EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.04.17. (16.szám) Szabad Föld, Szijjártó Gabriella: Túl az álmodozások korán

    Interjú Pogány Judit színésznővel kétlaki életéről, állatbarátságáról. Kaposvári politikai szerepvállalásáról (képviselő-testületi tag volt), a kaposvári színház érdekében történt összeütközéseiről. Csalódottságáról, céljairól. A színházak mai nehéz helyzetéről, a szétszakadt országról, az Örkény Színházról, fejlett igazságérzetéről. Fotó

    „Őszintén szólva sohasem voltam és nem is lettem politikus, de ebben a világban élek, mindig minden érdekelt. Amikor Eörsi István dramaturgként dolgozott a kaposvári színházban, rengeteget beszélgettünk. Az egyik legjobb barátom lett, aki kockázatot vállalt az igazságért és az emberi méltóságért. Mert az egy roppant kényelmes és nem utolsósorban biztonságos állapot sok ember életében, hogy ő csak megfigyelő. Én igenis a taxisblokád meg a »négy igen« idején röplapokat osztogattam a parkolókban, lakótelepeken. Akkoriban azt gondoltam, menni kell és részt vállalni, ha változtatni akarunk, csinálni valami jót! Rég felnőtt voltam, de még mindig az álmodozások korában éltem...”

  • 2015.04.szám (április) Kapu, Urbán Károly: „Nejlon kex”

    Részlet.

     „»A liberalizmus és a marxizmus összekotyvasztása náci szokás«. Ezt csak így lazán, csípőből tüzelve süti el és belénk TGM. Pedig már 1956 is annak jegyében telt, hogy a kettő azonos. Angyal Pista, Eörsi István, Lukács György és sokan mások, mindösszesen egy kis javítást óhajtottak csak, (elődubcsek, budapesti tavaszősz) az eszme, a »dolgozó nép (ál)hatalma« brigádostól, szarós-fingós kapa-a-szájából-kiesik pártitkárostól megfelelt volna nekik továbbra is, dehogy akarták ők a darutollas Horthy-világot vissza, ahogy ők szólongatták a múltat. Vagyis tettek a polgári eszményekre. Ha ’56 sikerre vergődött volna, ugyanaz a balos-jobbos szembenállás jött volna létre, mint most és ebben a játszmában a liberálisok és a marxisták egymás fegyvertársai voltak akkor is, most is.”

  • 2015.04.szám Kortárs, Tóbiás Áron: A Magvető
    IV. Az utolsó felvonás

    A Magvető ’56-os forradalom előtti, alatti és utáni történelmi küldetéséről. Idézetek korabeli versekből, többek közt Eörsi István verséből.

    „Nehezebb dolgunk volt az 1956. november 4-e után megjelent vagy még nyomdában lévő, »vitába illő« kötetekkel. A letartóztatott Eörsi István Ütni az ördögöt című verseskönyvét a könyvesboltokból kellett visszahozni, ahogy a szintén letartóztatott Tardos Tibor novelláskötetét, már a címe miatt is (Hogyan öltek meg?). Holott az író 1945 előtt még Párizsban élt, és ott írta meg abszurditásokba öltöztetett humoros élményeit.”

    Alcímek:

    OKTÓBER 23-A, KEDD A MAGVETŐBEN. AZ ÍRÓK HANGJA. A SZABAD KOSSUTH RÁDIÓ. NOVEMBER 1.CSÜTÖRTÖK. KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE. A MAGYAR ÍRÓK SEGÉLYKIÁLTÁSA. NOVEMBER 4. UTÁNI GYÁSZNAPOK. MEGVÁLTOZOTT HÉTKÖZNAPOK. 1956. DECEMBER 28.: AZ ÍRÓSZÖVETSÉG UTOLSÓ KÖZGYŰLÉSE. 1957: EGY VÉGZETES JANUÁRI NAP. MIT LEHET TENNI? SZIGORRAL LÉP MŰKÖDÉSBE AZ MSZMP ÉS A KIADÓI FŐIGAZGATÓSÁG. NEMZETI ÜNNEP, MÁRCIUS 15. ÉLET ÉS IRODALOM - ÚJ HETILAP. HEGEDŰS GÉZA IGAZGATÓ BÚCSÚJA. AZ ÚJ IGAZGATÓ, VADÁSZ GYÖRGY. LEVÉL A MINISZTERHEZ. ÍTÉLET: 1957. OKTÓBER 9. ZÁRÓKÉP.

