EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1975.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az érintések filmje
    Bergman suttogásai és sikolyai

    Filmkritika Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok című filmjéről.

  • 1975.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás
    Tájékozódás

    A Spiegel tudósítása arról, hogy kiadták Thomas Mann levelezéseit Otto Grautoff, egykori iskolatársával és Ida Boy-Ed írónővel.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.31. (22.szám) E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?
    • Élet és Irodalom, 1975.06.07. (23.szám) Szutrély Péter – Tonelli Miklós: Retusálás?

  • 1975.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?

    Előző írásából idéz Eörsi, és megállapítja, hogy a kéziratában máshogy írta: a „…filisztereinek aprólékos megszervezése” helyett „filiszterien aprólékos megszervezésé”-t.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.24. (21.szám) E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás

  • 1975.05.szám Kortárs, E.I.: Happyendek

    Vers.

  • 1975.05.szám Nagyvilág, Bertolt Brecht: Ábécé

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1975.06.07. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az irónia klasszikusa
    Száz éve született Thomas Mann

    Thomas Mann szerint „az irónia a művészi szemlélet és életforma központi tartalma, mely szakadékot támaszt a művész és a polgár között, de játékosságával, nosztalgikus és erotikus szellemével meg is óvja a művészt attól, hogy belezuhanjon ebbe a szakadékba.” Egy nem-politizáló elmélkedései című művéről. 

  • 1975.06.07. (23.szám) Élet és Irodalom, Szutrély Péter – Tonelli Miklós: Retusálás?
    Eörsi István válasza
    Visszhang

    Reflexió E. I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás című cikkére. A szerzők szerint Eörsi retusálja a Thomas Mannról eddig kialakult képet, Eörsi gondolatai zavarosak, nem érti Thomas Mannt, nem ismeri fel iróniáját. „E.I. viszont ezek szerint az ösztönök szabályozását is helytelennek tartja, s ezzel bizonyos erkölcsi anarchizmust pártol.” Rosszindulatúnak és hamisnak tarják Eörsi cikkét. Eörsi válasza.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.24. (21.szám) E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás
    • Élet és Irodalom, 1975.05.31. (22.szám) E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?

  • 1975.06.12. (136.szám) Nógrád, Kiss Béla: Találkozó
    Levelezőink jelentik

    Olvasói levél a Rimócon lezajlott író-olvasó találkozóról, melynek vendége Eörsi István volt.

    „Eörsi István író egy most készülő rövid novelláját olvasta fel, ezenkívül egy versét mondta el. A találkozó bensőséges hangulatban zajlott le, az olvasók az irodalom témaköréből tettek fel több kérdést, melyek között szerepelt az író munkájával kapcsolatos kérdés is. [...] többen kifogásolták, hogy az írók többsége nem a mai jelenségekkel foglalkozik. Műveikben szívesen foglalkoznak a múltat ábrázoló témákkal.”

  • 1975.06.12. (24.szám) Pesti Műsor, „Futottak még” – és befutottak

    A cannes-i filmfesztiválról, a zsűri döntéseiről. A „Caspar Hauser rejtélye” című nyugatnémet filmről. Peter Handke „Kaspar” című drámája.

    „(A darab — Eörsi István fordításában — ezekben a hetekben jelent meg az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatában.)”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1975.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szívós sablonok

    Lapszemle. „Erich Fried, a Londonban élő neves osztrák költő a háború befejezésének harmincadik évfordulója alkalmából riasztó cikket írt a Neues Forum május-júniusi számában azokról a gondolkodási sablonokról, amelyek az NSZK-ban a Harmadik Birodalom letűnte után a reakciós közszellem folyamatosságát mutatják.” 

  • 1975.06.28. (26.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Madárijesztő

    Filmkritika a Madárijesztő című filmről. Rendező: Jerry Schatzberg.

  • 1975.06.29. Magyar Szó, E.I.: Happyendek

    Vers.

  • 1975.06.szám Néző, Módos István: Déryné útjain...

    Beszélgetés a friss Kossuth-díjas Feleki Sárival, a Déryné Színház tagjával.

    „Izgalmasak Szabó Magda, Gáspár Margit asszonyfigurái, de szívesen szerepelnék Szakonyi, Eörsi, Fejes és Kertész Ákos műveiben.”

