EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2014.02.06. (6.szám) Magyar Fórum, Csorja Gergely: Együtt vagy külön?

    Könyvkritika Hernádi Miklós: Együtt vagy külön, magyar-zsidó együttélés a szociológus szemével című könyvéről. Eörsi István említése.

  • 2014.02.07. (6.szám) Tarka Világ, BERTOLT BRECHT: A madarak télen az ablak előtt várnak

    Vers. Fordította: Eörsi István.

  • 2014.02.08.delmagyar.hu, Garai Szakács László: Pozsgay: "Enyhe félelem volt bennem..."

    (Részlet. Hódmezővásárhelyi beszélgetés Pozsgay Imrével az MSZMP-n belüli hatalmi viszonyokról, a rendszerváltásról és az azóta eltelt évekről. )

  • 2014.02.14. Heti Világgazdaság (online kiadás), Kovács Ferenc Dávid: „Pénteken táncolni voltam, megfigyelés céljából”

    Részlet. Beszélgetés Hammer Ferenc médiaszociológussal, akinek kötete „…nem kellett élt vasalni a farmerbe…” címmel jelent meg, a Néprajzi Múzeum gondozásában.

    „Nagyon fontosnak tartom Eörsi Istvánnak azt a tréfáját a nyolcvanas évekből, amikor követeli a cenzúrahivatal létrehozását.”

  • 2014.02.szám (február) Kapu, Sipka Tamás: De ki beszél itt Brünhildéről?
    Richard Wagner ürügyén

    Egy fiatal mesél Wagner-élményeiről, aki annak idején be volt tiltva, mert fasisztának tartották. Elmélkedés arról, hogy valóban fasiszta volt-e Wagner. Nietzscheről.

    „Az is csoda volt, hogy 1972-ben, majd 1984-ben megjelenhetett Friedrich Nietzsche magyarországi kiadásban (Gondolat). Erősen kiherélve, Válogatott írások címen. Való igaz, a Wagner-ügy is benne van kurtán, de a vallásokat kritizáló tételek nagyobb teret kaptak. (Nem véletlen, a fordítás cenzora Schleiffer Ede, magyarosított nevén: Eörsi István volt.)”

    • A kötet (Nietzsche, Friedrich válogatott írásai) adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Antológiák, társszerző, -fordító résznél.

  • 2014.02.szám 2000, Pajkossy Gábor: Dicstelen lapok karunk történetéből
    POLITIKAI OKOKBÓL INDÍTOTTELJÁRÁSOK AZ ELTE BÖLCSÉSZKARÁNAK HALLGATÓI ELLEN 1951 ÉS 1956 KÖZÖTT

    Részlet. „Eörsi beszámol arról, miként zajlott le, Bóka tanári vezetésével, egyik évfolyamtársnőjének az évfolyam nyilvánossága előtti »leleplezése«”. Idézet Eörsi Versdokumentumok, magyarázatokkal című könyvéből.

    Eörsi István „Versdokumentumok, magyarázatokkal” című kötete adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél. 

  • 2014.03.04.tiszatajonline, Eörsi István: Sírkő és kakaó a Pinceszínházban
    (A szegedi Pinceszínház programajánlója. Rendező: Kancsár József.)

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2014.03.05.batarzsoltbotond-azenvilagom.blogspot.hu, Batár Zsolt Botond: Sztálin halála napján - Eörsi István cikk-cakkos életútja - március 5.

    (Eörsi változása. Sztálin-verse. Fia, Eörsi László hozzászólása.)

  • 2014.03.10.kanadaihirlap.com, Bayer Zsolt a jövőről, anno, amikor még normális volt

    (Részlet. Bayer Zsolt: A „jobboldal” gyökerei /Népszabadség, LII. évf. 42. sz. 1994. február 19./. A nacionalizmusról.)

  • 2014.03.21. (12.szám) Élet és Irodalom, Szerbhorváth György: Sziveri és akiknek nagyon kell

    Emlékezés a fiatalon elhunyt íróra, költőre, az Új Symposion egykori főszerkesztőjére. A veszprémi Sziveri János Intézetről, melyet Navracsics Tibor és Szőcs Géza nyitottak meg. Mit szólna Sziveri Szőcs mai tevékenységéhez? Eörsi István említése.

  • 2014.03.szám Literatura, Kiss Gabriella: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata

    Tanulmány.

    „A tanulmányban említett négy rekonstrukció (Ascher Tamás: Állami Áruház 1976; Jurij Liubimov: Háromgarasos opera 1981; Mohácsi János: 1916 A csárdáskirálynő 1993; Novák Eszter: Koldusopera 1998).”

    Előzmény:

    • Színház 1998.02.szám E.I.: Magánbeszéd Brechtről (és az itt felsorolt cikkek)
    • Literatura, 2007.04.szám Kiss Gabriella: Elidegenítés – elmesélés – eltávolodás

    Kapcsolódó kötet:

    • Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt” (A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötete adatait és az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket elolvashatja a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2014.03.szám Műút, Somogyi Gyula: Az otthon keresése
    (Szentesi Zsolt: Az ismeretlen otthon
    Tanulmányok, kritikák. Kalligram, 2013)

    Könyvkritika.

