EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1975.04.05. (14.szám) Élet és Irodalom, E. I.: Húszezer ember kenyere: az olasz pornó
    Tájékozódás

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung Fanfani, genovai államügyész pornográfia ellen indított harcáról ír. Letartóztatások, filmek és pornólapok betiltása. Indokolatlan meztelenkedés a színházakban. Viták a tiltó rendelkezések miatt. Pier Paolo Pasolini tudományos és statisztikai alapú tisztázást követel. Umberto Eco szerint a pornográfia „társadalmi jószolgálatot” is tehet a házastársi kifáradás legyőzésében. Ezzel a Vatikán is egyetért, de csak abban az esetben, ha az nem az élvezetet, hanem a gyermeknemzést szolgálja. Eco szerint a probléma ideológiai jellegű.

  • 1975.04.12. (15.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy indulat vége

    Kassák Lajos és Lukács György egymás iránt érzett ellenszenve okairól. Kárpáti Béla Kassák avantgard ideológiája című tanulmányában végre egymás mellé kerülnek (Irodalomtörténeti közlemények). Kritika Kárpáti módszeréről. 

  • 1975.04.19. (16.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Házasság Bergman-módra

    A Die Zeit filmkritikája Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című filmjéről. Eörsi nem látta a filmet, ezért ír „a nagy kérdésről: az emberi együttélés (és ezen belül a házasság) lehetőségeiről vagy lehetetlenségeiről, ahogy ezt egy nagy mai művész látja.”

  • 1975.04.23. (17.szám) Ország-Világ, Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat
    Leninről

    Vers. Eörsi István fordítása. Vlagyimir Iljics Lenin születésének 105. évfordulóján.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Képes Újság, 1973.11.10. (45.szám) Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat

  • 1975.04.25. Magyar Nemzet, Napló
    Április 25

    Átadták a díjakat a Magyar Rádió dramaturgiája által kiírt zártkörű meghívásos kishangjáték-pályázat nyerteseinek.

    „A három harmadik díj nyertese Lázár Ervin (A hang), Eörsi István (Családi kör) és Csurka István (Helyszíni közvetítés).”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR

  • 1975.04.25. Népszabadság, Kiosztották a kishangjáték-pályázat díjait

    A három harmadik díj nyertesei között van Eörsi István Családi kör című munkájáért.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR

  • 1975.04.25. Népszava, Átadták a rádió hangjátékdíjait

    A zárt körű meghívásos kishangjáték-pályázat eredményhirdetése. A három harmadik díj nyertesei: Lázár Ervin (A hang), Eörsi István (Családi kör) és Csurka István (Helyszíni közvetítés).

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR.


  • 1975.04.26. (17.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Erotika

    Glossza. Szó szerinti idézet Fábri Zoltán új filmjének – 141 perc a befejezetlen mondatból – kritikájából (Népszabadság, 1975.04.23.). Eörsi azt a következtetést vonja le belőle, hogy a szerelem akkor tiszta, ha teljes és odaadó, és akkor teljes és odaadó, he nem kelt erotikus hatást…

  • 1975.05–06.szám Létünk, Bodrogvári Ferenc: Lukács György a válaszolva kérdező filozófus

    Tanulmány Lukács György filozófusról. Hanák Tibor és Hermann István szerint Lukács „válaszoló filozófus”.

    „(Nem hiába adta Eörsi István a Hermann-könyvről írt ismertetőjének »A kellemes Lukács« címet az Élet és Irodalom lapjain, Budapesten, még 1974. szeptember 14-én, 110.)”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.09.14. (37.szám) E.I.: A kellemes Lukács

  • 1975.05.01. (3.szám) Filmkultúra, E.I.: A gondolat erejével
    Mihail Romm: Hétköznapi fasizmus

    A szovjet dokumentumfilm elemzése.

    Fotók a filmből.

  • 1975.05.10. (19.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Sakk-hősiesség

    Glossza. Dalmadi Jenő sakkozó visszaemlékezéseiről (Magyar Sakkélet 1975/4) Eörsinek egy hatásos egyfelvonásos téma jutott eszébe.  

  • 1975.05.11. Népszava, Hary Márta: Jegyzetek a rádió kishangjáték-pályázata kapcsán

    A rádió irodalmi szerkesztősége ösztönző pályázatokkal igyekszik a színvonalat emelni.

    „Az idén is megrendezték a kishangjáték-pályázatot, mégpedig jeligés alapon. […] Eörsi István Családi kör-e valós társadalmi problémákról szól újszerűen.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: CSALÁDI KÖR

  • 1975.05.17. (20.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az érintések filmje
    Bergman suttogásai és sikolyai

    Filmkritika Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok című filmjéről.

  • 1975.05.24. (21.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás
    Tájékozódás

    A Spiegel tudósítása arról, hogy kiadták Thomas Mann levelezéseit Otto Grautoff, egykori iskolatársával és Ida Boy-Ed írónővel.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.31. (22.szám) E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?
    • Élet és Irodalom, 1975.06.07. (23.szám) Szutrély Péter – Tonelli Miklós: Retusálás?

