EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.01.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Naponta hódolnak be jóravaló emberek”

    Beszélgetés Majtényi Lászlóval. Bizakodik, abban, hogy egyszer Magyarország újra szabad lesz. Reménye okairól. Belpolitikai helyzetünkről.

    „És ebben persze lehet még visszafelé menni, beszélhetünk a késői Kádár-kor különösségéről a többi kelet-európai rendszerhez képest, amennyiben a züllöttsége sokkal inkább latens volt, a társadalmi elfogadottsága sokkal erősebb, ráadásul a társadalom egésze sokkal inkább korrumpálható volt. Eörsi Istvánnak ezzel kapcsolatban nagyon éles megfigyelései voltak. A dolog azzal kezdődött, hogy amikor kijött a börtönből, azt gondolta, hogy az utcán mindenki a nyakába fog ugrani, és mindenki mint az ’56-os értékek képviselőjét fogja őt fogadni, aki ezekért az értékekért harcolt és szenvedett. Ehhez képest az ismerősök jó része, amikor meglátta őt, átment az utca másik oldalára, hogy ne kelljen együtt mutatkozni vele.”

  • 2016.01.szám Tiszatáj, Bod Péter: Márai a Vajdaságban vendégeskedett
    VÉGEL LÁSZLÓ: NÉGYSZEMKÖZT MÁRAIVAL.
    NAPLÓJEGYZETEK, 1992–2014

    Könyvkritika Végel László Négyszemközt Máraival című kötetéről, amely a szerző és Márai Sándor szellemi párbeszédét rögzíti naplójegyzetek formájában. A recenzió kiemeli a kötet kritikus reflexióit a rendszerváltás utáni magyarországi Márai-kultuszra és az írói hazatalálás nehézségeire egy közép-európai kontextusban. Eörsi István Időm Gombroviczcsal című kötetének említése.

    „E helyütt legyen elég Eörsi István Időm Gombroviczcsal és Esterházy Péter Hrabal könyvére utalni. (Véletlen vagy sem, mindkettőjüket említi Márai-könyvében Végel László, noha a két jelzett kötet inkább arra példa, hogy az irodalmi tisztelgésnek – műfaji és poétikai értelemben egyaránt – mennyire különböző formái léteznek. Ez még akkor is igaz, ha Eörsi naplója nem más, mint folytonos reflektálás Gombrovicz naplójára, amelyet »a magyar rendszerváltás lelkiismereti dokumentumának« nevezett A magyar Jób című írásában Végel, így búcsúzva a 2005-ben meghalt pályatárstól a Holmiban.)”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Holmi, 2005.11.szám Végel László: A magyar Jób. Eörsi István halálára

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.02.19. Magyar Idők, Csontos János: Tollforgató forradalmárok
    A Magyar Írószövetséget méltó ünneplésre jogosítja ötvenhatos múltja

    Beszélgetés a Magyar Írószövetség elnökével, Szentmártoni Jánossal arról, hogy mit gondolnak az utódok a jeles elődökről, s miként tervezik mindezt a nagyközönség számára is közkinccsé tenni. Eörsi István említése.

  • 2016.02.22. Népszabadság Online, jehu (Gusztos István): 1956–2016: emlékév, megint...
    1956

    Az ’56-os emlékév mint biznisz. A kormány majd újra kisajátítja ezt az ünnepet is. Stefano Bottoni interjújában azt mondta, hogy semmit sem vár az évfordulós emlékezésektől. Ebben az interjúban megjegyzi, hogy Orbánt meg akarták buktatni „homályos pénzügyi körök”. Kiemeli a – szerinte – fontos – ’56-os kutatásokat, de említésre sem méltatja Eörsi László köteteit, aki épp az általa említett szerzőket bírálja. Nem az a baj, hogy hogy nem dicséri Eörsi könyveit, hanem az, hogy meg sem említi őket.

    „Számomra csak az fájdalmas, hogy ez a társaság egyik meghirdetett pályázatát Angyal Istvánról nevezte el. Hja, Eörsi István fölháborodott reakciójával nem kell számolnia a szervezetnek...”

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével.

