EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.10.22. Magyar Hírlap, Stefka István: Ötvenhat elé

    Az ötvenhatosok keserűségéről, csalódottságáról. Erkölcsi megítélésükben, ’56 történelmi értékelésében alig történt fordulat. A balliberálisok kárhoztatása.

    „A balliberálisok máig nem tudnak mit kezdeni ötvenhattal, és nem is akarják megérteni. […] Ilonának nem ez fájt a legjobban, hanem az, hogy Eörsi István egyik könyvében a harcoló lányokat nemes egyszerűséggel utcalányoknak nevezte. [Tollasi Ilona]”

  • 2013.10.22.gepnarancs.hu, Gusztos István: Elzabrált ország, elzabrált ünnepek

    (Az 1956-os forradalom mai megünneplésének anomáliáiról. Idézet Eörsi István írásából, mely 1985-ben, a szamizdatos Beszélőben jelent meg.
    Előzmény:
    Beszélő 1985.15.(Szamizdat - 1985 - 3.) és Beszélő 2005.11.(Folyóirat), E.I.: Halottak napján.)

  • 2013.10.23. Heti Világgazdaság (online kiadás), Roman István: Létezik-e az a bizonyos „nagy 56-os film”?

    Részlet. Vágvölgyi B. András 2009-ben készült filmjéről, a Kolorádó Kidről.

    „A Koloradó Kid többek között Eörsi István börtönélményei alapján készült”

  • 2013.10.23.magyarinfo.blog.hu (Kettős Mérce), Papp Gazsi: Egy elfelejtett forradalmár: Angyal István. A vélemény a miénk, a döntés a tiétek!

    (Emlékezés Angyal Istvánra. Idézetek Eörsi Istvántól.)

  • 2013.10.26. Népszava, Balogh Gyula: Az élet másolja a színházat?
    Mohácsiék új darabjában esküt és alkalmassági vizsgát tesznek a színészek

    A Mohácsi István és Mohácsi János A csillagos ég – Avagy, a nemzetközi sikerre való tekintet című új darabjukról. Fotó: Jelenet a darabból

    „Eléggé szkeptikus vagyok a mai magyar valósággal kapcsolatban, de ez nem jelenti azt, hogy keserűen kellene fogalmaznom a színpadon is. Eörsi Istvántól tanultam, hogy amíg tudsz vigyorogni, az azt jelenti, hogy még életben vagy – magyarázta a nevetésre ingerlő momentumokat az előadásban a rendező.”

  • 2013.11–12.szám Kritika, Bartha Eszter: Itt népirtásról van szó!
    Beszélgetés Krausz Tamással

    „2013 márciusában jelent meg Krausz Tamás és Varga Éva Mária szerkesztésében a Magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban. Levéltári dokumentumok 1941-1947című kötet, amely heves vitákat váltott ki a szakmában és azon kívül. A kötetről és a vita hátteréről Krausz Tamással beszélgettünk.”

    „…Eörsi István, aki nem gondolta azt, hogy Lukács György és Sztálin az egy, meg Lukács György és az ávéhások ugyanazt a szellemi-kulturális jelenséget képviselik, de hát azért Eörsi csak a jéghegy csúcsa, sok liberális barátom van., aki ezt nem így gondolta, és ma sem így gondolja.”

  • 2013.11.16. Népszabadság, Révész Sándor: A Nyugat eljövetele
    Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg a Szabad Demokraták Szövetsége

    Az SZDSZ megalakulása a Jurta Színházban 1988. november 13-án. Nevüket a Fidesznek köszönhetik. A kezdetekről.

    Fotók: Solt Ottilia és Fodor Gábor a Jurta színházban az SZDSZ megalakulásán – Magyar Bálint – Eörsi István – Rácz Sándor – Szabó Miklós.

    „A Jurta Szinházban összezsúfolódott lelkes alapítók rengeteg névváltozatot dobtak be. Szilágyi Sándor (Saci), Eörsi István, Hann Endre próbálták mederben tartani a névválasztási folyamatot.”

  • 2013.11.18. beszelo.c3.hu, Eörsi László: Eörsi István, 1956-57.
    Az iratok odüsszeiája
    Lásd még: Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956-57

    Tanulmány. Eörsi 1956-os és 1957-es emlékeinek kiegészítése, esetenként korrekciója a levéltári dokumentumok felhasználásával. Eörsi István ’56-’57-es tevékenységéről, a börtönről, szabadulásáról. Eörsi István és társai periratának elkeveredése, majd váratlan előkerülése. Emlékezés a régi szép időkre című memoárjának kiegészítése azokkal a dokumentumokkal, amelyekhez Eörsi nem férhetett hozzá. Új adatok Eörsi tevékenységéről az „olvadás” időszakából, a forradalom forgatagából, perének körülményeiről, fogságáról.

