EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.03. szám (szeptember) Rendszerváltó Archívum, Bakos István: Emlékeim a hőskorszakból
    Adalékok a lakiteleki sátor és az MDF történetéhez

    Részlet. Az 1988-as fórum résztvevői között volt Eörsi István.

    „Nagy jelentőségű volt az MDF jövője szempontjából az 1988 május közepén tartott fórum is, amelyen több mint hétszáz fős közönség részvételével a sajtóirányítás, a nyilvánosság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a demokratikus átmenet kérdéseit vitattuk meg, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Fidesz és a média képviselőivel együtt.” 

  • 2017.03.01. (3.szám) Havi Magyar Fórum, Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban IV.

    Illyés Gyula munkásságáról, az Egy mondat a zsarnokságról című verséről, elemzéseiről. Idézetek Vasy Géza könyvének Életrajzi vázlatából. Aczél Györggyel való kapcsolatáról, Sinkovics Imréről, Sütő Andrásról, József Attiláról. Eörsi Istvánról – írói életművéről, a Fejbólintók című versének idézése [Megjelent az Ütni az ördögöt című kötetében].

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfia – a kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványok résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 1954.01.24. Szabad Ifjúság, E.I.: Fejbólintók
    • index.hu, 2005.10.13. Index–MTI: Meghalt Eörsi István

  • 2017.03.11. Magyar Idők, Haiman Éva: Csodák ideje a Péterfyben
    Oláh Vilmos: Minden diktatúrát halálosan utáltam, legyen az zöld, barna vagy vörös

    Beszélgetés Oláh Vilmos sebésszel, akit 1957-ben megpróbáltak egy koncepciós perbe is belekeverni. Személyes benyomásai az ’56-os forradalomban meghatározó szerepet játszó Péterfy Sándor utcai Kórházzal kapcsolatban. Élményeit A forradalom kórháza című könyvében is megírta. Tóth Ilonával kapcsolatos emlékei.

    „Obersovszky Gyula, Eörsi István ott nyomtatták a röplapokat.”

  • 2017.03.11. Népszava, Pomogáts Béla: Ötvenhatról Szigligeten

    A szigligeti írók alkotóházának egykori mozgalmas életéről. Nemrég ismét ott járt Pomogáts a magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából rendezett konferencián. Beszámoló az ott történt eseményekről.

    „Egyszer szóba került, hogy ki mindenki volt börtönben vagy internálótáborban a korábbi évtizedekben – meglepően sokan számoltak be keserves tapasztalataikról. […] Én a szerény hat hónapos (a forradalom leverése utáni) internáltságommal csak a sor végén kullogtam, olyanok előztek meg, mint Donáth Ferenc (Nagy Imre egykori »vezérkarának« jeles tagja) vagy Eörsi István, aki később visszaemlékezéseiben is beszámolt a börtönben töltött évek keserveiről. […] Egyáltalán, mostanában nem ritkán tapasztalom azt, hogy 1956 emléke és öröksége a pártpolitikai és ideológiai háborúskodások áldozata lett (vagy lesz).”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2017.03.16. Népszava, B. Gy.: Radnóti Zsuzsa: „Szabad ember vagyok”

    Beszélgetés az első Kossuth-díjas színházi dramaturggal, Radnóti Zsuzsával. Eörsi István említése. Fotó

  • 2017.03.21. Népszava, Fábri Ferenc: Felejtés és ’56

    Olvasói levél a Fidesz 56-os „környezet- és tudatszennyező” plakátjairól.

    „Nem felejtkezhetünk el Donáth Ferencről, Mérei Ferencről, Eörsi Istvánról, Kopácsi Sándorról, Tildy Zoltánról, Vásárhelyi Miklósról, Jánosi Ferencről, mindazokról, akik hosszú börtönnel fizettek a kommunizmus, az orosz megszállók elleni bátor fellépésükért. Fideszes urak! Vajon ti tényleg elfelejtkeztetek róluk vagy csak megint átírjátok a történelmet?”

