EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.02.24. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Le volt ez zsírozva”
    Spiró György a rendszerváltásról

    Részlet a beszélgetésből. Mit tapasztalt Eörsi István, amikor a börtönből szabadult?

    „Eörsi István 1956 után sok évet ült börtönben, és amikor kijött, dermedten tapasztalta, hogy a magyarok elárulták a forradalmat. Szép képet őrizgetett magában a magyar népről, kemény, derekas, nem hajlandó megalkudni. Kiengedték, és megkeseredett.”

  • 2015.02.26.librarius.hu, Sallai László: Tudja egyáltalán valaki, hogy ki az a Ságvári?

    (A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tervezett átnevezése kapcsán Hollós Ervin Harminckét nevem volt című dokumentum(kis)regényéről.)

  • 2015.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: A hiányzó vádlott

    A Fő utcai Katonai Bíróságon március 11-én induló per a Katonai Biztonsági Hivatal négy volt vezetője (Kovácsics Ferenc, Hamar Ferenc, Tarján István, Balaton Tamás) ellen a romagyilkosságok ügyéhez kapcsolódó közokirat-hamisítási ügyben. Arról, hogy az ügyészség vádemelése különböző újságcikkeken alapszik, Eörsi egykori „betechnikázott” lakásának története jut eszébe. „Az jut erről eszembe, mikor még az ántivilágban otthonába érkezett Eörsi István magyar író széles jókedvben, és abban a biztos tudatban, hogy lakása, ahogy mondani szokás, »betechnikázott« lakóingatlan, elképzelte a »technika« másik oldalán lévő embereket, és hirtelen ötlettől vezérelve egy többszereplős szexuális együttlét helyben improvizált hangjáték-verziójával próbálta sivár és savanyúszagú munkavégzésüket felvidítani.” A hiányzó vádlott: Hódos Ernő.

  • 2015.03.01. (7.szám) Nemzeti, Lenn és fenn
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A 70 éves Hobo koncertsorozata a Nemzeti Színházban. Az Oly sokáig voltunk lenn című vers. Eörsi István említése. Fotók

  • 2015.03.06.es.hu, Perecz Károly: Kommunistázás balról

    (Vásárhelyi Mária megglosszázza, hogy Pozsgayt Petőfi-díjjal tüntette ki Schmidt Mária. Perecz védelmébe veszi Pozsgayt, és árnyaltabb történelemszemlélet kér számon Vásárhelyin: "Hithű kommunistákból számosan váltak a demokrácia elkötelezett hívévé. Politikusok, írók, költők, művészek. Hirtelen Eörsi István neve jut eszembe...")

  • 2015.03.13. Élet és Irodalom, Kovács Natália: "Ez az én életprogramom"

    Részlet. Interjú Pintér Béla színésszel, rendezővel, drámaíróval, társulatvezetővel. A kaposvári Marat halálának próbájáról.

  • 2015.03.16. Népszava, Balogh Gyula: A szegényeknek nincs happy end
    Sodró erejű társadalmi szatíra a Koldusopera a Vígszínházban

    Színikritika. Brecht: Koldusopera a Vígszínházban, rendező: Bodó Viktor. Eörsi István fordításának felhasználásával Bodó Viktor, Róbert Júlia és Veress Anna új verziót készített.

    „A már említett színházi eszköztár mellett szükség van egy érvényes szövegverzióra, és ez a vígszínházi Koldusopera egyik legfőbb erénye, köszönhetően Bodó Viktornak, Róbert Júliának és Veress Annának, akik Eörsi István fordításának felhasználásával egy remek, néhol sziporkázó verziót készítettek, úgy, hogy közben sok tekintetben hűek maradtak az eredetihez.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2015.03.25. (6.szám) Helikon, Kecskés Tamás Hunor, Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval
    Irodalom, film és más tripek

    Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.03.szám Kortárs, Márkus Béla: A politika nyomában
    A Debreceni Irodalmi Napok negyedszázada
    1. rész

    Tanulmány. Utalás Szőnyei Tamás: Titkos írás második kötetének Debrecen: irodalmi Napok, évről évre című kötetére.

