EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2015.01.30. (5.szám) Élet és Irodalom, Veres András: Vezér Erzsébet
    (1915-2003)

    Megemlékezés a „magyar progresszió krónikásá”-ról. Az Eörsivel készített Lukács életút-interjúsorozat publikálásáig 1989-ig kellett várni.

  • 2015.01.31. Magyar Szó online, Miklós Hajnalka: A Fordító
    Sava Babić-emlékestet tartottak Belgrádban

    Sava Babićra emlékeztek a belgrádi Collegium Hungaricum irodalmi emlékestjén. Részletek dr. Marko Čudić, a Belgrádi Egyetem Hungarológiai Tanszékének docense emlékbeszédéből. Fotók

    „Megtudtuk, saját örömére választott műveket, amelyeket lefordított szerb nyelvre, közelebb hozva ezzel a magyar irodalmat a szerb olvasókhoz. Így Petőfi Sándor, Örkény István, Hubay Miklós, Illyés Gyula, Déry Tibor, Krúdy Gyula, Eörsi István, Sánta Ferenc, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Göncz Árpád, Oravecz Imre, Weöres Sándor, Bodor Ádám, Szabó Lajos, Tolnai Ottó, Esterházy Péter művei jelenhettek meg szerb nyelven.”

    • Eörsi István szerb nyelvre fordított két kötetének – Valcer sa stvarnošću (Keringő a valósággal) – Sećanje na stara dobra vremana (Emlékezés a régi szép időkre) adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Idegen nyelvű résznél.

  • 2015.01.szám Fotóművészet, E.I.: A MARADJHŰUTCÁBAN (1982)

    Idézet Eörsi kötetéből.

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2015.01.szám Palócföld, Szili József: Adagio cantabile
    „kávéházi szegleten”

    Vers, amelyben szerepel Eörsi István.

  • 2015.01.szám Tekintet, Pomogáts Béla: Két évtized
    A hatvanas, hetvenes évek próza- és drámairodalmáról

    Részlet a tanulmányból.

    „Az új magyar dráma műfaji gazdagodását szemléleti és stiláris megújulás egészítette ki. A nemzeti dráma hagyományai közül eddig általában az a vonulat érvényesült, amely a magyar történelem küzdelmes korszakainak, nagy sorstragédiáinak ábrázolása nyomán mérte fel a múlt tanulságait. Ez a vonulat öltött alakot Katona József, Vörösmarty Mihály, Madách Imre klasszikus műveiben, majd Németh László, Illyés Gyula és néhány fiatalabb író, közöttük Eörsi István és Száraz György történelmi drámáiban. […] A groteszk dráma műfaját Örkény István kezdeményezte. […] Mindennek volt bizonyos politikai üzenete is, Eörsi István abszurd vagy groteszk színpadi művei, így A kihallgatás, Hordók vagy Széchenyi és az árnyak című darabjai félreérthetetlenül célozták meg a diktatórikus államvezetés visszásságait, felidézve az írónak a börtönben szerzett tapasztalatait is.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darabok címét.

  • 2015.02.02.gepnarancs.hu, Gusztos István: A GULYáSGERGELYEK PECHJE

    ("...most Eörsi István – akinek hiánya napról-napra fájóbb; akinek morálja, hangja, indulatai pótolhatatlanok – nagy zavarban lenne: gulyásgergelyről, rogánantalról, szijjártópéterről, balogzoltánról, némethszilárdról, hoppálpéterről, czunyinébertalanjuditról, rétváribencéről ésatöbbiekről, ésatöbbiekről írjon?")

  • 2015.02.09. galamus.hu, Balogh Robert: „I am going magyarni!”
    Másik Magyarország

    A Pécsi Rádió egykori munkatársa emlékei. Legjobban talán az archívumot sajnálja, és azon gondolkodik, vajon mi lesz az archívummal.