  • 2017.03.24. Magyar Nemzet, Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval

    A tizenegyedik DESZKA fesztiválról, amely a kortárs magyar drámákért jött létre.

    „A sokszínű, kifejezetten igényes válogatás ezúttal elsősorban ötvenhat emlékezete (Emlékezés a régi szép időkre, Pali, Hubertusz) és a besúgók, hatalmi zsarolások témája köré szerveződött…”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2017.03.24. Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval
    • Alföld, 2017.07.szám Nánay István: Múltfaggatás 


  • 2017.03.szám (szeptember) Rendszerváltó archívum, Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon
    A lakiteleki találkozó előtörténetének néhány legendájáról

    Részlet. Csurka – Beszélő – Társadalmi szerződés – Aczél György.

    „Közismert volt, hogy Aczél rendszeresen találkozott Illyés Gyulával, a nemzeti demokraták szellemi vezetőjével, ám Illyés halála után már nem tudott vagy nem akart hasonló kapcsolatot ápolni a nemzeti demokraták új nemzedékével, Csoórival, Csurkával, Fekete Gyulával, Mészöly Miklóssal. Ezzel szemben a polgári radikális csoport reprezentánsai, Konrád György, Eörsi István és a »kiskatonák«, Kenedi János, Kis János számíthattak érdeklődésére, figyelemmel kísérte tevékenységüket, és a háttérben sokszor elsimította a körülöttük kialakult botrányokat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1992.10.24. Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában 

  • 2017.03.szám Ellenfény, Kondorosi Zoltán: „Szélcsendes öt perc a történelemben”
    Fényváltások: A Kaukázusi krétakör

    Bertolt Brecht Kaukázusi krétakör című darabja eddigi magyar színpadi történetének összefoglalása.

    „Két év múlva, 1992-ben Babarczy László Kaposvárott rendezte meg az előadást. Ehhez készült Eörsi István fordítása. (»Eörsi István fordítása Garai Gáborénál autentikusabb, nyelve nyersebb és színpadibb«) – jegyzi meg egy korabeli kritika, amely szerint »a Brecht-példázat«, illetve a Babarczy rendezte előadás »arra világít rá, hogy jog és erkölcs konfliktusa ma is feloldhatatlan. A megszenvedett sors és a felelősségtudattal és áldozatvállalással hitelesített emberi kapcsolat a rendiséget preferáló ideologikus hatalom szemében ma sem ér fel egy jó pedigrével.«”

    Előzmény:

    • Színház, 1993.02.szám P. Müller Péter: Kaukázusi krétapor. BRECHT: A KAUKÁZUSI

  • 2017.03.szám Kortárs, Márkus Béla: „...összefog a hazugság a múló idővel”
    1956 irodalmi lenyomata a rendszerváltás előtt

    „Pomogáts Béla, aki 1991-ben Medvigy Endrével költői antológiát állított össze Ezerkilencszázötvenhat, te csillag címmel, a »Mikor a rózsák nyílni kezdtek« című, Vas István költeményét idéző, már hivatkozott tanulmánya egyik fejezetében – Versekben élő forradalom – állítja: a hatvanas évek közepétől a nyolcvanasok végéig igazából nem az elbeszélő próza, hanem a költészet tartotta fenn a maga metaforikus nyelvén a magyar forradalom emlékezetét. A hazaiak közül Eörsi István, Tornai József, Kalász Márton, Obersovszky Gyula, Ágh István, Bella István, Szepesi Attila, Utassy József, Nagy László, Nagy Gáspár és Petri György nevét sorolja, az utóbbi három költő verseinek néhány sort szentelve.”