    A Hát ilyenek is tudunk lenni mi?, az Esik, a Szomorú bíztató, a Felszabadultunk (nem jelent meg), a Kőbálvánnyá válva, a Szóba se állj vele, a Munkásokhoz, a Nincs anyád? című versei.

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Irodalmi Ujság, 1957.06.01. (2.szám) M. L.: EÖRSI ISTVÁN. Eörsi István két verse (SZÓBA SE ÁLLJ VELE. KŐBÁLVÁNNYÁ VÁLVA…)
    • Kapu, 1995.10–11.szám (október – november) Elek István: Vajon meddig mehet el az ember a komcsizásban?
    • Folia Historica, (A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Évkönyve. Folia Historica II. kötet, 2002.) 2002. Baják László: Az „Élünk" története
    • Hadtörténeti Közlemények, 2006.03.szám Rákóczi Rozália: 1956-os röplapok annotált bibliográfiája
    • Hadtörténeti Közlemények, 2007.04.szám Rákóczy Rozália: Militaria Hungarica
    • Élet és Irodalom, 2013.10.11. (41.szám) E.L.: Eörsi István, 1956–57

  • 2013.11.23. galamus.hu, Tagesspiegel: Magyar írók a berlini Művészeti Akadémián
    Szemle

    Írók beszélgetése a berlini Művészeti Akadémián. Az Édes hazám című versantológiáról. „Némethnek [Gábor] ehhez eszébe jut Eörsi István kilencvenes évek elejéről származó javaslata, hogy végre vezessék be újra a cenzúrát. Akkor az ember legalább tudja, hányadán áll. A mostani játék sokkal-sokkal bonyolultabb – mondják. Ide tartozik az is, hogy a sokféle államférfiúi megnyilvánulásban lobogó jobboldali konzervatív retorikából hiányzik a szubsztancia.”

    • Az Édes hazám című antológia adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek/ Antológiák, társszerző, -fordító résznél. 

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja: ÉDES HAZÁM. 

  • 2013.11.23. Népszava, Sebes György – Simon Zoltán: Erősebb a rend, a biztonság iránti vágy

    Beszélgetés Ungváry Rudolffal az Orbán-kormány jobboldali választói tartalékáról, az erős baloldali egyéniségek hiányáról, az Európa fogalom összetevőiről, a baloldaliság kompromittáltságáról. Példák igazán az erős baloldali egyéniségekről – ilyen volt Eörsi István is.

  • 2013.11.28. (48.szám) Heti Válasz, Osztovits Ágnes – Sümegi Noémi: Vert nemzedék
    Allen Ginsberg és társai a Ludwig Múzeumban

    A Ludwig Múzeum tárlata a beatnemzedékről – Allen Ginsbergről és társairól. Az Üvöltés című antológiáról. A kiállítás a korabeli performanszokat, felolvasásokat, interjúkat mutatja be. A szerzők szerint „…leginkább e szubkultúra ultrabaloldali vonulatát (kozmopolita tiltakozás a kapitalizmus, a Pentagon, a Wall Street vagy a nukleáris ipar ellen) és az egyéni szabadságjogokat (homoszexualitás, drogok, spiritualizmus) extrém módon hangsúlyozó liberalizmusát domborítja ki.” Mit mond minderről Fabényi Júlia, a múzeum igazgatója?

    „Nem véletlen, hogy mások mellett az 1956 után börtönviselt Eörsi István vagy Orbán Ottó is Ginsberget fordított. Eörsire talán élete végéig hatott a beatnemzedék, Orbán – bár sosem tagadta, hogy sokat köszönhet Ginsberg felszabadító erejének – a hetvenes évek végére más irányba fordult.”

    Fotók: Allen Ginsberg New Yorkban (1960), Jack Kerouac Manhattanben (1953), Allen Ginsberg és társai feltartóztatnak egy hasadóanyagot szállító vonatot (1978), Csoóri Sándor és Allen Ginsberg 1980-ban Budapesten.

    • Allen Ginsberg: Üvöltés című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • Az Üvöltés és a Lábjegyzet az üvöltéshez című verseket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Versfordítások résznél.

