EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2017.03.szám Kortárs, Márkus Béla: „...összefog a hazugság a múló idővel”
    1956 irodalmi lenyomata a rendszerváltás előtt

    „Pomogáts Béla, aki 1991-ben Medvigy Endrével költői antológiát állított össze Ezerkilencszázötvenhat, te csillag címmel, a »Mikor a rózsák nyílni kezdtek« című, Vas István költeményét idéző, már hivatkozott tanulmánya egyik fejezetében – Versekben élő forradalom – állítja: a hatvanas évek közepétől a nyolcvanasok végéig igazából nem az elbeszélő próza, hanem a költészet tartotta fenn a maga metaforikus nyelvén a magyar forradalom emlékezetét. A hazaiak közül Eörsi István, Tornai József, Kalász Márton, Obersovszky Gyula, Ágh István, Bella István, Szepesi Attila, Utassy József, Nagy László, Nagy Gáspár és Petri György nevét sorolja, az utóbbi három költő verseinek néhány sort szentelve.”

    Alcímek: „MEGTAGADJUK AZ ISTENT ÉS MAGUNK!” „...AZ ÚGYNEVEZETT »KÉNYES« KÉRDÉSEK” „A TÖRTÉNELMI MOZGÁSIRÁNYOK ÉRZÉKELTETÉSE” „...A MUNKÁSOSZTÁLY VILÁGNÉZETÉNEK TALAJÁRÓL” „...AZ IGAZSÁGOT ÖSSZE AKARNÁM SZEDNI” „ÚJ TEHETETLENSÉG DÜHÉVEL”.

    A kötetben Eörsi István: A kérdés és a Ma húsz éve című versei jelentek meg.

    • Az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című könyv adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Fejér Megyei Hírlap, 1991.10.30. zágoni: EZERKILENCSZÁZÖTVENHAT, TE CSILLAG

  • 2017.04.08. Magyar Idők, Ablonczy László: Az Uborkafa lázadói
    MAGYAR JÁTÉKSZÍN – Változatok a cenzúrára 1945 után

    Példák a színházakat ért cenzúrára. A Karnyóné Nemzeti Színházbeli története. A Szent Johanna és Major Tamás. Bánffy Miklós A Nagyúr című Attila-drámája. Márai Sándort, Németh Lászlót, Zilahy Lajost sem vette fel a repertoárba Major. Eörsi István említése.

    Fotó: Békekölcsönjegyzés a Nemzeti Színházban 1950-ben. Az asztalnál Major Tamás igazgató, mögötte Ruttkai Éva (gyöngysorral), az első sorban a második Ferrari Violetta.

  • 2017.04.25. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kozák Márton: A lábtörlő dala vs. a szabadság himnusza

    A választási rendszer megváltoztatásának szükségessége. Eörsi István A lábtörlő dala című versének idézése.

    „Csak született vesztes kér lapot hamiskártyástól. Szinte kihallani a lábtörlő vágyakozását: Töröld belém a lábad / töröld belém a lábad / úgy sóvárgok utánad / töröld belém a lábad! Ámde Eörsi István e halhatatlan sorokat 1966-ban, Kádár és Brezsnyev élete delén vetette papírra. Azóta egy pártállam kimúlt, és itt az új, miközben zeng a mai pesti srácok rigmusa: (»kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor hülye fasz«). Ezek szavazatát a mai pártok nem kapják, hiába álmodoznak.”

