EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 1973.10.06. (40.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Utólagos tanúk

    A történelmi jelenlét manipulálása az a müncheni árverés, melyen a náci vezérek használati tárgyait árverezik el. A szent jobb körülhordozása is e célt szolgálja. 

  • 1973.10.06. Esti Hírlap, f. f.: Gyarló zseni
    Széchenyi és az árnyak
    Bemutató előtt a Pesti Színházban

    Rövid beszélgetés Eörsivel új darabjáról. Széchenyiről: „...ő az egyetlen magyar XIX. századi, világméretekben gondolkodó reálpolitikus!” A rendező Horvai István, a címszereplő Várkonyi Zoltán, a színház Igazgató-főrendezője.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 1973.10.12. (31.szám) Pesti Műsor, SZÉCHENYI ÉS AZ ÁRNYAK

    A Pesti Színház bemutatja Eörsi Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiáját. A rendező: Horvai István. A darab címlapja és tartalma.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 1973.10.20. (42.szám) Film Színház Muzsika, Lapzárta után

    Fényképes tudósítás a Pesti Színházban bemutatott Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című groteszk tragédiájáról. A rendező: Horvai István. 

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 1973.10.20. Esti Hírlap, Bernáth László: Széchenyi és az árnyak
    Bemutató a Pesti Színházban

    Színikritika Eörsi új darabjáról. „...a játék egész dramaturgiája az elkerülhetetlen öngyilkosságra koncentrál. [...] Eörsi István darabjának legfőbb erénye, hogy ez a dramaturgiai helyzet duplafenekű. [...] Nem az abszurd, inkább a hagyományos társalgási dráma felé hajlik helyzeteiben, de éppen a helyzetek és dialógusok többféle síkja, s a Széchenyi-figura gyilkos öniróniája teszi igazán élvezetessé ezt a játékot, amely az általánosság szintjén is próbál megfogalmazni valamit.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.25. Magyar Hírlap, Lukácsy András: Széchenyi és az árnyak
    Eörsi István drámája a Pesti Színházban

    Színikritika a groteszk tragédiáról. Rendező: Horvai István.

    „Eörsi ironikus szellemességét ismertük már, főként pamfletírozó tárcáiból. Drámai szövegben azonban most sikerült először ezt az írói karakterét meghatározó irályt megvalósítania.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.26. (43.szám) A Hét, Ozsvald Árpád: Miért szép?

    Könyvkritika a verses válogatáskötetről.

    A versek mellett a címadó kérdésre válaszolnak költők, műfordítók, versértők érdekes műhelytanulmányok, elemzések keretében.

    „Eörsi István Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek című verséről szólva, írása elején kijelenti, hogy: »Majakovszkij minden bizonnyal harsány kacajra fakadna, ha azzal gyanúsítanák ezt a versét, hogy szép. Hiszen ő nem szép verset akart írni, hanem pontos és jó szöveget«. Eörsi aztán szinte sorról sorra mesterien elemzi a verset és feltárja metaforikus szépségét, morális értékét.”


  • 1973.10.27. (43.szám) Élet és Irodalom, E.I.: Pályafutás; A sokkezű; Érv

    Versek.

  • 1973.10.27. (43.szám) Film Színház Muzsika, Apáti Miklós: Széchenyi és az árnyak
    Ősbemutató a Pesti Színházban

    Színikritika Eörsi új darabjáról. A rendező: Horvai István.

    „Mit jelent ez a darab nézői számára? Nem kevesebbet. mint annak mélységes megértését és tudomásulvételét, hogy Eörsi nem kitalál, hanem rekonstruál, visszaállít és megteremti a maga Széchenyi-képét. Széchenyi életének tényeit úgy csoportosítja-rendezi, hogy belőlük támasztja fel előttünk Széchenyit.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.28. Magyar Nemzet, Antal Gábor: Széchenyi és az árnyak
    Eörsi István színpadi játéka a Pesti Színházban

    Színikritika. A rendező: Horvai István.

    „Azt is mondhatnánk, hogy Eörsi Dürrenmatt eszközeivel keveri Németh László színhelyét és fordulatait, ám azt is, hogy Eörsi — a maga szemléletének erényeivel és problémáival, a maga dramaturgiájának bravúrjaival és görögtüzeivel — a maga saját, sajátos Széchenyijét szólaltatja meg.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.szám Budapest, Budapesti Művészeti Hetek, 1973
    A részletes program

    Részlet a programból. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak – Pesti Színház – rendező: Horvai István.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.10.szám Néző, Tótisz András: Széchenyi és az árnyak

    Beszélgetés Eörsi Istvánnal darabja, a „Széchenyi és árnyak” Vígszínházbeli olvasópróbáján. A rendező: Horvai István.

    „Sok próbálkozás, állandó javítások között született meg a darab, ez a — remélhetőleg végleges — ötödik vagy a hatodik változat, amit végre magam is jónak találtam. […] Lehet, hogy a darab sokaknak nem fog beilleni a kialakult Széchenyi képbe. Igyekeztem minden hamis pátosztól megfosztani a figurát, mint ahogy szakítani próbáltam a magyar történelmi színjátszás azon hagyományával is, mely szerint a Nagy Ember a közösség és a haladás megszentelt szólamait mondja el a színpadon.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.01. (6.szám) Filmkultúra, E.I.: CHARLIE, AZ OPTIMISTA SZISZIFUSZ

    Az írás Chaplin titkát, emberi mélységét és művészi zsenialitását próbálja megragadni.

    Fotó: jelenet a Kutyaélet című filmből.

