EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.12.01. (4.szám) Parnasszus, Petőcz András: A Jelenlét a ’80-as évek elején

    1980 a változás éve. A Mozgó Világ sorozata korszakváltás volt. A hivatalos engedély nélküli összejövetelek, a „hétfői szeminárium”, a „repülő egyetem”, a szamizdat-mozgalom. A Beszélő illegális készítése és terjesztése. A jugoszláviai Újvidéken megjelenő Új Symposion című lap, a párizsi Magyar Műhely című folyóirat. A Fidesz mint politikai alternatíva. Az európai békemozgalmak megerősödése és hazai lenyomata. A Jelenlét című folyóirat születésének körülményei, Diószegi István, Király István, Koczás Sándor és Csűrös Miklós szerepe. Szerzőgárdájukról. A lap legutolsó, 37. száma 2003 márciusában látott napvilágot.

    „És nagy szenzáció volt Allen Ginsberg verseinek a megjelenése is — Eörsi István fordításában —, olyan versek voltak ezek is, amelyeket a hivatalos folyóiratok nem mertek vállalni.”

    • Az Allen Ginsberg: Halál van Gogh fülére! című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Jelenlét (Budapest), 1983.13.szám Allen Ginsberg
    • Szombat, 1998.06.01. T. E.: Harc az istennel 

  • 2017.12.04. 24.hu, Bihari Dániel: Magyar nők tüntettek: zokogott mindenki a Hősök terén

    1956. december 4-én a budapesti Hősök terén csendes, békés tüntetést tartottak a budapesti nők. Az események leírása, idézetek a röplapokból. Másnap az újvidéki Magyar Szó is beszámolt a tüntetésről. Idézetek a lapból.


    Eörsi László: "Nincs tudomásunk komolyabb atrocitásról a hatalom részéről, ekkor még jellemzően nem tudták, mit és hogyan csináljanak, nőkkel szemben pedig egyébként is óvakodtak az erőszaktól. Megelégedtek annyival, hogy vaskos fenyegetéseket tartalmazó szórólapokat szórtak szét a felvonuló lányok és asszonyok között – mondja a történész. Illetve az esemény szervezésében fontos szerepet játszó Eörsi István írt egy verset arról, ahogy egy szovjet katona puskatussal durván meglökött egy idős asszonyt. A címe Nincs anyád, de a szerző soha nem publikálta."

    Fotók a tüntetésről.

  • 2018.01–02. szám Criticai Lapok, D. Magyari Imre: „ÉN VAGYOK A HOBOLÓGIA ÁLLATORVOSI LOVA”
    Beszélgetés Hobóval 2017-ben

    „A legelső önálló estem anyagát Eörsi István műveiből állítottam össze 1983-ban, Ascher Tamás rendezte a Szkénében. A zenét Márta Pista írta.” Fotók.

  • 2018.01.08. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    Konrád György kivételezett személynek számított az Aczél irányította kulturális korszakban

    Konrád György és Eörsi István a ZDF-ben. Az 1990-es taxisblokádról, az 1994-es választások utáni MSZP–SZDSZ-koalícióról, a Fidesz fordulatáról, az Orbán Viktor elleni támadásokról, az 1992. október 23-i ünnepségről, amelyen kifütyülték Göncz Árpádot.

    „Nem sokkal a sajnálatos »esemény« után szerepelt a német tv-stúdióban Eörsi István és Konrád György. Nem érdemes hosszan idézni a megszerkesztett mószerolást. Elegendő volt, hogy – az 1957-ben börtönre ítélt – Eörsi azt találta mondani, hogy »a reálkommunisták, akik nem is voltak igazi kommunisták, legnagyobb bűne az volt, hogy nem pusztították el egészen a régi társadalmi rendszer bűnöseit«. Huh! Jegyzeteljük csak meg ezt a szöveget! A rendszerváltás óta balliberálissá lőn Eörsi (régi nevén: Schleiffer Ede) 1953-ban olyan gyászverset költött Sztálin elvtárs halála alkalmából, hogy nem győzték feltörölni a könnytócsákat a Központi Bizottságban. Idős korában az új – demokratikus – Magyarországban nemigen találta a helyét, vagdalkozott a Népszava hasábjain, amíg végül elfogyott körülötte a régi levegő, 2005-ben halt meg.”

