EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1973.10.28. Magyar Nemzet, Antal Gábor: Széchenyi és az árnyak
    Eörsi István színpadi játéka a Pesti Színházban

    Színikritika. A rendező: Horvai István.

    „Azt is mondhatnánk, hogy Eörsi Dürrenmatt eszközeivel keveri Németh László színhelyét és fordulatait, ám azt is, hogy Eörsi — a maga szemléletének erényeivel és problémáival, a maga dramaturgiájának bravúrjaival és görögtüzeivel — a maga saját, sajátos Széchenyijét szólaltatja meg.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.szám Budapest, Budapesti Művészeti Hetek, 1973
    A részletes program

    Részlet a programból. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak – Pesti Színház – rendező: Horvai István.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.szám Néző, Tótisz András: Széchenyi és az árnyak

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal darabja, a „Széchenyi és árnyak” Vígszínházbeli olvasópróbáján. A rendező: Horvai István.

    „Sok próbálkozás, állandó javítások között született meg a darab, ez a — remélhetőleg végleges — ötödik vagy a hatodik változat, amit végre magam is jónak találtam. […] Lehet, hogy a darab sokaknak nem fog beilleni a kialakult Széchenyi képbe. Igyekeztem minden hamis pátosztól megfosztani a figurát, mint ahogy szakítani próbáltam a magyar történelmi színjátszás azon hagyományával is, mely szerint a Nagy Ember a közösség és a haladás megszentelt szólamait mondja el a színpadon.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.01. (6.szám) Filmkultúra, E.I.: CHARLIE, AZ OPTIMISTA SZISZIFUSZ

    Az írás Chaplin titkát, emberi mélységét és művészi zsenialitását próbálja megragadni.

    Fotó: jelenet a Kutyaélet című filmből.

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1993.02.19. (8.szám) E.I.: Charlie, az optimista Sziszifusz

  • 1973.11.04. Népszabadság, M. G. P.: Várkonyi és az árnyak

    Színikritika Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című darabjáról a Pesti Színházban. Várkonyi Zoltán alakításának bírálata.

    „Nem Széchenyi István gróf árnyairól van szó, amiket Eörsi István írt meg áltörténelmi álgroteszkjében, a Pesti Színház színpadára. Várkonyi Zoltán árnyairól beszélünk. Azokról az árnyakról, amikkel megküzdenie kellett alakításáért.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.07. (45.szám) Ország-Világ, torda: Két színházi hónapról
    JEGYZET

    Jegyzet a színházi évad kezdetéről, a mai magyar drámairodalomról. Fotók

    „Néhány kiemelkedő bemutató persze nem emelné ki az idei szezont a többi közül. Az igazi különbség: a mai magyar drámairodalom régóta várt, felvonulása. Hubay Miklós, Szabó Magda és Eörsi István történelmi drámát írt. Fontos kérdésekről szóló, több rétegű, színvonalas műveket. […] Eörsi groteszk tragédiája, a Széchenyi és az árnyak történelem-filozófiai kérdéseket boncolgat.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.09. Népszava, Szalontay Mihály: Két magyar színházi bemutató
    Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika. A rendező: Horvai István.

    „…a Pesti Színház kitűnően sikerült előadása példa arra, amikor a színház a maga művészi öntörvényűségével birtokba veszi az írott művet, és meg is emeli, és mássá is teszi. […] Rendkívül érdekes mű Eörsi István játéka és nagyon szép munka a Pesti Színház előadása. Értéke sok irányú gondolati vonzásában és mindenekelőtt egy nagy művész jelentős alakításában van.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Történelmi vigyor

    Színikritika. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak – Pesti Színház. Rendező: Horvai István.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.10. (45.szám) Képes Újság, Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat

    Eörsi István versfordítása.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Ország-Világ, 1975.04.23. (17.szám) Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat. Leninről 


