EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.11.13. (46.szám). Élet és Irodalom, Valachi Anna: Ha a világ rigó lenne...

    Recenzió Rigó Béla: Írásjelbeszéd verslábjegyzetekkel című kötetéről. Utalás Eörsi István Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyvére


    Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949–1956 című könyve adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.11.18. origo.hu, Kovács Bálint – Kling József: Orbánt is elcsábította a Csárdáskirálynő hamis illúziója

    A miniszter szerint felhőtlen polgári derű jellemzi Kálmán Imre százéves művét, a Csárdáskirálynőt, amelynek centenáriumi gáláján Orbán Viktor is jelen volt. Száz év színházi rendezői közül nem mindenki értene egyet vele. A százéves darab története.

    Fotók: Orbán Viktor, előtte felesége, Lévai Anikó és Kálmán Yvonne, Kálmán Imre zeneszerző lánya, jobbra Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára – Balog Zoltán, Hoppál Péter és Kálmán Yvonne – Centenáriumi gálaest a Budapesti Operettszínházban 2015. november 17-én – Kosáry Emmi Csárdáskirálynőként – Feleki Kamill Miska főpincér és Honthy Hanna Cecília szerepében – Alföldi Róbert 2006-ban, a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezte meg a Csárdáskirálynőt – Kerényi Miklós Gábor Csárdáskirálynője 2008-ban, a Budapesti Operettszínházban – A Csárdáskirálynő bemutatásának centenáriuma alkalmából kibocsátott emlékbélyeg.

    „1993 aztán újabb változást hozott a Csárdáskirálynő befogadás-történetében: ekkor Mohácsi János rendező egy Eörsi Istvánnal átdolgozott verziót mutatott be a fénykorát élő kaposvári Csiky Gergely Színházban, Kulka Jánossal és Molnár Piroskával a főszerepekben.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ szót.

  • 2015.11.szám Hitel, Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

    Részlet. A Magyar Írószövetség története, szakaszai. Az 1981-es közgyűlésen: „Ezen a közgyűlésen Mészöly Miklós azt javasolta, hogy születhessenek irodalmi társaságok. Szilágyi Ákos, a FIJAK elnöke a kör válsága, az írószövetséggel kapcsolatos konfliktusai kapcsán az autonómia fontosságát hangsúlyozta. Eörsi István ironikus komolysággal a cenzúra hivatalos bevezetését javasolta, hogy egyértelműek lehessenek a közlési lehetőségek.”

  • 2015.12.07. huppa.hu, Tardos János: Egy sötét tükör cserepei – Pazar évek sötétben

    Részlet Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvének kritikájából. Eörsi István említése.

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2015.12.11. (50.szám) Élet és Irodalom, Pályi Márk: Gáli pontosan hiányzik

    Dornbach Alajos írása Gáli Józsefről több helyen is pontatlan, és téves állítások szerepelnek benne. További tények találhatóak Gáliról többek között Eörsi István Utasok a senkiföldjén. Jóbok könyve című kötetében.


    A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2015.12.17. (559.szám) Fedél nélkül, Fridrich Piroska: ÖTVEN ÉVE A PÁLYÁN
    Pogány Judittal beszélgettünk

    Pályája ötven évéről, színházakról, szerepekről, kollégákról. A kaposvári színházról, melynek 1965. november 1-je óta volt tagja. Pályakezdése nehézségeiről. Zsámbéki Gáborról, Komor Istvánról és a többi rendezőről, előadásaikról. A kaposvári korszak végének okairól. Az ezt követő időszakról, szerepeiről, a jó rendező fontosságáról, a gyerekelőadásokról, filmszerepeiről. Fotók

    „Ő [Ács János] volt a híres Marat halálának a rendezője. Eörsi Istvánnal együtt, aki akkor dramaturg volt Kaposváron, találták ki a Marat halálának világát, politikai ütőképességét.”

  • 2015.12.18. (51–52.szám) Élet és Irodalom, Tóth Gábor Attila: Dysharmonia Mundi
    Eörsi István a szabadságról és a méltóságról

    Az írás az OSA Archívumban rendezett Eörsi10 konferencián elhangzott előadás rövidített változata.

