EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.03.szám Vasi Szemle, Pomogáts Béla: Egy barátság emlékei

    Józsa Péterrel való barátságának története. Baráti köréhez tartozott Eörsi István is.

  • 2014.04.15.nachrichten.at, Von der Verteidigung der kulturellen und sprachlichen Vielfalt Europas. Karl-Markus Gauß` neues Buch "Lob der Sprache, Glück des Schreibens"

  • 2014.04.szám (április) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Politikai körkép választások után

    Részlet.

    „… (Eörsi István például odáig merészkedett, hogy elvi síkon tagadta a nemzeti érdek értelmezhetőségét), a nem létező fasiszta veszély rémképének falra festésével százezer embert lehetett utcára szólítani, s mindennek eredményeképpen az MSZP és az SZDSZ vitte a voksok kétharmadát a soron következő, 1994-es választásokon, közel háromnegyedes többséget szerezve a parlamentben, most a választó-polgárok szintjén mutatkozik némi kijózanodás a balliberális mákony bódulatából.” 

  • 2014.04.szám Színház, Bolvári-Takács Gábor: Kaposvár-élmény és kultúrpolitika

    Eörsi László „Megbombáztuk Kaposvárt” című könyvéről.

    „A nyolcvanas évek elején a Köpeczi Béla által vezetett kultusztárca beavatkozásra szánta el magát, amelyet Tóth Dezső miniszterhelyettes és Knopp András KB-alosztályvezető hajtott végre. Az 1978-tól dramaturgként működő Eörsi Istvánnak el kellett hagynia a színházat, és szigorúbban számon kérték a műsorterv »szocialista« jellegét is. A társulat egysége és vezetőinek elszántsága azonban töretlen maradt, és a nyolcvanas évek második felében már érezhetően lazult a politikai számonkérés veszélye. A színház Eörsi István A kihallgatás és Mohácsi János Ármány és szerelem című előadásaival búcsúzott el a Kádár-korszaktól, az utóbbinak ismét erős aktuálpolitikai felhangja lett: 1989 decemberében a romániai forradalom szinte »lemásolta a színházat« — ahogy Koltai Tamás fogalmazott. korabeli kritikájában.”

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt című kötetének adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi László / Kötetek résznél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 2009.01.08. (1–2.szám) Koltai Tamás: Színházban elbeszélve
    • Zempléni Múzsa, 2014.03.szám Bolvári-Takács Gábor: A kaposvári színház a kultúrpolitika sodrában
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2014.05.10. Népszabadság, Révész Sándor: A kegyetlen megértés könyve

    Könyvkritika Bán Zoltán András Keserű című kötetéről. A könyvborítón Kőszeg Ferenc ajánlója. Fotó

    „Egy fikciós regény esetében az életből vett személyek és történetek elvesztik önértéküket, és átformálja őket a mű autonómiája. Itt viszont a szerző nyilvánvalóan »a« valóságos történetről kíván szólni és annak valóságos közszereplőivel szembenézni. Nem a bennfentes olvasó bonusza, hogy beazonosítsa Tar Sándort, Kenedi Jánost, Eörsit, Petrit és a többieket. Bán mindenekelőtt azzal az értelmiségi közönséggel akar megértetni egy valóságos történetet, mely tudja, hogy róluk van szó.”

  • 2014.05.13. szatmar.ro, MTI: A Sweeney Todd című musicalt mutatják be Kolozsváron

    Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljét, a Sweeney Toddot mutatja be a Kolozsvári állami Magyar Színház. Rendező: Dragos Galgotiu. Eörsi István fordításának méltatása. A rendező sajtótájékoztatója.

    A karmester és zenei vezető „Incze G. Katalin az Eörsi István által készített fordítást is méltatta. Úgy vélte, az operairodalomban sincsen hasonlóan jó fordítás, amelyben a magyar szöveg zeneisége is hű az eredetihez.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2014.05.21.erdely.ma, Csomafáy Ferenc: Élhetnénk másként – A Kolozsvári állami Magyar Színház legújabb bemutatója

    (Részlet. Szövegkönyv: Hugh Wheeler. Zene és dalszövegek: Stephen Sondheim. Magyar nyelvre fordította: Eörsi István.)

  • 2014.05.24.televizio.sk, Tompa 2014 - Hubka Rebeka (Kassa)

    (Eörsi István: Az ördögfióka és a tündér című versével lépett színpadra.)

