EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.10.24. (246.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Eörsi István emlékére

    Eörsi István baráti köre és fia az „Eörsi-ünnep” című rendezvénysorozattal idézi meg a tíz éve elhunyt írót, költőt. Kőrössi P József író, szerkesztő saját portáján, Márkházán szervezi meg a sajátos hangulatú Eörsi-napot. Ugyanitt, ugyanekkor emlékeznek meg Csiki László költő, drámaíróról. A vendégek között volt Vágvölgyi B. András publicista, filmrendező, Lángh Júlia író, Forgách András író, Kocsis András könyvkiadó, Kovács Bodor Sándor fotós, dokumentumfilmes. Bereményi Géza Jeruzsálemből küldött videóüzenetet. Fotó

  • 2015.10.25.szabadfold.hu, Borzák Tibor: `Mennék, de nem mozdul a lábam` - A rémálmok elmúltak, és hihetetlen fordulatok jöttek!

    (Részlet a Horgas Eszter fuvolaművésszel készült beszélgetésből.

  • 2015.10.30. (44.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Szájkosár nélkül
    Eörsi István emlékének

    Orbán Viktor október 22-én az Európai Néppárt madridi kongresszusán a menekültek támogatásáról. „Az Európai Néppárt küldöttei Orbán beszédéből végre megérthették: a menekültek támogatása amolyan régi trükk, a balliberálisok szavazatszerző akciója.”

  • 2015.107.szám Eszmélet, Takács Róbert: A kultúra reformja – a reform kultúrája

    Részlet a tanulmányból.* Az 1967-es Magyarország könyvkiadásáról, mozijáról, színházáról.

    „Déry Tibornak már negyedik és ötödik regényét adták ki szabadulása után. Eörsi István visszatérhetett az Élet és Irodalomhoz, miközben Bibó István a KSH könyvtárában dolgozott, az 1951-ben félreállított Hamvas Béla pedig 13 évig tartó vidéki raktárosi munka után nyugdíjas éveit töltötte, és írásai csak további másfél évtized múltán kezdtek megjelenni.”

    * A tanulmány az OTKA (PD 109103) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült; egyúttal a „Reformálható volt-e a szocializmus?" címmel a Politikatörténeti Intézetben, 2015. június 29-én megrendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata.

  • 2015.11.05. (45.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Visszaemlékezés

    A két két IMF-megállapodásról, az „IMF–Bilderberg-uralom”-ról. Eörsi ellene írt cikkéről.

    „Az Eörsi cikk befejezésének megértéséhez pedig kétségtelenül kell egy kis írói vájt fülűség és egy freudi technika. Mert ugyan miért másért bukna ki Eörsiből utoljára a »tősgyökeres magyar fiatalok« kifejezés, ha nem az ősi zsidó szorongás és az ősi gyűlölet, valamint a bilderbergesség miatt. Mi hát az örök ellensége minden bilderbergesnek? A tősgyökeres magyar. Már se lát, se hall Eörsi, és szitokszónak használja.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2015.11.08.24.hu, Tanár kínálta cigivel a gimnazistát. Indokoltan

    (Matiné György Péterrel. György Péter: A hatalom képzelete – állami kultúra és művészet 1957-1980 között c. kötete.)

  • 2015.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: Déry-trió
    (Előhívás, Litera Rádió, október 20., www.litera.hu, 78 perc)

    Rádiókritika. Déry Tibor Ítélet nincs című kötetéről beszélgettek: Jánossy Lajos, Németh Gábor és Reményi József Tamás. A korabeli kritikai fogadtatások között Reményi megemlíti, hogy „Eörsi is fanyalgott”.

  • 2015.11.13. (46.szám). Élet és Irodalom, Valachi Anna: Ha a világ rigó lenne...

    Recenzió Rigó Béla: Írásjelbeszéd verslábjegyzetekkel című kötetéről. Utalás Eörsi István Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyvére


    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.11.18. origo.hu, Kovács Bálint – Kling József: Orbánt is elcsábította a Csárdáskirálynő hamis illúziója

    A miniszter szerint felhőtlen polgári derű jellemzi Kálmán Imre százéves művét, a Csárdáskirálynőt, amelynek centenáriumi gáláján Orbán Viktor is jelen volt. Száz év színházi rendezői közül nem mindenki értene egyet vele. A százéves darab története.

