EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2019.07.19. hirklikk.hu, Vásárhelyi Mária: ˝Hálásak lehetünk Schmidt Máriának, hogy beperelte Eörsi Istvánt˝

    "Mert ha nem tette volna, akkor talán méltatlanul a feledés homályába merül Eörsi hajszálpontos jellemrajza Schmidtről: »történelemhamisításra specializálódott üzletasszony«, »bizniszértelmiségi«, »politikai közéletünk legzüllöttebb alakja«."

  • 2019.07.23. Petőfi Népe, Sebestyén Hajnalka: A szerelem hozta Kecskemétre
    Alföldy Jenő magára vállalta a felső tagozatos irodalmi tankönyvek megírását is

    Beszélgetés a 80. születésnapját ünneplő József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikussal. Pályájáról, munkájáról az MTI fotólaborban. Mi indította az írásra? Az Élet és Irodalomnál eltöltött évekről, ahol szerkesztett, kritikákat, riportokat, paródiákat írt. A tankönyvkiadásról. Kálnokyról írt első könyvéről. Írók, költők, akik megihlették. Eörsi István említése. Fotó

  • 2019.07.26. (30.szám) Élet és Irodalom, Kardos András: Lukács kísértetei
    Weiss János: Lukács György és tanítványai. Áron Kiadó, Budapest, 2018, 268 oldal, 2840 Ft

    Könyvkritika Weiss János tanulmánykötetéről. A Lukács-tanulmányok mellett a tanítványok életműveivel is számot vet, de hiányolja Bence György, Radnóti Sándor és Ludassy Mária műveinek értelmezését. „Weiss megidézi és elemzi is Eörsi István Az interjú című darabját, melyben Eörsi az általa készített interjú segítségével megidézi mesterét, Lukácsot: »A darabban Lukács utoljára még meg akarja menteni életének értelmét, Eörsi István nevezetű tanítványa pedig emancipálódni akar tőle. De úgy, hogy közben megőrizhesse iránta érzett szeretetét és hűségét« – írja Eörsi a darabhoz fűzött kommentárjában.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház (Drámamelléklet), 1989.01.szám E.I.: Az interjú
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2019.07.30. (714.szám) Vademecum Hírlevél, Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál)

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.07.szám Lyukasóra, Weltler: Te pesti srác…
    Hit en nunc

    A Magyar PEN Club ’56-os megemlékezése a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az előadóest szerzői között volt többek közt Eörsi István, szerkesztője Laczkó Vass Róbert volt. Fotó az előadás plakátjáról. 

  • 2019.09.02. Újnépszabadság, Amikor még minden másként volt

    Fotó: Eörsi István és Orbán Viktor elhíresült fejelgetése Perőcsényben (Halda Alíz felvétele) – a fejelés történetének felidézése.

    „Sokan elgondolkodtak azon, milyen publicisztikákat írna ma Eörsi fejelő társának országvezetési mutatványáról.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1998.11.06. E.I.: Egy mosoly természetrajza

    Kapcsolódó cikkek:

    • Napi Magyarország, 1998.11.09. Ludwig Emil: A költő felejt – és felejt
    • Magyar Nemzet, 1998.11.12. Kristóf Attila: Én nem tudom… (Ki beteg)
    • 168 óra, 1999.02.11. (6.szám) Lang Magda: „Vakszöveg” az olvasó szemszögéből
    • Magyar Narancs, 2000.08.17. (34.szám) E.I.: Nácikám jelentkezik
    • Élet és Irodalom, 2002.03.22. (12.szám) E.I.: Orbán és Sztálin
    • Élet és Irodalom, 2002.04.12. (15.szám) E.I.: Adalékok egy vereséghez
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Fencsik Flóra: Mosolyok, esélyek
    • Élet és Irodalom, 2002.04.19. (16.szám) Váncsa István: Struggle for struggle
    • Magyar Nemzet, 2009.11.10. Seszták Ágnes: Minden kezdődik elölről
    • Népszabadság, 2015.10.13. Szemere Katalin: Irodalom és disznósajt
    • mandiner.hu, 2020.08.27. Nyáry Krisztián: Eörsi István – labdarúgás (Orbán Viktorral)

  • 2019.09.28. litera.hu, Kardos András: Nem értem Nádas Pétert

    Könyvkritika Kőrössi P. József: Naplóromok. Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál című kötetéről, és a könyv születésének története. A könyv borítóján Nádas Péter és Várady Szabocs levelének részlete látható. Váradi nem osztja Nádas lelkesedését. Kardos nem ért egyet a könyv megjelenésével, meg is indokolja, miért. Réz mondatai Kertész Nobel-díja kapcsán. Eörsi magánélete kétszer is szóba kerül. Réz rossz írónak tartja Eörsit.

