EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1973.12.01. (48.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Élménybeszámoló

    Éjjel egy presszóban egy fiatalember megkérdezte Eörsitől, hogy meleg-e, és azt követelte tőle, hogy vágja le a szakállát. Aztán egy másik ember a társaságból ugyanezeket mondta neki, és Eörsi tudta, hogy azonnal ütnie kéne, és megalázottnak érezte magát. „A verekedést elkerültem ugyan, és nem áldoztam vérrel a hősiesség oltárán, de a későbbi bunyók lehetséges okáról mégsem mondanék le szívesen; mert rossz, ha az embert ütik, de az sem jó, ha semmilyen ütésre nem szolgáltat okot.”

  • 1973.12.08. (49.szám) Film Színház Muzsika, B. A.: Az árnyakkal küzdő Széchenyi

    Színikritika Eörsi új darabjáról, a „Széchenyi és az árnyak”-ról a Pesti Színházan. Várkonyi Zoltán alakításának kiemelése. Fotó: jelenet a darabból.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.12.14.Egyetemi Lapok, nyszil: Miről van szó?!
    (Széchenyi és az árnyak – színikritika.)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.12.16. Népszabadság, Szabó László: Happening a kriptában

    Az állítólagos tömegszexről a balatonboglári temetőkápolnában, melynek bérlője Galántai György. A boglári rendezvények Szabó szerint „mint epigonok is gyengének bizonyultak”, botrányosak, sőt „tiltani kell!”. Megromlott a viszony a Tanács és Galántai között. A nyári programról és a meghívott vendégekről, akik „egy része ott található a bűnügyi nyilvántartóban is” (Pl. Pór György, Kovács Miklós, Gágyor Tibor). Szabó megszólaltatja Galántait és két nézőt.

    „Vajon csoda ezek után, hogy az anarchizmustól az antiszemitizmusig, a nacionalizmustól a kozmopolitizmusig, a szocializmusellenességtől a maóizmusig minden káros nézetet képviselő név megtalálható volt a nyári szeánszokon? […] Tiltani kell! Nem kell szégyellnünk, hogy a szocialista állam nevében tiltunk, ha társadalomellenes magatartást látunk!” Pauer Gyulát „Hatósági közeg elleni erőszak miatt ítélték el.”

    Reagálás:

    • Profil, 1977.01.szám (szeptember) E.I.: Mi bújt elő a kriptából? (1974-es cikk, csak itt jelenhetett meg!)
    • Színház (Drámamelléklet a Halász-színházról), 1991.10–11.szám E.I.: Mi bújt elő a kriptából?
    • Színház, 1996.04.szám Bérczes László: Másszínház Magyarországon 1945–89. Második rész
    • Élet és Irodalom, 1998.11.06. (45.szám) Kőrössi P. József: Napló helyett

    Kapcsolódó cikkek:

    • Alföld, 2005.07.szám Jákfalvi Magdolna: Kettős beszéd – egyenes értés. A KÁDÁR-KORSZAK SZÍNHÁZÁRÓL
    • Népszava, 2022.06.04. Bálint Orsolya: Magunkra szabjuk a kusst. A feljelentett feljelentők. – Kritikai abszurd a Kádár-korból 


  • 1973.12.szám Néző, Illés Jenő: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika Eörsi István Széchenyi és árnyak című darabjáról. A rendező: Horvai István.

    „Eörsi Széchenyi valóságos világát mutatja fel; minden részlet önmagában tényszerűen igaz, de jelentését, jelentőségét nem önmaga által kapja meg, hanem ebben a vízióban, amely a naturalista részletességgel felvázolt mozzanatokat csak mint a jelkép darabjait használja fel: valahogy úgy, mint a mozaikkészítő a mozaikkockákat. Ebből építi fel az író a maga Széchenyi-képét és dramaturgiai vízióját. Ily módon a hangsúly arra tevődik, hogy Eörsi megidézi Széchenyi és a színpad számára mindazokat az árnyakat, amelyek Széchenyit nem küzdésre, hanem öngyilkosságra inspirálták.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.01.03. (1.szám) Pest Megyei Hírlap, A költészet percei

    Jiří Wolker halálának 50. évfordulóján rövid beszélgetés Farkas Katalinnal, az emlékműsor szerkesztőjével. Az elhangzott versek fordítói között van többek közt Eörsi István.