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin
    • Magyar Narancs, 1994.01.13. (1–2.szám) E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.23. Munkatárs: Rágalom riport megrendelésre (és az itt felsorolt cikkek)
    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Pesti Hírlap, 1994.01.19. Balaskó Jenő: Primőr. Egy magyar vizsla vadászataiból
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Vezér Erzsébet: Memóriatorna 
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. (3.szám) Ludwig Emil; Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014. (június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.24. Ludwig Emil: A levadászás módszertanai
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot, illetve az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2018.01.10. Szombat, Pályi Márk: A püspök madarai

    Gáli József A püspök madarai című könyvéről, életéről, pályájáról.

    „Hol van még egy könyv, amelyből nem csak az válik kitapinthatóvá, hogy Angyalnak, Gálinak és harmadik huncut szabadságharcos barátjuknak, Eörsi Istvánnak mennyire hasonló észjárása és szavajárása volt, hanem még Angyal szerelmi életét is páratlan történelmi hitelességgel követhetjük nyomon?”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Gáli nevét.

  • 2018.01.19. Magyar Hírlap, Lovas István: Itt diktatúra?

    Nyílt levél Kasza („László”) Leventének, volt SZER-es kollégájának egy Népszavában megjelent interjújával kapcsolatban, amelyben végleg elköszönt. Kasza a jogállamiságot, a sajtószabadságot és a többpártrendszert hiányolta. „Ez Orbán Viktor diktatúrája.” Gulyás Márton, Bencsik András esetével és a bíróságok ítéleteivel igyekszik cáfolni állításait. A sajtó helyzetéről. Bujtás Pál – egykori SZER-es kollégája – „Irány a zátony – így rádióztunk Münchenben” című könyvéről, akit a kötet megjelenése után holtan találtak lakásán. Könyvében a magyar osztály kettészakadásának okairól írt, és Kaszát negatív színben tüntette fel.

    „Szalay Tamást idézi, így: »Látván a nyüzsgő Lángh–Solt–TGM–Eörsi-Hamburger–Konrád-féle rikácsoló hangadókat, Tamás ezt mondta, igencsak kétségbeesetten. – De hiszen most begyűrűztek ide mindazok, akik elől valaha elmenekültem Magyarországról.« (Lángh Júlia Konrád György volt felesége.)”

    Előzmény:

    • Népszava, 2018.01.17. Zoltai Ákos: „Diktatúra. Ennyire egyszerű” – Nincs a rendszerükben

  • 2018.01.24. Magyar Hírlap, Ludwig Emil: A levadászás módszertanai

    Konrád György Orbán Viktort Ceausescu sorsával fenyegette. Felidézi Konrád és Eörsi ZDF-es nyilatkozatát.

    „A heteken át gyűrűző sajtóvisszhangban még az akkor SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Tamás Gáspár Miklós is így vélekedett: »Azt gondolom, Eörsi csakugyan védhetetlen dolgokat mondott. (...) azzal, hogy négy évtizedes uralmuk alatt a kommunisták nem semmisítették meg a jobboldali politikai tradíciót.« (Népszabadság, 1994. január 29).”

    [A cikkben megjelölt forrásnál (Népszabadság, 1994. január 29.) nem találtam TGM cikket.]

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága
    • Népszabadság, 1994.01.29. Balogh Ernő – Pogonyi Lajos: Búcsú a politikától

    Kapcsolódó cikkek:

    • Pesti Hírlap, 1993.12.28. Ludwig Emil: A reálkommunisták felületes kegyelméből
    • Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1994.01.19. Otromba választási kampány előfutára?
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Vezér Erzsébet: Memóriatorna
    • Pesti Hírlap, 1994.01.20. Ludwig Emil: Az Eörsi-teória, avagy drámaíró szerepzavarban
    • Magyar Narancs, 1994.01.20. Ludwig Emil – Eörsi István: Tisztelt Főszerkesztő Úr!
    • Pesti Hírlap, 1994.02.02. Ludwig Emil: Adalékok egy csőcselékszakértő karrierjéhez. Báder Katalin (Lovas István): Az ávós újságírás
    • (Veszprémi) Napló, 1994.09.05. Kommunistákról mondják
    • Ez a Hét, 1997.11.28. (48.szám) Kiss István: Magabiztosság vagy kapkodás?
    • Magyar Nemzet, 2005.03.31. Lovas István: Mit üzen Micklethwait és Wooldridge a magyar jobboldalnak?
    • nepszava.com (Amerikai Népszava), 2011.01.08. Bayer Zsolt megint fröcsögött és bakot lőtt
    • Magyar Nemzet, 2011.02.14. Tóth Gy. László: Nincs új a nap alatt – kommentár nélkül
    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • Átalvető, 2014.(június) Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban
    • Magyar Hírlap, 2018.01.08. Ludwig Emil: Kommunisták kegyelme
    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2018.01.26. nepszava.hu, Rab László: Tengerész Muki útja a titkos múlton át a pártállami sajtóig