    „Magánhipotézisei persze mindenkinek lehetnek akár arról is, hogy Eörsi István rossz író és hogy miért is az. De ezzel előállni, ráadásul ezt a börtöntörténetet kétszer is elmesélni a könyv két különböző helyén, két szempontból is ízléstelen. Először is, ha majd az Eörsi család úgy gondolja, akkor majd mesél a család legbelső életét mélyen érintő szörnyűséges évekről és sorstörténetekről. (Jelzem, Eörsi írt egy kitűnő könyvet a börtönévekről.) Még továbbá: ezeket a belső történéseket esztétikai érvekként használni Eörsi írói minősítésére, egyfelől hálószobaesztétika, másfelől egészen biztosan nem tartoznak másra, mint akinek mindezt Réz Pál elmesélte. De ezt könyvben kiadni?! (És most nem is beszéltem azokról a részekről, ahol Eörsi István fiának a temetése kapcsán beszélnek arról, hogy ki jelenhet meg egy ilyen temetésen és ki nem. Abszurd.) Történik mindez úgy, hogy a könyvben maga az író, Kőrössi P. József elmondja, hogy mennyire közel állt hozzá Eörsi. Nem lett volna szabad kinyomtatni, mondom sokadszorra.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Vademecum Hírlevél, 2019.07.30. (714.szám) Török András: Kőrössi P. József: Naplóromok (Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál) 
    • litera.hu, 2019.10.09. Eörsi László: A spanyolfal mögött
    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.09. litera.hu, Eörsi László: A spanyolfal mögött

    Könyvkritika és a kötet születésének története.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Hang, 2021.07.03. Lakner Dávid: Saját halhatatlanság – kilencven éve született Eörsi István
    • itera.hu, 2023.09.22. Merülés #6 – Vendég: Kőrössi P. József
    • 24.hu, 2023.10.08. Farkas Norbert: Ezt írta Eörsi István a halál kapujából


  • 2019.10.10. (19.szám) Helikon, Papp Attila Zsolt: Ebédlőasztal a túlvilágon

    Az eltávozott írók testtartása, és nem csak az… Eörsi István említése.

  • 2019.10.27. merce.hu, Laczó Ferenc: A rendszerváltás liberális eszméiről, konkrétan

    Mítoszok az 1989-ben és az azt követő években a liberális ellenzék rendszerváltozás folyamatában betöltött szerepéről. Annak elemzése, hogy az SZDSZ képviselői mit értettek a liberalizmus fogalma alatt, és mit tartottak a liberális demokrácia magyar programjának. A szerző az elemzéshez a Beszélőt használja forrásként, felsorolja szerzőit. Kis János kulcsszerepéről, Konrád György antipolitikai liberalizmusáról, Eörsi Istvánról, Tamás Gáspár Miklósról, Szabó Miklósról. Fotók

    „Eörsi István eközben magát értelmiségi gerillának titulálta, aki ironikus és helyenként kifejezetten szarkasztikus írásaival az igazságosság ideálját kívánta képviselni. Eörsi ennek megfelelően számos balos ügyet is felvállalt. Ironikusnak nevezhető ugyanakkor az is, hogy míg a látszólag antipolitikai gondolkodóként megszólaló Konrád előszeretettel használt erősen antijobbos töltetű kifejezéseket, az elkötelezetten balosnak hangzó Eörsi a Beszélő hasábjain sokkal inkább a posztkommunista elit hatalmi folytonossága ellen hadakozott. Az 1989 utáni világhelyzetről és azon belül a kelet-európai régió kilátásairól Eörsi eközben meglehetősen sötét képet festett, erősen hiányolva az érdemi politikai alternatívák kidolgozását. Antikommunizmusát 1989 után tehát egyfajta balos pesszimizmussal párosította. […] A liberális-értelmiségi történelmi pillanat végefelé Eörsi Konrádnál jelentősebb fordulatot hajtott végre: sokak meglepetésére 1994-ben támogatásáról biztosította a szocialistákkal kötendő kormánykoalíciót – a liberálisok balos-antikommunista morális hevületéről ismert »értelmiségi gerillája« nem lázadt fel a bal-liberálisnak titulált szövetség ellen.”

  • 2019.10.szám Jelenkor, Sándor Iván: „Hányféle szégyen és képzelt dicsőség...” (2.)
    A Nappali holdról évtizedek múltán

    Visszaemlékezés a Nappali holdról és Csoóri Sándorral való kapcsolatáról. Eörsi István említése.