    „A politikai aspektusoktól Szentesi szövege szigorúan elhatárolja magát, azonban a történeti dimenzió értelmezése esetében már érzékelhetünk némi elmozdulást az irodalmi műalkotás hermetikus szemléletétől, hiszen a kötet pozitív példaként citálja azokat az irodalmi szövegeket és kritikai megközelítéseket, amelyek a történelem és a textualitás viszonyát nem pusztán egyirányú mimetikus viszonyként képzelik el, hanem amelyekben a többértelműség, az összetettség, a közvetettség aspektusai, vagy a problematizálás gesztusai mutatkoznak meg […] Az előbbi mimetikus elv alapján marasztalja el Szentesi kötete Ágh István (242—247) és Kurucz Gyula (261—265) prózaköteteit, vagy Eörsi István (255—260) esszéit és publicisztikai írásait, s velük szemben piedesztálra emeli Mészöly Miklós (60—168), Spiró György (187—204), Balázs Attila (235—241), Láng Zsolt (249—254), vagy Bodor Ádám (266—271) szövegeit.”

  • 2014.03.szám Vasi Szemle, Pomogáts Béla: Egy barátság emlékei

    Józsa Péterrel való barátságának története. Baráti köréhez tartozott Eörsi István is.

  • 2014.04.15.nachrichten.at, Von der Verteidigung der kulturellen und sprachlichen Vielfalt Europas. Karl-Markus Gauß` neues Buch "Lob der Sprache, Glück des Schreibens"

  • 2014.04.szám (április) Kapu, Borbély Zsolt Attila: Politikai körkép választások után

    Részlet.

    „… (Eörsi István például odáig merészkedett, hogy elvi síkon tagadta a nemzeti érdek értelmezhetőségét), a nem létező fasiszta veszély rémképének falra festésével százezer embert lehetett utcára szólítani, s mindennek eredményeképpen az MSZP és az SZDSZ vitte a voksok kétharmadát a soron következő, 1994-es választásokon, közel háromnegyedes többséget szerezve a parlamentben, most a választó-polgárok szintjén mutatkozik némi kijózanodás a balliberális mákony bódulatából.” 

  • 2014.04.szám Színház, Bolvári-Takács Gábor: Kaposvár-élmény és kultúrpolitika

    Eörsi László „Megbombáztuk Kaposvárt” című könyvéről.

    „A nyolcvanas évek elején a Köpeczi Béla által vezetett kultusztárca beavatkozásra szánta el magát, amelyet Tóth Dezső miniszterhelyettes és Knopp András KB-alosztályvezető hajtott végre. Az 1978-tól dramaturgként működő Eörsi Istvánnak el kellett hagynia a színházat, és szigorúbban számon kérték a műsorterv »szocialista« jellegét is. A társulat egysége és vezetőinek elszántsága azonban töretlen maradt, és a nyolcvanas évek második felében már érezhetően lazult a politikai számonkérés veszélye. A színház Eörsi István A kihallgatás és Mohácsi János Ármány és szerelem című előadásaival búcsúzott el a Kádár-korszaktól, az utóbbinak ismét erős aktuálpolitikai felhangja lett: 1989 decemberében a romániai forradalom szinte »lemásolta a színházat« — ahogy Koltai Tamás fogalmazott. korabeli kritikájában.”

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt című kötetének adatait megtekinthetik a honlapon az Eörsi László / Kötetek résznél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.

    Kapcsolódó cikkek:

    • 168 óra, 2009.01.08. (1–2.szám) Koltai Tamás: Színházban elbeszélve
    • Zempléni Múzsa, 2014.03.szám Bolvári-Takács Gábor: A kaposvári színház a kultúrpolitika sodrában
    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a kötet címét.

  • 2014.05.10. Népszabadság, Révész Sándor: A kegyetlen megértés könyve

    Könyvkritika Bán Zoltán András Keserű című kötetéről. A könyvborítón Kőszeg Ferenc ajánlója. Fotó

    „Egy fikciós regény esetében az életből vett személyek és történetek elvesztik önértéküket, és átformálja őket a mű autonómiája. Itt viszont a szerző nyilvánvalóan »a« valóságos történetről kíván szólni és annak valóságos közszereplőivel szembenézni. Nem a bennfentes olvasó bonusza, hogy beazonosítsa Tar Sándort, Kenedi Jánost, Eörsit, Petrit és a többieket. Bán mindenekelőtt azzal az értelmiségi közönséggel akar megértetni egy valóságos történetet, mely tudja, hogy róluk van szó.”

  • 2014.05.13. szatmar.ro, MTI: A Sweeney Todd című musicalt mutatják be Kolozsváron

    Stephen Sondheim és Hugh Wheeler musicaljét, a Sweeney Toddot mutatja be a Kolozsvári állami Magyar Színház. Rendező: Dragos Galgotiu. Eörsi István fordításának méltatása. A rendező sajtótájékoztatója.