    • Eörsi István: Ütni az ördögöt című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.05.07. mandiner.hu, Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    Részlet a Hobóval készült interjúból a Hobo Blues Bandről, az alkotói vitákról, az egyéniségekről, Vidnyánszky tehetségéről. Arról, hogy nincs küldetéstudata, próbálja betemetni a kulturális árkokat.

    „Rettenetes csalódás volt az, ami az elmúlt 25 évben történt. Van egy 1980-as fotóm, amin a »buddhista, buzeráns zsidó« Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.”

  • 2015.05.07.fesztival.mandiner.hu, Nullahegy - Poós Zoltán: Vidnyánszky tehetséges és tisztességes ember

    (Részlet. Interjú Földes László Hobóval. "Van egy 1980-as fotóm, amin a "buddhista, buzeráns zsidó" Ginsberg áll Csoóri Sándor és Eörsi István között. Ez ma már elképzelhetetlen lenne, és nem azért, mert nem él Ginsberg és Eörsi.")

  • 2015.05.15. helikon.ro, Kecskés Tamás Hunor: Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval

    Részlet. Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.05.15.es.hu, Károlyi Csaba: Köztes helyzet. Beszélgetés Végel Lászlóval

    (Részlet. Miként tekint egy kisebbségi Budapestre. A rendszerváltás előtti március 15-ei tüntetések emléke - hogyan verték a rendőrök Eörsit.)

  • 2015.05.30. blikk.hu, TaTus.hu, bulvarhir.com. K. I.: Lejáratta a III/III. Eörsi Istvánt

    Fiatalon írt sztálinista verseivel próbálta meg lejáratni Eörsi István írót (fedőneve: „Kopasz”) a szocialista állambiztonság 1979 őszétől az itthoni és emigráns magyar irodalmi körökben. A cikk végén kommentek. Fotók: Eörsi István (1953-ban), Csoóri Sándor

  • 2015.05.szám Forrás, Füzi László: Elakadások
    3. rész

    Részlet. Visszaemlékezés arra, hogy mi történt Füzivel az elmúlt évtizedekben – egyfajta magántörténelem. A világ változása az irodalom és maga körül. A kecskeméti Forrás szellemi műhelyéről. Bős-Nagymarosról. Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című kötetéről. Az 1985-ös budapesti Európai Kulturális Fórumról és a körülötte zajló vitákról, valamint az Eörsi, majd Jeles András lakásán megtartott ellenzéki ellenfórumról

    „Lapot szerkeszteni a Kádár-rendszerben, a rendszerváltás éveiben és az azt követő időszakban, bárhonnét is nézi, nehéz feladat volt, s nehéz feladat ma is. Nem a szerkesztés miatt, hanem a szerkesztés körülményei miatt. […] Gondolta, hogy egyszer írnia kell arról is, miért látta a Kádár-rendszert erkölcstelennek. […] Valamikor a nyolcvanas években Eörsi István javasolta a cenzúra bevezetését. Aki nem értené Eörsi gondolkodását, annak elmondja, hogy a jeles írót a tisztázó szándék vezette, úgy gondolta, hogy a felvállalt cenzúra még mindig tisztább viszonyokat teremthet, mint az öncenzúrára való kényszerítés s a határvonalak állandó ide-oda tologatása. Persze az iróniáról se feledkezzünk el, a rendszerből oly annyira hiányzó iróniáról. Látja Eörsi szemében felvillanni a fényt, arcán a feltűnő mosolyt, tisztában volt azzal, hogy ismét gondolkodásra kényszerítette a hatalmat. Valójában az őszinteséget ajánlotta az akkori hatalomnak, annak a hatalomnak, amelyikről tudta, hogy nem tud őszinte lenni – sem magával, sem azzal a világgal szemben, amelyik fölött uralkodhatott.”