    • A vers megjelent Eörsi István Változatok egy közhelyre című kötetében. A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Új Symposion, 1967. 22.szám eörsi istván versei
    • Kincskereső, 1997.01.01. (1–2.szám) Eörsi István versei


  • 2017.05.05. (18.szám) Szabad Föld, Borzák Tibor: Hóhér lett a mészárosból

    Beszélgetés dr. Tamáska Péter börtönológussal pályája kezdetéről, börtönkönyveiről, a börtönök átalakulásáról, az 1950–60-as évek besúgói világáról. A millenniumi idők hóhérjáról, Bali Mihályról. Egy sporttörténeti titokról. Következő könyves tervéről. Fotók

    „Tehát már 1987–88-ban fellapozhattam Bibó István, Háy Gyula, Déry Tibor, Obersovszky Gyula, Eörsi István, Göncz Árpád és a többi, Nosztrán őrzött politikai fogoly dossziéit. […] Eörsi István – akit 1956 decemberében nyolc év börtönre ítéltek, de 1960 augusztusában amnesztiát kapott – a börtönben színdarabot rendezett, s bevonták az analfabéták tanításába is. Amikor roma tanítványaitól megkérdezte, miért nem haladnak a betűvetés tudományával, egyikük azt válaszolta: tudja, tanár úr, az ítéletnél az írástudatlanság enyhítő körülménynek számít.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Trianoni Szemle, 2013.07.01. (2.szám) Heinrich Tamáska Péter: A Büntetés-Végrehajtás Országos Parancsnoksága a diktatúra kiépítése és a megtorlások idején (1952–1963)

  • 2017.05.16. Heti Világgazdaság (online kiadás), Tokfalvi Elek: Pihenő a Gösserben

    „Mi szükség volt arra, hogy a TASZ, tiszta szívének és tiszta pólóinak erejében bízva meghívja kávézni a szerinte félős »Zsoltit«, hátha sikerül felszínre hozni a lelkében lappangó jóságot? […] A publicista minden mocsokfröccsentésére és élvezkedő tabuszegésére az a válasz, hogy az ellenoldalon valaki, valahol, egy, öt, tíz, tizenöt éve milyen nagyjából hasonlót mondott. Mindegy, hogy az illető halott (mint a Gösser sörözőben szóba hozott Eörsi István, akinek ez a publicista szellemi és erkölcsi értelemben a cipőfűzőjét nem köthetné meg), mindegy, hogy nem sajtótermékben, hanem a sokkal kevesebbek által és véletleszerűen olvasott közösségi médiában mondták (mint a 24.hu két munkatársa, akiket a publicista május 9-én még feltétlenül meg akart hívni, aztán hat nap múlva egyiküknek már a nevére sem emlékezett, ennyire sokkolta a támadás) – a dolog föl van jegyezve, és bármikor előkapható, elő is kapják, amikor kell.” Fotó

  • 2017.05.20. huppa.hu, Rezeda: Rezeda Világa: Derű és Szabadság

    Orbán Viktor Kínába látogatásáról.

    „Sok mindent lehetne mesélni a szabadságról még, én beérem a drága Eörsi Pista – akivel nagyokat lehetett unikumozni itt, Szombathelyen – két sorával: »Vedd példának a madarat, / Olyan szabad, hogy visszaszáll. / Ki messze megy az itt marad. / Ki itt marad az messze jár.« De ilyenekhez miniszterelnök úrnak lövése sincsen magunk közt szólván.”

  • 2017.05.27. Magyar Nemzet, Lázár Fruzsina: „Hittem benne, hogy lesz egy új világ, egy jó világ”
    Márványi Judit a költészet erejéről, a feldolgozhatatlan veszteségekről, a kommunizmusba vetett hitről

    Beszélgetés Márványi Judittal, aki a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó lektoraként Füst Milán, Mándy Iván, Eörsi István műveit szerkesztette, aki miatt megrovást is kapott. 1968-tól a Szépirodalmi Kiadónál dolgozott.

    „– Eörsit ’56 után évekre lecsukták, politikailag természetesen problémásnak számított. A kérdés című verse, amely a börtönben játszódik, kiverte a biztosítékot a kulturális vezetésnél. A kötetet, a Huligán Antigonét, amelyet én szerkesztettem, bezúzták, elég nagy cirkusz volt belőle. Évek múlva csendben mégis megjelent.”