    Viták a horthyzmusról. Mire használta a politika Magyarországon a tisztázatlan, kibeszéletlen és feltáratlan múltat. Horthy Miklóst 1993. szeptember 4-i újratemetése Kenderesen. Bächer Iván beszámolója az eseményről. Lista a megjelent politikusokról. Eörsi István Egy szatíra kudarca című írása a temetés előtt. Az ügynöklistákról, melyek zsarolásra jók. Fotók

    „…saját, Ballada című versét idézte. »A fehér ló már régóta csontváz, sörénye se farka nincs neki, lovasa rajta zörögve pompáz, csapkodják csontját érmei. Mostantól kezdve, akárcsak régen, megnyerünk minden háborút, Tengerész Muki trappol az égen, az övé minden víziút.« Eörsi publicisztikájának minden sora érvényes ma is. Az író (2004-ig SZDSZ-tag) azzal az »úttörő« javaslattal szállt szembe, miszerint Magyarország a második világháborúban igazságos harcot folytatott a bolsevizmus ellen.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1993.09.03. E.I.: Egy szatíra kudarca (és az itt felsoroltak)

  • 2018.02.szám Szcenárium, Regéczi Ildikó: Csehov drámái a magyar színpadon – különös tekintettel az Ivanov és a Cseresznyéskert előadásaira

    Tanulmány. Idézet Eörsi mondataiból. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1978.01.szám E.I.: Egy keserű kórkép dicsérete
    • Napjaink, 1978.02.szám Gyarmati Béla: Három Ivanov három színházból
    • Nagyvilág, 1978.06.szám Mihályi Gábor: Ivanov – vagy a tragikum visszavonása

  • 2018.03.10. Népszava, Bihari Tamás: Pléhkokárda

    Az 1981-es március 15-i ünnepségről. A Petőfi-szobornál a tüntetőknek egyenbőrkabátos, egyenpléhkokárdás rendőröknek kellett átadniuk a személyi igazolványukat, sok embert bezsuppoltak, bíróság elé állítottak. Néhányan előző este a Grinzingi borozóban gyűltek össze, ahol egy lány a ’72-es tüntetés utáni rendőri provokációkról számolt be. Sok diákot ki is csaptak a gimnáziumokból. A ’70-es években az Ifjú Gárda sorfala védte a fontos elvtársakat. A ’80-as évek második felében tojással dobálták meg Demszky Gábort. Fotó: Tüntetés a Petőfi-szobornál.

    „A legszebb március 15. számomra a ’89-es volt: felszabadult tömeg árasztotta el a szobor környékét és elhittük, ebben az országban is történhetnek csodák. Akkor volt alkalmam helyszíni riportot készíteni Eörsi Istvánnal. ’56 szellemének egyik legmakacsabb őrzője bizakodott, de nem osztotta lelkesedésünket. A kazetta ma is őrzi váteszi szavait a hatalomról és annak természetéről, legyen az bármilyen színű. Sajnos igaza lett: tényleg nincsenek csodák. A kokárdától elvette a kedvünket a Fidesz a 2002-es kampányban. Már évek óta nem szívesen tűzöm ki és idén is így lesz.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Kurír (reggeli kiadás), 1996.03.14. Bihari Tamás: Hét év nagy idő

  • 2018.03.13. szinhaz.org, A Cenci-ház
    ELŐSZÖR DOLGOZIK EGYÜTT ALFÖLDI RÓBERT ÉS A K2 SZÍNHÁZ

    Színikriktika a Stúdió K-ban előadott Shelley A Cenci-ház című drámájának bemutatójáról. Rendező: Alföldi Róbert. Fotók az előadásból.

    „Előadásukhoz az eredeti Shelley darabot Eörsi István fordításában használják, melyet Magyarországon eddig egyetlen egyszer láthatott a közönség az 1980-as évek elején.”

    • Shelley, Percy Bysshe: A Cenci-ház című kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításköteteknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab nevét.

