EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.11.01. (11.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Lukácsy András: Egy mártír utóélete

    Tárca ötvenhat egyik legtragikusabb hőséről, Angyal Istvánról.

    „Amikor Angyal a végrendeletét rögzítette, és börtöntársának, Eörsi Istvánnak eljuttatta, annak hangneme még mindig nyugodt volt. Megjelölte, hogy milyen emléket állítsanak majd a mártíroknak. Az ötvenhatosok újratemetésének szertartásán az volt a legmegrázóbb motívum, amikor a két színész ellenálló, Darvas és Mensáros tárgyilagos hangon sorolta a mártírok nevét, foglalkozását és életkorát. Őt már akkor a fegyveres ellenállók élén említették.”

  • 2016.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Zentai Péter László: A piros pulóver

    Novella. A Kijevben, majd Leningrádban töltött utolsó egyetemi évéről. A Könyvvilág főszerkesztőjeként Varsóba utazott 1985-ben egy konferenciára. A Könyvvilág akkori jelentőségéről, népszerűségéről. Eörsi István is a műfordítói rovatban kaphatott nyilvánosságot. 

  • 2016.11.03. (44.szám) 168 óra, Ferencz Zsuzsa: Pista elmeséli

    Az Örkény Színház stúdiójában október 21-én bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve dramatizált, monologizált változatát Znamenák István előadásában. Eörsi vigyora. A szerkesztők: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, a rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, Herczog Noémi: A mítoszleszámoló
    (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, Örkény Színház)

    Színikritika. Rendező: Polgár Csaba. Eörsi Istvánt Znamenák István formálja meg. A színház ötvenhat-előadása Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című önéletrajzi kötetéből készült. 

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2019.06.szám Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben 


  • 2016.11.04. Fejér Megyei Hírlap, (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    A történelmi félmúlt emberi viszonyai ma is érvényesek

    „Nagy sikerrel mutatta be a MASZK társulata Eörsi István: A kihallgatás című drámáját az 1956-os emlékhét színházi estjén. A darabot Tóth Andrea rendezte.” Fotók

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2016.11.05. Magyar Idők, Szilléry Éva: Földes László: A gulag virágai – a túlélés dalai

    Földes László Hobó A gulag virágai című darab sajtótájékoztatója. Fotó

    „Magyar művek is megszólalnak a darabban: Karig Sára verseiből és Eörsi István szövegeiből éppúgy építkezett a szerző, mint Szolzsenyicin írásaiból és Salamov elbeszéléseiből, vagyis a téma megkerülhetetlen, örök érvényű műveiből.”

  • 2016.11.10. librarius.hu, Fazekas Zsuzsa: Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve alapján az Örkény színház előadása. Rendező: Polgár Csaba.

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, aki a darabban Eörsit alakítja. Milyennek ismerte Eörsit?

    "Egy interjúban egyszer egy kora reggelen neki szegezték, hogy: Magáról azt mondják, hogy maga a baloldal Csurkája. És az Eörsi erre nem hogy megsértődne, szó nincs ilyesmiről. Rögtön azt mondja, hogy nagyon megtisztelő, Csurka István csodálatos drámaíró, de azért lehetetlen, hogy én Csurka lennék, mert van közöttünk egy alapvető különbség. Ő azt mondja, hogy minden meg fog változni, ha majd az övék lesz minden hatalom. Én nemcsak a teljes hatalmat nem akarom, de egyáltalán semmilyen hatalmat nem akarok. Miközben nem bántott ő senkit, aközben tényleg sok mindenki megbántódott, egyszerűen csak mert mindig kimondta, amit gondolt."