    Alcímek: „MEGTAGADJUK AZ ISTENT ÉS MAGUNK!” „...AZ ÚGYNEVEZETT »KÉNYES« KÉRDÉSEK” „A TÖRTÉNELMI MOZGÁSIRÁNYOK ÉRZÉKELTETÉSE” „...A MUNKÁSOSZTÁLY VILÁGNÉZETÉNEK TALAJÁRÓL” „...AZ IGAZSÁGOT ÖSSZE AKARNÁM SZEDNI” „ÚJ TEHETETLENSÉG DÜHÉVEL”.

    A kötetben Eörsi István: A kérdés és a Ma húsz éve című versei jelentek meg.

    • Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.30. zágoni: EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG

  • 2017.04.08. Magyar Idők, Ablonczy László: Az Uborkafa lázadói
    MAGYAR JÁTÉKSZÍN – Változatok a cenzúrára 1945 után

    Példák a színházakat ért cenzúrára. A Karnyóné Nemzeti Színházbeli története. A Szent Johanna és Major Tamás. Bánffy Miklós A Nagyúr című Attila-drámája. Márai Sándort, Németh Lászlót, Zilahy Lajost sem vette fel a repertoárba Major. Eörsi István említése.

    Fotó: Békekölcsönjegyzés a Nemzeti Színházban 1950-ben. Az asztalnál Major Tamás igazgató, mögötte Ruttkai Éva (gyöngysorral), az első sorban a második Ferrari Violetta.

  • 2017.04.25. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza

    A választási rendszer megváltoztatásának szükségessége. Eörsi István A lábtörlő dala című versének idézése.

    „Csak született vesztes kér lapot hamiskártyástól. Szinte kihallani a lábtörlő vágyakozását: Töröld belém a lábad / töröld belém a lábad / úgy sóvárgok utánad / töröld belém a lábad! Ámde Eörsi István e halhatatlan sorokat 1966-ban, Kádár és Brezsnyev élete delén vetette papírra. Azóta egy pártállam kimúlt, és itt az új, miközben zeng a mai pesti srácok rigmusa: (»kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor hülye fasz«). Ezek szavazatát a mai pártok nem kapják, hiába álmodoznak.”

    • A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1967. 22.szám eörsi istván versei
    • Kincskereső, 1997.01.01. (1–2.szám) Eörsi István versei


  • 2017.05.05. (18.szám) Szabad Föld, Borzák Tibor: Hóhér lett a mészárosból

    Beszélgetés dr. Tamáska Péter börtönológussal pályája kezdetéről, börtönkönyveiről, a börtönök átalakulásáról, az 1950–60-as évek besúgói világáról. A millenniumi idők hóhérjáról, Bali Mihályról. Egy sporttörténeti titokról. Következő könyves tervéről. Fotók

    „Tehát már 1987–88-ban fellapozhattam Bibó István, Háy Gyula, Déry Tibor, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Göncz Árpád és a többi, Nosztrán őrzött politikai fogoly dossziéit. […] Eörsi István – akit 1956 decemberében nyolc év börtönre ítéltek, de 1960 augusztusában amnesztiát kapott – a börtönben színdarabot rendezett, s bevonták az analfabéták tanításába is. Amikor roma tanítványaitól megkérdezte, miért nem haladnak a betűvetés tudományával, egyikük azt válaszolta: tudja, tanár úr, az ítéletnél az írástudatlanság enyhítő körülménynek számít.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Trianoni Szemle, 2013.07.01. (2.szám) Heinrich Tamáska Péter: A Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága a diktatúra kiépítése és a megtorlások idején (1952–1963)

  • 2017.05.16. Heti Világgazdaság (online kiadás), Tokfalvi Elek: Pihenő a Gösserben