  • 2018.03.17. ujegyenloseg.hu, Szalai Erzsébet: A rendszerváltás útelágazása: a Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988

    A Szabad Kezdeményezések Hálózatának felhívása 1988. március 17-én. A Szabad Kezdeményezések Hálózata kezdeti lépései, Eörsi István részvétele, a megalakulásuk után létrejött szervezetek, pártok (Fidesz, Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Történelmi Igazságtétel Bizottság). A Szabad Demokraták Szövetsége megalakulása.

  • 2018.03.szám Politikatudományi Szemle, Zsurzsán Anita: „LUKÁCS GYÖRGY KELL”

    Recenzió Böcskei Balázs [szerk.]: A forradalom végtelensége. Lukács György politika- és társadalomelmélete című kötetről.

    Intellektuális és politikai támadások Lukács ellen. Egy konzervatív napilap cikke szerint a Lukács-alapítvány működése törvénytelen. Vád a poroszlói események miatt.

    „A második nagy szerkezeti egységben 1956,1968 és 1989 eszmei háttere és a forradalmi élmény kerül előtérbe. Lukács nem csupán megalkotta a nagy forradalmak legjelentősebb elméleteit, hanem szemtanúja is volt a 20. század mindent felforgató eseményeinek. Weiss János tanulmánya éppen Lukács konkrét forradalom-élményéből és egyéni sorsából indul, Eörsi István Az interjú című drámájának sajátos elemzésén keresztül.”

    • Az Eörsi-kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2018.03.szám Színház, Török Ákos: A reménytelenség színháza
    A kaukázusi krétakör és az „Ahogytetszik” Miskolcon

    Színikritika a Miskolci Nemzeti Színházban (játékszín) bemutatott Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című előadásról. Fordító: Eörsi István – rendező: Szőcs Artur.

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2018.04.01. Magyar Nemzet Online (magyarnemzet.hu), Torkos Matild: Soros az USA kottájából játszva jótékonykodott nálunk is
    Soros György lépései mindig az Egyesült Államok érdekeit tükrözik

    Részlet.

    „Litván elsőként Eörsi István írót és a sikeres drámaírót, Csurka Istvánt ajánlotta. Eörsi nem sokkal később kapott is egy hosszabb New York-i ösztöndíjat, és ő volt az, aki aztán beajánlotta Sorosnak Bence Györgyöt, Kis Jánost, Kenedi Jánost.”

  • 2018.04.13. (15.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Nincs más út

    A Fidesz választási győzelméről az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Megfigyelési Missziójának vezetője, Douglas Wake jelentése szerint nem volt egyenlő a verseny a Fidesz médiatúlsúlya miatt. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a politikába beleszóló szervezeteket be kell zárni; a Stop Soros törvénycsomagjukról.

    „Eörsi István már nagy betegen, egy közös pervesztés után arra a kérdésre, hogy van-e ennek így értelme, azt írta sms-ben, mert számítógéphez már nem volt ereje odaülni: »Zoli, munkánk jellegéből adódik, hogy a praktikus eredmények nem befolyásolhatnak minket.«”

  • 2018.04.szám (december) Rendszerváltó Archívum, Dippold Pál: Hiteles főszereplők emlékeznek

    Dippold Pál összeállítása. Alexa Károly, Faggyas Sándor, Markovics Mara, Melocco Miklós, Szalai Attila és Tanos Miklós visszaemlékezései. Püski Sándor antiszemita tartalmú mondatairól.

    „Hogyan emlékeznek vissza a Hitel szerkesztői, szerzői három évtized távlatából a lap indulására, működésére, a legfontosabb eseményekre? Intézetünk külső munkatársa – egyben a Hitel korabeli egyik szerkesztője –, Dippold Pál a rendszerváltás sajtótörténetét elemző kutatásai során készített interjúkat a korszak fontos szereplőivel. Mostani összeállításunkban a Hitelre vonatkozó részeket közöljük. [A megszólalásokat a szerzők Hitelben korábban megjelent cikkeinek részleteivel színesítettük.]”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához tartozó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2018.04.szám Mozgó Világ, Turczi István: Ki messze megy
    Eörsi István, kettős szereposztásban

    Vers.

  • 2018.05.20. yuhar.hu, Eörsi István, Mileta Đonović
    Szép szó – Szabadkai Rádió, 1987. szeptember 13.

    A műsor tartalmából: Sava Babić: Eörsi István (Lantos László fordítása)

    Eörsi István: A tréfa (novella). Fotó (Rajk László, Petri György, Konrád György, Eörsi István).