    „(Én főleg a kultúrában utaztam, huszonévesen második egyetemet jelentett az, hogy, mondjuk, Esterházy Péterrel beszélgethettem, majd egy leendő sportminiszternek tehettem fel nehezen megválaszolható kérdéseket (aki fönnakadt azon, hogy visszategeztem), egyik héten interjúztam Fábry Sándorral és Eörsi Istvánnal, a másikon Konrád Györggyel, Csukás Istvánnal – és még pénzt is adtak érte.)”

  • 2015.02.12.inforadio.hu, InfoRádió/MTI: Földes László Hobo, "a csavargó" 70 éves

    (Részlet a portréból. Hobo első önálló előadóestjén, 1982-ben a Szkénében Eörsi István akkor még betiltott műveit adta elő Ascher Tamás rendezésében.)

  • 2015.02.13. (7.szám) Élet és Irodalom, Babarczy Eszter: Csoóri huszonöt év múltán

    Csoóri 85. születése napján a Nappali hold című kötete újraolvasása. Az urbánus értelmiségi csoport és a magyarság emlegetése. Antiszemita-e Csoóri? Eörsi követelése az igazi cenzúra bevezetéséről. Csoóri vitája Mécs Imrével a négyigenes népszavazással kapcsolatban.

    Előzmény:

    • A honlapon, az Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél megtalálható Csoóri Sándor: Nappali hold. Esszék. Bp. 1991. Püski, 370 p. (Részlet) Töprengések a cenzúráról. Válasz Kertész Ákos nyílt levelére.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Hitel, 1990.18.szám Csoóri Sándor: Nappali hold (2.) – Nincs a rendszerünkben
    • Mozgó Világ, 1991.08.szám Farkas Zoltán: Európa-ábécé
    • Mozgó Világ, 1992.03.szám E.I.: Három jegyzet
    • Népszava, 1995.06.08. Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba
    • Beszélő (Hetilap – 23.szám), 1995.06.08. Petri György: „Az írás a legelvetemültebb szenvedélyem...”. Eörsi Istvánnal beszélget Petri György
    • Népszava, 1995.06.08. Kertész Ákos: Csak belenéz az ember az újságba
    • Élet és Irodalom, 1999.04.02. (13.szám) Rádai Eszter: Mi a kisebb rossz?
    • Tekintet, 2008.04.szám Kertész Ákos: Tisztelt Ördögh Szilveszter Úr!
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az eddig megjelölt cikkek felsorolásánál.

  • 2015.02.17. index.hu, Bohus Péter: Hős oroszok minden bája, jön egy magyar, lepipázza!

    Putyin hazánkba érkezése előtt visszatekintés az egykori írók vezetőket dicsőítő műveire. Eörsi István: Sztálin, Csoóri Sándor: Egy dalos ajkú kismadár köszöntőverse (Rákosi Mátyás elvtársnak 60. születésnapjára). Most Bayer Zsolt írt levelet a putyini Oroszországhoz, melyben Putyint magasztalja. Idézetek az említett művekből. A cikk végén egy reagáló Eörsi Istvánt védelmébe veszi (ez a reagálás már nem található meg az adott oldalon).

    • Csoóri Sándor Rákosi-versének címe Aranyos madaram. Ez a vers a Föltámadott a tenger (Szavalókönyv) című antológiában található. A kötet adatait és tartalomjegyzékét elolvashatja az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző- fordító résznél.
    • Eörsi István Sztálin című verse az Agitatív antológiaköltészet Magyarországon, 1945–1956 című kötetben is megjelent. A kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

    Előzmény:

    • Új Hang különkiadás, 1953.03.szám (március) E.I.: Sztálin

  • 2015.02.20. (8.szám) Élet és Irodalom, Takáts József: A Holmi dicsérete

    Visszaemlékezés a Holmi 1989-es megalapítására, visszatekintés az eltelt huszonöt évre. Eörsi István említése.