  • 1973.11.11. Magyar Hírlap, E.I.: Szirénakezelő lettem

    Tárca. Eörsit kinevezték a házuk tetején található sziréna második számú szirénakezelőjének. Megtudta, hogy csak abban a nem kívánt esetben kell a szirénákat kézileg működtetni, ha a központi jelzőrendszer valamilyen okból felmondaná a szolgálatot. Viszont nem juthat be abba a helyiségbe, ahonnan a szirénák kézileg üzemeltethetők. Kötelmei pusztán a szirénakezelői beosztás tudomásul vételére, továbbá egy későbbi időpontban tartandó szaktanfolyam elvégzésére szorítkoznak.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Esti Hírlap, 1975.01.15. f. f.: A hangszóró mellett
    • Magyar Nemzet,1975.01.21. a. a.: A rádió mellett
    • Hócipő, 2005.10.26. E.I.: Szirénakezelő lettem


  • 1973.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A költő és közönsége

    A 200 éves Csokonai. Csokonai kizárása a debreceni kollégiumból a jegyzőkönyvek áttanulmányozása után a kollégiumi hatóságok szerint igazságos volt, de csak szerintük. Csokonai próbálkozásai kicsapása után. Okosságáról, kettős énjéről.

    Kapcsolódó cikk:

    • Létünk, 2010.01.szám Szilágyi Márton: Egy irodalomtörténeti legenda genezise és funkciója

  • 1973.11.26. Magyar Hírlap, Muskotály Vendel: Szerény javaslat

    Eörsi egy olvasói levelet tesz közzé, mely a „Glosszista Elvtárshoz” szól. A kocsmák falán felbukkanó antialkoholista plakátokról, ezek ellentmondásosságáról. A levélíró szerint ez tűrhetetlen, de semmiképp nem javasolja az alkohol betiltását, mert az a szabadságjogok csorbítását jelentené. A plakátokat viszont át kell tenni a kocsmákból a tejivók, a nőszervezetek és autósklubok falára. További javaslatai az alkoholfogyasztásról.

  • 1973.11.28.(48. szám)Lobogó, G. Z.: Széchenyi és az árnyak. Eörsi István történelmi groteszkje a Pesti Színházban
    (Színikritika. Rendező: Horvai István.)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.szám Kritika, Nagy Péter: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című drámájának vígszínházi előadásáról. Rendező: Horvai István.

    „Az ő problémája hatalom és morál, a politikai cselekvés célja és lehetőségei, az önfeláldozás és tenni akarás dialektikája, a közélet és magánélet egymásra táruló, egymást megsemmisítő csapdái; nem gondolati dráma ez igazán, hanem a gondolkodás, a gondolatiság, az absztrakcióra és mindentvégiggondolásra való képesség drámája, vagy talán inkább tragikomédiája.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.szám Színház, B. I.: Használati utasítás

    A nyáron megírt cikkek őszi megjelenésére utal a cím. A kulturális és tájékoztatási közélet „patópálságáról”. Cikkajánló a lapból. Eörsi István említése.

  • 1973.12.01. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Élménybeszámoló

    Éjjel egy presszóban egy fiatalember megkérdezte Eörsitől, hogy meleg-e, és azt követelte tőle, hogy vágja le a szakállát. Aztán egy másik ember a társaságból ugyanezeket mondta neki, és Eörsi tudta, hogy azonnal ütnie kéne, és megalázottnak érezte magát. „A verekedést elkerültem ugyan, és nem áldoztam vérrel a hősiesség oltárán, de a későbbi bunyók lehetséges okáról mégsem mondanék le szívesen; mert rossz, ha az embert ütik, de az sem jó, ha semmilyen ütésre nem szolgáltat okot.”