    Kapcsolódó cikkek és kötet:

    • Kritika, 2011.03.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 1.
    • Népszabadság Online, 2011.03.31. Nóvé Béla: Cenzúraviták 1. a 80-as évek Magyarországán
    • Kritika, 2011.04.szám Nóvé Béla: Cenzúraviták a 80-as évek Magyarországán 2.
    • A Duna – Egy antológia című kötet adatait és a kötetben szereplő Eörsi verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2015.05.szám Híd, Gerold László: Kompromisszum: eszköz vagy megoldás?
    Kutakodás Eörsi István drámai opusában

    Tanulmány Eörsi publicisztikájáról, drámáiról, színpadi műveiről, köteteiről, melyek közül több is személyes elemeket tartalmaz.

    „…publicisztikája, A téma, melyben arra keresi a választ, hogy a Kádár-korszakban »miként fojthatta el évtizedeken át véres verejtékkel megszerzett tudását az ország«. Eörsi válasza: a lakosság »egyéb alternatíva híján, a hatvanas évek közepén cserébe több szabadságért és húsért elismerte a meglevő uralmi viszonyokat«.” Az írók hűségnyilatkozata.

    Előzmény:

    • Beszélő (Szamizdat – 1989/1.), 1989.26.szám E.I: A téma

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Nemzet, 1989.03.31. E.I.: Álláspontok a nemzeti önismeretről, a hatalom és az értelmiség viszonyáról, a szerepvállalás és a kiegyezés összefüggéséről
    • Magyar Nemzet, 1989.07.01. Szabó György: Hétvégi levél
    • Könyvvilág, 1990.01.szám Megyesi Gusztáv: Elefántösvény
    • Népszabadság, 1991.11.16. E.I.: Az undor
    • Népszabadság, 1991.11.27. E.I.: Még egyszer az ultizásról
    • Új Ludas Matyi, 1991.12.03. (49.szám) MM: Ki volt a pakliban?
    • Népszabadság, 1991.12.04. Hajdú János: Piros terített betli
    • Népszabadság, 1991.12.09. Dr. Zimányi Tibor: Aggódás Eörsi István közérzetéért
    • Népszabadság, 1991.12.18. Gyertyán Ervin: Vigyorgást igen, vicsorgást nem...+ E.I.: Eloszlatok egy félreértést; Szabó Sándor: Hurutos indulatok

  • 2015.05.szám Híd, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    A Hamlet-fordításokról, az Arany-szöveg elavulásáról, összehasonlítások. Eörsi újrafordítása.

    • Eörsi István Shakespeare-fordításának köteteit megtekintheti a honlapon, ha az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél a keresőmezőbe beírja a SHAKESPEARE szót.

  • 2015.05.szám Színház, Hermann Zoltán: Mindenki mindenkivel
    A KOLDUSOPERA A VÍG & SZPUTNYIKBAN

    Színikritika. Rendező: Bodó Viktor. Fotó: jelenetek az előadásból

    „A Bodó-Koldusoperának ugyanis a zene a kulcsa. A szöveg másodlagos. Bizonyos értelemben persze nem az, mert nem az operett-musicales változatot halljuk, és nem a nagyon jól mondható és énekelhető Vas István- vagy Blum Tamás-fordítást, hanem a nyers és darabos Eörsi István-szövegből a rendező, Róbert Júlia és Veress Anna által átigazított textust. Az Eörsi-szöveggel küzdeni kell, prózában is, énekelve is, mert az Eörsi-librettó szándékosan mond le a jól bevált műfordítói mutatványokról, hogy minél mesterkéletlenebbnek, közvetlenebbnek hasson.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2015.06.10. Magyar Hírlap, Eskü, giccs és szélhámosság

    Válogatás Bayer Zsolt Összetartozás című írásához a Magyar Hírlap Online-on érkezett hozzászólásokból. Kele Lóránt hozzászólásában említi Eörsi Istvánt, akivel egy gimnáziumban járt – a gimnázium akkori, ’56-os szelleméről.

