EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.10.16.librarius.hu, Ünnep Nóra: Amikor Eörsi torkig volt a politikával, azt mondta: Együnk!

    (Eörsi István íróra, költőre, színházi emberre és publicistára emlékeztek október 13-án este a Gödör Klubban. Az est résztvevői: Ascher Tamás, Eörsi László, Földes László Hobó, Kuncze Gábor és Konrád György, Vágvölgyi B. András. A közönség soraiból Léderer András, politikus kért szót.)

  • 2015.10.17. Magyar Idők, Alexa Károly: História és „hírérték”
    NEMZETI KÓD

    Az emlékekről, amikor jelenné válik a múlt. A lakiteleki filmszemlén bemutatott filmről (A vers ereje – Kádár félelme), és egy könyvről (Élő antológia – Lakitelek, 1985. október 22.), melyek 1985-re emlékeznek. Agócs Sándor és Balogh László szerepe az eseményekben. A főszereplő: Lezsák Sándor. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse.

    „1985. október 22-én a lakiteleki művelődési házban zajlott le – történt meg! – az első nyilvános demonstráció Magyarországon az 1956-os forradalom emlékére. […] Ugyanekkor – 1985. október 15-17-én – rendezték az Európai Kulturális Fórummal egy időben azt az alternatív kulturális fórumot, amelyet látványos és mosolygó eréllyel betiltottak a hatóságok – a világsajtó aktív részvétele mellett. Szerénységem is jelen volt a Duna Intercontinental előcsarnokából Eörsi István lakására vonuló »ellenzéki« »polgári« »demokraták« között, ahol szintén erőteljes médiajelenlét volt észlelhető – visszafogottan fogalmazva.”

  • 2015.10.17. Népszabadság, Révész Sándor: Simicska mancsa

    A Fidesz reklámadóról szóló törvény bukása bőszítette fel Simicska Lajost, ekkor lázadt fel Orbán Viktor ellen. Az RTL Klub és a TV2.

    „Ha e nevet hallom: Simicska, / Zsebemben kinyílik a bicska. / Oda kapok nyomban – / A mancsa is ott van! / S nem azért, hogy késem kinyissa.”

     Ezt a limericket Eörsi István írta tizenöt éve. Mit szólna ma, ha látná, miket csinál Simicska és Vajna.

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap (Fanyar Hírlap), 2001.12.31. E.I.: PÁRTOS LIMERIKEK

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2002.08.17. Petri Lukács Ádám: Aggodalmaskodók 

  • 2015.10.17. Népszava, Mécs Imre: Hosszú futásod véget ért
    In memoriam Göncz Árpád...

    Megemlékezés Göncz Árpádról. Eörsi István említése.

    Fotók: Göncz Árpád – Antall József, Szabad György és Göncz Árpád a Wallenberg-szobornál – Mécs Imre és Göncz Árpád

  • 2015.10.22. kapost.hu, H. I. (Huszka Imre): Egy igazi ’56-os, a „Kaposvár-jelenség” oszlopa: tíz éve Eörsi István nélkül
    A város, s a színház, mely annyit köszönhet neki, hallgat

    Megemlékezés a tíz éve elhunyt Eörsi Istvánról, akinek a kaposvári Csiky Gergely Színház sokat köszönhetett. Budapesten Eörsi-konferenciát tartottak, erről és Eörsiről sok cikk jelent meg az országos sajtóban, csak épp a helyi lapok nem emlékeztek meg róla. Idézet Végel László Holmiban megjelent megemlékezéséből. Merényi Anna a „Kihallgatás” és a „Halálom reggelén” című darabjairól írt. Cikkivágat: Korabeli tudósítás az Angyal-perről, melyben Eörsi István is vádlottként szerepelt.

