EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2016.03.11. magyarhirlap.hu, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Részlet a cikkhez érkezett Eörsit érintő kommentekből.

    (A kommenteket azóta törölték az oldalról.)

    Kapcsolódó cikk:

    • Magyar Hírlap, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

  • 2016.03.szám Ellenfény, Sándor L. István: Változások évada

    Részlet. Az 1977/78-as évadról, a magyar színház korabeli viszonyairól. Idézetek Eörsitől.

    Előzmény:

    • Színház, 1976.12.szám Eörsi István: Kellemes vagy nyugtalanító színház?

  • 2016.03.szám Szcenárium, Király Nina: A krakkói Ulysses
    Tadeusz Kantor életmű-kiállítása elé

    Tanulmány. Fotók

    „Beke László találkozhatott Párizsban Kantor színészeivel, 1976-ban pedig Kantorral is; később élőben is láthatta A halott osztályt. Az előadásról Eörsi István írt szép tanulmányt az ÉS-ben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1977.10.01. (40.szám) E.I.: A halott osztály
    • Balkon, 1996.03.01. (3.szám) Fekete Vali: T(h)alál(t) színház

  • 2016.04.01. Heti Világgazdaság (online kiadás), Pályi Márk: Legyen Mádl Ferenc út és Antall József tér!

    Demszky Gábor 1999-ben javasolta, hogy a Moszkva teret nevezzék át Antall József térre, amibe Antall családja nem egyezett bele. A Göncz Árpádról elnevezett városrészről és a Mádl Ferencről tervezett közterület-átnevezés elleni tiltakozásról.

    „Aki a mai fül számára bizarr Széll Kálmán tér elnevezést használja, az Orbán-rendszer egyik legeredményesebb múlteltörlő lépésében vállal szerepet. […] Több tucat honfitársunk vett részt a ’44-es ellenállásban, számosan kerültek tevékeny forradalmi szerepvállalásukért börtönbe 1956 után, sok-sok életet nyomorított meg a hatalom örökre és jóvátehetetlenül, a többségükről mégsem fognak soha utat elnevezni – sőt nem merült föl névadóként az ’56-ban igazán jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Miklós, de Eörsi István vagy Litván György sem; az 1956-os halálraítélt Gáli József nevét, aki íróként is megérdemelné a dicsőséget, harmincöt évvel a halála után se viseli köztér, nem szólva a ténylegesen kivégzett Gimes Miklósról stb.”

  • 2016.04.08. Magyar Szó, Sz. A.: Áprilisban a Művelődési Házban

    A topolyai Művelődési Ház programismertetője. Az Aurora Beszédművészeti Műhely költészetnapi műsorának válogatásában többek közt Eörsi István verseiből adnak elő.

  • 2016.04.09. Szombat, Kőszeghy Péter: Szúnyogok és nemeskócsagok

    Gáli József élete, pályája. A Szabadsághegy című darabja bemutatásának körülményei. Kik és hogyan interpretálták a darab bemutatását. 1957-es halálra ítélése, majd kegyelme, és 1961-es szabadulása amnesztiával. Művei, novellái. Fotók

    „Nyomtatásban – tudtommal – az eredeti mű soha nem jelent meg, csak Darvasi László (Gálit átigazító/átíró) szövege. […] Mint Eörsi István találóan és némi túlzással megjegyezte: Gáli 12 évenként meghalt. Először 1944-ben, aztán 1956-ban, aztán 1968-ba (orvosi műhiba folytán beállt nála a klinikai halál), aztán – következett volna 1980. Majdnem. Három hónappal élte túl a szokásos 12 évenkénti halást. Immár véglegesen, 1981-ben, 51 évesen távozott.”

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a Gáli-darab címét / és Gáli nevét.

  • 2016.04.15. parameter.sk, Széky János: Kire legyünk dühösek?

    Részlet. A híres embereket ért vádak, büntetések és a következmények Kiss László úszóedző kapcsán.


    "...akik 56 után ültek, és nyilvánossághoz jutottak, azok már a diktatúra első lazulásának idején, amikor visszatérhettek hivatásukba, nyíltan beszéltek róla. Az írók – Eörsi Istvántól Fekete Sándorig, Déry Tibortól Varga Domokosig – megírták magukról, és nem úgy, hogy ők valamit most jóvátesznek a hivatásbeli működésükkel. Aztán 1989 tájékán a teljes közvélemény értesülhetett róla, kit, milyen váddal, hány évre ítéltek el, és mikor szabadult."

    .


  • 2016.04.27. hirado.hu, MTI: Bemutatták A másik Magyarország hangja – Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről című kötetet

    A Magyar Írószövetség szerepe a közéletben. Az 1986-os írószövetségi közgyűlésről.