  • 2015.06.11. (24.szám) 168 óra, Ungvári Tamás: Az emberi minőségről

    Hozzászólás Mester Ákos Mi lesz? című vitaindítójához. A Fidesz-Jobbik-összekapaszkodással szemben szükségszerűen kialakul-e egy „érzelmi nagykoalíció”. Az összefogás bukása után egyetlen párt sem vállalt felelősséget a történtekért.

    „Szili Katalin jelölése a köztársasági elnök posztjára tragikus és nevetséges kudarcként ég az emlékezetben. A szocialisták kormányzati partnere az SZDSZ volt. Az ő tiltakozásukat hajdanán Eörsi István fogalmazta meg, nyíltan, durván. Ilyen szerény képességű ájtatos személy nem alkalmas, a koalíciós partner sohasem szavazza meg.”

  • 2015.06.12.mult-kor.hu, MTI: A rendszerváltás hajnala: 30 éve volt a monori találkozó

    (Urbánusok és népi-nemzetiek ekkor - 1985. június 14-16-án - még együtt. Később, 1986 decemberében Csoóri és Csurka már nem vettek részt az 56-os forradalom évfordulójára Eörsi István budapesti lakásán szervezett konferencián, és a népiek kihátráltak az 1987-re tervezett második monori találkozó szervezéséből is.)

  • 2015.06.13. Népszabadság, Révész Sándor: Elv, erkölcs: élet!

    Könyvkritika Kis János: Mi a liberalizmus? című könyvéről. Fotó

    „A kötet középső harmadában az elmúlt két évtized súlyos, jelentős vitákhoz kapcsolódó írásait találjuk a demokratikus ellenzék hagyatékáról, a liberalizmusig vezető útjáról, az emberi jogokról, szocializmusról, kapitalizmusról, aktuális vitakérdésekről és a szerző számára fontos személyiségekről, Tamás Gáspár Miklósról, Eörsi Istvánról, Tardos Mártonról.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2015.06.17.librarius.hu, A Szerk.: Anger Zsolt belülről értelmezi a Closer körüli botrányt (Részlet.)

    (Radnai Márk a Closer rendezője csonttöréssel fenyegetett meg két újságírót, mert a darab megbukott. A darab szereplője, Anger Zsolt levele. Koltai Tamásró, Eörsiről, a Marat/Sade-ról.)

  • 2015.06.19. (25.szám) Élet és Irodalom, Eörsi 10
    2015.07.22. emasa.hu, Eörsi 10
    2015.08.13. muut.hu, Eörsi 10

    Pályázati felhívás. 2015. október 13-án lesz tíz éve, hogy elhunyt Eörsi István. Ennek apropóján Eörsi szellemében írt publicisztikákat várnak a szervezők.

  • 2015.06.27. Népszava, Friss Róbert: Hóman Bálint és az ő szobra
    A székesfehérvári önkormányzat minden tiltakozás ellenére avatásra készül decemberben

    Hóman Bálint születésének 130. évfordulójára Székesfehérvár jobboldali városvezetése – az ellenzék és a zsidó szervezetek tiltakozása ellenére – szobrot akar állítani a város hajdani országgyűlési képviselőjének. Ki volt Hóman Bálint? Fotók

    „Melyik Hómant akarják rehabilitálni abban a Kulturkampfban, amelyben Eörsi István szavaival a politika »a Horthy-rendszer szélsőjobboldali szárnyának hagyományához is csatlakozik, európaisága pedig csak ezzel a lényeges megszorítással érvényesül.«”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 2001.10.25. (43.szám) E. I.: Interpelláció – OptiPista –

    Kapcsolódó cikkek:

    • Beszélő (Folyóirat – december), 2001.12.szám E.I.: Ön, a miniszterelnök, miért maradt távol Hóman Bálint temetéséről?
    • Népszabadság, 2005.10.29. Révész Sándor: A múlt köde. 2001. október 

  • 2015.07–08.szám Mozgó Világ, Végel László: Mementó
    Hónapló

    A budapesti koldusokról, a bevándorlóellenes plakátokról, az ünnepi könyvhétről, a magyar emberek zárkózottságának okairól. A menekültáradatról, Orbán Viktor határzár felállításának tervéről. A kisebbségben élő elkeseredett emberekről. A magyarok és a szerbek közötti növekvő bizalmatlanságról. A VMSZ-ről, a hatalmi harcokról. A vajdasági magyar kivándorlókról.

