EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1974.01.szám Jelenkor, Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet a színikritikából. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak. A szerző szerint nem igazán jelentős alkotás.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.01.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: Szeptember a jessore-i úton

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1974.01.szám Napjaink, Tarján Tamás: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Elismerő színikritika a Pesti Színházban előadott tragikomédiáról, melyet Horvai István rendezett.

    „Eörsi azzal teremti meg kitűnően darabja közegét, hogy Széchenyiben a lángészt és a szenilis aggot is fölmutatja. […] Az Eörsi-bemutató — ha esetleg a történészek vitatják is, ha nem is hiba nélkül való — sikeres produkció.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 1974.01.szám Színház, Almási Miklós: Apropó, Széchenyi
    Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban

    Színikritika Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiájáról. Rendező: Horvai István. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi István nem az egykori politikai tragédiát akarja újraértelmezni, nem a Széchenyi-figurát akarja másképp — mondjuk pl. deheroizáltan — láttatni. […] Eörsi azonban nemcsak azt mutatja meg, hogy Széchenyi figurája nem illeszthető bele a politika kívánta kategóriákba — az egyetlen másik oldala Széchenyi magatartásának »ironizálása«. […] A Pesti Színház pimaszul kedélyes kis előadást formált Eörsi — eddigi legjobb — darabjából.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.02.szám Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya? Vita Eörsi Széchenyi-drámájával
    • Színház, 1974.03.szám Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.01.szám Színház, B. I.: Csak folyvást, folyvást...

    Mi az oka, hogy a színház ma megint fontos lett Magyarországon? Szemezgetés a lap tartalmából. Az Othelló, az új magyar darabok, Eörsi Széchenyi tragikomédiája.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.02.01. Nemzetőr, Dr. Csapó Nándor: Az írói képzelet és alkotás sorsa Magyarországon
    (2. FOLYTATÁS)

    A politika és az irodalom viszonya. A marxista kritika megköveteli Magyarországon a párthűséget. A párt szétzüllesztette a nemzeti tudatot. Lecsökkent az írástudók hatása – de minősége nem – és felelőssége, ezzel a magyar nyelv is pusztul. Az irodalom legfőbb témái a szeretkezés és a mámor. A színházak hatása. Az ellenzéki magyar irodalom, a szatirikus művek elszaporodása. A népies irányzatok, a népköltészet. A kisebbségi magyar idodalom. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Látóhatár, 1973.02.szám Peéry Rezső–Cs. Szabó László: Műhely a Mewsban – Nincs a rendszerünkben

  • 1974.02.23. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I. Komolytalan versek

    Versek. Egy munkahetem; Júdás jelenti:; Két író-portré; Kölcsönös támogatás.

  • 1974.02.szám Jelenkor, E.I.: Hová forduljak
    Sikolyoddal szemközt

    Versek.

  • 1974.02.szám Kortárs, Berkes Erzsébet: Jegyzetek új magyar drámákról

    Részlet. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című darabja a Pesti Színházban.

    „Ezt a színpadi játékot nem kell szeretni.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.02.szám Színház, Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya?
    Vita Eörsi Széchenyi-drámájával
    fórum

    Idézetek a kritikából. Fotó: jelenetek a darabból

    „Az Eörsi által szerzett tudatdrámában azonban még sincs végig jelen a drámai tudat! A végén szembesül csupán a hamis és az emberi helyzetét igazán tükröző tudat – már későn. Legalábbis Eörsi szerint. […] Eörsi a drámaiság szellemét a szellemességgel próbálja helyettesíteni a dialógusokban. A dolog természeténél fogva félsikerrel. […] A darabból, de az előadásból is egyértelműen kiviláglik, hogy Eörsi a bunkó dramaturgiai szerepét szánja ennek a meghasonlásnak, Széchenyi hamis tudata s az általa is sejtett valóság szembesítésének.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.03.szám Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.02.szám, Könyvvilág, E.I.: „Visszájára fordul minden”

    Mi késztette Eörsit a Széchenyi és az árnyak című kötete megírására.

    „engem nem az izgatott, hogy miként kergette halálba a Birodalom Széchenyi Istvánt. […] Azt az utat akartam ábrázolni, amely a halál logikai elfogadásától fizikai vállalásáig vezet. Ez az út egy olyan hiperaktív személyiségnél, mint Széchenyi István, a tehetetlenség és feleslegessé válás tudatán át vezet.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1974.03.02. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jókívánság

    Glossza. A hármasikrek édesanyja, akinek tizenegy gyermeke van, nyilatkozott a kórházban. Összesen tizenheten laknak majd az egyszobás lakásukban, és külső segítségben bízik, a nehézségek ellenére is derűlátó. Az újságíró csupán jó egészséget kíván neki búcsúzóul; Eörsi szerint nem nagyon erőltette meg magát.

  • 1974.03.09. Magyar Hírlap, Rácz Péter: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Könyvkritika a drámáról – Magvető.