    • A Huligán Antigoné a Különremény című kötetben jelent meg. A könyv adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István: A kérdés című verse az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag. A forradalom és a szabadságharc olvasókönyve című kötetben jelent meg. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: HULIGÁN ANTIGONÉ

  • 2017.05.szám Műút, Bujdos Attila: Jó emberek

    Színikritika Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör című darabról. Fordította: Eörsi István, rendező: Szőcs Artur. A Miskolci Nemzeti Színház előadása a Játékszínben. Fotók

  • 2017.06.01. (6.szám) Magyar Napló, Boga Bálint: Dedikálási emlékeim

    Elmélkedés a dedikálásról és emlékezés azokra a dedikálásokra, melyeket ő kapott. Részlet a cikkből.

    „A régmúltból Eörsi István alakját emelem ki, talán a legrégibb írói emlékem hozzá kötődik. Egyetemi tanulmányai után 1954-ben abba a gimnáziumba jött tanítani, ahol én tanultam (Árpád Gimnázium), ő lett az irodalmi szakkör vezetője, ő bírálta első verseimet. 1956-os szerepléséért több évig börtönben ült, utána többször találkoztunk, emlékeztünk a közös gimnáziumi évekre. Emlékezés a régi szép időkre című – jelentős részben a börtönéveiről szóló – kötetét ezekkel a szavakkal dedikálta: »A cím jegyében« – és nyilat rajzolt a cím irányába.”

  • 2017.06.22. (25.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Dr. Utólag Visszaemlékezése

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2017.06.szám Jelenkor, Vilmos Eszter: A Közép-Kelet Európát jelentő deszkák
    Deszka fesztivál, 2017

    A tizenegyedik DESZKA fesztiválról, amely a kortárs magyar drámákért jött létre.

    „A sokszínű, kifejezetten igényes válogatás ezúttal elsősorban ötvenhat emlékezete (Emlékezés a régi szép időkre, Pali, Hubertusz) és a besúgók, hatalmi zsarolások témája köré szerveződött…”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2017.03.24. Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval
    • Alföld, 2017.07.szám Nánay István: Múltfaggatás 


  • 2017.06.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: Miért fáj a sajtószabadság?

    Esszé. A visszautasított kéziratok és a sajtószabadság. A cikk alcímei: A szabadság nem a szabadsággal kezdődik – A sajtószabadság formális – A sajtószabadság hírnöke: Rákosi Mátyás – Főcenzor voltam – A sajtószabadság: a kártékonyság szabadsága – A sajtószabadságban eltorzul a valóság – Lenin igazsága – Az állam ront vagy javít vagy henyél.

    „Ennek jele a cenzúra fogalmának kiterjesztése. Nem akárki, hanem egy hétpróbás, kiváló szabadságharcos, Eörsi István írta: »A nyugati, polgári cenzúra ravaszabb a nálunk ismertnél. Az író olykor észre sem veszi. Csak egy kicsit derűsebbre kell formálnia valamely darab utolsó jelenetét, különben esetleg nem találnak intendánst vagy producert.«”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1990.04.24. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrás
    • Tallózó, 1990.05.04. Láng Zsuzsa: A politika ihlető forrása. Beszélgetés Eörsi Istvánnal

  • 2017.06.szám Színház, Zappe László: Legalább egy felfedezés
    Jelentés a Deszkáról

    A Deszka színházi fesztiválról. Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című „bötönkönyvéből” Bagossy László és Ari-Nagy Barbara készített „börtönmonológot”. Fotók

    „Eörsi műve persze minden dokumentumjellege és -értéke mellett is írói alkotás. Ezt a szerző nem is próbálja rejtegetni, sőt több alkalommal is fölhívja rá a nézők figyelmét. Nemcsak megemlíti olykor írói, költői mivoltát, maró öniróniával idézi verseit az ötvenes évek elejéről, lelkes kommunista korszakából, de egyszer át is siklatja az elbeszélést egyik későbbi drámájának jelenetébe.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2016.10.28. Emlékezés a régi szép időkre
    • Színház, 2016.12.szám Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    • Színház, 2017.10.szám Színikritikusok díja 2016/2017
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2017.07–08.szám Kalligram, Bán Zoltán András: NOÉ VENDÉGLŐJE
    ÉL... A K..Á.Y !!!
    A 34. SZÁMLA

    Esszé. Eörsi István említése.