    „A több mint 400 oldalas kiadvány tartalmazza az MSZMP illetékes szerveinek az 1986-os írószövetségi közgyűlés előkészítésével összefüggő egyes dokumentumait, jelentéseit, a kétnapos közgyűlés teljes jegyzőkönyvét több mint 250 oldalon, majd a retorziókkal, kilépésekkel kapcsolatos iratokat, végül válogatást ad az írószövetség új elnöksége első néhány ülésének jegyzőkönyveiből, illetve a közgyűléssel kapcsolatos sajtópolémiákból. A közgyűlésen az írók közül felszólalt többek között Csurka István, Csoóri Sándor, Eörsi István, Fekete Gyula, Kiss Gy. Csaba, Sánta Ferenc, a hatalom oldaláról pedig Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Köpeczi Béla művelődési miniszter.”

    A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.30. Magyar Idők, Sárdi Krisztina: Tejüveg
    ÚJRAFORDÍTÁSOK – Ajándék a nemzetnek vagy bábeli zűrzavar?

    Mi az oka az újrafordítási láznak?

    „Csakhogy a kommunista rendszer alatt a fordítási gyakorlatban beállt az az érthetően védekező, ortodox álláspont, hogy nem kritizáljuk, nem bíráljuk a szép, régi szövegeket, mert még a végén kötelezővé tesznek valami szörnyű új változatot. Ez a szemlélet a nyolcvanas években kezdett lazulni, Eörsi István volt az első, aki elő mert állni új fordításokkal.”

  • 2016.04.szám Korunk, Benő Attila: Nyelvi játék és fordítás

    A nyelvspecifikus elemek fordíthatóságáról. Eörsi István Hamlet-fordításai.

    • Várnai Judit Szilvia: Szójátékok Arany János és Eörsi István Hamlet-fordításaiban című kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.04.szám Múltunk, Takács Róbert: A magyar kultúra nyitottsága az 1970-es években

    Tanulmány a nyitottság és zártság dilemmáiról az 1970-es években.

    „A vita az 1960-as évek végén megjelenő magyar abszurd, illetve groteszk dráma (Örkény István, Görgey Gábor, Eörsi István alkotásai) körül melegedett fel újra.” (Eörsi István: Sírkő és kakaó – 1968)

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2016.04.szám Politikatudományi Szemle, Bozóki András: MÚLT NÉLKÜLI TÖRTÉNELEM
    A magyar demokratikus ellenzék független történelmi emlékezete
    ÖSSZEFOGLALÓ

    Tanulmány. A demokratikus ellenzék. A Kádár-rendszer. A történelmi emlékezet. A szamizdat, A disszidens értelmiségiek.

    „Eörsi és Petri egyetértett abban, hogy az értelmiség hallgatásba burkolózott az 1960-as években. Míg Petri szerint ez a rendszer által nyújtott engedményeknek volt köszönhető, Eörsi arra mutatott rá, hogy a társadalmi békének inkább negatív okai voltak: a hallgatás célja a Rákosi-rendszer visszatérésének elkerülése volt. […] Az egyik 1956 után több évre bebörtönzött ellenzéki író, Eörsi István ennél tovább ment, amikor úgy érvelt, hogy egyedül az 1956-os magyarországi népfelkelés szállt szembe ideológiai síkon is a kommunista rendszerrel. A magyar forradalmárok a létező államszocialista rendszer helyett demokratikus szocializmust, népképviseleti demokráciát, munkástanácsokat és az állami tulajdon köztulajdonba vételét követelték. Eörsi szerint az ezt követő két konfliktusban már nem annyira az eszmék álltak a középpontban. […] A szamizdat Beszélő 27 lapszáma közül csupán néhány esetben merültek fel – akkor is futólag – a kommunista hatalomátvételt megelőző történelmi események. Az egyik ilyen cikkben Eörsi István az 1956-os forradalmat követő időszakot az 1848-as levert forradalom utáni elnyomással, a Bach-korszakkal állította szembe. Leszögezte, hogy »nekünk, ha becsületesen akarunk közeledni 1956 emlékéhez, a tökéletes másság tudatából kell kiindulnunk. Segítségünkre siet ezen a téren a hivatalos politika, amely a ferencjózsefi kortól eltérően meg sem kísérelheti, hogy a forradalmat bekebelezze a hagyományai közé.«”

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1984. február), 1984.09.szám E.I.: Egy újságcikk és a „realitások”
    • Beszélő (Szamizdat – 1985/2.), 1985.13–14.szám E.I.: A szovjet emberről
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/1.), 1986.16.szám E.I.: Búcsú egy naiv embertől
    • Beszélő (Szamizdat – 1986/3.), 1986.18.szám E.I.: A másság ünnepén

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 1996.10.18. E.I.: Egy kínos-szép ünnepen

  • 2016.05–06. szám Criticai Lapok, Balogh Géza: BRECHT ÉS A BÁBOK
    Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör

    Kritika a Budapesti Bábszínház előadásáról.

