Cikkek
-
1975.12.01. (23.szám) Filmvilág, E.I.: Babaház
Filmkritika. Rendező: Joseph Losey, a forgatókönyv írója: David Mercer (Ibsen: Nóra). Fotó: jelenetek a filmből.
„Jane Fonda az a többlet, aki miatt az Ibsen-darab ismerői is élvezhetik a filmet. Ő teszi számunkra valóban időszerűvé a konfliktust, mely ebben a felhígított formájában, kissé aktualizálva éppen időszerűségéből veszít. […] Jane Fonda az Ibsen-művet játssza, olykor filmbeli környezetével dacolva.”
1975.12.02. Magyar Nemzet, Nyerges András: A rádió mellett
Családi körökRádiókritika. Eörsi István Családi kör című hangjátéka. Kiemeli Eörsi szatirikusságát.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR
1975.12.03. Népszabadság, Hegedűs Tibor: A RÁDIÓ MELLETT
Rádiókritika. Családi kör – Eörsi István hangjátéka „minőségi humorral szolgál”.
„A szinte hibátlanul megírt kis darabban Eörsi István az úgynevezett nemzedéki konfliktust kedvező lőállásból célozza meg: képmutató, morált hazudó, önámító nyárspolgárok hálószobájába bújik, kik az elviselhetetlen légkörben fulladozó lányukat egymás ellen játsszák ki, de rögvest összeszövetkeznek, amint az menekülni akar e posványból — sajnos erőtlenül.”
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR
1975.12.06. (49.szám) Film Színház Muzsika, torday: „Nőstény Sziszifuszként...”
Déry — Eörsi — Vujicsics„A Vidám temetés szintén triumvirátus műve: Déry Tibor elbeszéléséből, Eörsi István verseivel és televízióra alkalmazásával készül; zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte.”
Rövid beszélgetés a főszereplővel, Psota Irénnel.
Kapcsolódó cikkek:
- Népszabadság, 1975.10.01. Déry Tibor, Karinthy Frigyes, Polgár András művei a képernyőn
- Pest Megyei Hírlap, 1975.10.03. (232.szám) Új tv-játékok. Krúdy, Karinthy, Déry műveiből
- Esti Hírlap, 1975.10.13. MTI: Hőköm Színház. Tévéjátékokat forgatnak
1975.12.13. (50.szám) Film Színház Muzsika, Apáti Miklós: Delta és a többiek
Heti jegyzetJegyzet a TV-műsorokról. A költészet percei című műsorban az új fordítók között Eörsi István említése.
1975.12.18. Népszava, Hary Márta: 1975 HANGJÁTÉKAI
A rádiókritikusok díjazottjai. Eörsi István említése.
1975.12.20. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
Elképzelek egy párbeszédet
Az igazi Vörösmarty (K. Á-nak)1/ Elképzelek egy párbeszédet
Werner Heisenberg A rész és az egész című könyvében ír Max Planck beszélgetéséről Hitlerrel. Miről akarta meggyőzni Planck Hitlert? Az erkölcs és a humánum érveit csak korlátozottan használhatta fel.
„Planck arról akarta meggyőzni, [...] hogy helyrehozhatatlan károkat okoz a német egyetemeknek – elsősorban a fizikai kutatásnak –, ha elűzi a zsidó kollégákat. […] A szellem tehát arra kényszerült, hogy felajánlja a hóhérnak a az áldozatok lelkét testi üdvösségük fejében.”
2/ Az igazi Vörösmarty (K. Á-nak)
Vörösmarty szobra a téren.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1976.01.03. (1.szám) Kosztolányi Ádám: A cinizmus hite
- Magyar Hírlap, 2004.10.30–31. E.I.: A megoldás (Dr. Noha hétköznapjai)
1975.12.27. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Rendelt rendeletek
A szilveszteri ÉS-ben azt a kérdést tették fel az íróknak, hogy „Milyen rendeletet hozna Ön a következő évben és miért?” Eörsi létrehozná az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, és ironikusan el is magyarázza, mi lenne a feladata. Mindent szabályoznának, ugyanakkor mindennek az ellenkezőjét is.
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 2010.09.24. (38.szám) Váncsa István: Nincs fölrúghatnánkvágy
1975.12.27. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sztori egy hideg faházban
Jolánka arról a korszakáról mesél, amikor kurva volt; egykori ügyfeléről, Hajnal úrról, aki kedvességéért különböző ajándékokkal halmozta el. Csak azt kívánta tőle, hogy idővel kedvelje majd meg. Hajnal tartotta az ígéretét, ő pedig megkedvelte, de viszolygott a gondolattól, hogy ágyba kell vele bújnia. Végül szakított Hajnallal, és Svájcba ment.