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: A történelem kufárjai

    1998-ban, az első Fidesz-kormány hatalomra kerülését követően, az akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedő üzletasszony egyik első botrányt kiváltó lépése az volt, hogy a kormány megvonta az állami támogatás nagy részét a XX. századi történelem kutatásával foglalkozó két legszínvonalasabb tudományos intézménytől; az 56-os és a Politikatörténeti Intézettől. Az eredetileg a két intézet támogatására szánt összeget az akkor létrehozott, Schmidt Mária által irányított, XX. Századi Intézet alapítására csoportosította át a kormány. Az Eörsi István kontra Schmidt Mária-per felidézése.

    „Az ítélethirdetés óta több mint egy évtized telt el, perújrafelvételre természetesen nincs lehetőség, így csupán a tudásnak, az erkölcsnek és a jó ízlésnek tehetek panaszt, amikor kísérletet teszek annak igazolására, hogy az elmúlt évtized történései nemhogy cáfolták, hanem sokszorosan igazolták a 2005-ben meghalt író állításait.”

  • 2016.12.01. (48.szám) 168 óra, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák
    2016.12.05. 168ora.hu, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák, Márai és Eörsi

    2 egyszemélyes darab színikritikája.

    Hegedűs D. Géza Hallgatni akartam című Márai-estjéről a Vígszínházban. 1938. március 12., az Anschluss napja. Párhuzamosságok a jelennel. A rendező: Marton László.

    Znemanák István monológja az Örkény Színház stúdiójában Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójából. Znamenák nem utánozza Eörsit, hanem gesztusaival megidézi. A rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.12.05. Népszava, Balogh Gyula: Kíméletlenül szarkasztikus börtönmonológ
    Eörsi István memoárját, amelyben 1956-os szerepét is felidézi, az Örkény Színház tűzte műsorára

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című műve a börtönéveit idézi fel. A darabban Eörsit Znamenák István alakítja. A rendező: Polgár Csaba. Fotó: Znamenák István

    „Eörsi István 1960-ban szabadult a börtönből, de a börtönmemoárját csak jóval később, 1986-ban kezdte el írni. Mint a rendszerváltáskor elmondta, nem halogathatta tovább, mert úgy érezte, az anyag kisiklik a kezéből. »A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük.« […] Azt sem titkolja el Eörsi, hogy ő bizony még a börtönévek alatt is kommunistának vallotta magát.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.

  • 2016.12.19. kreativ.hu, Bátorfy Attila: ˝Azt hittük, minden fasza lesz. Nem lett az.˝

    Részlet. Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjével.


    "Weyer Balázs és Kóczián Péter A Mérleg utca nyelve című cikksorozatban leírták, hogy Fodor Gábor 1993-ban még Fidesz tagként részt vett egy belsős SZDSZ-es találkozón, ahol eldöntötték, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje (Kuncze Gábor lett). A szabaddemokraták megsértődtek a cikksorozaton, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István elítélték Weyeréket, György Péter pedig védelmükbe vette őket."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1995.05.18. + 1995.05.25. + 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. E.I.: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A méreg foga
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

  • 2016.12.30. karpattur.karpatinfo.net, Hobo: A Gulag virágai - színházi előadás

    Földes László Hobo írásából és válogatásából készült előadás, A Gulag virágai a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az előadás ismertetője.

    Hobo: "Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során."

  • 2016.12.szám Színház, Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    56-os előadások a 60. évfordulón

