EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.07.18. litera.hu, Jánossy Lajos – Keresztury Tibor – Szekeres Dóra: Egyébként mindig alkotói válság van, nem? 1. rész
    Nagyvizitben Németh Gábornál

    Beszélgetés Németh Gábor íróval, egykori főszerkesztővel sporújságírásáról, alternatív diszkóról, Mészölyről és a Felelet-vitáról, régebbi és készülő könyvekről, Mensárosról és a Rubin Szilárd Aprószentekjéből készült színházi előadásról.

    A Felelet-vita jegyzőkönyvéről: „Az egy nagyon brutális körkép a magyar irodalom ötvenes évekbeli állapotáról. Volt benne egy nagyon furcsa rím: egyetlenegy ember volt benne, aki kiállt az »igazságért« – most nekem is úgy kellene csinálnom, mint neki a halála előtt pár nappal, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeumban, halálos betegen a Tersánszky Józsi Jenő nevét csak felállva volt hajlandó kimondani –, ez az ember imádott tanárom, Pártos Vera akkori férje, Eörsi István volt. Őrületes árulások vannak a könyvben, mindenki hitet tesz Rákosi mellett, Örkénnyel és Déryvel meg nyilvánosan szembefordul, elhatárolja magát tőlük, a két szerencsétlen pedig önkritikát gyakorol, és akkor az Eörsi István, a huszonvalahány éves költő föláll, és azt mondja: »Mindig szerettem a Feleletet. Most is szeretem!«”

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Standeisky Éva: Az írók és a hatalom. 1956–1963 című kötete adatait és az Eörsiről szóló részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István
    • További kapcsolódó tartalmakat olvashat a honlapon, ha a keresőmezőbe beírja a FELELET /és/vagy/ a DÉRY szót, valamint az Élet és Irodalom, 2018.08.24. (34.szám) Radnóti Sándor: Eörsi István című cikk felsorolásánál.


  • 2014.07.szám Hitel, Szekér Nóra – Riba András: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
    Nagy Imre újratemetésének „ügye" a modellváltásra készülő állampárti döntéshozatalban – Politikai dimenziók 2.
    Egy szimbólum üzenetének anatómiája

    Részlet. Pozsgay Imre rádióinterjújában Nagy Imre rehabilitációjával kapcsolatos kérdésre válaszolva forradalmian népfelkelésnek minősítette az 1956-os eseményeket.

    „Eörsi István, aki maga is áldozata volt a kádári megtorlásnak, 1989. január 31-ei rádióinterjújában a következőképpen fogalmazza meg a problémát: »Ha azt mondjuk, hogy 56 népfelkelés volt, akkor én például igen boldog vagyok, hogy mint népfelkelő ültem, és nem mint ellenforradalmár, és barátaimat mint népfelkelőket végezték ki, és nem mint ellenforradalmárokat, ez nagyon boldogító tudat. De feltétlenül felmerül a kérdés, hogy aki népfelkelőket, népfelkelők tömegét kivégezte, azt hogyan nevezzük?«”

  • 2014.08.01. (31.szám) Élet és Irodalom, Kovács Zoltán: Mögé néz

    Orbán Viktor Tusnádfürdőn elmondott beszédéről. Orbán amerikai példája és kérdése: „...Képzeljék el Magyarországon, amikor a parlament beperelné a magyar miniszterelnököt hatáskörtúllépés miatt, és akkor a bíróság el is ítélne. Meddig tudnék én hivatalban maradni, tisztelt hölgyeim és uraim?” Kovács válasza: „...semeddig.” „...a miniszterelnök népes hallgatóság előtt azon hahotázik, hogy őt nem lehet megbüntetni.” Példák Orbán hatásköri túllépéseiről. Eörsi egykori SMS-e.

  • 2014.08.21. galamuscsoport.hu, Bauer Tamás: Schmidt Mária lebukott

    Schmidt Mária méltató írása a Heti Válaszban a Szent István Renddel kitüntetett Kertész Imre munkásságáról. Vajon tudott-e Scmidt a kitüntetés tervéről? Vele ellentétben Stumpf András ismerte a tervet, lehetetlen, hogy ugyanakkor Schmidt ne tudta volna. Eörsi István említése.

