Cikkek
-
1973.07.06. (156.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő
Rádiókritika a Kötélen a Niagara fölött, a Műfordítói vallomások című műsorokról, és Varga Károly ifjúsági zenei táborokról szóló riportműsoráról.
A Műfordítói vallomások című műsorban Shelleyről, Heinéről, Brechtről, és arról, hogy Eörsit a forradalmi költészet foglalkoztatja.
„...Eörsi István rendkívül rokonszenves, póztalan nyilatkozatát hallhattuk. Marsall László kalauzolt a költő-drámaíró-publicista és műfordító Eörsi műhelyébe. […] Eörsit mindenekelőtt — a felsorolt nevek is ezt bizonyítják — a tágasan értelmezett forradalmi költészet foglalkoztatja.”
1973.07.21. (29.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A közgondolkodás folyamatosságáért
Könyvkritika. Litván György–Szűcs László: A szociológia első magyar műhelye (Válogatás/ I-II. – Gondolat Kiadó, 1973.).
1973.07.szám Nagyvilág, Lawrence Ferlinghetti: Orgyilkosság-raga
Ferlinghetti verséről. Versfordító: Eörsi István.
1973.07.szám Színház, Kalmár Éva: Dersi Tamás: Thália magyarul tanul
Könyvkritika. Kötet a kortárs drámairodalom új útjairól és a magyar drámai múltról. Eörsi István említése.
- A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
1973.08.03. (180.szám) Pest Megyei Hírlap, Levendel Júlia: Rádiófigyelő
Rádiókritika a Majakovszkij születésének 80. évfordulója alkalmából bemutatott műsorokról, és Demcsák Katalin Érdemeinek elismerése mellett című dokumentumműsoráról. A Majakovszkijról szóló portrét Lendvai György állította össze, a szerkesztő Horváth László, a rendező Vadász Gyula volt.
„A műveket rangos műfordítói gárda tolmácsolásában hallottuk (Devecseri Gábor, Eörsi István, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor fordított például Majakovszkij-verseket, írásokat); a szerkesztő Horváth László, a rendező Vadász Gyula volt.”
1973.08.04. (31.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Szigetországi tragédia
Vers.
1973.08.11. (32.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Egy boldog ember
Könyvkritika Balázs János cigány-festő Füstölgések című verseskötetéről.
1973.08.18. (33.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Érzelem és értelem
E.I.: SzélhámosokGlosszák.
1/ Érzelem és értelem: Idézet Ingmar Bergman új filmjéről egy lapelőzetesből, mely megdöbbentette Eörsit: „Ez a filmje azonban mégis más, szebb, tisztább előző alkotásainál, mert inkább hat az érzelmekre, mint az értelemre.”
2/ Szélhámosok: A Hétfői Hírekben olvasta Eörsi, hogy néhány fiatalember szabad idejében különféle vállalatok és repülőgép-társaságok lóvátételével foglalatoskodott. Ajándékozásuk módszerének leírása. „…a szélhámosság mindig az adott társadalmi lehetőségekből indul ki, és mint az irodalomban a novella, arról faggatja a társadalmat, hogy mi lehetséges benne.”
1973.09.08. (36.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Az anyós
Eörsinek egy ismerőse elmesélt egy történetet. Egy házaspárnak Jugoszláviában ellopták az autóját, amelyben egyikük halott anyósa volt. Eörsi más helyszínnel már ismerte ezt a történetet, ám az egy vicc volt, de elgondolkozott azon, hogy a valóság néha reprodukálja a vicceket. „…egész huszadik századi történelmünk a maga vakhiteivel, diktátoraival és mulatságosan ötlettelen hittételekhez igazodni óhajtó köznapi életével nem volt-e grandiózus viccsorozat, ahol is poénül egyetlen hulla helyett egész hullahegyek, hullagyárak haláltáborok kínálkoztak? A valóság a legrosszabb vicceket is túlteljesítette, és senkinek sincs – legalábbis elvben – kifogása az ellen, hogy az irodalom és a publicisztika kiaknázza ezeket a váratlanul ajándékba kapott lehetőségeket.” Eörsi gondolatban tovább szövi az eredeti viccet, és kitalál belőle egy új történetet.
1973.09.14. Népszava, Budapesti Művészeti Hetek
Szeptember 24 — október 26Ízelítő a programból. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című darabja a Pesti Színházban.
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1973.09.15. (37.szám) Film Színház Muzsika, Bulla Károly: Beszélgetés Várkonyi Zoltánnal
Az új évad terveiről, a gondokról. Mit jelent számára, hogy Eörsi darabjában a főszerepet játssza?
„A mai magyar dráma előrelépésének egyik lehetséges alternatíváját kívánjuk megmutatni. Ebbe a vonulatba illik Eörsi István Széchenyi és az árnyak című történelmi drámája, vagy ha úgy tetszik »tragikus groteszkje« is, mely a Pesti Színház első idei bemutatója lesz.”