  • 2015.02.21.hir24.hu, Jászberényi Sándor: "A kan Marilyn Monroe"

    (Részlet a Vágvölgyi B. Andrással készült beszélgetésből. Hunter Stockton Thompsonról, a gonzó műfaj atyjáról.)

  • 2015.02.24. Heti Világgazdaság (online kiadás), Balla István: „Le volt ez zsírozva”
    Spiró György a rendszerváltásról

    Részlet a beszélgetésből. Mit tapasztalt Eörsi István, amikor a börtönből szabadult?

    „Eörsi István 1956 után sok évet ült börtönben, és amikor kijött, dermedten tapasztalta, hogy a magyarok elárulták a forradalmat. Szép képet őrizgetett magában a magyar népről, kemény, derekas, nem hajlandó megalkudni. Kiengedték, és megkeseredett.”

  • 2015.02.26.librarius.hu, Sallai László: Tudja egyáltalán valaki, hogy ki az a Ságvári?

    (A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tervezett átnevezése kapcsán Hollós Ervin Harminckét nevem volt című dokumentum(kis)regényéről.)

  • 2015.02.27. (9.szám) Élet és Irodalom, Vágvölgyi B. András: A hiányzó vádlott

    A Fő utcai Katonai Bíróságon március 11-én induló per a Katonai Biztonsági Hivatal négy volt vezetője (Kovácsics Ferenc, Hamar Ferenc, Tarján István, Balaton Tamás) ellen a romagyilkosságok ügyéhez kapcsolódó közokirat-hamisítási ügyben. Arról, hogy az ügyészség vádemelése különböző újságcikkeken alapszik, Eörsi egykori „betechnikázott” lakásának története jut eszébe. „Az jut erről eszembe, mikor még az ántivilágban otthonába érkezett Eörsi István magyar író széles jókedvben, és abban a biztos tudatban, hogy lakása, ahogy mondani szokás, »betechnikázott« lakóingatlan, elképzelte a »technika« másik oldalán lévő embereket, és hirtelen ötlettől vezérelve egy többszereplős szexuális együttlét helyben improvizált hangjáték-verziójával próbálta sivár és savanyúszagú munkavégzésüket felvidítani.” A hiányzó vádlott: Hódos Ernő.

  • 2015.03.01. (7.szám) Nemzeti, Lenn és fenn
    ELŐADÁSAJÁNLÓ

    A 70 éves Hobo koncertsorozata a Nemzeti Színházban. Az Oly sokáig voltunk lenn című vers. Eörsi István említése. Fotók

  • 2015.03.06.es.hu, Perecz Károly: Kommunistázás balról

    (Vásárhelyi Mária megglosszázza, hogy Pozsgayt Petőfi-díjjal tüntette ki Schmidt Mária. Perecz védelmébe veszi Pozsgayt, és árnyaltabb történelemszemlélet kér számon Vásárhelyin: "Hithű kommunistákból számosan váltak a demokrácia elkötelezett hívévé. Politikusok, írók, költők, művészek. Hirtelen Eörsi István neve jut eszembe...")

  • 2015.03.13. Élet és Irodalom, Kovács Natália: "Ez az én életprogramom"

    Részlet. Interjú Pintér Béla színésszel, rendezővel, drámaíróval, társulatvezetővel. A kaposvári Marat halálának próbájáról.

  • 2015.03.16. Népszava, Balogh Gyula: A szegényeknek nincs happy end
    Sodró erejű társadalmi szatíra a Koldusopera a Vígszínházban

    Színikritika. Brecht: Koldusopera a Vígszínházban, rendező: Bodó Viktor. Eörsi István fordításának felhasználásával Bodó Viktor, Róbert Júlia és Veress Anna új verziót készített.