  • 2019.11.18. Újnépszabadság, Rab László: Illiberál lóvé sztori

    Az önkormányzati választások margójára. Idézet Eörsi BALLADA című verséből, a Horthy-rendszerről írt gondolataiból. Orbán sajtóbirodalmi hálózata, stadionjai, lopásai, háborúskodásai, pimaszkodásai, kisvasútja. Puskás Ferenc és Horthy Miklós párbeszédének felidézése. Rogán Antal és felesége válása mint közügy… Karikatúra: Békési Joe rajza az elmagányosodott Rogán Tóniról.

    „Apropó Horthy. Eörsi István Tengerész Mukinak szólította a kenderesi újratemetés idején, ’93-ban, mikor darutollas barátaink újra és újra nyálazni kezdték a kormányzó úr múltját.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.08.08. E.I.: Ballada
    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1998.07.22. E.I.: Szakmai nehézségeim Orbán Viktorral
    • Népszabadság, 1998.10.02. Vágréti László: Szívbéli nehézségeim E.I.-vel 

  • 2019.11.szám Jelenkor, Weiss János: Fordítói jegyzet

    Rainer Werner Fassbinder: A vendégmunkás című darabjának Weiss János fordításához írt fordítói jegyzet.

    „Fassbinder egy 1973-as interjúban ezt nyilatkozta róla: »Nem szeretem különösebben ezt a filmet, de egy színházi darab megfilmesítése mindenképpen nagyon jó, tiszta és tisztességes eljárás. A darab Eörsi István fordításában megjelent magyarul A digó címmel a Nagyvilág 1981/5. számában, ám e szöveg mára gyakorlatilag hozzáférhetetlen.«”

    Előzmény:

    • Nagyvilág, 1981.05.szám Rainer Werner Fassbinder: A digó

    Kapcsolódó cikk:

    • Petőfi Népe, 1990.05.29. Hámori Zoltán: Ha mindenki őrült... PÓTSZÉK SZÍNPAD: A DIGÓ

  • 2019.11.szám Látó, György Péter: Gyász és ünnep között
    A láthatóvá tett múlt, az emlékezet kiürült nyelve
    Hommage à Ilyés Zoltán (1968-2015)
    SÉTATÉR

    Tanulmány.

    „Az új látogatóközpont termének falán olvasható felirat – Hol sírjaink homorultak – Eörsi Istvánnak egy 1985-ben az illegális Beszélőben megjelent írásában szereplő idézet múlt idejű változata. Abban az írásban a Műegyetem vízépítési tanszékének munkatársa, az első fokon halálra ítélt, végül 1963-ban amnesztiával szabadult Széll Sándor mondja Eörsinek a 300–301-es parcella láttán: Hol sírjaink homorulnak. Ez a szójáték a 301-es parcella feltárásakor a régészek, antropológusok által használt süppedik akaratlan megfelelője.”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján

  • 2019.11.szám Színház, RENDSZERVÁLTÁS

    Felkért szerzőinktől a rendszerváltás harmincadik évfordulóján visszatekintve azt kérdeztük, mit jelent nekik az, hogy „rendszerváltó előadás”, mi jut erről az eszükbe. Fotó: jelenetek az előadásokból

    SPIRÓ GYÖRGY: Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában, r.: Ács János, Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1981

    „Legalább húszszor láttam, a legnagyobb magyarországi színházi élményem. Babarczy mondta, hogy nem is színház, inkább rítus. A közepes darabot (Eörsi igen-igen jó dalszövegeivel) a jórészt amatőrből profivá fejlődött színészek a hajdani amatőr színész Ács János segítségével olyan elementáris indulattal és annyira tiszta érzelmekkel, ugyanakkor fegyelmezetten, előadásról előadásra teljesen azonosan adták elő, hogy a hatása alól a nézők nem tudták kivonni magukat. Forradalmi erő áradt az előadásból, miközben Magyarországon nem volt – és később sem lett – forradalmi a helyzet.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja MARAT/SADE, vagy MARAT HALÁLA, vagy a MARAT szót.

  • 2019.12.01. (4.szám) Nemzeti, Sirató Ildikó: SZÍNHÁZI RENDSZERVÁLTÁS
    Államosítás, cenzúra, oldódás és a nagy kérdés: Mihez kezdjünk a szabadsággal?