    „A kaposvári színház annyiban biztosan neki köszönheti nagy korszakát, hogy a Marat halála miatt kitört botrányban ő lett az áldozati bárány, akinek az eltávolítása árán minden más megmenthető volt. […] 1982-ben a Marat-botrány »ára« az volt, hogy Eörsinek mennie kellett: »a párt a fejébe vette, hogy Eörsi a színház rossz szelleme, pedig csupán néhány darab – a köztük a Marat halála – szövege hegyeződött az ő szíve vágya szerint. […] A bosszúhadjárat részeként közölték velem: el kell küldenem. Egészen pontosan Tóth Dezső utasította a megyei pártbizottságot, a megyei pártbizottság az én közvetlen felettesemet, a megyei tanács kulturális titkárát, ő meg utasított engem. Védtem Eörsit, elmondtam, hogy kiválóan dolgozik, […] a színházon belül nem politizál. Erre közölték velem, ha nem bocsátom el, engem váltanak le…« – idézi a történész-fiú, Eörsi László Babarczy igazgatót a »Megbombáztuk Kaposvárt« című könyvében.”

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Holmi, 2005.11.szám Végel László: A magyar Jób. Eörsi István halálára (és az itt felsorolt cikkek)
    • harag.eu. 2006.02.20. Merényi Anna: Eörsi István Kaposváron. Tisztelgés a Mester előtt
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőbe beírja Eörsi László kötetének a címét.

  • 2015.10.24. (246.szám) Nógrád Megyei Hírlap, Eörsi István emlékére

    Eörsi István baráti köre és fia az „Eörsi-ünnep” című rendezvénysorozattal idézi meg a tíz éve elhunyt írót, költőt. Kőrössi P József író, szerkesztő saját portáján, Márkházán szervezi meg a sajátos hangulatú Eörsi-napot. Ugyanitt, ugyanekkor emlékeznek meg Csiki László költő, drámaíróról. A vendégek között volt Vágvölgyi B. András publicista, filmrendező, Lángh Júlia író, Forgách András író, Kocsis András könyvkiadó, Kovács Bodor Sándor fotós, dokumentumfilmes. Bereményi Géza Jeruzsálemből küldött videóüzenetet. Fotó

  • 2015.10.25.szabadfold.hu, Borzák Tibor: `Mennék, de nem mozdul a lábam` - A rémálmok elmúltak, és hihetetlen fordulatok jöttek!

    (Részlet a Horgas Eszter fuvolaművésszel készült beszélgetésből.

  • 2015.10.30. (44.szám) Élet és Irodalom, Gadó Gábor: Szájkosár nélkül
    Eörsi István emlékének

    Orbán Viktor október 22-én az Európai Néppárt madridi kongresszusán a menekültek támogatásáról. „Az Európai Néppárt küldöttei Orbán beszédéből végre megérthették: a menekültek támogatása amolyan régi trükk, a balliberálisok szavazatszerző akciója.”

  • 2015.107.szám Eszmélet, Takács Róbert: A kultúra reformja – a reform kultúrája

    Részlet a tanulmányból.* Az 1967-es Magyarország könyvkiadásáról, mozijáról, színházáról.

    „Déry Tibornak már negyedik és ötödik regényét adták ki szabadulása után. Eörsi István visszatérhetett az Élet és Irodalomhoz, miközben Bibó István a KSH könyvtárában dolgozott, az 1951-ben félreállított Hamvas Béla pedig 13 évig tartó vidéki raktárosi munka után nyugdíjas éveit töltötte, és írásai csak további másfél évtized múltán kezdtek megjelenni.”

    * A tanulmány az OTKA (PD 109103) és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült; egyúttal a „Reformálható volt-e a szocializmus?" címmel a Politikatörténeti Intézetben, 2015. június 29-én megrendezett konferencián elhangzott előadás írásos változata.

  • 2015.11.05. (45.szám) Magyar Fórum, Csurka István: Visszaemlékezés

    A két két IMF-megállapodásról, az „IMF–Bilderberg-uralom”-ról. Eörsi ellene írt cikkéről.