  • 2013.11.szám Alföld, Gömöri György: Ügyeim Gombrowicz-csal

    Witold Gombrowiczról. Utalás Eörsi Időm Gombrowiczcsal című kötetére. A kaposvári Esküvő című darab fordításának bonyodalmai, Eörsi elutasító válaszlevele. Az ő fordítása helyett Spiró szövegével ment a darab. Később Gömöri kritikát írt Eörsi Gombrowicz-kötetéről az ÉS-ben.

    „Igen, a cím szándékos: Eörsi István írt majd húsz éve egy könyvet, aminek az Időm Gombrowiczcsal címet adta. Ebben a könyvben sokkal több szó esett magáról az öntudatos és kissé megalomániás magyar szerzőről, mint Witold úrról, ezért adtam annak idején az Élet és Irodalomban egy kissé gúnyos címet a könyvvel foglalkozó recenziómnak. […] Sejtettem, hogy Eörsi (akivel már évekkel korábban voltak nézeteltéréseim) ismerte az Új symposionban közölt fordításomat, de nem tudtam, milyen kifogása volt ellene. Leveléből kitűnik, hogy nem tetszett neki, hogy a lengyel szereplőket »honosítottam«, vagyis magyar névvel láttam el, továbbá, hogy bár a darab köznapi beszédének visszaadása »kiválóan« sikerült, a szófacsarásos mondatok megoldásai kevésbé nyerték el Eörsi tetszését. Ezért, meg aztán mivel Spiró »kéznél volt«, a darab rendezője (Ács János) »a színház vezetőivel egyetértésben« úgy döntött, majd Spiró elvégzi a szövegen »a szükséges simításokat«.”

    • Eörsi István Időm Gombrowiczcsal című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • Gömöri György: Egy szigetlakó feljegyzéseiből című kötetének Eörsi Istvánra vonatkozó részletét és a kötet adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 1995.03.03. (9.szám) Gömöri György: Eörsi, Eörsi, Eörsi, meg ez a Gombrowicz


  • 2013.11.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Létfeledés
    NAPLÓJEGYZETEK 2005-BŐL

    A Napút folyóirat kérésére 2005-ben Tőzsér is írt egy öninterjút, amelyet most meghökkenve olvas. Dátum szerinti felsorolás, jegyzetek.

    „Március 19. A Kossuth-díj intézménye is csak »állatfarm«: vannak benne egyenlők és egyenlőbbek. Tavaly hárman kaptuk meg a nevezetes szobrocskát (Krasznahorkai László, Bertók Laci s jómagam), az idén öten (Buda Ferenc, Eörsi István, Székely Magda, Sándor Iván, Závada Pál). Tavaly a kutya sem szólt a friss díjazottakhoz, idén mind az ötöt megszólaltatta a rádió Irodalmi Újsága.”

  • 2013.11.szám Hitel, Tüskés Anna: Ma is irányadó
    Illyés Gyuláról Alföldy Jenővel Tüskés Anna beszélgetett

    Az interjú 2012. június 23-án készült. Alföldy személyes emlékei Illyésről, barátairól, pályaválasztásáról, Illyéssel való megismerkedéséről, versírói próbálkozásairól, a Jelenkorban és a Kortársban megjelent verseiről. Az Élet és Irodalomban megjelent kritikáiról, azok fogadtatásáról. Illyéssel való levelezéséről kritikái kapcsán. Bírálói szerint „nacionalista” volt. Az 1979-es lakiteleki összejövetelen találkoztak először személyesen. Illyés előadása a lakiteleki találkozón. Eörsi István említése.

    „Feljegyezgették, hogy mit beszélnek a megfigyelt alanyok, de úgyis tudták, mert a telefonokat is lehallgatták. Például Eörsi István szinte sportot űzött abból, hogy ha az ember felhívta, akkor a vélt lehallgatónak szánt csúnya mondattal kezdte a beszélgetést, majd bocsánatot kért, mondván, ez másnak szólt. Ez a vagányság megvolt az urbánus és a népi oldalon egyaránt.”

  • 2013.11.szám Nagyvilág, Albert Zsuzsa: Képzelgés álmatlanul

    Részlet a beszélgetésből Marsall Lászlóval a költészetéről.

    „A legtöbbet tette értem – paradoxonnak hat ebben a pillanatban – Eörsi Pista. Akihez elvittem a kötetemet, s azt mondja: aj, te olyan szerencsétlen írói alkat vagy, a fene egye meg, kénytelen leszek – s bevitte a verseskötetemet Domokos Mátyáshoz, s akkor a Szépirodalmi Könyvkiadóban kiadták az első kötetemet.”

