EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1974.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az asszimilált Thomas Mann

    Glossza. Csatári Dánielnek a zsidókérdés történelmi módosulásairól írt cikkébe csúszott szarvashibáról. Tévedés, hogy Thomas Mann zsidó származású. „…olyasvalaki is lehet baloldali vagy antifasiszta, akit puszta léte miatt nem fenyeget a nácizmusban közvetlen életveszély.”


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.10.26. Csatári Dániel: Asszimiláció, cionizmus vagy osztályharc?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1974.11.23. (47.szám) Csatári Dániel–Eörsi István: „Az asszimilált Thomas Mann”

  • 1974.11.10. Magyar Hírlap, E.I.: Jázmin és jázmin

    Vers.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

  • 1974.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kell, tehát lehet?
    Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások

    Könyvkritika. A kötetet válogatta, és a bevezető tanulmányt írta: Hermann István, a fordító: Vidrányi Katalin. 

  • 1974.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, Csatári Dániel–Eörsi István „Az asszimilált Thomas Mann”

    Eörsi a lap 45. számában felrótta Csatárinak, hogy a Magyar Hírlapban megjelent cikkében tévesen állította, hogy Thomas Mann zsidó volt. Csatári most erre reagál, pontosabban arra a mondatra, hogy cikkében „valami torz, megemészthetetlen ideológiai téveszme rejlik”. Megkérdi, hogy vajon ez a válasza megjelenhet-e az ÉS-ben, és kéri a lapot, hogy foglaljon állást az ügyben. Eörsi válaszában kifejti, hogy az említett idézet nem írásának egészére vonatkozik, csupán arra, „amellyel Thomas Mannt zsidóvá operálta”.  


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.10.26. Csatári Dániel: Asszimiláció, cionizmus vagy osztályharc?
    • Élet és Irodalom, 1974.11.09. (45.szám) E.I.: Az asszimilált Thomas Mann

  • 1974.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ember a felvevőgéppel

    Dziga Vertov filmművészetéről.

  • 1974.11.23. Magyar Hírlap, Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig
    Fülep Lajos tanulmányairól
    A magyar esztétika útjai

    Könyvkritika. Eörsi István kérdései:

    „Vajon ez a két kitűnő kötet, amely a benne foglalt művek megírása után 55—70 évvel először ad átfogó képet ennek a legnagyobb mértékkel mérve is jelentős szerzőnek a gondolkodásmódjáról, nyom-e majd annyit közgondolkodásunk mérlegén, mint mondjuk a Millenniumi Emlékmű legkisebb mellékalakjának vas lábujjkörme?”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája
    • Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim
    • Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

  • 1974.12.18. Magyar Hírlap, A. L.: Emlékezetes pillanatok
    Album a magyar színházról

    Könyvkritika. A mai magyar színház – Magvető. Fényképes album, dokumentumösszeállítás, tanulmányok.

    „Eörsi István, Szabó György, Szakonyi Károly is szót érdemelt volna.”

  • 1974.12.21. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy posztumusz mű története
    1975.01.04. Magyar Szó, E.I.: Egy posztumusz mű története

    Lukács Györgyről, aki 1955-ben kezdett el dolgozni esztétikája megírásán, melyből három részt tervezett megírni. 1962-ben készült el esztétikája első részével, Az esztétikum sajátosságával. Aztán megírta az Ontológiát, az Etikát, később az Esztétika második és harmadik részét. A Prolegomena című művéről. 

  • 1974.12.28. (52.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A bölény
    Szerkesztőségi párbeszéd

    Szilveszter, 1974. Humoreszk. Egy elképzelt párbeszéd az Ifjú Munkatárs és a Tapasztalt Szerkesztő között. Ifjú Munkatársnak egy élő klasszikusnak, Titok Lajosnak az esszékötetéről kellene recenziót írnia. Bizonyos nagy öregek, azaz Bölények bírálhatatlanságát csúfolja.


    Reagálás:

    • Népszava, 1975.01.15. Hary Márta: A rádió mellett

  • 1974.12.28.Magyar Szó, Gerold László: Huszonöt esztendő
    Színház
    Könyv a mai magyar színházról

    A magyar színház demokratizálódásának negyedszázados történetét mutatja be a napokban megjelent A MAI MAGYAR SZÍNHÁZ című reprezentatív kiadvány.

    „Néhány felsorolt mű valóban különös jelentőségű, míg mások már vitathatóbb értékűek, az sem bizonyos, hogy a Németh-életműből A nagy család a legkifejezettebben modellteremtő, s nem utolsósorban az a tény is elgondolkoztató, hogy helyes volt-e hallgatni az előzményekről, Füst, Balázs, Remenyik, Háy drámáiról, s hogy nem kellett volna mindenképpen helyet találni Sarkadi, Fejes, Mészöly, Weöres, Pilinszky, Eörsi, Szakonyi vagy Száraz nevének vagy talán egy-egy művének is. A teljesség ugyanis nem tűri az egyoldalú szemléletet, de az olyan babonaszerű megállapítást sem, hogy »az elmúlt tíz évben (...) nemcsak kísérleti darabok születtek, hanem jelentős alkotások is.«”

  • 1974.12.szám Alföld, Bakó Endre: Tamási Áron és Debrecen
    itthon, nálunk

    Krónika Tamási Áron Debrecenhez fűződő kapcsolatáról. 1954-ben a DISZ Központi Vezetősége és az Új Hang irodalmi estet rendez a központi kultúrotthonban, melynek vendége volt többek között Eörsi István.

  • 1974.12.szám Nagyvilág, W. H. Auden versei

    Agg nők háza. Orr és íny. Fül és szem. Törmelékek, I. Törmelékek, II.

    Eörsi István fordításai.