  • 2017.07–08.szám Kortárs, Szigethy Gábor: Hol volt, hol nem volt Írószövetség...
    (1956. december 28. – egy sorsfordító nap átvilágítása)

    „A Népakarat február 15-én megjelent számának utolsó oldalán elbűvölő hölgy fényképe: »Korzika rózsája. Szépségkirálynőt választottak a Párizsban élő korzikaiak. A kép azt bizonyítja, nem esett méltatlanra a választás.« A fotó mellett száraz, tárgyszerű hír: »A Fővárosi Ügyészség vádiratot adott ki Eörsi István 26 éves költő ellen.« A Sztálin halálakor versben zokogó, haláláig marxista, József Attila-díjas költő ellen!”

    Előzmény:

    • Népakarat (Népszava), 1957.02.15. sz. t.: Eörsi István költő és társai ellen vádiratot adott ki az ügyészség

  • 2017.07.01. (4.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Támadó tűz voltunk...

    Könyvkritika a verset és prózát is tartalmazó antológiáról, a Támadó tűz voltunk... Magyar írók és költők az 1956-os forradalomról című kötetről.

    „Hiányolom Eörsi Istvánt, akinek két közvetlenül a forradalom után írt verséért több éves börtönbüntetés járt 1957-ben.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2021.10.22. Gömöri György: A forradalom emlékezete két antológiában

  • 2017.07.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Szegő János: A csönd hangjai
    Esterházy Péter halálának egyéves évfordulójára

    Részlet. Emlékező sorok Esterházy Péter halálának egyéves évfordulóján. Eörsi István említése. Fotó

  • 2017.07.16. badog.blogstar.hu, Bayer Zsolt: Nyílt levélke Spirk Józsinak meg az egész 24.hu szerkesztőségének

    Bayer csodálkozik [Spirkék] „roppant érzékenységetek pápa és úgy általában katolikus egyház ügyben. […] Nem emlékszem például, hogy rosszallásodat fejezted volna ki, amikor megjelent a Magyar Narancs különszáma, CÁPALÁTOGATÁS címmel, méghozzá abból az alkalomból, hogy II. János Pál pápa Magyarországra látogatott. […] néhai Eörsi István versikét is írt a pápa üdvözlésére (a vers idézése) […] Eörsi később is visszatért az ügyre, II. János Pál következő látogatásakor, 1996-ban hasonlóan bátor és szellemes publicisztikát közölt ugyanott, ahol a vers is napvilágot látott. (Idézetek E.I. publicisztikájából.)”

    Idézetek Tóta W. Árpád írásaiból.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1991.08.08. E.I.: Látogatás előtt
    • Magyar Narancs, 1996.09.12. E.I.: Itt járt a pápa!

  • 2017.07.18. kanizsaujsag.hu, Dr. Papp Attila: Ételt osztott, tíz év börtönt kapott érte

    Tollas Ilonáról. Stefka István „Ötvenhat Arcai” címmel portrésorozatot készített 1956 még élő hőseivel. Idézetek a Tollasi-féle riportból. Eörsi István és Angyal István említése.

  • 2017.07.21. badog.blogstar.hu, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen – 12. rész

    Ezra Pound verse Eörsi István fordításában.

    „A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását. Ezra Pound kétségtelenül a 20. századi világirodalom egyik legnagyobb költője, egy zseni, továbbá nagylelkű mecénás – és egy fasiszta antiszemita.”