    „Mi szükség volt arra, hogy a TASZ, tiszta szívének és tiszta pólóinak erejében bízva meghívja kávézni a szerinte félős »Zsoltit«, hátha sikerül felszínre hozni a lelkében lappangó jóságot? […] A publicista minden mocsokfröccsentésére és élvezkedő tabuszegésére az a válasz, hogy az ellenoldalon valaki, valahol, egy, öt, tíz, tizenöt éve milyen nagyjából hasonlót mondott. Mindegy, hogy az illető halott (mint a Gösser sörözőben szóba hozott Eörsi István, akinek ez a publicista szellemi és erkölcsi értelemben a cipőfűzőjét nem köthetné meg), mindegy, hogy nem sajtótermékben, hanem a sokkal kevesebbek által és véletleszerűen olvasott közösségi médiában mondták (mint a 24.hu két munkatársa, akiket a publicista május 9-én még feltétlenül meg akart hívni, aztán hat nap múlva egyiküknek már a nevére sem emlékezett, ennyire sokkolta a támadás) – a dolog föl van jegyezve, és bármikor előkapható, elő is kapják, amikor kell.” Fotó

  • 2017.05.20. huppa.hu, Rezeda: Rezeda Világa: Derű és Szabadság

    Orbán Viktor Kínába látogatásáról.

    „Sok mindent lehetne mesélni a szabadságról még, én beérem a drága Eörsi Pista – akivel nagyokat lehetett unikumozni itt, Szombathelyen – két sorával: »Vedd példának a madarat, / Olyan szabad, hogy visszaszáll. / Ki messze megy az itt marad. / Ki itt marad az messze jár.« De ilyenekhez miniszterelnök úrnak lövése sincsen magunk közt szólván.”

  • 2017.05.27. Magyar Nemzet, Lázár Fruzsina: „Hittem benne, hogy lesz egy új világ, egy jó világ”
    Márványi Judit a költészet erejéről, a feldolgozhatatlan veszteségekről, a kommunizmusba vetett hitről

    Beszélgetés Márványi Judittal, aki a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó lektoraként Füst Milán, Mándy Iván, Eörsi István műveit szerkesztette, aki miatt megrovást is kapott. 1968-tól a Szépirodalmi Kiadónál dolgozott.

    „– Eörsit ’56 után évekre lecsukták, politikailag természetesen problémásnak számított. A kérdés című verse, amely a börtönben játszódik, kiverte a biztosítékot a kulturális vezetésnél. A kötetet, a Huligán Antigonét, amelyet én szerkesztettem, bezúzták, elég nagy cirkusz volt belőle. Évek múlva csendben mégis megjelent.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 2017.05.szám Műút, Bujdos Attila: Jó emberek

    Színikritika Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című darabról. Fordította: Eörsi István, rendező: Szőcs Artur. A Miskolci Nemzeti Színház előadása a Játékszínben. Fotók

  • 2017.05.szám Tiszatáj, Soltész Márton: A „magyar Provence” kettős öröksége
    KÖZELÍTÉSEK A CSOÓRI–KIRÁLY-VONALHOZ

    Az irodalomtörténeti tanulmány a Kádár-korszak bonyolult szellemi-politikai törésvonalait elemzi, különös figyelmet fordítva Csoóri Sándor és Király István ambivalens kapcsolatára. A „magyar Provence” metafora mentén a szerző bemutatja, hogy a hivatalos kultúrpolitika és a népi-nemzeti ellenzék között eszmei átfedések és párbeszéd létezett. A Nappali hold körüli vitákról.

    „A Nappali hold ügyében Csoórit följelentő Csalog, akit aztán Pető Iván a cigányprogram miatt elsőként üldöz ki az (egykor általa kezdeményezett) SZDSZ-ből; az Antall–Csoóri-kötélhúzástól hangos MDF helyett az SZDSZ-hez csatlakozó, mert valódi – locke-i, montesquieu-i, Stuart Mill-i – szabadelvűségről álmodó Bertha Zoli, akit még barátja, Görömbei András is félreért, s akit frakciótársa, Eörsi István köszönésre sem méltat a parlament üléstermében; a Nagy Imre újratemetése felett hőbörgő, ’56-ot utolsó leheletéig ellenforradalomként aposztrofáló Király István – aki évtizedeken át hordozza lelkében a magyarság és a világszocializmus iránti elkötelezettség kettős béklyóját…”

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: NAPPALI HOLD.