    „Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.03.01. (7.szám) Nemzeti, Papp Sándor Zsigmond: A FÉLELEM VIRÁGAI
    Földes László Hobo ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától
    PORTRÉ

    Beszélgetés Földes László Hoboval ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától. Eörsi István Gulag-dalai említése. A Tudod, hogy nincs bocsánat című József Attila-estről. Fotók

  • 2016.03.05. Magyar Nemzet, Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    Jelentés az állam biztonságáról, az emberi élet bizonytalanságáról és az esztétikai érték maradandóságáról

    „Sokan egyetértettek a leleplezés idején Eörsi Istvánnal, aki elválasztotta az írót a beszervezett embertől, »nem tudtam, hogy a lebukásuk után szeretni kell őket. A műveiket viszont miért ne szeressük, ha jók?« Úgy vélte, »a megtisztulásnak még a nyoma is hiányzik« Tar bevallásából, bár íróilag »gyümölcsöző lehet, és előmozdíthatja Tar Sándor fejlődését«. Ki lehet hallani ebből némi lesajnálást az 58 éves Tar Sándorral szemben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Márton László, György Péter, Dés László, Kornis Mihály, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Endreffy Zoltán, Haraszti Miklós, Wilhelm Droste: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva
    • Élet és Irodalom 1999.12.10. (49.szám), E.I.: Kérés TGM-hez
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Eörsi István, Kukorelly Endre, Kis János: Egy levélváltásról
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) Poór János: Az ország értelmiségi krémje?
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 2016.03.11. Magyar Hírlap, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Ezra Pound egyik versének idézése, melyet Eörsi István fordított. Pound életútja, aki Bayer szerint „egy fasiszta antiszemita”.

    „A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását.”

    Kapcsolódó cikk:

    • magyarhirlap.hu, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

  • 2016.03.11. magyarhirlap.hu, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Részlet a cikkhez érkezett Eörsit érintő kommentekből.

    (A kommenteket azóta törölték az oldalról.)

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

  • 2016.03.szám Ellenfény, Sándor L. István: Változások évada

    Részlet. Az 1977/78-as évadról, a magyar színház korabeli viszonyairól. Idézetek Eörsitől.

    Előzmény:

    • Színház, 1976.12.szám Eörsi István: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 2016.03.szám Szcenárium, Király Nina: A krakkói Ulysses
    Tadeusz Kantor életmű-kiállítása elé

    Tanulmány. Fotók

    „Beke László találkozhatott Párizsban Kantor színészeivel, 1976-ban pedig Kantorral is; később élőben is láthatta A halott osztályt. Az előadásról Eörsi István írt szép tanulmányt az ÉS-ben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.10.01. (40.szám) E.I.: A halott osztály
    • Balkon, 1996.03.01. (3.szám) Fekete Vali: T(h)alál(t) színház

  • 2016.04.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Pályi Márk: Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!

    Demszky Gábor 1999-ben javasolta, hogy a Moszkva teret nevezzék át Antall József térre, amibe Antall családja nem egyezett bele. A Göncz Árpádról elnevezett városrészről és a Mádl Ferencről tervezett közterület-átnevezés elleni tiltakozásról.

    „Aki a mai fül számára bizarr Széll Kálmán tér elnevezést használja, az Orbán-rendszer egyik legeredményesebb múlteltörlő lépésében vállal szerepet. […] Több tucat honfitársunk vett részt a ’44-es ellenállásban, számosan kerültek tevékeny forradalmi szerepvállalásukért börtönbe 1956 után, sok-sok életet nyomorított meg a hatalom örökre és jóvátehetetlenül, a többségükről mégsem fognak soha utat elnevezni – sőt nem merült föl névadóként az ’56-ban igazán jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Miklós, de Eörsi István vagy Litván György sem; az 1956-os halálraítélt Gáli József nevét, aki íróként is megérdemelné a dicsőséget, harmincöt évvel a halála után se viseli köztér, nem szólva a ténylegesen kivégzett Gimes Miklósról stb.”

  • 2016.04.08. Magyar Szó, Sz. A.: Áprilisban a Művelődési Házban

    A topolyai Művelődési Ház programismertetője. Az Aurora Beszédművészeti Műhely költészetnapi műsorának válogatásában többek közt Eörsi István verseiből adnak elő.

  • 2016.04.09. Szombat, Kőszeghy Péter: Szúnyogok és nemeskócsagok

    Gáli József élete, pályája. A Szabadsághegy című darabja bemutatásának körülményei. Kik és hogyan interpretálták a darab bemutatását. 1957-es halálra ítélése, majd kegyelme, és 1961-es szabadulása amnesztiával. Művei, novellái. Fotók

    „Nyomtatásban – tudtommal – az eredeti mű soha nem jelent meg, csak Darvasi László (Gálit átigazító/átíró) szövege. […] Mint Eörsi István találóan és némi túlzással megjegyezte: Gáli 12 évenként meghalt. Először 1944-ben, aztán 1956-ban, aztán 1968-ba (orvosi műhiba folytán beállt nála a klinikai halál), aztán – következett volna 1980. Majdnem. Három hónappal élte túl a szokásos 12 évenkénti halást. Immár véglegesen, 1981-ben, 51 évesen távozott.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét / és Gáli nevét.

