EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2013.11.szám Alföld, Tőzsér Árpád: Létfeledés
    NAPLÓJEGYZETEK 2005-BŐL

    A Napút folyóirat kérésére 2005-ben Tőzsér is írt egy öninterjút, amelyet most meghökkenve olvas. Dátum szerinti felsorolás, jegyzetek.

    „Március 19. A Kossuth-díj intézménye is csak »állatfarm«: vannak benne egyenlők és egyenlőbbek. Tavaly hárman kaptuk meg a nevezetes szobrocskát (Krasznahorkai László, Bertók Laci s jómagam), az idén öten (Buda Ferenc, Eörsi István, Székely Magda, Sándor Iván, Závada Pál). Tavaly a kutya sem szólt a friss díjazottakhoz, idén mind az ötöt megszólaltatta a rádió Irodalmi Újsága.”

  • 2013.11.szám Hitel, Tüskés Anna: Ma is irányadó
    Illyés Gyuláról Alföldy Jenővel Tüskés Anna beszélgetett

    Az interjú 2012. június 23-án készült. Alföldy személyes emlékei Illyésről, barátairól, pályaválasztásáról, Illyéssel való megismerkedéséről, versírói próbálkozásairól, a Jelenkorban és a Kortársban megjelent verseiről. Az Élet és Irodalomban megjelent kritikáiról, azok fogadtatásáról. Illyéssel való levelezéséről kritikái kapcsán. Bírálói szerint „nacionalista” volt. Az 1979-es lakiteleki összejövetelen találkoztak először személyesen. Illyés előadása a lakiteleki találkozón. Eörsi István említése.

    „Feljegyezgették, hogy mit beszélnek a megfigyelt alanyok, de úgyis tudták, mert a telefonokat is lehallgatták. Például Eörsi István szinte sportot űzött abból, hogy ha az ember felhívta, akkor a vélt lehallgatónak szánt csúnya mondattal kezdte a beszélgetést, majd bocsánatot kért, mondván, ez másnak szólt. Ez a vagányság megvolt az urbánus és a népi oldalon egyaránt.”

  • 2013.11.szám Nagyvilág, Albert Zsuzsa: Képzelgés álmatlanul

    Részlet a beszélgetésből Marsall Lászlóval a költészetéről.

    „A legtöbbet tette értem – paradoxonnak hat ebben a pillanatban – Eörsi Pista. Akihez elvittem a kötetemet, s azt mondja: aj, te olyan szerencsétlen írói alkat vagy, a fene egye meg, kénytelen leszek – s bevitte a verseskötetemet Domokos Mátyáshoz, s akkor a Szépirodalmi Könyvkiadóban kiadták az első kötetemet.”

  • 2013.12.01. (4.szám) Nemzeti, Witold Gombrowicz OPERETT

    Műsorismertető a darabról (premier: 2014. szeptember 5-én a Nemzeti Színházban). Rendező: Andrzej Bubień.

    „»Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...« – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Nemzeti, 2014.09.01. (1.szám) Witold Gombrowicz Operett
    • szinhaz.hu, 2014.09.11. Operett – Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti
    • Nemzeti, 2014.11.01. (3.szám) Witold Gombrowicz OPERETT
    • Nemzeti, 2015.01.01. (5.szám) OPERETT

  • 2013.12.04. galamus.hu, Mihancsik Zsófia: Hát ezért tartanak bennünket náci országnak
    Szemle

    Gaudi-Nagy Tamás kérdése egy tárgyaláson: „A bírónőnek zsidónak tetszik lenni?” Grespik László ügyvéd hasonló kérdést tett fel korábban, szintén egy tárgyaláson a neonácik ellen folytatott perben. A bírónő válaszolt… A politikusok ugyan elhatárolódtak Grespiktől, de mit ér Orbán elhatárolódása, miközben „hónapok óta együtt sétálnak azokkal, akiktől naponta kéne hasonló módon elhatárolódni [Seres László].” Milyen következménye volt az ügyvédi kamarához benyújtott panaszoknak? Fotók a neonáci csoportok gyűléseiről.

    „Ahogy Eörsi István a korabeli Magyar Hírlapban írta (2003. december 1.): »A különféle jogászi testületek, amelyek most eljárásjogi, perrendtartási és egyéb formai indokokra hivatkozva nem hördülnek fel, amiért Grespik megsértette őket, és készen talált jogászi formulákat hangoztatnak, hogy még csak állást se kelljen foglalniuk, felkeltik azt az iszonyatos, és alig kimondható gyanút, hogy talán csakugyan nem demokraták.«”

    Előzmény:

    • Magyar Hírlap, 2003.12.01. E.I.: Ki a sértett?