    „1986-ban az Írószövetség elsősorban Albert Gábor felszólalása miatt emlékezetes közgyűlésén Eörsi István már nem kérdezi, hanem javasolja a cenzúra bevezetését (lásd A szellem napvilága avagy: Volt egyszer egy közgyűlés, Kortárs, 2007/7-8), a pártkorifeusok körében legalább akkora felháborodást keltve, mint Zelei. Vele azonban senki sem szállt vitába – méltatlankodik Tóthfalusi, hozzátéve, mint aki bizalmas információt akar megosztani az állambiztonsággal, hogy az első nap után a rendező szervek »– maguk között – azt latolgatták, hogy érdemes-e azért irodalmi napokat rendezni nagy vesződséggel és költséggel, hogy ott fórumot kapjanak évről évre olyan megnyilatkozások, amelyek mélyen elítélendők és elfogadhatatlanok«.”

    • Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2. – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990 című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága
    • Kortárs, 2011.12.szám Albert Gábor: Írók szövetségben

  • 2015.04.03.es.hu, Koltai Tamás: Koldusoperett

    (Színikritika. Brecht–Weill: Koldusopera – a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság produkciója.)

  • 2015.04.08. Népszabadság, Horeczky Krisztina: Független időkapszula
    Tánc

    Tánckritika a Tünet Együttes: Voyager 3 (Mission is Possible) című előadásáról a Jurányi Inkubátorházban. A rendező: Szabó Réka. Fotó: Gőz István

    „… javaslom megnézni a helyszínen a minőségi installációt, amely az ihlető forrásokon túl szemlélteti, mit tartalmaz az aranychip, többek közt idézeteket Brecht, Buchner, Csehov, Eörsi István, Győrffy Ákos, Kemény István, Örkény, Petri, Pilinszky, Weöres írásaiból, Fábri és Scorsese filmjeiből.”

  • 2015.04.11. Petőfi Népe, Popovics Zsuzsanna: Paróka teszi az embert
    A Talizmán Bécsi zenés bohózat az utolsó premier

    A talizmán című Nestroy-darab premierje a kecskeméti Katona József Színházban. Beszélgetés a rendezővel, Keszég Lászlóval. Fotók

    „A színházcsinálók hálás helyzete, hogy újra tudják fordíttatni a régen íródott külföldi darabokat. Mi Eörsi István fordításával dolgozunk, amit 16-17 éve készített.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2015.04.17. (16.szám) Szabad Föld, Szijjártó Gabriella: Túl az álmodozások korán

    Interjú Pogány Judit színésznővel kétlaki életéről, állatbarátságáról. Kaposvári politikai szerepvállalásáról (képviselő-testületi tag volt), a kaposvári színház érdekében történt összeütközéseiről. Csalódottságáról, céljairól. A színházak mai nehéz helyzetéről, a szétszakadt országról, az Örkény Színházról, fejlett igazságérzetéről. Fotó

    „Őszintén szólva sohasem voltam és nem is lettem politikus, de ebben a világban élek, mindig minden érdekelt. Amikor Eörsi István dramaturgként dolgozott a kaposvári színházban, rengeteget beszélgettünk. Az egyik legjobb barátom lett, aki kockázatot vállalt az igazságért és az emberi méltóságért. Mert az egy roppant kényelmes és nem utolsósorban biztonságos állapot sok ember életében, hogy ő csak megfigyelő. Én igenis a taxisblokád meg a »négy igen« idején röplapokat osztogattam a parkolókban, lakótelepeken. Akkoriban azt gondoltam, menni kell és részt vállalni, ha változtatni akarunk, csinálni valami jót! Rég felnőtt voltam, de még mindig az álmodozások korában éltem...”

  • 2015.04.szám (április) Kapu, Urbán Károly: „Nejlon kex”

    Részlet.