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.30. Magyar Idők, Sárdi Krisztina: Tejüveg
    ÚJRAFORDÍTÁSOK – Ajándék a nemzetnek vagy bábeli zűrzavar?

    Mi az oka az újrafordítási láznak?

    „Csakhogy a kommunista rendszer alatt a fordítási gyakorlatban beállt az az érthetően védekező, ortodox álláspont, hogy nem kritizáljuk, nem bíráljuk a szép, régi szövegeket, mert még a végén kötelezővé tesznek valami szörnyű új változatot. Ez a szemlélet a nyolcvanas években kezdett lazulni, Eörsi István volt az első, aki elő mert állni új fordításokkal.”

  • 2016.04.szám Korunk, Benő Attila: Nyelvi játék és fordítás

    A nyelvspecifikus elemek fordíthatóságáról. Eörsi István Hamlet-fordításai.

    • Várnai Judit Szilvia: Szójátékok Arany János és Eörsi István Hamlet-fordításaiban című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.szám Múltunk, Takács Róbert: A magyar kultúra nyitottsága az 1970-es években

    Tanulmány a nyitottság és zártság dilemmáiról az 1970-es években.

    „A vita az 1960-as évek végén megjelenő magyar abszurd, illetve groteszk dráma (Örkény István, Görgey Gábor, Eörsi István alkotásai) körül melegedett fel újra.” (Eörsi István: Sírkő és kakaó – 1968)

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2016.04.szám Politikatudományi Szemle, Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    A magyar demokratikus ellenzék független történelmi emlékezete
    ÖSSZEFOGLALÓ

    Tanulmány. A demokratikus ellenzék. A Kádár-rendszer. A történelmi emlékezet. A szamizdat, A disszidens értelmiségiek.

    „Eörsi és Petri egyetértett abban, hogy az értelmiség hallgatásba burkolózott az 1960-as években. Míg Petri szerint ez a rendszer által nyújtott engedményeknek volt köszönhető, Eörsi arra mutatott rá, hogy a társadalmi békének inkább negatív okai voltak: a hallgatás célja a Rákosi-rendszer visszatérésének elkerülése volt. […] Az egyik 1956 után több évre bebörtönzött ellenzéki író, Eörsi István ennél tovább ment, amikor úgy érvelt, hogy egyedül az 1956-os magyarországi népfelkelés szállt szembe ideológiai síkon is a kommunista rendszerrel. A magyar forradalmárok a létező államszocialista rendszer helyett demokratikus szocializmust, népképviseleti demokráciát, munkástanácsokat és az állami tulajdon köztulajdonba vételét követelték. Eörsi szerint az ezt követő két konfliktusban már nem annyira az eszmék álltak a középpontban. […] A szamizdat Beszélő 27 lapszáma közül csupán néhány esetben merültek fel – akkor is futólag – a kommunista hatalomátvételt megelőző történelmi események. Az egyik ilyen cikkben Eörsi István az 1956-os forradalmat követő időszakot az 1848-as levert forradalom utáni elnyomással, a Bach-korszakkal állította szembe. Leszögezte, hogy »nekünk, ha becsületesen akarunk közeledni 1956 emlékéhez, a tökéletes másság tudatából kell kiindulnunk. Segítségünkre siet ezen a téren a hivatalos politika, amely a ferencjózsefi kortól eltérően meg sem kísérelheti, hogy a forradalmat bekebelezze a hagyományai közé.«”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”
    • Beszélő (Szamizdat – 1985/2.), 1985.13–14.szám E.I.: A szovjet emberről
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), 1986.18.szám E.I.: A másság ünnepén

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.02. mandiner.hu, Szilvay Gergely: Novák Tata: A román értelmiség műveltebb, mint a magyar

    Részlet a Novák Ferenc koreográfussal készült beszélgetésből. Néptáncról, népi kultúráról és a közéletről.

    „A híres érdi kékfestő asztalomnál, ha kihúzzuk, tízen férünk el. Az egész magyar irodalom ismerte azt az asztalt. A rendszerváltás előtt Eörsi István és Csoóri Sándor is itt ült, a rendszerváltás után pedig már nem álltak szóba egymással.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.