EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1974.08.szám Nagyvilág, Gregory Corso versei

    Botticelli „Tavasz”-a. Park. Szajnából kihalászott holttest. Az utolsó gengszter. 25 éves vagyok.

    Eörsi István fordításai.

  • 1974.09.08. (36.szám) Új Ember, Kipke Tamás: Áhitatos invokáció

    Jiří Wolker cseh költőről. Fordítói között van mások mellett Eörsi István. Sírfelirat című versének idézése.

    • Eörsi Wolker-fordításai antológiákban jelentek meg, melyek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja WOLKER nevét.

  • 1974.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A kellemes Lukács

    Könyvkritika Hermann István: Lukács György gondolatvilága című kötetéről. 

    Kapcsolódó cikk:

    • Létünk, 1975.05–06.szám Bodrogvári Ferenc: Lukács György a válaszolva kérdező filozófus

  • 1974.09.14. (37.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Watergate és Hollywood
    Tájékozódás

    „Hellmuth Karasek, a Spiegel munkatársa abból a szempontból elemzi az új amerikai filmeket, miként adnak számot arról a megrendülésről és zűrzavarról, amelyet a Watergate-botrány váltott ki az amerikai köztudatban.” A Death Wish (Halálvágy), Peckinpah: Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!, Roman Polanski: Chinatown, Alan J. Pakula Parallax: View (Térhatás) és Francis Ford Coppola: The Conversation (A társalgás) című filmekről.


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1974.10.26. (43.szám) Barabás Tamás: A Spiegel és Hollywood

  • 1974.09.28. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Románc

    Vers.

  • 1974.09.29. Magyar Nemzet, E.I.: Széchenyi Döblingben

    Vers.

  • 1974.09.29. Magyar Szó, Bogdánfi Sándor: Paródiák
    Farkas Árpád, Eörsi István és Vas István egy-egy művéről

    Eörsi István: Két mószer.

    A paródia első sorai: „Z. elolvasott ötven (50) új hangú verset, és várta a hatást. Ez volt a negyedik komolyan veendő öngyilkossági kísérlete.”

  • 1974.09.szám Nagyvilág, Arnfrid Astel versei

    Epigrammák. Achilles és a teknősbéka. Környezetszennyeződés. Kérdés egy gondolattulajdonoshoz. A liberális. Talaj. Temetői rend. Az utolsó aktus.

    Eörsi István fordításai.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Narancs, 1993.03.25. E.I.: Jegyzetek ürügytelenül
    • Népszava, 1993.03.29. Gantner Ilona: Éljen a demokrácia!
    • Népszabadság, 2001.12.31. Révész Sándor: A múlt év elkezdődött

  • 1974.09.szám Napjaink, Rigó László: Színházaink és az új magyar dráma
    Jegyzetek az elmúlt színházi évadról és a miskolci színházról
    A magyar drámáért

    Tanulmány. Eörsi István Széchenyi és az árnyak című darabját a középszerű művek közé sorolja.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.09.szám Színház, Sz. E.: A színész hangszere
    arcok és maszkok
    Széchenyi: Várkonyi Zoltán

    Várkonyi Zoltán jellemzése. Várkonyi Zoltán Eörsi Széchenyi és az árnyak című drámájának címszerepében. Fotó

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.02.szám Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya? Vita Eörsi Széchenyi-drámájával
    • Színház, 1974.03.szám Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.10.12. (41.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Mi az, hogy amatőr?

    Az egyetemi színházak budapesti nemzetközi találkozójának apropóján annak a kérdésnek a tisztázása, hogy mit jelent a színház művészetében az amatőrség? „…igen üdvös újítás volna, ha az amatőrséget és a profiságot nem egymással állítanánk szembe, hanem mindkettőt a dilettantizmussal. A dilettáns a művészet ellensége, akár kőszínházban remekel, akár kultúrteremben; Piripócson is az, és akkor is, ha hivatalos műítészek hivatalos lapokban hivatalos cikkeket írnak róla. A művész pedig művész, oklevéllel és oklevél nélkül is.”

  • 1974.10.19. (42.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A moralista egyensúlya

    A 80 éves Déry Tibor köszöntése. „A moralista küzd egyensúlyáért egy élet hordalékai alatt.” Ellenvetéseit is felsorolja Eörsi, és elképzeli, hogyan reagálna Déry e felköszöntő cikkére, és a végén hozzáteszi: „Ezen a ponton ironikus mosolya is feltűnik, drága Tibor bácsi, ez egyszer tartsa magát életbölcsességéhez, »Ítélet nincs«, most az egyszer csakugyan ne legyen!”

  • 1974.10.25. (43.szám) Magyar Ifjúság, Z. L.: Láthatatlan köntös
    Rádió

    Rádiókritika a színházi előadások rádióbeli sugárzásáról. Néhány műsor felsorolása.

    „A tendencia már alighanem nyilvánvaló, s még nem szóltam olyan előadásról, amely — mint például Eörsi István Egy látogatás című hangjátéka — a későbbi Széchenyi-dráma vígszínházbeli bemutatójának hang (elő) képe —, vagy amely — mint például Lengyel József Veszprémben játszott darabja, az Újra a kezdet — a történelmi félmúltba nyúl vissza.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1973.02.24. (8.szám) E.I.: Egy látogatás
    • Tolna Megyei Népújság, 1974.04.17. Ordas István: Húsvét az éterben 
    • Pest Megyei Hírlap, 1974.04.19. (90.szám) Rádiófigyelő
    • Hajdú-Bihari Napló, 1974.05.01. Zöldi László: A rádió mellett. Széchenyi ürügyén
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjának a címét.