    Kapcsolódó cikkek:

    • A témához kapcsolódó további cikkeket találhat az előzményben megjelölt cikk felsorolásánál.

  • 2013.12.05.tagesspiegel.de, Gregor Dotzauer: Die Entgrenzung der Welt. Zum 50. des Berliner Künstlerprogramms

  • 2013.12.07. Népszava, Balogh Gyula: Kaposvár bombázása

    Eörsi László könyvbemutatója a Megbombáztuk Kaposvárt című kötetéről. Eörsi László és Babarczy László felidézik a kaposvári Csiky Gergely Színház múltját. A szerző édesapja, Eörsi István íróként és dramaturgként is szorosan kötődött a kaposvári színházhoz. Fotó: Babarczy László és Eörsi László a kötet bemutatóján a Színházi Intézetben

    • Eörsi László: Megbombáztuk Kaposvárt. A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika) című kötet adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. Az Eörsi Istvánra vonatkozó részleteket a TARTALOM ikonra kattintva elolvashatja.
    • A témához kapcsolódó további tartalmakat találhat, ha a keresőmezőbe beírja a könyv címét.

  • 2013.12.szám Hitel, Papp Endre – Temesi László Attila: „Soha nem vonom vissza!”
    Papp Endre és Temesi László Attila kérdéseire a nyolcvanéves Pozsgay Imre válaszol

    Részlet az interjúból. Pályakezdéséről, politikai szerepvállalásáról. A Társadalmi Szemlénél betöltött szerepéről, Bacsó Péter Tanú című filmjéről. Aczél Györgyről.

    „A »Charta 77« aláírását Eörsi István szervezte, Csoóri is aláírta. Nagy László pedig megbírálta Csoórit. Állítólag később elismerte, hogy mégiscsak meg kellett tenni. Illyés nem írta alá, azt mondta, hogy ő olyasmihez, ahol csehek szerepelnek, a nevét soha nem adja. Azt tartotta róluk, hogy Trianonban rondábbak voltak a románoknál. Aczél ennek kapcsán behívatta Csoórit. Neki szegezte a kérdést: hova tette maga az eszét? Maga egy rendes parasztgyerek, és ezekkel a belvárosi zsidókkal adja össze magát? Majd behívta Eörsit: hova tette maga az eszét? Ilyen repedtsarkú, büdös lábú parasztokkal akar együttpolitizálni? Körülbelül ennyit Aczél magatartásáról.”

  • 2013.12.szám Jelenkor, K. Horváth Zsolt: Keselyű az URH-sávban
    Gál Éva: Lejáratás és bomlasztás. Tudósok, tanárok a titkosrendőrség látókörében

    Könyvkritika.

    • A kötet adatait és az Eörsire vonatkozó részleteket megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka

    Kapcsolódó cikkek:

    • gondola.hu, 2002.12.01. gondola – CPG: gondola sorozat 14. rész: Hány napja rejtegetik a média érintettjeit?
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) Peternák Miklós: Hétköznapi művészettörténet III
    • Élet és Irodalom, 2002.12.13. (50.szám) E.I.: Válasz Peternák Miklósnak
    • Holmi, 2004.10.szám Havasréti József: Széteső Dichotómiák
    • Műút, 2020.03.szám Szolláth Dávid: Az ablakmosó és az „ablakmosó-botrány”

  • 2013.3–4.szám, Új Dunatáj, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
    Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

    Az Ady magyarsága és modernsége című konferencián 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változata. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Kritika, 2014.01–02. Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

  • 2014. (június) Átalvető, Harc a ZDF Aspekte-Kulturmagazin 1993.12.17-i adásával kapcsolatban

    Beszámoló az Erdélyi Világszövetség Németországi Szervezete működéséről, az egyesület fennállásának 15 éves évfordulója alkalmából.

    Stuttgart, 2002. december 13-án. „Konrád György és Eörsi István nyilatkozatait a sajtószabadság beszűkítéséről teljesen valótlannak, az egész adást céltudatosan hamisnak ítéltük meg.” Konthur Bertalan és Spaller Árpád dokumentumai.


