EÖRSI ISTVÁN (1931-2005)

Cikkek

  • 2011.06.11. Népszabadság, Vágvölgyi B. András: Japán: atom és titok

    Úti-beszámoló.

    „Eörsi István ’93-ban, Szarajevóban azt mondta, nehogy már hordjuk a golyóálló mellényt meg a rohamsisakot, amit a Royal Air Force előírásai miatt kellett magunkkal hoznunk, mert ilyenük a helyi civileknek nincs. Plusz még bökverset is költött a haszontalanságot illetően: »Azt mondja a latin / azt mondja a hellén / ágyúgolyó ellen / nem véd meg a mellény«.”

  • 2011.06.12.mr1-kossuth.hu, Emlékezés a régi szép időkre – részletek Eörsi István regényéből

    • Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre című kötete adatait megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Magyar nyelvű résznél.

  • 2011.06.13. szinhaz.hu, Juhász Dósa János: Nincs okunk őt szeretni
    Az utóbbi évek legkegyetlenebb előadását látjuk a pozsonyi Nemzetiben

    Színikritika a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban bemutatott Shakespeare Coriolanus című drámájáról, Diego de Brea vendégrendezésében. Fotó: jelenetek az előadásból

    „Azt a Petőfit, aki talán nem is oly véletlenül a Coriolanust választja Shakespeare drámái közül, hogy magyarra átülteti. Mindezek ellenére se magyar, se szlovák nyelvterületen nem túl gyakran nyúltak a drámához, ismert a Katona József Színház Székely által rendezett emblematikus előadása (igaz, azt Eörsi István fordításában adták), s jövőre az Új Színházban Bagó Bertalan készül színre vinni.”

    • Eörsi Shakespeare-fordítása köteteinek adatait megtekintheti az Eörsi István / Kötetek / Fordításkötetek résznél.
    • A témával kapcsolatos további cikkeket találhat, ha a keresőmezőbe beírja a darab címét, vagy SHAKESPEARE nevét.

  • 2011.06.14.muvesz-vilag.hu, MTI: Eörsi István emlékére

    (Nyolcvanéves lenne Eörsi István. Életútja.)

  • 2011.06.16. Népszabadság, Papp Sándor Zsigmond: Egy korty illúzió
    Eörsi István ma lenne nyolcvanéves

    Fényképes születésnapi megemlékezés.

    „Megmondóember volt a szó jó értelmében, akinél morális alapelv volt, hogy azonnal szóvá teszi, ha valamilyen igazságtalanságot fedez fel. […] Örök ellenzéki volt – talán így jellemezték a legtöbben.”

  • 2011.06.16.hirtv.hu, hírTV: Eörsi-kitűzőket viseltek Vásárhelyiék

    (A Nagy Imre és mártírtársai kivégzéséről és újratemetéséről - a 301-es parcellánál - megemlékezők
    Eörsi István-kitűzőket viseltek a ruhájukon. Eörsi István 80 évvel ezelőtt, június 16-án született.)

  • 2011.06.16.Magyar Narancs, Mit szólna ehhez Eörsi Pista?

    (Emlékezés Eörsi Istvánra 80. születésnapján. Programajánló.)

  • 2011.06.16.stop.hu, MTI/Stop: Eörsi István 80 éves lenne

    (Emlékezés Eörsi Istvánra 80. születésnapja alkalmából.)

  • 2011.06.16.stop.hu, prae.hu, MTI: Eörsi István 80 éves lenne

    (Nyolcvanéves lenne az 1931. június 16-án született Eörsi István. Megemlékezés.)

  • 2011.06.17. (24.szám) Élet és Irodalom, Eörsi, 80

    Rövidhír. Beszélgetés Eörsi Istvánról a Nyitott Műhelyben 80. születésnapja alkalmából. A beszélgetés témája és címe: Mit szólna ehhez Eörsi Pista? 