    A karmester és zenei vezető „Incze G. Katalin az Eörsi István által készített fordítást is méltatta. Úgy vélte, az operairodalomban sincsen hasonlóan jó fordítás, amelyben a magyar szöveg zeneisége is hű az eredetihez.”

    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét.

  • 2014.05.21.erdely.ma, Csomafáy Ferenc: Élhetnénk másként – A Kolozsvári állami Magyar Színház legújabb bemutatója

    (Részlet. Szövegkönyv: Hugh Wheeler. Zene és dalszövegek: Stephen Sondheim. Magyar nyelvre fordította: Eörsi István.)

  • 2014.05.24.televizio.sk, Tompa 2014 - Hubka Rebeka (Kassa)

    (Eörsi István: Az ördögfióka és a tündér című versével lépett színpadra.)

  • 2014.05.28. parnasszus.hu, Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére

    Tanulmány. A lírai ellenbeszéd kategóriája. Idézetek Eörsi verseiből.

    „Eörsi István lírája – amiről a Holmi 2001. júniusi számában hosszabban értekeztem – egészében véve az állandó polémia helyzetében áll – azt lehet mondani, hogy ebben a költészetben a dialogicitás sajátos eseteként van jelen a megszólító beszédmód –, és hogy lírai ellenbeszédként semmiképpen sem egyszerűsíthető le a benne foglalt politikai állásfoglalások hatalomellenes jelentéseire. [...] Eörsi ellenbeszédének a lényege éppen a kimozdulás az elfoglalt beszédhelyzetből, kilépés a megszólaltatott narrátori ittlétből, folyamatosan mintegy önnön levedlett bőrünkként hagyva hátra az aktualitását vesztett jelenlétet dokumentáló szöveghelyet, és ebben az eltávolodásban-eltávolításban keresni önnön azonosságunkat.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1970.08.01. (31.szám) Eörsi István két új verse
    • Ludas Matyi, 1990.02.28. (9.szám) Tót Gyula: Tótágas Tallózó
    • Holmi, 2001.06.szám Bodor Béla: Aki veri vagy akibe verik?
    • Kalligram, 2002.03.szám Bodor Béla: A lírai ellenbeszéd alakzatai különös tekintettel Eörsi István, Balaskó Jenő és Petri György költészetére
    • Élet és Irodalom, 2006.08.25. (34.szám) Krupp József: A lírikus lírakritikus 

  • 2014.05.szám Lyukasóra, Kiss Csaba: „Lelkébe nyúlok az elevenig”
    Hamlet szomorújátéka, mint a rendszerváltásunk tükre

    Tanulmány Shakespeare Hamletjéről. Fotók a színházi előadásokról.

    „Székfoglalómban megpróbálom összegezni, hogyan változott az én Hamlet-képem a magyar társadalom aktuális állapotainak, tudásának és erkölcsi küzdelmeinek fényében. […] Az első rendezés után húsz évvel Miskolcon újra Hamlet. A fordítás most is Arany Jánosé. Elolvasom a többit is, Jánosházyt, Eörsit és Nádasdy Adámot. Jó fordítások, pontosak, jól mondhatók. Közelebb állnak a mai olvasóhoz, főleg a fiatalokhoz. És mégis – Aranynak egységesebb a világképe.”

  • 2014.06.13. (24.szám) Élet és Irodalom, Kőszeg Ferenc: A túlélő hagyomány
    Hozzászólás az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vitaindítójához

    Részlet. Az alkotmányozásról. Az alkotmányos jobboldal és az alkotmányos baloldal hiánya. Antallról, Tölgyessyről – Eörsi fogalmazta meg először, hogy „hiába ostorozza a Fideszt, csak közéjük tartozik”. „…helyenként megsemmisítő bírálata ellenére orrát befogva minduntalan lehajol, hogy elhelyezze csodálatának koszorúit a miniszterelnök immár némelyest csatakos szobrának talapzatára. Mindenesetre most már nem teljesítményét dicséri (erről nem kevésbé lesújtó a véleménye, mint nekem), hanem képességeit: gyorsaságát, elszántságát, taktikai érzékét, karizmatikus hatását.”

    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1999.01.21. (3.szám) E.I.: Tölgyessy él! 

    Kapcsolódó cikkek:

    • Magyar Demokrata, 1999.02.04. (5.szám) Lovas István: Eörsi István a neuschwansteini kastély valódi etimológiájával hozakodik elő (és az itt felsorolt cikkek)
    • Népszabadság, 1999.02.15. E.I.: A riporterek nyomorúsága
    • Magyar Nemzet, 1999.02.23. Kristóf Attila: Én nem tudom... (Ki ír szatírát)
    • Népszabadság, 1999.02.23. Pécsi János: Levélturmix
    • Magyar Nemzet, 1999.03.20. Kondor Katalin: A riportereket megnyomorítani „hivatott” írókról
    • Beszélő, 1999.04.szám (Folyóirat – április) E.I.: Az alternatívák nyomorúsága

  • 2014.06.16. blog.xfree.hu, E.I.: A lábtörlő és a cipő (Vers)

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.