    Kapcsolódó cikk:

    • Rakéta Regényújság, 1993.02.19. (8.szám) E.I.: Charlie, az optimista Sziszifusz

  • 1973.11.04. Népszabadság, M. G. P.: Várkonyi és az árnyak

    Színikritika Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című darabjáról a Pesti Színházban. Várkonyi Zoltán alakításának bírálata.

    „Nem Széchenyi István gróf árnyairól van szó, amiket Eörsi István írt meg áltörténelmi álgroteszkjében, a Pesti Színház színpadára. Várkonyi Zoltán árnyairól beszélünk. Azokról az árnyakról, amikkel megküzdenie kellett alakításáért.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.07. (45.szám) Ország-Világ, torda: Két színházi hónapról
    JEGYZET

    Jegyzet a színházi évad kezdetéről, a mai magyar drámairodalomról. Fotók

    „Néhány kiemelkedő bemutató persze nem emelné ki az idei szezont a többi közül. Az igazi különbség: a mai magyar drámairodalom régóta várt, felvonulása. Hubay Miklós, Szabó Magda és Eörsi István történelmi drámát írt. Fontos kérdésekről szóló, több rétegű, színvonalas műveket. […] Eörsi groteszk tragédiája, a Széchenyi és az árnyak történelem-filozófiai kérdéseket boncolgat.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.09. Népszava, Szalontay Mihály: Két magyar színházi bemutató
    Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika. A rendező: Horvai István.

    „…a Pesti Színház kitűnően sikerült előadása példa arra, amikor a színház a maga művészi öntörvényűségével birtokba veszi az írott művet, és meg is emeli, és mássá is teszi. […] Rendkívül érdekes mű Eörsi István játéka és nagyon szép munka a Pesti Színház előadása. Értéke sok irányú gondolati vonzásában és mindenekelőtt egy nagy művész jelentős alakításában van.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.10. (45.szám) Élet és Irodalom, Létay Vera: Történelmi vigyor

    Színikritika. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak – Pesti Színház. Rendező: Horvai István.

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.10. (45.szám) Képes Újság, Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat

    Eörsi István versfordítása.

    Kapcsolódó tartalom:

    • Ország-Világ, 1975.04.23. (17.szám) Bertolt Brecht: A legyőzhetetlen felirat. Leninről 


  • 1973.11.11. Magyar Hírlap, E.I.: Szirénakezelő lettem

    Tárca. Eörsit kinevezték a házuk tetején található sziréna második számú szirénakezelőjének. Megtudta, hogy csak abban a nem kívánt esetben kell a szirénákat kézileg működtetni, ha a központi jelzőrendszer valamilyen okból felmondaná a szolgálatot. Viszont nem juthat be abba a helyiségbe, ahonnan a szirénák kézileg üzemeltethetők. Kötelmei pusztán a szirénakezelői beosztás tudomásul vételére, továbbá egy későbbi időpontban tartandó szaktanfolyam elvégzésére szorítkoznak.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Esti Hírlap, 1975.01.15. f. f.: A hangszóró mellett
    • Magyar Nemzet,1975.01.21. a. a.: A rádió mellett
    • Hócipő, 2005.10.26. E.I.: Szirénakezelő lettem


  • 1973.11.17. (46.szám) Élet és Irodalom, E.I.: A költő és közönsége

    A 200 éves Csokonai. Csokonai kizárása a debreceni kollégiumból a jegyzőkönyvek áttanulmányozása után a kollégiumi hatóságok szerint igazságos volt, de csak szerintük. Csokonai próbálkozásai kicsapása után. Okosságáról, kettős énjéről.

    Kapcsolódó cikk:

    • Létünk, 2010.01.szám Szilágyi Márton: Egy irodalomtörténeti legenda genezise és funkciója

  • 1973.11.26. Magyar Hírlap, Muskotály Vendel: Szerény javaslat

    Eörsi egy olvasói levelet tesz közzé, mely a „Glosszista Elvtárshoz” szól. A kocsmák falán felbukkanó antialkoholista plakátokról, ezek ellentmondásosságáról. A levélíró szerint ez tűrhetetlen, de semmiképp nem javasolja az alkohol betiltását, mert az a szabadságjogok csorbítását jelentené. A plakátokat viszont át kell tenni a kocsmákból a tejivók, a nőszervezetek és autósklubok falára. További javaslatai az alkoholfogyasztásról.

  • 1973.11.28.(48. szám)Lobogó, G. Z.: Széchenyi és az árnyak. Eörsi István történelmi groteszkje a Pesti Színházban
    (Színikritika. Rendező: Horvai István.)

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.szám Kritika, Nagy Péter: Eörsi István: Széchenyi és az árnyak

    Színikritika. Eörsi István: Széchenyi és az árnyak című drámájának vígszínházi előadásáról. Rendező: Horvai István.

    „Az ő problémája hatalom és morál, a politikai cselekvés célja és lehetőségei, az önfeláldozás és tenni akarás dialektikája, a közélet és magánélet egymásra táruló, egymást megsemmisítő csapdái; nem gondolati dráma ez igazán, hanem a gondolkodás, a gondolatiság, az absztrakcióra és mindentvégiggondolásra való képesség drámája, vagy talán inkább tragikomédiája.”

    • Eörsi Széchenyi és az árnyak című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.


  • 1973.11.szám Színház, B. I.: Használati utasítás

    A nyáron megírt cikkek őszi megjelenésére utal a cím. A kulturális és tájékoztatási közélet „patópálságáról”. Cikkajánló a lapból. Eörsi István említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.