    Fotók: Orbán Viktor, előtte felesége, Lévai Anikó és Kálmán Yvonne, Kálmán Imre zeneszerző lánya, jobbra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára – Balog Zoltán, Hoppál Péter és Kálmán Yvonne – Centenáriumi gálaest a Budapesti Operettszínházban 2015. november 17-én – Kosáry Emmi Csárdáskirálynőként – Feleki Kamill Miska főpincér és Honthy Hanna Cecília szerepében – Alföldi Róbert 2006-ban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezte meg a Csárdáskirálynőt – Kerényi Miklós Gábor Csárdáskirálynője 2008-ban, a Budapesti Operettszínházban – A Csárdáskirálynő bemutatásának centenáriuma alkalmából kibocsátott emlékbélyeg.

    „1993 aztán újabb változást hozott a Csárdáskirálynő befogadás-történetében: ekkor Mohácsi János rendező egy Eörsi Istvánnal átdolgozott verziót mutatott be a fénykorát élő kaposvári Csiky Gergely Színházban, Kulka Jánossal és Molnár Piroskával a főszerepekben.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ szót.

  • 2015.11.szám Hitel, Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

    Részlet. A Magyar Írószövetség története, szakaszai. Az 1981-es közgyűlésen: „Ezen a közgyűlésen Mészöly Miklós azt javasolta, hogy születhessenek irodalmi társaságok. Szilágyi Ákos, a FIJAK elnöke a kör válsága, az írószövetséggel kapcsolatos konfliktusai kapcsán az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Eörsi István ironikus komolysággal a cenzúra hivatalos bevezetését javasolta, hogy egyértelműek lehessenek a közlési lehetőségek.”

  • 2015.11.szám Tiszatáj, Rácz Lajos: A magyar forradalom nem durrogtatás és vér
    RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL

    Az 2015. március 28-án készült interjú az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján történtekről, a rendszerváltásról szól. Az 1956-os forradalom erkölcsi és társadalmi jellegének elemzése. Az intellektuális ellenállásról, hangsúlyozva a fegyveres harc helyett a rend és méltóság szerepét. A beszélgetés összekapcsolja 1956 tapasztalatait a későbbi rendszerváltással és a történelmi ciklikussággal.

    Konrád: „– [Tamás Gáspár Miklós] Egy csillogó tehetség, s emellett minden szituációnak az intellektuális központja. Emlékszem, volt egy nagyobb társaság nálunk, és Gazsi már itt volt, amikor jött Eörsi Pista, s kérdezi az előszobában, ki beszél benn, mondom a Gazsi, a franc egye meg, akkor most hogy fogom ledumálni. Ők voltak ketten, akiknek a szájából nem lehetett elvenni a szót.”

  • 2015.12.07. huppa.hu, Tardos János: Egy sötét tükör cserepei – Pazar évek sötétben

    Részlet Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, Pályi Márk: Gáli pontosan hiányzik

    Dornbach Alajos írása Gáli Józsefről több helyen is pontatlan, és téves állítások szerepelnek benne. További tények találhatóak Gáliról többek között Eörsi István Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.12.17. (559.szám) Fedél nélkül, Fridrich Piroska: ÖTVEN ÉVE A PÁLYÁN
    Pogány Judittal beszélgettünk

    Pályája ötven évéről, színházakról, szerepekről, kollégákról. A kaposvári színházról, melynek 1965. november 1-je óta volt tagja. Pályakezdése nehézségeiről. Zsámbéki Gáborról, Komor Istvánról és a többi rendezőről, előadásaikról. A kaposvári korszak végének okairól. Az ezt követő időszakról, szerepeiről, a jó rendező fontosságáról, a gyerekelőadásokról, filmszerepeiről. Fotók

    „Ő [Ács János] volt a híres Marat halálának a rendezője. Eörsi Istvánnal együtt, aki akkor dramaturg volt Kaposváron, találták ki a Marat halálának világát, politikai ütőképességét.”

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.26. kettosmerce.blog.hu, Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

    Megemlékezés. Elhangzott 2015. október 22-én, az Eörsi, a homo politicus és Eörsi, a homo ludens című konferencián az OSA Archívumban.

    Előzmény:                

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I.: Nyitóbeszéd
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus
    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember
    • Élet és Irodalom, 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon
    • Népszava, 2007.08.15. Pungor András: Rendszerváltó papírok 
    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya 

    Kapcsolódó cikk:

    • merce.hu, 2020.10.13. Tamás Gáspár Miklós: TGM: Eörsi Istvánról

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2015.12.szám Látó, E.I.: Két konda
    Talált vers

    Vers.

