EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.10.18. socfest.hu, ’56-os börtönmonológ az Örkényben

    Eörsi István író 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amelyet a forradalmi emlékév alkalmából most az Örkény István Színház színpadán visznek színre. Rendező: Polgár Csaba. Bemutató: 2016. október 21. 

    "Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem – 1986 őszén –, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük. Most már – legalábbis ez idő szerint úgy tetszik – nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül." (Eörsi István, 1989)

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • Heti Válasz, 2016.10.27. (43 szám) V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete – S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

  • 2016.10.20. (42.szám) Heti Válasz, Somogyi Marcell: Kis októberi forradalmak
    Emlékezés 1956 évfordulóira
    reflektor

    „1956 és a szovjet csapatok »ideiglenes hazánkban állomásozása« – ez volt a Kádár-rendszer két szupertabuja, és a tilalom a forradalom utáni 25 évben jórészt el is lehetetlenítette a méltó emlékezést. Mi változott a rendszerváltással? Milyenek voltak az elmúlt hatvan év október huszonharmadikái?”

    Eörsi István említése.

    Fotók: 1989. október 23-án az 56-os járat harminchárom év után újra befut a Kossutht térre – 2006. október 23: A rohamrendőrök és a tüntetők – Krassó György

    Kapcsolódó cikkek:

    • Kritika, 1991.09.szám Vásárhelyi Miklós: MONORI SZELLEM – Nincs a rendszerünkben
    • Beszélő (Hetilap – 43.szám), 1992.10.24. Litván György: Kilencvenkettőben nyolcvanhatról
    • Magyar Nemzet, 2002.10.19. Modor Ádám: Holtak a nappaliban
    • Magyar Nemzet, 2006.11.09. Laczik Erika – Szarka Ágota: Az emlékezők kihagyó emlékezete
    • Magyar Nemzet, 2006.11.17. Eörsi László – Laczik Erika – Szarka Ágota: Az ügynök nyomában
    • Rendszerváltó archívum, 2017.03.szám (szeptember) Szeredi Pál: Sztereotípiák boncasztalon

  • 2016.10.22. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Hűséget esküdött a halottaknak”

    Beszélgetés Polgár Csabával, aki Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című kötete (először szamizdatban jelent meg) alapján az Örkény Színházban monodrámát rendez. Részlet Eörsi István börtönnaplójából. Fotók.

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.10.22. Magyar Nemzet, Suslits Szonja: Hatvan éve nem jártak a titkos kórteremben
    A Péterfy-kórház pincéjében ápolták és bújtatták a forradalom sebesültjeit, a bátrak pedig folyamatosan gyártották a röplapokat
    MENTENI A MENTHETŐT

    Beszélgetés Nagy Mihállyal, az 1956-os Röplap csoport tagjával, aki a Péterfy Sándor utcai Kórház pincéjében társaival több száz példányban sokszorosította a forradalom röplapjait. A beszélgetésbe bekapcsolódik Nyikos Tibor, aki biztonsági őrként dolgozik az intézményben. Fotók

    „A Markó utcában volt a bírósági tárgyalás, ahol az elsőrendű vádlott Angyal István volt, őt kivégezték, másodrendű vádlottként Eörsi István öt évet kapott. Nagyon büszke voltam rá, hogy negyedrendű vádlottként nekem hat évet szabtak ki – emlékezett vissza Nagy Mihály.”

  • 2016.10.27. (43 szám) Heti Válasz, V. Nagy Viktória: Kádár János lelkiismerete
    Ötvenhatos személyiségek az Operában
    S. N.: BÖRTÖNMONOLÓG (keretes cikk)

    „Mélyre ásott titkokról beszélt utoljára nyilvánosan az idős és beteg Kádár János 1989 tavaszán. Sötét múltjának visszatérő démonai most egy dokumentumdráma keretében elevenednek meg az operaház nézőtere alatt.”

    A Kádár utolsó beszéde című dokumentumdrámáról és a többi, hasonló témát feldolgozó alkotásokról. Fotók

    A Börtönmonológ című keretes cikkben Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című monodrámájáról számol be a szerző.

    • A darabról bővebben is olvashat a honlapon az Eörsi István / Színház, film résznél.
    • Az Emlékezés a régi szép időkre című kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • socfest.hu, 2016.10.18. ’56-os börtönmonológ az Örkényben

  • 2016.10.28. Fejér Megyei Hírlap, (w): Ma is élő üzenettel
    MEGEMLÉKEZÉS Legyen örökös példa mindenki számára!

    A lepsényi és a mezőszentgyörgyi ’56-os megemlékezésekről.

    „Eörsi István: A kihallgatás című drámáját a Mezőszentgyörgyi Amatőr Színjátszó Kör mutatta be.”