    „A már említett színházi eszköztár mellett szükség van egy érvényes szövegverzióra, és ez a vígszínházi Koldusopera egyik legfőbb erénye, köszönhetően Bodó Viktornak, Róbert Júliának és Veress Annának, akik Eörsi István fordításának felhasználásával egy remek, néhol sziporkázó verziót készítettek, úgy, hogy közben sok tekintetben hűek maradtak az eredetihez.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2015.03.25. (6.szám) Helikon, Kecskés Tamás Hunor, Beszélgetés Vágvölgyi B. András rendezővel, íróval
    Irodalom, film és más tripek

    Egy emlék arról, mit mondott Eörsi Allen Ginsbergről.

    „Amikor az Eörsiről szóló monográfiát írtam, éppen Shakespeare-t fordított a kaposvári színháznak – Ginsberget én is ismertem, Eörsin keresztül, laktam nála New Yorkban –, és mondta, hogy ez a Shakespeare milyen jó ma is. Azon gondolkodott, hogy vajon 400 év múlva ki lesz még érdekes az ismerősei közül, és mondja: á, Vageszkám, csak az Allen, csak az Allen.”

    • Vágvölgyi B. András: Eörsi István című monográfiája adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kiadványoknál.

  • 2015.03.szám Kortárs, Márkus Béla: A politika nyomában
    A Debreceni Irodalmi Napok negyedszázada
    1. rész

    Tanulmány. Utalás Szőnyei Tamás: Titkos írás második kötetének Debrecen: irodalmi Napok, évről évre című kötetére.

    „1986-ban az Írószövetség elsősorban Albert Gábor felszólalása miatt emlékezetes közgyűlésén Eörsi István már nem kérdezi, hanem javasolja a cenzúra bevezetését (lásd A szellem napvilága avagy: Volt egyszer egy közgyűlés, Kortárs, 2007/7-8), a pártkorifeusok körében legalább akkora felháborodást keltve, mint Zelei. Vele azonban senki sem szállt vitába – méltatlankodik Tóthfalusi, hozzátéve, mint aki bizalmas információt akar megosztani az állambiztonsággal, hogy az első nap után a rendező szervek »– maguk között – azt latolgatták, hogy érdemes-e azért irodalmi napokat rendezni nagy vesződséggel és költséggel, hogy ott fórumot kapjanak évről évre olyan megnyilatkozások, amelyek mélyen elítélendők és elfogadhatatlanok«.”

    • Szőnyei Tamás: Titkos írás 1-2. – Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990 című kötete adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Kortárs, 2007.07–08.szám A szellem napvilága
    • Kortárs, 2011.12.szám Albert Gábor: Írók szövetségben

  • 2015.04.03.es.hu, Koltai Tamás: Koldusoperett

    (Színikritika. Brecht–Weill: Koldusopera – a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság produkciója.)

  • 2015.04.08. Népszabadság, Horeczky Krisztina: Független időkapszula
    Tánc

    Tánckritika a Tünet Együttes: Voyager 3 (Mission is Possible) című előadásáról a Jurányi Inkubátorházban. A rendező: Szabó Réka. Fotó: Gőz István

    „… javaslom megnézni a helyszínen a minőségi installációt, amely az ihlető forrásokon túl szemlélteti, mit tartalmaz az aranychip, többek közt idézeteket Brecht, Buchner, Csehov, Eörsi István, Győrffy Ákos, Kemény István, Örkény, Petri, Pilinszky, Weöres írásaiból, Fábri és Scorsese filmjeiből.”

  • 2015.04.11. Petőfi Népe, Popovics Zsuzsanna: Paróka teszi az embert
    A Talizmán Bécsi zenés bohózat az utolsó premier

    A talizmán című Nestroy-darab premierje a kecskeméti Katona József Színházban. Beszélgetés a rendezővel, Keszég Lászlóval. Fotók

    „A színházcsinálók hálás helyzete, hogy újra tudják fordíttatni a régen íródott külföldi darabokat. Mi Eörsi István fordításával dolgozunk, amit 16-17 éve készített.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.