1975.12.30. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Egy év hangjátékai
Értékelték az elmúlt időszak hangjáték termését. A forma megújulása. A művészi minőség a drámatermés apálya miatt nem emelkedett. A kishangjátékok kategóriájában Török Tamás kitűnő rendezése kapcsán esett szó Eörsi István Családi kör című ironikus játékáról.
Kapcsolódó cikkek:
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR
1976.01.01. (1.szám) Könyvtáros, Kamarás István: Írók könyvek között
Könyvkritika Batári Gyula Írók könyvek közt (1974) című kötetéről. 1967 és 1972 között Batári Gyulától több mint kétszáz magyar író és irodalmár kapott levelet, melyben arra kéri őket, nyilatkozzanak, mely művek hatottak életszemléletükre. Erre azért volt szüksége, mert egy könyvet szerkesztett, melyben a költők és a könyv kapcsolatát szerette volna bemutatni. Könyvét később a Népművelési Propaganda Iroda adta ki. Idézetek az írók válaszleveleiből. Batári összeállította könyvében a legtöbbször idézett alkotók listáját. Eörsi István említése.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
Kapcsolódó cikk:
- Könyvtáros, 1992.02.01. (2.szám) Batári Gyula: Fejtő Ferenc vallomása olvasmányairól
1976.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, Kosztolányi Ádám: A cinizmus hite
Reflexió. Planck Hitler motívumairól. Cinikus volt-e Hitler?
„...hitt a saját cinizmusában, a maga alapvető erkölcstelenségében...”
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1975.12.20. (51.szám) E.I.: Ürügyeim (Elképzelek egy párbeszédet; Az igazi Vörösmarty /K. Á-nak)/)
Kapcsolódó cikk:
- Magyar Hírlap, 2004.10.30–31. E.I.: A megoldás (Dr. Noha hétköznapjai)
1976.01.10. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
Óda egy marseille-i vargához
Gyászkeret1/ Óda egy marseille-i vargához
Bajomi Lázár Endre ÉS-ben megjelent írásáról, aki Áldor Imre könyvében talált témát. Kossuth Lajos ünneplésének a francia kormány vetett véget, és még párizsi útját is lemondták. Jean-Baptiste Longueville Marseille-i varga azonban beúszott ahhoz a hajóhoz, amelyen Kossuth tartózkodott, és bemutatták neki. Patetikus idézetek a könyvből. Bajomi szerint ez a téma boldoggá tehet egy költőt. Épp ezért Eörsi ódát írt a történetről…
2/ Gyászkeret
Ismeretlen, 1867 és 1886 között írt Kossuth-levelek gyászkeretes levélpapíron. „Vajon érezte-e a levélíró, amott, Turinban, milyen anakronisztikus papírosra ír? Tudatosan vállalta-e ezt az anakronizmust, mint kisebb rosszat, mint az érzület lázadását a történelem ellen, mint erkölcsi mementót, vagy talán sohasem akart kiszabadulni egy örökre meghiúsult lehetőség fogságából?”
1976.01.17. (3.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jó hír
Levél egy színházigazgatótól. Eörsi Zárt térben című tragikomédiáját műsorra tűznék, de – miközben el vannak ragadtatva darabjától – módosításokat kérnek tőle, hogy megóvják a félreértésektől, és persze Eörsi érdekeit tartják szem előtt. Vajon helyes-e az időpontot 1953-ra tenni, fel kell-e bolygatni azt a már feledésbe merülő korszakot? Ráadásul a Horthy-korszakban is ültek börtönben kommunisták, jobb lenne arra az időre tenni a cselekményt. De akkor már a szereplőket is át kell fogalmazni, így elkerülhető lenne, hogy a rabokon kívül a börtönparancsnok is kommunista legyen. Ha az ’53-as börtönparancsnok ráébred, hogy kommunistákat kell rabságban tartania, legyen öngyilkos! De ha egy horthysta börtönparancsnok lenne a darabban, annak nem kellene öngyilkosnak lennie. Az ’53-ban játszódó darabban az országot is meg kellene változtatni. „Olyan szöveget kell tehát elkészítenünk – akár 1953-as, akár 1933-as időpontban gondolkodunk –, amely nekünk szól, a mi problémáinkat visszhangozza, ugyanakkor nem szól rólunk és nem ártja bele magát illetéktelenül a mi problémáinkba.” Egyszóval mind az időpontot, mind az országot, mind a szereplőket, mind a helyszínt (börtönt) meg kellene változtatni, így bemutatható lenne a darab…
- A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének címét.