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi A kihallgatás című drámáját elolvashatja itt: Színház (Drámamelléklet), 1988.03.szám E.I.: A kihallgatás. Dráma két részben
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2016.10.28. szinhaz.hu, Emlékezés a régi szép időkre
    EÖRSI ISTVÁN SZEREPÉBEN ZNAMENÁK ISTVÁN

    Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című börtönmonológjával emlékezik ’56-ra az Örkény Színház. A színház ajánlója. Részletek az Emlékezés a régi szép időkre című könyvéből. Eörsi István azonos című könyvének felhasználásával a szöveget szerkesztette: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, Eörsi István szerepében: Znamenák István, rendező: Polgár Csaba. Fotók az előadásból.

    „Előadásunkban egy lebilincselően őszinte szöveg segítségével beszélünk egy korszakról, annak ismert fő- és ismeretlen mellékszereplőiről, és e korszak tanújáról, akinek szókimondása fájóan hiányzik mai közéletünkből.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 2016.12.szám Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    • Színház, 2017.06.szám Zappe László: Legalább egy felfedezés
    • Színház, 2017.10.szám Színikritikusok díja 2016/2017
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2016.10.31. Magyar Hírlap, Tamáska Péter: Obersovszky Gyula, a mesehős hazafi
    A TÉREN GYÁSZRUHÁS ASSZONYOK ÉS LÁNYOK ÁLLTAK NÉMÁN, SZEMBEN A LÖVÉSRE KÉSZ SZOVJET PÁNCÉLOSOKKAL, MINT AKIK TEMETÉSRE JÖTTEK

    Részletek a szerző hamarosan megjelenő, Egy világváros három börtöne című kötetéből. Eörsi István említése.

  • 2016.10.szám Korunk, Zuh Deodáth: A tizenegyedik óra előtt
    Balázs Béla, a marxista

    Tanulmány. Kívül a kánonon.

    „Miért volt szüksége marxista exkurzus(ok)ra fenomenológiai, egzisztencialista, kifejezéselméleti, technika- történeti, fejlődéspszichológiai húrokat pengető filmelméleti műveiben? […] A legmarkánsabb magyarázatot a legnevesebb érintett, Lukács György szolgáltatta, válaszát a szakirodalom pedig rendszeresen hivatkozta. Lukács határozott véleményét Eörsi Istvánnal és Vezér Erzsébettel 1969-71-ben rögzített interjúiban mondta el.”

    • Lukács György: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon című kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.01. (10.szám) Pesti Műsor, Bóta Gábor: Senkiből valaki
    Interjú

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal új rendezéséről, az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darabról, az Emlékezés a régi szép időkre – börtönmonológ című előadásról, amelyben Eörsi Istvánt alakítja.

    „Akinek része volt abban, hogy mondjuk Eörsivel egy főpróba után éjszakai beszélgetésbe bonyolódjon pálinkázás közben, vagy felmenjen a lakására egy úgynevezett Eörsi-gyűlésre, az fantasztikus dolgokat élhetett át. Nekem meghatározó emberem ő. Fantasztikus, hogy valaki ennyire elvhű legyen, és ennyire okos és tisztán látó. Csodálatos ember volt.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Eörsi kötetének a címét.

  • 2016.11.01. (11.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Lukácsy András: Egy mártír utóélete

    Tárca ötvenhat egyik legtragikusabb hőséről, Angyal Istvánról.

    „Amikor Angyal a végrendeletét rögzítette, és börtöntársának, Eörsi Istvánnak eljuttatta, annak hangneme még mindig nyugodt volt. Megjelölte, hogy milyen emléket állítsanak majd a mártíroknak. Az ötvenhatosok újratemetésének szertartásán az volt a legmegrázóbb motívum, amikor a két színész ellenálló, Darvas és Mensáros tárgyilagos hangon sorolta a mártírok nevét, foglalkozását és életkorát. Őt már akkor a fegyveres ellenállók élén említették.”

  • 2016.11.01. (november) Irodalmi Jelen, Zentai Péter László: A piros pulóver

    Novella. A Kijevben, majd Leningrádban töltött utolsó egyetemi évéről. A Könyvvilág főszerkesztőjeként Varsóba utazott 1985-ben egy konferenciára. A Könyvvilág akkori jelentőségéről, népszerűségéről. Eörsi István is a műfordítói rovatban kaphatott nyilvánosságot. 