    A TASZ létrehozásakor Eörsi is a tanácsadó testület tagja lett. Az emberi jogi elvekhez halála pillanatáig hű maradt. Esetei a cenzúrával. 1981-ben, az Írószövetség közgyűlésén a cenzúra visszaállítását kezdeményezte. Az ügynökaktákkal kapcsolatos gondolatai. A Schmidt Mária kontra Eörsi István-per. Ateizmusáról, szociális érzékenységéről, a gyűlöletbeszéd kapcsán kibontakozott vitáról, a rasszizmusról.

  • 2015.12.26. kettosmerce.blog.hu, Fehér Renátó: A mozdulatlan örökmozgó – tíz éve halt meg Eörsi István

    Megemlékezés. Elhangzott 2015. október 22-én, az Eörsi, a homo politicus és Eörsi, a homo ludens című konferencián az OSA Archívumban.

    Előzmény:                

    • Szabad Demokraták, 1989.03.szám Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.04–05.szám E.I.: Harmadik út vagy harmadik helyzet
    • Új Fórum, 1989.05.19. (2.szám) Tamás Gáspár Miklós: Irányzatok az SZDSZ-ben
    • Szabad Demokraták, 1989.06.szám E.I.: Nyitóbeszéd
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) E.I.: A demokratikus ellenzék és a kapitalizmus
    • Élet és Irodalom, 2000.05.05. (18.szám) Szalai Erzsébet: A „balszélről”
    • Élet és Irodalom, 2000.05.12. (19.szám) Horváth Elemér: Eörsi és Churchill
    • Népszava, 2001.06.18. Tamás Gáspár Miklós: A nevető ember
    • Élet és Irodalom, 2006.06.16. (24.szám) Élet és Irodalom, Esterházy Péter: Eörsi-bekezdések születésnapon
    • Népszava, 2007.08.15. Pungor András: Rendszerváltó papírok 
    • dinamo.blog.hu, 2015.10.13. Tamás Gáspár Miklós: Eörsi Istvánról
    • Élet és Irodalom, 2015.10.16. (42.szám) Kis János: Eörsi hiánya 

    Kapcsolódó cikk:

    • merce.hu, 2020.10.13. Tamás Gáspár Miklós: TGM: Eörsi Istvánról

  • 2015.12.szám Kalligram, Szegedy-Maszák Mihály: Értelmiségi csoportosulások kísérletei a magyar kultúra átalakítására a XX. század utolsó harmadában

    Tanulmány. A Partiumi Keresztény Egyetemen 2015. szeptember 10-én elhangzott előadás szövege. Eörsi István említése.

  • 2015.12.szám Látó, E.I.: Két konda
    Talált vers

    Vers.

  • 2015.12.szám Színház, Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház
    Eörsi 10

    Eörsi halálának tizedik évfordulóján, életművének, pályaképének áttekintése. Fotók

    „Konok baloldalisága elsősorban szenvedélyes igazságkeresést és szociális érzékenységet jelentett, a világ jobbításának lázát. […] Most, Eörsi István halálának tizedik évfordulóján valójában a színházi Eörsiről szólnék, pontosabban Eörsi színházáról, hogy úgy mondjam, a szó tágabb értelmében arról az életszínházról, amelynek ő egy személyben ihletője, animátora, értelmezője és főhőse volt. […] Színház az egész világ, mondja Eörsi a Legyet fogtam a miniszternél kis opusával, ő novellának nevezi, nekem ez színház, a legeörsibb színházak közül való, briliáns darab.”