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1973.09.28. Magyar Hírlap, Művészetünk seregszemléje
A budapesti művészeti hetek programjából a szerző kiemeli, hogy „számos olyan alkotás is napvilágot lát, amely mai művészetünk legjava darabjai között kér helyet.” A drámai programok ősbemutatóinak szerzői között megemlíti Eörsi Istvánt is.
1973.09.29. (39.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Összetett szavak
A nyelvészet az összetett szavakkal a történettudomány segítségére siet. Példák: szűzanya, úrnő, úrinő, haláltábor, sugárszennyeződés. Mindezek azért jutottak Eörsi eszébe, mert azt hallotta a rádióban, hogy a chilei katonai junta bevezeti a „hadijog”-ot. Mit is takar ez valójában? „Chilében hadijog van és – mint erről mérvadó körök biztosítanak bennünket – demokrácia lesz. Attól tartok, inkább democsokráciát kellene ígérniük; ez szokott lenni a hadijog folyománya.”
1973.09.30. Magyar Szó, Szűts István: A Budapesti Művészeti Hónapról
Levél a Magyar SzónakProgramismertető.
„Három ősbemutató is lesz a Budapesti Művészeti Hetek során. Eörsi István Széchenyi és az árnyak, Benedek Katalin Alattunk a város és Gyárfás Miklós Beatrix című drámáit e napokban mutatják be először.”
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1973.09.szám Kritika, E.I.: A IX. kötet
Ady Endre, az újságíróGondolatok Ady Endre összes újságcikkeinek és tanulmányainak 9. kötete olvasása közben.
1973.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Utólagos tanúk
A történelmi jelenlét manipulálása az a müncheni árverés, melyen a náci vezérek használati tárgyait árverezik el. A szent jobb körülhordozása is e célt szolgálja.
1973.10.06. Esti Hírlap, f. f.: Gyarló zseni
Széchenyi és az árnyak
Bemutató előtt a Pesti SzínházbanRövid beszélgetés Eörsivel új darabjáról. Széchenyiről: „...ő az egyetlen magyar XIX. századi, világméretekben gondolkodó reálpolitikus!” A rendező Horvai István, a címszereplő Várkonyi Zoltán, a színház Igazgató-főrendezője.
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
1973.10.12. (31.szám) Pesti Műsor, SZÉCHENYI ÉS AZ ÁRNYAK
A Pesti Színház bemutatja Eörsi Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiáját. A rendező: Horvai István. A darab címlapja és tartalma.
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
1973.10.20. (42.szám) Film Színház Muzsika, Lapzárta után
Fényképes tudósítás a Pesti Színházban bemutatott Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiájáról. A rendező: Horvai István.
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1973.10.20. Esti Hírlap, Bernáth László: Széchenyi és az árnyak
Bemutató a Pesti SzínházbanSzínikritika Eörsi új darabjáról. „...a játék egész dramaturgiája az elkerülhetetlen öngyilkosságra koncentrál. [...] Eörsi István darabjának legfőbb erénye, hogy ez a dramaturgiai helyzet duplafenekű. [...] Nem az abszurd, inkább a hagyományos társalgási dráma felé hajlik helyzeteiben, de éppen a helyzetek és dialógusok többféle síkja, s a Széchenyi-figura gyilkos öniróniája teszi igazán élvezetessé ezt a játékot, amely az általánosság szintjén is próbál megfogalmazni valamit.”
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1973.10.25. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Széchenyi és az árnyak
Eörsi István drámája a Pesti SzínházbanSzínikritika a groteszk tragédiáról. Rendező: Horvai István.
„Eörsi ironikus szellemességét ismertük már, főként pamfletírozó tárcáiból. Drámai szövegben azonban most sikerült először ezt az írói karakterét meghatározó irályt megvalósítania.”
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
1973.10.26. (43.szám) A Hét, Ozsvald Árpád: Miért szép?
Könyvkritika a verses válogatáskötetről.
A versek mellett a címadó kérdésre válaszolnak költők, műfordítók, versértők érdekes műhelytanulmányok, elemzések keretében.
„Eörsi István Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek című verséről szólva, írása elején kijelenti, hogy: »Majakovszkij minden bizonnyal harsány kacajra fakadna, ha azzal gyanúsítanák ezt a versét, hogy szép. Hiszen ő nem szép verset akart írni, hanem pontos és jó szöveget«. Eörsi aztán szinte sorról sorra mesterien elemzi a verset és feltárja metaforikus szépségét, morális értékét.”
1973.10.27. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Pályafutás; A sokkezű; Érv
Versek.
1973.10.27. (43.szám) Film Színház Muzsika, Apáti Miklós: Széchenyi és az árnyak
Ősbemutató a Pesti SzínházbanSzínikritika Eörsi új darabjáról. A rendező: Horvai István.
„Mit jelent ez a darab nézői számára? Nem kevesebbet. mint annak mélységes megértését és tudomásulvételét, hogy Eörsi nem kitalál, hanem rekonstruál, visszaállít és megteremti a maga Széchenyi-képét. Széchenyi életének tényeit úgy csoportosítja-rendezi, hogy belőlük támasztja fel előttünk Széchenyit.”
- Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
- A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.
A három Eörsi
A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója
(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.