  • 1975.01.01. (1.szám) Filmkultúra, E.I.: Egy főhős két szerepben

    Filmkritika az Illumináció című lengyel filmről. Rendező: Krzysztov Zanussi.

    Az ismert fiatal lengyel rendező izgalmas problémával foglalkozik, amely valóban lényünk filozófiai értelmének felel meg. Nyilvánvaló azonban, hogy az alkalmazott kettős módszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: a dokumentum betétek nem igazán illenek a játékfilmbe.

  • 1975.01.04. (1.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Komámasszony, hol a groteszk?

    A Jelenlét, 1975/3-as számának lapszemléje. A téma: groteszkség. A legfigyelemreméltóbb Szilágyi Ákos: Vázlat a groteszkről című tanulmánya. A rútság és a szépség ellentétpárjáról. „Szilágyi Ákos tanulmányának legnagyobb érdeme, hogy a rosszat, a rútat, a világtörténelmileg negatívat Diderot, Hegel és Marx szellemében a haladás egyik előrelendítőjének fogja fel. […] A tanulmány legnagyobb hibája, hogy bizonytalankodik, amikor arra a kérdésre kell felelnie, hogy hol a groteszk.” Kafka és Scsedrin példája.

  • 1975.01.11. (2.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Karambol után

    Párbeszéd egy autós baleset okozójával. 

  • 1975.01.12. Magyar Nemzet, E.I.: Kút, vödör
    Újra együtt

    Versek.

  • 1975.01.15. Esti Hírlap, f. f.: A hangszóró mellett

    Rádiókritika. A rádió Karinthy-Színpadának új sorozata, a Karc a mai magyar szatíra fórumának készült. A szerzőnek nagyon tetszett többek között Eörsi István Szirénakezelő lettem című írása. Akik a műveket előadták: Latinovits Zoltán, Ráday Imre, Haumann Péter, Sinkovits Imre, Kállai Ferenc, Béres Ilona, Váradi Hédi és Tímár Béla.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hírlap, 1973.11.11. E.I.: Szirénakezelő lettem
    • Magyar Nemzet, 1975.01.21. a. a.: A rádió mellett
    • Hócipő, 2005.10.26. E.I.: Szirénakezelő lettem

  • 1975.01.15. Népszava, Hary Márta: A rádió mellett

    Rádiókritika. A Karinthy-színpadon mai szatírák, glosszák és karcolatok kerültek színre Karc címmel.

    „S e műsorban is valószínűleg a legsikerültebb az a kis jelenet volt, melyben Eörsi István a »bölények«, vagyis bizonyos nagy öregek bírálhatatlanságát csúfolta.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.12.28. (52.szám) E.I.: A bölény

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Nemzet, 1975.01.21. a. a.: A rádió mellett

  • 1975.01.16. (3.szám) Pesti Műsor, Kaposy Miklós: Műsorainkat ajánlom
    TV-előzetes

    Az „EGY ÓRA IRÓ-NIA” című szerkesztett szatíraműsoráról.

    „Ábécé-rendben véve sorra az írókat: Eörsi István »Nézőpont dolga« című monológjából megtudhatjuk, hogyan vélekedik a hentes és a ponty a hal fölszeleteléséről.”

  • 1975.01.21. Magyar Nemzet, a. a.: A rádió mellett
    Karc...

    Rádiókritika. A Karinthy Színpad Karc című műsoráról, melyben mai magyar írók szatíráiból válogattak. A szerkesztők: Kaposy Miklós és Marton Frigyes, a műsorvezető: Faragó Vilmos.

    „Így — jóllehet Eörsi Istvánról eddig is tudtuk szatírái érzékenységét — mégis meglepett a műsorban mind a Szirénakezelő lettem, című magánszáma, mind pedig A bölény című jelenete. Különösen az utóbbi vetett éles fényt kritikaírásunk sajnos oly gyakori szervilizmusára.”

    Kapcsolódó cikkek (Szirénakezelő lettem):

    • Magyar Hírlap, 1973.11.11. E.I.: Szirénakezelő lettem
    • Esti Hírlap, 1975.01.15. f. f.: A hangszóró mellett
    • Hócipő, 2005.10.26. E.I.: Szirénakezelő lettem

    Kapcsolódó cikkek (A bölény):

    • Élet és Irodalom, 1974.12.28. (52.szám) E.I.: A bölény
    • Népszava, 1975.01.15. Hary Márta: A rádió mellett

  • 1975.01.szám Nagyvilág, A „Nagyvilág” hírei

    Szerkesztőségi est volt a váci Madách Imre Művelődési Központban. A lap szerkesztőségét és munkatársi gárdáját Rayman Katalin és Eörsi István képviselte, a házigazda tisztét Végh Ferenc töltötte be.

  • 1975.01.szám Néző, Kőniger Miklós: ÚJ BEMUTATÓK A VIDÁM SZÍNPADON
    Karinthy Márton a Stúdiókabaréról

    Beszélgetés Karinthy Mártonnal, a békéscsabai Jókai Színház tagjával, aki vendégként rendez a Vidám Színpad stúdiószínpadán. A darab szerzői között találjuk többek közt Eörsi Istvánt.

  • 1975.02.07. (32.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő

    Cseng Ting-jü A pénz rabja című komédiája. Rendező: Bozó László, versfordító: Eörsi István, zeneszerző és előadó: Sebő együttes.

    Kapcsolódó cikk:

    • Somogyi Néplap, 1976.09.08. (212.szám) A középkor játékai. Világszínház a rádióban

  • 1975.02.08. (6.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Két bölcsész

    Egy szegedi és egy budapesti bölcsészfiú eltérő vizsgamódszerei. Mindketten optimisták, de mindegyikük másért.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.