    • A novella megjelent Eörsi István: Bedobom a törülközőt című kötetében, melynek adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Eörsi István Legyet fogtam a miniszternél című karcolatát Révész Sándor megírta az Aczél és korunk című monográfiájában. A kötet adatait, fülszövegét és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • artpool.hu, 1983.02. E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • Tekintet, 1989.03.szám E.I.: Legyet fogtam a miniszternél
    • 2000, 1989.06.szám E.I.: Kié volt a légy?
    • Mozgó Világ, 1996.11.szám Révész Sándor: Aczél György. Az „idomár”
    • Népszava, 1997.01.24. E.I.: A legújabb korszak küszöbén
    • Politikatudományi Szemle, 2000.03–04.szám Galló Béla: Egy ilyen, egy olyan. (Adalékok a publicisztika és a politológia különbségéhez)
    • Magyar Hírlap, 2000.05.17. Galló Béla: Légy, ne légy

  • 2015.98.szám (ősz) Magyar Lettre Internationale, Rajk László: Hiányzó hősök

    Eörsi István és Petri György arcképe a „Hiányzó hősök” című sorozatban.

  • 2016.01.21. (3.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A harc kíméletlen és gonosz

    Az antiszemitizmus vádja. Spiró verse „erős cionista agresszió volt”. A gulyáskommunista rendszer összeomlása. Lehallgatások, megfigyelések, letiltások. A Hitel-ügy.

    „...Hitel. Óriási siker, rövid idő alatt felfut hatvanezres példányszámra, és azonnal belerúgnak. Eörsi István nagyon csúnyán megtámadja Trianonnal kapcsolatos gondolatai miatt, és leantiszemitázza Püski Sándort, a lap első kiadóját, anyagi forrásainak első összegyűjtőjét. Újabb megdöbbenés. Az 56-os börtönviselt Eörsi? Akinek a hatalmas Duna-parti termeiben ellenzéki összejöveteleken is jártam. Eörsi zsidó? Illetve: elsősorban zsidó?”

    Előzmény:

    • Hitel, 1989.04.szám E.I.: Mihez nem kell történettudósnak lenni?

    Kapcsolódó tartalmakat találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásainál.

  • 2016.01.23. Népszabadság, Kácsor Zsolt: Cikkentyűk és más halotti vígságok

    Könyvkritika Vágvölgyi B. András: Pazar évek sötétben című könyvéről.

    Fotó: Jelenet a Kolorádó Kid című filmből.

    „Magától értetődik, hogy a könyvet a nagy idolról, a már említett HST-ről szóló írások foglalják keretbe, de olvashatunk »vígságokat« többek között Eörsi Istvánról, Hofi Gézáról, Jancsó Miklósról és a történész Szabó Miklósról,”

    • A kötet adatait és az Eörsi Istvánról szóló részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.01.28. (4.szám) Heti Válasz, Végh Alpár Sándor: Anarchista bölcs háttal szamáron
    Zsilip

    Naplójegyzetek. A Január 23-i bejegyzésből: „Nemrég tudtam meg, hogy a Kortárs 1957. őszi első számában Benjámin László, Erdei Sándor, Kónya Lajos, Örkény István, Sipos Gyula, Tamási Lajos nyílt levélben kötelezték el magukat a párt irányító szerepe mellett. […] 1957 őszén befejeződtek az íróperek, elhangzottak az ítéletek. Déry Tibor, Zelk Zoltán, Háy Gyula, Tardos Tibor, Eörsi István és a többiek előtt a foglár már kinyitotta a cellák ajtaját. Ettől ijedt meg Örkény? […] Foltot ejtett az életrajzra.”

  • 2016.01.szám (október) Rendszerváltó Archívum, Dippold Pál: Gyászünnep
    Nagy Imre újratemetése a kortárs sajtó publicisztikáiban

    Részlet. Csurka a TIB-et bírálja. Fotó: Nagy Imre és mártírtársai újratemetése a budapesti Hősök terén, 1989. június 16-án.

    „Jellemző módon a kommunista rendszer utolsó perceit jelentő időkben is sokan óvatoskodva írtak, még ekkor is a sorok között olvasva kellett eligazodni. Ettől persze a legkevésbé Eörsi Istvánt, a fenegyerek-írót kellett félteni. A kétségtelenül igen tehetséges műfordító, író és költő ekkorra már közzétehette börtönnaplóját. Nagyon erős képeket megfogalmazva idézi meg a hozzá hasonlóan 1956-os tevékenységükért bezárt és meggyilkolt társai emlékét. Nem tagadja hűségét hozzájuk, sőt bátran vállalja bűntudatát, amit sokak halála okoz a kiszabadultnak. »…hogyan emészthetem meg, hogy a mártírok gyilkosaival és bűntársaikkal kell, mondjuk, a könyveim megjelenéseiről alkudoznom? De aki a gerinctörő konszolidációt túl akarja élni, annak kompromisszumokat kell kötnie.« Eörsi István a következőkben tűpontosan írja le a forradalmat, annak előzményeit és következményeit, Nagy Imre tisztességét és Kádár János áruló szószegését.”

