EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1976.02.28. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Dokumentumgyűjtemény

    Könyvkritika. Babits Mihály Adyról szóló megnyilatkozásait Gál István állította össze. Babits belső vívódások árán jutott el Ady jelentőségének fölismeréséhez.

    • Nagy László: Krónika-töredék. Nagy László naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Nagy László kéziratos naplóinak szöveghű kiadása. Nagy László rajzaival. Bp. 1994. Helikon, 539 p. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Rába György: Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp. 1981. Szépirodalmi. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) Erki Edit: Elek Artúr emlékezete – Nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1976.04.03. (14.szám) Melczer Tibor – E.I.: Ledorongolás
    • Élet és Irodalom, 1976. 04.03. (14.szám) Komlós Aladár: OSVÁT – Nincs a rendszerünkben
    • Napjaink, 1976.08.szám Rába György: Babits és társai hívebb emlékezetéért
    • Élet és Irodalom, 1976.08.28. (35.szám) Erki Edit: Elvakult filológia
    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. (4.szám) E.I.: Bohóc a hídon. Bölcseleti tréfa
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.
    • Pesti Hírlap, 1994.02.03. Veress Miklós: Hószakadás a szívre

  • 1976.02.szám Kortárs, E.I.: Valóság és költészet
    A horgászásról

    Versek.

  • 1976.02.szám Nagyvilág, Hans Magnus Enzensberger versei

    G. de’ D. (1318—1389).

    Fordító: Eörsi István.

  • 1976.03.01. (2.szám) Filmkultúra, Lalik Sándor: Mazochizmus és idill
    Bunuel: A Nap szépe
    ELLENVÉLEMÉNY

    Ellenvélemény, illetve kiegészítő megjegyzések Eörsi filmkritikájához. Lalik szerint a mazochizmus és az idilli világosan megkülönböztethető ebben a filmben, és Eörsivel ellentétben nem talál semmi homályosat, vagy megmagyarázhatatlant a filmben.

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1975.11.01. (6.szám) E.I.: Kellemetlenkedés – kellemesen

  • 1976.03.01. (5.szám) Filmvilág, E.I.: A papa meztelen
    Elszakadás

    Filmkritika Milos Forman Elszakadás című filmjéről. A nemzedékek közti szakadékról.

    Fotó: jelenetek a filmből.

  • 1976.03.20. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Mit tegyen Wallraff?
    Hogyan lógtam be kábé 1941-ben a magyar-német teniszmérkőzésre?

    1/ Mit tegyen Wallraff?

    Glossza. Bessenyei István ÉS-beli cikkében felteszi a kérdést, hogy Jók-e Günter Walraff leleplező riportjai. Ugyan rokonszenvezik az íróval, de aggályait is megosztja az olvasókkal a kritikai szellemű irodalom létjogosultságával kapcsolatban. Elemzése szerint Walraff „balos”. „Aki Wallraffnak azt veti szemére, hogy a szabadság illúzióját kelti, az azt óhajtaná, hogy önként mondjon le egy nagynehezen kiverekedett vívmányról, mely nem is csak az ő tulajdona.”

    2/ Hogyan lógtam be kábé 1941-ben a magyar-német teniszmérkőzésre?

    Glossza. Eörsi tízéves korában úgy tudott belógni a német teniszválogatott Margit-szigeti mérkőzésére, hogy szorosan Horthy Miklós mögé lopakodott a bejáratnál, és besétált mögötte. 

  • 1976.04.03. (14.szám) Élet és Irodalom, Melczer Tibor – E.I. Ledorongolás

    Reflexió Eörsi könyvkritikájára. Ady és Babits kapcsolatának kibontakozását, barátsággá válását, majd Ady halála után Babits szilárd hűségét vázolja föl Melczer. Korholja Eörsit, mert szerinte „nem vitat, hanem üt”, és ez „övö aluli”. A kötet összeállítóját és előszavának íróját, Gál Istvánt Eörsi igazságtalanul dorongolja le. „… Eörsi István tárgyilagos recenzió helyett a pamflet sokszor tetszetősebb, de ezúttal messze igazságtalanabb formáját választotta e könyv szóbahozására.” Eörsi válasza Melczer őt ért bírálatára. 