  • 2016.11.03. (44.szám) 168 óra, Ferencz Zsuzsa: Pista elmeséli

    Az Örkény Színház stúdiójában október 21-én bemutatták Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönkönyve dramatizált, monologizált változatát Znamenák István előadásában. Eörsi vigyora. A szerkesztők: Bagossy László és Ari-Nagy Barbara, a rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.04. (44.szám) Élet és Irodalom, Herczog Noémi: A mítoszleszámoló
    (Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre, Örkény Színház)

    Színikritika. Rendező: Polgár Csaba. Eörsi Istvánt Znamenák István formálja meg. A színház ötvenhat-előadása Eörsi Emlékezés a régi szép időkre című önéletrajzi kötetéből készült. 

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Reagálás:

    • Jelenkor, 2019.06.szám Pandur Petra: Dokumentum és személyesség 1956 színreviteleiben 


  • 2016.11.04. Fejér Megyei Hírlap, (w)d: Színházi est: A kihallgatás
    A történelmi félmúlt emberi viszonyai ma is érvényesek

    „Nagy sikerrel mutatta be a MASZK társulata Eörsi István: A kihallgatás című drámáját az 1956-os emlékhét színházi estjén. A darabot Tóth Andrea rendezte.” Fotók

    Eörsi A kihallgatás című darabját 1965-ben írta, 1984-ben Nyugat-Berlinben volt az ősbemutatója német nyelven, de magyar színpadra csak 1988-ban kerülhetett.

    • Eörsi A kihallgatás című műve a Kilenc dráma és A Fogadás. 18 dráma című kötetekben található. A kötetek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2016.11.05. Magyar Idők, Szilléry Éva: Földes László: A gulag virágai – a túlélés dalai

    Földes László Hobó A gulag virágai című darab sajtótájékoztatója. Fotó

    „Magyar művek is megszólalnak a darabban: Karig Sára verseiből és Eörsi István szövegeiből éppúgy építkezett a szerző, mint Szolzsenyicin írásaiból és Salamov elbeszéléseiből, vagyis a téma megkerülhetetlen, örök érvényű műveiből.”

  • 2016.11.10. librarius.hu, Fazekas Zsuzsa: Znamenák István: Amikor Eörsi szövegeit mondom, akkor ő jelen van

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című könyve alapján az Örkény színház előadása. Rendező: Polgár Csaba.

    Beszélgetés Znamenák Istvánnal, aki a darabban Eörsit alakítja. Milyennek ismerte Eörsit?

    "Egy interjúban egyszer egy kora reggelen neki szegezték, hogy: Magáról azt mondják, hogy maga a baloldal Csurkája. És az Eörsi erre nem hogy megsértődne, szó nincs ilyesmiről. Rögtön azt mondja, hogy nagyon megtisztelő, Csurka István csodálatos drámaíró, de azért lehetetlen, hogy én Csurka lennék, mert van közöttünk egy alapvető különbség. Ő azt mondja, hogy minden meg fog változni, ha majd az övék lesz minden hatalom. Én nemcsak a teljes hatalmat nem akarom, de egyáltalán semmilyen hatalmat nem akarok. Miközben nem bántott ő senkit, aközben tényleg sok mindenki megbántódott, egyszerűen csak mert mindig kimondta, amit gondolt."

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.11.11. (45.szám) Élet és Irodalom, Vásárhelyi Mária: A történelem kufárjai

    1998-ban, az első Fidesz-kormány hatalomra kerülését követően, az akkoriban Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedő üzletasszony egyik első botrányt kiváltó lépése az volt, hogy a kormány megvonta az állami támogatás nagy részét a XX. századi történelem kutatásával foglalkozó két legszínvonalasabb tudományos intézménytől; az 56-os és a Politikatörténeti Intézettől. Az eredetileg a két intézet támogatására szánt összeget az akkor létrehozott, Schmidt Mária által irányított, XX. Századi Intézet alapítására csoportosította át a kormány. Az Eörsi István kontra Schmidt Mária-per felidézése.

    „Az ítélethirdetés óta több mint egy évtized telt el, perújrafelvételre természetesen nincs lehetőség, így csupán a tudásnak, az erkölcsnek és a jó ízlésnek tehetek panaszt, amikor kísérletet teszek annak igazolására, hogy az elmúlt évtized történései nemhogy cáfolták, hanem sokszorosan igazolták a 2005-ben meghalt író állításait.”

  • 2016.12.01. (48.szám) 168 óra, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák
    2016.12.05. 168ora.hu, Csáki Judit: Hegedűs D. és Znamenák, Márai és Eörsi

    2 egyszemélyes darab színikritikája.

    Hegedűs D. Géza Hallgatni akartam című Márai-estjéről a Vígszínházban. 1938. március 12., az Anschluss napja. Párhuzamosságok a jelennel. A rendező: Marton László.

    Znemanák István monológja az Örkény Színház stúdiójában Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplójából. Znamenák nem utánozza Eörsit, hanem gesztusaival megidézi. A rendező: Polgár Csaba.