  • 2015.12.szám Színház, Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház
    Eörsi 10

    Eörsi halálának tizedik évfordulóján, életművének, pályaképének áttekintése. Fotók

    „Konok baloldalisága elsősorban szenvedélyes igazságkeresést és szociális érzékenységet jelentett, a világ jobbításának lázát. […] Most, Eörsi István halálának tizedik évfordulóján valójában a színházi Eörsiről szólnék, pontosabban Eörsi színházáról, hogy úgy mondjam, a szó tágabb értelmében arról az életszínházról, amelynek ő egy személyben ihletője, animátora, értelmezője és főhőse volt. […] Színház az egész világ, mondja Eörsi a Legyet fogtam a miniszternél kis opusával, ő novellának nevezi, nekem ez színház, a legeörsibb színházak közül való, briliáns darab.”

    • A novella megjelent Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötetében, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Legyet fogtam a miniszternél című karcolatát Révész Sándor megírta az Aczél és korunk című monográfiájában. A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”
    • Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan. (Adalékok a publicisztika és a politológia különbségéhez)
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy

  • 2015.98.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Rajk László: Hiányzó hősök

    Eörsi István és Petri György arcképe a „Hiányzó hősök” című sorozatban.

  • 2016.01.21. (3.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A harc kíméletlen és gonosz

    Az antiszemitizmus vádja. Spiró verse „erős cionista agresszió volt”. A gulyáskommunista rendszer összeomlása. Lehallgatások, megfigyelések, letiltások. A Hitel-ügy.

    „...Hitel. Óriási siker, rövid idő alatt felfut hatvanezres példányszámra, és azonnal belerúgnak. Eörsi István nagyon csúnyán megtámadja Trianonnal kapcsolatos gondolatai miatt, és leantiszemitázza Püski Sándort, a lap első kiadóját, anyagi forrásainak első összegyűjtőjét. Újabb megdöbbenés. Az 56-os börtönviselt Eörsi? Akinek a hatalmas Duna-parti termeiben ellenzéki összejöveteleken is jártam. Eörsi zsidó? Illetve: elsősorban zsidó?”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2016.01.23. Népszabadság, Kácsor Zsolt: Cikkentyűk és más halotti vígságok

    Könyvkritika Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvéről.

    Fotó: Jelenet a Kolorádó Kid című filmből.

    „Magától értetődik, hogy a könyvet a nagy idolról, a már említett HST-ről szóló írások foglalják keretbe, de olvashatunk »vígságokat« többek között Eörsi Istvánról, Hofi Gézáról, Jancsó Miklósról és a történész Szabó Miklósról,”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.01.28. (4.szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Anarchista bölcs háttal szamáron
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A Január 23-i bejegyzésből: „Nemrég tudtam meg, hogy a Kortárs 1957. őszi első számában Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos nyílt levélben kötelezték el magukat a párt irányító szerepe mellett. […] 1957 őszén befejeződtek az íróperek, elhangzottak az ítéletek. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Eörsi István és a többiek előtt a foglár már kinyitotta a cellák ajtaját. Ettől ijedt meg Örkény? […] Foltot ejtett az életrajzra.”

  • 2016.01.szám (október) Rendszerváltó Archívum, Dippold Pál: Gyászünnep
    Nagy Imre újratemetése a kortárs sajtó publicisztikáiban

    Részlet. Csurka a TIB-et bírálja. Fotó: Nagy Imre és mártírtársai újratemetése a budapesti Hősök terén, 1989. június 16-án.

    „Jellemző módon a kommunista rendszer utolsó perceit jelentő időkben is sokan óvatoskodva írtak, még ekkor is a sorok között olvasva kellett eligazodni. Ettől persze a legkevésbé Eörsi Istvánt, a fenegyerek-írót kellett félteni. A kétségtelenül igen tehetséges műfordító, író és költő ekkorra már közzétehette börtönnaplóját. Nagyon erős képeket megfogalmazva idézi meg a hozzá hasonlóan 1956-os tevékenységükért bezárt és meggyilkolt társai emlékét. Nem tagadja hűségét hozzájuk, sőt bátran vállalja bűntudatát, amit sokak halála okoz a kiszabadultnak. »…hogyan emészthetem meg, hogy a mártírok gyilkosaival és bűntársaikkal kell, mondjuk, a könyveim megjelenéseiről alkudoznom? De aki a gerinctörő konszolidációt túl akarja élni, annak kompromisszumokat kell kötnie.« Eörsi István a következőkben tűpontosan írja le a forradalmat, annak előzményeit és következményeit, Nagy Imre tisztességét és Kádár János áruló szószegését.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplója adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.06.10. b. b. a. (Bálint B. András): Eörsi István: Temetetlen holtakkal nem lehet együtt élni

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.