    Az 1956-os forradalomról szóló előadásokról a politika tükrében. Fotók

    „A mezőny legszerethetőbb játékosa azonban Eörsi István, akivel az Örkény stúdiószínpadának előterében találkozunk, és már ő vezet be a nézőtérre. Az Emlékezés a régi szép időkre a börtönévek krónikája, és Polgár Csaba rendezése, valamint Znamenák István játéka méltó társa Eörsi lucidus szövegének (az író emlékiratai mellett egyéb írásait és interjúrészleteit is felhasználták). A heroikus tettek és az esendőség, a harsány humor és a kikerülhetetlen katarzis egymást feltételezik itt. A hithű kommunistából a rendszer áldozatává váló író története pont az a fajta narratíva, ami semmilyen politikai kánonba nem tudhatott belepasszolni. Ugyanez igaz Angyal Istvánra, aki megjárta Auschwitzot, kommunistaként küzdött októberben, majd 56-os tettei miatt kivégezték – Eörsi egyik nagy hőse éppen ő, a tőle olyannyira különböző barát, aki az életében együtt mutatta fel a XX. század magyar traumáit. Míg Eörsihez pont közvetlensége és hétköznapisága, addig Angyalhoz éppen rendkívülisége miatt lehet kapcsolódni.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • szinhaz.hu, 2016.10.28. Emlékezés a régi szép időkre
    • Színház, 2017.06.szám Zappe László: Legalább egy felfedezés
    • Színház, 2017.10.szám Színikritikusok díja 2016/2017
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Illyés Gyula a magyar írók egységéről a forradalomban

    Könyvkritika Illyés Gyula, Naplójegyzetek 1956-57. Atlantisz sorsára jutottunk című kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részt megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Pomogáts Béla: Búcsú a magyar forradalomtól
    — Az írószövetség 1956. decemberi közgyűlése —

    Elemzés. Eörsi István is az elítélt írók között volt. 

  • 2017.01.11. Magyar Szó, Anatómiai lecke
    Urbán András az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban rendez

    Az az újvidéki Szerb Nemzeti Színházban megkezdődtek az Anatómiai lecke című előadás olvasópróbái. Az előadás Danilo Kiš műve alapján készül.

    „Az Anatómiai leckét a pamflet világirodalom gyöngyszemeként is említették már, Eörsi István szerint Danilo Kiš egyik beszélgetésük alkalmával fő művének nevezte ezt az írását... »és én most, amióta elolvashattam, csatlakozom véleményéhez, kis módosítással: ez a legeredetibb műve, és a legtöbb gondolati izgalmat ez váltja ki, továbbá ez a legprofetikusabb alkotása. Minthogy eredendően nem művészi vállalkozás, hanem pamflet, esszé és vallomás, a Fövenyóra és a Borisz Davidovics világteremtő erejével természetesen vetekedhet.« – írta Eörsi István.”

  • 2017.01.13. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Fekete – vörös esztendő

    „Budapesten találkoztak 1957. január első napjaiban a bolgár, csehszlovák, román és szovjet pártfőnökök a magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány vezetőivel. Hivatalos közlemény szerint a magyarországi és a nemzetközi helyzetről tárgyaltak.”

    A „magyar kérdés” az ENSZ-ben. Az ezt követő napok, hónapok, a politikai változások, a büntető perek, Kádár János beszéde május elsején, menedékjogot kérők Ausztriában. Eörsi István büntetőperének említése.

  • 2017.01.szám Színház, Proics Lilla: A valós színészi pozíció
    Interjú Urbanovits Krisztával

    Beszélgetés a K. V. Társulat egyik alapítójával, Urbanovits Krisztával a függetlenségről, arról a színházcsinálói útról, amelynek meghatározó szakasza volt a kaposvári Csiky Gergely Színház. Milyen volt Ascher kaposvári rendezéseiben dolgozni? Babarczy másfajta munkamódszeréről: „…ő afféle kiképzőtiszt volt, miután azonban lekottázta az előadást, hagyta, hogy szabadon dolgozzunk, és örült, ha ezekben a helyzetekben kerestük magunkat…”. Miért jött el Kaposvárról? Rusznyák Gáborról, Mohácsi Jánosról, mélyrepüléséről, a K. V. Társulat létrehozásáról, saját véleménye vállalásáról a közéleti kérdésekbe. Fotó

    Eörsi Istvánról: „Mondanom sem kell, mennyire kedveltem, s azt hiszem, ő is bírt engem. Nyilván nem véletlenül jutott eszedbe: meghatározó alakja volt annak a kaposvári szellemiségnek, ami máig viszonyítási pont mindannyiunknak. Szerette megpiszkálni a dolgokat, szellemesen, kíméletlen humorral. Gyakran vitázott a többségében inkább baloldali, liberális szemléletű társulat politikai, világnézeti szempontból másként gondolkodó tagjaival, amiből annak ellenére sem volt soha kellemetlen konfliktus, hogy igencsak maliciózus tudott lenni. Nem félt, és nem lehetett megijeszteni sem – ez is a függetlenségéhez tartozott.”