  • 1973.12.08. (49.szám) Film Színház Muzsika, B. A.: Az árnyakkal küzdő Széchenyi

    Színikritika Eörsi új darabjáról, a „Széchenyi és az árnyak”-ról a Pesti Színházan. Várkonyi Zoltán alakításának kiemelése. Fotó: jelenet a darabból.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.12.09. (49.szám) Új Ember, b. l.: Láttuk

    Eörsi István Széchenyi és az árnyak című darabjának rövid ismertetése.

    „A dráma tulajdonképpeni mondanivalója egy jószándékú, ártatlan ember tragédiája, akit el akart pusztítani a rosszakarat.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1973.12.14.Egyetemi Lapok, nyszil: Miről van szó?!
    (Széchenyi és az árnyak – színikritika.)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.12.16. Népszabadság, Szabó László: Happening a kriptában

    Az állítólagos tömegszexről a balatonboglári temetőkápolnában, melynek bérlője Galántai György. A boglári rendezvények Szabó szerint „mint epigonok is gyengének bizonyultak”, botrányosak, sőt „tiltani kell!”. Megromlott a viszony a Tanács és Galántai között. A nyári programról és a meghívott vendégekről, akik „egy része ott található a bűnügyi nyilvántartóban is” (Pl. Pór György, Kovács Miklós, Gágyor Tibor). Szabó megszólaltatja Galántait és két nézőt.

    „Vajon csoda ezek után, hogy az anarchizmustól az antiszemitizmusig, a nacionalizmustól a kozmopolitizmusig, a szocializmusellenességtől a maóizmusig minden káros nézetet képviselő név megtalálható volt a nyári szeánszokon? […] Tiltani kell! Nem kell szégyellnünk, hogy a szocialista állam nevében tiltunk, ha társadalomellenes magatartást látunk!” Pauer Gyulát „Hatósági közeg elleni erőszak miatt ítélték el.”

    Reagálás:

    • Profil, 1977.01.szám (szeptember) E.I.: Mi bújt elő a kriptából? (1974-es cikk, csak itt jelenhetett meg!)
    • Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), 1991.10–11.szám E.I.: Mi bújt elő a kriptából?
    • Színház, 1996.04.szám Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945–89. Második rész
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 2005.07.szám Jákfalvi Magdolna: Kettős beszéd – egyenes értés. A KÁDÁR-KORSZAK SZÍNHÁZÁRÓL
    • Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst. A feljelentett feljelentők. – Kritikai abszurd a Kádár-korból 


  • 1973.12.szám Néző, Illés Jenő: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika Eörsi István Széchenyi és árnyak című darabjáról. A rendező: Horvai István.

    „Eörsi Széchenyi valóságos világát mutatja fel; minden részlet önmagában tényszerűen igaz, de jelentését, jelentőségét nem önmaga által kapja meg, hanem ebben a vízióban, amely a naturalista részletességgel felvázolt mozzanatokat csak mint a jelkép darabjait használja fel: valahogy úgy, mint a mozaikkészítő a mozaikkockákat. Ebből építi fel az író a maga Széchenyi-képét és dramaturgiai vízióját. Ily módon a hangsúly arra tevődik, hogy Eörsi megidézi Széchenyi és a színpad számára mindazokat az árnyakat, amelyek Széchenyit nem küzdésre, hanem öngyilkosságra inspirálták.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.01.03. (1.szám) Pest Megyei Hírlap, A költészet percei

    Jiří Wolker halálának 50. évfordulóján rövid beszélgetés Farkas Katalinnal, az emlékműsor szerkesztőjével. Az elhangzott versek fordítói között van többek közt Eörsi István.

  • 1974.01.20. (3.szám) Vasárnapi Új Szó, Konrad Weiss: Hó egy reggelen

    (Vers. Fordító: Eörsi István.)

  • 1974.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol a kutya?

    Glossza. Barcs Sándor véleményét, miszerint elszomorító futballhelyzetünkért elsősorban a szakvezetés, nem pedig a játékosok a felelősök, egy olvasói levéllel igazolta. Idézet az olvasói levélből: „…nem a farok csóválja a kutyát!”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.