    „Az Eörsi cikk befejezésének megértéséhez pedig kétségtelenül kell egy kis írói vájt fülűség és egy freudi technika. Mert ugyan miért másért bukna ki Eörsiből utoljára a »tősgyökeres magyar fiatalok« kifejezés, ha nem az ősi zsidó szorongás és az ősi gyűlölet, valamint a bilderbergesség miatt. Mi hát az örök ellensége minden bilderbergesnek? A tősgyökeres magyar. Már se lát, se hall Eörsi, és szitokszónak használja.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1992.10.29. E.I.: Összefüggések

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2015.11.08.24.hu, Tanár kínálta cigivel a gimnazistát. Indokoltan

    (Matiné György Péterrel. György Péter: A hatalom képzelete – állami kultúra és művészet 1957-1980 között c. kötete.)

  • 2015.11.13. (46.szám) Élet és Irodalom, Károlyi Csaba: Déry-trió
    (Előhívás, Litera Rádió, október 20., www.litera.hu, 78 perc)

    Rádiókritika. Déry Tibor Ítélet nincs című kötetéről beszélgettek: Jánossy Lajos, Németh Gábor és Reményi József Tamás. A korabeli kritikai fogadtatások között Reményi megemlíti, hogy „Eörsi is fanyalgott”.

  • 2015.11.13. (46.szám). Élet és Irodalom, Valachi Anna: Ha a világ rigó lenne...

    Recenzió Rigó Béla: Írásjelbeszéd verslábjegyzetekkel című kötetéről. Utalás Eörsi István Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyvére


    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.11.18. origo.hu, Kovács Bálint – Kling József: Orbánt is elcsábította a Csárdáskirálynő hamis illúziója

    A miniszter szerint felhőtlen polgári derű jellemzi Kálmán Imre százéves művét, a Csárdáskirálynőt, amelynek centenáriumi gáláján Orbán Viktor is jelen volt. Száz év színházi rendezői közül nem mindenki értene egyet vele. A százéves darab története.

    Fotók: Orbán Viktor, előtte felesége, Lévai Anikó és Kálmán Yvonne, Kálmán Imre zeneszerző lánya, jobbra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára – Balog Zoltán, Hoppál Péter és Kálmán Yvonne – Centenáriumi gálaest a Budapesti Operettszínházban 2015. november 17-én – Kosáry Emmi Csárdáskirálynőként – Feleki Kamill Miska főpincér és Honthy Hanna Cecília szerepében – Alföldi Róbert 2006-ban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezte meg a Csárdáskirálynőt – Kerényi Miklós Gábor Csárdáskirálynője 2008-ban, a Budapesti Operettszínházban – A Csárdáskirálynő bemutatásának centenáriuma alkalmából kibocsátott emlékbélyeg.

    „1993 aztán újabb változást hozott a Csárdáskirálynő befogadás-történetében: ekkor Mohácsi János rendező egy Eörsi Istvánnal átdolgozott verziót mutatott be a fénykorát élő kaposvári Csiky Gergely Színházban, Kulka Jánossal és Molnár Piroskával a főszerepekben.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ szót.

  • 2015.11.szám Hitel, Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

    Részlet. A Magyar Írószövetség története, szakaszai. Az 1981-es közgyűlésen: „Ezen a közgyűlésen Mészöly Miklós azt javasolta, hogy születhessenek irodalmi társaságok. Szilágyi Ákos, a FIJAK elnöke a kör válsága, az írószövetséggel kapcsolatos konfliktusai kapcsán az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Eörsi István ironikus komolysággal a cenzúra hivatalos bevezetését javasolta, hogy egyértelműek lehessenek a közlési lehetőségek.”