  • 2011.06.17. Magyar Nemzet, Munkatárs: Emlékezés Nagy Imrére és mártírtársaira
    Jánosi Katalin: Nagyon nehéz feldolgozni a több mint fél évszázada történteket, elfelejteni pedig soha nem lehet

    Megemlékezések Nagy Imre volt miniszterelnök és mártírtársainak kivégzéséről és 1989. június 16-i újratemetéséről. A Magyar Demokratikus Charta megemlékezésén többen Eörsi István-kitűzőket viseltek, mivel Eörsi 80 évvel ezelőtt ugyanezen a napon született.

  • 2011.06.17. Népszabadság magazin, Szetei Zsolt: Jó fejtést kívánunk!

    Keresztrejtvény Eörsi István születésnapja apropóján. Megfejtendő: idézet a Románc a régi ulti-csatatér lovagjairól című Eörsi-versből.

  • 2011.06.17.mr3-bartok.hu, Lehoczky Orsolya: ő még őszinte ember volt...

    (80 éves lenne Eörsi István. Életrajzi adatok.)

  • 2011.06.19.szuveren.hu, Eörsi István 80

    (Megemlékező beszélgetés a Nyitott Műhelyben Eörsi István 80. születésnapja alkalmából. "Ha életem" című verse.)

  • 2011.06.20.commmunity.hu, coMMMunity: Eörsi 80

    (Emlékestet tartanak a Nyitott Műhelyben június 22-én Eörsi István 80.születésnapja alkalmából.)

  • 2011.06.20.mr1-kossuth.hu, Helyettem írták: a mikrofonnál Eörsi István

    (A Rádiószínház dokumentumműhelyének kétrészes műsora. Műsorajánló.)

  • 2011.06.22.h8.prae.hu, Eörsi 80 - Mit szólna ehhez Eörsi Pista?

    (A 80 éve született, és öt és fél éve elhunyt íróra, Eörsi Istvánra emlékeztek a Nyitott Műhelyben. Fotók a helyszínről és a múltból /Eörsi fejel Orbán Viktorral./.)

  • 2011.06.25. Népszabadság Online, Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani
    Eörsi István és Konrád György beszélgetése

    Angyal Istvánról, Gáli Józsefről, a WC-be felakasztott Sztálin-képről, a „szaros kis kompromisszumok”-ról, amiket Angyal nem akart végigcsinálni a Kádár-rendszerben. Hogy írta alá Gáli 1976-ban a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Vitái Lukáccsal a szocializmusról, drámai életinterjúja Lukáccsal. Ginsberg Kadish című verséről, fordításáról, barátságukról.

    Fotók: Eörsi István és Konrád György – Eörsi István és Orbán Viktor fejelnek Perőcsényben, 1989. június végén.

    Kapcsolódó cikk:

    • Népszabadság, 2011.06.25. Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani

  • 2011.06.25. Népszabadság, Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani
    Eörsi István és Konrád György beszélgetése 2005-ben

    Angyal Istvánról, Gáli Józsefről, a WC-be felakasztott Sztálin-képről, a „szaros kis kompromisszumok”-ról, amiket Angyal nem akart végigcsinálni a Kádár-rendszerben. Hogy írta alá Gáli 1976-ban a Charta szolidaritási nyilatkozatát. Vitái Lukáccsal a szocializmusról, drámai életinterjúja Lukáccsal. Ginsberg Kadish című verséről, fordításáról, barátságukról.

    Fotó: Eörsi István és Konrád György

    Bővebb változat:

    • Népszabadság Online, 2011.06.25. Kőrössi P. József: Istent az ember nem tud választani

  • 2011.06.27. kommunista.net, Phoenix: 2003-ban így láttam
    Az értelmiség megijedt saját magától

    Eörsi elvbarátai és bírálói szerint azzal, hogy a fiatalok „lelki igényének” nevezte a fasizmust, vérig sértette őket, és azzal vádolják, hogy a Fidesz malmára hajtja a vizet, ezért elhatárolódtak tőle.