  • 1974.01.20. (3.szám) Vasárnapi Új Szó, Konrad Weiss: Hó egy reggelen

    (Vers. Fordító: Eörsi István.)

  • 1974.01.26. (4.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Hol a kutya?

    Glossza. Barcs Sándor véleményét, miszerint elszomorító futballhelyzetünkért elsősorban a szakvezetés, nem pedig a játékosok a felelősök, egy olvasói levéllel igazolta. Idézet az olvasói levélből: „…nem a farok csóválja a kutyát!”

  • 1974.01.szám Jelenkor, Taxner Ernő: Színházi levél Budapestről

    Részlet a színikritikából. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak. A szerző szerint nem igazán jelentős alkotás.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.01.szám Nagyvilág, Allen Ginsberg: Szeptember a jessore-i úton

    Vers. Fordító: Eörsi István.

  • 1974.01.szám Napjaink, Tarján Tamás: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Elismerő színikritika a Pesti Színházban előadott tragikomédiáról, melyet Horvai István rendezett.

    „Eörsi azzal teremti meg kitűnően darabja közegét, hogy Széchenyiben a lángészt és a szenilis aggot is fölmutatja. […] Az Eörsi-bemutató — ha esetleg a történészek vitatják is, ha nem is hiba nélkül való — sikeres produkció.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.



  • 1974.01.szám Színház, Almási Miklós: Apropó, Széchenyi
    Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban

    Színikritika Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiájáról. Rendező: Horvai István. Fotó: jelenetek a darabból

    „Eörsi István nem az egykori politikai tragédiát akarja újraértelmezni, nem a Széchenyi-figurát akarja másképp — mondjuk pl. deheroizáltan — láttatni. […] Eörsi azonban nemcsak azt mutatja meg, hogy Széchenyi figurája nem illeszthető bele a politika kívánta kategóriákba — az egyetlen másik oldala Széchenyi magatartásának »ironizálása«. […] A Pesti Színház pimaszul kedélyes kis előadást formált Eörsi — eddigi legjobb — darabjából.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.02.szám Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya? Vita Eörsi Széchenyi-drámájával
    • Színház, 1974.03.szám Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.01.szám Színház, B. I.: Csak folyvást, folyvást...

    Mi az oka, hogy a színház ma megint fontos lett Magyarországon? Szemezgetés a lap tartalmából. Az Othelló, az új magyar darabok, Eörsi Széchenyi tragikomédiája.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.02.01. Nemzetőr, Dr. Csapó Nándor: Az írói képzelet és alkotás sorsa Magyarországon
    (2. FOLYTATÁS)

    A politika és az irodalom viszonya. A marxista kritika megköveteli Magyarországon a párthűséget. A párt szétzüllesztette a nemzeti tudatot. Lecsökkent az írástudók hatása – de minősége nem – és felelőssége, ezzel a magyar nyelv is pusztul. Az irodalom legfőbb témái a szeretkezés és a mámor. A színházak hatása. Az ellenzéki magyar irodalom, a szatirikus művek elszaporodása. A népies irányzatok, a népköltészet. A kisebbségi magyar idodalom. Eörsi István említése.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Látóhatár, 1973.02.szám Peéry Rezső–Cs. Szabó László: Műhely a Mewsban – Nincs a rendszerünkben

  • 1974.02.23. (8.szám) Élet és Irodalom, E.I. Komolytalan versek

    Versek. Egy munkahetem; Júdás jelenti:; Két író-portré; Kölcsönös támogatás.

  • 1974.02.szám Jelenkor, E.I.: Hová forduljak
    Sikolyoddal szemközt

    Versek.

  • 1974.02.szám Kortárs, Berkes Erzsébet: Jegyzetek új magyar drámákról

    Részlet. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című darabja a Pesti Színházban.