  • 1975.05.25. Tolna Megyei Népújság, Új könyvek

    A Kossuth Könyvkiadó, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, a Szépirodalmi Könyvkiadó, az Európa Könyvkiadó, az Akadémiai Kiadó és a Corvina Kiadó újdonságairól.

    „A Modern Könyvtár új kötete Peter Handke drámája, a Kaspar, melyhez Eörsi István írt utószót.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: KASPAR.

  • 1975.05.30. Tolna Megyei Népújság, Horváth Lajosné: Két tudósítás Paksról
    „CSAK AZ IFJÚSÁG LEHET OLYAN...”

    Beszámoló a Paksi Művelődési Központ Csak az ifjúság lehet olyan című műsoráról.

    „Vitay Ildikó zenei kísérettel adta elő a fiatal költők mély igazságot rejtő műveit. Talán az orosz líra egyik kis gyöngyszeme Mezsirov Vers egy fiúról című műve volt a legmegrázóbb, de tetszett Váci Mihály Eső című verse is. Eörsi István Ballada című megzenésített költeménye pedig a zene és a nagyszerű szöveg segítségével hűen tükrözte mindazt a hangulatot és tömörséget, mely e műfajnak jellemzője.”

    Kapcsolódó tartalom:

    • Jelenkor, 1968.03.szám E.I.: Ballada. Éjjel, verandán
    • Tolna Megyei Népújság, 1968.03.12. Megjelent a Jelenkor márciusi száma
    • Magyar Ifjúság, 1975.07.04. (27.szám) Kelényi István: Egy mai versdalnok

  • 1975.05.31. (22.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?

    Előző írásából idéz Eörsi, és megállapítja, hogy a kéziratában máshogy írta: a „…filisztereinek aprólékos megszervezése” helyett „filiszterien aprólékos megszervezésé”-t.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.24. (21.szám) E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás

  • 1975.05.szám Kortárs, E.I.: Happyendek

    Vers.

  • 1975.05.szám Nagyvilág, Bertolt Brecht: Ábécé

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1975.06.07. (23.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az irónia klasszikusa
    Száz éve született Thomas Mann

    Thomas Mann szerint „az irónia a művészi szemlélet és életforma központi tartalma, mely szakadékot támaszt a művész és a polgár között, de játékosságával, nosztalgikus és erotikus szellemével meg is óvja a művészt attól, hogy belezuhanjon ebbe a szakadékba.” Egy nem-politizáló elmélkedései című művéről. 

  • 1975.06.07. (23.szám) Élet és Irodalom, Szutrély Péter – Tonelli Miklós: Retusálás?
    Eörsi István válasza
    Visszhang

    Reflexió E. I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás című cikkére. A szerzők szerint Eörsi retusálja a Thomas Mannról eddig kialakult képet, Eörsi gondolatai zavarosak, nem érti Thomas Mannt, nem ismeri fel iróniáját. „E.I. viszont ezek szerint az ösztönök szabályozását is helytelennek tartja, s ezzel bizonyos erkölcsi anarchizmust pártol.” Rosszindulatúnak és hamisnak tarják Eörsi cikkét. Eörsi válasza.


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1975.05.24. (21.szám) E.I.: Filiszterség, költőiség, zsenialitás
    • Élet és Irodalom, 1975.05.31. (22.szám) E.I.: Mit szervezett Thomas Mann?

  • 1975.06.12. (136.szám) Nógrád, Kiss Béla: Találkozó
    Levelezőink jelentik

    Olvasói levél a Rimócon lezajlott író-olvasó találkozóról, melynek vendége Eörsi István volt.

    „Eörsi István író egy most készülő rövid novelláját olvasta fel, ezenkívül egy versét mondta el. A találkozó bensőséges hangulatban zajlott le, az olvasók az irodalom témaköréből tettek fel több kérdést, melyek között szerepelt az író munkájával kapcsolatos kérdés is. [...] többen kifogásolták, hogy az írók többsége nem a mai jelenségekkel foglalkozik. Műveikben szívesen foglalkoznak a múltat ábrázoló témákkal.”

  • 1975.06.12. (24.szám) Pesti Műsor, „Futottak még” – és befutottak

    A cannes-i filmfesztiválról, a zsűri döntéseiről. A „Caspar Hauser rejtélye” című nyugatnémet filmről. Peter Handke „Kaspar” című drámája.

    „(A darab — Eörsi István fordításában — ezekben a hetekben jelent meg az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatában.)”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 1975.06.21. (25.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szívós sablonok

    Lapszemle. „Erich Fried, a Londonban élő neves osztrák költő a háború befejezésének harmincadik évfordulója alkalmából riasztó cikket írt a Neues Forum május-júniusi számában azokról a gondolkodási sablonokról, amelyek az NSZK-ban a Harmadik Birodalom letűnte után a reakciós közszellem folyamatosságát mutatják.” 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.