    A magyar színház legújabb kori átalakulása máig tartó, hosszú folyamat volt – s nem köthető egyetlen történelmi dátumhoz, társadalom- vagy politikatörténeti aktushoz. Sirató Ildikó a rendszerváltás/változtatás 30. évfordulójára emlékezve áttekinti a korábbi és az azóta eltelt évtizedek legfontosabb állomásait. Fotók

    „Kaposváron 1981-ben bemutatták Peter Weiss Marat/Sade című darabjának »forradalmi« előadását, majd 1983-ban Eörsi István új fordításában a Hamletet (Arany 1868-ban színre került magyar szövege óta először mertek hozzányúlni a kanonizált »magyar Hamlethez«).”

  • 2019.12.04. (49.szám) Magyar Demokrata, Szalay Károly: Brutális minőségzuhanás
    SZÓKIMONDÓ

    A régi és a mai ellenzék összehasonlítása, főbb irányzatai, minőségromlása. Eörsi István említése.

    „A legszomorúbb azonban az, hogy a baloldali vagy álliberális média is lealacsonyodik hozzájuk.”

  • 2019.12.04. dunszt.sk, Németh Ványi Klári: Lányok géppisztollyal

    Beszélgetés Eörsi László történésszel Pesti lányok, 1956 című új kötetéről.


    "Amikor 1960-ban Eörsi István szabadult, Ön ötéves volt. Mikor beszélt először édesapjával a forradalomról? Miatta kezdte el ilyen intenzíven foglalkoztatni ez a téma? [...] Eörsi István visszaemlékezéseit is erős forráskritikával kezeli. Nem hisz a személyes történelem hitelességében?

    Igen, amióta Eörsi István perével foglalkozom, még kritikusabbá váltam az elbeszélt történetek hitelességével kapcsolatban, különösen az évtizedekkel későbbi memóriaalapú rekonstrukciós próbálkozásokkal. Ugyanis Eörsi – Oidipusz király módjára – pontosan akarta megismerni a múltját, és nem rajta múlott, hogy nem jutott hozzá a levéltári forrásokhoz. Így tehát az ő esetében kizárható, hogy szándékában állt bármilyen emléket is megszépíteni. Ennek ellenére memoárjában jó néhányszor tévedett, ráadásul rendre a saját előnyére."


    A kötet borítóját és rövid leírását megtekintheti a honlapon az Eörsi László/Kötetek résznél.

  • 2019.12.08. Újnépszabadság, Eörsi László: A „Kaposvár-jelenség”

    A Színházban megjelent cikk újraközlése. A „megkerülhetetlen kultuszelőadásról” és a „Kaposvár-jelenségről”. A híres Marat/Sade előadás elemzése kultúrpolitikai szempontból. Rendező: Ács János. A darabot Görgey Gábor, a dalszövegeket Görgey és Eörsi István fordította. Fotók: jelenetek a darabból.

    Babarczy: „Az Eörsi elbocsátásáról szóló történetünknek nem is Aczél, hanem Tóth Dezső volt a főszereplője. A párt fejébe vette, hogy Eörsi a színház rossz szelleme, pedig csupán néhány darab – köztük a Marat halála – szövege hegyeződött az ő szíve vágya szerint. […] A bosszúhadjárat részeként közölték velem: el kell küldenem. Egészen pontosan Tóth Dezső utasította a megyei pártbizottságot, a megyei pártbizottság az én közvetlen felettesemet, a megyei tanács kulturális titkárát, ő meg utasított engem. Védtem Eörsit, elmondtam, hogy kiválóan dolgozik, […] a színházon belül nem politizál. Erre közölték velem, ha nem bocsátom el, engem váltanak le…”

    • Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt” (A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete adatait az Eörsi László / Kötetek résznél megtekintheti. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Előzmény:

    • Színház, 2010.09.szám Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2019.12.18. Magyar Hírlap, Pozsgai Zsolt: Schilling listája

    „Az egyik közösségi oldalon a Krétakör Színház megalapítója, Schilling Árpád felszólította az arra járókat: állítsanak össze olyan listát, amelyen legalább tíz magyar jobboldali művész szerepel, akik hazai és nemzetközi sikereket tudhatnak magukénak. […] ez a terminológia a művészet területén értelmezhetetlen. Hiszen a tehetséges művész nem listákban, nem kategóriákban gondolkodik. […] És épp ez a színesség adja a művészet vonzerejét. Hogy a tehetség kivetülése mindig más és más. Ezért létezhet érvényes Krétakör-előadás vagy megrendítő Wass Albert-mű, egy jól eltalált Tennessee Williams vagy Eörsi István-dráma, hogy csak a színháznál maradjunk.”

  • 2019.12.szám Alföld, Perecz László: Határ, a Győző
    ÁLLANDÓ TEKINTETTEL A FILOZÓFUSRA

    Határ Győző 1994-i levélrészlete Perecz Lászlónak a címzett kommentárjával, visszaemlékezésével.