  • 2013.12.01. (4.szám) Nemzeti, Witold Gombrowicz OPERETT

    Műsorismertető a darabról (premier: 2014. szeptember 5-én a Nemzeti Színházban). Rendező: Andrzej Bubień.

    „»Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...« – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT

  • 2013.12.04. galamus.hu, Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak
    Szemle

    Gaudi-Nagy Tamás kérdése egy tárgyaláson: „A bírónőnek zsidónak tetszik lenni?” Grespik László ügyvéd hasonló kérdést tett fel korábban, szintén egy tárgyaláson a neonácik ellen folytatott perben. A bírónő válaszolt… A politikusok ugyan elhatárolódtak Grespiktől, de mit ér Orbán elhatárolódása, miközben „hónapok óta együtt sétálnak azokkal, akiktől naponta kéne hasonló módon elhatárolódni [Seres László].” Milyen következménye volt az ügyvédi kamarához benyújtott panaszoknak? Fotók a neonáci csoportok gyűléseiről.

    „Ahogy Eörsi István a korabeli Magyar Hírlapban írta (2003. december 1.): »A különféle jogászi testületek, amelyek most eljárásjogi, perrendtartási és egyéb formai indokokra hivatkozva nem hördülnek fel, amiért Grespik megsértette őket, és készen talált jogászi formulákat hangoztatnak, hogy még csak állást se kelljen foglalniuk, felkeltik azt az iszonyatos, és alig kimondható gyanút, hogy talán csakugyan nem demokraták.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.01. E.I.: Ki a sértett?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.12.05.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Die Entgrenzung der Welt. Zum 50. des Berliner Künstlerprogramms

  • 2013.12.07. Népszava, Balogh Gyula: Kaposvár bombázása

    Eörsi László könyvbemutatója a Megbombáztuk Kaposvárt című kötetéről. Eörsi László és Babarczy László felidézik a kaposvári Csiky Gergely Színház múltját. A szerző édesapja, Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz. Fotó: Babarczy László és Eörsi László a kötet bemutatóján a Színházi Intézetben

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2013.12.szám Hitel, Papp Endre – Temesi László Attila: „Soha nem vonom vissza!”
    Papp Endre és Temesi László Attila kérdéseire a nyolcvanéves Pozsgay Imre válaszol

    Részlet az interjúból. Pályakezdéséről, politikai szerepvállalásáról. A Társadalmi Szemlénél betöltött szerepéről, Bacsó Péter Tanú című filmjéről. Aczél Györgyről.

    „A »Charta 77« aláírását Eörsi István szervezte, Csoóri is aláírta. Nagy László pedig megbírálta Csoórit. Állítólag később elismerte, hogy mégiscsak meg kellett tenni. Illyés nem írta alá, azt mondta, hogy ő olyasmihez, ahol csehek szerepelnek, a nevét soha nem adja. Azt tartotta róluk, hogy Trianonban rondábbak voltak a románoknál. Aczél ennek kapcsán behívatta Csoórit. Neki szegezte a kérdést: hova tette maga az eszét? Maga egy rendes parasztgyerek, és ezekkel a belvárosi zsidókkal adja össze magát? Majd behívta Eörsit: hova tette maga az eszét? Ilyen repedtsarkú, büdös lábú parasztokkal akar együttpolitizálni? Körülbelül ennyit Aczél magatartásáról.”

  • 2013.12.szám Jelenkor, K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban
    Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében

    Könyvkritika.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
    • Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
    • Műút, 2020.03.szám Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”

  • 2013.3–4.szám, Új Dunatáj, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
    Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

    Az Ady magyarsága és modernsége című konferencián 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változata. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 2014.01–02. Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

  • 2014. (június) Átalvető, Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban

    Beszámoló az Erdélyi Világszövetség Németországi Szervezete működéséről, az egyesület fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából.

    Stuttgart, 2002. december 13-án. „Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait a sajtószabadság beszűkítéséről teljesen valótlannak, az egész adást céltudatosan hamisnak ítéltük meg.” Konthur Bertalan és Spaller Árpád dokumentumai.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2014.01-02.szám Criticai Lapok, Földes Anna: Elment Berényi Gábor
    Búcsú egy színházcsináló jóbaráttól

    Nekrológ. Eörsi Lukács-drámájának említése.

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.