    Előzmény:

    • Magyar Narancs, 1994.01.13. E.I.: Tűzoltó, szerepzavarban
    • Népszabadság, 1994.01.18. E.I.: Az ős patkány szívóssága

    Kapcsolódó cikkek:

    • További kapcsolódó cikkeket olvashat a témában, ha a keresőmezőbe beírja a ZDF szót, illetve AZ ŐS PATKÁNY SZÍVÓSSÁGA mondatot.

  • 2014.01-02.szám Criticai Lapok, Földes Anna: Elment Berényi Gábor
    Búcsú egy színházcsináló jóbaráttól

    Nekrológ. Eörsi Lukács-drámájának említése.

  • 2014.01–02.szám Kritika, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”:
    az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

    Részlet az Ady magyarsága és modernsége című konferencián, a Politikatörténeti Intézetben, 2013. november 21-én elhangzott előadás javított és bővített változatából. Eörsi István sajátos különvéleménye Adyról.

    Kapcsolódó cikk:

    • Új Dunatáj, 2013.3–4.szám, Veres András: „Szeretném, ha szeretnének”: Az Ady-kultusz jelentése és jelentősége

  • 2014.01.03. (1.szám) Élet és Irodalom, György Péter: Ginsberg Budapesten
    (Beat-nemzedék/Allen Ginsberg. Ludwig Múzeum, január 12-ig.)

    Kritika. A két elmaradt programról: Nagyítás – a 60-as évek; Off modern, Az ésszerűség szakadárai. „Volt Slam Poetry bemutató, de attól tartok, hogy pár divatos költő fellépése a Hommage à Ginsberg esten nem helyettesíti azt a nemzeti kultúránk szempontjából egyszerűen magyarázhatatlan tényt, hogy ezen a kiállításon nem szerepel sem Eörsi István, sem Orbán Ottó neve.”

  • 2014.01.03. Népszabadság Online, Horváth András Dezső: Cetlik az égen
    PÁROS INTERJÚ: Varga Noémi–Richly Zsolt

    Részlet. Richly Zsolt felidézi, hogyan cenzúrázták egykori rajzfilmtervét, melyben egy Eörsi-novellát akart feldolgozni.

  • 2014.01.08. (2.szám) Heti Világgazdaság, HVG: Vásárhelyi Mária: Méltóság és szabadság
    KÖNYV + SZOMORÚAN DÜHÍTŐ

    Könyvkritika. Utalás az Eörsi-Schmidt-perre.

    „»Nem így képzelte a rendet« – adta önvallomásként is olvasható 2005-ös írása címéül a szociológus szerző, amikor felidézte a mindig vigyori Eörsi István végső fricskáját. A perbe fogott író utolsó tárgyalásán ugyanis igazolt hiányzást »jelentett be«: hamvait épp aznap szórták szét az Óbudai temetőben. Ez a faramuci képtelenség ihlette Vásárhelyi szabálytalan nekrológját, melynek középpontjába a »züllött« szó került, merthogy az írót – emlékszik még valaki az Eörsi kontra Schmidt Mária perre? – épp ennek a telibe találó jelzőnek a használatától tiltotta el a bíróság.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2005.12.02. (48.szám) Vásárhelyi Mária: Nem így képzelte a Rendet
    • Élet és Irodalom, 2005.12.09. (49.szám) Gerő András: A publicista hazudik
    • Élet és Irodalom, 2005.12.16. (50.szám) Schiffer András: Vádak és a vita méltósága

    A további kapcsolódó cikkeket elolvashatja, ha a kereső mezőbe beírja a Nem így képzelte a Rendet mondatot.

  • 2014.01.15. Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, Sírkő és kakaó

    • Eörsi Sírkő és kakaó című kötete adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket olvashat, ha a keresőmezőbe beírja az Eörsi-darab címét.

  • 2014.01.15.kanadaihirlap.com, Krausz Tamás: Az újfasizmus feltámadása Kelet-Európában: okok és következmények

    (Okok keresése a rendszerváltozástól kezdődően.)

  • 2014.01.18. Népszabadság Online, Agárdi Péter: Pándi Pál Kritikája és a Kritika Pándija

    Részlet. A Pándi Pál szerkesztette Kritika című folyóiratról, a lapban lezajlott „korjellemző eszmecserékről.” Eörsi István említése.

  • 2014.01.29. Hajdú-Bihari Napló, Keresztrejtvény

    Megfejtendő: Vedd példának… Eörsi István gondolata.

  • 2014.01.30. (5.szám) Magyar Fórum, Csurka István: A médiaháború Soros-fejezete (2. rész) – 1994.I.27.
    In memoriam Csurka István

    A cikksorozat befejező része.