    • Rába György: Babits Mihály költészete 1903–1920. Bp. 1981. Szépirodalmi. A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.02.28. (9.szám) E.I.: Dokumentumgyűjtemény

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1976.11.13. (46.szám) E.I.: Lukács György szerénysége
    • Élet és Irodalom, 1976.11.20. (47.szám) Ungvári Tamás: ...és egy kötőszó ártalmai
    • Élet és Irodalom, 1978.01.28. Eörsi István: Bohóc a hídon; Bölcseleti tréfa
    • Hitel, 1993.09.szám Nagy László: Napló, 1976.


  • 1976.04.10. (15.szám) Élet és Irodalom, Tandori Dezső: Kinek-minek öltözködünk

    Könyvkritika Eörsi István: Ruhapróba című kötetéről (válogatott műfordítások).

    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

  • 1976.04.13. Népszabadság, F. R.: KÖNYVSZEMLE

    Könyvkritika Gregory Corso Az utolsó gengszter című kötetéről.

    „Eörsi István fordítása és utószavának biográfiai része egyaránt élvezetes, csak elméleti tézise problematikus Corso indulati vonulatának irigylendőségéről.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1976.04.14. Hajdú-Bihari Napló, Vinkó József: Az angyali őrjöngő
    Olvasónapló

    Gregory Corso Az utolsó gengszter című könyvéről, Corsoról. Válogatta és fordította: Eörsi István.

    Egy Eörsi-idézet: „Corso költészete a hippis és bohós, vagányos lázadástól a közösségi, sőt hazafias líra tájai felé ível. […] Érdekessége még a kötetnek, hogy Eörsi újra fordította Corso Bomba című program-versét, amelyet már Juhász Ferenc is megjelentetett 1967-ban az Új Írásban.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Élet és Irodalom, 1976.12.04. (49.szám) Horgas Béla: „Valami lélekféleség”

  • 1976.04.17. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
    Egy mondat nyomában
    A megtört Jágó

    1/ Egy mondat nyomában

    Állítólag egy Jókai kötetben volt ez az idézet: „Így akar Haynau bosszút állni rajtam” – mondta Görgey falfehéren, amikor értesült arról, hogy alvezéreit Aradon felkötötték. Eörsi hiába kereste az idézett mondatot, nem találta, de elgondolkozott Görgeyről.

    2/ A megtört Jágó

    Eörsit egy rejtély foglalkoztatja: „miért kezdett remegni Jágó mint a nyárfalevél a tévében az Othello végén? […] Vajon a megtört Jágó azt akarta-e sugallni nézőinek, hogy a rossz ember szükségképpen gyáva is?”. 

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 1

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 2

  • 1976.04.Le Livre Hongrois, István Eörsi: L`histoire d`une oeuvre posthume de György Lukács 3

  • 1976.04.szám Híd, Háttérben élő műfordító
    Krónika

    Varga József műfordítói munkásságáról. A Szarajevóban megjelenő Život című irodalmi és művelődési folyóirat tavalyi november—decemberi számában „…a kortárs magyar költészet alkotóinak verseiből közölt panorámaszerű válogatást. Ez a fordításos válogatás tartalmazza Illyés Gyula, Károlyi Amy, Weöres Sándor, Somlyó György, Pilinszky János, Györe Imre, Csoóri Sándor. Eörsi István, Ladányi Mihály, Bényei József és Garai Gábor verseit.”

  • 1976.04.szám Jelenkor, Csuka Zoltán: Jugoszláviai körkép

    Részlet. A szarajevói Zivot (Élet) 1975 november–decemberi számában a mai magyar költőket bemutató részben Eörsi István versei is szerepelnek Varga József fordításában.

  • 1976.04.szám Magyar Nyelvőr, Nyelvművelő cikkek sajtószemléje

    Részlet. Az Élet és Irodalom Véleményünk szerint rovatában száll vitába Eörsi István a Dunántúli

    Naplónak a bírálatával, amely az Élet és Irodalom Adyról szóló cikkét és ebben az

    idegen szavak használatát érinti.


    Előzmény:

    Élet és Irodalom, 1969.03.01. (9.szám) Eörsi István: Muszáj-Herkules vagy Kell-Toldi?

  • 1976.04.szám Színház, E.I.: Az áldozat
    dráma

    Ízelítő (2. rész 1. jelenet), részlet Eörsi új színpadi művéből a szerkesztő előszavával.