  • 2014.08.szám (augusztus) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Orbán nemzetpolitikai színvallása: a cél a munkaalpú nemzetépítő állam

    Egy lábjegyzet a cikkben:

    „Eörsi István már 1985-ben képes volt Csoóri Sándor szemére hányni, hogy hamarabb tudja meg, ha egy magyart megpofoznak Erdélyben, mintha ezt Budapesten teszik. Íme, mily cinizmussal lehetett kezelni a nemzeti erők őszinte aggódását a Ceausescu rabigájában sínylődő erdélyi magyarság iránt.”

  • 2014.08.szám Színház, Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”
    Andrzej Bubień rendező

    A rendező, Andrzej Bubień gondolatai a Nemzeti Színházban bemutatott Witold Gombrowicz: Operett című zenés drámáról. Fordította: Pályi András és Eörsi István – rendező: Andrzej Bubień – Közreműködik az Óbudai Danubia Zenekar. Fotó: jelenetek az előadásból

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Színház, 2014.08.szám Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”. Andrzej Bubień rendező
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • Színház, 2014.11.szám Hermann Zoltán: „Lord Blotton kis fa széke...” WITOLD GOMBROWICZ OPERETTJE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2014.09.01. (1.szám) Nemzeti, Witold Gombrowicz Operett

    A Nemzeti Színházban 2014. szeptember 5-én bemutatott darab szereplői és közreműködői. Fordító: Pályi András és Eörsi István, rendező: Andrzej Bubień. Fotók

    Kapcsolódó cikkek:

    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT

  • 2014.09.11. szinhaz.hu, Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti

    Részlet. Gombrowicz Operett című zenés drámája a Nemzeti Színházban. Fordította: Pályi András és Eörsi István – rendező: Andrzej Bubień.

    „»Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...« – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2013.12.01. (4.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Színház, 2014.08.szám Kozma András: „KEGYESEN BECSAPJUK A NÉZŐT”. Andrzej Bubień rendező
    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • Színház, 2014.11.szám Hermann Zoltán: „Lord Blotton kis fa széke...” WITOLD GOMBROWICZ OPERETTJE A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: GOMBROVICZ: OPERETT.

  • 2014.09.26.mediaklikk.hu, Vers napról napra: Eörsi István

    (Eörsi István verseit Huszár László, Kézdy György és Vallai Péter mondja el a Kossuth Rádióban.
    - Új aranyszabály
    - Önéletrajz
    - Emlékek
    - Nemek és igenek

  • 2014.09.szám Ellenfény, Szűcs Mónika: Végtisztesség

    Rusznyák Gábor rendezésében 2012 márciusában mutatták be az ANTIGONÉt a KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Stúdiójában. Az utóbbi évek egyik legjelentősebb kaposvári bemutatója (a színház archívuma szerint) mindössze tíz előadást ért meg, mielőtt végleg lekerült a műsorról. Az előadást SZŰCS MÓNIKA idézi fel.

    „1989. október 26-án mutatták be a Várszínházban Eörsi István Antigoné-átdolgozását (Tragédia magyarnyelven Szophoklész Antigonéjából), amely »először mondta ki a színpad nyilvánosságában Kádár János bűnét és az egész ország közös felelősségét Nagy Imre halálában...«”

    Előzmény:

    • Radnóti Zsuzsa: Lázadó dramaturgiák. Drámaíróportrék. – A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja Radnóti kötetének a címét.

  • 2014.09.szám Mozgó Világ, Takács Ferenc: Kulcsregény-palimpszesztus

    Könyvkritika Bán Zoltán András Keserű című könyvéről. A regény főszereplője, Sólyom Ferenc, kortárs író, önéletrajzát próbálja megírni. Tar Sándor levélváltása Kenedi Jánossal. Tar Sándor Az áruló című filmregényéről.