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című börtönnaplója adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Előzmény:

    • Magyar Nemzet, 1989.06.10. b. b. a. (Bálint B. András): Eörsi István: Temetetlen holtakkal nem lehet együtt élni

  • 2016.01.szám Mozgó Világ, Rádai Eszter: „Naponta hódolnak be jóravaló emberek”

    Beszélgetés Majtényi Lászlóval. Bizakodik, abban, hogy egyszer Magyarország újra szabad lesz. Reménye okairól. Belpolitikai helyzetünkről.

    „És ebben persze lehet még visszafelé menni, beszélhetünk a késői Kádár-kor különösségéről a többi kelet-európai rendszerhez képest, amennyiben a züllöttsége sokkal inkább latens volt, a társadalmi elfogadottsága sokkal erősebb, ráadásul a társadalom egésze sokkal inkább korrumpálható volt. Eörsi Istvánnak ezzel kapcsolatban nagyon éles megfigyelései voltak. A dolog azzal kezdődött, hogy amikor kijött a börtönből, azt gondolta, hogy az utcán mindenki a nyakába fog ugrani, és mindenki mint az ’56-os értékek képviselőjét fogja őt fogadni, aki ezekért az értékekért harcolt és szenvedett. Ehhez képest az ismerősök jó része, amikor meglátta őt, átment az utca másik oldalára, hogy ne kelljen együtt mutatkozni vele.”

  • 2016.02.04. ujkafe.website, 1956-2016: Egy forradalom újrajátszása (19)
    A magyar írók szólnak (részletek)

    Kossuth és Petőfi Rádió, 1956. október 29. / 16 óra 41 perc

    Zelk Zoltán írása: Föltámadás… 

    Most Karinthy Ferenc olvassa fel írását:

    Eörsi István: Hát ilyenek is tudunk lenni mi? 


    Forrás: Ómolnár Miklós: Tizenkét nap, amely… 1956. október 23-november 4. Események, emlékek, dokumentumok. Szabad Tér Kiadó, 1989


    A kötet adatait és Eörsi István "Hát ilyenek is tudunk lenni mi?" című versét megtekintheti a honlapon az Eörsi István/Kötetek/Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2016.02.19. Magyar Idők, Csontos János: Tollforgató forradalmárok
    A Magyar Írószövetséget méltó ünneplésre jogosítja ötvenhatos múltja

    Beszélgetés a Magyar Írószövetség elnökével, Szentmártoni Jánossal arról, hogy mit gondolnak az utódok a jeles elődökről, s miként tervezik mindezt a nagyközönség számára is közkinccsé tenni. Eörsi István említése.

  • 2016.02.22. Népszabadság Online, jehu (Gusztos István): 1956–2016: emlékév, megint...
    1956

    Az ’56-os emlékév mint biznisz. A kormány majd újra kisajátítja ezt az ünnepet is. Stefano Bottoni interjújában azt mondta, hogy semmit sem vár az évfordulós emlékezésektől. Ebben az interjúban megjegyzi, hogy Orbánt meg akarták buktatni „homályos pénzügyi körök”. Kiemeli a – szerinte – fontos – ’56-os kutatásokat, de említésre sem méltatja Eörsi László köteteit, aki épp az általa említett szerzőket bírálja. Nem az a baj, hogy hogy nem dicséri Eörsi könyveit, hanem az, hogy meg sem említi őket.

    „Számomra csak az fájdalmas, hogy ez a társaság egyik meghirdetett pályázatát Angyal Istvánról nevezte el. Hja, Eörsi István fölháborodott reakciójával nem kell számolnia a szervezetnek...”