1976.01.17. (3.szám) Film Színház Muzsika, E.I.: Sándor György embert keres
Sándor György negyedik önálló estjéről, az „Egy végtére két vágta” című műsoráról.
„…a műsort megejtő és impozáns személyesség jellemzi.”
Kapcsolódó cikk:
- Színház, 1986.07.szám Széles Klára: Mágikus kör – mágia nélkül. Sándor György a Mikroszkópban
1976.01.25. Magyar Nemzet, E.I.: Két vers
Ars poetica
A világ és énVersek.
1976.01.28. Hajdú-Bihari Napló, Vinkó József: Két versfordításkötet
OlvasónaplóEörsi István Ruhapróba és Károlyi Amy Vonzások és viszonzások című kötetéről.
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
1976.01.29. (24.szám) Somogyi Néplap, Négy kiadó új könyvei
Könyvajánló a Kossuth Könyvkiadó, az Európa Könyvkiadó, a Műszaki Könyvkiadó és a Zrínyi Könyvkiadó újdonságaiból.
„Megjelent Eörsi István válogatott műfordításainak kötete, a Ruhapróba.”
- A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
- A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.
1976.01.szám Kritika, H.R.G.: Érvelő vitákért
Vita Szilágyi Ákosnak a Kritika 1975/9. számában megjelent, Weöres Sándor költészetét bíráló írásával.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim
Reagálás:
- Élet és Irodalom, 1976.02.07. (6.szám) E.I.: Ürügyeim (Megdicsértek)
- Kritika, 1976.06.szám Tóth Dezső: Tanulságos viták
1976.02.01. (3.szám) Filmvilág, E.I.: Chaplin a Hamletből szaval
Egy király New YorkbanFilmkritika. Chaplin zseniális volt a némafilmek korában, viszont a hangosfilmekben való szerepei csalódást okoztak Eörsinek. Az ebből az időszakból született filmjeiből egyedül a Diktátorban nyújtott alakításáról szól elismerően. Az Egy király New Yorkban című filmnek (1957) ő a rendezője, a forgatókönyvírója, a zeneszerzője és szereplője (Shahdov király).
„Mihelyt ez utóbbi lemondott Charlie-ról, rögvest arra kényszerült, hogy számára idegen terepen, új technikai és művészi feltételek között vegye fel a versenyt tehetséges alkotók sokaságával, akik beleszülettek ezekbe az új viszonyokba.”
„Az Egy király New Yorkban ugyanis leplezetlen bosszúhadjárat, és egy olyan rendszeren veri el a port, amelyben a reklám-téboly a tébolyult politikai boszorkányperekkel koalícióban telepszik rá minden ember érzékszerveire, agyára, közérzetére.”
Fotó: jelenetek a filmből.
1976.02.07. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kutyademokrácia
Glossza. Eörsi elismerő levelet kapott egy olvasójától, aki szeretné, ha írásaiból nem hiányoznának a hit felvillanásai. Az Állatbarátok Híradóját is elküldte neki, melyben olvashatta a szerkesztőség ebadórendelethez fűződő magyarázatát is. „Az eddig érvényben volt rendeletekkel szemben az új rendelet végre nem a fajtisztaságot tekintette alapul, hanem annak paragrafusai a széles körű demokratizmuson és szociális szempontokon nyugszanak… megszűnt végre a faji megkülönböztetés a kutyáknál is.” Eörsi viszont tudja, amit a kutyák nem…
1976.02.07. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ürügyeim
Megdicsértek
Történt valami?1/ Megdicsértek
Szilágyi Ákos és Alföldy Jenő vitája Weöres Sándor életművéről, az Egybegyűjtött Írásokról. Az irodalmi közvélemény merénylettel vádolta Szilágyit, aki megbírálta Weöres költészetét, és meg akarják menteni Weörest. Eörsi megvédte Szilágyit, a vita tovább folytatódott. H. R. G. (Hajdú Ráfis Gábor) megdicsérte Eörsit a Kritikában, viszont Eörsiben a cikk általános irányzata visszatetszést keltett.
Előzmény:
- Élet és Irodalom, 1975.11.15. (46.szám) E.I.: Ürügyeim (A hajó)
- Kritika, 1976.01.szám H.R.G.: Érvelő vitákért
- Kritika, 1976.06.szám Tóth Dezső: Tanulságos viták
2/ Történt valami?
Eörsi találkozik egykori barátjával, és beülnek beszélgetni a Hungária kávéházba. Főleg barátja beszélt, aztán kiderült, Eörsi semmit nem változott gyermekkoruk óta.
1976.02.20. (8.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, E.I.: Két vers
Ars poetica
A világ és énVersek.
1976.02.21. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I. A lift elromlott
Vers.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.