  • 2015.11.szám Tiszatáj, Rácz Lajos: A magyar forradalom nem durrogtatás és vér
    RÁCZ LAJOS BESZÉLGETÉSE KONRÁD GYÖRGGYEL

    Az 2015. március 28-án készült interjú az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján történtekről, a rendszerváltásról szól. Az 1956-os forradalom erkölcsi és társadalmi jellegének elemzése. Az intellektuális ellenállásról, hangsúlyozva a fegyveres harc helyett a rend és méltóság szerepét. A beszélgetés összekapcsolja 1956 tapasztalatait a későbbi rendszerváltással és a történelmi ciklikussággal.

    Konrád: „– [Tamás Gáspár Miklós] Egy csillogó tehetség, s emellett minden szituációnak az intellektuális központja. Emlékszem, volt egy nagyobb társaság nálunk, és Gazsi már itt volt, amikor jött Eörsi Pista, s kérdezi az előszobában, ki beszél benn, mondom a Gazsi, a franc egye meg, akkor most hogy fogom ledumálni. Ők voltak ketten, akiknek a szájából nem lehetett elvenni a szót.”

  • 2015.12.07. huppa.hu, Tardos János: Egy sötét tükör cserepei – Pazar évek sötétben

    Részlet Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, Pályi Márk: Gáli pontosan hiányzik

    Dornbach Alajos írása Gáli Józsefről több helyen is pontatlan, és téves állítások szerepelnek benne. További tények találhatóak Gáliról többek között Eörsi István Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.12.17. (559.szám) Fedél nélkül, Fridrich Piroska: ÖTVEN ÉVE A PÁLYÁN
    Pogány Judittal beszélgettünk

    Pályája ötven évéről, színházakról, szerepekről, kollégákról. A kaposvári színházról, melynek 1965. november 1-je óta volt tagja. Pályakezdése nehézségeiről. Zsámbéki Gáborról, Komor Istvánról és a többi rendezőről, előadásaikról. A kaposvári korszak végének okairól. Az ezt követő időszakról, szerepeiről, a jó rendező fontosságáról, a gyerekelőadásokról, filmszerepeiről. Fotók

    „Ő [Ács János] volt a híres Marat halálának a rendezője. Eörsi Istvánnal együtt, aki akkor dramaturg volt Kaposváron, találták ki a Marat halálának világát, politikai ütőképességét.”

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.26. kettosmerce.blog.hu, Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

    Megemlékezés. Elhangzott 2015. október 22-én, az Eörsi, a homo politicus és Eörsi, a homo ludens című konferencián az OSA Archívumban.

    Előzmény:                

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I.: Nyitóbeszéd
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus
    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember
    • Élet és Irodalom, 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon
    • Népszava, 2007.08.15. Pungor András: Rendszerváltó papírok 
    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya 

    Kapcsolódó cikk:

    • merce.hu, 2020.10.13. Tamás Gáspár Miklós: TGM: Eörsi Istvánról

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2015.12.szám Látó, E.I.: Két konda
    Talált vers

    Vers.

  • 2015.12.szám Színház, Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház
    Eörsi 10

    Eörsi halálának tizedik évfordulóján, életművének, pályaképének áttekintése. Fotók

    „Konok baloldalisága elsősorban szenvedélyes igazságkeresést és szociális érzékenységet jelentett, a világ jobbításának lázát. […] Most, Eörsi István halálának tizedik évfordulóján valójában a színházi Eörsiről szólnék, pontosabban Eörsi színházáról, hogy úgy mondjam, a szó tágabb értelmében arról az életszínházról, amelynek ő egy személyben ihletője, animátora, értelmezője és főhőse volt. […] Színház az egész világ, mondja Eörsi a Legyet fogtam a miniszternél kis opusával, ő novellának nevezi, nekem ez színház, a legeörsibb színházak közül való, briliáns darab.”

    • A novella megjelent Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötetében, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Legyet fogtam a miniszternél című karcolatát Révész Sándor megírta az Aczél és korunk című monográfiájában. A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”
    • Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan. (Adalékok a publicisztika és a politológia különbségéhez)
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.