  • 1974.10.26. (43.szám) Élet és Irodalom, Barabás Tamás: A Spiegel és Hollywood
    Visszhang

    Reflexió Eörsi Watergate és Hollywood című cikkére. Roman Polanski új, Chinatown című filmjéről. Szerinte a Spiegel munkatársa ellenkezőleg értelmezte a film tartalmát. „Nem nagy ügy a Watergate és Hollywood című cikk tévedése, mégis úgy érzem, két jelentős művésznek, Roman Polanskinak és Jack Nicholsonnak tartozunk azzal, hogy ne közöljünk hamis, mondandójukkal éppen ellentétes információt közös munkájukról.”


    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.09.14. (37.szám) E.I.: Watergate és Hollywood

  • 1974.10.szám Nagyvilág, E.I.: Erich Kästner

    Erich Kästner versei Eörsi István bevezetőjével. Kifülelt allegória. A másik lehetőség. A hazatérő.

    Eörsi István fordításai.

  • 1974.11.03. Népszabadság, Mosolygó színházi klub

    Az I. kerületi tanács művelődési házának kezdeményezése, a Mosolygó színházi klub. A november 5-i klubösszejövetel napirendjén Eörsi Istvánnak a Kritika idei számaiban megjelent két színházi témájú cikkét vitatják meg.

    Előzmény:

    • Kritika, 1974.06.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra
    • Kritika, 1974.07.szám E.I.: Rögeszmetár színháztudományi használatra

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1989.09.04. Tarján Tamás: Szeszélyes krónika

  • 1974.11.09. (45.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az asszimilált Thomas Mann

    Glossza. Csatári Dánielnek a zsidókérdés történelmi módosulásairól írt cikkébe csúszott szarvashibáról. Tévedés, hogy Thomas Mann zsidó származású. „…olyasvalaki is lehet baloldali vagy antifasiszta, akit puszta léte miatt nem fenyeget a nácizmusban közvetlen életveszély.”


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.10.26. Csatári Dániel: Asszimiláció, cionizmus vagy osztályharc?


    Reagálás:

    • Élet és Irodalom, 1974.11.23. (47.szám) Csatári Dániel–Eörsi István: „Az asszimilált Thomas Mann”

  • 1974.11.10. Magyar Hírlap, E.I.: Jázmin és jázmin

    Vers.

    Reagálás:

    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

  • 1974.11.16. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Kell, tehát lehet?
    Kant: A vallás a puszta ész határain belül és más írások

    Könyvkritika. A kötetet válogatta, és a bevezető tanulmányt írta: Hermann István, a fordító: Vidrányi Katalin. 

  • 1974.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, Csatári Dániel–Eörsi István „Az asszimilált Thomas Mann”

    Eörsi a lap 45. számában felrótta Csatárinak, hogy a Magyar Hírlapban megjelent cikkében tévesen állította, hogy Thomas Mann zsidó volt. Csatári most erre reagál, pontosabban arra a mondatra, hogy cikkében „valami torz, megemészthetetlen ideológiai téveszme rejlik”. Megkérdi, hogy vajon ez a válasza megjelenhet-e az ÉS-ben, és kéri a lapot, hogy foglaljon állást az ügyben. Eörsi válaszában kifejti, hogy az említett idézet nem írásának egészére vonatkozik, csupán arra, „amellyel Thomas Mannt zsidóvá operálta”.  


    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 1974.10.26. Csatári Dániel: Asszimiláció, cionizmus vagy osztályharc?
    • Élet és Irodalom, 1974.11.09. (45.szám) E.I.: Az asszimilált Thomas Mann

  • 1974.11.23. (47.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Ember a felvevőgéppel

    Dziga Vertov filmművészetéről.

  • 1974.11.23. Magyar Hírlap, Bélley Pál: A művészet forradalmától a nagy forradalomig
    Fülep Lajos tanulmányairól
    A magyar esztétika útjai

    Könyvkritika. Eörsi István kérdései:

    „Vajon ez a két kitűnő kötet, amely a benne foglalt művek megírása után 55—70 évvel először ad átfogó képet ennek a legnagyobb mértékkel mérve is jelentős szerzőnek a gondolkodásmódjáról, nyom-e majd annyit közgondolkodásunk mérlegén, mint mondjuk a Millenniumi Emlékmű legkisebb mellékalakjának vas lábujjkörme?”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1974.06.15. (24.szám) E.I.: Fülep Lajos trükkje és tragédiája
    • Élet és Irodalom, 1974.06.22. (25.szám) E.I.: Válogatott helyreigazításaim
    • Élet és Irodalom, 1974.07.13. (28.szám) Alföldy Jenő: Benczúrék Párizsban

  • 1974.12.18. Magyar Hírlap, A. L.: Emlékezetes pillanatok
    Album a magyar színházról

    Könyvkritika. A mai magyar színház – Magvető. Fényképes album, dokumentumösszeállítás, tanulmányok.

    „Eörsi István, Szabó György, Szakonyi Károly is szót érdemelt volna.”

  • 1974.12.21. (51.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy posztumusz mű története
    1975.01.04. Magyar Szó, E.I.: Egy posztumusz mű története

    Lukács Györgyről, aki 1955-ben kezdett el dolgozni esztétikája megírásán, melyből három részt tervezett megírni. 1962-ben készült el esztétikája első részével, Az esztétikum sajátosságával. Aztán megírta az Ontológiát, az Etikát, később az Esztétika második és harmadik részét. A Prolegomena című művéről. 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.