    Előzmény: 

    • Népszabadság, 2002.05.02. E.I.: A fasizmus mint lelki igény
    • gondola.hu 2002.05.05. gondola-hírösszefoglaló
    • gondola.hu 2002.05.06. Kocsis L. Mihály: Egy (több) gondola bánt engemet
    • Magyar Nemzet, 2002.05.09. Haklik Norbert: Másfél millió fasiszta országa
    • Heti Válasz, 2002.05.10. (19.szám) Horkay Hörcher Ferenc: Mérgező szavak
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Rózsa-Flores Eduardo: Amikor Eörsi István fasiszta fiatalokat látott
    • Magyar Nemzet, 2002.05.11. Kormos Valéria: Az utca népe
    • Népszabadság, 2002.05.14. Polyánszky T. Zoltán: Erős sarkítás
    • Népszabadság, 2002.05.16. Szalay Erzsébet: Hisztéria és baloldal
    • gondola.hu, 2002.05.16. A nap fontosabb publicisztikái
    • Népszabadság, 2002.05.16. Haskó László: A fasizmus erkölcsi kérdés
    • Népszabadság, 2002.05.16. Takács Géza: Eörsi Úr, olvassa Ön, amit ír?
    • Népszabadság, 2002.05.23. Dr. Kelemen András: Heavy metál – totálkampány?
    • Népszabadság, 2002.05.28. Dr. Nagy András: Vádlott és vádlók
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Megyeri Dávid: "Szeretetüzenetek" a régi-új hatalomtól
    • Magyar Nemzet, 2002.05.30. Stefka István: A fasisztázás mint lelki igény
    • Magyar Nemzet, 2002.06.01. Kristóf Attila: Én nem tudom… ki a fasiszta…
    • Magyar Nemzet, 2002.06.04. Haklik Norbert: A nácizás koncepciója
    • Magyar Nemzet, 2002.06.17. Haklik Norbert: Látlelet a valódi határátlépőkről 
    • Népszabadság, 2002.06.29. Seres László: Polgárok határok nélkül
    • Magyar Nemzet, 2002.08.19. Haklik Norbert: A virtuális Kádár-kolbász
    • Magyar Nemzet, 2002.10.11. Kopasz Mária: ÁVH-s módszerek a rendőrségen. Tisztelt Szerkesztőség!
    • gondola.hu, 2002.12.02. gondola sorozat a kultúráról és szellemi életről – 9. stáció:Lövészárok-temetés, és fasizmus mint lelki igény
    • Beszélő (Folyóirat – április), 2003.04.szám Elek István: Mit csinál a kormány?
    • Magyar Nemzet, 2003.06.28. Tóth Gy. László: Szembesítés
    • Magyar Narancs, 2003.09.11. Gavra Gábor: Polgári körök váraljai országos találkozója
    • Magyar Nemzet, 2004.04.19. Achs Károly: Werber, Tóbiás és a holokauszt

    Kapcsolódó cikkek:

    • viszavzsodor.blogspot.hu, 2013.09.15. Varga Domokos György: Törzsi trilógia Ötödik könyv. II. rész
    • figyelojehu, nolbog.hu, 2015.09.19. jehu (Gusztos István): Minek magunkat lassan ölni? / Nem jobb egyszerre megdögölni?
    • Magyar Idők, 2015.09.19. Berszán György: Értelmiségi terrorizmus szavakkal és képekkel



  • 2011.06.30. Magyar Hírlap, Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva
    Magyar Élet, 2011.07.21. Szentmihályi Szabó Péter: Sarkosan fogalmazva

    Hornyik Miklós: A széttagolt ország című kötetéről.

    „A legbátrabb azonban egy képzelt beszélgetés Eörsi Istvánnal (A tágra nyitott társadalom), ebből még idézni sem merek, annyira »kirekesztő«, de sajnos igaz.”

    • A kötet adatait és tartalomjegyzékét megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél.

  • 2011.06.szám Alföld, Angyalosi Gergely: „Fellebbenteni a nyelv fátylát...”
    BERGSON ÉS ESTERHÁZY

    Részlet. Henri Bergson Esszé a tudat közvetlen adottságairól (magyar címe: Idő és szabadság) című művének egy mozzanatáról, az ifjú filozófus nyelvfelfogásáról, s ennek kapcsolatáról az emberi bensővel, valamint az irodalommal. Esterházy Péter Esti című művének egy fejezetéről. „középpontjában egy barát halálának és temetésének az elbeszélése áll. […] A »nagy bajról hírt adó« embernek a szeme a legárulkodóbb: »a szeméből eltűnt a tekintet«, írja, s erről a haldokló Eörsi István szeme jut eszébe. A csúfondárosság szökött el Eörsi tekintetéből, mert »a halálra nem ír az irónia«. A kiüresedett szem később újra előkerül, az elhunyt barát kapcsán, akinek szintén megváltozott a tekintete, miután elveszített egy fontos személyt (talán egy gyereket, ezt nem tudjuk meg).”