     „»A liberalizmus és a marxizmus összekotyvasztása náci szokás«. Ezt csak így lazán, csípőből tüzelve süti el és belénk TGM. Pedig már 1956 is annak jegyében telt, hogy a kettő azonos. Angyal Pista, Eörsi István, Lukács György és sokan mások, mindösszesen egy kis javítást óhajtottak csak, (elődubcsek, budapesti tavaszősz) az eszme, a »dolgozó nép (ál)hatalma« brigádostól, szarós-fingós kapa-a-szájából-kiesik pártitkárostól megfelelt volna nekik továbbra is, dehogy akarták ők a darutollas Horthy-világot vissza, ahogy ők szólongatták a múltat. Vagyis tettek a polgári eszményekre. Ha ’56 sikerre vergődött volna, ugyanaz a balos-jobbos szembenállás jött volna létre, mint most és ebben a játszmában a liberálisok és a marxisták egymás fegyvertársai voltak akkor is, most is.”

  • 2015.04.szám Kortárs, Tóbiás Áron: A Magvető
    IV. Az utolsó felvonás

    A Magvető ’56-os forradalom előtti, alatti és utáni történelmi küldetéséről. Idézetek korabeli versekből, többek közt Eörsi István verséből.

    „Nehezebb dolgunk volt az 1956. november 4-e után megjelent vagy még nyomdában lévő, »vitába illő« kötetekkel. A letartóztatott Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskönyvét a könyvesboltokból kellett visszahozni, ahogy a szintén letartóztatott Tardos Tibor novelláskötetét, már a címe miatt is (Hogyan öltek meg?). Holott az író 1945 előtt még Párizsban élt, és ott írta meg abszurditásokba öltöztetett humoros élményeit.”

    Alcímek:

    OKTÓBER 23-A, KEDD A MAGVETŐBEN. AZ ÍRÓK HANGJA. A SZABAD KOSSUTH RÁDIÓ. NOVEMBER 1.CSÜTÖRTÖK. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE. A MAGYAR ÍRÓK SEGÉLYKIÁLTÁSA. NOVEMBER 4. UTÁNI GYÁSZNAPOK. MEGVÁLTOZOTT HÉTKÖZNAPOK. 1956. DECEMBER 28.: AZ ÍRÓSZÖVETSÉG UTOLSÓ KÖZGYŰLÉSE. 1957: EGY VÉGZETES JANUÁRI NAP. MIT LEHET TENNI? SZIGORRAL LÉP MŰKÖDÉSBE AZ MSZMP ÉS A KIADÓI FŐIGAZGATÓSÁG. NEMZETI ÜNNEP, MÁRCIUS 15. ÉLET ÉS IRODALOM - ÚJ HETILAP. HEGEDŰS GÉZA IGAZGATÓ BÚCSÚJA. AZ ÚJ IGAZGATÓ, VADÁSZ GYÖRGY. LEVÉL A MINISZTERHEZ. ÍTÉLET: 1957. OKTÓBER 9. ZÁRÓKÉP.

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.05.07. mandiner.hu, Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    Részlet a Hobóval készült interjúból a Hobo Blues Bandről, az alkotói vitákról, az egyéniségekről, Vidnyánszky tehetségéről. Arról, hogy nincs küldetéstudata, próbálja betemetni a kulturális árkokat.

    „Rettenetes csalódás volt az, ami az elmúlt 25 évben történt. Van egy 1980-as fotóm, amin a »buddhista, buzeráns zsidó« Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.”

  • 2015.05.07.fesztival.mandiner.hu, Nullahegy - Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    (Részlet. Interjú Földes László Hobóval. "Van egy 1980-as fotóm, amin a "buddhista, buzeráns zsidó" Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.")

  • 2015.05.15. helikon.ro, Kecskés Tamás Hunor: Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval

    Részlet. Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.05.15.es.hu, Károlyi Csaba: Köztes helyzet. Beszélgetés Végel Lászlóval

    (Részlet. Miként tekint egy kisebbségi Budapestre. A rendszerváltás előtti március 15-ei tüntetések emléke - hogyan verték a rendőrök Eörsit.)

