

  • 1976.01.17. (3.szám) Film Színház Muzsika, E.I.: Sándor György embert keres

    Sándor György negyedik önálló estjéről, az „Egy végtére két vágta” című műsoráról.

    „…a műsort megejtő és impozáns személyesség jellemzi.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Színház, 1986.07.szám Széles Klára: Mágikus kör – mágia nélkül. Sándor György a Mikroszkópban

  • 1976.01.25. Magyar Nemzet, E.I.: Két vers
    Ars poetica
    A világ és én

    Versek.

  • 1976.01.28. Hajdú-Bihari Napló, Vinkó József: Két versfordításkötet
    Olvasónapló

    Eörsi István Ruhapróba és Károlyi Amy Vonzások és viszonzások című kötetéről.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

  • 1976.01.29. (24.szám) Somogyi Néplap, Négy kiadó új könyvei

    Könyvajánló a Kossuth Könyvkiadó, az Európa Könyvkiadó, a Műszaki Könyvkiadó és a Zrínyi Könyvkiadó újdonságaiból.

    „Megjelent Eörsi István válogatott műfordításainak kötete, a Ruhapróba.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 1976.01.29. Tolna Megyei Népújság, A Televízió terveiből

    Válogatás a Magyar Televízió szórakoztató műsorainak következő negyedévi programjából.

    „Déry Tibor nagy sikerű, sok nyelvre lefordított szatirikus novellája, a Vidám temetés olyan társadalmi jelenséget gúnyol, amelynek keretében a hajdani úri osztály tagjai — többek között volt főispánok, ex-méltóságok és mások — görcsös igyekezettel próbálják visszanyerni elvesztett erkölcsi és társadalmi pozícióikat. Eörsi István forgatókönyve, dalszövegei és Vujisics Tihamér ironikus zenéje (a tragikusan elhunyt zeneszerzőinek egyébként ez az utolsó, végzetes útja előtt készült, befejezett műve) ülteti át és testesíti meg az író eredeti szándékát a zenés tv-játék közegébe.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 1975.10.01. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Polgár András művei a képernyőn
    • Pest Megyei Hírlap, 1975.10.03. (232.szám) Új tv-játékok. Krúdy, Karinthy, Déry műveiből
    • Esti Hírlap, 1975.10.13. MTI: Hőköm Színház. Tévéjátékokat forgatnak
    • Film Színház Muzsika, 1975.12.06. (49.szám) torday: „Nőstény Sziszifuszként...”. Déry — Eörsi — Vujicsics

  • 1976.01.szám Kritika, H.R.G.: Érvelő vitákért

    Vita Szilágyi Ákosnak a Kritika 1975/9. számában megjelent, Weöres Sándor költészetét bíráló írásával.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim

    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) E.I.: Ürügyeim (Megdicsértek)
    • Kritika, 1976.06.szám Tóth Dezső: Tanulságos viták

  • 1976.02.01. (3.szám) Filmvilág, E.I.: Chaplin a Hamletből szaval
    Egy király New Yorkban

    Filmkritika. Chaplin zseniális volt a némafilmek korában, viszont a hangosfilmekben való szerepei csalódást okoztak Eörsinek. Az ebből az időszakból született filmjeiből egyedül a Diktátorban nyújtott alakításáról szól elismerően. Az Egy király New Yorkban című filmnek (1957) ő a rendezője, a forgatókönyvírója, a zeneszerzője és szereplője (Shahdov király).

    „Mihelyt ez utóbbi lemondott Charlie-ról, rögvest arra kényszerült, hogy számára idegen terepen, új technikai és művészi feltételek között vegye fel a versenyt tehetséges alkotók sokaságával, akik beleszülettek ezekbe az új viszonyokba.”

    „Az Egy király New Yorkban ugyanis leplezetlen bosszúhadjárat, és egy olyan rendszeren veri el a port, amelyben a reklám-téboly a tébolyult politikai boszorkányperekkel koalícióban telepszik rá minden ember érzékszerveire, agyára, közérzetére.”

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.02.07. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kutyademokrácia

    Glossza. Eörsi elismerő levelet kapott egy olvasójától, aki szeretné, ha írásaiból nem hiányoznának a hit felvillanásai. Az Állatbarátok Híradóját is elküldte neki, melyben olvashatta a szerkesztőség ebadórendelethez fűződő magyarázatát is. „Az eddig érvényben volt rendeletekkel szemben az új rendelet végre nem a fajtisztaságot tekintette alapul, hanem annak paragrafusai a széles körű demokratizmuson és szociális szempontokon nyugszanak… megszűnt végre a faji megkülönböztetés a kutyáknál is.” Eörsi viszont tudja, amit a kutyák nem…

  • 1976.02.07. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Megdicsértek
    Történt valami?