    „Tar Sándor (1941–2005) életét, irodalmi munkásságát és ügynöki tevékenységét, árulását és lelepleződését, testi-lelki tönkremenését és halálát rekapitulálja. […] Kulcsregény tehát a Keserű. Itt-ott még az ilyesféle regények ügyetlenebb és átlátszóbb szokványaival is él. Kenedi János a Kendy nevet viseli, Eörsi Istvánt Borsinak hívják, Petri György nagyságától annyira meg van illetődve Sólyom, hogy ki sem meri mondani a nevét, csupán mint a Költőt emlegeti.”

    • A kötet adatai és az Eörsi Istvánról szóló részleteket elolvashatja a honlapon, az Eörsi István / Kötetek / Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1999.11.19. (46.szám) Egy levélváltásról (és az itt felsorolt cikkek)
    • A témához kapcsolódó további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja: TAR SÁNDOR.

  • 2014.09.szám Tiszatáj, Pál Sándor Attila: „De így is, úgy is, ebbe a korba zárva”
    VÁZLAT A SZÉP VERSEK TÖRTÉNETÉRŐL, 1964–1991

    A tanulmány a Magvető Kiadó Szép versek antológiasorozatának történetét elemzi 1964 és 1991 között, vizsgálva annak irodalmi kánonképző szerepét és kulturális környezetét. A munka kontextust nyújt a korszak irodalmi életéhez, beleértve Eörsi István munkásságának alakulását is. Idézet Kardos György 1976. április 5-ei leveléből Eörsi Istvánnak.

    „Az 1988-asban mutatkozik be Bódi Tóth Elemér; visszatér sok év után Eörsi István(!);”

    • Horgas Béla – Levendel Júlia (összeállították): Leveles könyv – EGY KORSZAK TÖREDÉKEI 1956-88 című kötet adatait és az abban megjelent Eörsivel kapcsolatos tartalmakat megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.
    • A Szép versek antológiák adatait, amelyekben szerepelt Eörsi István, megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.
    • Eörsi István levelezése Kardos Györggyel megtalálható a honlapon Eörsi István / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2014.10.01. beszelo.c3.hu, Kis János: Liberalizmus a harmadik köztársaságban

    Részlet az esszéből. Az SZDSZ-ről. Jobboldal és baloldal között. Tagság, választók, politika. Horn Gyula kormányában. Elvesztegetett ellenzéki évek. Eörsi a Tocsik-ügy kapcsán az SZDSZ-ről.

    Előzmény:

    • Népszabadság, 1996.11.22. E.I.: Emberek és elvek
    • Népszava, 2001.07.16. E.I.: Az erkölcsjobbítók nyomorúsága. Mondom a magamét

    Kapcsolódó tartalmak:

    • Magyar Fórum, 1996.11.28. (48.szám) Lovas István: Az élet fokozódik
    • Eörsi István: Ismerős úr a csúszdán (Budapest, Noran, 2002.) - A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.


  • 2014.10.03. galamus.hu, MTI: Átadták a megújult Angyal István parkot Ferencvárosban
    Hazai vonatkozású hírek

    Átadták a megújult Angyal István parkot Budapesten, a IX. kerületben; az Üllői út és a Ferenc körút kereszteződésénél.

    „A közreadott sajtóanyag szerint a parkban felállított papírrepülő installáció a park névadójának, az 1956-os forradalom hősének, Angyal Istvánnak állít emléket. A repülőn barátjához, Eörsi Istvánhoz írt búcsúlevelének néhány sora olvasható.”

  • 2014.10.03. szinhaz.hu, Veszprémi Petőfi Színház: Chicago
    Jön Eperjes rendezése Veszprémben

    A Chicago című musical bemutatóját október 3-án tartják a Veszprémi Petőfi Színházban.

    Fred Ebb – Bob Fosse – John Kander művét a Kossuth-díjas Eperjes Károly állítja színpadra. A dalszövegeket Eörsi István fordította. A szereplők rövid véleménye.

    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2014.10.03.hirado.hu, MTI: átadták a megújult Angyal István parkot Ferencvárosban

    (Fényképes beszámoló a park átadásáról. A parkban felállított papírrepülő-installáció a park névadójának, az 1956-os forradalom hősének, Angyal Istvánnak állít emléket. A repülőn barátjához, Eörsi Istvánhoz írt búcsúlevelének néhány sora olvasható.)