  • 2017.02.01. (2.szám) Havi Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    Soros Györgyről, Eörsiről, Lukács Györgyről.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.02.01. (6.szám) Nemzeti, Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    NÉZŐPONTOK

    Színikritika a Nemzeti Színház Gulag virágai című Hobo-darabról, melynek rendezője Vidnyánszky Attila.

    „Vajon milyen beszédmód, milyen megközelítés lehet hiteles a Gulag kapcsán? Egy történet? Egy tragikus sors? Egy túlélő? Egyszerűbb megoldás: montázs a Gulaggal kapcsolatos írásokból. Eörsi István, Karig Sára, Vaszilij Grosszman, Variam Salamon, Viszockij... Ahogy azt egy irodalmi színpad tenné, az idézetek után bemondva a szerzőt.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.06.01. (9.szám) Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, zsiv, bugyet zsitty
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2017.02.01. (6.szám) Nemzeti, Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, bugyet zsitty
    A GULAG VIRÁGAI

    Színikritika a Nemzeti Színház Gulag virágai című Hobo-darabról, melynek rendezője Vidnyánszky Attila. A gulágok bűneiről. József Attila fájdalmáról, amiért nem hívták meg a Szovjet Írók Első Kongresszusára 1934-ben. Sztálinról és Leninről. Fotó: jelenet a darabból.

    „A korabeli dokumentumok, Rózsás János visszaemlékezései és mozgalmi dalok részletei melletti Gulag virágai Majakovszkij, Oszip Mandelstam, Eörsi István, Karig Sára, Vlagyimir Viszockij verseire alapoz. És Vaszil Sztusz táborból kicsempészett műveire.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.06.01. (9.szám) Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2017.02.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Murányi Gábor: Meghalt Horváth Dávid fotóművész

    Részlet. Eörsi István említése. Fotók

  • 2017.02.25. fedor.blog.hu, Fedor: Beszélő idézet Orbán mögött

    A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Orbán Viktor beszédet mondott, mögötte a felirat: "Hol sírjaik homorultak". (Fotó)


    "Valóban Petőfi parafrázisról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először." Hosszas idézet a cikkből.


    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám és Beszélő, 2005. 11.szám (Folyóirat – november) E.I.: Halottak napján


    Reagálás:

    • ma.hu, 2017.02.28. ma.hu: Nagy botrányt kavart a közösségi média oldalain az idézet


  • 2017.02.27. Népszava, fedor.blog.hu: Beszélő-idézet Orbán mögött

    Idézetek Orbán Viktor – Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján elmondott – beszédéből. A lap a fedor.blog.hu-n találta az írást.

    „»Hol sírjaik homorultak…« […] Valóban Petőfi parafrázisáról van szó, amely keserű leírása a parcella nyolcvanas évekbeli állapotának. A mondat ugyanis Eörsi István egyik írásából származik, amely a Szamizdat Beszélő egyik 1985-ös számában jelent meg először.”

    • Az Eörsi-szövegben így áll a mondat: „»Hol sírjaik homorulnak« – mondja Sándor, szívem összeszorul, vékony földréteget hintettek rájuk, még az ásónyomot sem tüntették el…”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1985/3.) 1985.15.szám E.I.: Halottak napján
    • Beszélő, (Folyóirat – november) 2005. 11.szám E.I.: Halottak napján
    • gepnarancs.hu, 2013.10.22. Gusztos István: Elzabrált ország, elzabrált ünnepek

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.