    „A kaukázusi krétakör számos jó magyar fordításban hozzáférhető. Ezek közül Eörsi Istvánét választották az előadás létrehozói. A gazdag választékból valószínűleg ez a legszikárabb, a legkevésbé »költői«. Olyan puritán és olyan hiteles, mint a Budapest Bábszínház vállalkozása.”

  • 2016.05.02. mandiner.hu, Szilvay Gergely: Novák Tata: A román értelmiség műveltebb, mint a magyar

    Részlet a Novák Ferenc koreográfussal készült beszélgetésből. Néptáncról, népi kultúráról és a közéletről.

    „A híres érdi kékfestő asztalomnál, ha kihúzzuk, tízen férünk el. Az egész magyar irodalom ismerte azt az asztalt. A rendszerváltás előtt Eörsi István és Csoóri Sándor is itt ült, a rendszerváltás után pedig már nem álltak szóba egymással.”

  • 2016.05.11. irodalmijelen.hu, Varga Melinda: ÖTVENHATTÓL JAPÁNIG

    László Noémi beszélgetése Vágvölgyi B. Andrással az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezte az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi rendezvényén. A Kolorádó Kid című könyvéről és filmjéről – ennek kapcsán Eörsi Istvánról –, ’56-ról, utazásairól, disszidálásairól, a könyv szerepéről. A Tokyo Underground című könyvéről. Fotók

  • 2016.05.12. (19.szám) 168 óra, Jolsvai András: Mondanom sem kell

    A szerző kifogásai a Műcsarnok kiállításaival szemben. Számára lelki higiénia, hogy nem teszi be a lábát az intézménybe.

    „…a Fekete-féle magántársaság ilyetén helyzetbe hozása, intézményekkel, pénzzel és hatalmi pozíciókkal való mérhetetlen kistafírozása botrány…”

    „Eörsi István írt arról, milyen kellemetlenül érezte magát, amikor kijött a börtönből, és szembesülnie kellett azzal a ténnyel, hogy barátai, ismerősei már mind megkötötték a maguk paktumát a Kádár-korszakkal, beálltak a sorba, és csak kínos volt nekik egy ilyen figura, aki az elárult forradalomra emlékeztette őket.”

  • 2016.05.21. (118.szám) Észak-Magyarország, ÉM-BA: Ellenőrzött hatalom?
    Annyira azért nem...
    Félmúlt
    Radikális, de szakszerű

    1991. ÁPRILIS 24. „Még mindig aktuális Eörsi István Sírkő és kakaó című műve – a komédia először 1968-ban került színpadra. Azóta a hatalom ellenőrizhetőbb, de még mindig elmosódik a határ az élés és a visszaélés között – idézi a szerzőt a lap abból az alkalomból, hogy a szerencsi közönség is megismerheti az előadást az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek jóvoltából.”

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2016.05.28. Magyar Nemzet, Lázár Fruzsina: Illyés Gyula száz napja
    Több mint fél évszázad után került elő az író ötvenhatos naplója

    Illyés Gyula: Naplójegyzetek, 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk. Beszélgetés Illyés Máriával, aki Horváth István történésszel együtt szerkesztette a kötetet. Idézetek a naplóból.

    „Nem sokkal később letartóztatták Zelk Zoltánt és Háy Gyulát. Gellért Oszkár nyílt levelére, amelyben az újságíró a »hallgatag magyar írókat« vonta felelősségre, Illyés január 31-i, utolsó naplóbejegyzésében így reagált: »Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatnivaló, [...] Betyárbecsületből hallgatunk [...], mert Zelké, Háyé, Eörsié a szó...«”

    • A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.05.szám Bárka, Filep Tamás Gusztáv: Gáli József életei, halálai

    Részlet egy készülő tanulmányból Gáli József életművéről.

    „Bár mindaz, amit mond, hihető, vallomása őszintének látszik, talán mégsem tekinthetjük akaratlan legendaképzésnek, amit Eörsi István állít memoárjában. Eszerint Gáli magáénak vallotta az Élünk mindazon cikkeit, amelyeknek szerzőjét a vizsgálatot folytatók nem tudták azonosítani.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete (Négy kiadás!) adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2016.05.szám Ellenfény, Bíró Kristóf: Az idő elkoptathatja a bűnt?