    Reagálás:

    • zarojel.hu, 2017.07.22. Boncsér Kata: Bayer Zsolt lezsidózta a halott Eörsi Istvánt
    • gepnarancs.hu, 2017.07.22. BAYER ZSOLT LEZSIDÓZTA A HALOTT EÖRSI ISTVÁNT

  • 2017.07.22. gepnarancs.hu, BAYER ZSOLT LEZSIDÓZTA A HALOTT EÖRSI ISTVÁNT

    "Bayer Zsolt a nyíltan antiszemita, fasiszta és náci Ezra Pound költészetével példálózik, illetve hivatkozik arra, hogy létezik nagyság az antiszemitizmus, fasizmus és nácizmus vádja mellett is. Egyebekben Eörsi István fordításában olvashatjuk a művet, »a zsidó Eörsi nem tudta, kinek a művét fordítja éppen«– írja Bayer.

    Felvetődik bennem a kérdés, hogy miért kell igazolni a nyíltan antiszemita, náci, és fasiszta angol költő politikai szerepvállalását? Miután Bayer Zsolt pillanatok alatt lezsidózta a 2005-ben elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicistát Eörsi Istvánt, megjegyezte, hogy Eörsi fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását.

    Bayer ezzel megint szít. Egy olyan konfliktust szít, amivel még Eörsi sem foglalkozott, legalábbis akkor, amikor a mű fordításán dolgozott, vagy ha mégis, akkor hadd idézzek ide Esterházy Pétertől egy számomra fontos mondatot, amelyet meleg szívvel ajánlok innen Bayer Zsoltnak:

    »Bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.«”



    Előzmény:

    • badog.blogstar.hu, 2017.07.21. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen - 12. rész 

  • 2017.07.szám Alföld, Nánay István: Múltfaggatás
    DESZKA FESZTIVÁL, 2017

    A március 27-én kezdődő (a színházi világnapon) tizenegyedik Deszka Fesztiválról. Az Örkény Színház Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című darabjával vendégszerepel Polgár Csaba rendezésében.

    „Az emlékezés a régi szép időkre műfaji megjelölése börtönmonológ; ezen a címen jelent meg az író börtönnaplója 1988-ban szamizdatban, majd egy évvel később legálisan. Ebből készítette az előadás szövegét Bagossy László és Ary-Nagy Barbara. Miként a könyv, a darab sem csupán az öt, majd súlyosbításként nyolc évre ítélt és ebből majd’ négy évet leülő szerző börtönélményeit taglalja, hanem a forradalomról, az azt követő ellenállásról, a kádári konszolidáció lényegéről és a kortársak viselkedéséről, eltérő alkalmazkodási taktikájáról, esetenként árulásáról is szól.”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 2017.03.24. Makrai Sonja: Világnap Maléterrel és Esterházyval
    • Jelenkor, 2017.06.szám Vilmos Eszter: A Közép-Kelet Európát jelentő deszkák

  • 2017.08.10. (32.szám) 168 óra, Göbölyös N. László: Másik Magyarország
    Hobo: Több oldalról is rugdaltak

    Beszélgetés Földes László Hobóval hamarosan megjelenő könyvéről, a Hobo Ludensről, a kapolcsi előadásokról, Faludy Györgyről, József Attiláról, Pilinszky Jánosról, Ady Endréről, Csokonai Vitéz Mihályról, Eörsi Istvánról, Allen Ginsbergről, Deák Bill Gyuláról.

  • 2017.08.10. (32.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Soros ellensége a tősgyökeres magyar
    Csurka István: DR. UTÓLAG VISSZAEMLÉKEZÉSE

    A folytatásos cikk újbóli közlése.

    „Csokorba gyűjtve, egymást erősítő szerkesztésben tálalták hetente, mintegy beleprintelve az olvasó agyába a kormány, a kereszténység, a magyarság elleni támadásokat, és így teremtették meg azt a közhangulatot, amely 1994-ben Horn Gyula szociál-liberális restaurációjához és végül a Bokros-csomaghoz, azaz minden magyar vagyon kiárusításhoz és a végső eladósodáshoz vezetett.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikk felsorolásánál és még több Magyar Fórumos cikknél, valamint az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.