    „Amíg öntözöm a növényeket, Eörsi István barátom jut eszembe. Életének utolsó napjaiban meg-megállt lakásának óriási ablaka előtt, és a budai hegyeket figyelte. Előtte sohasem volt ideje mustrálni a szemközti tájat. Kitekintettem a Belgrád rakparti ház hatalmas ablakán, figyelmemet nem a hegyek kötötték le, hanem a Duna. Úgy találtam, hogy a Duna Budapesten másmilyen, mint Újvidéken.”

  • 2015.07.14.nyest.hu, Nádasdy Ádám: Javított kiadások

    (A műfordításról. Miért kell javítani a kész szövegen? Példák a Shakespeare-fordításai javításaiból, idézetek más fordítók megoldásaiból is.)

  • 2015.07.szám Alföld, Kappanyos András: A kizökkentség története: egy verssor utazása a kultúrában

    Az Újvidéki Egyetem Hungarológiai Tanszéke és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete rendezésében Újvidéken 2015. január 15-16-án, Az irodalom és a kizökkent világ címmel tartott konferencia szerkesztett szövegei.

    Shakespeare Hamletjének újrafordítása. Idézetek Eörsi fordításából.

    • Shakespeare 1993 - William Shakespeare, Hamlet dán királyfi tragédiája, Ford. Eörsi István, Bp., Cserépfalvi, 1993.
    • Shakespeare 1999 - 5 Shakespeare dráma Eörsi István fordításában, Bp., Palatínus, 1999.
    • A kötetek adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.

  • 2015.07.szám Lyukasóra, Homo politicus
    Pozsgay Imre

    A Duna Televízió Homo politicus Pozsgay Imre című dokumentumfilmje a ’89-es évek eseményeiről, amikor Pozsgay először mondta ki, hogy az ’56-os forradalom népfelkelés volt. Összeállítás a dokumentumfilm anyagából. Fotók

    Pozsgay: „Az SZDSZ kijelentette, hogy ők az egyetlen intelligens párt az országban. […] Csoóri Sándor is megtett mindent, hogy áthidalja ezt az ellentétet. Ő ’56 után benne volt abban a kávéházi társaságban, a belvárosi társaságban, ahol a népiek és később az urbánusnak nevezett személyiségek együtt voltak. Együtt jártak Gyurkó Lászlóval, Pordány Györggyel és Eörsi Istvánnal. Eörsivel együtt írták alá ’77-ben a Charta-tiltakozást, ám később főleg Monor után már nem volt tartható ez az állapot, mert kiderült, hogy van egy olyan politikai erő, amelyik liberálisnak nevezi magát, de bolsevik módon, élcsapatként akar viselkedni.”

  • 2015.08.11. szinhaz.hu, Ősbemutató után
    Kortárs magyar drámák sorsa Földes Anna könyvében

    Könyvkritika. Földes Anna: Ősbemutató után című könyvéről. Zappe László a Népszabadságban, Bóta Gábor a Népszavában értekezik a könyvről. Többek között Eörsi darabjai is kimaradtak a kötetből.

    „De főként személyes lehetőségeim korlátaival menthetem, hogy vékonyka kötetemből kimaradt Nádas Péter Takarítása és Mészöly Miklós Ablakmosója. Hogy nem szerepelnek Eörsi István és Hamvai Kornél darabjai. Kortárs kritikusként utólag nehéz jóvátenni, bepótolni az elmulasztott ősbemutatókat.”

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszava, 2015.05.23. Bóta Gábor: Egyenes és meghajlott gerinc – Nincs a rendszerünkben
    • Népszabadság, 2015.08.10. Zappe László: Dráma és színpad – Nincs a rendszerünkben

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.