    • Eörsi Az áldozat című darabot 1973-ban írta, de csak 1992-ben mutatták be Sopronban, az Arizóna Kisszínházban. 
    • Eörsi István Az áldozat című kötetének adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Petőfi Népe, 1977.01.19. Pavlotits Miklós: Drámapályázat Kecskeméten
    • Pesti Műsor, 1979.05.23. (21.szám) Szántó Judit: A Vígszínház – Pesti Színház,1979/1980. évi műsortervéről
    • Népszava, 1992.06.18. v. a.: A szolgálólány Kisvárdán
    • Kisalföld, 1992.06.26. (150.szám) Módos Anikó: Az Arizona sztárjai bérleti páholyból
    • Népszava, 1992.08.25. stb: Miben sántikál Székhelyi József?
    • Pesti Műsor, 1992.09.11. (37.szám) Eörsi István: AZ ÁLDOZAT
    • Népszava, 1992.09.23. v. a.: Evangéliumi Színház a Dunapalotában
    • Népszava, 1992.10.09. Várhegyi Andrea: Az áldozat — az Arizonában
    • Népszabadság, 1992.10.12. Zappe László: Árulók és áldozatok
    • Népszava, 1992.10.13. Stuber Andrea: A hűséges áruló
    • Élet és Irodalom, 1992.10.16. (42.szám) Koltai Tamás: Iszonyú a kísértés
    • Színház, 1992.12.szám Budai Katalin: Tacitus figyel
    • Criticai Lapok, 1992.12.01. (2.szám) Dömötör Adrienne: KÜLÖNLEGES PÉLDÁZAT
    • Kisalföld, 1993.03.05 (54.szám) Az áldozat
    • Színház, 1993.10.szám A Színikritikusok Díja 1992/93
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja AZ ÁLDOZAT mondatot.

  • 1976.05.07. (107.szám) Pest Megyei Hírlap, Mező Ferenc: Rádiófigyelő

    Részlet a rádiókritikából. Az Arcképek a német irodalomból sorozatban hangzott el Eörsi István előadása Bertold Brechtről.

    „Eörsi egyik hivatott fordítója Brecht műveinek, s talán a köztük levő szellemi rokonság adta a műsor közvetlenségét, varázsát. […] Eörsi kiemelte, hogy a kisemberek hétköznapi életének jobbítása melletti elkötelezettség — Brecht szerint — nem fér össze a hősiesség, a minden áron való önfeláldozás követelésével. Nem magasztos eszmékről, hanem az emberek ételéről, lakásáról kell beszélni.”

  • 1976.05.08. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A mozigépész nagyvonalúsága

    Fellini Amarcord című filmje a sajtóbemutatón értelmezhető, a Filmmúzeumban viszont nem, mivel kivágtak belőle néhány képkockát. 

  • 1976.05.08. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Művészet és bizalom

    A Mondj búcsút, Maggie című televíziós filmről írnak az Orvosi Hetilap levelezési rovatában. Eszerint a betegségeket ábrázoló művészetek maguk is a kórokozók bűntársaivá válnak, ezt a levélíró saját praxisában is tapasztalta. Egy hozzászóló szerint ezeknek az alkotásoknak a bemutatása árt az egészségeseknek is, különösen a hipochondriásoknak. Javaslata szerint ezeket a filmeket csak zárt körben kellene bemutatni. Ide sorolja Bergman Suttogások és sikolyok című filmjét is. István Lajos dr. nem a téma ellen emelt kifogást, az emberi pszichére apellált. Eörsi Tolsztoj, Goethe, Ibsen műveinek példáját sorolja. Vajon ártalmas-e a kellemetlen igazság?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1976.05.29. (22.szám) Dr. Konkoly-Thege Aladár: Orvosesztétika?

  • 1976.05.15. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Amarcord

    Filmkritika Fellini Amarcord című filmjéről. 

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, Dr. Konkoly-Thege Aladár: Orvosesztétika?

    Reflexió Eörsi Művészet és bizalom című cikkére, mely az Orvosi Hetilapnak a betegséget ábrázoló művészetek szerepéről folytatott vitájára reflektált. Bergmann Suttogások és sikolyok című filmjéről. A Mondj búcsút, Maggie című film bemutatásáról. Korhatár szerint kellene bemutatni a hasonló filmeket.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1976.05.08. (19.szám) E.I.: Művészet és bizalom

  • 1976.05.29. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Bókkon Gábor versei elé
    Új hang

    A fiatal költő, Bókkon Gábor bemutatása, költészete nagyra értékelése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.