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.12.05. Népszava, Balogh Gyula: Kíméletlenül szarkasztikus börtönmonológ
    Eörsi István memoárját, amelyben 1956-os szerepét is felidézi, az Örkény Színház tűzte műsorára

    Eörsi István Emlékezés a régi szép időkre című műve a börtönéveit idézi fel. A darabban Eörsit Znamenák István alakítja. A rendező: Polgár Csaba. Fotó: Znamenák István

    „Eörsi István 1960-ban szabadult a börtönből, de a börtönmemoárját csak jóval később, 1986-ban kezdte el írni. Mint a rendszerváltáskor elmondta, nem halogathatta tovább, mert úgy érezte, az anyag kisiklik a kezéből. »A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük.« […] Azt sem titkolja el Eörsi, hogy ő bizony még a börtönévek alatt is kommunistának vallotta magát.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-kötet címét.

  • 2016.12.19. kreativ.hu, Bátorfy Attila: ˝Azt hittük, minden fasza lesz. Nem lett az.˝

    Részlet. Beszélgetés Vágvölgyi B. Andrással, a Magyar Narancs egykori főszerkesztőjével.


    "Weyer Balázs és Kóczián Péter A Mérleg utca nyelve című cikksorozatban leírták, hogy Fodor Gábor 1993-ban még Fidesz tagként részt vett egy belsős SZDSZ-es találkozón, ahol eldöntötték, hogy ki lesz a párt miniszterelnök-jelöltje (Kuncze Gábor lett). A szabaddemokraták megsértődtek a cikksorozaton, Tamás Gáspár Miklós és Eörsi István elítélték Weyeréket, György Péter pedig védelmükbe vette őket."


    Előzmény:

    • Magyar Narancs 1995.05.18. + 1995.05.25. + 1995.06.01. Galottai Balázs - Kóczián Péter: A mérleg utca nyelve (3 részes cikksorozat)
    • Magyar Narancs, 1995.06.22. E.I.: Egyszerűen vacakság
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Bozóki András: A méreg foga
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Kőszeg Ferenc: T. Szerkesztőség!
    • Magyar Narancs, 1995.06.29. Vágvölgyi B. András: Pont, távolból

  • 2016.12.30. karpattur.karpatinfo.net, Hobo: A Gulag virágai - színházi előadás

    Földes László Hobo írásából és válogatásából készült előadás, A Gulag virágai a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. Az előadás ismertetője.

    Hobo: "Karig Sára csodálatos versein, Eörsi István Gulag-dalain vagy Rózsás János megrázó visszaemlékezésein kívül nem sok mindent találtam az évek során."

  • 2016.12.szám Színház, Ufri Péter: Csak gondolkodni ne kelljen
    56-os előadások a 60. évfordulón

    Az 1956-os forradalomról szóló előadásokról a politika tükrében. Fotók

    „A mezőny legszerethetőbb játékosa azonban Eörsi István, akivel az Örkény stúdiószínpadának előterében találkozunk, és már ő vezet be a nézőtérre. Az Emlékezés a régi szép időkre a börtönévek krónikája, és Polgár Csaba rendezése, valamint Znamenák István játéka méltó társa Eörsi lucidus szövegének (az író emlékiratai mellett egyéb írásait és interjúrészleteit is felhasználták). A heroikus tettek és az esendőség, a harsány humor és a kikerülhetetlen katarzis egymást feltételezik itt. A hithű kommunistából a rendszer áldozatává váló író története pont az a fajta narratíva, ami semmilyen politikai kánonba nem tudhatott belepasszolni. Ugyanez igaz Angyal Istvánra, aki megjárta Auschwitzot, kommunistaként küzdött októberben, majd 56-os tettei miatt kivégezték – Eörsi egyik nagy hőse éppen ő, a tőle olyannyira különböző barát, aki az életében együtt mutatta fel a XX. század magyar traumáit. Míg Eörsihez pont közvetlensége és hétköznapisága, addig Angyalhoz éppen rendkívülisége miatt lehet kapcsolódni.”

    • A kötetek (szamizdat és legális kiadás) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikk:

    • szinhaz.hu, 2016.10.28. Emlékezés a régi szép időkre
    • Színház, 2017.06.szám Zappe László: Legalább egy felfedezés
    • Színház, 2017.10.szám Színikritikusok díja 2016/2017
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab/kötet címét.

  • 2017.01.01. (1.szám) Bécsi Napló, Gömöri György: Illyés Gyula a magyar írók egységéről a forradalomban

    Könyvkritika Illyés Gyula, Naplójegyzetek 1956-57. Atlantisz sorsára jutottunk című kötetéről.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részt megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.