    1/ Megdicsértek

    Szilágyi Ákos és Alföldy Jenő vitája Weöres Sándor életművéről, az Egybegyűjtött Írásokról. Az irodalmi közvélemény merénylettel vádolta Szilágyit, aki megbírálta Weöres költészetét, és meg akarják menteni Weörest. Eörsi megvédte Szilágyit, a vita tovább folytatódott. H. R. G. (Hajdú Ráfis Gábor) megdicsérte Eörsit a Kritikában, viszont Eörsiben a cikk általános irányzata visszatetszést keltett.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim (A hajó)
    • Kritika, 1976.01.szám H.R.G.: Érvelő vitákért
    • Kritika, 1976.06.szám Tóth Dezső: Tanulságos viták

    2/ Történt valami?

    Eörsi találkozik egykori barátjával, és beülnek beszélgetni a Hungária kávéházba. Főleg barátja beszélt, aztán kiderült, Eörsi semmit nem változott gyermekkoruk óta.

  • 1976.02.20. (8.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, E.I.: Két vers
    Ars poetica
    A világ és én

    Versek. 

  • 1976.02.21. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I. A lift elromlott

    Vers.

  • 1976.02.28. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dokumentumgyűjtemény

    Könyvkritika. Babits Mihály Adyról szóló megnyilatkozásait Gál István állította össze. Babits belső vívódások árán jutott el Ady jelentőségének fölismeréséhez.

    • Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Nagy László kéziratos naplóinak szöveghű kiadása. Nagy László rajzaival. Bp. 1994. Helikon, 539 p. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Rába György: Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp. 1981. Szépirodalmi. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.04.03. (14.szám) Melczer Tibor – E.I.: Ledorongolás
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben
    • Napjaink, 1976.08.szám Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért
    • Élet és Irodalom, 1976.08.28. (35.szám) Erki Edit: Elvakult filológia
    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. (4.szám) E.I.: Bohóc a hídon. Bölcseleti tréfa
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.
    • Pesti Hírlap, 1994.02.03. Veress Miklós: Hószakadás a szívre

  • 1976.02.szám Kortárs, E.I.: Valóság és költészet
    A horgászásról

    Versek.

  • 1976.02.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger versei

    G. de’ D. (1318—1389).

    Fordító: Eörsi István.

  • 1976.03.01. (2.szám) Filmkultúra, Lalik Sándor: Mazochizmus és idill
    Bunuel: A Nap szépe
    ELLENVÉLEMÉNY

    Ellenvélemény, illetve kiegészítő megjegyzések Eörsi filmkritikájához. Lalik szerint a mazochizmus és az idilli világosan megkülönböztethető ebben a filmben, és Eörsivel ellentétben nem talál semmi homályosat, vagy megmagyarázhatatlant a filmben.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1975.11.01. (6.szám) E.I.: Kellemetlenkedés – kellemesen

  • 1976.03.01. (5.szám) Filmvilág, E.I.: A papa meztelen
    Elszakadás

    Filmkritika Milos Forman Elszakadás című filmjéről. A nemzedékek közti szakadékról.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.03.20. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Mit tegyen Wallraff?
    Hogyan lógtam be kábé 1941-ben a magyar-német teniszmérkőzésre?

    1/ Mit tegyen Wallraff?

    Glossza. Bessenyei István ÉS-beli cikkében felteszi a kérdést, hogy Jók-e Günter Walraff leleplező riportjai. Ugyan rokonszenvezik az íróval, de aggályait is megosztja az olvasókkal a kritikai szellemű irodalom létjogosultságával kapcsolatban. Elemzése szerint Walraff „balos”. „Aki Wallraffnak azt veti szemére, hogy a szabadság illúzióját kelti, az azt óhajtaná, hogy önként mondjon le egy nagynehezen kiverekedett vívmányról, mely nem is csak az ő tulajdona.”

    2/ Hogyan lógtam be kábé 1941-ben a magyar-német teniszmérkőzésre?

    Glossza. Eörsi tízéves korában úgy tudott belógni a német teniszválogatott Margit-szigeti mérkőzésére, hogy szorosan Horthy Miklós mögé lopakodott a bejáratnál, és besétált mögötte. 

  • 1976.04.03. (14.szám) Élet és Irodalom, Melczer Tibor – E.I. Ledorongolás

    Reflexió Eörsi könyvkritikájára. Ady és Babits kapcsolatának kibontakozását, barátsággá válását, majd Ady halála után Babits szilárd hűségét vázolja föl Melczer. Korholja Eörsit, mert szerinte „nem vitat, hanem üt”, és ez „övö aluli”. A kötet összeállítóját és előszavának íróját, Gál Istvánt Eörsi igazságtalanul dorongolja le. „… Eörsi István tárgyilagos recenzió helyett a pamflet sokszor tetszetősebb, de ezúttal messze igazságtalanabb formáját választotta e könyv szóbahozására.” Eörsi válasza Melczer őt ért bírálatára. 

    • Rába György: Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp. 1981. Szépirodalmi. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. Eörsi István: Bohóc a hídon; Bölcseleti tréfa
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.


  • 1976.04.10. (15.szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Kinek-minek öltözködünk

    Könyvkritika Eörsi István: Ruhapróba című kötetéről (válogatott műfordítások).

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.