  • 2016.03.01. (2.szám) Bécsi Napló, Bányai Tamás: Amerikai magyar újságíró-történet

    Az amerikai magyar vonatkozású kulturális életről, Gombos Zoltánról – az Amerikai Népszava/Szabadság clevelandi újságírójának szemével.

    „Eörsi István drámaíróval ugyan nem készítettem riportot, viszont barátok lettünk, három-négy alkalommal is vendégül láttuk otthonunkban. (Megjegyzem, az ő esetében azért maradt el a riport, mert odahaza ismert ellenzékinek számított, és Gombos Zoltán – politikai korrektségből?! – kerülte az ilyen embereket.) Eörsi társaságát, tudása és bohém természete okán különösen élveztem, még ma is úgy érzem, sokat tanultam tőle.”

  • 2016.03.01. (7.szám) Nemzeti, Papp Sándor Zsigmond: A FÉLELEM VIRÁGAI
    Földes László Hobo ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától
    PORTRÉ

    Beszélgetés Földes László Hoboval ideális szerepekről, félelemről, a Gulagról és arról, hogy mit kérdezne József Attilától. Eörsi István Gulag-dalai említése. A Tudod, hogy nincs bocsánat című József Attila-estről. Fotók

  • 2016.03.05. Magyar Nemzet, Körmendy Zsuzsanna: Emléktöredékek Tar Sándorról
    Jelentés az állam biztonságáról, az emberi élet bizonytalanságáról és az esztétikai érték maradandóságáról

    „Sokan egyetértettek a leleplezés idején Eörsi Istvánnal, aki elválasztotta az írót a beszervezett embertől, »nem tudtam, hogy a lebukásuk után szeretni kell őket. A műveiket viszont miért ne szeressük, ha jók?« Úgy vélte, »a megtisztulásnak még a nyoma is hiányzik« Tar bevallásából, bár íróilag »gyümölcsöző lehet, és előmozdíthatja Tar Sándor fejlődését«. Ki lehet hallani ebből némi lesajnálást az 58 éves Tar Sándorral szemben.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról. E.I.: A mélypont – Ungváry Rudolf: Nem hiszem el – Petri Lukács Ádám: A Bűn az nem lesz könnyebb
    • Élet és Irodalom, 1999.11.26. (47.szám) Márton László, György Péter, Dés László, Kornis Mihály, Rajk László, Tamás Gáspár Miklós: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Endreffy Zoltán, Haraszti Miklós, Wilhelm Droste: Egy levélváltásról
    • Élet és Irodalom, 1999.12.03. (48.szám) Tamás Gáspár Miklós: Hibák: Igazítva
    • Élet és Irodalom 1999.12.10. (49.szám), E.I.: Kérés TGM-hez
    • Élet és Irodalom, 1999.12.10. (49.szám) Eörsi István, Kukorelly Endre, Kis János: Egy levélváltásról
    • 168 óra, 1999.12.23. (51–52.szám) Galló Béla: Spionjáték
    • Élet és Irodalom, 2000.04.07. (14.szám) E.I.: Tar és Petri
    • Élet és Irodalom, 2000.04.14. (15.szám) Hahner Péter: Kedvenc íróim védelmében
    • Élet és Irodalom, 2000.04.28. (17.szám) Poór János: Az ország értelmiségi krémje?
    • Hetek, 2000.05.13. Pusztai Attila: Bűn és megbocsátás
    • Élet és Irodalom, 2021.06.25. (25.szám) Babarczy Eszter: Vitatkozni Eörsivel

  • 2016.03.11. Magyar Hírlap, Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

    Ezra Pound egyik versének idézése, melyet Eörsi István fordított. Pound életútja, aki Bayer szerint „egy fasiszta antiszemita”.

    „A zsidó Eörsi vagy nem tudta, kinek a művét fordítja éppen, vagy tudta, de fontosabbnak tartotta az életművet, a zsenialitást, mint Ezra Pound politikai szerepvállalását.”

    Kapcsolódó cikk:

    • magyarhirlap.hu, 2016.03.11. Bayer Zsolt: Tűrhetetlen (12.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.