    A szerbhorvát nyelven megjelenő szabadkai Rukovet folyóirat Eörsi István munkásságát bemutató tematikus számot jelentetett meg. 


  • 2018.05.szám 2000, Lengyel László: Hazabüszkeségről

    Cseres Tibor (az Írószövetség elnöke) és Eörsi István beszélgetése 1987-ben.

    Előzmény:

    • Népszava, 1995.03.14. Gumibotok és igazoltatások
    • Beszélő 1988.23.szám (Szamizdat – 1988/1.), E.I.: Rendőrfutamok / A világosság udvarában
    • Népszava, 2008.12.24. Megkérdeztük: gondolta volna, hogy 1988 lesz az utolsó pártállami év? Milyen emlékei fűzik hozzá?

  • 2018.05.szám Bárka, Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    – Az irodalomtudomány és a színház küzdelme a szövegért

    Tanulmány a Hamlet fordításaival és színpadi interpretációival kapcsolatban Tompa Gábor rendezése apropóján. Egyes fordítók – köztük Eörsi István – fordításainak összehasonlítása.

    Fotók

    „A probléma persze már hosszabb idő óta fennáll: Eörsi István hasonló gondokkal találta szemben magát, amikor a nyolcvanas években a modern kor igényeihez igyekezett igazítani a nagy tiszteletnek örvendő szöveget. Saját változatát kudarcosnak ítélte meg, mert »A közönség nem a tragédiára figyelt, hanem iskolában tanult, hőn szeretett mondataira várt.«”

    • Az 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1980.12.szám Koltai Tamás: Ébren álmodunk
    • Élet és Irodalom, 1983.04.22. (16.szám) Vargha Balázs: E.I. címére (és az itt felsorolt cikkek)
    • Színház, 1998.08.szám Színház és/vagy irodalom
    • Bárka, 2018.05.szám Palkóné Dr. Tabi Katalin: Hamlet: drámák és szövegkönyvek
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2018.05.szám Filmvilág, Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet
    Cinéma ’68
    ’68 lázadói

    Esszé. A ’68-as események hatása a filmművészetre. Godard Week-end című filmje.

    „Eörsi írja: e film témája a civilizáció vége. »Vígjáték« – mondja, majd kedves Dürrenmattját idézi: »Egy történetet akkor gondolunk végig rendesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be«. A következetesen végiggondolt polgári világ vége a kannibalizmus. A társadalomból kivonulás nem megszentelt remetelét, aszkéta elvonulás, Zen, de paleolit-evolutioner-hobbesiánus létezés, persze, hogy a fitt és a kurva él túl, mindenki harcol mindenkivel, mindenki megeszi a szomszédját, férjét, gyermekét, még ha édes is a húsa. Pangloss és Candide visszafelé vándorol, ennyi tömegbaleset a világon nincs, a Week-end Eörsi István szerint »kalandfilm-paródia a köznapi létezés és a disztópia közötti senkiföldjén (...) A vásznon nem jelenik meg eszmény, de minden pillanatban érzem, mit kell választanom: a nem-gondolkodókkal szemben a gondolkodást, a nem-nevetőkkel szemben a nevetést, a közönyösökkel szemben a kétségbeesést vagy dühöt, a rossz állításokkal szemben a tagadást, és azt az örömöt, amit a ráció érez, miközben megmunkálja az akármilyen anyagot.«”

    Előzmény:

    • Filmkultúra, 1978.05.01. (3.szám) E.I.: A civilizáció vége. Godard: Weekend

  • 2018.05.szám Korunk, Deréky Pál: Szakirodalom felnőtt olvasók számára

    Hippik, protesztmozgalmak, 1968. A bajorországi Magyar Gimnáziumban (Ungarisches Gymnasium Burg Kastl) töltött évekről, az ott tanuló diákokról, a művelődés lehetőségeiről, lázadásaikról. Kedvenc könyveikről, eszméikről, a kábítószerekről, a magyar kultúrával való kapcsolatukról. Eörsi István említése.

  • 2018.06.13. belsokozles.hu (Klubrádió), Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

    Vendég: Eörsi László, Saád Katalin. Közreműködött: Valcz Péter. Műsorvezető: Marton Éva. Szerkesztő: Pályi Márk. Eörsi István szerzői és közéleti életművének felidézése.

    Kapcsolódó cikk:

    • pilpul.net, 2014.06.29. Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben


    • A Tartalom ikonra, majd a dokumentum címére kattintva meghallgatható a beszélgetés.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.