  • 2015.05.30. blikk.hu, TaTus.hu, bulvarhir.com. K. I.: Lejáratta a III/III. Eörsi Istvánt

    Fiatalon írt sztálinista verseivel próbálta meg lejáratni Eörsi István írót (fedőneve: „Kopasz”) a szocialista állambiztonság 1979 őszétől az itthoni és emigráns magyar irodalmi körökben. A cikk végén kommentek. Fotók: Eörsi István (1953-ban), Csoóri Sándor

  • 2015.05.szám Forrás, Füzi László: Elakadások
    3. rész

    Részlet. Visszaemlékezés arra, hogy mi történt Füzivel az elmúlt évtizedekben – egyfajta magántörténelem. A világ változása az irodalom és maga körül. A kecskeméti Forrás szellemi műhelyéről. Bős-Nagymarosról. Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című kötetéről. Az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórumról és a körülötte zajló vitákról, valamint az Eörsi, majd Jeles András lakásán megtartott ellenzéki ellenfórumról

    „Lapot szerkeszteni a Kádár-rendszerben, a rendszerváltás éveiben és az azt követő időszakban, bárhonnét is nézi, nehéz feladat volt, s nehéz feladat ma is. Nem a szerkesztés miatt, hanem a szerkesztés körülményei miatt. […] Gondolta, hogy egyszer írnia kell arról is, miért látta a Kádár-rendszert erkölcstelennek. […] Valamikor a nyolcvanas években Eörsi István javasolta a cenzúra bevezetését. Aki nem értené Eörsi gondolkodását, annak elmondja, hogy a jeles írót a tisztázó szándék vezette, úgy gondolta, hogy a felvállalt cenzúra még mindig tisztább viszonyokat teremthet, mint az öncenzúrára való kényszerítés s a határvonalak állandó ide-oda tologatása. Persze az iróniáról se feledkezzünk el, a rendszerből oly annyira hiányzó iróniáról. Látja Eörsi szemében felvillanni a fényt, arcán a feltűnő mosolyt, tisztában volt azzal, hogy ismét gondolkodásra kényszerítette a hatalmat. Valójában az őszinteséget ajánlotta az akkori hatalomnak, annak a hatalomnak, amelyikről tudta, hogy nem tud őszinte lenni – sem magával, sem azzal a világgal szemben, amelyik fölött uralkodhatott.”

    Kapcsolódó cikkek és kötet:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.
    • Népszabadság Online, 2011.03.31. Nóvé Béla: Cenzúraviták 1. a 80-as évek Magyarországán
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • A Duna – Egy antológia című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2015.05.szám Híd, Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    Kutakodás Eörsi István drámai opusában

    Tanulmány Eörsi publicisztikájáról, drámáiról, színpadi műveiről, köteteiről, melyek közül több is személyes elemeket tartalmaz.

    „…publicisztikája, A téma, melyben arra keresi a választ, hogy a Kádár-korszakban »miként fojthatta el évtizedeken át véres verejtékkel megszerzett tudását az ország«. Eörsi válasza: a lakosság »egyéb alternatíva híján, a hatvanas évek közepén cserébe több szabadságért és húsért elismerte a meglevő uralmi viszonyokat«.” Az írók hűségnyilatkozata.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok

  • 2015.05.szám Híd, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    A Hamlet-fordításokról, az Arany-szöveg elavulásáról, összehasonlítások. Eörsi újrafordítása.

    • Eörsi István Shakespeare-fordításának köteteit megtekintheti a honlapon, ha az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél a keresőmezőbe beírja a SHAKESPEARE szót.

  • 2015.05.szám Színház, Hermann Zoltán: Mindenki mindenkivel
    A KOLDUSOPERA A VÍG & SZPUTNYIKBAN

    Színikritika. Rendező: Bodó Viktor. Fotó: jelenetek az előadásból

    „A Bodó-Koldusoperának ugyanis a zene a kulcsa. A szöveg másodlagos. Bizonyos értelemben persze nem az, mert nem az operett-musicales változatot halljuk, és nem a nagyon jól mondható és énekelhető Vas István- vagy Blum Tamás-fordítást, hanem a nyers és darabos Eörsi István-szövegből a rendező, Róbert Júlia és Veress Anna által átigazított textust. Az Eörsi-szöveggel küzdeni kell, prózában is, énekelve is, mert az Eörsi-librettó szándékosan mond le a jól bevált műfordítói mutatványokról, hogy minél mesterkéletlenebbnek, közvetlenebbnek hasson.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.