  • 1975.06.szám Színház, Földes Anna: A magyar dráma vitájáról – szenvedélyek nélkül

    Hozzászólás az Alföld című lapban lezajlott, Ablonczy László indította színházi vitához. A színházak és a drámaírók kapcsolata. Miért fordulnak el az írók a műfajtól? A vidéki színházak felelőssége. A műsorpolitikának az új magyar drámával szemben elkövetett mulasztása. A külföldi dráma és a magyar dráma szembeállítása. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 1974.07.szám Simon Zoltán: Napjaink magyar drámái
    • Alföld, 1974.08.szám Szilassy Zoltán: Magyar színház – Világszínház

  • 1975.07.03. (154.szám) Pest Megyei Hírlap, N. F.: Könyvek fiataloknak

    A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó könyveiről. A Két esti Hold című Federico Garcia Lorca verseiből készült kis válogatásban szerepel többek közt Eörsi István fordítása.

    • A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1975.07.04. (27.szám) Magyar Ifjúság, Kelényi István: Egy mai versdalnok

    Vitai Ildikó vizivárosi Pinceklubban tartott előadóestjéről. Repertoárját költők szövegeiből állította össze. Fotó Vitai Ildikóról.

    „Vitai dallamait versszövegek ihletik. Átkel az örök folyón Eörsi balladájával, csillaga-révésze az őriző hite, visszaperli az eltűnt ifjúságot Apáti Miklóssal, vagy bolyong Kormos István Havasrétjén.”

  • 1975.07.12. (28.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Chaplin és Charlie

    Charlie Chaplin filmjeiről, párhuzam Kafka K. urával és Brecht A szecsuáni jólélek Sen Te unokabátyjával. A Nagyvárosi fények című filmjéről.  

  • 1975.07.23. Népszava, Hary Márta: A rádió mellett

    Rádiókritika. Miért nem szép? – Tomkai Judit riportja. Eörsi István, Kállai Ferenc és Szurdi Miklós háromféle megközelítésből indult el.

  • 1975.07.25. (173.szám) Pest Megyei Hírlap, Rádiófigyelő

    Rádiókritika. Tomka Judit összeállítása „Miért nem szép?” címmel a szép és a rút kapcsolatáról. A műsor három beszélgetésből épült fel, Eörsi István költő, Szurdi Miklós rendező és Kállai Ferenc színművész gondolatait hallhattuk.

    „Eörsi vallomása teljességre törekedett. Kétféle szépségeszmény együttéléséről beszélt Keats, Shelley korában — a görög példához visszanyúlva — egy rövid társadalmi szituációhoz, a polgárság felemelkedéséhez kötődő szépségeszmény a harmóniát, a kiegyenlítettséget tartotta igazán fontosnak. […] Az embereknek nem a szemfényvesztésre, hanem arra van szükségük, hogy saját korukat megismerjék — magyarázta Eörsi.”

  • 1975.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A specialista tragédiája

    Filmkritika Francis Ford Coppola: Magánbeszélgetés című filmjéről.

  • 1975.07.27. (30.szám) Szabad Föld, nil: Miért nem szép?

    Rádiókritika. Eörsi István, Szurdi Miklós és Kállai Ferenc a szépség és a rútság fogalmáról.

    „Érdekes harminc percet hallhattunk, melyet nagyobbrészt az Eörsi Istvánnal felvett beszélgetés tesz emlékezetessé. A költő élvezetesen és közérthetően, a példák fényével világította meg a művészi szépség problémáit.”

  • 1975.07.27. Magyar Szó, Ernst Jandl versei
    Sok út
    Nyári dal

    Versek – Eörsi István fordítása.

  • 1975.07.szám Nagyvilág, Fekete Sándor: Az ifjú Engels drámatöredékéről

    Részlet. Adolf Schults hagyatékában találták meg az ifjú Friedrich Engels Cola di Rienzi című drámatöredékét, melyet Eörsi István fordított le.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1975.07.szám Friedrich Engels: Cola di Rienzi

  • 1975.07.szám Nagyvilág, Friedrich Engels: Cola di Rienzi

    Dráma. Fordító: Eörsi István.

    Kapcsolódó cikk:

    • Nagyvilág, 1975.07.szám Fekete Sándor: Az ifjú Engels drámatöredékéről

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.