    „Ezt a színpadi játékot nem kell szeretni.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.02.szám Színház, Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya?
    Vita Eörsi Széchenyi-drámájával
    fórum

    Idézetek a kritikából. Fotó: jelenetek a darabból

    „Az Eörsi által szerzett tudatdrámában azonban még sincs végig jelen a drámai tudat! A végén szembesül csupán a hamis és az emberi helyzetét igazán tükröző tudat – már későn. Legalábbis Eörsi szerint. […] Eörsi a drámaiság szellemét a szellemességgel próbálja helyettesíteni a dialógusokban. A dolog természeténél fogva félsikerrel. […] A darabból, de az előadásból is egyértelműen kiviláglik, hogy Eörsi a bunkó dramaturgiai szerepét szánja ennek a meghasonlásnak, Széchenyi hamis tudata s az általa is sejtett valóság szembesítésének.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.03.szám Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1974.02.szám, Könyvvilág, E.I.: „Visszájára fordul minden”

    Mi késztette Eörsit a Széchenyi és az árnyak című kötete megírására.

    „engem nem az izgatott, hogy miként kergette halálba a Birodalom Széchenyi Istvánt. […] Azt az utat akartam ábrázolni, amely a halál logikai elfogadásától fizikai vállalásáig vezet. Ez az út egy olyan hiperaktív személyiségnél, mint Széchenyi István, a tehetetlenség és feleslegessé válás tudatán át vezet.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1974.03.02. (9.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Jókívánság

    Glossza. A hármasikrek édesanyja, akinek tizenegy gyermeke van, nyilatkozott a kórházban. Összesen tizenheten laknak majd az egyszobás lakásukban, és külső segítségben bízik, a nehézségek ellenére is derűlátó. Az újságíró csupán jó egészséget kíván neki búcsúzóul; Eörsi szerint nem nagyon erőltette meg magát.

  • 1974.03.09. Magyar Hírlap, Rácz Péter: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Könyvkritika a drámáról – Magvető.

    „Az író úgy közelít a témához, hogy a múltról szólva jelenünk problémáiról is beszél, vagyis egyszerre vállalja múltbeli önismeretünk felmérését, és a jelenkori gyarapítását.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1974.03.19 (12.szám) Tükör, Major Ottó: Újra a kezdet - Veszprémben. Színházi levél
    (Lengyel Józsefről, két kisregényének színpadra viteléről. Megemlíti Eörsi ˝Széchenyi és az árnyak˝-ját is-)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1974.03.23. (12.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Biztató hírek

    A Temetkezési Társulási Tájékoztatójából önkényesen kiragadott idézetek, melyekre Eörsi a stílusuk miatt figyelt fel. A cég egy rekonstrukció kapcsán arról számol be, hogy növekszik a termelés, hogy lépést tarthassanak a növekvő igényekkel, így növekszik a haszon és az öntudat is. Nehézségeikről: „…nehéz »olyan temetési szónokokat találni, akik egyaránt megfelelnek a kegyelet és a szertartás szocialista követelményeinek.«”.

  • 1974.03.szám Színház, Hermann István: Árnyak, maszkok, parókák
    Drámai körkép

    Esszé az évad drámáiról. Eörsi Széchenyi és az árnyak című drámájáról. Fotó: jelenetek az előadásokból

    „Az a bizarr ötlet például, hogy az egyik legremekebb magyar szatíra íróját középpontba állítva szatíra szülessék — önmagában már csak jellege miatt is megragadó. Ezt az ötletet ragadta meg Eörsi István a Széchenyi és az árnyakban. Legtöbbször Németh László Széchenyijével hasonlította össze a kritika, s néha a közönség is, talán éppen azért, mert a két darabnak semmi köze egymáshoz. […] Sok probléma kavarog, de minden csak árnyszínvonalon, semminek nem látunk a mélyére. […] A maszkok mögött mindig ember van, az árnyak mögött is, s a parókák alatt is. A krónikás azt reméli, a következőkben arcokról írhat majd.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1974.01.szám Almási Miklós: Apropó, Széchenyi. Eörsi István groteszk tragédiája a Pesti Színházban
    • Színház, 1974.01.szám B. I.: Csak folyvást, folyvást...
    • Színház, 1974.02.szám Nyakas Szilárd: Árnydramaturgia, avagy a dramaturgia árnya?
    • Színház, 2006.09.szám Lőkös Ildikó: Várom a következő feladatot
    • A témához további kapcsolódó cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.