  • 2014.05.28. parnasszus.hu, Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

    Tanulmány. A lírai ellenbeszéd kategóriája. Idézetek Eörsi verseiből.

    „Eörsi István lírája – amiről a Holmi 2001. júniusi számában hosszabban értekeztem – egészében véve az állandó polémia helyzetében áll – azt lehet mondani, hogy ebben a költészetben a dialogicitás sajátos eseteként van jelen a megszólító beszédmód –, és hogy lírai ellenbeszédként semmiképpen sem egyszerűsíthető le a benne foglalt politikai állásfoglalások hatalomellenes jelentéseire. [...] Eörsi ellenbeszédének a lényege éppen a kimozdulás az elfoglalt beszédhelyzetből, kilépés a megszólaltatott narrátori ittlétből, folyamatosan mintegy önnön levedlett bőrünkként hagyva hátra az aktualitását vesztett jelenlétet dokumentáló szöveghelyet, és ebben az eltávolodásban-eltávolításban keresni önnön azonosságunkat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.01. (31.szám) Eörsi István két új verse
    • Ludas Matyi, 1990.02.28. (9.szám) Tót Gyula: Tótágas Tallózó
    • Holmi, 2001.06.szám Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?
    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • Élet és Irodalom, 2006.08.25. (34.szám) Krupp József: A lírikus lírakritikus 

  • 2014.05.szám Lyukasóra, Kiss Csaba: „Lelkébe nyúlok az elevenig”
    Hamlet szomorújátéka, mint a rendszerváltásunk tükre

    Tanulmány Shakespeare Hamletjéről. Fotók a színházi előadásokról.

    „Székfoglalómban megpróbálom összegezni, hogyan változott az én Hamlet-képem a magyar társadalom aktuális állapotainak, tudásának és erkölcsi küzdelmeinek fényében. […] Az első rendezés után húsz évvel Miskolcon újra Hamlet. A fordítás most is Arany Jánosé. Elolvasom a többit is, Jánosházyt, Eörsit és Nádasdy Adámot. Jó fordítások, pontosak, jól mondhatók. Közelebb állnak a mai olvasóhoz, főleg a fiatalokhoz. És mégis – Aranynak egységesebb a világképe.”

  • 2014.06.13. (24.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány
    Hozzászólás az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vitaindítójához

    Részlet. Az alkotmányozásról. Az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal hiánya. Antallról, Tölgyessyről – Eörsi fogalmazta meg először, hogy „hiába ostorozza a Fideszt, csak közéjük tartozik”. „…helyenként megsemmisítő bírálata ellenére orrát befogva minduntalan lehajol, hogy elhelyezze csodálatának koszorúit a miniszterelnök immár némelyest csatakos szobrának talapzatára. Mindenesetre most már nem teljesítményét dicséri (erről nem kevésbé lesújtó a véleménye, mint nekem), hanem képességeit: gyorsaságát, elszántságát, taktikai érzékét, karizmatikus hatását.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. (3.szám) E.I.: Tölgyessy él! 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Levélturmix
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

  • 2014.06.16. blog.xfree.hu, E.I.: A lábtörlő és a cipő (Vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: A lusta légy (vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, E.I.: Utak (Vers)

  • 2014.06.16.blog.xfree.hu, Ma 74 éves lenne Eörsi István Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, publicista.

    (Megemlékezés. A harmonikus élet receptje c. verse.)

  • 2014.06.23. Népszabadság, Révész Sándor: A jogszerű is lehet embertelen
    Politika és jogállam. Kőszeg Ferenc szerint a Terrorelhárítási Központ egész léte nonszensz

    Beszélgetés Kőszeg Ferenccel. Eörsi István említése.

    „Azt írta 2000-ben, hogy »a rendszerváltás színehagyott, összeroskadó pártjaival eltűnnek a politikából a rendszerváltás nagy politikai személyiségei is...« Ehhez képest ön egészen a 2009-es tagrevízióig az SZDSZ tagja volt, amikor Petri György, Eörsi István, Kis János, Csalog Zsolt, Tamás Gáspár Miklós, Hack Péter, Tölgyessy Péter stb. stb. már rég kiléptek.