  • 2017.06.01. (6.szám) Magyar Napló, Boga Bálint: Dedikálási emlékeim

    Elmélkedés a dedikálásról és emlékezés azokra a dedikálásokra, melyeket ő kapott. Részlet a cikkből.

    „A régmúltból Eörsi István alakját emelem ki, talán a legrégibb írói emlékem hozzá kötődik. Egyetemi tanulmányai után 1954-ben abba a gimnáziumba jött tanítani, ahol én tanultam (Árpád Gimnázium), ő lett az irodalmi szakkör vezetője, ő bírálta első verseimet. 1956-os szerepléséért több évig börtönben ült, utána többször találkoztunk, emlékeztünk a közös gimnáziumi évekre. Emlékezés a régi szép időkre című – jelentős részben a börtönéveiről szóló – kötetét ezekkel a szavakkal dedikálta: »A cím jegyében« – és nyilat rajzolt a cím irányába.”

  • 2017.06.22. (25.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.06.szám Jelenkor, Vilmos Eszter: A Közép-Kelet Európát jelentő deszkák
    Deszka fesztivál, 2017

    A tizenegyedik DESZKA fesztiválról, amely a kortárs magyar drámákért jött létre.

    „A sokszínű, kifejezetten igényes válogatás ezúttal elsősorban ötvenhat emlékezete (Emlékezés a régi szép időkre, Pali, Hubertusz) és a besúgók, hatalmi zsarolások témája köré szerveződött…”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2017.03.24. Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval
    • Alföld, 2017.07.szám Nánay István: Múltfaggatás 


  • 2017.06.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

    Esszé. A visszautasított kéziratok és a sajtószabadság. A cikk alcímei: A szabadság nem a szabadsággal kezdődik – A sajtószabadság formális – A sajtószabadság hírnöke: Rákosi Mátyás – Főcenzor voltam – A sajtószabadság: a kártékonyság szabadsága – A sajtószabadságban eltorzul a valóság – Lenin igazsága – Az állam ront vagy javít vagy henyél.

    „Ennek jele a cenzúra fogalmának kiterjesztése. Nem akárki, hanem egy hétpróbás, kiváló szabadságharcos, Eörsi István írta: »A nyugati, polgári cenzúra ravaszabb a nálunk ismertnél. Az író olykor észre sem veszi. Csak egy kicsit derűsebbre kell formálnia valamely darab utolsó jelenetét, különben esetleg nem találnak intendánst vagy producert.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.04.24. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás
    • Tallózó, 1990.05.04. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása. Beszélgetés Eörsi Istvánnal

  • 2017.06.szám Színház, Zappe László: Legalább egy felfedezés
    Jelentés a Deszkáról

    A Deszka színházi fesztiválról. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című „bötönkönyvéből” Bagossy László és Ari-Nagy Barbara készített „börtönmonológot”. Fotók

    „Eörsi műve persze minden dokumentumjellege és -értéke mellett is írói alkotás. Ezt a szerző nem is próbálja rejtegetni, sőt több alkalommal is fölhívja rá a nézők figyelmét. Nemcsak megemlíti olykor írói, költői mivoltát, maró öniróniával idézi verseit az ötvenes évek elejéről, lelkes kommunista korszakából, de egyszer át is siklatja az elbeszélést egyik későbbi drámájának jelenetébe.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2016.10.28. Emlékezés a régi szép időkre
    • Színház, 2016.12.szám Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    • Színház, 2017.10.szám Színikritikusok díja 2016/2017
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2017.07–08.szám Kalligram, Bán Zoltán András: NOÉ VENDÉGLŐJE
    ÉL... A K..Á.Y !!!
    A 34. SZÁMLA

    Esszé. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.