    • Esterházy Péter: Esti című kötetének adatait és az Eörsi Istvánról szóló részletet megtekintheti a honlapon az Eörsi István / Kötetek / Eörsi Istvánról szóló kötetrészeknél. 

  • 2011.06.szám Új Forrás, Bódi Lóránt: Művészeti és közösségi élet Petrigalla Pál szalonjában
    1959-1970

    Tanulmány Petrigalla Pál szalonjáról, életéről, a róla szóló ügynöki jelentésekről. A tanulmány eredetileg K. Horváth Zsolt által az ELTE BTK Kommunikáció MA szakán A szocialista Budapest Láthatatlan mintázata címmel tartott szemináriumára készült.

    „Jelen tanulmányban Petrigalla Pál Vécsey utca 3. szám alatti, az 1950-es évektől egészen az 1970-es évek elejéig működő művészeti »szalonjának« történeti rekonstrukciójára törekszem. […] a szalon közönségéhez tartozó személyekkel folytatott hosszabb, rövidebb beszélgetésekre, egyegy átfogóbb írásra, illetve különösképpen a szalonban megforduló ügynökök jelentéseire támaszkodtam. […] Forráskritikai szempontból figyelembe kell venni, hogy a jelentésekre keletkezésük körülményei hagytak erőst nyomot, hiszen külső kényszer hatására készültek. Ennek köszönhetően csak korlátozottan tekintem érvényesnek Eörsi István Besúgójelentés mint kultúrtörténeti forrásmunka című publicisztikájának címmegállapítását, hiszen az ügynökök alkatuknál, megfigyelő képességüknél, íráskészségüknél fogva különböző értékű, az eseményeket rögzítő forrásmunkát alkottak meg.”

    Előzmény:

    • Élet és Irodalom, 2002.11.22. (47.szám) E.I.: A besúgójelentés 

  • 2011.06.szám Új Forrás, Reichert Gábor: „Azelőtt Kossuthnak nevezték, most Rákosinak hívják”
    Magyar Írók Rákosi Mátyásról, 1952

    Az ’50-es évek pártos irodalmáról, alacsony színvonaláról. Egyedül Déry Tibor Felelete tűnik ki az alkotások közül. Tersánszky Józsi Jenő A nadrágtartógyáros című írása kimaradt a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötetből.

     „…Sztálin haláláig, 1953-ig a személyi kultusz építése az írók elsődleges teendői közé tartozott. Az 1949-ben megjelent, Sztálin születésnapjára összeállított antológia csak az első lépcsőfokot jelentette a hazai pártos művészet számára: ekkor még nem épült ki teljes mértékben a párt szolgálatába állítható szerzők rendszere, így a válogatás igen sok, később vezető szerepet betöltő művész írásait nélkülözi. A személyi kultusz irodalma 1952-ben jutott el legmagasabb csúcsára (ma inkább mélypontnak nevezhetnénk), amikor megjelent a Rákosi 60. születésnapja alkalmából készített ünnepi antológia. […] A Csillag »ünnepi számában« közölt írások közül nem emelték át az antológiába Csohány Gabriella, Gereblyés László, Dékán István és Eörsi István műveit: ezek az alkotások sem sokkal alacsonyabb színvonalúak a Rákosi-antológia darabjainál, kötetből való kimaradásukat tehát inkább az indokolhatja, hogy a felsorolt szerzők (még) nem tartoztak a hatalom által igazán jelentősnek tartott művészek közé, így írásaik nélkülözhetőknek bizonyultak.”

A három Eörsi

A Noran Könyvkiadó Három Eörsi címmel tartott könyvbemutatója

(Zárt térben; Mítoszok helyett — 1956) a Műcsarnok pincéjében, 2003. november 4-én.