    

    Ez volt az egyetlen ok, amiért nem léptem ki korábban. Hogy annyian ki léptek. Nem akartam csatlakozni ahhoz a trendhez, amelyhez mindenki. De ez csak egy kis individualista gesztus volt. A tényleges jelenlétem a pártban sokkal korábban befejeződött.”

  • 2014.06.25.femina.hu, Mezei M. Katalin: Hollywoodi bombázókat szinkronizál a szőke, magyar színésznő

    (Részlet. Beszélgetés Urbán Andreával. A fogadás című Eörsi István-darabról.)

  • 2014.06.27.gepnarancs.hu, Gusztos István: Rég ledöntött "tabuk" döntögetője

    (Részlet. Schmidt Mária Heti Válaszban megjelent írásáról, mely az "orbániai hatalom sötét amoralitását és "ideológiáját" mutatja be". Történelmi példákkal védi meg a Szabadság téri emlékművet, és számon kéri a balliberális értelmiségen, hogy miért nem foglalkozik annyit a tegnapi kommunizmus bűneivel, mint a tegnapelőtti nácizmuséval.)

  • 2014.06.29. pilpul.net, Marton Éva: Elmondom az életedet albérletekben

    Az 1981-ben elhunyt író, Gáli József özvegyével, Balla Margit festőművésszel készült beszélgetés szerkesztett leirata. A beszélgetés a Klubrádió zenés irodalmi műsorában hangzott el. 

    "1968-ban került a klinikai halál állapotába. Eörsi István a halála után úgy jellemezte, »mind ez ideig tizenkét évenként halt meg« – ’44-re rá tizenkét évvel, ’56 után halálra ítélték a forradalomban tanúsított részvételéért, majd újabb tizenkét év múltán orvosi műhiba folytán leállt a szíve. [...] Mindenekelőtt Eörsi István tartotta meg Gáli emlékezetét, ő írt róla a legtöbbet. Három név kapcsolódik itt össze: Eörsié, Gálié és Angyal Istváné."

    Kapcsolódó cikk:

    • belsokozles.hu (Klubrádió), 2018.06.13. Marton Éva: 184. adás: Eörsi Istvánról

  • 2014.06.szám Hitel, Kiss Gy. Csaba: Emlékiratlapok 1989 júniusából

    Részlet. A rendszerváltás, rendszerváltozás megnevezés értelmezési lehetőségei.

    „Az Osztrák Televízió nevezetes Club 2 szombat vagy vasárnap esti vitaműsorában vehettem részt ismét, napokkal Nagy Imre temetése előtt. Lendvai Pál, alias Paul Lendvai vezette a műsort, volt mellettem egy horvát politológus, Eörsi István és maga Hegedűs András egykori miniszterelnök. Jóval kevésbé izgultam, mint egy évvel korábban, kicsit ismertem már a járást. Eörsivel mentünk taxival a stúdióba, mondta, van nála egy kis célzóvíz, egy kis kortyot megkockáztattam belőle. Az egészből főleg Hegedűs András érvelése hökkentett meg, mert mi egyértelműen azt hangsúlyoztuk, nem lesz ezen az újratemetésen semmiféle feszültség, legfönnebb rengeteg ember.”

  • 2014.06.szám Jelenkor, Balassa Zsófia: Megbombáztuk a kultúrát
    Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt”. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika

    Részlet a könyvkritikából. Eörsi István a színház dramaturgja volt, majd ellenzéki tevékenysége miatt eltávolították onnan.

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt című kötetének adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi László / Kötetek résznél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2014.06.szám Jelenkor, Radnóti Zsuzsa: A pesti magyar komédia és Székely Csaba trilógiája

    Részlet. A közép-európai szatírák, tragikomédiák, groteszk művek hazai szerzői közt „Eörsi István intellektuális abszurdjai”.

  • 2014.06.szám Látó, Talált versek

    William Shakespeare: Prospero epilógusa A viharból (Angolul – illetve Szász Károly, Babits Mihály, Mészöly Dezső, Eörsi István, Tandori Dezső, Jánosházy György Nádasdy Ádám fordításaiban).

  • 2014.07.07.veol.hu, Bartuc Gabriella: Shakespeare - Lehetséges-e még tragédia, vagy csak vérfagyasztó nevetés?

    (Shakespeare születésének 450. évfordulóján Füred három előadással ünnepelt. A Shakespeare-fordításokról.)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.