    Színikritika Eörsi azonos című könyvéből készült előadásról, az Emlékezés a régi szép időkre címűről, melyet Polgár Csaba állított színpadra Znamenák István főszereplésével az Örkény István Színház stúdiójában. Eörsi börtönéveiről. A kötetben ugyan nem szerepel, de az előadáson elhangzik Eörsi Sztálin halálára írott verse is.

    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin


  • 2016.05.szám Mozgó Világ, Révész Sándor: A Rész egésztelensége

    Ferge Zsuzsa: Nem cserélek elveket című könyvéről.

    „»Mi az, hogy nincs harmadik út, amikor most harmadik helyzet van?!«, kérdezte Eörsi István a Corvin moziban a harmadik utat kategorikusan elutasító szabad demokrata programról, a »kék füzetről« szóló vitában.”

  • 2016.06.01. (9.szám) Nemzeti, Földes László Hobo A GULAG VIRÁGAI
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A premier: 2016. november 12-én lesz. Rendező: Vidnyánszky Attila. Hobo elmondja, miért foglalkoztatja ez a korszak. Eörsi István Gulag-dalai említése.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2016.10.01. (2.szám) Papp Gábor Zsigmond: TESTVÉR, HA KIJUTSZ INNEN ÉLVE...
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Kukorelly Endre: Zsil, zsiv, zsiv, bugyet zsitty
    • Nemzeti, 2017.02.01. (6.szám) Balázs Géza: Mintha tragikomédia...
    • Nemzeti, 2017.09.01. (1.szám) A GULAG VIRÁGAI 

  • 2016.06.01. Magyar Idők, Bonczidai Éva: A szorongás és a betyárbecsület ideje
    Megjelent az Illyés Gyula 1956-os naplójegyzeteit feldolgozó könyv

    Recenzió Illyés Gyula Naplójegyzetek 1956-1957 – Atlantisz sorsára jutottunk című kötetről. 

    „»Valahányszor írók hallgatnak, a világban van hallgatni való. Vagy a társadalomban. Betyárbecsületből hallgatunk. Nem is hallgatunk – fülelünk. Amiért a múzsák, de nem fegyverek közt, mert Zelk (Zoltán)é, Háy (Gyulá)é, Eörsi (István)é a szó, és társaiké« – vagyis a bebörtönzötteké, írja az utolsó bejegyzésben január 31-én, csütörtökön Gellért Oszkárnak a Népszabadságban megjelent, »hallgatag magyar írókhoz« címzett nyílt levelére reflektálva.”

    • A kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.06.02. (22. szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Brecht fénye lidércfény
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A szerző belelapozott Kertész Imre Mentés Másként című könyvébe. Fotó: Brecht

    Az újságon nyomdahiba miatt téves a dátum.

    „Ott, ahol ez állt: »Brecht, kérem szépen, lapos gondolkodó és középszerű író.« Ítélkezett már más is így. […] Arról írtam egyszer, hogy szerintem Brecht elsősorban irodalmi nagyvállalkozó volt, aki soha nem fizette ki alvállalkozóit. Pedig nélkülük aligha került volna a neve utcatáblákra, az arcát sem rajzolták volna bélyegre, bélyegekre. Hazai rajongói elolvasták, és püff, a fejemre vágtak. Nem véletlenül. A nevére fölesküdött kritikusok csapatot alakítottak, mely a Molnár Gál Péter, Koltai Tamás, Eörsi István, Walkó György, Almási Miklós összeállításban dicsérte, védelmezte, és már-már Shakespeare magasába emelte Brechtet [Munkanaplójának magyar kiadását viszont megcsonkították].”

    • Bertolt BRECHT: Színházi tanulmányok (Fordította: Eörsi István, Imre Katalin, Vajda György Mihály, Walkó György.) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • A Bertolt Brecht: Munkanapló című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Színház, 1998.02.szám, E.I.: Magánbeszéd Brechtről
    • Magyar Hírlap, 1998.02.14. Végh Alpár Sándor: Nagy a riadalom, Brecht úr
    • Magyar Nemzet, 1998.02.16. Osztovits Ágnes: Szembenézünk-e a múlttal?
    • Magyar Hírlap, 1998.02.17. Koltai Tamás: Brecht – és akik renyhék gondolkodni. Végh Alpár válasza
    • Fejér Megyei Hírlap, 1998.02.19. g. g.: Brecht, a „szalonképtelen”
    • Magyar Hírlap, 1998.02.28. Mihályi Gábor: A cáfolatok cáfolata
    • Criticai Lapok, 2001.01.szám Földes Anna: A TUDÓS FELELŐSSÉGE
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás
    • Literatura, 2014.03.szám Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata 

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.