  • 2014.10.04.sg.hu, Ingyen WiFi svéd segítséggel a Ferenc körúton

    (Fényképes beszámoló az Angyal István park megnyitójáról.)

  • 2014.10.13.cultura.hu, Lázár Zsanett: Vers a hétre – Eörsi István: Ha ént mondok

    (Halálának évfordulóján megemlékezés versével.)

  • 2014.10.13.szakirodalom.atlatszo.hu, Szerbhorváth György: Kémek a tudományos porfészekben

    (Részlet a könyvkritikából. Alex Bandy: A Csokoládé-gyilkosság. Lakatos Imre életútja. Kovács Gábor fedőnéven ügynökösködött.)

  • 2014.10.18. Népszabadság, Vágvölgyi B. András: Tűzijáték
    Magyar Narancs 25

    Emlékezés a huszonöt éve alakult Magyar Narancsra.

    „...mi az Eörsi Pistától tanultuk a szél ellen pisálás művészetét.”

  • 2014.10.21.godola.hu, (szék): Amerikai anziksz

    ("...a nemzetközi zenekar megint összehangolt koncertezésbe kezdett." Plenáris vita lesz az Európai Parlamentben; az amerikai kitiltási botrány. A média felelőssége a tisztánlátásban. Egykor Eörsi István írta Franz Joseph Straussról, hogy "már-már szereti ezt a bajort, mert bármit mond, bármit nyilatkozik, ő mindig az ellenkezőjével ért egyet.")

  • 2014.10.22. Népszabadság, Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

    Megemlékezés az 1956-os forradalomról. Fotó

    „Aki a lázadó, a háta mögött álló országból ment be a börtönbe, vele szemben álló, a lázadókkal szemben ellenséges országba lépett ki a börtönből. Ezt Eörsi István nagyon szépen írta meg.”

    Másodközlés:

    • Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, 2014.10.31. (39.szám) Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

  • 2014.10.31. (39.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Kertész Ákos: A hamis zsidó önkép
    Baloldali antiszemitizmus

    Gondolatok a New York-i WTC tornyok elleni terrorista merénylet 13. évfordulóján. A világ még mindig nem figyel a fontos dolgokra.

    „2001 szeptember 11-e után még ki sem hűlt az áldoztok holtteste, nem csak, hogy el sem temették őket, de sokat közülük még nem is azonosítottak, máris megszólalt a zsidó öngyűlölők és az extrém liberális idióták (the useful idiots) kórusa, elnyomva a gyász és a részvét hangjait. Úgy kell Amerikának, úgy kell nekünk, minek támogatjuk Izraelt! Edward W. Said, Noam Chomsky, Susan Sontag (hogy csak a legismertebbeket említsem) azonnal rázendítettek erre a nótára, ami Magyarországon is rögvest visszhangra talált. Csak kapásból: Artner Annamária, Tamás Gáspár Miklós, Szalai Erzsébet, Galló Béla ragadták föl nyomban a stafétabotot, később más, például Eörsi István is csatlakozott hozzájuk.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2001.10.05. (40.szám) E.I.: A torony védelmében
    • Magyar Demokrata, 2002.05.23. (21.szám) Szentesi Zöldi László: Lenin, terrorizmus

    Reagálás:

    • Amerikai Népszava (online), 2014.11.24. Eörsi László hozzászólása Kertész Ákos cikkéhez

  • 2014.10.31. (39.szám) Amerikai Magyar Népszava – Szabadság, Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

    Megemlékezés az 1956-os forradalomról.

    „Az aktív kisebbséget a végleges leveretésig a többség egyetértése, együttérzése, szolidaritása vette körül. Kevesen harcoltak, sokan drukkoltak és sztrájkoltak. Aki a lázadó, a háta mögött álló országból ment be a börtönbe, vele szemben álló, a lázadókkal szemben ellenséges országba lépett ki a börtönből. Ezt Eörsi István nagyon szépen írta meg.”

    Előzmény:

    • Népszabadság, 2014.10.22. Révész Sándor: Ebek ötvenhatján

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.