    „Az író úgy közelít a témához, hogy a múltról szólva jelenünk problémáiról is beszél, vagyis egyszerre vállalja múltbeli önismeretünk felmérését, és a jelenkori gyarapítását.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1974.03.19 (12.szám) Tükör, Major Ottó: Újra a kezdet - Veszprémben. Színházi levél
    (Lengyel Józsefről, két kisregényének színpadra viteléről. Megemlíti Eörsi ˝Széchenyi és az árnyak˝-ját is-)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Biztató hírek

    A Temetkezési Társulási Tájékoztatójából önkényesen kiragadott idézetek, melyekre Eörsi a stílusuk miatt figyelt fel. A cég egy rekonstrukció kapcsán arról számol be, hogy növekszik a termelés, hogy lépést tarthassanak a növekvő igényekkel, így növekszik a haszon és az öntudat is. Nehézségeikről: „…nehéz »olyan temetési szónokokat találni, akik egyaránt megfelelnek a kegyelet és a szertartás szocialista követelményeinek.«”.

  • 1974.03.szám Színház, Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    Drámai körkép

    Esszé az évad drámáiról. Eörsi Széchenyi és az árnyak című drámájáról. Fotó: jelenetek az előadásokból

    „Az a bizarr ötlet például, hogy az egyik legremekebb magyar szatíra íróját középpontba állítva szatíra szülessék — önmagában már csak jellege miatt is megragadó. Ezt az ötletet ragadta meg Eörsi István a Széchenyi és az árnyakban. Legtöbbször Németh László Széchenyijével hasonlította össze a kritika, s néha a közönség is, talán éppen azért, mert a két darabnak semmi köze egymáshoz. […] Sok probléma kavarog, de minden csak árnyszínvonalon, semminek nem látunk a mélyére. […] A maszkok mögött mindig ember van, az árnyak mögött is, s a parókák alatt is. A krónikás azt reméli, a következőkben arcokról írhat majd.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.02.szám Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya?
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.04.17. Tolna Megyei Népújság, Ordas István: Húsvét az éterben
    48 óra alatt 103 óra rádióműsor

    Két nap rádióműsorainak ismertetése.

    „Jó volt viszont Eörsi István: Egy látogatás-a, tanúsítva, hogy amennyire a gépies rutin tehertétel is lehet, annyira nem az az átgondolt szerkesztés és invenció.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1973.02.24. (8.szám) E.I.: Egy látogatás
    • Pest Megyei Hírlap, 1974.04.19. (90.szám) Rádiófigyelő
    • Hajdú-Bihari Napló, 1974.05.01. Zöldi László: A rádió mellett. Széchenyi ürügyén
    • Magyar Ifjúság, 1974.10.25. (43.szám) Z. L.: Láthatatlan köntös. Rádió
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjának a címét.

  • 1974.04.19. (90.szám) Pest Megyei Hírlap, Rádiófigyelő

    Eörsi István Egy látogatás című hangjátéka a Zsebrádiószínházban. A Széchenyi-drámát (Széchenyi és az árnyak) korábban a Pesti Színházban mutatták be, és könyvben is megjelent.

    „A politikai ihletésű-érdeklődésű mű sohasem süllyedt a retorikus vagy publicisztikus leegyszerűsítéshez, a szöveg mindvégig költői, pattanásig feszült volt. A színházi előadást idézte a főszereplő azonossága: a gróf szerepében ezúttal is Várkonyi Zoltánt hallhattuk.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1973.02.24. (8.szám) E.I.: Egy látogatás
    • Tolna Megyei Népújság, 1974.04.17. Ordas István: Húsvét az éterben 
    • Hajdú-Bihari Napló, 1974.05.01. Zöldi László: A rádió mellett. Széchenyi ürügyén
    • Magyar Ifjúság, 1974.10.25. (43.szám) Z. L.: Láthatatlan köntös. Rádió
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi Széchenyi és az árnyak című darabjának a címét.

  • 1974.04.20. Magyar Hírlap, Tarján Tamás: Ne mondj le semmiről
    Tizenhárom fiatal költő bemutatkozása

    Könyvkritika a Szépirodalmi Könyvkiadó új, Ne mondj le semmiről című antológiájáról. Bratka László verseihez Eörsi István írt előszót.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 1974.04.28. Népszabadság, Bednay József: Harmat

    Keresztrejtvény. Eörsi István: Harmat című verséből idéznek a keresztrejtvényben.

  • 1974.04.szám Budapest, Demeter Imre: Pro Arte, 1974
    Várkonyi Zoltán

    Részlet. Várkonyi Zoltán szerepei közt felsorolja Eörsi darabjában játszott Széchenyijét.

  • 1974.04.szám Könyvvilág, Kabdebó Lóránt: Kicsoda-micsoda

    Könyvkritika a Ne mondj le semmiről című – tizenhárom költő alkotását tartalmazó – antológiáról. A kötetben szerepel Eörsi István írása is. [Eörsi István: Előszó Bratka László verseihez – 41. oldal]

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

  • 1974.04.szám Kritika, E.I.: Egyenletek

    Merengés egy sajtóhibáról Marx és Engels Tőkéjében.

  • 1974.04.szám Palócföld, Barna Tibor: Rivalda (72–73)

    A Rivalda sorozat legújabb kötetéről.

    „Modernebb vonalvezetésű, drámaiságban sem szűkölködő történelmi portrét nyújt a kötetben Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című színműve. A dialógusok költőisége és gondolati árnyaltsága, gazdagsága jó lendítőereje az eseményeknek, s a végkifejlet hibátlan dramaturgiai konstrukció eredményeként következik be.”

    • Eörsi István Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A Rivalda (72–73) adatait és tartalomjegyzékét megtalálja a honlapon a Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.