    A cikk első része: Magyar Fórum, 2012.11.15.(46.szám) Csurka István: Soros György bejövetele

    A cikk második része: Magyar Fórum, 2013.01.10.(2.szám) Csurka István: Idegen célok és magatartások elemzése

    A cikk harmadik része: Magyar Fórum, 2013.01.24. (4.szám) Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva

    • Kapcsolódó tartalmakat találhat a Havi Magyar Fórum, 2010.07.01. (7.szám) Csurka István: Dr. Utólag visszaemlékezése című cikknél felsoroltaknál és még több Magyar Fórumos cikknél.

  • 2014.01.szám (január) Kapu, Makray Imre: Ami késik nem múlik ...

    Könyvkritika. Juhász Ferenc: Vázlat a mindenségről. (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.) Viták, nézeteltérések, indulatok Juhász költészete kapcsán. Faragó Vilmos bírálta A szent tűzözön regéi című kötetet, amivel Eörsi István is egyetértett.

    Kapcsolódó cikkek:

    • Élet és Irodalom, 1969.04.26. (17.szám) Somlyó György: Az elolvashatatlan költeményekről nincs a rendszerünkben
    • Élet és Irodalom, 1969.05.17. (20.szám) E.I.: Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről
    • Élet és Irodalom, 1969.05.24. (21.szám) Somlyó György: Eörsi tézisének bázisáról – E.I. válasza
    • Híd, 1971.03.szám Dér Zoltán: A személyiség expanziója
    • Magyar Hírlap, 1980.11.23. Szerdahelyi István: Juhász Ferenc versprózái – Nincs a rendszerünkben
    • Ezredvég, 1996.09.szám Szerdahelyi István: Üldözöttek vetélkedője
    • Parnasszus, 2007.06.01. (2.szám) Borsik Miklós: Juhász Ferenc és a kisforma
    • Kapu, 2014.01.szám (január) Makray Imre: Ami késik nem múlik...
    • Élet és Irodalom, 2018.08.17. (33.szám) Reichert Gábor: A fiatal Juhász Ferenc és a „társadalmi megrendelés”
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Márton László: Egy recenzió története
    • Irodalmi Szemle, 2019.07–08. szám Pataky Adrienn: A „népi szürrealista” és az Újholdasok

  • 2014.01.szám Mozgó Világ, Farkas Zoltán: „A pártállam nem vadonatúj jelenség”

    Beszélgetés Konrád Györggyel. A Poltár független közéleti klubban elhangzott beszélgetés szerkesztett és kissé rövidített változata.

    „–  Most is mulattatja, hogy megint sok gyűlölködő ellensége van? Vajon most miért vannak ennyien?

    – Erre csak azt mondhatnám, amit Eörsi István ismételgettet. Megkérdezték tőle, miért megy mindig fejjel a falnak, amire azt mondta, nem én megyek fejjel a falnak, a fal jön nekem.”

    Kapcsolódó cikkek:

    • Népszabadság, 2005.10.14. Konrád György: Eörsi
    • Tiszatáj, 2014.11.szám Rácz Lajos: Alagsori történetek

  • 2014.02.01. Magyar Nemzet, Pethő Tibor: Büntetőtudomány
    Jogokat sért-e a holokauszttagadás tagadása?

    Mi a fontosabb: a véleményszabadság teljessége vagy a túlélők érzékenysége? A kérdésről világszerte folyik a vita. A hazánkban 2010 óta hatályos, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus bűneinek tagadását tiltó törvény azonban más problémákat is felvet. A Szakály Sándor kijelentése körül kialakult vita ismét aktuálissá tette a kérdést. Európai példák, ahol büntethető a holokauszttagadás.

    „Az ellenzék elsősorban a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását látják a negációs törvényben. 2004-ben, amikor először komolyabban felmerült a holokauszttagadást tiltó jogszabály elfogadtatása, politikai, eszmei hovatartozástól függetlenül sokan csatlakoztak a protestálókhoz. Többek között Elek István, Eörsi István, Illés Zoltán, Karátson Gábor, Kis János, Kumin Ferenc, Lányi András, Radnóti Sándor vélte úgy: »kirekesztő és szélsőséges, másokat sértő eszmék terjedése ellen társadalmi összefogással, példamutatással és elhatárolódással, nem pedig a demokrácia alapját jelentő jogok korlátozásával« kell küzdeni.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.