    „Igen, akadnak a kortársi irodalomban más nagyságok is, akik időről időre ostorozni szokták a magyar kultúra antifilozofikus/afilozofikus karakterét. Mint a filozofikus költészettel jelentkező Eörsi István, aki a maga munkássága értő befogadásának akadályát fedezi föl a gondolkodásra képtelen hazai irodalmi életben.”

  • 2020.01.01. (5.szám) Nemzeti, Sümegi Noémi: VILÁGBAJNOK
    PORTRÉ • 75

    Beszélgetés Földes László Hoboval kirakós játékról, rendszerkritikáról, zenéről, színházról, beszart elvtársakról és a síri csend öröméről.

    „Elkészült a lemez Eörsi István verseiből, amelyekből 1982-ben csináltunk egy előadóestet Márta Istvánnal Növekszik a csapat címmel. Az albumot akkor nem lehetett megjelentetni, most jön ki. Ez volt az első előadóestem, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. Ahogy visszagondolok rá, katasztrofális volt, annyira rosszul játszottam. Mégis – nyilván mert Eörsi be volt tiltva, meg mert mi ketten együtt még rosszabb fiúk voltunk – ez betette a kaput az elvtársaknak. Most írok egy darabot, 31 dosszié a munkacíme. Ebbe bekerül egy-két besúgói jelentés arról, amit Eörsivel csináltam. […] A Lázár Ervin meséjéből készült 1983-as Szegény Dzsoni és Árnika című filmben Orbán Viktor az egyik szereplő, és az egyik jelenet alatt egy megzenésített Eörsi István-vers szól, amit ön énekel, miközben a szereplők fociznak. A Talán, talán című szám is rajta lesz a most megjelenő Eörsi-lemezen, ez a filmrészlet viszont olyan, mint egy időkapszulába zárt minitörténelem. – Akkoriban mindez nem számított. Van egy kultikus fényképem 1980-ból. A Fővárosi Művelődési Házban (FMH) tartott Hobo Blues Band-koncerten megjelent Allen Ginsberg, a majdani MDF-alapító Csoóri Sándor, valamint a később az SZDSZ-hez csatlakozó Eörsi István, ők vannak a képen. Egyébként most, amikor szóba került, hogy az Eörsi István-anyagot Ascher esetleg újra megrendezhetné, Vidnyánszkynak nem volt ellene kifogása.”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Hajdú-Bihari Napló, 1983.03.31. Szabad szombat az IPK-ban
    • Kisalföld, 1983.04.21. (93.szám) Monodráma – Hobó módra
    • Észak-Magyarország, 1983.04.23. (95.szám) Földes-óra
    • youtube.com, 2025.01.31. Növekszik a csapat 1. UTAZÁS – Márta István / Eörsi István / Hobo. Eörsi István megzenésített versei: 1–13 rész. A videókat az Eörsi István / Dokumentumok/ Hangtár résznél a TARTALOM ikonra kattintva a cikk végén található linken elérheti.

  • 2020.01.03. Népszava, Balogh Gyula: Erkölcsön és jogon túl

    Színikritika Kurt Weill, Bertolt Brecht: Koldusopera című darabjáról a Budaörsi Latinovits Színházban. Rendező: Fehér Balázs Benő, fordító: Eörsi István. Fotó: jelenet a darabból – Kurta Niké és Brasch Bence

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2020.01.09. (1–2.szám) 168 óra, D. Magyari Imre: Kezdettől fogva van bennem rezignáció
    Radnóti Sándor nem ír memoárt, de vannak történetei

    Beszélgetés Radnóti Sándorral Sosem fogok memoárt írni című, most megjelent kötete kapcsán, amelyben harminchat régi barátját, ismerősét idézi. Közülük csak Soros György az egyetlen élő szereplő. Eörsiről azt írta, hogy offenzív volt, harcias, s nem állt távol tőle, hogy megszégyenítse, akit opportunistának vagy gyávának tartott. Eörsi ’56-os története Gáli Józsefről, aki bár félt, nem szaladt el egy tűz alatt tartott területről. Az Eörsi-portréban többek közt ezt írta: „…az bizonyos, hogy a nyílt politikai ellenzékiség magatartásformájánál jóval szélesebb volt a független és erkölcsös szellemi magatartásformák lehetősége”.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Mozgó Világ, 2020.03.szám Almási Miklós: Halottak élén
    • Jelenkor, 2020.07–08.szám Havasréti József: Értelmiségiek. Radnóti Sándor: Sosem fogok memoárt írni

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.